20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 372/36

1.

A felsőoktatási rendszerek döntő szerepet játszanak az emberi és társadalmi fejlődés alapját képező tudás létrehozásában és az aktív polgári szerepvállalás előmozdításában.

2.

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló, 2010 júniusában elfogadott Európa 2020 stratégia (1) konkrét célként tűzte ki a képzettségi szintek javítását, elsősorban a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező fiatalok arányának 2020-ra legalább 40 %-ra való növelése révén.

3.

Az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat létrehozta az európai felsőoktatási térség megteremtését célzó kormányközi folyamatot, amelyet az Európai Unió aktívan támogat; a folyamatban részt vevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei a 2009. április 28–29-én Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben tartott ülésükön felszólították a felsőoktatási intézményeket (2), hogy a 2020-ig tartó időszakban folytassák tevékenységük modernizálását.

4.

A 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv meghatározta a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területén tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából, három hónapot meghaladó időtartamra történő beutazásának feltételeit és szabályait (3).

5.

A 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv meghatározta harmadik országbeli kutatóknak egy kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás keretében kutatási program végrehajtása céljából, három hónapot meghaladó időtartamra a tagállamok általi fogadásának feltételeit (4).

6.

Az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálásáról szóló, 2007. november 23-i tanácsi állásfoglalás (5) felkérte a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a felsőoktatási intézmények nemzetközivé válását, mégpedig az egyetemek független és szakértői értékelése révén megvalósuló minőségbiztosítás ösztönzésével, a mobilitás fokozásával, a közös és kettős oklevél használatának előmozdításával, valamint a képesítések és a tanulmányi időszakok elismerésének megkönnyítésével.

7.

Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetések (6) kimondják, hogy a felsőoktatás modernizálására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása és az európai felsőoktatási térség kialakítása érdekében törekedni kell a bolognai folyamattal való nagyfokú szinergiára, különös tekintettel a minőségbiztosításra, a végzettségek elismerésére, a mobilitásra és az átláthatóságot célzó eszközökre.

8.

Az oktatás szerepének a teljes körűen működő tudásháromszög keretében való fejlesztéséről szóló, 2009. november 26-i, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (7) megállapítják, hogy szükséges az egyetemek irányítási és finanszírozási struktúráinak további megreformálása – mégpedig oly módon, hogy az nagyobb autonómiát és elszámoltathatóságot engedjen meg –, a bevételi források nagyobb mértékű diverzifikálása és az üzleti világgal való hatékonyabb együttműködés elősegítése érdekében, valamint az egyetemek arra történő felkészítése céljából, hogy globális szinten is részt vehessenek a tudásháromszögben.

9.

A Tanács a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló, 2010. május 11-i következtetéseiben (8) felkérte a Bizottságot, hogy dolgozza ki az EU nemzetközi felsőoktatási stratégiáját, amelynek célja, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt fokozza a már meglévő nemzetközi együttműködési kezdeményezések összhangját és egymást kiegészítő jellegét, és amely az EU külső tevékenységeinek keretében folytatni fogja az európai felsőoktatás, kutatás és innováció vonzerejének előmozdítását.

10.

Az új munkahelyekhez szükséges új készségek: a további teendők című, 2010. június 7-i következtetéseiben (9) a Tanács hangsúlyozta, hogy elő kell mozdítani az inkluzív növekedést, és minden korosztályt segíteni kell abban, hogy fel tudjanak készülni a változásokra és kezelni tudják azokat, mégpedig azáltal, hogy lehetővé teszik számukra a megfelelő készségek és kompetenciák elsajátítását.

11.

A Tanács a Mozgásban az ifjúság kezdeményezésről szóló, 2010. november 19-i következtetéseiben (10) felszólított az oktatás színvonalának és vonzerejének javítására minden szinten, főként a felsőoktatásban.

12.

A Tanács az európai Innovatív Unióról szóló, 2010. november 26-i következtetéseiben (11) hangsúlyozta annak fontosságát, hogy kezeljék kiemelten az oktatásba, a képzésbe és a kutatásba való beruházást, és hogy teljes mértékben aknázzák ki Európa szellemi tőkéjét a hosszú távú versenyképesség és növekedés biztosítása érdekében.

13.

Az Európai Tanács a 2011. február 4-i következtetéseiben olyan stratégiai jellegű és integrált megközelítés alkalmazására szólított fel, amely az innováció fellendítését és Európa szellemi tőkéjének maradéktalan kiaknázását célozza, és ezzel a polgárok, a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – és a kutatók érdekeit szolgálja (12).

14.

A Tanács az oktatásnak és a képzésnek az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott szerepéről szóló, 2011. február 14-i következtetéseiben (13) hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási intézményeknek törekedniük kell arra, hogy javítsák képzéseik színvonalát és relevanciáját, és ezzel a polgárok szélesebb körét ösztönözzék arra, hogy jelentkezzenek a felsőoktatásba, valamint hangsúlyozta, hogy elő kell mozdítani a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és vállalkozások közötti megerősített együttműködést annak érdekében, hogy megerősítsék az innovatívabb és kreatívabb gazdaság alapját képező tudásháromszöget.

15.

„A romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című, 2011. május 19-i következtetéseiben (14) a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy állapítsanak meg olyan célkitűzéseket, illetve továbbra is munkálkodjanak azon célkitűzéseik megvalósításán, amelyek arra összpontosíthatnának, hogy a minőségi oktatáshoz – többek között a felsőoktatáshoz – való egyenlő hozzáférés a gyakorlatban is megvalósuljon.

16.

A Tanács az Európai Kutatási Térségnek (EKT) a hozzá kapcsolódó munkacsoportok révén történő fejlesztéséről szóló, 2011. május 31-i következtetéseiben (15) megállapította, hogy az EKT megvalósítása terén elért jelentős eredményeknek azon átfogó, stratégiai megközelítés továbbvitelét kellene eredményezniük, amelynek célja Európa szellemi tőkéjének teljes körű kihasználása.

17.

A Mozgásban az ifjúság – a fiatalok tanulási célú mobilitásának ösztönzése című, 2011. június 28-i ajánlásában (16) a Tanács megállapította, hogy a tanulási célú mobilitás nyitottabbá, európaibbá és nemzetközibbé, illetve hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá teheti az oktatási és szakképzési rendszereket és intézményeket. Ezenkívül a tudásintenzív társadalom épülésének elősegítésével Európa versenyképességét is erősítheti.

18.

A Tanács a tanulási célú mobilitásra vonatkozó mutatóról szóló, 2011. november 28-i következtetéseiben célul tűzi ki a felsőoktatási hallgatók tanulási célú mobilitásban való részvételének növelését, továbbá mennyiségi és minőségi küszöbértékeket határoz meg a külföldön töltött, felsőfokú tanulmányi vagy képzési időszakokra vonatkozóan.

19.

Hosszú hagyományra tekint vissza az Európai Uniónak a harmadik országokkal folytatott, szakpolitikákon és eszközökön alapuló együttműködése, amelyben a felsőoktatás egyre nagyobb szerepet kap. A felsőoktatási együttműködés továbbá kiemelt helyet foglal el a Nyugat-Balkánnal fenntartott kapcsolatokban, valamint az olyan többoldalú együttműködési keretekben, mint a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért vagy az Északi Dimenzió.

1.

az EKT-ról rendezett első miniszteri szintű konferenciára, amelyre 2011. július 20-án került sor Sopotban Szellemi tőke – kreatív hatás (Intellectual Capital – Creative Impact) címmel, és amelyen kiemelték azt a szerepet, amelyet az egyetemek a tudás és innovatív gondolkodás létfontosságú forrásaiként játszhatnak a globalizált világban, különösen a jelenkor kihívásaira összpontosító kutatás stratégiai területein;

2.

a felsőoktatás modernizációjáról rendezett elnökségi konferenciára, amelyre 2011. október 24–25-én került sor Sopotban, és amelyen hangsúlyozták a felsőoktatási rendszerek modernizálásának szükségességét, különösen korunk olyan kihívásaira tekintettel, mint a globális verseny és a demográfiai folyamatok.

1.

a jelenlegi gazdasági viszonyok között a (felsőfokú szakképzést is magában foglaló) felsőoktatás – a kutatással és innovációval való kapcsolatai révén – döntő szerepet játszik annak a magasan képzett humán tőkének a biztosításában, valamint annak az alapvető kutatásnak az előmozdításában, akikre, illetve amelyre Európának a munkahelyek megtartásához, a gazdasági növekedéshez és a jóléthez szüksége van;

2.

a felsőfokú végzettséggel rendelkezők képesítései nem felelnek meg minden esetben a munkaerőpiac és a társadalom igényeinek. A magán- és a közszférabeli munkaadók egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy a munkaerő-piaci kínálat nem felel meg a szükségleteknek, és hogy nehezen találnak olyan munkaerőt, amely megfelel a tudásalapú gazdaság változó igényeinek;

3.

Európának sokkal több képzett, illetve a felsőoktatás világán kívül – többek között a magánszektorban – szerzett tapasztalatokkal rendelkező kutatóra van szüksége, hogy gazdaságában növelje a kutatás intenzitását és ezáltal fokozza az innovációt és a versenyképességet;

4.

a felsőoktatásban való szélesebb körű részvétel szükségessé teszi, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a minőséggel és a sokszínűséggel kapcsolatos kihívásokra;

5.

az európai felsőoktatási intézmények erőssége abban rejlik, hogy sokszínűek, hogy magas színvonalú, fenntartható, releváns oktatást és kutatást folytatnak, és abban, hogy az intézményi autonómia, a minden érdekelttel szembeni elszámoltathatóság és a változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége szoros kapcsolatban áll egymással. A tanítással és a kutatással kapcsolatos két alapfeladatuk mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert egy harmadik szerepkör, amely – regionális szinten is – összekapcsolja az intézményeket és az üzleti világot, és amelyben egyre fontosabb az átfogó társadalmi felelősségvállalás dimenziója;

6.

az európai felsőoktatási intézményeknek a társadalmi szerepvállalásban és az Európa jólétéhez történő hozzájárulásban rejlő potenciálja azonban továbbra sincs megfelelően kiaknázva; Európa egyre inkább lemarad a tudás és tehetség megszerzésére irányuló globális versenyben, míg a feltörekvő gazdaságok gyors ütemben növelik felsőoktatási beruházásaikat;

7.

a felsőoktatási intézmények ugyanakkor túl sok területen akarnak versenyezni egymással, miközben csak kevesen érnek el közülük kiemelkedő szintet olyan konkrét területeken, amelyeken a globális verseny erős;

8.

a felsőoktatási intézményeknek ezért folytatniuk kell olyan belső reformok végrehajtását, amelyek az általuk képviselt szellemi tőke típusainak megfelelően megválasztott alapfeladataikon alapulnak, és meg kell ragadniuk az arra alkalmas lehetőségeket, hogy országuk más intézményeihez képest definiálják önmagukat;

9.

a nemzeti felsőoktatási rendszereken belüli intézményi sokszínűség előmozdításához intézményi autonómiára van szükség: a felsőoktatási intézményeken belüli kiválóság előmozdítása érdekében diverzifikálni kell az intézményi szerepeket és feladatokat.

1.

a felsőoktatási reformok végrehajtásáért és támogatásáért főként a tagállamok és maguk a felsőoktatási intézmények a felelősek. A bolognai folyamat, az európai felsőoktatási térség ebből fakadó kialakítása, a felsőoktatási rendszerek modernizálására vonatkozó uniós menetrend és az Európai Kutatási Térség létrehozása azonban mind azt mutatja, hogy a kihívások és a szükséges szakpolitikai válaszok túlnyúlnak az országhatárokon, valamint hogy az európai együttműködés értékes hozzájárulást jelent a finanszírozási támogatás, a tényeken alapuló szakpolitikai elemzés és a legjobb gyakorlatok cseréje szempontjából;

2.

a felsőoktatás színvonala és relevanciája az egyik fő feltétele annak, hogy Európa szellemi tőkéjét teljes mértékben ki lehessen aknázni;

3.

az oktatás és a kutatás minősége az egyik fő hajtóereje az európai felsőoktatási rendszerek sikeres modernizálásának;

4.

az oktatás, a kutatás és az innováció alkotta tudásháromszög erősítése az egyik legfontosabb feltétele egyrészt annak, hogy a felsőoktatás hozzá tudjon járulni a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez, másrészt pedig az irányítási és finanszírozási struktúrák reformjának, valamint annak, hogy erősödjön a felsőoktatás nemzetközi vonzereje;

5.

az Európai Kutatási Térség fejlesztése növeli a nemzeti rendszerek komplementaritását, miáltal javul a kutatási beruházások költséghatékonysága, valamint intenzívebbé válnak a tudásháromszögben részes intézmények közötti cserék és együttműködések;

6.

a hallgatók, a kutatók és a felsőoktatási személyzet nemzetközi mobilitása – amelyet az európai felsőoktatási térség elindítása megerősített – pozitív hatást gyakorol a minőségre, és kihat a reform minden fő területére. Kihívások elé állíthatja ugyanakkor azokat a felsőoktatási rendszereket, amelyek nagyszámú hallgatót fogadnak, illetve azokat az országokat, amelyeket az agyelszívás veszélye fenyeget, vagyis az, hogy sok tehetséges polgár külföldön folytat tanulmányokat, majd azt követően ott is marad;

7.

a legjobb hallgatók, oktatók és kutatók idevonzása az EU-n kívülről, valamint a határokon átnyúló együttműködés új formáinak kidolgozása fontos eszközei annak, hogy az európai felsőoktatási térség és az Európai Kutatási Térség vonzó célpontokká váljanak a tudásért és a tehetségért folytatott globális versenyben;

8.

a munkaadók és más érdekeltek bevonása a képzési programok kidolgozásába és megvalósításába alapvető fontosságú a felsőoktatás színvonalának és relevanciájának javítása szempontjából;

9.

noha továbbra is a közfinanszírozásnak kell képeznie a fenntartható felsőoktatás alapját, egyéb finanszírozási forrásokra is szükség van, különösen a jelenlegi európai pénzügyi válságra tekintettel.

1.

fokozzák a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésére irányuló erőfeszítéseket, hogy teljesülhessen az Európa 2020 stratégia oktatásra vonatkozó azon kiemelt célkitűzése, hogy az EU-ban a 30–34 éves korosztály 40 %-a rendelkezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel, tekintettel arra a becslésre, hogy 2020-ra az unióbeli álláshelyek 35 %-a felsőfokú végzettséghez lesz kötve (18);

2.

dolgozzanak ki a szakképzésben és az egyéb oktatási formákban való részvételt követő egyértelmű felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket, valamint mechanizmusokat a formális oktatáson és képzésen kívül korábban elsajátított ismeretek és szerzett tapasztalatok elismerésére, különösen az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolódó nemzeti képesítési keretrendszerek megvalósítása és alkalmazása során felmerülő problémák megoldása révén;

3.

mozdítsák elő arra irányuló, hatékony stratégiák szisztematikus fejlesztését, hogy biztosított legyen a hátrányos helyzetű és az alulreprezentált csoportok részvétele a felsőoktatásban, különösen ezek bevonásának javítása, az oktatási lehetőségekről és eredményekről való átláthatóbb tájékoztatás, valamint jobb, a megfelelő tanulmányok választását célzó pályaorientáció révén;

4.

növeljék az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a felsőoktatásból lemorzsolódók arányát, mégpedig a kurzusok színvonalának, relevanciájának és vonzerejének javítása révén, elsősorban hallgató-központú oktatás megvalósításán és a tanulmányok megkezdését követően támogatás, pályaorientáció és tanácsadás nyújtásán keresztül;

5.

biztosítsák, hogy a célzott pénzügyi támogatás valóban eljusson az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokból származó hallgatókhoz;

6.

ösztönözzék a készségekre és a növekedésre vonatkozó előrejelzések, valamint a végzettek foglalkoztatási adatainak (beleértve a foglalkoztatásuk nyomon követését is) felhasználását a kurzusok megtervezése, megtartása és értékelése során, továbbá a végzettek foglalkoztathatóságának fokozása érdekében ösztönözzék a nagyobb mértékű rugalmasságot a tanulmányi programok megtervezése során, beleértve az interdiszciplináris tanulási utakat is;

7.

ösztönözzék hallgatóközpontú megközelítések alkalmazását az oktatás és a tanulás tekintetében, aminek révén elismerik a diákok különböző csoportjainak igényeit, és előmozdítják a tanulmányi módok közötti nagyobb változatosságot, többek között az IKT hatékonyabb felhasználása révén;

8.

ösztönözzék a felsőoktatási intézményeket, hogy ruházzanak be alkalmazottaik folyamatos szakmai fejlesztésébe és jutalmazzák az oktatási kiválóságot;

9.

a kiaknázatlan tehetségek felszabadítása érdekében tegyenek meg mindent a sztereotípiák kialakulása ellen, és számolják fel azokat az akadályokat, amelyek még mindig megnehezítik a nők számára, hogy eljussanak a posztgraduális képzés és kutatás legmagasabb szintjeire, különösen egyes tudományágak és a vezetői beosztások tekintetében;

10.

a doktori programok tagállami finanszírozását adott esetben kössék az innovatív doktori képzés elveinek (19) érvényesítéséhez, és támogassák kutatói életpálya-lehetőségek kifejlesztését;

11.

ösztönözzék a vállalkozói, a kreatív és az innovációs készségek fejlesztését minden tudományterületen és minden képzési ciklusban, továbbá interaktívabb oktatási környezetek és megerősített tudástranszfer-infrastruktúra alkalmazása révén mozdítsák elő a felsőoktatási innovációt;

12.

a tudásháromszög működésének hatékonyabbá tétele érdekében adott esetben ösztönözzék, hogy a tudományközi kutatás kapjon nagyobb szerepet a felsőoktatási intézményekben, valamint erősítsék meg a felsőoktatás és a kutatás közötti összefonódásokat;

13.

a felsőoktatás oktatási és kutatási alapfeladatán túl ösztönözzék olyan egyéb kapcsolódó tevékenységek továbbfejlesztését is, mint például az ismeretek megosztása és az innováció, a közösségi szerepvállalás, az egész életen át tartó tanulás, valamint a regionális és helyi fejlődés szempontjából gyakorolt hatás;

14.

ösztönözzék partnerségek és együttműködés kialakítását az üzleti világgal, például jutalmazási struktúrák, szakmai és munkahelyi gyakorlatok, a multidiszciplináris és szervezetközi együttműködésre vonatkozó ösztönzők, valamint a felsőoktatási intézmények és más állami és magánszférabeli érdekeltek közötti partnerségek előtt álló szabályozási és igazgatási akadályok csökkentése révén. A tudás tényleges átadása a piacnak – és ebben az összefüggésben az alap- és az alkalmazott kutatás közötti folytonosság – olyan szakpolitikák végrehajtásával valósítható meg, amelyek erősítik a szervezetek széles köre közötti partnerségeket;

15.

erősítsék a kapcsolatokat a felsőoktatási intézmények, a munkaadók és a munkaerő-piaci intézmények között annak érdekében, hogy a tanulmányi programokban nagyobb mértékben figyelembe vegyék a munkaerő-piaci igényeket, hogy a készségek jobban igazodjanak a munkahelyi elvárásokhoz, valamint hogy olyan aktív munkaerő-piaci politikák jöjjenek létre, amelyek célja a végzettek foglalkoztatásának előmozdítása;

16.

javítsák a minőséget a mobilitás és a határokon átnyúló együttműködés révén, többek között a következők által:

17.

ösztönözzék rugalmasabb irányítási és finanszírozási rendszerek kialakítását a felsőoktatási intézményekben, ideértve a teljesítményhez és a versenyképességhez kapcsolódó mechanizmusokat is, továbbá mozdítsák elő a belső irányítás professzionálisabbá tételét;

18.

könnyítsék meg alternatív finanszírozási források igénybevételét, többek között – adott esetben – a magánberuházásokat és más közberuházásokat mozgósító állami finanszírozási eszközök alkalmazásával.

1.

az oktatás és képzés területére vonatkozó uniós programok teljes körű kihasználásával támogatni kívánja a tagállamokat felsőoktatási rendszereik megreformálásában, mégpedig jobb tényalap, részletes elemzés és nagyobb mértékű átláthatóság biztosításával, többek között az alábbiak révén:

2.

elősegítse a tanulmányi mobilitás szélesebb körűvé tételét az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer és a minőségbiztosítási mechanizmusok megerősítése révén, az elismerés javítása céljából;

3.

javaslatot terjesszen elő – az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területét érintő jövőbeli uniós programokkal kapcsolatos közelgő tárgyalások befolyásolása nélkül – egy Erasmus mesterképzési mobilitási rendszerre a mobilitás, a kiválóság, valamint annak előmozdítása érdekében, hogy a hallgatók számára – társadalmi hátterüktől függetlenül – megfizethető hitel álljon rendelkezésre, ha mesterképzésüket egy másik tagállamban végzik;

4.

támogassa a mobilitási áramlatok és a franchise oktatás terén tapasztalható fejlemények elemzését;

5.

a tagállamokkal közösen előmozdítsa az Európai Kutatási Térség és az európai felsőoktatási térség koherens fejlődését, továbbá az EU és a bolognai folyamat közötti szinergiák erősítésére törekedjen, többek között az oktatás és a képzés területén 2013 után megvalósítandó program révén, abból a célból, hogy hozzájáruljon a bolognai folyamat keretében kitűzött és egyben uniós 20 %-os mobilitási cél eléréséhez;

6.

folytassa az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) fejlesztését, mégpedig egy olyan új stratégiai innovatív programra vonatkozó javaslat elfogadásával, amely meghatározza az EIT jövőjét és prioritásait, valamint tudományos és innovációs társulások (TIT) létrehozására irányuló javaslatokat tartalmaz, elsősorban a felsőoktatási intézmények és az üzleti világ közös innovációs potenciáljának növelése érdekében;

7.

a kutatói életpályák európai keretrendszerének és az EURAXESS – kutatók mozgásban (EURAXESS – Researchers in Motion) európai kezdeményezés (20) előmozdítása révén támogassa nyílt és átlátható személyzeti felvételi eljárások bevezetését és ösztönözze a kutatók határokon átnyúló és ágazatközi mobilitását;

8.

megerősítse – a Marie Curie-fellépés keretében – a doktoranduszi mobilitási programokat, beleértve az újrabeilleszkedés támogatását is, és mozdítsa elő az európai ipari PhD-rendszert az alkalmazott kutatás támogatása érdekében;

9.

javaslatot terjesszen elő a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségügyi keretre, ezzel is segítve a hallgatókat és a végzetteket abban, hogy megszerezzék a munkahelyen szükséges gyakorlati tudást, valamint hogy több és színvonalasabb helyszínen végezhessenek gyakorlatot;

10.

a felsőoktatási intézmények sokszínűségének elismerése mellett népszerűsítse az EU-t mint tanulmányi és kutatási célpontot a világ legtehetségesebb fiataljai számára, alakítson ki felsőoktatási kapcsolatokat az Unión kívüli partnerekkel a nemzeti felsőoktatási rendszerek és a szakpolitikai párbeszéd megerősítése, valamint a felsőfokú tanulmányok elismerésének és a mobilitásnak a javítása érdekében, többek között a bővítési stratégia, az európai szomszédságpolitika, a keleti partnerség, az euromediterrán partnerség, a Nyugat-Balkánnal folytatott együttműködés, a migrációval kapcsolatos globális megközelítés és a bolognai szakpolitikai fórum keretében;

11.

európai uniós nemzetközi felsőoktatási stratégiát dolgozzon ki a fent említett célok megvalósításának előmozdítása érdekében, ezzel is javítva a nemzetközi ismertséget és láthatóságot, valamint a partnerekkel közösen megerősítve a partnerségeket és fokozva a kapacitásépítést a felsőoktatásban;

12.

erősítse meg a felsőoktatás modernizációjához nyújtott uniós finanszírozás hosszú távú hatását a különböző finanszírozási eszközök – mindenekelőtt az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika területére vonatkozó jövőbeli uniós program, a kutatást és innovációt szolgáló Horizon 2020 keretprogram, valamint az európai kohéziós politika eszközei – közötti kiegészítő jelleg javítása révén.