20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 372/15

—

a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó 1998. szeptember 24-i tanácsi ajánlás (1), valamint az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (2) alkalmazásáról szóló, A GYERMEKEK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági jelentést (3) és különösen azt, hogy a jelentés foglalkozik a kiskorúaknak az online és digitális médiában való védelmére vonatkozó aktuális kihívásokkal,

—

az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot (4),

1.

az audiovizuális média és az internet kínálta lehetőségek lehető legteljesebb kihasználása érdekében a kiskorúak számára szükséges a biztonságos médiakörnyezet, amelynek az emberi méltóságra, a biztonságra és a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó elveken kell alapulnia;

2.

a médiaműveltség és a tudatosságnövelés fontos eszközök, amelyekkel jelentős mértékben fejleszthető a gyermekek, a szülők és a tanárok digitális jártassága, valamint az audiovizuális és online tartalommal szembeni kritikus szemléletük; tekintettel azonban a digitális környezetben végbemenő gyors változásokra, fontos fokozni az ebben a tekintetben tett erőfeszítéseket;

3.

az olyan illegális online tartalommal szembeni intézkedések esetében mint például a gyermekpornográfia, eltérő megközelítést kell alkalmazni attól, amelyet azon intézkedések esetében alkalmaznak, amelyek célja annak megakadályozása, hogy kiskorúak kapcsolatba kerüljenek káros online tartalommal;

4.

fontos, hogy a tagállamok, a Bizottság, az audiovizuális ágazat és az online szolgáltatók tisztában legyenek mind a kiskorúak védelmét érintő új kihívásokkal, mind a kiskorúak megnövekedett online aktivitásával, amelyek az audiovizuális és online információs szolgáltatások terén végbemenő fejlődéssel kapcsolatosak, és ismerjék azokat a meglévő eszközöket is, amelyekkel választ adhatnak e kihívásokra;

5.

noha a tagállamok aktívan előmozdítanak olyan intézkedéseket, amelyek a kiskorúak jobb védelmét és megnövekedett online aktivitását célozzák, továbbra is aggasztó, hogy a médiaműveltség és a védelem elért szintje általában véve nem elégséges, és hogy egyes intézkedések nem folyamatosak;

1.

noha a média függetlenségét tiszteletben kell tartani, a médiaágazat döntő szerepet játszik a tudatosság növelésében, valamint a kiskorúak védelmében és online aktivitásuk fokozásában a digitális világban;

2.

a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak a kiskorúak védelmére és a médiaiparra vonatkozó bevált gyakorlatok és előírások kidolgozásának előmozdítására, amelynek terén az önszabályozás és a társszabályozás csupán kettő a sok lehetséges megoldás közül;

3.

a műszaki rendszerek (például a szűrés, az életkor-ellenőrző rendszerek, a szülői felügyeleti eszközök) használata, noha önmagában véve nem tekinthető megoldásnak, megfelelő eszköz lehet annak biztosítására, hogy a kiskorúak csak az életkoruknak megfelelő tartalmakhoz férjenek hozzá, feltéve, hogy az említett rendszereket hatékonyan alkalmazzák;

4.

bebizonyosodott, hogy a tudatosságnövelés és a médiaműveltség fontos eszközök, amelyek révén fejleszthető a gyermekek azon képessége, hogy megbirkózzanak azokkal a potenciális kockázatokkal, amelyekkel a digitális világban találkoznak;

5.

a „Biztonságosabb internet” program és az annak keretében finanszírozott projektek, így az „EU Kids Online” (5) vagy az INSAFE (6) projekt értékesnek bizonyultak a tudatosságnövelés és a kutatás szempontjából;

6.

a közösségi hálózatépítő oldalak egyre népszerűbbek a kiskorúak körében, és komoly lehetőségeket rejtenek magukban magánéleti és oktatási összefüggésben, ugyanakkor potenciális kockázatot is jelentenek;

7.

elsősorban a szolgáltatók és a tartalomszolgáltatók önkéntes kötelezettségvállalásai révén megszülettek az illegális tartalmak tiltását és a káros tartalmak kiküszöbölését célzó intézkedések, és sikeres módszernek bizonyultak arra, hogy javítsuk a kiskorúak biztonságát a digitális világban;

8.

az illegális tartalmak bejelentési pontjainak (forróvonalak (7)) létrehozása elősegítheti az ilyen tartalmak feltárását és üldözését, és képessé teheti a felhasználókat az ilyen internetes tartalmak bejelentésére;

9.

az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tartalmaz a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseket, mind a lineáris, mind a nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban;

1.

folytassák a kiskorúak védelmére irányuló munkát azáltal, hogy ösztönzik a gyermekekre, a szülőkre, a tanárokra és a gyermekekkel foglalkozó más személyekre kiterjedő tudatosságnövelő kampányok széles körű alkalmazását, továbbá azáltal, hogy fokozzák az online biztonsággal és médiaműveltséggel kapcsolatos oktatás koherenciáját az iskolákban, valamint a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító intézményekben;

2.

ösztönözzék az online médiatartalom szolgáltatóit, az internetszolgáltatókat, a közösségi hálózatépítő oldalakat és az online vitafórumokat arra, hogy szolgáltatásaik kialakításánál teljes mértékben vegyék figyelembe a kiskorúak védelmét, továbbá arra, hogy dolgozzák ki és tartsák tiszteletben a vonatkozó magatartási kódexeket;

3.

ösztönözzék a kiskorúaknak szánt színvonalas és megfelelő tartalmak fejlesztését és minősítését, valamint az azokhoz való hozzáférést;

4.

ösztönözzék a kiskorúak védelmét szolgáló, megfelelő technológiai eszközök (pl. erre a célra kifejlesztett keresőprogramok, szülői felügyeleti eszközök) használatát, és biztosítsák, hogy ezen eszközök széles körben rendelkezésre álljanak és felhasználóbarátak legyenek;

5.

kísérjék figyelemmel az illegális és káros tartalmak elleni küzdelmet célzó meglévő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák azok hatékonyságát;

6.

ösztönözzék az önszabályozó besorolási rendszerek (mint például a PEGI és a PEGI online) szélesebb körű és gyakoribb alkalmazását az online és offline videojátékokra, és a korhatár-besorolások következetesebb alkalmazását a kiskereskedelemben az online és offline videojátékok „korhatár alatti” értékesítésének megelőzése érdekében;

7.

fokozzák az együttműködést a más tagállamokból és a nem uniós országokból származó illegális és káros internettartalmak tekintetében, például a harmadik országokkal kötött megállapodások révén az illegális tartalmak esetében, illetve a legjobb gyakorlatok cseréje révén a káros tartalmak esetében;

8.

2013-ig folytassák az illegális tartalmak bejelentésére szolgáló forróvonal-hálózat kiépítését (8), javítsák a forróvonalak hatékonyságát (például a bűnüldöző szervekkel való kapcsolattartásra vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjének támogatásával), fokozzák ismertségüket, és tegyék könnyebben hozzáférhetővé az internetfelhasználók számára, továbbá szorosan kísérjék figyelemmel azokat;

1.

fokozottan vonják be a felhasználókat és – adott esetben – a hatóságokat az audiovizuális ágazat és az internetszolgáltatók önszabályozási intézkedéseinek (magatartási kódexeinek) előkészítésének vagy felülvizsgálatának folyamatába és ezen intézkedések nyomon követésébe;

2.

tartsák be az olyan iránymutatásokat, mint a „Biztonságosabb közösségi hálózatépítési elveket az EU-nak!”, következetesen hajtsák végre azokat, és kísérjék figyelemmel végrehajtásukat, továbbá biztosítsák, hogy a kiskorúak biztonsága érdekében szélesebb körben alkalmazzák a magánéletet védő alapértelmezett beállításokat a közösségi hálózatépítő oldalakon regisztráló kiskorúakra;

3.

fejlesszék tovább és valósítsák meg az olyan önszabályozási rendszereket, amelyek teljes mértékben figyelembe veszik a kiskorúak védelmét a szolgáltatások és a felhasználók rendelkezésére bocsátott eszközök kialakításánál, továbbá dolgozzanak ki, fogadjanak el és hajtsanak végre a kiskorúak védelmét szolgáló magatartási kódexeket;

4.

dolgozzanak ki a kiskorúaknak árusított videojátékokra vonatkozó páneurópai magatartási kódexet, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a szóban forgó területre vonatkozó nemzeti szabályokat;

1.

a területen folyamatban lévő (főként a „Biztonságosabb internet” programon keresztüli) finanszírozásra és intézkedésekre alapozva hozza létre európai szinten a források és eszközök megosztásához szükséges infrastruktúrát és szolgáltatásokat, hogy védjük a kiskorúakat, és biztosítsuk, hogy a gyermekek, a szülők, a tanárok és más gondozók biztonságosan és felelősségteljesen használhassák az internetet és az új technológiákat;

2.

vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy párbeszédet indítson az érdekelt felekkel és a tagállamokkal arról, hogy milyen intézkedések kövessék az e területre vonatkozó 1998. és 2006. évi ajánlások alkalmazásáról szóló bizottsági jelentést;

3.

a kiskorúak védelmével kapcsolatos és különösen az online médiát érintő jövőbeli kezdeményezések során aknázza ki a kiskorúak védelméről szóló 1998. és 2006. évi ajánlások alkalmazásáról szóló bizottsági jelentés megállapításait;

1.

adott esetben megfelelő pénzügyi és emberi erőforrás biztosításával, valamint a személyzet képzésével támogassák a bűnüldöző hatóságokat abban, hogy javítsák a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő weboldalak azonosítására, bejelentésére és eltávolítására vonatkozó eljárásokat (9);

2.

törekedjenek arra, hogy felmérések és kutatások révén jobban átlássák az online és digitális média, köztük a videojátékok használatának a gyermekekre gyakorolt pozitív és negatív hatásait;

3.

ösztönözzék az online biztonsággal kapcsolatos tudatosságnövelést és oktatást az iskolákban, valamint a kisgyermekkori nevelést és gondozást biztosító intézményekben;

4.

ösztönözzék a médiaműveltséget és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciát, a digitális kompetenciát (10), mind az iskolákon belül, mind pedig azokon kívül;

5.

a köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében, valamint a médiaműveltséggel kapcsolatos tevékenységek előmozdítása révén tegyék naprakésszé a gyermekeknek nyújtott minőségi online tartalomról szóló iránymutatásokra vonatkozó munkát, és erősítsék meg az iránymutatások végrehajtását;

6.

ösztönözzék, hogy európai szinten nagyobb legyen az összhang a tagállamok által használt korhatár-besorolási és tartalomosztályozási rendszerek között, ugyanakkor tegyék lehetővé a kulturális alapokon nyugvó különbségeket a tagállamok között.