1.

Ez az éves jelentés az Európai Fejlesztési Alap (EFA) számvevőszéki értékeléséről szól. A vonatkozó tevékenységekkel és a 2010-es kiadásokkal kapcsolatos főbb adatokat az 1. táblázat tartalmazza.

2.

Az Európai Unió által nyújtott fejlesztési-együttműködési támogatások elsősorban az Európai Fejlesztési Alapon (EFA) keresztül jutnak el az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokhoz, illetve a tengerentúli országokhoz és területekhez (TOT). Az EFA-t 1957-ben a Római Szerződés keretében hozták létre. A 2000. június 23-án Cotonouban húsz évre aláírt partnerségi megállapodás („Cotonoui Megállapodás”) biztosítja a keretet az Európai Unió AKCS-országokkal, illetve tengerentúli országokkal és területekkel fenntartott kapcsolataihoz. A megállapodás középpontjában a szegénység mérséklése, majd idővel felszámolása áll, olyan módon, hogy az összhangban legyen a fenntartható fejlődésre, illetve az AKCS-országok és TOT-ok fokozatos világgazdasági integrációjára irányuló célokkal. A megállapodás három, egymást kiegészítő pillérre épül:

3.

Az egyes EFA-k által finanszírozott műveletek megtervezésére az adott EFA által lefedett időszak kezdetén kerül sor. A fejlesztési folyamat résztvevőinek tág körével folytatott konzultációkat követően az adott AKCS-állam vagy TOT az Unióval együtt országstratégiai dokumentumot készít, amely lefekteti az ország középtávú fejlesztési céljait és stratégiáit, és meghatározza az ország számára rendelkezésre álló programozható uniós keretösszeget.

4.

Az EFA finanszírozását a tagállamoktól kapja, saját pénzügyi szabályzattal rendelkezik, és irányítását külön bizottság látja el. Az EFA forrásaiból finanszírozott műveletek pénzügyi lebonyolításáért az Európai Bizottság felel. 2010-ben a Bizottságon belül az EFA szinte összes programját a EuropeAid Együttműködési Hivatal (a továbbiakban: EuropeAid) irányította. Ugyanez a hivatal kezeli az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott külkapcsolati és fejlesztési kiadások többségét is (1). Az EFA-projektek egy kis része (2) humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos; ezeket a Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (DG ECHO) irányítja. Az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a beruházási keretet. A beruházási keretre sem a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata, sem az Európai Parlament zárszámadási eljárása nem terjed ki (3)  (4), annak ellenére, hogy az EBB a műveletek irányításakor az Európai Unió nevében és felelősségére jár el és az EFA erőforrásait használja.

5.

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően 2010. december 1-jétől megkezdte működését az Európai Külügyi Szolgálat. A szolgálat feladata, hogy támogassa az Unió főképviselőjét az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának irányítására és egyéb külképviseleti feladatokra vonatkozó megbízatása teljesítésében. Ezzel összefüggésben 2010 végén a EuropeAid egyesült a Fejlesztési Főigazgatósággal és létrejött a Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság – EuropeAid (DG DEVCO), amely 2011 januárja óta az EFA programjainak többségét irányítja.

6.

Az EFA a forrásaiból projekteket finanszíroz (a 2010-es kifizetések 66 %-a) és költségvetési támogatást (5) nyújt (a 2010-es kifizetések 34 %-a). Az irányítás történhet ( 1. táblázat ) központi, közös vagy decentralizált formában (6).

7.

Központi irányítás esetén (2010-ben a kifizetések 49 %-a) közvetlenül a Bizottság hajtja végre a támogatásokat. Közös irányítás esetén (2010-ben a kifizetések 11 %-a) az Európai Unió által finanszírozott feladatokat nemzetközi szervezetek látják el, feltéve, hogy számviteli, ellenőrzési, kontroll- és közbeszerzési eljárásaik a nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciákat nyújtanak. A EuropeAid fő partnerei az ENSZ szervezetei és a Világbank. Decentralizált irányításra (a 2010-es kifizetések 40 %-a) akkor kerülhet sor, ha a Bizottság a kedvezményezett országok hatóságait bízza meg bizonyos feladatok irányításával. Az EFA decentralizált irányítási mechanizmusát az 1. ábra szemlélteti.

8.

Az EFA-támogatásokat olyan országokban és olyan országok által hajtják végre, ahol a belső kontrollrendszerek általában hiányosak. A tranzakciók szabályszerűségét komolyan veszélyezteti, hogy a nemzeti programengedélyező a legtöbb kedvezményezett országban kapacitáshiánnyal küzd, valamint hogy a végrehajtó és felügyeleti szervek pénzügyi eljárásainak és kontrollmechanizmusainak kialakítását és alkalmazását hiányosságok jellemzik. Sok projekt távol eső helyszínen valósul meg, egyes régiókat pedig konfliktusok sújtanak, ami szintén megnehezíti az ellenőrzések lebonyolítását.

8.

9.

2010-ben a nyolcadik, kilencedik és tizedik EFA végrehajtása párhuzamosan zajlott. Az EFA-szerződéseket általában nagyjából ötéves kötelezettségvállalási időszakra kötik, a kifizetések azonban hosszabb időre is elnyúlhatnak. Az 1995–2000-es időszakra vonatkozó nyolcadik EFA keretében az Európai Unió 14 625 millió euro összegben nyújt támogatást. A 2000–2007-es időszakra vonatkozó kilencedik EFA keretében az uniós támogatások összege 15 200 millió eurót tesz ki.

10.

2008. július 1-jén a 2008–2013-as kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan hatályba lépett a tizedik EFA, amelynek keretében az Európai Unió 22 682 millió euro összegben nyújt támogatást. Ebből az összegből 21 967 millió eurót az AKCS-országoknak, 285 millió eurót pedig a tengerentúli országoknak és területeknek (TOT) különítettek el. Az összegekbe beleértendő az Európai Beruházási Bank által az AKCS-országok részére kezelt beruházási konstrukcióba befizetett 1 500 millió euro, illetve a tengerentúli országok és területek részére kezelt beruházási konstrukcióba befizetett 30 millió euro is. Végül 430 millió eurót arra irányoztak elő, hogy az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos bizottsági költségeket fedezze.

11.

A tagállamoktól kapott hozzájárulások teljes összege 2010-ben 3 500 millió euro volt. A hozzájárulások lehívása továbbra is a kilencedik EFA-ból történt. 2011-ben sor fog kerülni a kilencedik EFA-ból történő utolsó lehívásra és megkezdődnek az első lehívások a tizedik EFA-ból, amelyben immár mind a 27 tagállam részt vesz.

12.

A Bizottság által kezelt EFA-források összesített felhasználását és a pénzügyi műveletek végrehajtását a 2. táblázat ismerteti. 2010-ben a globális kötelezettségvállalások bruttó összege 2 662 millió eurót tett ki (nettó összeg: 2 187 millió euro), ami 13 %-kal elmaradt a Bizottság pénzügyi végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseitől (7). Ez főként azzal magyarázható, hogy a Bizottság úgy döntött, nem hajt végre számos, az AKCS-n belüli programhoz (8) tartozó finanszírozási határozatot és egyes V-FLEX tevékenységeket (9), illetve hogy késedelmek adódtak egyrészt a tengerentúli országok és területek tizedik EFA-ra vonatkozó programozási dokumentumainak véglegesítése, másrészt a tizedik EFA-ra vonatkozó országstratégiai dokumentumok félidős felülvizsgálata során. A EuropeAid jelentése szerint a 2010-es évben vállalt egyedi kötelezettségek (10) összege 3 710 millió eurót tett ki (nettó összeg: 3 304 millió euro), ami 410 millió euróval, azaz 13 %-kal felülmúlta a pénzügyi végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket. Ebből azonban legalább 305 millió euro az előző években vállalt kötelezettségek adatainak korrekciójából származik.

12.

13.

Noha 8 %-kal elmaradt a célszámtól, a bruttó kifizetések összege 3 321 millió euróval (nettó összeg: 3 233 millió euro) így is rekordszintet ért el 2010-ben. A felhasználatlan kötelezettségvállalások összege 8 %-kal csökkent, 12 490 millió euróról 11 444 millió euróra, abból adódóan, hogy 2010-ben az új kötelezettségvállalásokhoz képest magas volt a kifizetések szintje. Az elévült vagy alvó, felhasználatlan kötelezettségvállalások (11) szintje további 11 %-kal nőtt, 1 217 millió euróról 1 353 millió euróra.

13.

A régóta esedékes vagy szünetelő kötelezettségvállalások növekedésére az előző évek magas szintű kötelezettségvállalása ad magyarázatot, különös tekintettel a 2007. évre, amikor megnyílt a tizedik Európai Fejlesztési Alap.

14.

A tizedik EFA-ra vonatkozó pénzügyi szabályzat előírja (12), hogy a Bizottság évente készítsen jelentést az EFA pénzügyi irányításáról. A Számvevőszék véleménye szerint ez a jelentés pontosan ábrázolja, hogy mennyire valósultak meg a Bizottságnak a pénzügyi évre vonatkozó operatív céljai (különösen a pénzügyi végrehajtást és a kontrolltevékenységeket illetően), illetve hogy miként alakult a pénzügyi helyzet és milyen események gyakoroltak jelentős hatást a 2010-es év tevékenységeire. A Számvevőszék felhívja a figyelmet a 12. bekezdésben szereplő észrevételére a korábbi években költségvetési támogatásokra vállalt egyedi kötelezettségek 2010-es adatainak számviteli kiigazítására vonatkozóan.

Európai Számvevőszék

12, rue Alcide De Gasperi, 1615 Luxembourg, LUXEMBURG

15.

Az EFA beszámolójának megbízhatóságára vonatkozó, a megbízhatósági nyilatkozat VI. bekezdésében foglalt észrevételek a konszolidált pénzügyi kimutatások (16) ellenőrzésén, illetve a nyolcadik, kilencedik és tizedik EFA pénzügyi műveleteinek végrehajtásáról szóló konszolidált jelentés (17) ellenőrzésén alapulnak. Az ellenőrzés keretében teszteléssel megvizsgáltuk az összegekre és a közzétett információkra vonatkozó bizonyítékokat. Többek között értékeltük az alkalmazott számviteli alapelveket, a vezetés lényegesebb becsléseit és a konszolidált beszámoló általános bemutatását.

16.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók szabályszerűségére irányuló számvevőszéki ellenőrzési koncepciót és módszertant a Számvevőszéknek a költségvetés végrehajtásáról szóló 2010-es éves jelentése tartalmazza (az 1. fejezet 1.1. mellékletének 2. része). A megbízhatósági nyilatkozat VII–X. bekezdésében foglalt, az EFA tranzakcióinak szabályszerűségével kapcsolatos észrevételek az alábbiakon alapulnak:

a)

egy 195 tranzakcióból álló minta ellenőrzése. A mintában 30 egyedi kötelezettségvállalás, valamint a külképviseletek és a Bizottság központi részlegei által folyósított 165 időközi és végső kifizetés szerepelt (18). Szükség esetén a végrehajtó szervezeteknél és a végső kedvezményezetteknél helyszíni ellenőrzésre is sor került, a pénzügyi jelentések és költségkimutatások alapját képező kifizetések ellenőrzése végett;

b)

a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményességének értékelése a EuropeAid központi részlegeinél és a külképviseleteknél, amely a következő elemekre terjedt ki:

c)

a Bizottság által kiadott vezetői teljességi nyilatkozatok felülvizsgálata, beleértve a EuropeAid éves tevékenységi jelentésének értékelését.

17.

A Számvevőszék megállapítja, hogy az EFA 2010. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven tükrözi az EFA pénzügyi helyzetét, illetve műveleteinek és pénzáramlásainak eredményeit, a vonatkozó pénzügyi szabályzat előírásaival és a számvitelért felelős tisztviselő által elfogadott alkalmazandó számviteli szabályokkal összhangban.

17.

18.

A 2009-es évhez hasonlóan azonban a EuropeAid által végzett utólagos tranzakció-ellenőrzések és a Számvevőszék saját ellenőrzései is megállapították, hogy továbbra is gyakoriak az adatrögzítési hibák (19). Noha a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó számvevőszéki ellenőrzés nem tárt fel olyan lényegi hibát, amely ezekre a hibákra lenne visszavezethető, ezek továbbra is aggodalomra adnak okot, mert befolyásolhatják az éves beszámoló elkészítéséhez felhasznált adatok pontosságát, különösen az egyes pénzügyi évek év végi elkülönítésekor (20). Ezek a hibák kihatással vannak a EuropeAid pénzgazdálkodási adatainak megbízhatóságára is.

18.

Amint arra a Számvevőszék rámutat, ez nem járt lényeges hatással a 2010-re vonatkozó éves beszámolóra.

19.

A tranzakciótesztek eredményeit az 1. melléklet foglalja össze. A kifizetésekből vett minta számvevőszéki tesztelése során a kifizetések 27 %-ánál derült fény hibára. A Számvevőszék becslése szerint a legvalószínűbb hibaarány 3,4 % (21). A Számvevőszék a főbb észrevételeket alább részletesebben is kifejti.

19.

20.

A Számvevőszék ellenőrzése a bevételi tranzakciók kapcsán lényegi hibát nem talált.

21.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapította, hogy a kötelezettségvállalások lényegi hibáktól mentesek. A decentralizált irányítással végrehajtott projekteknél azonban jelentős gyakorisággal (14-ből négyszer) előforduló, nem számszerűsíthető hibák jellemezték az egyedi kötelezettségvállalásokat. A hibák a pályáztatási szabályoknak és a szerződések aláírására jogszabályban meghatározott határidőknek a betartásához kapcsolódtak.

21.

22.

A többi irányítási mód esetében nem fordultak elő hibák az egyedi kötelezettségvállalásokban. A költségvetési támogatások esetében a Számvevőszék szerint – a Bizottság dinamikus értelmezését figyelembe véve (22) – a EuropeAid megfelelően szerkesztett, áttekinthető módon bizonyította a Cotonoui Megállapodásban meghatározott jogosultsági feltételek betartását.

22.

23.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapította, hogy a kifizetéseket lényeges hibaszint jellemezte.

23.

24.

A beszerzési szerződések kivételével számszerűsíthető és nem számszerűsíthető hibák fordultak elő valamennyi projekttípusnál.

25.

A projektkifizetések esetében feltárt számszerűsíthető hibák leginkább az alábbi típusokba sorolhatók:

a)

pontosság: számítási hibák;

b)

megalapozottsági hiba: a nyújtott szolgáltatásokat és a leszállított árukat igazoló számlák, illetve bizonylatok hiánya, a kivitelezett munkálatokat meghaladó mennyiségek elszámolása;

c)

támogathatósági hiba: a közbeszerzési eljárások megszegése, a megvalósítási időszakon kívül felmerülő, illetve a szerződésben nem szereplő tevékenységekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások elszámolása, jogosulatlan héa-visszatérítések.

c)

26.

A leggyakrabban előforduló nem számszerűsíthető hibák abból adódtak, hogy egyes teljesítési garanciákat (23) a szerződéses összegek megnövelését követően nem korrigáltak; a Külkapcsolati Főigazgatóság által jóváhagyott igazgatási kiadásoknál az engedélyezési és szerződéskötési eljárásokat nem tartották be; nem álltak rendelkezésre megfelelő bizonylatok; illetve a szerződéses szabályokat ellentmondások jellemezték.

27.

A Számvevőszék ellenőrzése szerint a költségvetési támogatások kifizetéseiben gyakran előforduló, nem számszerűsíthető hibákat okozott az, hogy nem volt jól szerkesztett, átlátható módon bizonyítva, hogy a támogatott kormányok megfelelő javulást értek el a közpénzkezelés terén. Ez elsősorban a megfelelő értékelési keret hiányából adódott, a közpénzkezelési reformprogram ugyanis egyes támogatott kormányoknál még kidolgozás alatt állt, vagy olyan célokat fogalmazott meg, amelyek nem tükrözték a realitásokat, nem voltak egyértelműek és nem voltak fontosság szerint rangsorolva. Néhány esetben a külképviseletek közpénzkezelést értékelő jelentése nem a tárgyidőszakra kitűzött célok alapján értékelte az előrehaladást. Azt követően azonban, hogy 2010 júniusában módosított keretrendszert vezettek be a közpénzkezelés alakulásának figyelemmel követéséhez, illetve az arról való beszámoláshoz, ezek a hibák többé nem fordultak elő a 2010-es év második felére vonatkozóan megvizsgált tranzakciókban.

27.

28.

A rendszervizsgálat eredményeit a 2. melléklet foglalja össze. A Számvevőszék megállapítása szerint a rendszerek csak részben voltak eredményesek a tranzakciók szabályszerűségének biztosítása terén.

29.

A 4. bekezdésben már említettük, hogy az Európai Unió általános költségvetéséből, illetve az EFA-ból finanszírozott külső támogatási eszközök többségét (24) a EuropeAid hajtja végre. Tehát – ellenkező kitétel hiányában – a Számvevőszék azon észrevételei, amelyek a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményességével, valamint a főigazgató éves tevékenységi jelentésének és nyilatkozatának megbízhatóságával kapcsolatosak, a EuropeAid valamennyi felelősségi területére érvényesek.

30.

A EuropeAidnél a kontrollkörnyezetet a Számvevőszék eredményesnek értékelte mind a külképviseletek, mind a központi részlegek szintjén.

31.

A EuropeAid egyértelmű kontrollstratégiával rendelkezik a hibák megelőzésére, illetve feltárására és kiigazítására, és a Bizottság belső ellenőrzési standardjait többnyire betartják. 2010-ben a EuropeAid további erőfeszítéseket tett a felügyeleti és kontrollrendszerei megerősítése érdekében. Az EFA-ról szóló 2008-as (25) és 2009-es (26) számvevőszéki éves jelentésre adott bizottsági válasznak megfelelően a EuropeAid kidolgozta a „EuropeAid irányítási és ellenőrzési hierarchiájának megerősítését célzó cselekvési tervet” (cselekvési terv) (27), és megkezdte annak gyakorlatba ültetését. A terv figyelembe veszi a Számvevőszék korábbi éves jelentéseiben megfogalmazott észrevételek és ajánlások többségét, és intézkedéseket vezet be a munkaerő-felvétel és a szervezeti célok jobb összehangolására (28). A terv gyakorlatba ültetése azonban 2010-ben még csak a kezdeti fázisban tartott.

31.

32.

A Számvevőszék értékelése szerint a EuropeAid központi részlegeinél és a külképviseleteken az engedélyező tisztviselők által alkalmazott előzetes kontrollok csak részben eredményesen előzik meg, illetve tárják fel és korrigálják a hibákat.

33.

Ami a projektkifizetéseket illeti, a kiadások pontosságának, megalapozottságának és támogathatóságának ellenőrzésében hiányosságok mutatkoztak (lásd: 25. bekezdés). Szerződéstípustól függően a EuropeAid előzetes ellenőrzései gyakran nagymértékben a külső programfelelősök tanúsítványaira (vállalkozói szerződéseknél), illetve (programbecslések, támogatások és díjalapú szolgáltatói szerződések esetén) külső ellenőrzésekre és költségvizsgálatokra támaszkodnak. A hibaarány azonban, amelyet a Számvevőszék a külső tanúsítványok, ellenőrzések és igazolások tárgyát képező kiadásokban feltárt, arra utal, hogy ezen utóbbiakból csupán korlátozott bizonyosság szerezhető. A támogatási szerződésekkel kapcsolatban például a Számvevőszék 12 tranzakcióban észlelt hibát, amelyeket mind külső ellenőrzések és költségvizsgálatok alapján hagytak jóvá.

33.

34.

A költségvetési támogatásokat illetően jelentős előrelépés volt, hogy 2010 második felében új formátumot és új rendszert vezettek be a támogatott országok közpénzkezelő rendszereinek reformjáról szóló külképviseleti éves jelentések elkészítéséhez. Ezzel biztosítani kívánják, hogy a támogatások folyósítása a kifizetési feltételek strukturált értékelésén alapuljon. Egyes támogatott országokban azonban a közpénzkezelési reformprogram még kidolgozás alatt állt, vagy nem tartalmazott reális, egyértelmű, fontossági sorrendbe állított célokat. Emiatt nehézségeket okozott a reform alakulásának strukturált értékelése (lásd: 27. bekezdés).

34.

35.

A Számvevőszék értékelése szerint a monitoringot és a felügyeletet a EuropeAid központi részlegei eredményesen, a külképviseletek részben eredményesen látják el.

36.

Az operatív tevékenységek és a főbb kontrollok működésének figyelemmel követéséhez a EuropeAid központi részlegei több eszközre is támaszkodnak.

37.

A központi részlegek a külső támogatások kezeléséről szóló kétéves jelentések elemzése révén felügyelik a kedvezményezett országokbeli projektek megvalósulását és más kérdéseket, például a külképviseletek belsőkontroll-rendszereit és emberi erőforrásait. A 2010-ben felkeresett külképviseletek esetében a Számvevőszék úgy találta, hogy a jelentések releváns és megbízható információkat tartalmaztak. A EuropeAid cselekvési terve még tovább növeli ezeknek a jelentéseknek mint főbb kontrollmechanizmusnak a szerepét, a jelentések válnak ugyanis „a kontrollhierarchia alapkövévé, illetve a külképviseletek és a központ között az elszámoltathatóság legfontosabb eszközévé”. Ezzel összefüggésben a külképviseletek vezetőinek a 2011-es pénzügyi évben első alkalommal meg kell erősíteniük a műveletek elvégzését, valamint azok jogszerűségét és szabályszerűségét, hogy ezzel alátámasszák a főigazgató éves megbízhatósági nyilatkozatát (29).

38.

A külképviseleteken végzett helyszíni ellenőrzések révén a EuropeAid központi szolgálatai felmérhetik a projektek megvalósulását, illetve a külképviseletek belső felépítésének, rendszereinek és eljárásainak megfelelőségét. Az év során végzett 14 helyszíni ellenőrzés mellett a EuropeAid elemezte a 2008-ban és 2009-ben végzett 14 helyszíni ellenőrzés eredményeit is. Az elemzés hangsúlyozza: tovább kell fejleszteni a külképviseletek operatív és pénzügyi részlegeinek kapacitásait, illetve fokozni kell a projektek monitorozását és a partnerországok elkötelezettségét.

39.

2009 végén a EuropeAid központi részlegei újabb útmutatót bocsátottak a külképviseletek rendelkezésére a helyszíni ellenőrző látogatásokhoz. Az útmutatóban kiválasztási kritériumok is szerepeltek, amelyek biztosítják mind az operatív, mind a pénzügyi szempontok megfelelő lefedését. A Számvevőszék által 2010-ben felkeresett külképviseletek többsége azonban még nem vezette be a javasolt eljárásokat (lásd: 44. bekezdés). A Számvevőszék azt is megállapította, hogy a projektek monitorozásának javítása és a partnerországok elkötelezettségének fokozása érdekében a EuropeAid központi részlegei és a külképviseletek továbbra is segítséget nyújtottak az EFA nemzeti programengedélyező irodáinak (lásd: 43. bekezdés).

39.

40.

Az ellenőrzések, amelyeket a EuropeAid a keretszerződési megállapodásban előír, értékes információkkal szolgálnak a projektek kontrollrendszerét érintő rendszerhiányosságokról, illetve a potenciálisan nem támogatható kiadások szintjéről és jellemzőiről. A EuropeAid központi részlegei minden évben megvizsgálják az ellenőrzési eredményeket és felmérik azok hasznosulását. A legtöbb megállapítás ismétlődő jellegű és pl. hiányzó vagy nem megfelelő bizonylatokkal kapcsolatos, vagy azzal, hogy a végrehajtó szervezetek helytelen közbeszerzési eljárásokat alkalmaznak. Ezzel kapcsolatban fontos eredmény, hogy 2010 végén elkészült és továbbításra került „a külső fellépésekre fordított uniós források kedvezményezettjeinek szóló pénzgazdálkodási eszköztár”, amely segíteni kívánja a végrehajtó szervezeteket a pénzgazdálkodási és támogathatósági szabályokkal kapcsolatos ismereteik elmélyítésében.

41.

A EuropeAid központi részlegei a szabályok betartását utólagos tranzakciós kontrollokkal is ellenőrzik. Az utóbbi évekhez hasonlóan ezek az ellenőrzések gyakran hibaként állapították meg, hogy a EuropeAid CRIS (30) információs rendszerében szereplő adatok nem teljes körűek és nem pontosak. A megállapítások között szerepelt az is, hogy nem megfelelő a beszerzési eljárások dokumentálása. A pénzügyi kihatással járó hibák ugyanakkor többnyire előlegek indokolatlan kivezetéséből adódtak, amelyeket a szerződések lezárása előtt valószínűleg úgyis kijavítottak volna. Bár a EuropeAid az évek során továbbfejlesztette az utólagos tranzakciós kontrollok rendszerét, az még mindig nem eredményes az alaptranzakciók szabályszerűségi hibáinak feltárásában, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselők általi előzetes ellenőrzések hiányosságainak kiszűrésében.

41.

42.

A EuropeAid nem alakított ki olyan vezetői információs rendszereket, amelyekkel nyomon követhetné a helyszíni ellenőrzések, a külső ellenőrzések és a költségvizsgálatok eredményeit és hasznosulását. A főigazgató és a külképviseletek vezetői ezért nehezen tudnak meggyőződni arról, hogy időben sor került-e kiigazító intézkedésekre, és különösen a feltárt hibák orvoslására. Ezenfelül a EuropeAid információs rendszerei – a „CRIS Audit” és a „CRIS Recovery Orders” (visszafizetési felszólítások) – között egyelőre nincs kapcsolat, ami megnehezíti a korrekciós intézkedések nyomon követését.

42.

A EuropeAid számításai szerint az ellenőrzés eredményeinek feldolgozására és a visszafizetési felszólítások létrehozására szolgáló rendszerelem közötti kapcsolat a vezetői információs rendszerben (CRIS) 2011 végére jön létre.

Lásd még a 31. bekezdésre és a 62. bekezdés c) pontjára adott választ.

43.

A korábbi évekhez hasonlóan a Számvevőszék ezúttal is rosszul dokumentált, eredménytelen ellenőrzéseket tapasztalt a legtöbb EFA kedvezményezett ország programengedélyező irodájában. A EuropeAid központi részlegei és a külképviseletek gyakran nyújtanak szakmai segítséget az ellenőrzések javításához, de ennek eredménye gyakran korlátozott, egyrészt azért, mert az országos programengedélyező irodák nem látják el kifogástalanul feladatukat, másrészt a forráshiány, illetve az alkalmazotti állomány gyakori cserélődése miatt.

43.

44.

A Számvevőszék által 2010-ben felkeresett külképviseletek többsége nem alkalmazta a EuropeAid helyszíni ellenőrző látogatásokra vonatkozó útmutatóját (lásd: 39. bekezdés). A külképviseleteknél 2008 márciusa és 2009 szeptembere között végzett 14 ellenőrző látogatás alapján (31) a EuropeAid 2010-ben arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a külképviseletek nem rendelkeznek elegendő erőforrással, ezért gyakran csak korlátozottan tudnak ellátni egyes főbb kontrollfeladatokat, például a projektek helyszíni ellenőrzését, és azon belül különösen a pénzügyi szempontok vizsgálatát. A EuropeAid a cselekvési tervében kitér a projektfelügyelet fokozásának kérdésére (32).

44.

45.

A Számvevőszék a külső ellenőrzési funkciót a EuropeAid központi részlegei esetében eredményesnek, a külképviseletek esetében pedig részben eredményesnek ítéli.

46.

A EuropeAid központi részlegei közös módszertant dolgoztak ki az éves ellenőrzési terv elkészítéséhez, végrehajtásához és utókövetéséhez, amely mind a központi részlegekre, mind a külképviseletekre nézve kötelező. Jelentős előrelépés volt 2010-ben az 5 %-os éves ellenőrzési lefedettséget előíró közös teljesítménymutató bevezetése. A EuropeAid központi részlegei követték a módszertant.

46.

47.

A EuropeAid központi részlegei szorosan figyelemmel kísérik a külképviseletek külső ellenőrzési tevékenységeit, illetve a Bizottság által kötött ellenőrzési keretszerződés részeként végzett külső ellenőrzések minőségét. Az átfogó éves minőség-ellenőrzések hasznos információkkal szolgálnak arról, hogy milyen további javító intézkedésekre van szükség, és kiindulópontul szolgálnak a külső ellenőröknek adandó további utasításokhoz és iránymutatáshoz.

48.

A külképviseletek többnyire a módszertannak megfelelően végezték el a külső ellenőrzéseket. A Számvevőszék szerint azonban egyes területeken további javulásra van szükség. Az EFA-ról szóló 2009-es számvevőszéki éves jelentésben már szerepelt (33), hogy létszámhiány miatt a külképviseletek csak korlátozottan tudnak kockázatalapú ellenőrzéseket folytatni, mivel a kötelező ellenőrzések elsőbbséget élveznek. A létszámhiány az ellenőrzést követő záróelszámolási folyamat elhúzódásával járhat, aminek az a kockázata, hogy egyes jogosulatlan költségtérítések már nem lesznek visszakövetelhetők.

48.

49.

A Számvevőszék értékelése szerint a belső ellenőrzés eredményes.

50.

A belső ellenőrzési részleg (IAC) (34) működése megfelelt annak az alapvető célnak, hogy a főigazgató számára bizonyosságot nyújtson az alkalmazott kockázatkezelési, kontroll- és belső irányítási eljárások hatékonyságáról és eredményességéről. A 2009-ben jelentkező munkaerőhiányt felszámolták, így az IAC teljes egészében meg tudta valósítani a 2010-es munkatervét.

51.

2010-ben a EuropeAid részlegei számára általában jóval kevesebb időt vett igénybe az, hogy válaszoljanak az ellenőrzési jelentések tervezeteire, illetve hogy végrehajtsák az IAC és a belső ellenőrzési szolgálat (IAS) (35) ajánlásaiból adódó feladatokat. Továbbra is jelentős késedelmek jellemezték azonban a korábbi évek egyes ajánlásainak gyakorlatba ültetését, elsősorban az emberi erőforrások és az informatika területén.

51.

52.

A Bizottság által kiadott vezetői teljességi nyilatkozatok vizsgálatának eredményeit a 3. melléklet foglalja össze.

53.

Az éves tevékenységi jelentés valós képet ad az alkalmazott felügyeleti és kontrollrendszerek működéséről és eredményeiről. A jelentés világos és tartalmas, elsősorban a számszerűsített mutatóknak köszönhetően. Leszögezi, hogy a több évet átfogó kontrollstruktúra kialakítását és eredményeit tekintve a EuropeAid úgy véli, hogy a portfóliójában fennmaradó hibaarány (36) nem indokolja fenntartás megfogalmazását a főigazgatói megbízhatósági nyilatkozatban. Ezt a kijelentését azonban továbbra sem támasztja alá bizonyítékokkal.

53.

54.

Annak bemutatása érdekében, hogy a különböző fokozatú kontrollok hogyan járulnak hozzá a hibák feltárásához és kijavításához, a EuropeAid most első alkalommal összefoglalót tett közzé az előzetes, illetve a tranzakciókon végzett utólagos kontrollok során észlelt és kijavított hibákról (37). Ezek az adatok azonban nem teljesek: nem nyújtanak átfogó tájékoztatást arról, hogy milyen hibákat tártak fel és javítottak ki a EuropeAid ellenőrzési keretszerződésen kívül indított ellenőrzései és költségvizsgálatai, illetve a kedvezményezettek általi ellenőrzések és költségvizsgálatok.

54.

55.

A EuropeAid még nem dolgozott ki kiemelt mutatót annak mérésére, hogy milyen becsült pénzügyi hatása van az összes előzetes és utólagos kontroll alkalmazása után fennmaradó hibáknak. Ahogy azt az EFA-ról szóló 2009-es számvevőszéki éves jelentés már jelezte (38), ilyen mutató hiányában a EuropeAid nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítani tudja: a hiányosságok és hibák pénzügyi hatása valóban a lényegességi küszöb alatt van. A Számvevőszék megjegyzi, hogy a EuropeAid jelenleg dolgozza ki az említett adatok előállításának módszertanát (39).

55.

56.

Ami a 2010-es pénzügyi évet illeti, a EuropeAid főigazgatója úgy nyilatkozott: ésszerű bizonyosságot szerzett arról, hogy a meglévő kontrollmechanizmusok a szükséges módon garantálják a tranzakciók szabályszerűségét. A Számvevőszék ellenőrzése nem támasztja alá ezt a kijelentést. A számvevők szerint a EuropeAid rendszerei csak részben voltak eredményesek, és a EuropeAid által az EFA-ból, illetve az Európai Unió általános költségvetéséből folyósított külkapcsolati és fejlesztési kifizetéseket összességében lényeges hibaszint jellemezte (40).

56.

Lásd még a 19. bekezdésre adott választ.

57.

A Számvevőszék álláspontja szerint a főigazgató nyilatkozata és éves tevékenységi jelentése csak részben ad valós képet a pénzgazdálkodás szabályszerűségi szempontjairól.

57.

58.

Ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék megállapítja, hogy az EFA 2010. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból valósan tükrözi az EFA pénzügyi helyzetét, illetve az akkor véget ért évben lezajlott műveletei és pénzáramlásai eredményét, a költségvetési rendelet előírásaival és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokkal összhangban.

59.

Az elvégzett ellenőrzések alapján a Számvevőszék a 2010. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozóan megállapítja, hogy:

a)

az EFA bevételei mentesek voltak a lényegi hibáktól;

b)

az EFA keretében vállalt egyedi kötelezettségek mentesek voltak a lényegi hibáktól, viszont gyakran fordultak elő bennük nem számszerűsíthető hibák; és

c)

az EFA kifizetéseit lényeges hibaszint jellemezte.

c)

60.

A Számvevőszék az elvégzett ellenőrzések alapján megállapítja, hogy a EuropeAid felügyeleti és kontrollrendszerei csupán részben biztosították eredményesen a kifizetések szabályszerűségét.

60.

61.

Ahogy azt az EFA-ról szóló korábbi éves jelentésekben már jeleztük, a EuropeAid átfogó kontrollstratégiát léptetett életbe, de egyes területeken továbbra is hiányosságok fordulnak elő. 2010 végén a EuropeAid elindította a „EuropeAid irányítási és ellenőrzési hierarchiájának megerősítését célzó cselekvési tervet”. A jelenlegi és korábbi számvevőszéki éves jelentések számos észrevételét és ajánlását beépítő terv jelentős javulást hozhat a EuropeAid felügyeleti és kontrollrendszereinek kialakítása és alkalmazása terén.

61.

62.

A korábbi éves jelentésekben megfogalmazott ajánlások hasznosulásának számvevőszéki áttekintését a 4. melléklet mutatja be. Ezen áttekintés, valamint a 2010-es megállapítások és következtetések alapján a Számvevőszék javasolja, hogy a EuropeAid hajtsa végre a cselekvési tervében szereplő alábbi intézkedéseket:

a)

dolgozzon ki kiemelt mutatót az összes előzetes és utólagos kontroll alkalmazása után még megmaradó hibák becsült pénzügyi hatásának kimutatására (lásd: 55. bekezdés (41);

a)

b)

értékelje a különböző kontrollok költséghatékonyságát – különös tekintettel a tranzakciók utólagos ellenőrzését szolgáló rendszerre (lásd: 41. és 61. bekezdés (42);

b)

Lásd még a 41. bekezdésre adott választ.

c)

többéves monitorozási és értékelési tervek segítségével javítsa a projektfelügyelet, és ennek részeként a helyszíni szemlék eredményességét (lásd: 44. bekezdés).

c)

63.

A Számvevőszék javasolja továbbá a EuropeAidnek, hogy:

a)

vizsgálja felül a külső felügyelőktől, valamint ellenőrzések és költségvizsgálatok révén kapott igazolások megbízhatóságát (lásd: 33. bekezdés);

a)

b)

építsen ki vezetői információs rendszereket, amelyek segítségével a főigazgató és a külképviseletek vezetői szorosabban nyomon követhetik a helyszíni ellenőrzések, a külső ellenőrzések és a költségvizsgálatok eredményeinek hasznosulását (lásd: 42. bekezdés);

b)

Lásd továbbá a 62. bekezdés c) pontjára adott választ.

c)

kapcsolja össze a „CRIS Audit” és a „CRIS Recovery Orders” (visszafizetési felszólítások) információs rendszereket (lásd: 42. bekezdés);

c)

d)

tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy az adatokat a megfelelő időben, pontosan és teljes körűen rögzítsék a CRIS információs rendszerben (lásd: 18. és 41. bekezdés).

d)

64.

Ami a költségvetési támogatást illeti, a Számvevőszék javasolja, hogy a EuropeAid:

a)

Gondoskodjék róla, hogy a külképviseletek minden esetben az új formában, az új rendszernek megfelelően készítsék el éves beszámolójukat a támogatott országok közpénzkezelési rendszereinek reformjáról, és ezáltal jól szerkesztett, átlátható módon bizonyítsák, hogy a közpénzek kezelésében valóban haladás mutatkozik (lásd: 34. bekezdés).

a)

b)

Szakpolitikai dialógus révén támogassa, hogy a kedvezményezett országok közpénzkezelési reformprogramjához egyértelmű értékelési keretet alakítsanak ki (lásd: 34. bekezdés).

b)