23.7.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/114

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről

(COM(2010) 733 végleges – 2010/0353 (COD))

2011/C 218/22

Előadó: José María ESPUNY MOYANO

2011. január 18-án, illetve 27-én az Európai Parlament, illetve a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről

COM(2010) 733 végleges – 2010/0353(COD).

A bizottsági munka elő készítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2011. április 6-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4–5-én tartott 471. plenáris ülésén (a május 5-i ülésnapon) 82 szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság támogatja az Európai Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy a minőséggel kapcsolatos intézkedéscsomagban a mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos valamennyi európai normát egybefoglalja. Így egységesebb átfogó politikát lehet folytatni ezen a területen, első lépésként hozzájárulva az európai agrár-élelmiszeripar erősebbé és dinamikusabbá tételéhez. Az EGSZB fontosnak tartja az európai termékek minőségének javítását és hozzáadott értékének növelését, nemkülönben a fogyasztók tájékoztatását. Mindehhez javítani kell az Unió eszközeit és intézkedéseit.

1.2   Az EGSZB pozitívan értékeli az uniós szinten jelenleg létező minőségrendszereket (oltalom alatt álló eredetmegjelölés, oltalom alatt álló földrajzi jelzés és hagyományos különleges termék), és elismeri, hogy ezek kiváló kezdeményezések az európai termékek támogatására. Az, hogy bizonyos termékek viselhetik ezeket a megjelöléseket, az EGSZB szerint felértékeli az adott területet, és hasznos a mezőgazdasági termelőnek, a gyártónak és mellettük a végső fogyasztónak is. Az EGSZB emellett osztja az Európai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy ezek a rendszerek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politikához. Hangsúlyozni szeretné azonban annak fontosságát, hogy az európai termékek és termelési rendszerük minőségét ne csak a belső piacon, hanem mindenekelőtt a külső piacokon is elismerjék, illetve hogy ezt a minőséget támogassák. Minden szinten nagyobb szigort kér emellett a mezőgazdasági termékek elismerése és forgalmazásának ellenőrzése terén. (1)

1.3   Az EGSZB megelégedéssel veszi tudomásul, hogy fennmarad az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzések rendszerének megkülönböztetése, bár úgy gondolja, hogy a javasolt meghatározások nem olyan világosak, mint az 510/2006/EK rendeletben találhatók. Sajnálja viszont, hogy az új szöveg nem tesz különbséget a termelés három szakasza (növénytermesztés, illetve állattenyésztés – feldolgozás – csomagolás) között, és csak termelési szakaszról beszél.

1.4   Ami a termékek hagyományos különleges termékké minősítéséhez szükséges feltételeket illeti, az EGSZB úgy véli, hogy egy termék hagyománya nem csupán annak történeti kialakulásával függ össze – ahogy ez a javaslatban szerepel –, hanem más paraméterekkel is, például a nyersanyag, az előállítási vagy feldolgozási mód jellemzőivel, a régió kultúrájával, illetve más minőségi jegyekkel és feltételekkel. Emellett a hagyományos különleges termékek folyamatos fejlődésen mennek keresztül, ezért az EGSZB nem osztja azt a nézetet, hogy az évek száma legyen az a fő jellemző, amelynek alapján egy terméket bevonhatnak ebbe a kategóriába.

1.5   Az EGSZB úgy véli, hogy a hagyományos különleges termékek rendszerének kizárólag a fenntartott elnevezéssel történő bejegyzésekre való korlátozása nemcsak jelentősen csökkentheti a bejegyzések számát, hanem egyúttal megszüntethet egy olyan eszközt, amely jutalmazza a sokféleséget, és amely meghatározott élelmiszereknek a hagyományokkal összhangban történő előállítása mellett teszi le a voksot. E tekintetben az EGSZB azt ajánlja, hogy az átmeneti időszak letelte után az Európai Bizottság javasoljon egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi azoknak a hagyományos különleges termékeknek a fenntartását, amelyeket a rendelet hatálybalépését megelőzően fenntartott elnevezés nélkül jegyeztettek be.

1.6   A minőségre utaló választható kifejezéseket illetően az EGSZB azt kéri, hogy gondolják át a hegyvidéki termékek bevonásának és elismerésének lehetőségét. (2)

1.7   A minőség fogalmát a jövőben még tágabban kellene értelmezni, a fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy könnyebben tudjon különbséget tenni a különböző állattartási formák között, amint az már ma is lehetséges a tojás esetében. A csomagoláson feltüntetett szuggesztív reklámoknak (mint például legelésző tehenek képe vagy az „alpesi tej” megjelölés) összhangban kell lenniük a termék tartalmával. Az EGSZB ennek megfelelő konkrét javaslatokat vár az Európai Bizottságtól.

1.8   Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot megfelelő követő intézkedésekre, hogy megkönnyítse az Unió minőségi rendszereiben való részvételből eredő technikai követelmények teljesítését.

1.9   Azon további szabályok kapcsán, amelyeket az Európai Bizottság az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elfogadásához, valamint a minőségre utaló választható kifejezésekhez szükséges termékleírási követelmények kiegészítéseként javasol, az EGSZB egyetért azzal, hogy ezeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kellene elfogadni.

1.10   A mezőgazdasági termékek, illetve a haszonállatok termelési és/vagy származási helyének a forgalmazási előírásokban szereplő megjelölését illetően az EGSZB azt kéri, hogy a valamennyi esetben elvégzendő hatásvizsgálatok tartalmazzák a várható költségek és haszon elemzését. Másfelől bizonyos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetén az eredetmegjelölés kötelezővé tétele a fogyasztók tájékoztatásáról szóló rendeletjavaslatban is szerepel, az ezzel kapcsolatos legutóbbi dokumentumok már elismerik, hogy szükség van egy eseti alapú hatásvizsgálatra. Az EGSZB kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a két jogalkotási csomag közötti koherencia megteremtésére és garantálására, elkerülve az esetleges átfedéseket.

1.11   Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott összetevők felhasználásával készült élelmiszerek címkézésére, valamint az önkéntes tanúsítási rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat az EGSZB fontos kezdeményezésnek tatja, és kéri végrehajtásuk ösztönzését.

2.   A közlemény összefoglalása

2.1   A minőségpolitikai csomag célja a mezőgazdasági termékek minőségére vonatkozó európai uniós jogszabályok hatékonyabbá tétele, valamint a nemzeti és magán tanúsítási rendszerek működésének javítása, hogy ily módon azok egyszerűbbé, átláthatóbbá, könnyebben értelmezhetővé váljanak, kedvezzenek az innovációnak és kevesebb teherrel járjanak a termelők és a hatóságok számára.

2.2   Az Európai Bizottság 2009-ben adta ki COM(2009) 234 jelű közleményét a mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról, a következő stratégiai irányokat nevezve meg:

—	a termelők, a vevők és a fogyasztók között a mezőgazdasági termékek tulajdonságaival kapcsolatos információátadás javítása,

—	a mezőgazdasági termékek minőségével kapcsolatos európai uniós szakpolitikai eszközök közötti összhang növelése, továbbá

—	az egyszerűsítés révén a különböző rendszerek és a címkéken szereplő kifejezések értelmezésének megkönnyítése a termelők, az élelmiszer-előállítók és a fogyasztók számára.

2.3   A csomag az alábbi részekből áll:

2.3.1

egy rendeletjavaslat, amely egyszerűsíti a minőségi rendszerek adminisztrációját azáltal, hogy egyetlen jogi eszköz keretében vonja össze őket. A javaslat biztosítja továbbá az egyes eszközök közötti összhangot, és a rendszereket az érdekeltek számára könnyebben értelmezhetővé teszi;

2.3.2

egy rendeletjavaslat a forgalmazási előírásokról, amely javítja az alkalmazandó eljárások átláthatóságát és egyszerűsíti őket;

2.3.3

iránymutatások a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek önkéntes tanúsítási rendszerei terén alkalmazható bevált gyakorlatokról;

2.3.4

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott összetevők felhasználásával készült élelmiszerek címkézésére vonatkozó iránymutatások.

2.4   Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések:

a javaslat fenntartja és megerősíti a mezőgazdasági és élelmiszertermékek minőségrendszerét, nem érintve azonban a borok, az ízesített borok és a szeszes italok földrajzi jelzéseit szabályozó rendszereket. Emellett a javaslat lerövidíti a jelenlegi bejegyzési eljáráshoz meghatározott határidőket, közös minimumszabályokat határoz meg a hivatalos ellenőrzésekhez, és fenntartja a rendelet alkalmazásának körét (emberi fogyasztásra szolgáló és más termékek).

2.5   Hagyományos különleges termékek:

fennmarad a hagyományos különleges termékek bejegyzésére szolgáló rendszer, azonban megszűnik az a lehetőség, hogy egy elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül, csupán azonosítási célból kerüljön bejegyzésre. Egyszerűsödik a bejegyzési rendszer, az időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy egy termék „hagyományosnak” minősülhessen, 50 évre emelkedik, és a rendszer a készételekre és a feldolgozott termékekre korlátozódik.

2.6   Minőségre utaló választható kifejezések:

javasoljuk, hogy ezeket a kifejezéseket foglalják bele a rendeletbe, a hozzáadott értéket jelentő tulajdonságok bemutatása és bizonyos speciális forgalmazási előírások (szárnyasok szabadtartása, virágméz, első hidegsajtolásból származó olívaolaj) alátámasztása érdekében, igazodva az Európai Unió működéséről szóló szerződés jogi keretéhez.

2.7   Forgalmazási előírások:

a javaslat általános szabályként azt irányozza elő, hogy az Európai Bizottság a forgalmazási előírásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadja el. Valamennyi ágazatban létrejön egy jogalap, amely kötelezően előírja, hogy a címkéken az egyes ágazatok sajátosságainak megfelelően meg kell jelölni a termelés helyét. Ezt esetről esetre megvizsgálják majd, elsőként a tejipari ágazatban.

2.8   A szubszidiaritási elv:

a javaslat célja annak garantálása, hogy a minőségrendszerek keretében szereplő értéknövelő nevek és adatok az EU valamennyi tagállamában ugyanolyan szintű védelmet élvezzenek, elkerülve a fogyasztók félrevezetését és az Unión belüli kereskedelem akadályozását. A megfelelő jogok hatékony és eredményes rögzítése uniós szinten történik majd. A kérelmek feldolgozására és vizsgálatára azonban nemzeti szinten kerül majd sor, mivel ott hatékonyabban és eredményesebben végezhető el.

2.9   Az arányosság elve:

a minőségrendszerek hitelességének biztosítása és a feltételeik tényleges betartása érdekében a termelőknek kötelezettséget kell vállalniuk e rendszerek követelményeinek és minőségi vállalásaiknak a teljesítésére, viszont megválaszthatják, hogy melyik rendszerbe lépnek be. A részvételi és ellenőrzési feltételek arányosak lesznek az adott megnevezésnek megfelelő minőség biztosításának garanciájával.

3.   Általános megjegyzések

3.1   A minőséggel kapcsolatos intézkedéscsomag első alkalommal vezet be átfogó politikát a mezőgazdasági termékek közösségi rendszerei és értéknövelő minőségjelzései, illetve a forgalmazási előírások tekintetében. Magában foglal emellett az önkéntes tanúsítási rendszerekre, illetve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek összetevőként való alkalmazására vonatkozó két iránymutatást is. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság legutóbbi három évben tett erőfeszítéseit, melyek ennek az egyedülálló, ambiciózus rendszernek a létrehozását célozták. Az előzményt számos jogi szöveg képezte, amelyeket korábban ágazatról ágazatra, elaprózott módon dolgoztak ki.

3.2   Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy az európai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés erőssége a diverzitásában, valamint a termelők know-how-jában, illetve a termelőföldekben és vidékekben rejlik. Az EGSZB üdvözli ezt az érvet. Emellett úgy véli, hogy az uniós minőségrendszerek elősegítik a termelés diverzifikációját, védenek a jogellenes felhasználás és a termékek hamisítása ellen, és segítik a fogyasztókat abban, hogy megismerjék a termékek jellemzőit és sajátosságait. Támogatja azt a nézetet, hogy a különféle minőségrendszerek kiváló kezdeményezést jelentenek az európai termékek támogatására. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy e termékek minőségének elismerése nemzetközi szinten is fontos. Az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar fennmaradása és fejlődése érdekében az európai termékek minőségével kapcsolatos tudatosságnövelésre a belső piac mellett a többi piacon is szükség van. Ennek kapcsán az EGSZB egyetért az európai termelési modell védelmének fontosságával és azzal, hogy a minőség, az egészség, a környezet és az állatjólét szempontjából egyenlő feltételekre van szükség az uniós, illetve a harmadik országokból származó termékek forgalmazása terén, ahogyan azt már a Tanács elnöksége is elismerte az Európai Bizottságnak a KAP 2020-ig terjedő jövőjéről szóló közleményére vonatkozó következtetéseiben.

3.3   A mezőgazdasági termékek minőségrendszerei felértékelik azt a régiót, ahol az adott terméket előállítják, hozzájárulva a mezőgazdasági tevékenységek és a feldolgozás sokszínűségének fenntartásához és versenyképességének növeléséhez. Ezzel támogatják a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek megvalósítását, amelyekről az Európai Bizottságnak „A KAP jövője 2020-ig” című közleményében (COM(2010) 672) is szó esik. Az EGSZB üdvözli a két szakpolitika közötti koherenciát, és kéri, hogy a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló, itt tárgyalt rendeletet hozzák összhangba más szakpolitikák prioritásaival is, így például az Európa 2020 stratégiáéival (értékteremtés, innovációtámogatás, a termelés versenyképességének növelése, környezetvédelem, az erőforrások hatékony felhasználása stb.). Az EGSZB emellett azt is szorgalmazza, hogy a rendelet vegye tekintetbe az egységes piac kihívásait (a vállalkozások erős, fenntartható és méltányos növekedése és a belső piac jobb működése), és legyen összhangban a fogyasztók védelmére és tájékoztatására, a versenyre és a külső piacra vonatkozó politikák céljaival.

3.4   Az EGSZB hangsúlyozza az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott összetevők felhasználásával készült élelmiszerek címkézésére vonatkozó iránymutatások (HL C 341., 2010.12.16., 3. o.) jelentőségét, és kéri, hogy ösztönözzék annak végrehajtását.

3.5   Az EGSZB ugyancsak megelégedéssel fogadja az Európai Bizottság önkéntes tanúsítási rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatás-javaslatát (HL C 341., 2010.12.16., 5. o.). Az utóbbi években érezhetően növekedett a nem szabályszerűen címkézett mezőgazdasági termékek eladása, ezért etikai, szociális és környezeti követelmények kidolgozására került sor. Emellett, ahogyan az Európai Bizottság is jelzi, nagyobb hitelességre, átláthatóságra és világosságra van szükség az ellátó hálózatot illető megállapodások terén. Az EGSZB már felhívta az Európai Bizottságot ezeknek az iránymutatásoknak a kidolgozására, (3) ezért a bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokkal való nagyfokú összhang elérése érdekében eljárásainak felülvizsgálatára kér minden olyan szervezetet, amely jelenleg mezőgazdasági termékeket tanúsító rendszereket tart fenn.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ):

4.1.1   Az EGSZB elégedetten állapítja meg, hogy mindkét minőségrendszer megmarad, bár azt sajnálja, hogy az új definíciós javaslatban megszűnik az utalás a termelés három fázisára (növénytermesztés, illetve állattenyésztés – feldolgozás – csomagolás).

4.1.2   Az EGSZB elismeri a szóban forgó mezőgazdasági termékek hozzájárulását a hagyományos termelési módszerek fenntartásához, illetve a környezet megőrzéséhez, ami nemcsak a termelők és feldolgozók, hanem a fogyasztók számára is előnyös. Ezeknek a minőségrendszereknek az elismerése hozzájárul az adott régióban a vidékfejlesztéshez, megakadályozva a helyi lakosság elvándorlását, javítva körülményeiket és életminőségüket, stabilizálva és támogatva a munkalehetőségeket és a vállalkozói tevékenységet, támogatva egyben a természeti erőforrások ésszerű használatát.

4.1.3   Az OEM-ek, illetve OFJ-k elnyeréséhez a termelőknek meghatározott követelményeket kell teljesíteniük. A javaslat szerint annak érdekében, hogy ez a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján további szabályokat állapíthat meg a termékleírás tartalmára vonatkozóan. Ami az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket illeti, az EGSZB úgy véli, hogy ha a felhasznált mezőgazdasági termék termelési helye eltér a feldolgozott élelmiszer származási helyétől, ezt a körülményt a címkén jelezni kell.

4.1.4   Az EGSZB támogatja és helyesli, hogy a tagállamok feladata legyen az, hogy adminisztratív vagy jogi lépéseket tegyenek az OEM és az OFJ jelölés illegális használatának megelőzése vagy elkerülése érdekében, illetve a termelői csoportosulások kérelmére.

4.2   Hagyományos különleges termékek

4.2.1   Az EGSZB pozitívan értékeli, hogy a „hagyományos különleges termék” megjelölés bizonyos termékek egyik minőségrendszereként fennmarad, mivel egyes tagállamokból származó hagyományos termékeknek ez az egyetlen elismerési lehetősége.

4.2.2   Ami a termékek hagyományos különleges termékké minősítéséhez szükséges feltételeket illeti, az EGSZB úgy véli, hogy a hagyományos különleges termékek rendszerének kizárólag a fenntartott elnevezéssel történő bejegyzésekre való korlátozása nemcsak jelentősen csökkentheti a bejegyzések számát, hanem egyúttal megszüntethet egy olyan eszközt, amely jutalmazza a sokféleséget, és amely meghatározott élelmiszereknek a hagyományokkal összhangban történő előállítása mellett teszi le a voksot. E tekintetben az EGSZB azt ajánlja, hogy az átmeneti időszak letelte után az Európai Bizottság javasoljon egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi azoknak a hagyományos különleges termékeknek a fenntartását, amelyeket a rendelet hatálybalépését megelőzően fenntartott elnevezés nélkül jegyeztettek be. Másrészt egy termék hagyománya nem csupán annak történeti kialakulásával függ össze – ahogy ez a javaslatban szerepel –, hanem más paraméterekkel is, például a nyersanyag, az előállítási vagy feldolgozási mód jellemzőivel, a régió kultúrájával, illetve más minőségi jegyekkel és feltételekkel. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy a hagyományos különleges termékké minősítés kritériuma ne csupán meghatározott számú év eltelte legyen.

4.3   Minőségrendszerbeli elnevezések és szimbólumok és a termelők szerepe

4.3.1   A rendeletjavaslat azt irányozza elő, hogy a termelői csoportok járuljanak hozzá termékeik minőségének a piacon való garantálásához, végezzenek tájékoztatási és promóciós tevékenységeket, biztosítsák, hogy termékeik megfeleljenek a rájuk vonatkozó termékleírásnak, és tegyenek intézkedéseket a rendszerek működésének javítására. Az EGSZB támogatja és üdvözli a rendszernek ezt a javítását, amely erősíti és világosabbá teszi az említett csoportok szerepét, és támogatja ezeknek a csoportoknak a nagyobb mértékű részvételét mind a piaci kínálat kezelése, mind pedig az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek összetevőként való alkalmazása terén. Kéri azonban, hogy ez a lehetőség ne csorbítsa az 1234/2007/EK rendelet termelői szervezetekre és ágazatközi szövetségekre vonatkozó specifikus rendelkezéseit. Másrészről az EGSZB elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott és a hagyományos különleges termékeket előállító, raktározó és forgalmazó szereplőket hivatalosan ellenőrzik.

4.4   További adatok egy átfogóbb minőségpolitikához

4.4.1   Az EGSZB úgy véli, hogy a „minőség” kapcsán a jövőben konkrétabb kijelentéseket kell tenni pl. az állatok tartási körülményeit (szabadtartás, almos tartás stb.) illetően is. A megfelelő differenciálás ésszerűnek tűnik annak érdekében, hogy a fogyasztó jobban tudjon dönteni különböző termelési formák között; ez az ipari termelési formáknak a gazdálkodói formáktól való megkülönböztetéséhez is szükségesnek tűnik. Jó példaként a tojás már bevezetett jelölése említhető itt meg. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy az állattartás más területeire is dolgozzon ki javaslatokat.

4.4.2   Továbbá jelenleg még fel lehet tüntetni a csomagoláson olyan adatokat, amelyek bizonyos minőséget sugallnak a fogyasztónak, anélkül, hogy a termék ténylegesen tartalmazná azt. Például legelésző tehenek képe van a tej csomagolásán, bár nincs garantálva, hogy a tej szabadtartású tehenektől származik, vagy „alpesi tejként” értékesítenek olyan tejet, amely nem az Alpokból, hanem pl. Magyarországról származik. Ugyanez vonatkozik a „fekete-erdei sonkára”, amelynek esetében szinte csak a füstölés folyamata zajlik a régióban, a hús termelése nem. Az EGSZB szerint ez félrevezetés, egy nem jelenlévő minőség színlelése, ezáltal a fogyasztók megtévesztése. Az EGSZB konkrét kijelentéseket hiányol az Európai Bizottság javaslataiból arról, hogy hogyan lehet ezt megállítani.

4.5   Kérelmezési és bejegyzési eljárás

4.5.1.   Az Európai Bizottság javaslatokat tesz a bejegyzési eljárás lerövidítésére, és az EGSZB egyetért azzal, hogy ez hozhat némi javulást. A kérelmek havi közzétételének megszüntetésével kapcsolatban az EGSZB azt kéri, hogy fontolják meg a havi közzététel fenntartását, ez ugyanis megkönnyíti azok nyomon követését, figyelembe véve azt is, hogy a kifogás benyújtásának lehetséges időtartamát a javaslat mindössze két hónapra szűkíti.

4.5.2.   Másrészt, ami az arra vonatkozó garanciát illeti, hogy a szokásos megnevezéseket ne lehessen oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként regisztráltatni, az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatot megfelelő országos és uniós szintű kiértékeléssel kellene még jobban megalapozni.

---

(1)  HL C 18., 2011.1.19., 1–4. o.: „Az európai agrár-élelmiszeripari modell megerősítése” és HL C 18., 2011.1.19., 5–10. o.: „Közösségi agrármodell: a termelés minősége és a fogyasztók tájékoztatása, mint versenyképességi tényezők”.

(2)  HL C 120., 2008.5.16., 47–48. o.: „A mezőgazdaság jövőbeli kilátásai a sajátos természeti hátrányokkal küzdő területeken (hegyvidéki területek, szigetek és legkülső régiók)”.

(3)  HL C 28., 2006.2.3., 72–81. o.: „Etikus kereskedelem és fogyasztóigarancia-rendszerek”.

---