7.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 166/1

1.

részvétüket, legmélyebb együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki Japán népével és mindazokkal, akiknek az életét a földrengés, a szökőár és az atomerőműben történt incidensek, illetve mindezek következményei feldúlták;

2.

kinyilvánítják, hogy segítséget kívánnak nyújtani Japán katasztrófa sújtotta területein élőknek, illetve az ott működő regionális és helyi önkormányzatoknak, és felkérik az Európai Bizottságot, hogy ajánlja fel, és szükség esetén koordinálja a japán lakosság igényeinek és sajátosságainak megfelelő segélyezési intézkedéseket;

3.

felkérik a japán hatóságokat, hogy a lehető legátláthatóbb módon járjanak el, és tegyenek közzé naprakész információkat a nukleáris katasztrófa következményeiről, amelyek a világ egyéb részeire is komoly hatást gyakorolhatnak; megerősítik, hogy segítséget kívánnak nyújtani, valamint hogy felajánlják műszaki szakértelmüket;

4.

felkérik tagjaikat, hogy a japán regionális és helyi önkormányzatokkal fennálló partnerségeik és együttműködési megállapodásaik keretei között fejezzék ki szolidaritásukat, és meglévő kapcsolataikra építve, ahol csak lehetséges, a helyszínen indítsanak hatékony segélyprojekteket;

5.

hangsúlyozzák, hogy a japán események rávilágítottak a regionális és helyi önkormányzatoknak a természeti és ember okozta katasztrófák idején játszott élvonalbeli, létfontosságú szerepére, valamint arra, hogy valamennyi kormányzati szint bevonásával az Európai Unióban is újra kell tárgyalni a központi jelentőségű biztonsági kérdéseket;

6.

hangsúlyozzák a szolidaritás, az együttműködés, a koordináció és a támogatás elvét a katasztrófa-megelőzés és a katasztrófa-elhárítás összefüggésében, és támogatják az uniós polgári védelmi rendszer létrehozására irányuló javaslatot (1), különösen a megfigyelési és tájékoztatási központ (MIC) tervezett megerősítését; emlékeztetnek arra, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy az Unió katasztrófa-elhárítási kapacitásait a tagállamok által felkínált egységek és különítmények segítségével megerősítse, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogatói hatáskörének keretei között tegyen javaslatot az alapvető fontosságú operatív információk nem csupán nemzeti, hanem regionális és helyi szintű cseréjének javítását is lehetővé tévő megfelelő intézkedésekre;

7.

támogatják az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy haladéktalanul kezdődjön meg az Európai Unió területén található valamennyi atomerőmű független szakértők általi szigorú, közös biztonsági előírások alapján elvégzett komoly felülvizsgálata, valamint hogy elő kell mozdítani a nukleáris biztonságra, valamint a vészhelyzetek kezelésére és a polgári védelemre vonatkozó közös előírások továbbfejlesztését; meggyőződésük, hogy ezeknek a felülvizsgálatoknak kötelezőeknek kell lenniük, ezért sajnálják, hogy az Európai Tanács márciusi ülésén nem fogadta el ezt az ajánlást;

8.

sürgetik ezért a tagállamokat, hogy állapodjanak meg a már működő és a jövőben építendő atomerőművek átfogó kockázat- és biztonsági felméréséhez („stresszteszt”) szükséges közös kritériumokról – ideértve a határos tagállamokra és régiókra gyakorolt hatást is –, és azonnal kezdjék meg ezeket a felméréseket; hangsúlyozzák, hogy ebbe a folyamatba azokat az Európai Unión kívüli országokat is be kell vonni, ahol már léteznek nukleáris létesítmények vagy újakat terveznek, és meg kell hozni a szükséges rendelkezéseket azoknak a meglévő, határokon átnyúló tájékoztatási mechanizmusoknak a további javítására, amelyek a nukleáris létesítményekre vonatkozó biztonsági kérdésekre és különösképpen a válságkezelés és katasztrófasegélyezés határokon átnyúló dimenziójára vonatkoznak; kiemelik, hogy a „stresszteszteket” a jövőben folytatandó csatlakozási tárgyalások részévé kell tenni, valamint hogy optimalizálni kell a szomszédos országok és régiók részvételét a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásaiban; végezetül kérik minden olyan nukleáris létesítmény bezárását, amelyik nem teljesíti a stresszteszt követelményeit;

9.

kérik a 2009. június 25-i, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos állapotok azonnali áttekintését, és szükség szerint a jogszabály felülvizsgálatát;

9. a)

kérik az Európai Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő követelményeket a nukleáris létesítmények biztosítására vonatkozóan, hogy azok megfelelő fedezettel rendelkezzenek az olyan pénzügyi kockázat esetére, melyet egy reaktorbaleset jelent, melynek során radioaktív anyag kerülhet a környezetbe;

10.

támogatják a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló 2010/0306 (NLE) tanácsi irányelvjavaslatban felvázolt szigorú biztonsági előírásokat, amelyek biztosítják az erősen sugárzó radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos tárolását, és kérik, hogy az érintett regionális és helyi önkormányzatokat is vonják be a folyamatokba;

11.

kijelentik, hogy készek szorosan együttműködni az illetékes nemzeti és uniós szervekkel a felelősségi körükbe eső területek (például az engedélyezési eljárások, a katasztrófa-elhárítási tervek stb.) felülvizsgálatában, illetve szükség esetén ezek naprakésszé tételében a japán katasztrófából levont tanulságok és a legfrissebb kutatási eredmények alapján;

12.

felkérik az Európai Bizottságot, hogy növelje a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzése és az azokkal kapcsolatos képzés területén a harmadik országokkal folytatott együttműködések finanszírozását;

13.

kérik az energiamegtakarításhoz és az energiahatékonyság jelentős növeléséhez szükséges intézkedések megtételét és azt, hogy az európai energiaellátási rendszer biztonságos, fenntartható és megfizethető megújuló energiaforrásokra épülő átalakítását nagyobb eltökéltséggel mozdítsák elő; különösen elkötelezettek az úgynevezett „harmadik ipari forradalom”, vagyis az energiatermelés demokratizálása iránt, ami biztosítani fogja, hogy a jövőben az energiatermelés, -tárolás és -elosztás decentralizált módon történjen, ezáltal megvalósuljon az energiabiztonság és a megújuló energiákra épülő gazdaság, a polgárok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok pedig közvetlen befolyással bírjanak; elkötelezetten támogatják a nyitott és intelligens energiahálózatok létrehozásához szükséges infrastrukturális átalakításokat, és felkérik az Európai Bizottságot, hogy az európai energiatermelés lendületes átalakítása érdekében mielőbb hívja össze a helyi és regionális önkormányzatokat és az érdekelt feleket;

14.

kérik, hogy az atomenergia-szolgáltatók folytassanak nyitott és tisztességes kommunikációs politikát, és hogy építsenek ki hatékony partnerséget e szolgáltatók, a tagállamok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok között;

14. a)

támogatják mindenekelőtt a megújuló energiák területén az energiatermelés és -elosztás átfogóbb decentralizációját, miáltal erősödik a regionális és helyi szintű termelés, rövidülnek a termelők és fogyasztók közötti távolságok, csökken a globális nagy energiaszolgáltatóktól való függőség, növekedik a decentralizált értékteremtés, és legfőképpen fokozódik az energiaellátás biztonsága a katasztrófák idején; kérik az Európai Bizottságot, nem utolsósorban az Európa 2020 stratégiát szem előtt tartva, hogy nagyobb mértékben támogassa a helyi és regionális önkormányzatok már most jelentős erőfeszítéseit a megújuló energia területén, valamint a széles körű önálló energiaellátás megteremtése érdekében;

15.

figyelemmel az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre, és arra, hogy az EU-ban termelt villamos energia 30 %-a jelenleg atomerőművekből származik, úgy vélik, hogy realisztikus módon újra kell gondolni az EU energiaforrásainak jövőbeli arányát; ezért felkérik az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a megújuló és a hatékonyabb energiaforrások alkalmazása érdekében, azzal a kettős céllal, hogy egyrészt megerősödjön Európa energiafüggetlensége, másrészt pedig fokozatosan csökkenjen az atomenergiától való függőség;

16.

megbízzák az RB elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnöke, az EU magyar elnöksége, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az illetékes japán hatóságok elé.