3.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 27/95

1.1

Alelnökei, Franco Frattini és Margot Wallström révén az Európai Bizottság felkérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt A civil társadalomnak a harmadik országokbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó uniós szintű politikák támogatásába történő nagyobb mértékű bevonását célzó platform strukturális, szervezeti és funkcionális elemei tárgyában.

1.2

Az EGSZB az elmúlt évek során számos véleményt (1) dolgozott ki, amelyekben szót emelt azért, hogy az integráció alapvető részét képezze az uniós bevándorlási és menekültügyi politikáknak, és igen tevékenyen együttműködött az Európai Bizottsággal, a Parlamenttel és a Tanáccsal e politikák előmozdításában.

1.3

Az EGSZB ösztönzi a civil szervezetek részvételét a vélemények kidolgozásában, mert úgy véli, hogy ők az integrációs politika alapvető szereplői. Az EGSZB és az Európai Bizottság már 2002-ben nagyszabású konferenciára hívta a tagállamokbeli szociális partnereket és a civil szervezeteket (2). Ez az európai integrációs politikák közös megközelítése irányába tett első lépés volt: a következtetésekben közösségi integrációs program kidolgozását és a program célkitűzéseinek finanszírozásához alap létrehozását javasolták.

2.1

A Bevándorlás, integráció és a szervezett civil társadalom szerepe című, 2002. március 21-i véleményben (3) az EGSZB jelezte, hogy egy uniós keretprogram keretében világos és hatékony integrációs politikákat kell kialakítani. Bár a bevándorlók integrációjával kapcsolatos közös keret kialakítása mostanáig nem volt problémamentes, a Lisszaboni Szerződés ratifikálásával az Európai Unió (EU) a keret végrehajtásához szükséges jobb politikai és jogi eszközökkel fog rendelkezni.

2.2

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét megerősíteni hivatott hágai program (4) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok integrációja az egyik kulcsfontosságú politikai stratégia ahhoz, hogy a 2005–2009-es időszak folyamán az Unióban megszilárduljon a szabadság (5).

2.3

Az Európai Tanács kimondta, hogy javítani kell a tagállami integrációs politikák és az uniós kezdeményezések közötti koordinációt, amely a bevándorlók integrálásának közös keretét jelentő közös alapelveken keresztül valósul meg. Az alapelveket a Bel- és Igazságügyi Tanács fogadta el 2004. november 19-i ülésén (6). Ezt az Európai Bizottság is megerősítette A Hágai Program: Tíz prioritás a következő öt évre c. közleményében (7), amelyben megemlítette, hogy a közös elvek alapján ki kell dolgozni az integráció olyan európai keretét, mely biztosítja az EU értékeinek és alapvető jogainak tiszteletben tartását és a megkülönböztetésmentesség érvényesülését.

2.4

A közös alapelvek segítségével egységesen közelíthető meg a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai felfogása. Ez a „polgári integráció” célkitűzésén alapul, amelyet az EGSZB a következőképpen határozott meg (8): „a bevándorlók és a lakosság többi tagja közötti egyenlőség megteremtése, a jogok és kötelezettségek, valamint a javakhoz, a szolgáltatásokhoz, illetve a polgári részvétel csatornáihoz való hozzáférés tekintetében, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód feltételei mellett”. A közös alapelvek kétirányú megközelítést alkalmaznak, hiszen az integrációhoz hozzátartozik a bevándorlók és a befogadó társadalom egymáshoz való kölcsönös igazodása és felelősségvállalása.

2.5

Az Európai Bizottság 2005. szeptember 1-jén közleményt adott ki A harmadik országok állampolgárainak az Európai Unióban történő beilleszkedése keretrendszerének közös programjáról címmel (9). Az EGSZB kedvezően fogadja és támogatja ezt a dokumentumot, melynek célja a 2002-es véleményében és konferenciája alkalmával ismertetett javaslat megvalósítása. Az Európai Bizottság azt is elismerte, hogy a sikeres integráció és a közösségi keret átfogó és egységes megközelítésének megvalósítása érdekében biztosítani kell az összes érdekelt fél részvételét.

2.6

Ehhez egyéb kezdeményezések mellett javasolta a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatával együttműködésben egy internetes portál létrehozatalát, útmutatók, valamint a migrációról és az integrációról szóló éves jelentések kidolgozását, és egy európai integrációs fórum felállítását.

2.7

Az Európai Tanács 2007. júniusi következtetései kijelentik: „Az Európai Tanács ugyanígy üdvözli az uniós szintű és tagállamok közötti folyamatos és mélyreható együttműködés javítása érdekében tett erőfeszítéseket az integráció és a kultúrák közötti párbeszéd terén. Az Európai Tanács különösen üdvözli a Tanács június 12-i következtetéseit az uniós integrációs politikáknak az egység a sokféleségben elvének előmozdítása útján való megerősítéséről. Hangsúlyozza a tagállamok integrációs politikáiról folytatott tapasztalatcsere elősegítésére vonatkozó további kezdeményezések fontosságát” (10).

2.8

Az EGSZB az Európai Tanács által nemrégiben megfogalmazott globális megközelítést támogatja, hiszen elengedhetetlen, hogy az integráció és a kultúrák közötti párbeszéd az uniós bevándorlási politika alapvető elemeit képezzék.

2.9

A Bel- és Igazságügyi Tanács 2007. június 12–13-i következtetéseiben elismerte (11) az integráció és a bevándorlás közötti kölcsönös és feloldhatatlan kapcsolatot. Az integrációért felelős miniszterek május 10–11-én Potsdamban – az EGSZB részvételével – tartott informális találkozóján elfogadott ajánlásokat követve a Tanács hangsúlyozta, hogy politikai szinten felül kell vizsgálni az európai integrációs keretszabályozás és a tagállami integrációs politikák erősítését célzó új fellépések hatályát.

2.10

Az uniós civil szervezetek és a szociális partnerek kiemelt szerepet játszanak a bevándorlók integrációjával járó társadalmi folyamatok koherenciájának és hatékonyságának biztosításában, a politikák kialakításában és értékelésében. Bevándorlás az EU-ban és a beilleszkedési politikák: a regionális és helyi önkormányzatok és a civil társadalmi szervezetek együttműködése című, 2006. szeptember 13-i véleményében (12) az EGSZB kifejtette, hogy megítélése szerint a civil társadalommal és a szociális partnerekkel való aktív együttműködés elengedhetetlen az európai integrációs politikák előmozdításához. Az EGSZB külön kiemelte a szociális partnereknek, az emberi jogi szervezeteknek, bevándorlói szervezeteknek, a kulturális és sportegyesületeknek, a vallási közösségeknek, a kerületi egyesületeknek, az oktatási közösségeknek, az iskoláknak és egyetemeknek, a médiának stb. az integrációs folyamatokban nemzeti, regionális és helyi szinten betöltött fontos szerepét és azt, hogy a bevándorlók integrációját célzó uniós keret megújítása során támogatni kell ezek fejlődését, erősítését és európai szintű elismerését.

2.11

A bevándorlók befogadását és integrációját célzó politikákat és programokat a társadalmi szervezetek és bevándorlói szövetségek teljes körű részvételével és közvetlen bevonásával kell végrehajtani. Ezt az Európai Bizottság által 2007. szeptember 11-én közzétett, a migrációról és beilleszkedésről szóló harmadik éves jelentés (13) is megerősítette. Az éves jelentés ismét kezdeményezi egy európai integrációs fórum megszervezését, amelynek keretében a beilleszkedés területén uniós szinten tevékenykedő érdekelt felek tapasztalatokat cserélhetnének és ajánlásokat készíthetnének (14).

2.12

Az integrációs politikák előmozdításához és a tapasztalatcseréhez nagyban hozzájárul emellett egy szilárd és ambiciózus finanszírozási keret elfogadása is. A szolidaritásra és a migrációs áramlások igazgatására vonatkozó keretprogramban (2007–2013) létrehozásra kerülő Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap (15) támogatást nyújt a közös alapelvekre épülő nemzeti politikák kidolgozásához és a bevándorlók integrációjával kapcsolatos uniós politika megújításához.

2.13

A bevándorlók integrációját célzó közös európai politikát a 2007. október 18-án Lisszabonban elfogadott reformszerződés (Lisszaboni Szerződés) is hivatalosan elismerte kulcsfontosságú uniós politikaként. Most első alkalommal az Európai Unió működéséről szóló szerződés új V. címe jogalapot biztosít az Európai Unió számára (63a. cikk (4) bekezdés, új 79. cikk (4) bekezdés) hogy közös jogalkotási intézkedéseket állapítson meg azoknak a tagállami intézkedéseknek az ösztönzésére és támogatására, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére irányulnak (16).

3.1

Az EGSZB úgy véli, hogy miután számos eszköz – a beilleszkedési közös program, a beilleszkedést segítő európai alap, a beilleszkedéssel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok, a Kézikönyv az integrációról, a migrációról és az integrációról szóló éves jelentések, az internetes portál stb. – működésbe lépett, növelni kell az uniós politikák közti koherenciát. Az EGSZB megítélése szerint újra kellene indítani a nyílt koordinációs módszerről folytatott vitát. Az Európai Bizottságnak javasolnia kellene, hogy a Tanács – bár néhány éve ezt elutasította – az integrációt illetően alkalmazza a nyílt koordinációs módszert.

3.2

A szóban forgó politika és eszközei koherenciájának megerősítése érdekében civil társadalmi fórumot kell alakítani, ezért az EGSZB nemcsak üdvözli, hanem megtiszteltetésnek is veszi, hogy az Európai Bizottság felkérte e feltáró vélemény kidolgozására.

3.3

Más (egyéb uniós politikákkal kapcsolatos) létező fórumokat és a tagállami tapasztalatokat figyelembe véve az EGSZB azt javasolja, hogy az európai fórumot az Európai Bizottság elnevezését követve (17) Európai Integrációs Fórumnak ( European Integration Forum ) nevezzék el.

3.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a fórumot több lépcsőben kell létrehozni. A fórum első ülését 2008 őszén kellene összehívni, ahol összeállítanák a munkatervet és véglegesítenék a szerkezeti felépítését.

3.5.1

Az EGSZB több véleményében (18) is kifejtette, hogy az integráció kérdése globális megközelítést igényel, ezért be kell vonni az összes érdekeltet, különösen a szociális partnereket és a civil szervezeteket.

3.5.2

A beilleszkedési keretrendszer közös programjáról szóló közleményében (19) az Európai Bizottság úgy véli, hogy a fórum szerepe „a konzultáció, a tapasztalatcsere és […] javaslatok készítése” lenne.

3.5.3

Az EGSZB egyetért ezzel, és úgy véli, hogy ez megnyilvánulhatna az integrációs politikákról szóló (esetleg iránymutatásokat is tartalmazó) jelentések közzététele formájában.

3.5.4

Az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács konzultálhatnak a fórummal az európai integrációs politikák kérdésében.

3.5.5

A fórum a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának javítása céljával saját kezdeményezésű jelentéseket dolgozhat ki az uniós intézmények számára.

3.5.6

A nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatával együttműködésben a fórum igen fontos szerepet tölthet be tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje tekintetében.

3.5.7

A fórum tevékenyen részt vehet az integrációról szóló kézikönyvvel kapcsolatos konferenciákon és a nemzeti kapcsolattartó pontok ülésein.

3.5.8

A fórum tevékenységeiről szóló információkat, jelentéseit és következtetéseit közzéteszik az EGSZB honlapján és az Európai Bizottság integrációról szóló weboldalain, így mind az uniós, mind a harmadik országbeli állampolgárok (interaktív fórum révén) részt vehetnek a vitákban.

3.6.1

A fórumnak legfeljebb 100 tagja lenne, és évente kétszer ülne össze.

3.6.2

Az Európai Bizottság kifejti, hogy a fórum „hozzáadott értéke abban állna, hogy uniós szinten egyesítené a beilleszkedés területén érdekelt feleket; például azon EU-keretszervezetek[et], melyeknek több tagállamban vannak tagjaik”  (20). Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság megfogalmazásával, és úgy véli, hogy az egyik legfontosabb feladat az egyenlő bánásmód melletti munkaerő-piaci integráció megvalósítása, ezért fontos, hogy a fórumban részt vegyenek a szociális partnerek is.

3.6.3

Alapvetően fontos, hogy a fórum munkája során európai megközelítést alkalmazzon, és felhasználja a tagállami tapasztalatokat és gyakorlatokat. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy a fórumban vegyenek részt mind az uniós, mind a tagállami szintű szervezetek képviselői.

3.6.4

A résztvevők egyharmada a bevándorlók integrációjának kérdéseivel foglalkozó uniós szintű szervezeteket képviselné, ideértve a szociális partnereket is.

3.6.5

A többi résztvevő a tagállami konzultatív szervek köréből kerülne ki (egy–négy képviselővel). Ily módon az európai fórumon jelen lennének a tagállamokban működő fórumok, platformok, tanácsok és hasonló intézmények – különös tekintettel azokra, amelyekben bevándorlói szervezetek is részt vesznek. Azokat a tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek ilyen intézményekkel, a gazdasági és szociális tanácsok (vagy hasonló intézmények) képviselhetnék.

3.6.6

Az EGSZB megítélése szerint mindenképpen elő kell mozdítani a bevándorlói szervezeteknek az európai integrációs fórumban való részvételét. Ilyen szervezetek legfeljebb nemzeti szinten léteznek, nem tömörülnek európai hálózatokba, ezért a tagállami fórumok, platformok, tanácsok vagy gszt-k jelölnék ki a legreprezentatívabb bevándorlói szervezetek képviselőit.

3.7

A résztvevők kijelölésekor a szervezeteknek figyelembe kell venniük a nemek közti egyenlőséget.

3.7.1

A fórum ülésein részt vehetnének meghívott megfigyelők és szakértők, különösen az uniós ügynökségek, tudósok és kutatók, valamint a helyi önkormányzatok európai hálózatai.

3.7.2

A lehető legszélesebb körű részvétel előmozdítása érdekében az Európai Integrációs Fórumnak hálózati formában együtt kell működnie a (helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű) civil szervezetekkel.

3.7.3

A fórum ülésein a 3.7. pontban foglaltaknak megfelelően részt venne az EGSZB, és képviseltetheti magát az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Régiók Bizottsága is.

3.8.1

Az EGSZB vállalja, hogy igen aktívan részt vesz a fórum tevékenységeiben. Ennek érdekében a SOC szekción belül az integrációval foglalkozó, tizenöt tagú állandó tanulmányozócsoportot alakít. Az állandó tanulmányozócsoporton keresztül a fórum együttműködik majd az EGSZB-vélemények kidolgozásában.

3.8.2

Az állandó tanulmányozócsoport tagjai részt vennének a fórum plenáris ülésein.

3.8.3

Az új jogalapra, a Lisszaboni Szerződésre tekintettel az EGSZB az integrációra irányuló tagállami fellépések előmozdításával és támogatásával kapcsolatos politikai javaslatokat és ajánlásokat tartalmazó új véleményeket fog kidolgozni.

3.9.1

Az EGSZB szerint a fórumnak igen laza szerkezetűnek kell lennie:

3.10.1

A közös alapelvek meghatározzák a fórum tevékenységeinek útitervét, és ezzel a munkarendjét is.

3.10.2

A munkarendet a fórum elnöksége állítja össze az uniós intézmények, valamint a civil szervezetek munkarendjeinek figyelembevételével.

3.10.3

A fórum értékelheti az Európai Beilleszkedési Alap célkitűzéseit és programjait, valamint az európai integrációs politika egyéb eszközeit.

3.11.1

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság az EGSZB javaslatai alapján fogadja el az eljárási szabályzatot.

3.11.2

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság az EGSZB javaslatai alapján jelölje ki a fórum résztvevőit.

3.12.1

A fórumot az uniós intézmények által biztosított pénzügyi erőforrásokból kell finanszírozni.