17.6.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 151/45

1.1

Az EGSZB egyetért annak szükségességével, hogy dolgozzanak ki egy átfogó, igazán európai ifjúsági stratégiát, és kész a maga eszközeivel hozzájárulni ehhez a folyamathoz (úgymint a helyi szintű szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartás és az uniós intézmények figyelmének felkeltése a polgárokhoz legközelebb álló szintű problémák és megoldások iránt).

1.2

Az EGSZB úgy véli, hogy egy sikeres és fenntartható, átfogó gyermek- és ifjúsági stratégia kidolgozásának folyamatát az Európai Bizottságon belül létrehozandó (az érintett különböző főigazgatóságok tevékenységét összehangoló) állandó struktúrának vagy intézményközi csoportnak kellene elősegítenie, és ezt a folyamatot egy egyértelmű célokat és határidőket meghatározó ellenőrző mechanizmus létrehozására kellene alapítani.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy mielőtt mindent megtennénk az idős munkavállalók mobilizálásáért, el kell kezdenünk a foglalkoztatottság arányának növelését az Unióban azáltal, hogy mindent megteszünk a fiatalok tömeges foglalkoztatásáért, mivel ennek sokkal hosszabb távú hatásai lesznek szociológiai (autonómia, társadalom, születési arány, család stb.) illetve gazdasági szempontból, értve ezalatt a növekedést, a szociális finanszírozást, a fogyasztást, a megtakarítást, a befektetést (pl. az építkezést stb.). Sürgeti a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy tegyék meg a fiatalkori munkanélküliség csökkentéséhez szükséges lépéseket Európában, főképp az Európai ifjúsági paktum és a tagállamok lisszaboni stratégiához kapcsolódó nemzeti reformprogramjainak gyorsabb és hatékonyabb végrehajtása révén.

1.4

Az EGSZB sürgeti a vidéki területeken és a szegény városi területeken élő fiatalok helyzetének alaposabb átgondolását. Felhívja a tagállamokat, hogy nézzenek szembe a gyermekszegénység megszüntetésének kihívásával, és kiegészítő intézkedéseket sürget a fogyatékkal élő fiatalok társadalomban való egyenjogú részvételének javítása érdekében.

1.5

Az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, a formális oktatási rendszer képviselőivel és a megfelelő civil szervezetekkel való együttműködés révén folytassa munkáját az önkéntes ifjúsági munka elismerése terén.

1.6

Az EGSZB megismétli a fiatalok önkéntes tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott álláspontjának főbb elemeit, mindenekelőtt a következőket:

1.7

Az EGSZB nem tanácsolja a munkaerő-piaci integráció instabil és kilátás nélküli módozatait: nem kellene a továbbiakban a bizonytalanságra és az egyre megbízhatatlanabb munkaidőkre és szerződésekre alapozni, mivel bebizonyosodott már hatásuk az egyre nagyobb számú, különféle társadalmi csoportokból érkező fiatalokra. A bizonytalanság mint az alapoktatás és a munka világa közötti átmeneti megoldási javaslat késlelteti a szakmai előrehaladást, valamint a társadalmi és a családi életben a tartós felelősségvállalást, amint azt a Dublini Alapítványnak, az ILO-nak vagy az Európai Foglalkoztatási Megfigyelőközpontnak a tanulmányai és a megfigyelései is sajnálatos módon alátámasztanak.

1.8

Az EGSZB támogatja a döntéshozók és a fiatalok közötti strukturált párbeszéd kialakítását. Egy ilyen párbeszéd hozzájárulhat az Európai Bizottság közleményében javasolt átfogó európai ifjúsági stratégia kialakításához. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy készüljön háromévente uniós jelentés a fiatalok helyzetéről, és azt ajánlja, hogy biztosítsák a fiatal civil társadalom, különösen a nemzeti ifjúsági tanácsok részvételét e jelentés kidolgozásában.

1.9

Az EGSZB támogatja az EU és a fiatalok közötti erős partnerség fejlesztését egy olyan nyilatkozat keretén belül, amely az uniós intézmények és – partnerük a fiatalok részéről – az Európai Ifjúsági Fórum között kerül majd aláírásra.

2.1

Az EGSZB már több mint tíz éve foglalkozik az ifjúság kérdéskörével. A legutóbbi vélemények még mindig aktuálisak, és a bennük foglaltakat – legalábbis részben – ebben a dokumentumban is megismételhetjük (1).

2.2

2007. szeptember 5-én az Európai Bizottság elfogadta a fiatalok oktatásban, foglalkoztatásban és társadalomban való teljes körű részvételének elősegítéséről szóló közleményét, amelyet az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság, valamint a Foglalkoztatási, Szociális Ügyi és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság közösen dolgozott ki. Megszövegezésében egyéb főigazgatóságok is részt vettek. A közlemény olyan témákkal foglalkozik, mint a fiatalok oktatása, foglalkoztatás, egészségügy és állampolgárság, és ágazatközi megközelítést próbál alkalmazni. A közleményt két bizottsági személyzeti dokumentum egészíti ki: az első az önkéntes tevékenységekről, a második a fiatalkori munkanélküliségről szól.

2.3

A közlemény figyelembe veszi a 2007 áprilisában az Európai Politikai Tanácsadók Hivatala (BEPA) által közétett „Befektetés az ifjúságba: képzési stratégia” című jelentés érdekes eredményeinek némelyikét is.

2.4

Általánosan véve az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által alkalmazott megközelítést, mind a folyamatot, mind pedig a közlemény tartalmát illetően. Örömmel nyugtázza, hogy számos főigazgatóság részt vett kidolgozásában.

2.5

Az EGSZB-nek ugyanakkor kétségei vannak az átfogó ifjúsági stratégia létrehozására irányuló tervek végrehajtása felől. Az Európai Bizottság nem határozza meg e cél eléréséhez vezető folyamat mikéntjét. A Tanács első reakciója alapján eddig még egyik tagállamnak sincsenek ebbe az irányba mutató tervei.

3.1

Ez a fejezet majdnem kizárólag a formális oktatással foglalkozik, pedig – kiegészítve az iskolarendszerek munkáját – a nem formális oktatás is segít megteremteni azokat a készségeket és kompetenciákat, amelyek az egész életen át tartó tanulás folyamatának sikeréhez szükségesek. Ezért ezt is figyelembe kell venni.

3.2

Általában véve az EGSZB egyetért az oktatás minőségének javítását célzó javaslatokkal, mivel ezek összhangban állnak a jelenlegi stratégiákkal és dokumentumokkal.

3.3

Az EGSZB szintén egyetért azzal, hogy – a Youthpass kiegészítéseként – kidolgozzák az Europass ifjúsággal kapcsolatos elemeit, mivel a Youthpass kizárólag a Cselekvő ifjúság program keretén belül megvalósított ifjúsági tevékenységekre összpontosít. Az elismerést érdemlő ifjúsági tevékenységek köre azonban ennél sokkal szélesebb.

3.4

Az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, a formális oktatási rendszer képviselőivel és a megfelelő civil szervezetekkel való együttműködés révén folytassa munkáját az önkéntes ifjúsági munka elismerése terén.

3.5

Az iskolát elhagyó fiatalok számára lehetővé kellene tenni, hogy olyan nem formális képzési programokban vehessenek részt, amelyek felkészítik őket a felnőtt életre és a munkaerőpiacon való sikeres részvételre mint munkavállalók, illetve vállalkozók.

4.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a fiatalkori munkanélküliség Európa jövőjét fenyegető jelenség, és sürgeti a tagállamokat, valamint az európai intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet javítása érdekében. Ezeknek a lépéseknek elsősorban az Európai ifjúsági paktum gyorsabb és hatékonyabb végrehajtásán kellene alapulniuk, mivel számos tagállamban komoly lemaradások tapasztalhatók e téren. Jelenleg az Európai ifjúsági paktum inkább szándéknyilatkozat, mintsem igazán működőképes terv.

4.2

Egyik korábbi véleményében (2) az EGSZB azt kérte, hogy kerüljön megfontolásra az alábbi számszerűsített céloknak a tagállamok lisszaboni stratégiára vonatkozó reformprogramjaiba való beépítése:

4.3

Az EGSZB nemrégiben véleményt fogadott el a rugalmas biztonságról (3), amely jó alapját képezhetné az e témában folytatandó jövőbeli munkának. A vélemény többek között megjegyzi, hogy „a fiatalok pedig számos tagállamban bizonytalan munkaerőpiaccal szembesülnek, amelyet magas munkanélküliség, határozott idejű szerződések, nem megfelelő szociális biztonsági fedezet, illetve képesítési szintjükön aluli munka jellemez.”

4.4

A szociális bizonytalanság, amely mindezidáig a fiatalságnak nevezett életkor velejárója és jellemzője volt, egyre több fiatalt érint, úgy Európában, mint az egész világban. Hogy erről bizonyosságot nyerjünk, elég az ILO utolsó jelentéseit áttanulmányozni, amelyekből kiderül, hogy ezek a fiatalok a foglalkoztatás bizonytalanságával és anyagi nehézségekkel szembesülnek. A korábbi nemzedékeknek tekintettel kell lenniük a jövőre, amelyet a fiatalok örökségéül hagynak.

4.5

Az EGSZB már korábban sürgette a fiatalok vállalkozói kedvének előmozdítását pénzügyi és technikai támogatás nyújtásával, valamint a vállalkozások átvételéhez, áthelyezéséhez és indításához kapcsolódó bürokratikus akadályok minimálisra csökkentésével. Ezért az EGSZB érdeklődését fejezi ki a fiatal vállalkozók mobilitásának ösztönzésére irányuló javasolt kísérleti projekt iránt.

4.6

Az Európai Bizottság gyakornokságra vonatkozó kezdeményezését illetően az EGSZB egyetért azzal, hogy gyakornokságra vonatkozó európai minőségi keretrendszert kellene bevezetni, és hozzáférhetővé tenni a vállalatok számára, hogy azok elkötelezzék magukat elvei iránt, és egyértelmű szerződéseket kössenek a fiatalokkal. Jelenleg még sokszor előfordul, hogy a szakmai gyakorlatot végző fiatalokat olcsó munkaerőként használják, ahelyett hogy lehetővé tennék számukra a jövőbeli munkahelyekre való tanulást és felkészülést.

4.7

Az Európai Bizottság javaslatával összhangban, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a fiatalok oktatásról munkára való átállásának támogatásához használják fel a nemzeti politikákat és az EU alapjait, az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy csökkentsék az uniós alapokból történő finanszírozás megpályázásával kapcsolatos adminisztratív terheket, mivel ezek rontják az önkéntes alapon működő ifjúsági civil szervezetek esélyeit a finanszírozás e típusához való hozzáférésre. A civil szervezetek projektjeinek előfinanszírozása is javítaná projektjeik esélyeit.

5.1

Az EGSZB sürgeti a vidéki területeken és a szegény városi területeken élő fiatalok helyzetének alaposabb átgondolását. Számos vidéki és szegény városi területen a fiatalok nem férnek hozzá magas szintű oktatáshoz, képzéshez, mobilitáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz, szórakozási lehetőségekhez, foglalkoztatási alkalmakhoz, illetve nincs esélyük a civil társadalomba való bekapcsolódásra.

5.2

Az EGSZB felhívja a tagállamokat, hogy nézzenek szembe a gyermekeket és a fiatalokat sújtó szegénység megszüntetésének kihívásával, amely súlyos hatással van rájuk kérdések egész sora tekintetében, úgymint az egészség, az oktatás, és még a tekintetben is, hogy milyenek az „életkilátásaik” arra nézve, hogy valaha kitörjenek a szegénységcsapdából.

5.3

A közlemény nem foglalkozik azzal az alapvető összefüggéssel, amely a gyermekek napközbeni ellátásának kiterjedtsége, színvonala és a későbbi iskolai teljesítmények, eredményes munkavállalás között van. Az EGSZB ajánlja, hogy a lisszaboni stratégiában meghatározott célok szerinti módon kerüljön kiemelésre a gyerekek napközbeni ellátásának jelentősége, mint az iskolára, és az önálló életre való felkészítés, valamint a társadalmi befogadás, és a lemaradások pótlásának egyik kiváló eszköze.

5.4

Kiegészítő intézkedéseket sürget a speciális szükségletű, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok társadalomban való egyenjogú részvételének javítása érdekében a következő területeken: az ifjúsági program intézkedéseiben való egyenjogú részvétel, az ifjúságpolitikával és ifjúsági projektekkel, valamint a tudatosság erősítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos információkhoz való egyenjogú hozzáférés.

5.5

Az EGSZB általánosan egyetért az Európai Bizottság elemzésével a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket illetően. Azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény nem javasol semmi újat a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák elleni küzdelmet illetően.

5.6

Az EGSZB már korábban is kérte az Európai Bizottságot, hogy hozzon a gyermekek és fiatalok egészségét és különösen az egészséges és kiegyensúlyozott életmódot előtérbe helyező intézkedéseket:

5.7

Az EGSZB közelmúltbeli, a „nemzedékek közötti szolidaritás” témáját érintő véleményeinek (4) szellemében a fiatalsággal való szolidaritást a horizontális, átfogó politikákba is be kell vonni, a civil társadalom egyéb korú csoportjaival (kisgyermekek, érett és idős korúak) való együttműködés és szolidaritás jegyében.

5.8

Ezért az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság új egészségügyi stratégiájának elfogadását.

6.1

Az EGSZB véleményein keresztül támogatta a fiatalok tevékeny részvételét, valamint azáltal, hogy felajánlotta létesítményeit a 2007-es Európai Ifjúsági Hét számára.

6.2

Egyik korábbi véleményében az EGSZB hangsúlyozta a fiatalok tevékeny részvételének és autonómiájának fontosságát általában véve a társadalomban. Ezért az EGSZB azt ajánlotta, hogy:

6.3

Az EGSZB örömmel nyugtázná, ha a közleménynek a fiatalok önkéntes tevékenységeivel foglalkozó része (5.2. pont) erőteljesebben és kevésbé általánosan lenne megfogalmazva. Az EGSZB sajnálattal veszi tudomásul, hogy feltáró véleményében (5) rögzített ajánlásai közül egy sem került bele a közleménybe.

6.4

Ezért megismétli a témában megfogalmazott álláspontjának főbb elemeit:

6.5

Az EGSZB támogatja az EU és a fiatalok közötti erős partnerség fejlesztését egy olyan nyilatkozat keretén belül, amelyet az uniós intézmények és – partnerük a fiatalok részéről – az Európai Ifjúsági Fórum között kerül majd aláírásra. Megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Ifjúsági Fórum „több mint kész arra, hogy a partnerekkel együttműködve elgondolkodjon a megfelelő intézkedésekről és eszközökről annak biztosítása érdekében, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok véleményét is meghallják, és figyelembe vegyék e folyamat keretében.” (6)

6.6

Az EGSZB továbbá támogatja a döntéshozók és a fiatalok közötti strukturált párbeszéd kialakítását. Egy ilyen párbeszéd hozzájárulhat az Európai Bizottság közleményében javasolt átfogó európai ifjúsági stratégia kialakításához. Ennek érdekében az EGSZB egy olyan párbeszéd találkozót javasol, amelyre meg kellene hívni az összes érintett főigazgatóságot, a Tanács és az Európai Parlament, valamint a fiatal civil társadalom képviselőit abból a célból, hogy közös útitervet dolgozzanak ki a fiatalokkal kapcsolatos kérdések ágazatközi kezelésének lehetséges módozataival kapcsolatban. Az EGSZB úgy véli, hogy egy ilyen közös útiterv konkrét lépést jelentene a 2007. márciusi Rómában tartott ifjúsági csúcstalálkozón a fiatalok és a fiatal civil társadalom által feltett kérdések megválaszolása felé.

6.7

A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd során jól ki kellene aknázni a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket is, például az EU elnökségeinek fiatalokkal kapcsolatos rendezvényeit és az európai ifjúsági heteket. Ezeket a rendezvényeket azonban inkább az európai átfogó ifjúsági stratégiát illetően elért haladásról folytatott vitákra kellene felhasználni, és írásos eredményeiket hozzá kellene kapcsolni ehhez az előrehaladáshoz. Nincs szükség új nyilatkozatok megfogalmazására: nem kell újból és újból „feltalálni a kereket”.

6.8

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy készüljön háromévente uniós jelentés a fiatalok helyzetéről. Egy ilyen jelentésnek – a siker vagy kudarc pontosan meghatározott mutatóit alkalmazva – az átfogó ifjúsági stratégiával és annak célkitűzéseivel kellene foglalkoznia. E jelentés kidolgozásában biztosítani kellene a fiatal civil társadalom, különösen a nemzeti ifjúsági tanácsok részvételét.