16.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/25

1.1

A „Foglalkoztatás a vidéki térségekben: a munkahelyhiány enyhítése” (1) című európai bizottsági közlemény fontos alapot teremtett ahhoz a vitához, amely a mezőgazdasági foglalkoztatásról mint a vidéki területeken a munkahelyteremtés és -megőrzés lényeges szempontjáról szól.

1.2

A mezőgazdaság szerkezetváltása folytatódik. Ez a mezőgazdaságban foglalkoztatottak százezreit érinti majd: elveszítik munkahelyüket és megváltozik az élethelyzetük. A közlemény azonban szinte figyelmen kívül hagyja a mezőgazdasági foglalkoztatás egyik lényeges részét, nevezetesen a munkavállalók, azok között is különösen az idénymunkások, valamint a vendégmunkások foglalkoztatását.

1.3

Ez sajnálatos tény annak az igyekezetnek a tükrében, amellyel az Európai Bizottság a munkavállalók mobilitásának éve (2006) alkalmából cselekedett. A mezőgazdasági szektorban tapasztalható nagymértékű mobilitásról és rugalmasságról tanúskodik az évente mintegy négymillió idénymunkás és részmunkaidős foglalkoztatott, köztük körülbelül kétmillió vendégmunkás.

1.4

Az idényjellegű foglalkoztatás, különösen a gyümölcs- és zöldségágazatban, olyan szerkezeti eleme a mezőgazdaságnak, amely nélkül nem folytatható hatékony és fenntartható termőföld-gazdálkodás. Mivel a munkaerő iránti szezonális igényt a helyi munkaerő gyakran nem képes fedezni, Európa mezőgazdaságának fejlődéséhez a vendégmunkások is hozzájárulnak.

1.5

Az egészséges élelmiszerek előállítása létfeltételeink biztosításához értékes módon járul hozzá. Ehhez a munka igazságos bérezése is hozzátartozik.

1.6

Számos európai régióban a magas munkanélküliségi ráta ellenére nő az igény további, Fehéroroszországból, Ukrajnából vagy más országból származó idénymunkások iránt. Az EU munkaerőpiacát szociálisan fenntartható módon kell fejleszteni, azaz mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy munkából tarthassa el magát. Ezt a lehetőséget a harmadik országokból érkező olcsó munkaerő még tovább szűkíti.

1.7

Az Európai Unió által kitűzött növekedési célokat csak tisztességes versennyel lehet elérni. A mezőgazdaságban foglalkoztatottakat, származásuktól függetlenül, minden szempontból egyenlő elbánásban kell részesíteni.

1.8

A mezőgazdasági munkaerőpiacon nagy a mobilitás, ami megfelel az Európai Bizottság céljainak. Mindazonáltal a mobil munkaerőknek nem származhat ebből hátránya. Ezért a politikai és gazdasági integrációt szociális szempontú integráció is kell, hogy kövesse. Az EGSZB rövid távon a következő lépéseket tartja szükségesnek:

1.9

Az európai mezőgazdaságban a foglalkoztatás mértéke és a szociális normák nem átláthatók, ezáltal torzul a verseny. A tisztességes verseny újbóli megteremtésének egyik eszköze a vállalatok szociális kritériumok alapján való tanúsítása.

2.1.1

A mezőgazdasági foglalkoztatás helyzete már többször képezte az EGSZB véleményeinek tárgyát. A vendégmunkáról és az idénymunkáról folytatott vita mind európai szinten, mind számos tagállam szintjén egyre nagyobb jelentőséget kap. A három legfontosabb szereplő: a munkaadók képviselői, a szakszervezetek, valamint a politika és közigazgatás képviselői időközben több területen és számos intézkedés révén veszik ki a részüket a munkából. Néhány példa:

2.1.2

Több alkalommal kérték a vendég- és idénymunka megfigyelőközpontjának felállítását. Ez a kérés azonban nem talált visszhangra. A munkavállalók helyzete javításának egyik lényeges alapját éppen a mezőgazdasági foglalkoztatás követhető adatainak összegyűjtése, bemutatása és kiértékelése képezi.

2.2.1

A mezőgazdasági idénymunkáról szóló akadozó vita az átláthatóság hiányára és a valós helyzet elégtelen bemutatására vezethető vissza. A mezőgazdasági idénymunka mértékéről még mindig nem állnak rendelkezésünkre követhető, részletes számadatok.

2.2.2

Az Európai Unió mezőgazdasága mintegy 2 millió munkavállalót foglalkoztat teljes állásban. Hozzávetőlegesen 4 millió személyt bizonytalan feltételekkel foglalkoztatnak. Közülük egyeseket részmunkaidőben, másokat pedig idényjelleggel, évente néhány naptól 8 hónapig terjedő időszakra alkalmaznak. Az idényjelleggel dolgozó munkaerő nagy része vendégmunkás, nem lakóhelyén dolgozik, és gyakran át kell lépnie az országhatárt ahhoz, hogy munkahelyére eljusson.

2.2.3

A mezőgazdaságban foglalkoztatottakról szóló számadatok elemzésekor igen nagy szükség van azon szempontok pontosítására, amelyek szerint például a vállalatok méretét, valamint az ágazatokba és szektorokba való besorolást – különösen a kertészet és a szolgáltatásorientált mezőgazdaság behatárolását – meghatározzák.

3.1

A véleményalkotásra különböző szempontok alapján sürgető szükség van:

4.1

A vendégmunka oka lényegében az európai régiók különböző életszínvonalában rejlik. A munkaerő elvándorlása hosszú távon a küldő országokban is a képzett munkaerő hiányához vezet. Ezekben a régiókban a munkaerőhiány ellen nem a keresetek növelésével vagy a képzettségi fok javításával küzdenek, hanem úgy, hogy a még szegényebb régiókból, a jövőben egyre inkább az Európai Unió határain kívülről toboroznak munkaerőt.

4.2

Ugyanakkor a munkaerőhiány egyik oka az, hogy az érintett ágazatokban olykor nehezek és szokatlanok a munkafeltételek. A vendégmunkások viselkedését a piac irányítja: a szabad munkaerőpiacon oda mennek dolgozni, ahol számukra a legkedvezőbbek a feltételek.

4.3

A vendégmunka során gyakran jelentkeznek problémák:

5.1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a vidéki területeken való foglalkoztatás növeléséért tett erőfeszítéseit. Ehhez az is hozzátartozik, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a mezőgazdaságban való foglalkoztatás átláthatóságának megteremtéséhez, aminek részét képezi a munkavállalók foglalkoztatásának statisztikai felmérése, de a foglalkoztatottaknak az adott országra jellemző munkafeltételekről és az életkörülményekről való széles körű tájékoztatása is.

5.1.2

Az eddigi agrárpolitika alapvetően a termékek minőségi és mennyiségi szempontjaira vonatkozott, a foglalkoztatottak munkájának jelenlegi és jövőbeli alakulását teljesen figyelmen kívül hagyta.

5.1.3

Folytatni kell a lisszaboni, valamint a göteborgi stratégia céljainak megvalósítását. A fenntartható mezőgazdaság továbbfejlesztése során a gazdasági és ökológiai dimenzió mellett a szociális dimenziót is figyelembe kell venni.

5.1.4

Minden érintett elsődleges célja az európai munkaerőpiac egyensúlyának helyreállítása kell, hogy legyen. Ezt nem lehet azáltal elérni, hogy mindig újabb olcsóbb munkaerőt hozunk be Európa egyre távolabbi régióiból. Az európai modellhez különösen hozzátartozik a közös társadalmi élet kialakítása Európában. Ebbe nem tartoznak bele a vendégmunkások gettói, ahol rosszak az élet- és lakhatási körülmények, és amelyek kulturálisan és társadalmilag nem kapcsolódnak be a helyi életbe.

5.1.5

A nemek közötti egyenlőség elvének erőteljesebb szerepet kell játszania a további vizsgálatok, valamint az azokból eredő problémamegoldási lehetőségek során.

5.1.6

Még nem adottak a megfelelő feltételek! Minden érintettnek feladata, hogy hozzájáruljon ezek megteremtéséhez.

5.1.7

A vendégmunkásokat a helyi munkavállalókkal egyenrangúvá kell tenni. Az Európai Bizottságnak lehetőségeihez mérten hozzá kell járulnia ehhez a folyamathoz. Az első lépés ebbe az irányba a minimumkövetelmények megfogalmazása. Ezek jó alapot biztosítanak a munka minőségéről szóló széles körű vitához.

5.2.1

Az EGSZB üdvözli a szociális partnerek igyekezetét, amellyel a szociális párbeszéd keretében ösztönzik a szakképzés fejlesztését a mezőgazdasági ágazatban, különösen pedig a szakmai képzettségek tagállamok által feljogosított hatóságok általi kölcsönös elismerését. A kidolgozás alatt álló „Agripass” európai útlevél célja a mezőgazdasági munkaerő mobilitásának megkönnyítése az európai térségben. Az agrárútlevél nem vezethet azoknak a munkavállalóknak a hátrányos megkülönböztetéséhez, akik nem rendelkeznek ilyen útlevéllel, hanem csupán ennek a képzettségi bizonyítványnak a megszerzésére kellene ösztönöznie.

5.2.2

Az átlátható szakképesítő vizsgák egyben javíthatják a munkavállalók mobilitását és bővíthetik annak lehetőségét, hogy más országokban vállaljanak munkát és telepedjenek le. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon kezdeményezéseit, amelyekkel a szociális partnereket támogatja az „agrárútlevél” bevezetésében.

5.2.3

A szociális partnereknek az Európai Bizottsággal, valamint az egyes tagállamok kormányaival közösen kell terveket kidolgozniuk és megvalósítaniuk az illegális foglalkoztatás ellen.

5.3.1

Az idényjelleggel foglalkoztatottak szociális biztonsága különösen fontos. Azok a munkavállalók, akiket több éven keresztül idényjelleggel foglalkoztatnak, a szociális biztonság terén nem kerülhetnek hátrányba a többi munkavállalóval szemben. Ez a következőket jelenti:

5.3.2

A munkavállalókat anyanyelvükön kell tájékoztatni pl. a bérekre és fizetésekre, a szervezésre, a társadalombiztosításra és az adókra vonatkozó törvényekről, megegyezésekről és gyakorlatokról, valamint a munkavédelmi feltételekről. Az EU-nak ugyanakkor tiszteletben kell tartania a kollektív szerződést kötő felek szerepét, és nem szabad jogszabályokat kibocsátania olyan területeken, amelyeken nemzeti kollektív bérmegállapodások vannak érvényben.

5.4.1

A vendégmunkásoknak célországukban joguk van az emberhez méltó szállásra. Európai szinten ki kell dolgozni egy keretet, amelyben meghatározzuk a vendégmunkások szálláshelyeire vonatkozó alapvető normákat.

5.5.1

Az EGSZB számos véleményében évek óta a fenntartható gazdálkodás mellett foglalt állást. A fenntartható gazdálkodás nemcsak ökológiai dimenzióval rendelkezik, hanem üzemgazdasági és szociális szempontokat is érint. A tisztességes idénymunka érdekében kialakított, nem állami, önkéntes tanúsítási eljárás igazságosabbá tehetné a versenyt. Az önkéntes tanúsítási eljárás ismérvei a következők lehetnek:

Fontos, hogy a tanúsítás

5.6.1

Az európai mezőgazdaságban számos érdekes projekt és terv létezik, amelyek célja a mezőgazdaságon belüli nagyobb mobilitás, valamint az idényjelleggel foglalkoztatottak helyzetének javítása. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a bevált gyakorlatok tapasztalatait értékelik és terjesztik.