27.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 93/22

1.1

A kritériumok pontos listájának és az igényelt információk átláthatóságának elve támogatásra érdemes. Harmonizált, sőt egységes rendszer alakulna ki valamennyi tagállamban, de csupán azon határokon átnyúló műveletek vonatkozásában, amelyek a pénzügyi szektorbeli (bankok, biztosítók és értékpapír) részesedésszerzésekkel vagy részesedésnövelésekkel kapcsolatosak.

1.2

A javasolt rendszer gyorsaságot, átláthatóságot, azonos elbírálást és jogbiztonságot eredményezne a vállalkozások és a befektetők számára; a határokon átnyúló műveletekre vonatkozó belső rendelkezéseiket a tagállamoknak ezért összhangba kellene hozniuk annak érdekében, hogy az ugyanolyan jellegű műveletekhez egységes rendszerrel rendelkezzenek.

1.3

A hiányosnak ítélt információk a bejelentés elutasításához vezethetnek; az előzetesen meghatározott listán felül így nem lehetne kiegészítő információkat kérni, nem kerülhetne sor további feltételek szabására, az információkérés tehát nem jelenthetne ürügyet egy indokolatlan elutasító határozathoz, ha a lista valamennyi elemét kielégítő módon bejelentették.

1.4

Az érintett befektetőknek lehetőséget kellene kapniuk, hogy határidő-módosítást kérhessenek bizonyos kiegészítő anyagok benyújtására (az olyan társaságoknál, amelyek számos leányvállalattal és részesedéssel rendelkeznek, bonyolult helyzetek alakulhatnak ki). Az irányelvek által előírt felügyeleti alapelveknek megfelelően a székhely szerinti tagállam általi felügyelet alapelvét szintén alkalmazni kellene a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevének értékelésekor. Ezért azon részesedésszerzőket, akik már átestek az értékelésen egy tagállamban, és akiknek jó hírnevét már elismerték (mint az olyan vállalatok esetében, melyek székhelye az EU-n belül található) fel kellene menteni az újabb vizsgálat alól, ha nincsenek újabb fejlemények.

1.5

Az Európai Bizottság által választott módszerről ugyanis kiderülhet, hogy nem elég rugalmas a gyakorlatban, ahol a szituációk többé-kevésbé bonyolultak, és ahol minden eset egyedi jellegű.

1.6

Az elsietett vizsgálat azzal a kockázattal jár, hogy felületes, és az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésnek nem lenne szabad az elutasítással végződő esetekre korlátozódnia, hanem időnként inkább felmérésekkel kellene értékelnie, hogy az irányelvet megfelelően alkalmazzák-e a tagállamokban.

2.1

Az irányelvjavaslat módosítja a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet, valamint a pénzügyi szektorbeli (biztosítóintézet, viszontbiztosító, ÁÉKBV alapkezelő társaságok és más szabályozott piacok) részesedésszerzések vagy részesedésnövelések hatósági engedélyezéséről szóló több irányelvet.

2.2

A pénzügyi irányelveket (92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint 2002/83/EK, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK, 2005/68/EK és a 2006/48/EK parlamenti és tanácsi irányelv) a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések felügyeleti értékelésének eljárási szabályai és értékelési kritériumai tekintetében módosító tervezet új szabályokat javasol a pénzügyi szolgáltatások szektorában zajló egyesülések és részesedésszerzések hatósági engedélyezési folyamatainak egyszerűsítése és világosabbá tétele céljából. A tervezet ösztönzi és egyszerűbbé teszi a határokon átnyúló konszolidációt, és így szembehelyezkedik egyes országok ellenőrző hatóságainak feltételezett magatartásával, amelyek a gyanú szerint a nemzeti érdekre hivatkozva meghiúsítottak bizonyos határokon átnyúló egyesüléseket.

2.3

Az új szabályoknak az a céljuk, hogy az Európai Unión belül gyorssá, átláthatóvá és összehangolttá tegyék a hatósági engedélyezési folyamatokat a szabályozott pénzügyi társaságok egyesülései és részesedésszerzései vonatkozásában. Az elbírálásra a jelenleg hatályos szabályok szerint rendelkezésre álló három hónapi határidő a kérelem átvételétől számított 30 munkanapra csökkenne, de ez a határidő 10 nappal meghosszabbítható a kérelem kiegészítése céljából, ha az illetékes hatóság megítélése szerint további adatokra van szükség. A szabály az olyan, részesedést szerezni kívánó személyekre is egyaránt vonatkozik, akikre az EU-n kívüli jogszabályok érvényesek, viszont EU-beli entitásban kívánnak részesedést szerezni vagy részesedésüket növelni.

2.4

A javaslat meg kívánja akadályozni, hogy a hatósági engedélyezést esetleg a határokon átnyúló konszolidációk akadályozására használják. A jelenlegi szabályozás a pénzügyi intézmények vagy befektetési vállalkozások nemzeti vagy határokon átnyúló műveleteire vonatkozik. Az illetékes hatóságoknak jelenleg három hónap áll rendelkezésükre az ajánlat értékelésére, és kifogással élhetnek az ajánlattal szemben, ha „az érintett intézmény megbízható és körültekintő gazdálkodásának biztosítása szempontjából nincsenek megelégedve a [részesedésszerző] minőségével”.

2.5

A tagállamok és illetékes hatóságaik tehát meglehetősen nagy mozgástérrel rendelkeztek ennek az egyetlen kritériumnak az értelmezése tekintetében, és megfelelően meghatározott kritériumok híján bizonyos fokig tetszésük szerint dönthettek egy részesedésszerzési terv elfogadásáról, ellenzéséről vagy visszautasításáról.

2.6

A javaslat pontosan meghatározza az értékelési kritériumokat. A legfontosabb szabály az, hogy minden természetes vagy jogi személynek, vagy összehangoltan fellépő több személynek értesítenie kell a kiválasztott társaság illetékes hatóságait arról a szándékáról, hogy:

2.7

E kritériumokat valamennyi piaci szereplő tudomására hozzák, és az összes tagállamban egységesen alkalmazzák. Az illetékes hatóságnak tehát kizárólag a következő tényezőket kell figyelembe vennie:

2.8

A hatóságok bármely későbbi információkérése nem járhat az értékelési időszak megszakításával.

2.9

Az értékelés a felügyeleti kérdésekre és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekre korlátozódik. Az illetékes hatóságok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedési arány tekintetében, és nem vizsgálhatják a részesedésszerzést a piac gazdasági igényei alapján. Az ugyanazon hitelintézet tekintetében beérkező, egymással versengő részesedésszerzési ajánlatokat megkülönböztetésmentes módon kell kezelni.

2.10

A tervek szerint az Európai Bizottság tájékoztatást kérhet minden engedélyezés vagy ellenzés indokairól, valamint másolatot igényelhet azokról a dokumentumokról, amelyek alapján az illetékes hatóságok elvégzik az értékelést.

2.11

Az Európai Bizottságnak az is a feladata lesz, hogy – végrehajtási hatáskörének érvényesítésével – javaslatot tegyen és határozzon az értékelési kritériumok módosításáról, tekintettel a piac változásaira és a Közösség egészén belüli egységes alkalmazás iránti igényre.

3.1

A formával kapcsolatban: ésszerű az irányelvek egy vagy több irányelvvel történő módosítása; továbbá az is, hogy az irányelv a jelen esetben ugyanarra a jogalapra támaszkodik, mint az általa módosított irányelvek.

3.2.1

A kritériumok pontos listájának és az igényelt információk átláthatóságának elve támogatásra érdemes. Harmonizált, sőt egységes rendszer alakulna ki valamennyi tagállamban, a határokon átnyúló műveletek megkönnyítésére.

3.2.2

A javasolt rendszer gyorsaságot, átláthatóságot, azonos elbírálást és jogbiztonságot eredményezne a vállalkozások és a befektetők számára. Csak egyszer szakítható meg – pontosan meghatározott körülmények esetén –, és a döntéshozatali folyamatot közösségi ügyletek esetén legrosszabb esetben is 6 hétre csökkenti 12 vagy 13 hét helyett.

3.2.3

E megjegyzéseket követően az EGSZB arra is emlékeztet, hogy a szakemberek szerint két egyesülési/részesedésszerzési műveletből valamivel több mint egy kudarcba fullad; hogy az előrejelzett szinergiákat az esetek nagy részében túlbecsülik; valamint hogy a banki szektorban az ügyfelek 5–10 %-a elhagyja addigi bankját a műveletet követően.

4.1

A rendelkezéseket az értékelési időszak felfüggesztéséről és a kiegészítő információk szolgáltatásával kapcsolatban pontosítani kellene; a hiányosnak ítélt információk a bejelentés elutasításához vezethetnek; e kérelmek nem szolgálhatnak ürügyül egy indokolatlan elutasító határozathoz: az előzetesen meghatározott listán felül nem lehetne kiegészítő információkat kérni, és nem kerülhetne sor további feltételek szabására. Ezzel kapcsolatban az érintett befektetőknek lehetőséget kellene kapniuk, hogy határidő-módosítást kérhessenek bizonyos kiegészítő anyagok benyújtására (az olyan társaságoknál, amelyek számos leányvállalattal és részesedéssel rendelkeznek, bonyolult helyzetek alakulhatnak ki).

4.2

A gyors vizsgálat azzal a kockázattal jár, hogy felületes; az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésnek nem lenne szabad az elutasítási esetekre korlátozódnia, hanem időnként inkább felméréseket kellene végeznie. Egyébként az európai pénzügyi szolgáltatások szabályozó bizottságai (Bankfelügyeletek Európai Bizottsága, Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-bizottság és Értékpapírpiacok Szabályozóinak Európai Bizottsága) fenntartásaiknak adtak hangot a módosításokra irányuló tervezetekkel kapcsolatban. Aggodalmaik az értékelési időszak csökkentésével, az értékelési kritériumok listájának pontos meghatározásával, a székhely szerinti és a fogadó tagállamok ellenőrző hatóságai közötti együttműködéssel, valamint az Európai Bizottságnak a (a priori negatív) határozatok felülvizsgálatára vonatkozó jogkörével kapcsolatosak.

4.3

Az Európai Bizottság által választott módszerről – amely tartalmaz számos, részletes adminisztratív eljárásokra vonatkozó javaslatot (pl. (1) hogy a tagállam illetékes hatóságának a tagállamokban jelenleg érvényes gyakorlattól eltérően nem a kézbesítéskor, hanem két munkanapon belül kell írásos elismervényt adnia a kérelem átvételéről; (2) azon időszak számítását, amely alatt az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia a kérelmet, a kérelem átvételéről szóló írásos elismervény kiállításától kell kezdeni, nem pedig a kérelem tényleges kézhezvételének napjától) – kiderülhet, hogy nem elég rugalmas a gyakorlatban, ahol a szituációk többé-kevésbé bonyolultak, és ahol minden eset egyedi jellegű. Ez megnehezítené az irányelv alapvető célkitűzésének, azaz a hatósági engedélyezési folyamatok jogbiztonsága, világossága és átláthatósága javításának megvalósítását.

4.4

Az irányelvek által előírt felügyeleti alapelveknek megfelelően a székhely szerinti tagállam általi felügyelet alapelvét szintén alkalmazni kellene a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevének értékelésekor. Ezért azon részesedésszerzőket, akik már átestek az értékelésen egy tagállamban, és akiknek jó hírnevét már elismerték (mint az olyan vállalatok esetében, melyek székhelye az EU-n belül található) fel kellene menteni az újabb vizsgálat alól, ha nincsenek újabb fejlemények. Ebből következően az illetékes hatóság, mely ellenőrzi az érintett vállalatot, nem akadályozhatja meg a tervezett részesedésszerzést azon okból, hogy a részesedést szerezni kívánó vállalat, vagy a vállalat irányításának megbízhatósága a feltételezések szerint nem kielégítő, ha az említett, részesedést szerezni kívánó vállalat olyan vállalat, mely már átesett egy másik tagállam illetékes hatósága általi ellenőrzésen, mellyel e hatóságnak konzultálnia kell. Valamennyi lehetséges módszerrel el kell kerülni azt, hogy ugyanazt a vállalatot különböző illetékes nemzeti hatóságok is vizsgálják.

4.5

Az EGSZB szerint, amely támogatja a módosításra irányuló javaslatokat, az Európai Bizottság végrehajtó és ellenőrző jogosítványainak a tapasztalatok fényében elő kellene segíteniük a kritériumok alkalmazásának valódi összehangolását, szükség esetén bizonyos kritériumok módosítását és bizonyos határozatok szükség esetén történő felülvizsgálatát.