3.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 353/138

—

tekintettel az Európai Tanács elnöke, 2012. június 26-i, „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című jelentésére,

—

tekintettel az Európai Tanács 2012. június 28-i és 29-i következtetéseire,

—

tekintettel a 2012. június 29-i euróövezeti csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatra,

—

tekintettel a Bizottság „A banki ágazatban a határokon átnyúló válságkezelés európai uniós keretéről” című, 2009. október 20-i közleményére (COM(2009)0561),

—

tekintettel 2010. július 7-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a határokon átnyúló válságkezelésről a banki ágazatban (1),

—

tekintettel a G20-ak vezetői által a 2009. szeptember 24–25-i pittsbourgh-i csúcstalálkozón kiadott nyilatkozatra a határokon átnyúló állásfoglalásokra és a rendszerszempontból fontos pénzügyi intézményekre,

—

tekintettel a „Pénzügyi, gazdasági és szociális válság: a szükséges intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlások” című 2011. július 6-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 77/91/EGK és 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK és 2011/35/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU rendelet (COM(2012)0280) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2012. június 6-i bizottsági javaslatra,

—

tekintettel a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel az uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó, Jacques de Larosière által vezetett magas szintű munkacsoport 2009. február 25-i, Barroso bizottsági elnöknek benyújtott jelentésének 13. ajánlására, amely kimondja, hogy „a csoport kéri egy koherens és működőképes válságkezelési szabályozási keret kialakítását az Európai Unióban”,

—

tekintettel „A stabilitási keret és az Unió gazdasági irányításának javítása, különösen az euróövezetben” című, a Bizottságnak szóló ajánlásokkal ellátott 2010. október 20-i állásfoglalására (4), és különösen annak 6. ajánlására,

—

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1092/2010/EU rendeletére a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (5)

—

tekintettel a Tanács 2010. november 17-i 1096/2010/EU rendeletére az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (6),

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7),

—

tekintettel Gazdasági és Monetáris Bizottsága jelentésére az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlament is tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (A7-0166/2010),

—

tekintettel Gazdasági és Monetáris Bizottsága levelére a Bizottságnak és az európai felügyeleti hatóságoknak (EFH) az AFH-k függetlenségéről,

—

tekintettel a határokon átnyúló pénzügyi stabilitás terén az Európai Unió pénzügyi felügyeleti hatóságai, központi bankjai és pénzügyminisztériumai közötti együttműködésről kötött 2008. június 1-jei egyetértési megállapodásra (8),

—

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2011. július 20-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0452),

—

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáráról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2011. július 20-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0453),

—

tekintettel a Tanács 1976. december 13-i 77/91/EGK második irányelvére a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (9), a Tanács 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik irányelvére a részvénytársaságok egyesüléséről (10) és a Tanács 1982. december 17-i 82/891/EGK hatodik irányelvére a részvénytársaságok szétválásáról (11),

—

tekintettel a betétbiztosítási rendszerekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) szóló, 2012. február 16-i álláspontjára (12),

—

tekintettel a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2011. július 5-i álláspontjára (13),

—

tekintettel Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2011. augusztus 31-i, a Költségvetési Bizottság számára adott véleményére a Parlament álláspontjáról a Tanács által módosított 2012. évi költségvetési tervezetről – valamennyi szakasz (2011/2020(BUD)),

—

tekintettel az európai bankunióra irányuló javaslatokról a Bizottsághoz intézett szóbeli kérdésre (O-000151/2012 – B7-0360/2012),

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a G20-ak vezetői által a 2009. szeptember 24–25-i pittsbourgh-i csúcstalálkozón kiadott nyilatkozat egy megállapodás megkötésére szólított fel a határokon átnyúló állásfoglalások és a rendszerszempontból fontos pénzügyi intézmények kezelésére 2010 vége előtt,

B.

mivel rendkívül fontos minden erőfeszítést megtenni az európai pénzügyi piac stabilizálása és a bankok és az államháztartások között kapcsolat megszakítása érdekében valódi gazdasági és monetáris unió felé történő elmozdulás céljával;

C.

mivel a Parlament még 2010 júliusában – a bankágazat határokon átnyúló válságkezeléséről szóló állásfoglalásában és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlament is tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentésében – azonosította a határokon átnyúló válságkezelés megoldásait, nevezetesen egy integrált felügyeleti mechanizmust, a betétvédelmi rendszer reformját és egy európai stabilitási alap létrehozását;

D.

mivel az euróövezeti bankok számára az ESM egy rendes döntés alapján a közvetlen újratőkésítés lehetőségét tudja kínálni;

E.

mivel az Európai Tanács és a Tanács végül ugyanarra a megállapításra jutott, mint a Parlament arra vonatkozóan, hogy integráltabb felügyeleti rendszerre van szükség, és most egy európai bankunió létrehozására szólítanak fel egy egyedüli felügyeleti mechanizmus kidolgozása révén, kapcsolódva a betétbiztosítási rendszerekhez és egy vitarendezési rendszerhez;

F.

mivel a bankunió létrehozásához vezető folyamat demokratikus legitimációja miatt rendkívül fontos a Parlament bevonása, amint az Herman Van Rompuy említett jelentésében a negyedik építőkockaként azonosít, amikor a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság erősítéséről szól;

G.

mivel a Parlament az együttdöntési eljárás keretében teljes mértékben részt vett az európai pénzügyi felügyeleti rendszer kidolgozásában, beleértve az Európai Bankfelügyeletet is;

H.

mivel az alapelveket, de a Bizottság kezdeményezési jogát is egyértelműen sértve az Európai Tanács kérte az utóbbit, hogy készítsen javaslatot egy egyedüli felügyeleti mechanizmusról, melynek egyedüli jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (6) bekezdése, megfosztva ezzel a Parlamentet az egységes piaccal kapcsolatos ügyekben – melyeket egyébként együttdöntéssel tárgyalnak –gyakorolt jogalkotó hatáskörétől;

I.

mivel a tagállamok kizárólagos bevonása az eljárásba lelassítja a folyamatot, én nem teszi éppen hatékonnyá, továbbá negatív jelzést küld a közvélemény felé egy olyan időszakban, amikor egyértelműen nagyobb átláthatóságra és demokratikus támogatásra van szükség;

1.

hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válságban a közösségi módszernek kell dominálnia, hiszen ez az egyedüli mód annak biztosítására, hogy az Unió erősebben kerülhessen ki a válságból;

2.

sürgeti a politikai vezetőket, hogy erősítsék a demokratikus legitimitás minden uniós ügyben;

3.

hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament társjogalkotóként való bevonásával erősíteni kell a demokratikus legitimitást a javasolt bankunió és az egyedüli felügyeleti mechanizmus vonatkozásában;

4.

hangsúlyozza, hogy kellő figyelmet kell fordítani a bankunió esetleges kölcsönös továbbgyűrűző hatásaira az euróövezetben a nem euróövezeti tagok számára;

5.

hangsúlyozza, hogy a bankunióról szóló javaslatokat csomagként fogja kezelni, amennyiben megváltoztatják az együttdöntési eljárásban elfogadott jogszabályokat;

6.

hangsúlyozza, hogy a felügyeletet érintő minden nagyobb változás esetén, beleértve más intézmények bevonását is, az intézmények parlamenti átláthatóságának és elszámoltathatóságának egyenértékű módon kell növekednie, ami magában foglalja a kérdezés teljes körű jogát és a teljes hatáskört a kinevezések és a költségvetési eljárás vonatkozásában;

7.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak, és a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.