22.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 349/84

A.

mivel az Európai Unió 2020-ra csak úgy érheti el az üveghatást okozó gázok kibocsátásának 20 %-os, illetve nemzetközi megállapodás esetén 30 %-os csökkentésére, valamint a primerenergia-fogyasztásnak az előrevetített szintekhez képest történő 20 %-os csökkentésére vonatkozó célkitűzését, illetve úgy tudja elérni, hogy addigra legalább a termelt energia 20 %-a megújuló forrásból származzon, ha növeli a megfizethető, tiszta, hatékony és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák széles körének fejlesztésére vonatkozó erőfeszítéseit,

B.

mivel e technológiák részét képezhetik az éghajlatváltozás kihívásait megfelelően kezelő, az EU energiaellátását és gazdaságaink versenyképességét biztosító megoldásnak,

C.

mivel az 1980-as évek óta az energiakutatásra szánt költségvetés mind az államháztartás, mind a magánszektor terén csökkent, mivel a források jelenlegi szintje nem felel meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fenntartható rendszerbe való átmenet terén előttünk tornyosuló feladatok nagyságának,

D.

mivel az EU-ban a finanszírozás kérdése jelenti az egyik legnagyobb problémát az energetikai innováció ösztönzése szempontjából,

E.

mivel a hat európai ipari kezdeményezés (EII) terén a Bizottság a szélenergiát illetően 6 milliárd eurós, a napenergia terén 16 milliárd eurós, a villamos hálózatokra 2 milliárd eurós, a bioenergia terén 9 milliárd eurós, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) terén 13 milliárd eurós, az atommaghasadás terén 7 milliárd eurós, valamint az üzemanyagcellákra és a hidrogéntechnológiára vonatkozó közös technológiai kezdeményezés (JTI) terén 5 milliárd eurós igényt állapít meg az állami és magánberuházásokra a következő 10 év során,

F.

mivel a SET-terv rendelkezik azzal a célkitűzéssel és potenciállal, amely az EU-t innovatív gazdasággá alakíthatja át, ezzel több százezer új, szakértelmet igénylő munkalehetőséget teremtve a következő évtizedben és lendületet adva egy gyorsan növekvő ipari ágazatnak,

G.

mivel az energiaparadigmában sürgősen szükséges váltás kockázatmegosztó megközelítést igényel, amely során minden érintett állami és magánszereplőnek meg kell osztaniuk a felelősséget, ami több közforrásból történő pénzügyi támogatást tesz szükségessé, ám ugyanakkor az iparág, a bankok és a magánbefektetők nagyobb felelősségvállalását is feltételezi a technológiai és piaci kockázatok megosztását illetően,

H.

mivel a kutatást folyamatosan alulfinanszírozzák az EU-ban,

1.

üdvözli a SET-tervet, amely konkrét intézkedéseket határoz meg a tiszta, fenntartható és hatékony alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák terén végzett kutatás ösztönzésére; hangsúlyozza a benne rejlő potenciált, amely képes innovatív gazdasággá alakítani az EU-t; azt is hangsúlyozza, hogy ezen új megközelítés nélkül az EU nem fogja teljesíteni energiapolitikai és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit 2020-ig;

2.

elismeri, hogy jelentősen emelni kell a köz- és magánberuházások mértékét a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésében e technológiák fejlesztésének, költséghatékony felhasználásának és gyors, átfogó alkalmazásának felgyorsítása érdekében a következő tíz év során;

3.

határozott meggyőződése, hogy a SET-terv végrehajtásához szükséges anyagi fedezetet csak akkor tudják megteremteni, ha további állami és magánforrásokat tesznek elérhetővé, valamint hogy a SET-terv csak akkor lesz meggyőző, ha az EU költségvetésében új pénzügyi forrásokat rendelnek hozzá;

4.

felhívja mind az állami, mind a magánszereplőket, hogy azonnal rendeljenek hozzá további forrásokat a megbeszélt ütemterv végrehajtásához, mivel a nagyobb résznek a magánszektorból kell származnia a közberuházások arányának jelentős, mind európai uniós, mind nemzeti szintű növelése mellett;

5.

hangsúlyozza, hogy a gazdasági válság fényében ezen új, a munkahelyteremtés szempontjából a legnagyobb potenciállal rendelkező technológiákba való beruházásnak prioritást kell élveznie; hangsúlyozza, hogy ez piacot teremt, új bevételeket eredményez és hozzájárul az EU gazdaságának és versenyképességének fejlődéséhez; végül pedig hangsúlyozza, hogy mindezeken kívül növeli az EU energiaellátásának biztonságát és csökkenti a korlátozott számú energiaforrástól, szolgáltatótól és szállítási útvonaltól való függőségét;

6.

újból megerősíti a tiszta, fenntartható és hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák támogatása megfelelő finanszírozásának biztosítására irányuló kérelmét, amely összesen évente legalább 2 milliárd euró költséget jelent az EU költségvetéséből a hetedik kutatási keretprogramra (FP7) és az innovációs és versenyképességi keretprogramra (CIP) jutó költségeken felül 2010-től kezdődően; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat finanszírozási menetrend sürgős létrehozására az általuk vállalt, a 2010-től kezdődő finanszírozást biztosító forrásokból;

7.

továbbá felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy használja ki a jelenlegi pénzügyi terv félidős felülvizsgálatáról és a következő pénzügyi tervről szóló vitát arra, hogy a jelenlegi és jövőbeli EU költségvetést jobban hozzáigazítsák az EU politikai prioritásaihoz, nevezetesen a kutatás, az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek és az energiaellátás biztonsága terén;

8.

alapvető szükségletnek tartja az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének (ETS) az új belépők részére fenntartott tartalékából félretett 300 millió eurós juttatás gyors felhasználását a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, illetve az innovatív megújuló energiaforrások támogatására; sürgeti az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy igazítsa hozzá hitelnyújtási kritériumait a megfelelő innovatív megújuló létesítményekhez;

9.

emlékezteti a tagállamokat, hogy 2013-tól kezdődően az ETS értékesítési bevételei döntő fontosságú finanszírozási forrást képeznek az éghajlatváltozás mérséklése és a fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák alkalmazása és fejlesztése tekintetében;

10.

felhív az EBB energiavonatkozású projektek finanszírozásában játszott szerepének erősítésére, különösen hitelnyújtási terveinek az energia területére való kiterjesztése, az energiaügyi projekteknek nyújtott hitelgaranciákkal kapcsolatos kapacitásának növelése, valamint a nagyobb kockázatú kutatási és fejlesztési energiaprojektek finanszírozása koordinációjának és folyamatosságának javítása révén;

11.

felkéri az Európai Beruházási Bankot, hogy részesítse megfelelő előnyben azokat a projekteket, amelyek reális módon erősítik a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiákkal kapcsolatos demonstráció (pl. az intelligens hálózatok és a mini vízerőművek kiépítése) életképességét;

12.

üdvözli a folyamatban lévő kezdeményezéseket, mint például a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmust (RSFF), a Marguerite Alapot (a 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alapot), a kockázatitőke-alapot és a gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatására létrehozott eszközt (GIF), amelyek szerepét a SET-terv finanszírozásához való hozzájárulásban meg kell erősíteni és megfelelő értékelési eljárásnak kell alávetni a félidős felülvizsgálat keretében;

13.

kéri a Bizottságot, hogy az EBB-vel való szoros együttműködésben késedelem nélkül – legkésőbb 2011-re – nyújtson be egy átfogó javaslatot a megújuló forrásokból származó energiával kapcsolatos és energiahatékonysági projektek, illetve az intelligens hálózatok fejlesztésének finanszírozására szolgáló eszköz tekintetében;

14.

hangsúlyozza, hogy az EU kutatási alapjának kapacitásait bővíteni kell, és a további oktatás és képzés elengedhetetlen az ahhoz szükséges humánerőforrás mennyiségének és minőségének biztosításához, hogy teljes mértékben kiaknázzák az új technológiai lehetőségek megnyílásából adódó előnyöket;

15.

hangsúlyozza, hogy szükség van a megfelelő feltételek és a stabil és előnyös jogszabályi keretek megteremtésére a köz- és magánszféra partnerségei létrehozásának támogatása érdekében, amelyek a SET-terv és európai ipari kezdeményezések (EII) végrehajtásának előfeltételei;

16.

felhívja a Bizottságot, biztosítsa, hogy a technológiagyártók közvetlenül a SET-terv finanszírozására pályázhassanak, nem csak energialétesítményekkel rendelkező konzorciumok tagjaiként, ahogyan az a gazdaságélénkítő program és a NER300 esetében történt;

17.

elismeri, hogy a KKV-k számos fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológia fejlesztésében jelentenek fő hajtóerőt, különösen a további decentralizált energiarendszerek kiépítése tekintetében, ezért hangsúlyozza, hogy az állami támogatásokhoz és hitelekhez való hozzáférést – közte a SET-terv keretében való finanszírozást – KKV-barát módon kell megteremteni; kéri, hogy a SET-terven belül elérhető finanszírozás jelentős részét különítsék el a KKV-k számára;

18.

üdvözli a (nagyléptékű) demonstrációs projektek finanszírozására való összpontosítást; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy szükség van elérhető források biztosítására a kockázatos közép- és hosszú távú alap- és alkalmazott kutatások számára is;

19.

felkéri az európai energiakutatási szövetséget (EERA), hogy indítson el és hajtson végre közös programokat a SET-terv végrehajtása érdekében szoros kapcsolatot építve ki az európai ipari kezdeményezésekkel és kiterjesztve tevékenységeit; hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzeszközöket kell biztosítani az európai uniós és a nemzeti költségvetésből annak érdekében, hogy az európai energiakutatási szövetség teljes mértékben betölthesse e szerepet;

20.

kifejezi afeletti aggodalmát, hogy az Európai Kutatási Tanács (ERC) nem tervez semmiféle specifikus energiavonatkozású programot, ami az alapkutatásba való megfelelő beruházások hiányát mutatja;

21.

üdvözli az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kezdeményezését külön tudományos és innovációs közösségek (KIC) létrehozására a fenntartható energia, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése témájában;

22.

üdvözli a javaslatot, miszerint az új „intelligens városok kezdeményezést”, amely az energiahatékonyságra összpontosít az európai városokban (nevezetesen a Polgármesterek Szövetségének aláírói között) hozzá kellene csatolni a hat európai ipari kezdeményezéshez az energiahatékonysági és a megújuló energiákon alapuló technológiák, illetve a városi területeken az intelligens hálózatok tömegpiaci bekapcsolódásának felgyorsításához szükséges feltételek megteremtése céljából; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsan hajtsák végre ezen új kezdeményezést – amely fellendíti a helyi gazdaságot és elősegíti a társadalmi integrációt –, teljes mértékben bevonva a helyi és a regionális hatóságokat, amelyeknek alapvető fontosságú szerepet kell játszaniuk az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák támogatásában és alkalmazásában;

23.

emlékezteti a Bizottságot az energia-visszanyerési tervről szóló határozat szerinti jelentéstételi kötelezettségére és –amennyiben a pályázati felhívás után még marad pénz – az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások terén indított projektek finanszírozását lehetővé tévő további javaslatok tételére vonatkozó vállalására; arra számít, hogy a fel nem használt keretekből 116,19 millió eurót lehet átcsoportosítani ilyen projektekre;

24.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a várostervezés és -fejlesztés innovatív megközelítéseinek vizsgálatát és terjesztését, különösen az integrált várostervezését, amely megfelel rugalmas városi rendszerek kiépítéséhez szükséges megerősített társadalmi integráció, területi kohézió, a fenntartható energia fejlesztése és a tiszta közlekedés szükségleteinek;

25.

sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen kiegészítő kezdeményezéseket az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztésébe történő beruházásról (SET-terv) szóló 2009. október 7-i közleményében említett egyéb technológiai utakban, illetve a sókoncentráció-különbség formájában jelen lévő energiában és a geotermikus energiában rejlő potenciál kiaknázására; hangsúlyozza, hogy további forrásokat kell biztosítani az EU költségvetéséből ezek finanszírozására;

26.

üdvözli a hat európai ipari kezdeményezés kiválasztását és a 2010–2020 közötti technológiai ütemterv elkészítését, amelyek konkrét célkitűzéseket biztosítanak minden alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológia költséghatékonnyá tételére, és felkéri a Bizottságot, hogy indítson útjára érett európai ipari kezdeményezéseket, biztosítva irányítási szerkezetük egyszerűségét, bürokráciamentességét és átláthatóságát, illetve közös jellemzőként a SET-terv irányító csoportjával és az EBB-vel való rendszeres kapcsolattartást;

27.

felkéri a SET-terv irányítócsoportját, hogy évente egyszer tegyen jelentést az Európai Parlamentnek, és irányozza elő a szakértelem szélesebb szerkezetének létrehozását technikai munkacsoportok létrehozásával az érintett területeken, nagyobb számban bevonva a szereplőket megbeszélésekbe és a döntéshozatali eljárásba;

28.

felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a nemzetközi együttműködést más stratégiai partnerekkel a fejlett, a feltörekvő és a fejlődő országokból a fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztése, alkalmazása és terjesztése terén, nevezetesen a GEEREF és hasonló alapok révén, amelyek a kisléptékű projektekre összpontosítanak;

29.

üdvözli az energiatechnológiák terén való együttműködés támogatását szolgáló lépéseket, köztük az EU–USA energiatanács létrehozását; ezzel összefüggésben felkéri az Energiaügyi Tanácsot, hogy aknázza ki a szinergiákat a SET-terv végrehajtása során;

30.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a globális szén-dioxidkibocsátás-kereskedelmet annak érdekében, hogy stabil, és tisztességes versenyszellem jellemezte környezetet teremtsenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák fejlesztése és alkalmazása számára;

31.

felkéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a SET-terv hatékony végrehajtását, vezessen be e célból egy ehhez igazodó értékelési rendszert, mérje fel az ütemterv végrehajtása során tapasztalt akadályokat és tájékoztassa rendszeresen a Parlamentet a SET-terv és ütemterve végrehajtása során tett előrehaladásról;

32.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.