Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikke

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete az uniós intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről

MI AZ EUMSZ 15. CIKKÉNEK ÉS A RENDELETNEK CÉLJA?

  • Az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdése biztosítja az uniós polgárok, lakosok és vállalkozások számára az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek dokumentumaihoz való hozzáférés jogát bizonyos elvek és feltételek függvényében.
  • A rendelet meghatározza a hozzáférés általános elveit és korlátait. Célja, hogy a lehető legkönnyebb módon biztosítsa a polgárok számára a hozzáférési joguk gyakorlását. Hozzáférés valamely intézmény által készített vagy kapott valamennyi dokumentumhoz kérhető az uniós tevékenység valamennyi területén.

FŐBB PONTOK

Kivételek és harmadik felek jogai

Az intézmények megtagadhatják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a kiszolgáltatás:

  • hátrányosan befolyásolná a következők védelmét:
    • a közérdek a közbiztonság, védelem vagy nemzetközi kapcsolatok tekintetében, valamint az EU vagy valamely uniós ország pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája; vagy
    • a személyiség és a magánszemély sérthetetlenségének védelme, különösen a személyi adatok védelmére vonatkozó uniós joganyaggal összhangban;
  • hátrányosan befolyásolná valamely magánszemély:
    • üzleti érdekeit, bírósági eljárásait és jogi tanácsait; vagy
    • az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célját, kivéve, ha a kiszolgáltatáshoz nyomós közérdek fűződik;
  • ha az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a kiszolgáltatáshoz nyomós közérdek fűződik.

Harmadik személyek által készített dokumentumok esetében az uniós intézmény kétség esetén köteles konzultálni a harmadik féllel annak megállapítására, hogy vonatkozik-e kivétel. Az uniós országok erősebb kifogásoláshoz való joggal rendelkeznek (azonban vétójoggal nem).

Uniós országokban található dokumentumok

Ha valamely uniós országhoz a birtokában lévő, valamely uniós intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, elvben konzultálnia kell az érintett intézménnyel annak biztosítására, hogy a közzétételre a rendelet céljaival összhangban kerüljön sor. Az ország a kérelmet átirányíthatja az intézményhez.

Kérelmek, a kérelmek feldolgozása és a dokumentumokhoz való hozzáférés

  • A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket – beleértve az elektronikus formát is – az EU valamelyik hivatalos nyelvén, írásban kell előterjeszteni. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet, azonban kérelmének pontosnak kell lennie.
  • A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet az intézményeknek haladéktalanul el kell bírálniuk. A kérelem kézhezvételét el kell ismerniük, és a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül meg kell adniuk vagy meg kell tagadniuk a hozzáférést a kért dokumentumhoz. Ez a határidő további 15 nappal meghosszabbítható.
  • Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri.
  • A kérelmező helyszíni betekintés vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumokhoz, illetve információt kap azok könnyű beszerzésének módjára vonatkozóan.

Minősített dokumentumok

  • A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, uniós országoktól, az EU-n kívüli országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET, SECRET UE/EU SECRET, vagy CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL minősítésű dokumentumok.
  • A minősített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel kizárólag a dokumentumokba betekintésre jogosult személyek foglalkozhatnak. A minősített dokumentumok kizárólag a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki.

Nyilvántartások és ügyviteli gyakorlat

  • Minden intézmény köteles nyilvántartást vezetni a dokumentumokról. A nyilvántartáshoz való hozzáférést elektronikus formában kell biztosítani.
  • Az uniós országok együttműködnek az intézményekkel a polgárok tájékoztatása során.
  • Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki a rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlásának biztosítása érdekében.

A dokumentumok közzététele a Hivatalos Lapban

Számos dokumentumot tesznek közzé a Hivatalos Lapban. Ezek közé az alábbiak tartoznak:

Jelentések és végrehajtási intézkedések

Minden intézmény éves jelentést tesz közzé az előző évre vonatkozóan, amelyben feltünteti azon esetek számát, amikor az intézmény megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést, és feltünteti a megtagadás indokait és a nyilvántartásba nem vett, minősített dokumentumok számát.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2001. december 3. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Első rész – Alapelvek – II. cím: Általánosan alkalmazandó rendelkezések – 15. cikk (az EKSz. korábbi 255. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 54–55. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43–48. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2016. évi alkalmazásáról (COM(2017) 738 final, 2017.12.6.)

utolsó frissítés 14.12.2017

Top