A fogyatékossággal élő személyek jogainak és szabadságainak nemzetközi védelme

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2010/48/EK határozat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről

MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

A határozat az Európai Közösség (ma EU) nevében elfogadja az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét, amelyet a határozat melléklete tartalmaz.

FŐBB PONTOK

A nemzetközi egyezmény célja biztosítani, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személy teljes mértékben gyakorolhassa az összes emberi jogot és alapvető szabadságot.

Ebből a célból az egyezmény egy sor alapelvre épül:

• a méltóság, egyéni autonómia és a személyek függetlenségének tisztelete;
• megkülönböztetéstől való mentesség;
• társadalmi részvétel és befogadás;
• a különbözőség tisztelete és a személyek elfogadása;
• esélyegyenlőség;
• hozzáférhetőség, különösen a közlekedéshez, információkhoz és kommunikációhoz, nyilvános létesítményekhez és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, városi és vidéki területeken;
• férfiak és nők közötti egyenlőség;
• a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete és identitásuk tiszteletben tartása.

Az egyezmény részes országai kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítsák ezen elvek tiszteletben tartását. Vállalniuk kell továbbá a fogyatékossággal élő személyek gazdasági, társadalmi és kulturális jogainak támogatását.

Ezenkívül a fogyatékossággal élő személyekkel egyeztetni kell az őket érintő jogszabályok és szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása során.

Védelem a megkülönböztetés ellen

Tilos a fogyatékosság alapján történő bárminemű hátrányos megkülönböztetés, és minden téren biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek számára a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni egyenlő és hatékony jogi védelmet.

Az egyezmény egyedi szabályokat tartalmaz a népesség két csoportjára vonatkozóan:

• fogyatékossággal élő nők, akik többszörösen hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják a nők teljes körű fejlődését és autonómiáját;
• fogyatékossággal élő gyermekek, akik jogosultak legfőbb érdekeik védelmére az őket érintő határozatokban, és rendelkeznek a szabad véleménynyilvánításhoz és megfelelő segítséghez való joggal.

Az egyezmény részes országai küzdenek a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos sztereotípiák ellen, és elősegítik a fogyatékossággal élő személyek képességeire vonatkozó tudatosság növelését.

Az egyezményben elismert jogok

Az egyezmény számos jogot megállapít, amelyekre jogosultak a fogyatékossággal élő személyek. Ezek a következők:

• az élethez való jog;
• védelem vészhelyzetek és humanitárius szükségállapotok során;
• a törvény előtt személyként való elismeréshez való jog, és a cselekvőképességhez való jog elismerése, különösen a tulajdonhoz való joghoz, a saját pénzügyeik ellenőrzéséhez való jog, a visszaélésekkel szembeni védelem biztosítása mellett;
• az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, eljárások alkalmazkodása biztosításának köszönhetően;
• szabadság és biztonság;
• kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma;
• mentesség a kizsákmányolástól, erőszaktól és visszaélésektől;
• a fizikai és mentális integritás védelme;
• mozgásszabadság, a lakóhely és állampolgárság megválasztásához való jog;
• önálló életvitel és a közösségbe való befogadás;
• személyes mobilitás, különösen a mobilitást segítő eszközökön és technológiákon keresztül;
• a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága és az információhoz való hozzáférés;
• a magánélet tiszteletben tartása;
• az otthon és a család tiszteletben tartása;
• az oktatáshoz való jog;
• az egészségügyi ellátáshoz való jog;
• habilitáció és rehabilitáció, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek teljes körű megszerzésével;
• a munkavállaláshoz való jog megkülönböztetés nélkül igazságos és kedvező feltételek mellett;
• a megfelelő életszínvonalhoz és szociális védelemhez való jog;
• a politikai életben és közéletben való részvétel, beleértve a szavazáshoz és megválasztáshoz való jogot;
• a kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvétel.

Az egyezmény végrehajtása

Minden nemzetközi együttműködés, nevezetesen a megfelelő nemzetközi és regionális szervezetekkel való partnerség keretében hozott intézkedést a fogyatékossággal élő személyek számára elérhetővé kell tenni.

Az országok kijelölnek egy vagy több, az egyezmény végrehajtásáért felelős koordinációs pontot, és tájékoztatják a nyilvánosságot az egyezményről. Létrehoznak egy független mechanizmust az egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére. A civil társadalmat teljeskörűen be kell vonni az ellenőrzésbe.

Végezetül minden egyes országnak átfogó jelentést kell benyújtania a kötelezettségei teljesítése érdekében tett intézkedésekről, az egyezményhez való csatlakozást követő két éven belül.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY?

A határozat 2009. november 26. óta hatályos. Az egyezmény 2008. május 3-án lépett hatályba, és az EU-ba 2011. január 22. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Fogyatékossággal élő személyek (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2010/48/EK határozata (2009. november 26.) a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 35–61. o.)

utolsó frissítés 18.07.2018