A felsőoktatás korszerűsítése az Európai Unióban

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Bizottság közleménye (COM(2011) 567 végleges) – Az európai felsőoktatási rendszerek korszerűsítésének menetrendje

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

A közlemény meghatározza az uniós felsőoktatás kulcsfontosságú prioritásait. A menetrend célja, hogy lehetővé tegye a felsőoktatási rendszerek számára az Európa 2020 növekedési stratégia célkitűzéseihez történő jobb hozzájárulást.

A közleményt az Európai Bizottságnak beterjesztett két jelentés követte 2013-ban és 2014 -ben, amelyek témái az európai felsőoktatási intézményekben folyó oktatás és tanulás minőségének javítása, valamint a felsőoktatásban alkalmazott új oktatási és tanulási módszerek voltak.

FŐBB PONTOK

A közlemény öt kiemelt cselekvési területet nevez meg az uniós országok és a felsőoktatási intézmények számára, valamint meghatározza az azokat támogató uniós intézkedéseket is.

• 1.

  A részvételi arány növelése – az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése szerint 2020-ra a fiatalok 40%-ának kellene felsőfokú végzettséget szereznie. A becslések szerint egymillió új munkahelyhez magas szintű kutatói készségekre lesz szükség.

• Ennek elérése érdekében a közlemény a következőkre tesz javaslatot:
  • a korai iskolaelhagyás csökkentése, valamint a felsőoktatás minél több ember számára történő vonzóbbá tétele, különösen a hátrányos helyzetű csoportokból származó diákok megszólításával és pénzügyi támogatásával, a felnőtteket is beleértve;
  • a kutatási és fejlesztési ipari beruházásokhoz kapcsolódó feltételek javítása, valamint a meglévő munkaerő jobb kutatói készségekkel való felruházása;
  • egyértelmű továbbtanulási lehetőségek kidolgozása a szakképzési és más oktatási formákból a felsőoktatásba, valamint az egyetemen kívüli képzések biztosítása a kutatók számára.

Egy 2015 -ös tanulmány megvizsgálta az európai felsőoktatásban végzettséget szerzők és az iskolaelhagyók arányát.

• 2.

  A minőség javítása és a felsőoktatás fontossága

• A közlemény a következőkre tesz javaslatot:
  • a tantervek – ideértve a kutatói képzést is – összeegyeztetése a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igényekkel a készségek és a növekedésre vonatkozó előrejelzések segítségével, valamint a munkaadóknak és a munkaerő-piaci intézményeknek a képzések megtervezésébe és megtartásába történő bevonásával;
  • az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a hatékonyabb kutatási módszerek, valamint a rugalmasabb és személyre szabottabb oktatás (pl. e-tanulás) érdekében;
  • jobb munkakörülmények megteremtése, ideértve a folyamatos szakmai fejlődést, valamint a kiválóság jutalmazásául szolgáló ösztönzők bevezetése annak érdekében, hogy az intézmények képesek legyenek idevonzani és megtartani a jól képzett egyetemi oktatókat és kutatókat.

• 3.

  A mobilitás és a határokon átnyúló együttműködés elősegítése: az európai felsőoktatásért felelős miniszterek megállapodtak abban, hogy 2020-ig 20%-ra növelik a külföldi tanulmányokat vagy képzési időszakot végző hallgatók számát.

• Ennek elérése érdekében a közlemény a következőkre tesz javaslatot:
  • a hallgatói mobilitás szisztematikus beépítése a tantervbe;
  • a felsőoktatási végzettség és a kreditek elismertetésének, valamint az ösztöndíjak hordozhatóságának javítása az EKR (európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer) és az oklevélmelléklet egységes és következetes használata, valamint a képesítéseknek az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolása által;
  • a hozzáférési feltételek, a munkafeltételek és az előrehaladási lehetőségek javítása a külföldi hallgatók, kutatók és oktatók számára.

• 4.

  Az oktatást, a kutatást és az innovációt összekapcsoló „tudásháromszög” megerősítése

• A közlemény a következőkre tesz javaslatot:
  • olyan szakpolitikák kidolgozása, amelyek elősegítik a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti partnerséget a következők révén:
    • a regionális fejlesztést célzó jutalmazási struktúrák és ösztönzők bevezetése;
    • multidiszciplinaritás;
    • szervezetközi együttműködés; és
    • az ágazatok közötti partnerségek előtt álló szabályozási és adminisztratív akadályok csökkentése;
  • a kutatás és az innováció eredményeinek a felsőoktatási intézmények képzési kínálatába történő felvétele a vállalkozói, a kreatív és az innovációs készségek fejlesztésének ösztönzése érdekében.

• 5.

  Az irányítás és a finanszírozás javítása

• A közlemény a következőkre tesz javaslatot:
  • a felsőoktatásba történő állami beruházások költséghatékonyságának növelése a teljesítményhez kötött finanszírozási mechanizmussal, amely bevezetné a versenyt;
  • a felsőoktatásba történő beruházás növelése a finanszírozási források diverzifikálásával, valamint az alternatív forrásokhoz történő hozzáférés egyszerűsítésével, ideértve a magántőke bevonását is;
  • a professzionális menedzsmentbe történő beruházás;
  • az irányítási és finanszírozási rendszerek rugalmasabbá tétele a felsőoktatási intézmények autonómiájának növelése, valamint a saját stratégiai irányvonaluk kidolgozásának biztosítása érdekében.

Uniós hozzájárulás

Az Európai Unió a nemzeti hatóságok és az intézmények által ezen öt területen tett erőfeszítéseket a következők segítségével támogatja:

• az Európa 2020 stratégia nyomon követése; valamint
• annak biztosítása, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret lehetővé tegye a különböző uniós szakpolitikák számára a felsőoktatás korszerűsítésének támogatását.

A Bizottságnak többek között a következő lépéseket kell megtennie:

• lehetővé teszi a hallgatók számára a továbbtanulási lehetőségek közötti tudatos választást egy, a felsőoktatási intézményekre vonatkozó, öt területet felölelő teljesítményalapú rangsorolási eszköz (U-Multirank) bevezetésével;
• javítja a tanulmányok külföldi elismerését az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) megerősítése által;
• bevezeti a diákhitelgarancia-keretet (Master Loan Erasmus+) a külföldi mesterképzésben részt vevő hallgatók számára;
• stratégiai innovációs menetrendet fogad el;
• javaslatot tesz a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségügyi keretre az európai gyakornoki lehetőségek nyilvántartására szolgáló egységes platform létrehozásával;
• felsőoktatási kapcsolatokat épít ki az EU-n kívüli országokban levő felsőoktatási rendszerekkel (lásd „Az európai felsőoktatás a világban” című, 2013-as közleményt);
• módosítja a hallgatókra és a kutatókra vonatkozó irányelveket annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye számukra az Európai Uniót.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:

• Uniós tevékenységek a felsőoktatás területén az Európai Bizottság weboldalán.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése (COM(2011) 567 végleges, 2011.9.20.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az iskolai lemorzsolódás felszámolása: Az Európa 2020 stratégia sikerének előmozdítása (COM(2011) 18 végleges, 2011.1.31.)

A Tanács ajánlása (2011. június 28.) a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról (HL C 191., 2011.7.1., 1–6. o.)

A Tanács következtetései a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséről, valamint az iskolai tanulmányok eredményességének előmozdításáról (HL C 417., 2015.12.15., 36–40. o.)

utolsó frissítés 14.06.2016