—

S. Gardella képviseletében T. Truppa, R. Ciancaglini és M. Rossi avvocati,

—

az Istituto nazionale della previdenza sociale (INPS) képviseletében A. Sgroi avvocato,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. De Socio avvocato dello Stato,

—

a cseh kormány képviseletében M. Smolek, meghatalmazotti minőségben,

—

a német kormány képviseletében T. Henze és J. Möller, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében C. Cattabriga és V. Kreuschitz, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 20., az EUMSZ 45., az EUMSZ 48. és az EUMSZ 145–147. cikknek, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 15. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

A jelen kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalnál (a továbbiakban: ESZH), Münchenben (Németország) dolgozó S. Gardella és az Istituto nazionale della previdenza sociale (INPS) (Országos Társadalombiztosítási Intézet) között az INPS az S. Gardella által az olaszországi foglalkoztatása ideje alatt megszerzett, nyugdíjjogosultságokat megtestesítő tőkeértékének az ESZH nyugdíjrendszerébe történő átvitelét megtagadó határozata tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az Európai Unió tisztviselőinek a 2004. március 22-i 723/2004/EK/Euratom tanácsi rendelettel (HL L 124., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 130. o.) módosított, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK/Euratom/ESZAK tanácsi rendelettel (HL L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 5. o.) megállapított személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése az alábbiakat mondja ki:

„Az a tisztviselő, aki azt követően lép a Közösségek szolgálatába, hogy:

vagy

beiktatását [helyesen: jogosult a véglegesítését] követően, de az öregségi nyugdíjra a személyzeti szabályzat 77. cikke szerinti jogosultság elnyerése előtt az ilyen szolgálat vagy tevékenység révén szerzett nyugdíjjogosultság – az átruházás [helyesen: átvitel] tényleges időpontjának megfelelően naprakésszé tett – tőkeértékét a Közösségeknek befizettetni.

Ilyen esetben az intézmény, amelynél a tisztviselő szolgálatot teljesít, a tisztviselő alapilletménye, életkora és az átruházás [helyesen: átvitel] iránti kérelem időpontjában érvényes átváltási árfolyam figyelembevételével, az általános végrehajtási rendelkezések segítségével megállapítja azon nyugdíjszerző szolgálati évek számát, amelyeket a nyugdíjrendszerében a korábbi szolgálati jogviszonyra tekintettel az átruházott [helyesen: átvitt] tőkeérték alapján, az átruházás [helyesen: átvitel] iránti kérelem időpontja és az átruházás [helyesen: átvitel] tényleges időpontja közötti tőkenövekedésnek megfelelő összeg levonása után a tisztviselő számára jóvá kell írni.

A tisztviselők minden érintett tagállam és nyugdíjpénztár tekintetében csak egyszer élhetnek ezzel a rendelkezéssel.”

4

Az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel (HL 1997. L 28., 1. o.) módosított és naprakésszé tett, a 2006. december 18-i 1992/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 392., 1. o.) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: 1408/71 rendelet) felváltó, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.) tartalmazza a szociális biztonsági rendszerek Európai Unión belüli koordinációjának szabályait.

5

A 883/04 rendelet „A rendelet személyi hatálya” című 2. cikke (1) bekezdésében így rendelkezik:

„Ezt a rendeletet a tagállamok állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira kell alkalmazni.”

6

Ugyanezen rendeletnek „A rendelet alkalmazási köre” című 3. cikke (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„Ezt a rendeletet a következő szociális biztonsági ágakra vonatkozó valamennyi jogszabályra kell alkalmazni:

[...]

[...]”

7

A 883/2004 rendelet „Időszakok összesítése” címet viselő 6. cikke értelmében:

„E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában egy tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai:

a biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási idő megszerzésétől teszik függővé, a szükséges mértékben oly módon veszi figyelembe a más tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi vagy tartózkodási időket, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna meg.”

8

Az említett rendelet „Ellátások megállapítása” című 52. cikke (1) bekezdésében ekként rendelkezik:

„Az illetékes intézmény kiszámítja az ellátásnak azt az összegét, amely a következők szerint járna:

9

Az ESZH az 1973. október 5-én Münchenben aláírt, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezmény (kihirdette: a 2002. évi L. törvény, amelyet hatályon kívül helyezett az egyezmény felülvizsgált szövegét kihirdető 2007. évi CXXX. törvény) által létrehozott nemzetközi szervezet, amelynek székhelye ebben a városban található.

10

AZ ESZH saját, a tagállamok és az Unió nyugdíjrendszerétől eltérő nyugdíjrendszerrel rendelkezik.

11

Az Európai Szabványügyi Hivatal személyi állománya az ESZH igazgatótanácsa által az említett egyezmény 33. cikke alapján elfogadott nyugdíjszabályzat 12. cikke értelmében átviheti a korábban megszerzett jogosultságok tőkeértékét feltéve, hogy azt a kérdéses rendszerek lehetővé teszik. Ebben az esetben az ESZH a saját szabályai szerint határozza meg az eredeti rendszerben megszerzett, az adott személy számára elismerhető szolgálati idő mennyiségét, és – következésképpen – a részére járó öregségi nyugdíjat.

12

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az Európai Szabványügyi Hivatal nyugdíjszabályzata ugyanakkor nem írja elő a járulékfizetési időszakok összesítését, azaz az ESZH alkalmazottjaként megszerzett szolgálati idő és az egyéb nyugdíjrendszerek keretében megszerzett jogosultságok összesítésének lehetőségét.

13

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy Olaszországban a nyugdíjjogosultságoknak a többször módosított, a munkavállaló biztosítási időszakainak társadalombiztosítási célból történő egyesítéséről szóló, 1979. február 7-i 29. sz. törvény (Ricongiunzione dei periodi assicurativi dei lavoratori ai fini previdenziali; GURI 1979. február 9-i 40. szám) szerinti átvitele vagy összesítése csak az állami vagy a magánszektor azon munkavállalóit illeti meg, akik a nemzeti nyugdíjintézményeknél, nyugdíjalapoknál, illetve nyugdíjrendszerekben kötelezően biztosítottak voltak. Az átvitelre az érintett által fizetett díj ellenében kerül sor.

14

A kérdést előterjesztő bíróság előadja azt is, hogy az Unió tisztviselői és alkalmazottai a személyzeti szabályzat értelmében, valamint az Európai Egyetemi Intézet és az Európai Befektetési Bank alkalmazottai külön megállapodás alapján lehetnek az Olasz Köztársaság területén korábban megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékére vonatkozó átviteli mechanizmus kedvezményezettjei.

15

Az ESZH alkalmazottai ellenben ki vannak zárva ebből, mivel az ESZH és az Olasz Köztársaság nem kötött olyan megállapodást, amely lehetővé tenné a korábban az INPS által biztosított munkavállalók által megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének átvitelét ehhez a nemzetközi szervezethez.

16

Ami a járulékfizetési időszakok összesítését illeti, a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információkból az következik, hogy e mechanizmust a 883/2004 rendelet értelmében minden munkavállaló, önálló vállalkozó és szabadfoglalkozású igénybe veheti. Nem alkalmazandó azonban az összesítés az ESZH alkalmazottaira, akik nemzetközi szervezet alkalmazottaiként nem minősülhetnek a 883/2004 rendelet 2. cikke szerint „egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoz[ónak]”.

17

S. Gardella olasz állampolgár, és 2002. május 1-je óta dolgozik az ESZH-nál.

18

E munkáját megelőzően 1992. december 21-től2002. április 30-ig Olaszországban dolgozott. Négyszáznyolcvanöt heti társadalombiztosítási járulékot fizetett, ami 9 évi és 17 heti járulékfizetésnek felel meg.

19

2008. szeptember 15-én S. Gardella kérelmet nyújtott be az INPS-hez az ezen időszak során megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének az ESZH nyugdíjrendszerébe történő átvitele iránt.

20

Az INPS elutasította e kérelmet arra hivatkozva, hogy Olaszországban nincs olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné a kért átvitelt.

21

Az alapeljárás felperese ezt követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Tribunale di La Speziához az INPS elutasító határozatával szemben.

22

Az említett bíróság úgy vélte, hogy mivel az olasz jogrendben nincsenek olyan szabályok, amelyek lehetővé tennék a korábban Olaszországban megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének az ESZH-hoz való átvitelét, ez azzal együtt, hogy az Európai Szabványügyi Hivatal nyugdíjszabályzatából hiányoznak az alkalmazott által felvétele előtt teljesített járulékfizetési időszakok összesítését lehetővé tevő rendelkezések, a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásának akadályát képezheti. Az ugyanis, hogy az ESZH-nál történő szolgálatba lépésük előtt befizetett járulékokat és teljesített szolgálati időt nyugdíj céljából nem használhatják fel, eltántoríthatja az Olaszországban nyugdíjjogosultságot szerzett munkavállalókat az ESZH állásajánlatainak elfogadásától. E helyzet nyilvánvalóan sérti az EUMSZ 20., az EUMSZ 45. és az EUMSZ 48. cikk által az uniós polgárok számára biztosított jogokat, továbbá ellentétes az EUMSZ 145–147. cikkel, valamint a Charta 15. cikkével.

23

E megfontolások alapján a Tribunale di La Spezia akként határozott, hogy az eljárást felfüggeszti és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

24

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett, együttesen vizsgálandó kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 20. cikket, az EUMSZ 45. cikket, az EUMSZ 48. cikket és az EUMSZ 145–147. cikket, valamint a Charta 15. cikkét, hogy azzal ellentétes az a tagállami szabályozás, amely – e tagállam és az adott nemzetközi szervezet közötti, a nyugdíjjogosultságok átvitelének lehetőségéről rendelkező nemzetközi megállapodás hiányában – nem teszi lehetővé a más tagállamban székhellyel rendelkező olyan nemzetközi szervezet által foglalkoztatott állampolgárai számára, mint az ESZH, a származási tagállamuk területén megszerzett nyugdíjjogosultságaik átvitelét.

25

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a szabad mozgásra vonatkozó jogát igénybe vevő és a származási államától eltérő tagállamban kereső tevékenységet folytató valamennyi uniós polgár – lakóhelyétől vagy állampolgárságától függetlenül – az EUMSZ 45. cikkének hatálya alá tartozik. A származási államától eltérő tagállamban dolgozó uniós polgár, aki nemzetközi szervezetnél vállalt munkát, szintén e rendelkezés hatálya alá tartozik (lásd ebben az értelemben C-185/04. sz. Öberg-ügyben 2006. február 16-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-1453. o.] 11. és 12. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

26

E személy nem veszíti el ugyanis az EUMSZ 45. cikk szerinti munkavállalói jogállását amiatt, hogy valamely nemzetközi szervezetnél tölt be állást (lásd ebben az értelemben a 389/87. és 390/87. sz., Echternach és Moritz egyesített ügyekben 1989. március 15-én hozott ítélet [EBHT 1989., 723. o.] 11. pontját).

27

Ebből következően S. Gardella helyzete az EUMSZ 45. cikk hatálya alá tartozik.

28

Azon kérdés vizsgálatakor, hogy a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásának akadályát képezheti-e, hogy S. Gardella nem jogosult nyugdíjjogosultságai tőkeértékének az ESZH nyugdíjrendszerébe való átvitelére, először is meg kell állapítani, hogy a személyzeti szabályzat által az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak biztosított azon lehetőség, hogy a korábbi tevékenységük során megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékét átvigyék az uniós nyugdíjrendszerbe, nem terjeszthető ki az ESZH tisztviselőire, továbbá a tagállamok és az olyan nemzetközi szervezetek viszonyára sem, mint az ESZH.

29

Az ESZH ugyanis nem olyan uniós intézmény vagy szerv, amelyre a személyzeti szabályzat alkalmazandó.

30

Míg ugyanezen személyzeti szabályzat teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Szabványügyi Hivatal nyugdíjszabályzata nem uniós jogi aktus, így az uniós jog értelmében nem járhat ilyen joghatással a tagállamokra nézve. Egyébként ez utóbbi szabályzat a nyugdíjjogosultságok tőkeértékének átvitelét kimondottan a szóban forgó tisztviselőre vonatkozó nyugdíjrendszert kezelő szerv engedélyéhez köti.

31

Egyébiránt az ESZH a nemzetközi jog hatálya alá tartozó nemzetközi szervezet.

32

S. Gardella helyzetének értékeléséhez azt össze kell hasonlítani az Unión belüli szabad mozgás jogát igénybe vevő azon polgárok helyzetével, akik olyan munkáltatók munkavállalóiként folytatnak kereső tevékenységet, amelyek nem uniós intézmények, illetve nem olyan nemzetközi szervezetek, mint az ESZH, valamint az olyan polgárok helyzetével, akik nem munkavállalóként végzik tevékenységüket. Az említettek képezik messze a legnagyobb hányadát azon tevékenységeknek, melyekkel kapcsolatban a polgárok e jogot gyakorolják.

33

Márpedig meg kell állapítani, hogy a szociális biztonsági rendszerek tagállamok közötti koordinációját illetően sem az EUM-Szerződés, sem az 1408/71 és a 883/2004 rendelet nem tartalmazott és nem tartalmaz a már megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének átvitelével kapcsolatos szabályt, ehelyett az időszakoknak az említett rendeletek által végrehajtott EUMSZ 48. cikkből következő összesítésén alapulnak.

34

Ki kell emelni, hogy az EUMSZ 48. cikk – amelyre az alapeljárás felperese kérelme alátámasztása érdekében a kérdést előterjesztő bíróság előtt hivatkozik, és amelyre a feltett kérdések is utalnak – előírja, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a szociális biztonság területén elfogadja „azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók szabad mozgásának biztosításához szükségesek”, többek között olyan eszközrendszer létrehozásával, amely a migráns munkavállalók számára biztosítja „a különböző országok jogszabályai szerint figyelembe vehető összes időszak összevonását […]”. Az időszakok összesítésének e rendszerét az 1408/71 rendelet, majd azt követően a 883/2004 rendelet valósította meg.

35

Az EUMSZ 48. cikkel együttesen értelmezett EUMSZ 45. cikkből így nem következik az a kötelezettség a tagállamok számára, hogy lehetőséget kellene biztosítaniuk az olyan nemzetközi szervezetek tisztviselőinek, mint az ESZH, arra, hogy átvihessék a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékét ezen nemzetközi szervezet nyugdíjrendszerébe, továbbá olyan kötelezettség sem, hogy ennek érdekében nemzetközi megállapodást kellene kötniük.

36

Következésképpen az, hogy az olyan nemzetközi szervezetek tisztviselői, mint az ESZH, nem rendelkeznek ilyen lehetőséggel, az EUMSZ 45. cikk értelmében nem minősül a munkavállalók szabad mozgása akadályának.

37

A Szerződés és a Charta további, a feltett kérdésekben szereplő cikkeivel kapcsolatban az alábbiakat kell megállapítani.

38

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az EUMSZ 45. cikk a munkavállalók szabad mozgása tekintetében az EUMSZ 20. cikk különös kifejeződése, amely általános jelleggel rögzíti a tagállamok területén való szabad mozgás és tartózkodás valamennyi uniós polgárt megillető jogát (lásd a C-3/08. sz. Leyman-ügyben 2009. október 1-jén hozott ítélet [EBHT 2009., I-9085. o.] 20. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

39

A Charta 15. cikkének (2) bekezdését illetően emlékeztetni kell annak 52. cikke (2) bekezdésére, amely kimondja, hogy a Charta által elismert, a Szerződések egyes rendelkezéseiben szabályozott jogok csak az ott meghatározott feltételek és korlátozások mellett gyakorolhatók. Ez vonatkozik a Charta 15. cikkének (2) bekezdésére is, amely – ahogy az e rendelkezéshez fűzött magyarázatok is megerősítik – éppen a munkavállalók EUMSZ 45. cikk által biztosított szabad mozgásához kapcsolódik.

40

Az EUMSZ 145–147. cikk az uniós foglalkoztatáspolitika céljait és fő intézkedéseit határozza meg. Az alapeljárás felperese által hivatkozott jog vagy a tagállamoknak e jog biztosítására vonatkozó kötelezettsége e rendelkezésekből nem vezethető le.

41

Következésképpen a feltett kérdések megválaszolásához elegendő az EUMSZ 45. cikk és az EUMSZ 48. cikk vizsgálata.

42

Az alapeljárás felperese arra hivatkozik, hogy kérelmének a kérdést előterjesztő bíróság előtti elutasítása esetén elveszítheti a már megszerzett nyugdíjjogosultságait, mivel egyrészt az ESZH nem alkalmazza az összesítést, másrészt lehetséges, hogy olaszországi foglalkoztatási, illetve járulékfizetési időszakai nem érik el a nemzeti jogszabályok által a nyugdíjjogosultsághoz megkövetelt minimális mértéket.

43

Az INPS vitatja ezen állítást, azonban a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nem tudja kizárni ennek lehetőségét.

44

Az EUMSZ 48. cikk valóban előírja egy olyan rendszer létrehozását, amely a migráns munkavállalók számára biztosítja „a különböző országok jogszabályai szerint figyelembe vehető” időszakok összesítését, továbbá az 1408/71 rendelet 18. cikke, valamint azt követően a 883/2004 rendelet 6. cikke értelmében ténylegesen összesíteni kell „a más tagállam jogszabályai szerint szerzett” időszakokat, ezek azonban olyan rendelkezések, melyek nem vonatkoznak az ESZH általi foglalkoztatással kapcsolatos időszakokra.

45

Ugyanakkor, ha a valamely tagállamban korábban megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének egy másik tagállamban működő új munkáltató nyugdíjrendszerébe történő átvitelére vonatkozó mechanizmus nem alkalmazható, a munkavállaló megfosztása a több tagállam jogszabályai szerint teljesített időszakok összesítésének jogától – amely az olyan nemzetközi szervezet munkavállalóin kívül, mint az ESZH, általában minden, valamely tagállamban működő munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót megillet – főszabály szerint az EUMSZ 45. cikk értelmében a munkavállalók szabad mozgása akadályának minősül.

46

Az ilyen szabályozásnak ugyanis az a következménye, hogy a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló személyek, akiknek foglalkoztatási, illetve járulékfizetési időszakai nem érik el a nemzeti jogszabályok által a nyugdíjjogosultsághoz megkövetelt legkisebb mértéket, elveszíthetik az öregségi nyugdíjra való jogosultságukat, amellyel rendelkeztek volna, ha nem fogadtak volna el állást nemzetközi szervezetnél valamely másik tagállamban, és ennélfogva ez a szabad mozgás akadályát képezheti. A nemzeti bíróságnak kell eldöntenie, hogy az öregségi nyugdíjra vonatkozó olasz szabályozás ilyen hatást fejt-e ki.

47

A tárgyalás során az INPS nem hozott fel olyan nyomós közérdeket, amely igazolhatná a szabad mozgás ilyen módon történő korlátozását.

48

Következésképpen az olyan munkavállaló számára, mint S. Gardella, a nyugdíjkorhatár elérésekor az öregségi nyugdíjra való jogosultság érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérhesse az olaszországi foglalkoztatási időszakok összesítését az ESZH-nál betöltött állással összefüggő időszakokkal.

49

A fentiek alapján az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 45. cikket és az EUMSZ 48. cikket akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely – az e tagállam és az adott nemzetközi szervezet közötti, az átvitel lehetőségéről rendelkező nemzetközi megállapodás hiányában – nem teszi lehetővé az olyan, valamely más tagállam területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet által foglalkoztatott állampolgárai számára, mint az ESZH, a származási tagállamuk területén megszerzett nyugdíjjogosultságaik tőkeértékének átvitelét e szervezet nyugdíjrendszerébe. Ugyanakkor, amennyiben a valamely tagállamban korábban megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének egy másik tagállamban működő új munkáltató nyugdíjrendszerébe történő átvitelére vonatkozó mechanizmus nem alkalmazható, az EUMSZ 45. cikket akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a tagállami szabályozás, amely alapján az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításához nem vehetők figyelembe az uniós polgárok által egy, a valamely másik tagállam területén székhellyel rendelkező olyan nemzetközi szervezetnél teljesített foglalkoztatási időszakok, mint az ESZH.

50

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az EUMSZ 45. cikket és az EUMSZ 48. cikket akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely – az e tagállam és az adott nemzetközi szervezet közötti, az átvitel lehetőségéről szóló megállapodás hiányában – nem teszi lehetővé az olyan, valamely más tagállam területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet által foglalkoztatott állampolgárai számára, mint az Európai Szabványügyi Hivatal, a származási tagállamuk területén megszerzett nyugdíjjogosultságaik tőkeértékének átvitelét e szervezet nyugdíjrendszerébe.

Amennyiben a valamely tagállamban korábban megszerzett nyugdíjjogosultságok tőkeértékének egy másik tagállamban működő új munkáltató nyugdíjrendszerébe történő átvitelére vonatkozó mechanizmus nem alkalmazható, az EUMSZ 45. cikket akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a tagállami szabályozás, amely alapján az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításához nem vehetők figyelembe az európai uniós polgárok által a valamely másik tagállam területén székhellyel rendelkező olyan nemzetközi szervezetnél teljesített foglalkoztatási időszakok, mint az Európai Szabványügyi Hivatal.