52018IR2182

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52018IR2182 - EN

Document 52018IR2182

Help

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása

COR 2018/02182

OJ C 86, 7.3.2019, p. 24–35 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

7.3.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/24

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása

(2019/C 86/04)

Előadó:

Tilo GUNDLACK (DE/PES), Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományi közgyűlésének tagja

Referenciaszövegek:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása

COM(2018) 97 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

COM(2018) 353 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról

COM(2018) 354 final

Javaslat az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre a karbonszegénységi referenciamutatókról és a karboncsökkentési referenciamutatókról

COM(2018) 355 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

(COM(2018) 353 final)

1. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek uniós osztályozási rendszerének ezért támogatnia kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést. Az említett befektetések lehetővé tételét célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnek. Az egységes jogi követelményeknek – tekintettel a befektetőktől és a vállalkozásoktól a fenntarthatósági kritériumok betartásával kapcsolatban elvárt kellő gondosságra – ki kell terjedniük a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekre és ezek értékláncaira is, és törekedni kell arra, hogy beépüljenek a meglévő OECD-normákba (az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei).

Indokolás

A jövőben Unió-szerte alkalmazandó fenntarthatósági célértékeket ki lehetne terjeszteni a határokon átnyúló gazdasági tevékenységekre is, és OECD-normákká lehetne tenni. Így ezeket ki lehetne terjeszteni olyan offshore ügyletekre, amelyek nem tartoznak kifejezetten az uniós szabályozás hatálya alá.

2. módosítás

(35) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet alkalmazását rendszeresen felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként azt is értékelni kell , hogy ki kell-e terjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse.

E rendelet alkalmazását rendszeresen felülvizsgálják annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozására. A 2021. december 31-ig elvégzendő első felülvizsgálat azt is értékeli , hogy milyen mértékben és mikor lehetne kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy azokat a célkitűzéseket is érintse , amelyek az EU új hosszú távú fejlesztési stratégiájának szerepét betölteni hivatott fenntartható fejlesztési célok szociális szempontjaival függnek össze .

Indokolás

A módosítás célja, hogy a szöveg összhangban legyen az európai bizottsági javaslat 17. cikkében szereplő, felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéssel.

3. módosítás

13. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, mégpedig a következőket: a kényszermunkával szembeni védelem joga, az egyesülés szabadsága, a munkavállalók szervezkedési joga, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazáshoz való joga, az esélyegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és munkavégzés tekintetében, illetve a gyermekmunkával szembeni védelem joga.

A 3. cikk c) pontjában említett alapvető biztosítékokat a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás által annak biztosítása érdekében bevezetett eljárások jelentik, hogy betartsa a szociális jogok európai pillérében, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában megjelölt nyolc alapegyezményben rögzített elveket és jogokat, mégpedig a következőket: a kényszermunkával szembeni védelem joga, az egyesülés szabadsága, a munkavállalók szervezkedési joga, a kollektív tárgyalásokhoz való jog, a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazáshoz való joga, az esélyegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és munkavégzés tekintetében, illetve a gyermekmunkával szembeni védelem joga.

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslatának (21) preambulumbekezdéséből következő módosítás.

4. módosítás

14. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A szakmai átvilágítási kritériumokra vonatkozó követelmények

(1) A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott szakmai átvilágítási kritériumok:

a)	egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;

a)	egy konkrét gazdasági tevékenység nemcsak rövid távú, hanem hosszabb távú fenntarthatósági szempontú hatásait is figyelembe véve meghatározzák a legfontosabb lehetséges hozzájárulásokat az adott környezetvédelmi célkitűzéshez;

b)	meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;

b)	meghatározzák, hogy bármely érintett környezetvédelmi célkitűzés súlyos sérelmének elkerülése érdekében milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni;

c)	lehetnek minőségiek és/vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;

c)	lehetnek minőségiek és/vagy mennyiségiek, és adott esetben határértékeket is tartalmazhatnak;

d)	adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat;

d)	adott esetben alapul veszik az Unió címke- és tanúsítási rendszereit, az Unió környezeti lábnyom értékelésére vonatkozó módszereit és az Unió statisztikai osztályozási rendszereit, illetve figyelembe veszik a releváns hatályos uniós jogszabályokat;

e)	meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;

e)	meggyőző tudományos eredményekre épülnek, és figyelembe veszik adott esetben az EUMSZ 191. cikkében rögzített elővigyázatosság elvét;

f)	figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt az előállításuk, felhasználásuk és életciklusuk vizsgálata alapján;

f)	figyelembe veszik, hogy milyen környezeti hatása van magának a gazdasági tevékenységnek, illetve az adott gazdasági tevékenység által előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, mindenekelőtt az előállításuk, felhasználásuk és életciklusuk vizsgálata alapján;

g)	figyelembe veszik a gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét;

g)	figyelembe veszik a gazdasági tevékenység jellegét és nagyságrendjét;

figyelembe veszik a piaci likviditásra gyakorolt potenciális hatást, annak kockázatát, hogy a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés miatt bekövetkező értékvesztés eredményeként bizonyos eszközök meg nem térülővé válhatnak, illetve azt a kockázatot, hogy összeegyeztethetetlen ösztönzők jöhetnek létre;

h)	a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez – azonos elbánásban részesüljenek;

i)	a versenytorzulás elkerülése érdekében egy ágazaton belül valamennyi érintett gazdasági tevékenységre kiterjednek, és biztosítják, hogy ezek a tevékenységek – amennyiben egyformán járulnak hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez – azonos elbánásban részesüljenek;

i)	úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.

j)	úgy kerülnek megállapításra, hogy lehetőség szerint megkönnyítsék annak ellenőrzését, hogy megfelelnek-e az említett kritériumoknak.

Indokolás

i)	Az európai bizottsági javaslat nem részletezi, hogy milyen típusú hatásokat vizsgál.

ii)	A h) pontot törölni kell, mivel az ökológiai fenntarthatóság koncepciója nem vonatkozik a piaci likviditás fogalmára.

5. módosítás

15. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A fenntartható finanszírozással foglalkozó platform

(1) A Bizottság létrehoz egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot, amelynek tagjai:

a)	a következő szervezetek képviselői:

a)	a következő szervezetek képviselői:

i.	az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;

i.	az Európai Környezetvédelmi Ügynökség;

ii.	az európai felügyeleti hatóságok;

ii.	az európai felügyeleti hatóságok;

iii.	az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;

iii.	az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap;

iv.	„az uniós fenntartható fejlesztési célok megvalósításával foglalkozó többszereplős platform”;

b)	a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők;

b)	a magánszektorbeli érdekelt feleket képviselő szakértők;

c)	személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek.

c)	személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik az e rendelet által érintett területeken bizonyított tudással és tapasztalatokkal rendelkeznek.

6. módosítás

17. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság 2021. december 31-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról. A jelentés értékeli a következőket:

a)	a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;

a)	a rendelet végrehajtása terén elért eredmények, tekintettel a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumainak kidolgozására;

b)	szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető;

b)	szükséges-e esetleg az e rendeletben meghatározott azon kritériumok felülvizsgálata, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető;

c)	célszerű-e kiterjeszteni e rendelet hatókörét oly módon, hogy az egyéb fenntarthatósági célkitűzéseket, különösen a szociális célkitűzéseket is érintse;

c)	a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e létrehozni egy a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust;

d)	a környezeti szempontból fenntartható befektetés fogalmának alkalmazása az uniós jogban és a tagállamok szintjén, beleértve azt is, hogy célszerű-e létrehozni egy a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére szolgáló mechanizmust.

d)	A Bizottság 2021. december 31-ig javaslatot terjeszt elő a rendelet hatókörének kiterjesztésére oly módon, hogy az a fenntartható fejlesztési célok szociális célkitűzéseit is érintse.

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről és az (EU) 2016/2341 rendelet módosításáról

(COM(2018) 354 final)

7. módosítás

Új preambulumbekezdés beillesztése az (1) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a befektetésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatba való beépítése a pénzügyi piacokon túlmutató előnyöket eredményezhet. Ezért alapvetően fontos, hogy a pénzügyi piaci szereplők megadják a befektetések összehasonlításához és a tájékozott befektetési döntésekhez szükséges információkat. A fenntarthatósági hatással és kockázatokkal kapcsolatos átvilágítási kötelezettségeknek való megfeleléshez, illetve a lakossági befektetők célravezető tájékoztatása érdekében a pénzügyi piaci szereplőknek is szükségük van arra, hogy a befektetést befogadó társaságok megbízható, összehasonlítható és harmonizált módon információkat tegyenek közzé. Ez a folyamat csak akkor lehet sikeres, ha jogilag egyeztetett fogalommeghatározások kerülnek alkalmazásra.

8. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet következetes alkalmazásának, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ebben a rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket a pénzügyi piaci szereplők egyértelműen és következetesen alkalmazzák, világosan és harmonizált módon meg kell határoznia a „fenntartható befektetés” és a „fenntarthatósági kockázatok” fogalmát , kerülve a szabályozási átfedéseket, amelyek nincsenek összhangban a minőségi jogalkotás és az arányosság elvével . A „fenntartható befektetés” meghatározása biztosítja a pénzügyi termékek és szolgáltatások alapvető összhangját, és arról is gondoskodik, hogy a befektetések nettó hatása a fenntarthatósági teljesítmény szempontjából pozitív legyen. A fenntarthatóság sokrétűsége miatt – gondolva itt a környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatóság jelentette három dimenzióra – az egyik dimenzióban jelentkező pozitív hatás nem feltétlenül jár pozitív hatással a másik dimenzióban is. Fontos azonban, hogy a harmonizált fenntarthatósági mutatók segítségével mért nettó fenntarthatósági teljesítmény mindig egyértelműen pozitív tartományban legyen. A „fenntarthatósági kockázatok” meghatározására a szabályozási eredmények összhangjának biztosítása érdekében van szükség, de egy olyan, kialakulóban lévő és dinamikus eszközt is jelent, amely integrálni képes a felmerülő kockázatokat. A meghatározás magában foglalja a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok figyelmen kívül hagyásának pénzügyi és nem pénzügyi hatásait. A fenntarthatósági teljesítményt harmonizált fenntarthatósági mutatók segítségével kell mérni, melyeket a Bizottságnak kell sürgősséggel és a meglévő európai és nemzetközi kezdeményezések felhasználásával kidolgoznia.

9. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

[…]

s)	„biztosítási tanácsadás”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott tanácsadás.

s)	„biztosítási tanácsadás”: az (EU) 2016/97 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott tanácsadás;

„fenntarthatósági kockázatok”: környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal és tényezőkkel kapcsolatos tényszerű vagy valószínűsíthetően bekövetkező pénzügyi vagy nem pénzügyi kockázatok, amennyiben azok egy adott befektetési megközelítés tekintetében tényszerűek; a „fenntarthatósági kockázatok” a következőket foglalják magukban:

valamely pénzügyi vagy nyugdíjtermék hozamának olyan gazdasági tevékenységnek való kitettségből eredő, rövid és/vagy hosszú távú kockázatai, amelyek káros környezeti vagy társadalmi hatással járhatnak, illetve helytelen vállalatirányítási gyakorlattal rendelkező, befektetést befogadó jogalanyoknak való kitettségből erednek;

ii)

valamely pénzügyi vagy nyugdíjtermék olyan gazdasági tevékenységekből eredő, rövid és/vagy hosszú távú kockázatai, amelyek negatív hatással járnak a természeti környezetre, a munkaerőre és a közösségekre vagy a befektetést befogadó jogalanyok irányítására nézve, ideértve többek között az (i) pontban említett pénzügyi kockázattal összefüggő eseteket;

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

véleménye szerint a fenntartható (1) finanszírozás hozzájárul ahhoz, hogy a befektetési döntések során a szociális megfontolások (pl. rossz munkakörülmények) és a vállalatvezetési szempontok (az úgynevezett irányítási tényezők) mellett figyelembe vegyék a környezeti megfontolásokat is (éghajlatváltozás, környezetrombolás, a biológiai sokféleség csökkenése és az erőforrások kimerülése);

megerősíti, hogy szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a fenntartható fejlődés előmozdításában, összhangban a 2030-ig tartó időszakra szóló, 2015-ben elfogadott ENSZ-menetrenddel, amely 17 célt határozott meg a fenntartható fejlődésre vonatkozóan (fenntartható fejlesztési célok);

úgy véli, hogy hasznos lenne olyan kombinált európai fejlődési mutatókat fontolóra venni, amelyek a fejlődéssel kapcsolatban elegendő számú, különböző szempontot, például a fenntarthatóságot is magukban foglalják. Ehhez kiindulópontot jelenthetne a regionális társadalmi fejlődési index (RSPI), amelyet az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága már minden európai régióra kidolgozott;

megerősíti azt a véleményét, hogy jelentős befektetésre van szükség az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés kihívásainak kezeléséhez, és hogy ezeket nem lehet kizárólag állami forrásokból fedezni (2);

tudatában van annak, hogy az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja a bankok nem elégséges feltőkésítésének és a nem megfelelő pénzügyi stabilitásnak a problémáját azzal, hogy új fizikai és időbeli elhatárolási kockázatokat jelent a pénzügyi szektor számára;

ezért kifejezetten üdvözli az Európai Bizottságnak a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó, 2018. március 8-i cselekvési tervét, és osztja az abban megfogalmazott célokat, ahogy egyetért azzal is, hogy a pénzügyi szektort és a magánbefektetőket képessé kell tenni arra, hogy hozzájáruljanak az ambiciózus és közös éghajlati és fenntarthatósági célok teljesítéséhez;

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy annak vizsgálatakor, hogy az éghajlati és egyéb környezeti tényezőkkel kapcsolatos kockázatokat be lehet-e vonni az intézmények kockázatkezelési stratégiájába, valamint a tőkekövetelmény-rendelet és a tőkekövetelmény-irányelv részeként a bankok tőkekövetelményeinek potenciális kalibrálásába, ügyeljen arra, hogy az objektíven vizsgálandó kritériumokat figyelembe véve nem kellene-e enyhébb követelményeket támasztani a saját tőkével szemben, ha az ökológiai vagy társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos fenntarthatósági kockázatok ugyan csekélyek, a gazdasági kockázat viszont magas;

felszólítja az Európai Bizottságot annak pontosítására, hogy a cselekvési terv részben egymással ütköző céljai hogyan hozhatók összhangba a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett; rámutat arra, hogy a fenntartható finanszírozás előmozdítása nem történhet a pénzügyi piac stabilitásának terhére;

úgy véli, hogy ezt a cselekvési tervet, illetve annak végrehajtását az ENSZ 2030-ig tekintő, 2015-ben meghatározott fenntartható fejlesztési céljaival, valamint a célok követésére vonatkozóan kifejezett uniós szándékkal összefüggésben kell szemlélni;

10.

rámutat arra, hogy az RB ezzel összefüggésben aktívan részt vesz abban a magas szintű többszereplős platformban, amely tanácsokkal látja el és támogatja az Európai Bizottságot a fenntarthatósági célok lehető legjobb végrehajtásával kapcsolatban; felhívja a figyelmet arra is, hogy a platform ajánlásai világossá teszik, mennyire fontos a fenntarthatósági célok elérése szempontjából a megfelelő források mobilizálása, továbbá hogy az ajánlások erre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaznak meg;

11.

aggodalmának ad hangot az éghajlatváltozás Unión belüli és világszerte tapasztalható hatásai miatt, és emlékeztet arra, hogy gyakran elsősorban a helyi és regionális önkormányzatokra hárul a felelősség, ha az egyre szélsőségesebb természeti jelenségek által okozott károk enyhítéséről és az alkalmazkodást szolgáló intézkedésekbe történő beruházásokról van szó (3);

12.

hangsúlyozza, hogy az időjárással összefüggő természeti katasztrófák következményei (4) közvetlenül érezhetők a helyi és regionális önkormányzatoknál, és a helyi és regionális önkormányzatok profitálnak is az uniós gazdaság versenyképességének hosszú távú biztosításából és az új, fenntarthatóbb beruházási és foglalkoztatási lehetőségekből;

13.

hangsúlyozza, hogy jórészt a helyi és regionális önkormányzatok felelnek a közlekedési, távközlési, energetikai, vízügyi és hulladékgazdálkodási infrastruktúrákra irányuló beruházásokért, amelyek szélesebb értelemben véve fontos szerepet töltenek be a fenntartható fejlődés előmozdításában. Erre való tekintettel az RB hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak az éghajlattal összefüggő, egyre gyakoribb nemkívánatos természeti eseményekkel szembeni reziliencia kialakításában;

14.

támogatja az Európai Bizottság megközelítését, hogy az európai beruházási terv részeként kialakítja a fenntartható projektek technikai és pénzügyi támogatását az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (ESBA) és az Európai Beruházási Tanácsadó Platformon, a beruházástámogatás uniós portálján keresztül, amelynek megerősített környezeti és szociális tanácsadási kapacitásaiból a regionális és helyi szint is hasznot húz; üdvözli azt is, hogy ezzel párhuzamosan az EU külső beruházási tervének keretében az Európai Fenntartható Fejlődési Alapon (EFFA) keresztül a partnerországokban is támogatják a fenntartható befektetéseket, kezdve Afrikával és az Unió szomszédos országaival, aminek köszönhetően támogatáshoz jut például a fenntartható mezőgazdaság, a konnektivitás, valamint a tisztességes munkahelyek létrehozása;

15.

felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós polgárok életszínvonala és képzettsége, illetve a fenntartható finanszírozási rendszer szükségességével és lehetőségeivel kapcsolatos tudatosságuk összefügg azzal, hogy a fenntartható pénzügyi termékekbe történő saját befektetéseken keresztül lehetőségük van részt venni ebben a rendszerben. Mindenesetre jobb tájékoztatást kellene nyújtani ezen a téren, hogy javítsuk az európaiaknak a fenntartható fejlődés különböző szempontjaival kapcsolatos jelenlegi ismereteit;

16.

úgy véli, hogy a cselekvési terv végrehajtásának elő kellene mozdítania azt, hogy a gazdasági tevékenységek – lehetséges társadalmi következményeik figyelembevétele mellett – inkább a hosszú távú célokat tartsák szem előtt Európában és a világon mindenhol;

17.

ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy a továbbiakban is törekedjen a pénzügyi piacokra jellemző rövid távú gondolkodás visszaszorítására, és rámutat arra, hogy a rövid távú gondolkodás nyilvánvalóan és messzemenőleg negatívan hat mind a nagy, tőzsdén jegyzett vállalatok, mind pedig a kisebb vállalkozások irányítására és stratégiájára;

18.

helyesli, hogy az első három jogalkotási javaslat, amelyeket 2018. május 24-én tettek közzé – a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat, a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre irányuló javaslat és a karbonszegénységi referenciamutatókról és a karboncsökkentési referenciamutatókról szóló rendeletre irányuló javaslat –, valamint a fenntarthatósági szempontok célravezetőségi vizsgálatba történő beépítéséről kezdeményezett nyilvános konzultáció gyorsan mozgásba hozta ezt a cselekvési tervet;

19.

rámutat, hogy a kkv-knak és a családi vállalkozásoknak közvetlenebb a kapcsolatuk üzleti tevékenységük környezeti és társadalmi hatásával, így eleve másképp állnak hozzá a vállalkozás fenntarthatósági és irányítási aspektusaihoz. Megjegyzi azonban, hogy gyakran magasabb tőkeköltségekkel szembesülnek, és nehezebben férnek hozzá a pénzügyi piacokhoz;

20.

kéri az Európai Bizottságot, hogy mielőbb terjessze elő a cselekvési terv fennmaradó céljainak végrehajtására vonatkozó javaslatokat;

21.

sajnálja, hogy az Európai Bizottság a cselekvési tervében – amely szerint ilyen támogatást az új többéves pénzügyi keretben előirányzott egyetlen beruházási alap nyújthatna – nem követte a magas szintű szakértői csoport ajánlását egy „európai fenntartható infrastruktúra” létrehozásáról, amely eszköz minden tagállamban a fenntartható infrastrukturális projekteket támogatná és különösen a helyi és regionális önkormányzatok számára lenne hasznos;

22.

hangsúlyozza, hogy néhány helyi és regionális önkormányzat maga is fenntartható pénzügyi termékeket bocsát ki, például helyi vagy regionális zöld kötvényeket, valamint szociális vagy fenntarthatósági kötvényeket. Fontosnak tartja az ilyen kezdeményezések támogatását oly módon, hogy közös eljárásokat dolgozunk ki a kötvényekre vonatkozóan, illetve együttműködések – például közös garanciaszerződések és hasonlók – segítségével javítjuk a kibocsátók pénzügyi stabilitását;

23.

felhívja a figyelmet Baszkföld példájára, ahol nemrégiben egy „fenntarthatósági kötvényprogramot” (5) vezettek be, amelynek keretében a kötvényértékesítésből származó bevételeket fel lehet használni a megfizethető lakhatás, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a megújuló energiaforrásokat támogató projektek, a környezetszennyezés megakadályozása és sok egyéb fenntartható beruházás finanszírozására a programban meghatározott különböző területeken. További jó példának tekinthetők az északi állami zöldkötvény-kibocsátók. Ezek 2017-ben közös jelentéstételi keretet tettek közzé, amit a piac kedvezően fogadott (6)

24.

megerősíti, hogy támogatja egy széles körű pénzügyi tranzakciós adó bevezetését (7) az EU-ban; hangsúlyozza, hogy ez az adó – amennyiben szakszerűen alakítják ki – hozzájárulhatna a hosszú távú szemlélet kultúrájának előmozdításához a pénzügyi piacokon;

25.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi tranzakciós adó egyéb előnyök mellett arra is lehetőséget kínálna, hogy a fenntartható befektetések felé terelje a tőkemozgásokat; ezt azáltal érnék el, hogy az uniós keret a leginkább fenntartható pénzbefektetésekre irányuló tranzakciókat a fenntartható befektetések elősegítése érdekében mentesítené a tranzakciós adó alól, illetve alacsonyabb adót vetne ki rájuk;

26.

üdvözli, hogy az új többéves pénzügyi keretben az Európai Bizottság InvestEU programra irányuló, 2018. június 6-i javaslata is azt tűzi ki célul, hogy hozzájáruljon a fenntartható finanszírozási rendszer kiépítéséhez az EUban, és előmozdítsa a magántőke átirányítását a fenntartható pénzbefektetések felé, amennyiben az InvestEU programra javasolt költségvetési garancia mintegy 30 %-át, azaz 38 milliárd EUR-t a fenntartható infrastruktúrára fordítanak;

27.

szintén üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata értelmében az InvestEU által az uniós éghajlatvédelmi célok eléréséhez nyújtott hozzájárulás fenntarthatósági vizsgálat tárgyát fogja képezni, az Európai Bizottság által a végrehajtó partnerekkel együttműködésben, az InvestEU program keretében kidolgozandó befektetési iránymutatásokkal összhangban és a fenntartható befektetések előmozdítására szolgáló keret létrehozásáról szóló javasolt rendeletben meghatározandó kritériumok felhasználásával;

28.

mivel a gazdasági tevékenység átalakítása és annak fenntarthatóbbá tétele a kkv-k számára jelenti a legnagyobb nehézséget, úgy véli, hogy ennek az átalakulásnak a támogatására határozott ösztönzőket kellene beépíteni az InvestEU program kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keretébe;

29.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés a pénzügyi piacokon túlmutatóan megköveteli azt is, hogy a gazdasági tevékenységek teljes spektrumában a megfelelő ösztönzők álljanak rendelkezésre; megerősíti, hogy a kibocsátási egységeknek az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) keretében szabályozott, jól működő piaca döntő szerepet játszhatna az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez nyújtott megfelelő ösztönzők megteremtésében, amennyiben ez egy ambiciózus energiahatékonysági és megújuló energiára irányuló politikával együtt valósulna meg; ezért sajnálja, hogy jelenlegi formájában – melyet a kibocsátási egységek továbbra is túl alacsony ára jellemez – az EU ETS eredményei csalódást keltenek; ismételten kéri, hogy az EU ETS árverési bevételeinek egy minimális részarányát közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatok kezeljék, és a helyi reziliencia fokozásába történő befektetésekre használják fel (8);

30.

emellett arra ösztönzi az uniós intézményeket, a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy határozottan mozdítsák elő a fenntartható fejlődést, és gondoskodjanak arról, hogy az EU nemzetközi szinten vezető szereplővé váljon ezen a területen, teljes mértékben kiaknázva az új gazdasági és pénzügyi modellre való fokozatos átállásból adódó innovációs és fejlesztési lehetőségeket;

Javaslat rendeletre a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról

31.

üdvözli az Európai Bizottságnak a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát, amely lehetővé tenné egy fenntarthatóság értékelésére szolgáló, uniós szinten egyeztetett keret kidolgozását, és amely előfeltétele az Európai Bizottság cselekvési tervében meghatározott több konkrét cél elérésének. A javasolt rendeletre építve az RB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy uniós „ökocímkét” a fenntartható pénzügyi termékek számára;

32.

üdvözli az Európai Bizottság által a cselekvési tervben megfogalmazott szándékot arra, hogy 2019-ben a „keretrendeletben” meghatározott kritériumok alapján javaslatot terjeszt elő a „zöld uniós kötvényekre” vonatkozóan, mivel egy ilyen jogszabály fogékonnyá tenné a szereplőket, erősítené a befektetők bizalmát, és ezáltal hozzájárulna a fenntartható pénzügyi befektetések mély és likvid piacának létrehozásához;

33.

sajnálja azonban, hogy az Európai Bizottság cselekvési terve, különösen a „keretjavaslat” egyoldalúan az ökológiai szempontokra helyezi a hangsúlyt; ragaszkodik ahhoz, hogy a szociális kérdések ugyanúgy részét képezzék a fenntarthatóságnak, mint az ökológiai szempontok, és hogy az irányítási kérdések szintén nagymértékben releváns szempontok legyenek, különösen a befektetésekkel összefüggésben;

34.

támogatja a szorosan ütemezett végrehajtást, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb, de legkésőbb a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keretről szóló rendelet alkalmazásáról készítendő első jelentésben ismertesse, hogy mikor és hogyan fogja javasolni e rendelet alkalmazási körének kiterjesztését azokra a fogalmakra és kritériumokra, amelyek alapján a befektetők értékelni tudják, hogy egy gazdasági tevékenység fenntartható-e, összhangban a fenntartható fejlesztési célok összes célkitűzésével;

35.

kéri az Európai Bizottságot, hogy számoljon be azokról a lépéseiről is, amelyeket annak érdekében tett, hogy a pénzügyi rendszer fenntarthatóságot szem előtt tartó irányításának megközelítései OECD-normákká váljanak;

36.

az emberi jogok tiszteletben tartását illetően kéri, hogy tegyék jogilag kötelezővé a befektetők és vállalkozások számára a kellő gondosság betartását, ami a külföldi konszerntevékenységekre és a teljes értékláncban is alkalmazandó;

37.

egyetért az Európai Bizottság ((36) preambulumbekezdésben megfogalmazott) véleményével, mely szerint európai hozzáadott értéket képvisel, ha uniós szinten bevezetnek egy egységes uniós osztályozási rendszert azokra a kritériumokra, melyekkel meghatározható, hogy befektetési szempontból mi minősül fenntartható tevékenységnek, eleget téve ezzel az Unió környezet- és éghajlat-politikai kötelezettségeinek és céljainak, és elkerülve a piac költséges széttagolódását. A rendeletre irányuló javaslat így megfelel az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvéből eredő követelményeknek;

38.

megállapítja, hogy a rendeletre irányuló javaslat összeegyeztethető az arányosság elvével;

Javaslat a fenntartható befektetésekkel és a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos közzétételekről

39.

nagyon fontosnak tartja az arányosság elvének betartását egy, a fenntarthatósági célokra irányuló, az átláthatósággal és a közzététellel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó szabályozási keret létrehozásakor, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni azoknak a kis és közepes méretű hitelintézeteknek, például takarékpénztáraknak és szövetkezeti bankoknak az érdekeit, amelyek különösen fontosak a helyi vállalkozások, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára;

40.

úgy látja, hogy a javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

Karbonszegénységi és karboncsökkentési referenciamutatók

41.

úgy véli, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás és az arányosság elvének.

Kelt Brüsszelben, 2018. december 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) A fenntarthatóság a Brundtland-bizottság szerint olyan fejlődésként definiálható, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy megfosztaná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A fenntarthatóság az Európai Unió növekedésének vonatkozásában az ökológiát, a gazdaságot és a társadalmi felelősséget összekapcsoló, általános vezérelv.

(2) Az RB véleménye a következő tárgyban: Klímafinanszírozás: a Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze (COR-2017-02108).

(3) Az RB véleménye a következő tárgyban: Klímafinanszírozás: a Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze (COR-2017-02108).

(4) A cselekvési terv szerint az időjárással összefüggő természeti katasztrófák száma 2007 és 2016 között éves szinten 46 %-kal nőtt; a gazdasági károk összege eközben 86 %-kal emelkedett (2016-ban elérte a 117 milliárd EUR-t).

(5) http://www.euskadi.eus/contenidos/informacion/7071/es_2333/Basque%20Government%20Sustainability%20Bond%20Framework_2018.pdf

(6) Nordic Public Sector Issuers: Position Paper on Green Bonds Impact Reporting;

https://www.munifin.fi/recents/news/2017/ 10/24/nordic-issuers-release-guide- on-green-bonds-impact-reporting;

(7) Lásd az RB 2012. februári véleményét a pénzügyi tranzakciós adó közös rendszeréről (CdR 332/2011 fin) (HL C 113., 2012.4.18., 7. o.).

(8) Az RB véleménye a következő tárgyban: Klímafinanszírozás: a Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze (COR-2017-02108).

Top