(1)

Az 1294/2013/EU rendelet (3) által létrehozott Vám 2020 program és elődprogramjai jelentősen hozzájárultak a vámhatóságok közötti vámügyi együttműködés megkönnyítéséhez és megerősítéséhez, valamint a vámhatóságok igazgatási, humán- és információtechnológiai (IT) kapacitásának kiépítéséhez. Mivel a vámhatóságok számos tevékenysége határokon átnyúló jellegű, ezért az ilyen együttműködés fejlesztésének egy hatékonyabb és eredményesebb módja az, ha a Bizottság által végrehajtott uniós szintű vámprogram létrehozásával keretet biztosítanak a tagállamoknak ezen együttműködés számára. Ezenkívül a Vám 2020 program költséghatékonynak bizonyult, és valódi hozzáadott értéket jelentett az egyéb két- vagy többoldalú vámügyi együttműködési keretekhez képest. A Vám 2020 program emellett a vámok hatékony beszedésének elősegítésével hozzájárult az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeinek védelméhez is. A harmonizált vámeljárások továbbá fontos szerepet töltenek be a tekintetben, hogy egyenértékű eredmények szülessenek a csalás és a határokon átnyúló illegális áruforgalom megelőzése terén. Ezért helyénvaló, eredményes és az Unió érdekét szolgálja a vámügyi együttműködés terén folytatott tevékenységek finanszírozásának folytatása egy új program, a Vám program (a továbbiakban: a program) létrehozásával.

(2)

Az Unió a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbje, amelynek immár 50 éve a vámunió az egyik sarokköve. A vámunió a sikeres uniós integráció fontos példája, és nélkülözhetetlen a vállalkozások és a polgárok javát egyaránt szolgáló belső piac megfelelő működéséhez. A vámunió jelentős átalakuláson ment keresztül ez alatt az időszak alatt, és a vámhatóságok sikeresen végzik a különféle feladatok széles körét a határokon. Együtt munkálkodva arra törekszenek, hogy megkönnyítsék a törvényes és tisztességes kereskedelmet, csökkentsék a bürokráciát, beszedjék a nemzeti és az uniós költségvetést megillető bevételeket, valamint segítsék a polgároknak a terrorista, egészségügyi, környezeti és egyéb fenyegetésekkel szembeni védelmét. Különösen az uniós szintű közös kockázatkezelési keretrendszer bevezetése, valamint a készpénzáramlásoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló ellenőrzése révén a vámhatóságok jelentős szerepet játszanak a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a tisztességtelen verseny elleni küzdelemben. Széles körű megbízatásuk alapján a vámhatóságok ténylegesen az Unió külső határain végzett áruellenőrzésért felelős legfőbb hatóságok. Az Unió csak úgy válhat erősebbé és ambiciózusabbá, ha rendelkezésre állnak a szükséges források. Ezzel összefüggésben a programnak nemcsak a vámügyi együttműködésre kell kiterjednie, hanem támogatást kell nyújtania a vámhatóságoknak a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 3. cikkében előírtak szerinti szélesebb körű feladataihoz is, nevezetesen az Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletéhez, így hozzájárulva a belső piac külső vonatkozásainak, a közös kereskedelempolitikának és a kereskedelemmel összefüggő más közös uniós szakpolitikáknak a végrehajtásához, valamint az ellátási lánc általános biztonságához is.

E rendelet jogalapjának ezért le kell fednie a vámügyi együttműködést az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 33. cikkében meghatározottak szerint, a belső piacot az EUMSZ 114. cikkében meghatározottak szerint és a közös kereskedelempolitikát az EUMSZ 207. cikkében meghatározottak szerint.

(3)

A programnak segítséget kell nyújtania a tagállamok és a Bizottság számára azáltal, hogy keretet biztosít az olyan tevékenységeknek, amelyek célja a vámunió és a vámhatóságok támogatása a közös munkában és az egyként való fellépésben; hozzájárulás az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelméhez; az Unió és lakosai biztonságának és védelmének biztosítása, ezáltal hozzájárulva a fogyasztóvédelemhez; az Unió védelme a tisztességtelen és illegális kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, egyúttal azonban a törvényes üzleti tevékenység elősegítése; továbbá a törvényes kereskedelem megkönnyítése, hogy a vállalkozások és a polgárok teljes mértékben ki tudják használni a belső piac és a világkereskedelem előnyeit.

(4)

A vámügy egy dinamikus szakpolitikai terület, amelynek olyan új kihívásokkal kell szembenéznie, mint a globalizáció, a csalás és csempészés új mintái és a digitalizáció. Ezek a kihívások a vámhatóságok fokozott mértékű támogatását és innovatív megoldásokat tesznek szükségessé. Ezenkívül még inkább alátámasztják a vámhatóságok közötti megerősített együttműködés igényét.

(5)

A költséghatékonyság biztosítása érdekében a programnak ki kell használnia a kapcsolódó területeken végzett egyéb olyan uniós intézkedésekkel fennálló lehetséges szinergiákat, mint például az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó Fiscalis program, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a vámellenőrzési berendezések támogató eszközéről szóló rendelet) létrehozandó, vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze, a csalás elleni uniós program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó csalás elleni uniós program, a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek (HAVE) az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó, határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz, a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó Belső Biztonsági Alap, a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, az állatok, az élelmiszerek és a takarmányok, valamint az európai statisztikák területére vonatkozó program (Egységes piac program)

létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó Egységes piac program, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (5), valamint az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Technikai Támogatási Eszköz (6).

(6)

Tekintettel annak fontosságára, hogy az Unió a Párizsi Megállapodás (7) végrehajtására és az ENSZ 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének fenntartható fejlődési céljai elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásával összhangban fellépjen az éghajlatváltozással szemben, az e rendelet alapján végrehajtott tevékenységeknek hozzá kell járulniuk azon uniós cél eléréséhez, hogy az uniós költségvetés teljes összegének legalább 30 %-a az éghajlat-politikai célkitűzések támogatását szolgálja, továbbá azon uniós törekvéshez, hogy 2024-ben az éves uniós költségvetés 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át a biológiai sokféleségre fordítsák, figyelembe véve azonban az éghajlat-politikai és a biodiverzitási célok közötti átfedéseket.

(7)

Ez a rendelet a program számára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (8) 18. pontja értelmében. Az előre nem látható kiadások kizárólag akkor tekinthetők elszámolhatónak, ha közvetlenül kapcsolódnak a program célkitűzéseihez. A program pénzügyi keretösszegének fedeznie kell a program irányítása és teljesítményének értékelése tekintetében felmerülő szükséges és kellően indokolt kiadásokat, feltéve, hogy ezek a tevékenységek kapcsolódnak a program általános és egyedi célkitűzéseihez.

(8)

A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak – bizonyos feltételek teljesülése esetén – nyitva kell állnia a csatlakozó országok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok előtt. Nyitva állhat továbbá más harmadik országok előtt is, az Unió és ezen országok által megkötött, az Unió valamely programjában való részvételükről rendelkező egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(9)

A programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(10)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(11)

A Vám 2020 program keretében alkalmazott tevékenységek megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat fenn kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesíthesse a célkitűzéseit, a tevékenységek meghatározása céljából csak általános kategóriákat kell megállapítani, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák felsorolásával együtt. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció hasznosítását és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal tovább javuljon az alapvető vámügyi prioritások teljesítésére való képesség. Amennyiben az e program keretében finanszírozott tevékenységek bármikor nem megfelelőnek bizonyulnak, akkor meg kell szüntetni vagy a hatékonyságuk növelése érdekében ki kell igazítani őket.

(12)

A vámellenőrzési berendezések támogató eszközéről szóló rendelet nemsokára elfogadásra kerül. A vámügyekkel és vámellenőrzési berendezésekkel kapcsolatos valamennyi együttműködési tevékenység koherenciájának és horizontális koordinációjának megőrzése érdekében helyénvaló minden ilyen tevékenységet egyetlen egységes jogi aktus, azaz e rendelet alapján végrehajtani, amely egy egységes szabályrendszert foglal magában. Ezért a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének kizárólag a támogatható vámellenőrzési berendezések beszerzését, karbantartását és továbbfejlesztését kell támogatnia, minden egyéb kapcsolódó tevékenységet pedig – például a berendezések iránti igény felmérését célzó együttműködési tevékenységeket vagy adott esetben a beszerzett berendezésekkel kapcsolatos képzést – e program keretében kell támogatni.

(13)

A vámügyi információk és az egyéb kapcsolódó információk cseréje kulcsfontosságú a vámterület megfelelő működéséhez, és az jóval túlmutat a vámunióban zajló cseréken. Az Uniónak érdeke fűződhet ahhoz, hogy az európai elektronikus rendszereket módosítsák vagy kiterjesszék annak érdekében, hogy lehetővé váljon az együttműködés azon harmadik országokkal, amelyek nem vesznek részt a programban, valamint a nemzetközi szervezetekkel. Ezért, ha az ilyen érdekek kellően indokolják, az európai elektronikus rendszerek ezzel összefüggő módosításai vagy kiterjesztései támogatásban részesülhetnek a program keretében.

(14)

A globalizáció fontosságára figyelemmel a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértőknek a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. E külső szakértők közé elsősorban a kormányzati szervek – köztük a programban részt nem vevő harmadik országok kormányzati szervei – képviselői, a tudományos élet képviselői, a nemzetközi szervezetek, a gazdasági szereplők vagy a civil társadalom képviselői kell, hogy tartozzanak. A szakértői csoportokban részt vevő külső szakértőket a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i bizottsági határozat alapján kell kiválasztani. A program keretében ad hoc eseményeken, például egyszeri találkozókon és konferenciákon személyes minőségükben részt vevő külső szakértőket a Bizottságnak kell kiválasztania, többek között a részt vevő országok által javasolt szakértők közül. Biztosítani kell, hogy azon külső szakértők, akiket személyes minőségükben jelölnek ki, és akik kötelesek függetlenül és a köz érdekében eljárni, pártatlanok legyenek, és hogy esetükben ne állhasson fenn összeférhetetlenség a szakmai szerepkörükkel. Az összes külső szakértő kiválasztásával és részvételével kapcsolatos információt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A külső szakértők kiválasztásakor tekintettel kell lenni azon célkitűzésre, amely szerint biztosítani kell az érdekeltek kiegyensúlyozott képviseletét és a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesülését.

(15)

A támogatási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítására a Bizottság által tett kötelezettségvállalással összhangban – amelyet „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című, 2010. október 19-i közleménye tartalmaz – a forrásokat fel kell osztani több uniós támogatási eszköz között, amennyiben a program szerinti tervezett tevékenységek célkitűzései megegyeznek több támogatási eszköz közös céljaival, feltéve ugyanakkor, hogy ez nem eredményez kettős finanszírozást. A program keretében végrehajtott tevékenységeknek biztosítaniuk kell a vámuniót és a vámhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(16)

A program költségvetésének legnagyobb hányadát várhatóan az IT kapacitásépítési tevékenységekre fogják fordítani. Az IT kapacitásépítési tevékenységek között feltétlen elsőbbséget kell biztosítani az olyan elektronikai rendszerekhez kapcsolódó tevékenységeknek, amelyek a vámunió működtetéséhez és a vámhatóságok feladatainak ellátásához szükségesek. E rendeletben meg kell határozni az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti komponenseit. A közös, illetve nemzeti komponensek kombinálhatók egymással. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok tevékenységi körét és feladatait.

(17)

Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések közép- és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra építve lehetővé kell tenni, hogy a munkaprogramok több évre is kiterjedhessenek. Az éves munkaprogramokról a többéves munkaprogramokra való átállás csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit. A többéves munkaprogramok legfeljebb három évre szólhatnak.

(18)

A program keretében végrehajtott tevékenységek során figyelembe kell venni az Európai Számvevőszéknek a vámügyek területén tett megállapításait és ajánlásait, így különösen az „Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire” című, 2017. december 5-i 19/2017. sz. különjelentést és „A vámügyi informatikai rendszerek sorozatos késedelmei: mi okozott problémát?” című, 2018. október 10-i 26/2018. sz. különjelentést.

(19)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(20)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (11) (22) és (23) bekezdése alapján ezt a programot egyedi nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján összehasonlítható módon és teljességükben értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai. Az időközi és végső értékeléseknek – amelyeket legkésőbb a program végrehajtásának megkezdését, illetve befejezését követő négy éven belül kell elvégezni – hozzá kell járulniuk a következő többéves pénzügyi keretek ideje alatt a vámügyi együttműködéssel kapcsolatos hatékony döntéshozatali folyamathoz. Ezért rendkívül fontos, hogy az időközi és a végső értékelések kielégítő és elegendő információt tartalmazzanak, és hogy az említett értékelések kellő időben elkészüljenek. A program időközi és végső értékelésén túlmenően a teljesítményjelentési rendszer részeként éves eredményjelentéseket is ki kell adni a program végrehajtásának nyomon követése érdekében. E jelentéseknek a program adott évben lezajlott tevékenységei kapcsán tartalmazniuk kell egy összefoglalót a levont tanulságokról, valamint adott esetben a felmerült akadályokról és hiányosságokról. Az éves eredményjelentéseket közölni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(21)

Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni a szakpolitikai prioritások változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program egyedi célkitűzései megvalósulásának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására vonatkozóan, valamint e rendelet olyan rendelkezésekkel való kiegészítésére vonatkozóan, amelyek megállapítják a nyomonkövetési és értékelési keretet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(22)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12), valamint a 2988/95/EK, Euratom (13), a 2185/96/Euratom, EK (14) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (15) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.

A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(23)

Harmadik országok nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy más jogi eszközök alapján vehetnek részt a programban. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(24)

Az elszámolható költségeket a támogatható tevékenységek jellegére való hivatkozással kell meghatározni és azok magukban foglalják a megbeszélések és hasonló események résztvevőinek utazási és napidíj-költségeit, illetve az események szervezésével kapcsolatos költségeket. A program keretében történő finanszírozásnak a költségvetési rendeletben említett elvek – mint például az egyenlő bánásmód, az arányosság és az átláthatóság – hatálya alá kell tartoznia, és biztosítania kell a program pénzügyi forrásainak optimális felhasználását célkitűzéseinek elérése érdekében.

(25)

Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni a tevékenységek különös célkitűzéseit és biztosítani a tervezett eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ezen finanszírozási formák és a végrehajtási módszerek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(26)

mivel e rendelet célját, nevezetesen a vámügyi együttműködést szolgáló uniós program létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak mértéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(27)

Annak biztosítása céljából, hogy az adott szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás megkezdése a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától lehetővé váljon, ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni.

(28)

Ez a rendelet az 1294/2013/EU rendelet helyébe lép, amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni,