EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32020R0464
Commission Implementing Regulation (EU) 2020/464 of 26 March 2020 laying down certain rules for the application of Regulation (EU) 2018/848 of the European Parliament and of the Council as regards the documents needed for the retroactive recognition of periods for the purpose of conversion, the production of organic products and information to be provided by Member States (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2020/464 végrehajtási rendelete (2020. március 26.) az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2020/464 végrehajtási rendelete (2020. március 26.) az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2020/1772
OJ L 98, 31.3.2020, p. 2–25
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 25/11/2021
|
31.3.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 98/2 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/464 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2020. március 26.)
az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére, 14. cikke (3) bekezdésére, 15. cikke (3) bekezdésére, 16. cikke (3) bekezdésére, 17. cikke (3) bekezdésére és 26. cikke (7) bekezdésének d) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2018/848 rendelet III. fejezete megállapítja az ökológiai termékekre vonatkozó általános termelési szabályokat, míg a részletes termelési szabályokat a rendelet II. melléklete tartalmazza. A rendelet végrehajtásának egységes feltételei biztosítása érdekében bizonyos további szabályokat szükséges megállapítani. |
|
(2) |
Az ökológiai termelésre történő átállás meghatározott alkalmazkodási időszakokat tesz szükségessé a felhasznált eszközök tekintetében. Az átálláshoz szükséges időszak legkorábban akkor kezdődik, amikor a mezőgazdasági termelő vagy a tengeri moszatot, illetve víziállatokat előállító gazdasági szereplő bejelenti ezt a tevékenységet az illetékes hatóságokhoz. Kivételes esetben és bizonyos feltételek mellett egy előző időszakot is el lehet ismerni az átállási időszak részeként. Meg kell határozni, hogy mely dokumentumokat kell benyújtani az illetékes hatóságokhoz a korábbi időszak visszamenőleges hatályú elismerése érdekében. |
|
(3) |
Az ökológiai állattartás keretében az egyes fajok igényeit tiszteletben tartó magas szintű állatjóllét biztosításához meg kell határozni az alkalmazandó állománysűrűségeket, a beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését és jellemzőit, valamint az épületekre és a szabadtéri területekre vonatkozó bizonyos műszaki követelményeket a szarvasmarhafélék, a juhfélék, a kecskefélék, a lófélék, a szarvasfélék, a sertésfélék, a baromfifélék és a nyulak tartásában. A szopós állatok esetében meg kell határozni azt a minimális időszakot, amíg az utódokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni. |
|
(4) |
Az ökológiai akvakultúrás termelés keretében az egyes fajok igényeit tiszteletben tartó magas szintű állatjóllét biztosításához meg kell határozni fajonként vagy fajcsoportonként az alkalmazandó állománysűrűségeket, valamint az akvakultúrás termelési és tartási rendszerek jellemzőit. |
|
(5) |
A feldolgozott ökológiai termékek előállításához olyan feldolgozási módszereket kell használni, amelyek az ökológiai termelés minden szakaszában biztosítják a termék ökológiai jellemzőinek és tulajdonságainak megőrzését. Az ökológiai termelés során alkalmazott élelmiszerfeldolgozási eljárások nagy számát figyelembe véve az engedélyezett eljárások kimerítő listájának összeállítására nincsen mód. Ezért általános szabályként úgy kell tekinteni, hogy az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak megfelelő eljárások használata megengedett az ökológiai élelmiszerfeldolgozásban. |
|
(6) |
Azonban vannak olyan ökológiai élelmiszertermékek, amelyek feldolgozási eljárásainak az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak való megfelelése megítélésében nincs egyetértés a tagállamok között. Az ilyen esetekre szabályokat kell megállapítani az eljárás értékelési módjára, valamint adott esetben és a megfelelő feltételek mellett az említett elveknek és termelési szabályoknak megfelelőnek talált eljárások egyes élelmiszertermékek előállítása során való használatának a Bizottság általi engedélyezésére vonatkozóan. |
|
(7) |
A 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek előállításában szükség lehet bizonyos, ioncserélő és adszorpciós gyantát alkalmazó technológiák használatára az említett rendeletben, valamint az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott aktusokban előírt, az összetételre vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében, csakúgy, mint a 2006/125/EK bizottsági irányelv (3) által szabályozott termékek esetében. Ezért e termékkategóriák kapcsán engedélyezni szükséges az ioncserés és adszorpciós eljárások használatát. |
|
(8) |
Az élelmiszer-ipari termékek feldolgozása során engedélyezett eljárásokhoz hasonlóan nem alkalmazhatók olyan technológiák, amelyek az ökológiai takarmányok feldolgozása és tárolása során elveszett tulajdonságokat állítják vissza, az ökológiai takarmányok feldolgozása során elkövetett gondatlanság következményeit korrigálják, vagy más módon félrevezetőek lehetnek az ökológiai takarmányként forgalomba hozandó termékek valódi jellegét illetően. |
|
(9) |
Az ökológiai termelés során alkalmazott takarmányfeldolgozási eljárások nagy számát figyelembe véve az engedélyezett eljárások kimerítő listájának összeállítására nincsen mód. Ezért általános szabályként úgy kell tekinteni, hogy az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak megfelelő eljárások használata megengedett az ökológiai takarmányfeldolgozásban. |
|
(10) |
Azonban vannak olyan ökológiai takarmánytermékek, amelyek feldolgozási eljárásainak az (EU) 2018/848 rendeletben előírt elveknek és vonatkozó termelési szabályoknak való megfelelése megítélésében nincs egyetértés a tagállamok között. Az ilyen esetekre szabályokat kell megállapítani az eljárás értékelési módjára, valamint adott esetben és a megfelelő feltételek mellett az említett elveknek és termelési szabályoknak megfelelőnek talált eljárások egyes takarmányipari teremékek előállítása során való használatának a Bizottság általi engedélyezésére vonatkozóan. |
|
(11) |
Az ökológiai termelésben ökológiai növényi szaporítóanyagokat, ökológiai tartásból származó állatokat és ökológiai akvakultúrából származó ivadékokat kell használni. Annak érdekében, hogy az ökológiai termelők könnyebben találhassanak információt ezek elérhetőségéről, célszerű a tagállamoknak olyan rendszereket létrehozniuk, ahol az ökológiai, illetve az átállási időszakban lévő termelésből származó növényi szaporítóanyagokat, állatokat és ivadékokat forgalmazó gazdasági szereplők közzé tehetik az említett termékek rendelkezésre állására vonatkozó információkat. Különösen fontos, hogy nyilvánosan hozzáférhetők legyenek a kellő mennyiségben és észszerű időn belül szállítható mennyiségben rendelkezésre álló fajokra vonatkozó részletes információk. Hasznos lenne, ha a tagállamok évente egyszer eljuttatnának a Bizottsághoz egy összefoglalót, amely tartalmazza az említett adatokat, valamint a rendelkezésre állás hiánya esetén engedélyezett eltérésekre vonatkozó információkat. |
|
(12) |
Az ökológiai és az átállásban lévő termelésből származó növényi szaporítóanyagokra vonatkozó információk gyűjtése és cseréje nem vonatkozik a palántákra. Így egy összehangolt megközelítés biztosítása érdekében meg kell határozni a „palánta” fogalmát. |
|
(13) |
A fiatal baromfifélék és a legfeljebb 35 kg súlyú sertésfélék egyes fehérjevegyületek iránti táplálkozási igényeinek kielégítése érdekében a tagállamok szigorú feltételek mellett 2025. december 31-ig engedélyezhetik e fajok etetésében a nem ökológiai termelésből származó fehérjetartalmú takarmányok használatát. Az említett eltérés fokozatos megszüntetése érdekében, valamint az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a Bizottságnak nyomon kell követnie annak alkalmazását, figyelembe véve az ökológiai termelésből származó fehérjetartalmú takarmányok piaci elérhetőségét. A Bizottságnak egy erre a célra szolgáló kérdőívet kell kidolgoznia, a tagállamoknak pedig minden évben kitöltve be kell azt nyújtaniuk a Bizottsághoz, összefoglalva az ökológiai termelésből származó fehérjetartalmú takarmányok rendelkezésre állásával, valamint a nem ökológiai takarmányok használata tekintetében a baromfi- és sertéstartók számára engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információkat. |
|
(14) |
A tagállamok hasonló rendszereket hozhatnak létre az ökológiai termelésre alkalmas fajták és fajtavonalak vagy az ökológiai termelésből származó jércék rendelkezésre állásával kapcsolatos információk kezelésére. A nem ökológiai termelésből származó állatok vagy jércék használatára vonatkozó eltérések fokozatos megszüntetésének szem előtt tartásával fontos adatokat gyűjteni az ökológiai tartásban nevelt és az ökológiai elvek és célok tiszteletben tartásával kiválasztott fajták és fajtavonalak elérhetőségéről. Ezért meg kell határozni a tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak jelentendő harmonizált adatokra vonatkozó részleteket. |
|
(15) |
A 834/2007/EK tanácsi rendeletnek (4) és a 889/2008/EK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően eljáró állattartóknak hozzá kell igazítaniuk termelési rendszereiket az ebben a rendeletben előírt új műszaki követelményekhez, amelyek az állománysűrűséget, az állatok tartási helyei és egyes eszközök jellemzőit, a rendelkezésre álló területekkel és földdel való gazdálkodást, valamint általában a mezőgazdasági üzem termelését érintik. Az alkalmazkodáshoz más-más időtartamra lesz szükség az e rendeletben előírt új követelményeknek való megfeleléshez szükséges beavatkozás mértékétől függően és az aktuális termelésre figyelemmel. |
|
(16) |
Különösen a jércék és bébikakasok számára biztosítandó állománysűrűségre, valamint minimális beltéri és kültéri területekre, a baromfitartó épületek szabadtéri területeinek maximális kiterjedésére, a többszintes baromfitartó rendszerek szintjeinek számára és a hatékonyabb trágyaeltávolítást lehetővé tévő eszközökre vonatkozó előírások tehetnek szükségessé jelentős átalakításokat és beruházásokat, például az állattartó épületek átépítését, föld vásárlását vagy esetleg az állattartó épületek teljes átalakítását olyan gazdaságok és termelési egységek esetében, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezt figyelembe véve egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb nyolcéves átmeneti időszakot kell biztosítani az érintett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges átalakítások végrehajtására. |
|
(17) |
A sertésfélék számára a kültéri területeken biztosítandó szilárd aljzat előírt minimális aránya szükségessé teheti a kültéri területek átépítését vagy a trágyagyűjtő rendszerek módosítását olyan gazdaságokban és termelési egységekben, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezért egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb nyolcéves átmeneti időszakot kell biztosítani az érintett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges, a kültéri területeket érintő jelentős átalakítások vagy eszközcserék végrehajtására. |
|
(18) |
A baromfitartó épületek belseje és a fedett karám közötti közlekedőnyílások hossza, a Gallus gallus-tól eltérő hízóbaromfi esetében a tömör válaszfalak használatára vonatkozó követelmény, valamint az ülőrudakra és megemelt ülőszintekre vonatkozó egyes előírások szükségessé tehetnek egyes átalakításokat, például az állattartó épületek részleges felújítását vagy új eszközök beszerzését olyan gazdaságokban, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezt figyelembe véve egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb hároméves átmeneti időszakot kell biztosítani az említett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges, az állattartó épületeket érintő átalakítások vagy eszközcserék végrehajtására. |
|
(19) |
Végezetül azon baromfitartó épületekben, amelyekhez kültéri terület is tartozik, a beltéri terület minimális kiterjedésére vonatkozó előírás szükségessé tehet kiigazításokat, például a baromfiállomány sűrűségének jelentős csökkentését vagy az épületek átalakítását olyan gazdaságokban, amelyek eddig a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban végezték az állattartást. Ezt figyelembe véve egy 2021. január 1-jén kezdődő, legfeljebb hároméves átmeneti időszakot kell biztosítani az említett gazdaságok vagy termelési egységek számára az új követelmények betartásához szükséges, az üzleti terveiket, illetve az állattartó épületeket érintő változtatások végrehajtására. |
|
(20) |
Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében ezt a rendeletet az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni. |
|
(21) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁTÁLLÁS
1. cikk
Az előző időszak visszamenőleges hatályú elismeréséhez benyújtandó dokumentumok
(1) Az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a gazdasági szereplő a tevékenységének helye és a gazdaság ellenőrzési rendszere szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtja a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalos igazolását arról, hogy az előző időszak visszamenőleges elismerésével érintett parcellák az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében végrehajtott programban meghatározott intézkedések tárgyát képezték, és azokon nem használtak az ökológiai termelésben való felhasználásra engedélyezettektől eltérő termékeket vagy anyagokat.
(2) Az (EU) 2018/848 rendelet 10. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a gazdasági szereplő a tevékenységének helye és a gazdaság ellenőrzési rendszere szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtja az alábbi dokumentumokat annak igazolására, hogy a mezőgazdasági parcellák olyan természetes vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket legalább három éven keresztül nem kezeltek az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal:
|
a) |
az előző időszak visszamenőleges elismerésével érintett egyes parcellákat egyértelműen azonosító térkép, tájékoztatás azok teljes területéről, adott esetben az éppen zajló termelés jellegéről és volumenéről, és ha rendelkezésre állnak, az érintett parcellák földrajzi helymeghatározó koordinátái; |
|
b) |
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által végzett részletes kockázatelemzés annak megállapítására, hogy a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákat legalább az utóbbi három évben kezelhették-e az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal, figyelembe véve különösen a kérelem által érintett teljes terület nagyságát, valamint az egyes érintett parcellákon az említett időszak alatt végzett mezőgazdasági munkálatokat; |
|
c) |
a b) pontban említett részletes kockázatelemzés során az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal való kezelés következtében szennyeződés veszélyének kitettként azonosított minden egyes parcelláról az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által vett talaj- és/vagy növénymintákon akkreditált laboratóriumok által végzett elemzések eredményei; |
|
d) |
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv vizsgálati jelentése a gazdasági szereplő azon fizikai ellenőrzését követően, amelynek célja a visszamenőleges elismerés iránti kérelemmel érintett parcellákkal kapcsolatos információk következetességének ellenőrzése; |
|
e) |
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv által a visszamenőleges elismerés iránti kérelem elbírálásához szükségesnek vélt bármely egyéb vonatkozó dokumentum; |
|
f) |
az ellenőrző hatóság vagy az ellenőrző szerv írásos nyilatkozata arról, hogy igazolható-e az előző időszak visszamenőleges elismerése az átállási időszak részeként, megjelölve azt az időpontot, amikortól az egyes érintett parcellák ökológiai művelés alatt állónak tekinthetők, valamint a visszamenőleges hatályú elismeréssel érintett teljes terület nagyságát. |
II. FEJEZET
ÁLLATTARTÁS
1. SZAKASZ
SZARVASMARHAFÉLÉK, JUHFÉLÉK, KECSKEFÉLÉK ÉS LÓFÉLÉK
2. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós állatokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni:
|
a) |
a születéstől számított 90 nap a szarvasmarhafélék és a lófélék esetében; |
|
b) |
a születéstől számított 45 nap a juh- és kecskefélék esetében. |
3. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet I. része határozza meg.
4. cikk
A minimális beltéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
A szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és lófélék számára az I. melléklet I. részében meghatározott minimális beltéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.
2. SZAKASZ
SZARVASFÉLÉK
5. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szarvasfélék szopós borjait lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 90 nap.
6. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület
A szarvasfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet II. része határozza meg.
7. cikk
A szabadtéri területekre és karámokra vonatkozó jellemzők és a kapcsolódó műszaki követelmények
(1) A szarvasféléket olyan elkerített szabadtéri területeken vagy karámokban kell tartani, ahol, ha a körülmények engedik, legelhetnek.
(2) Az elkerített szabadtéri területeket vagy karámokat úgy kell kialakítani, hogy a különböző szarvasfajok szükség esetén elkülöníthetőek legyenek.
(3) Minden elkerített szabadtéri terület, illetve karám vagy két részre osztható, vagy másik szabadtéri területhez vagy karámhoz csatlakozik, hogy lehetséges legyen az egyes területek vagy részek egymást követő karbantartása.
8. cikk
A növényzetre, a védőlétesítményekre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
(1) A szarvasfélék számára vizuális és az időjárással szembeni védelmet kell biztosítani, lehetőleg természetes menedékek, úgymint fás-bokros csoportok, erdőrészek vagy erdősávok integrálásával a szabadtéri területbe vagy karámba; ám ha ez kellő mértékben és egész évben nem biztosítható, akkor tetővel ellátott mesterséges menedékekről kell gondoskodni.
(2) A szarvasfélék szabadtéri területeit és karámait olyan eszközökkel kell felszerelni, vagy olyan növényzettel kell ellátni, amely lehetővé teszi az állatok számára az agancsuk tisztítását.
(3) A szarvastehenek számára a vemhesség végén és az ellést követő két hétben a borjaik elrejtését lehetővé tévő növényzettel borított területeket kell biztosítani.
(4) A szabadtéri területek vagy karámok kerítéseit úgy kell megépíteni, hogy a szarvasfélék ne szökhessenek ki.
3. SZAKASZ
SERTÉSFÉLÉK
9. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós malacokat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 40 nap.
10. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A sertésfélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet III. része határozza meg.
11. cikk
A minimális beltéri és kültéri terület jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
Az I. melléklet III. részében meghatározott minimális beltéri terület, valamint minimális kültéri terület legalább felén tömör aljzatot kell biztosítani, vagyis nem lehet rúd- vagy rácspadozat.
12. cikk
A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
(1) A szabadtéri területeknek a sertések számára vonzóaknak kell lenniük. Hacsak lehet, előnyben kell részesíteni a fákkal tarkított mezőket vagy az erdős területeket.
(2) A szabadtéri területeken kültéri klíma uralkodik, de kell, hogy legyenek rajta búvóhelyek, valamint a sertések számára a testhőmérsékletük szabályozását lehetővé tevő elemek.
4. SZAKASZ
BAROMFIFÉLÉK
13. cikk
Fogalommeghatározások
E szakasz céljaira a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
|
a) |
„hízóbaromfi”: hústermelésre szánt baromfi; |
|
b) |
„állomány”: a baromfitartó épületek egységeivel összefüggésben a madarak egy olyan, együtt tartott csoportja, amely nem keveredik más baromfifajokkal, és saját külön beltéri, valamint kültéri területtel rendelkezik; |
|
c) |
„bébikakas”: tojótyúk-törzs hímivarú egyede, melyet hústermelésre szánnak; |
|
d) |
„hizlalt jérce”. a Gallus gallus faj olyan nőivarú egyede, amelyet hústermelésre szánnak és legalább 120 napos korban vágnak le. |
14. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A baromfifélék esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet IV. része határozza meg.
15. cikk
A baromfitartó épületek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
(1) A baromfitartó épületeket úgy kell megépíteni, hogy minden madár könnyen ki tudjon jutni a szabadtérre. Ennek érdekében be kell tartani a következő szabályokat:
|
a) |
a baromfitartó épületek külső falait közvetlenül a szabadtérre vezető közlekedőnyílásokkal kell ellátni; |
|
b) |
minden közlekedőnyílásnak meg kell felelnie a madarak méretének; |
|
c) |
a közlekedőnyílások a madarak számára akadálytalanul megközelíthetők legyenek; |
|
d) |
a baromfitartó épület külső falain található nyílások összesített hosszúsága a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m legyen; |
|
e) |
amennyiben a közlekedőnyílások a padozat szintjénél magasabban találhatók, azokat rámpákkal kell ellátni. |
(2) A fedett karámmal is rendelkező baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályokat kell betartani:
|
a) |
a beltéri részt a fedett karámtól és a fedett karámot a szabadtértől elválasztó falakon a fedett karám, illetve a szabadtér könnyű elérhetőségét biztosító közlekedőnyílásokat kell kialakítani; |
|
b) |
a baromfitartó épület beltéri része és a fedett karám közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 2 m; a fedett karám és a szabadtér közötti közlekedőnyílások összesített hossza a baromfitartó épület minimális hasznos belső területének minden 100 m2-ére legalább 4 m; |
|
c) |
a fedett karám hasznos területe nem számít bele sem az állománysűrűség számításához figyelembe vett területbe, sem az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területbe. Figyelembe vehető azonban az állománysűrűség számításához és az I. melléklet IV. részében előírt minimális beltéri és kültéri területhez az olyan további fedett kültéri épületrész, amelyet úgy szigeteltek, hogy ott nem érvényesülnek a kültéri időjárási viszonyok, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
|
|
d) |
a fedett karám hasznos területe nem számít bele a hízóbaromfi-hízlaláshoz használt baromfitartó épületeknek az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.9.4.4.m) pontjában említett teljes hasznos alapterületébe. |
(3) A több állomány elhelyezése érdekében több egységre osztott baromfitartó épületek kapcsán a következő szabályok alkalmazandók:
|
a) |
az egyes egységek korlátozzák a más állományokkal való érintkezést, hogy a baromfitartó épületben a különböző állományok egyedei ne keveredhessenek; |
|
b) |
a baromfitartó épületek egyes egységei tekintetében az alábbi maximális állományméretek alkalmazandók:
|
|
c) |
a Gallus gallus fajtól eltérő hízóbaromfifélék esetében az egységeket tömör válaszfalakkal kell elhatárolni egymástól; e tömör válaszfalaknak a baromfitartó épület különböző egységeit a padlótól a tetőig teljesen el kell különíteniük egymástól; |
|
d) |
a Gallus gallus szülők, a tojótyúkok, a jércék, a bébikakasok és a Gallus gallus hízóbaromfifélék esetében az egységek elhatárolására használhatók tömör válaszfalak, félig tömör válaszfalak, hálók vagy rácsok. |
(4) A baromfitartó épületekben használhatók többszintes tartási rendszerek. Többszintes tartási rendszer használata esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:
|
a) |
többszintes tartási rendszerben csak Gallus gallus szülők, tojótyúkok, későbbi tojástermelésre szánt jércék, valamint szülőnek szánt jércék és bébikakasok tarthatók; |
|
b) |
a többszintes tartási rendszerek hasznos területe legfeljebb három szintet foglalhat el a padlót is beleértve; |
|
c) |
az emelt szinteket úgy kell kialakítani, hogy a trágya ne hulljon az alsóbb szintekre, és gondoskodni kell hatékony trágyaeltávolító rendszerről; |
|
d) |
minden szintnek lehetővé kell tennie a madarak egyszerű vizsgálatát; |
|
e) |
a többszintes rendszerekben a madaraknak szabadon és könnyen kell tudniuk mozogni a szintek között és a kapcsolódó területeken; |
|
f) |
a többszintes rendszereket úgy kell kialakítani, hogy minden madár egyformán könnyen kijusson a szabadtérre. |
(5) A baromfitartó épületeket fel kell szerelni ülőrudakkal, megemelt ülőszintekkel vagy mindkettővel. Az ülőrudakat és/vagy a megemelt ülőszinteket a madarak számára fiatal kortól biztosítani kell az állománynagyságnak, valamint a madarak méretének megfelelően az I. melléklet IV. részében előírtakkal összhangban.
(6) Használhatók mozgatható baromfitartó építmények, feltéve, hogy azokat a termelési ciklus alatt és legalább minden felnevelt baromficsoport után is rendszeresen mozgatják oly módon, hogy a madarak hozzáférjenek a növényzethez. A hízóbaromfifélék számára az I. melléklet IV. részének 4–9. pontja értelmében biztosítandó állománysűrűség növelhető legfeljebb 30 kg élősúly/m2-ig, amennyiben a mozgatható baromfitartó építmény alapterülete nem több 150 m2-nél.
16. cikk
A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
(1) A baromfifélék számára biztosított szabadtéri területeknek vonzóaknak kell lenniük a baromfifélék számára, és minden madár által hozzáférhetőeknek kell lenniük.
(2) A több állomány elhelyezése érdekében több egységre osztott baromfitartó épületekben az egyes egységekhez tartozó szabadtéri területeket el kell határolni egymástól oly módon, hogy a más állományokkal való érintkezés korlátozott legyen, és a különböző állományok egyedei ne keveredhessenek.
(3) A baromfitartó épületek szabadtéri területein vegyes növénytakarót kell biztosítani.
(4) A szabadtéri területeken elegendő védőlétesítményt, menedéket, bokrot vagy fát kell biztosítani, és ezeket a területen belül úgy kell elhelyezni, hogy a madarak a teljes szabadtéri területet egyenletesen használják.
(5) A szabadtéri terület növényzetét a tápanyagtöbblet kialakulásának elkerülése érdekében rendszeresen karban kell tartani.
(6) A szabadtéri területek nem terjedhetnek a baromfitartó épület legközelebbi közlekedőnyílásától 150 méternél messzebbre. Ettől eltérve megengedett a baromfitartó épület legközelebbi közlekedőnyílásától mért legfeljebb 350 méteres távolság, ha kellő számú, az időjárási viszontagságok és a ragadozók elleni védelmet nyújtó búvóhely található egyenletesen elosztva a szabadtéri területen, ami hektáronként legalább négy ilyen búvóhelyet jelent. Libák esetében a szabadtéri területeknek lehetővé kell tenniük, hogy a libák füvet legelhessenek.
5. SZAKASZ
NYULAK
17. cikk
Az anyatejes táplálás minimális időtartama
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.4.1.g) pontjában említetteknek megfelelően az a minimális időtartam, amely során a szopós nyulakat lehetőleg anyatejjel kell táplálni: a születéstől számított 42 nap.
18. cikk
Állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
A nyulak esetében alkalmazandó állománysűrűséget, valamint a számukra biztosítandó beltéri és kültéri területek minimális kiterjedését az I. melléklet V. része határozza meg.
19. cikk
A rögzített vagy mozgatható építmények jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
(1) Legeltetési időszakban a nyulakat mozgatható építményekben kell tartani a legelőkön, vagy olyan rögzített építményben, amely legelőhöz csatlakozik.
(2) Legeltetési időszakon kívül a nyulak tarthatók olyan rögzített építményben, amely növényzettel, lehetőleg fűvel borított kültéri kifutóhoz csatlakozik.
(3) A legelőkön belül a lehető leggyakrabban mozgatni kell a mozgatható építményeket a legelő lehető legjobb kihasználása érdekében, és ezeket az építményeket úgy kell kialakítani, hogy a nyulak a földön legelhessenek.
20. cikk
A beltéri és kültéri területek jellemzői és a kapcsolódó műszaki követelmények
(1) A rögzített vagy mozgatható építmények beltéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:
|
a) |
magassága lehetővé tegye, hogy a nyulak hegyezett fülekkel felállhassanak; |
|
b) |
alkalmas legyen különböző csoportok elhelyezésére, hogy az almok a hízlalási szakaszban is együtt maradhassanak; |
|
c) |
a bakokat és a vemhes vagy tenyésznőstényeket meghatározott állatjólléti okokból korlátozott ideig el lehessen választani a csoporttól úgy, hogy szemkontaktusban maradjanak más nyulakkal; |
|
d) |
az anyanyulak elhagyhassák a fészküket és oda visszatérhessenek a fiókáikat szoptatni; |
|
e) |
biztosítsa az alábbiakat:
|
(2) A rögzített építmények kültéri területét a következők figyelembevételével kell kialakítani:
|
a) |
kellő számú, a minimális területen egyenletesen elosztott emelvény legyen; |
|
b) |
kerítése kellően magas és kellően mély legyen ahhoz, hogy megakadályozza az ugrás vagy ásás útján való szökést; |
|
c) |
amennyiben betonozott kültéri rész is van, könnyen elérhető legyen a szabadtéri kifutó növényzettel borított része. Ellenkező esetben a betonozott rész nem számítható bele a kültéri terület minimális kiterjedésébe; |
|
d) |
biztosítsa az alábbiakat:
|
21. cikk
A növényzetre és a szabadtéri területekre vonatkozó követelmények
(1) A szabadtéri kifutók növényzetét rendszeresen karban kell tartani oly módon, hogy a nyulak számára vonzó legyen.
(2) A legeltetési időszakban váltogatni kell a legelőket, és azokat a nyulak optimális legelését biztosító módon kell kezelni.
III. FEJEZET
TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK
22. cikk
A tenyésztett víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó részletes szabályok
A tenyésztett víziállatokat előállító gazdasági szereplőknek az állománysűrűség, valamint a termelési és a tartási rendszerek jellemzői tekintetében a II. mellékletben foglalt, fajonként vagy fajcsoportonként meghatározott szabályoknak kell eleget tenniük.
IV. FEJEZET
FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK ÉS TAKARMÁNYOK
23. cikk
Az élelmiszeripari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák
(1) Az ökológiai élelmiszerek feldolgozása során kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet II. fejezetében előírt elveknek, különösen a 7. cikkben foglalt, az ökológiai élelmiszerek feldolgozására alkalmazandó konkrét elveknek, az említett rendelet III. fejezete vonatkozó szabályainak, valamint II. melléklete IV. részében szereplő részletes termelési szabályoknak megfelelő eljárások használhatók.
(2) Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete VI. része 3. pontjának sérelme nélkül az ioncserélő és az adszorpciós gyantát alkalmazó technológiák használata ökológiai nyersanyagokon az alábbi esetekben megengedett:
|
a) |
a 609/2013/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az említett rendeletben, valamint az annak 11. cikke (1) bekezdése alapján elfogadott aktusokban előírt követelményeknek való megfeleléshez; vagy |
|
b) |
a 2006/125/EK irányelv által szabályozott termékek esetében, amennyiben e technológiák használata szükséges az irányelv követelményeinek való megfeleléshez. |
(3) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy valamely technológiát értékelni kell az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak való megfelelése szempontjából, vagy úgy véli, hogy valamely technológia használatára vonatkozóan konkrét követelményeket kell előírni e rendeletben, felkérheti a Bizottságot erre vonatkozó értékelés végzésére. E célból eljuttat a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz egy dokumentációt, amelyben megindokolja a megfelelést vagy a szóban forgó konkrét követelményeket, és az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályok betartása mellett gondoskodik e dokumentáció nyilvános hozzáférhetővé tételéről.
A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.
(4) A Bizottság elemzi a (3) bekezdésben említett dokumentációt. Amennyiben a Bizottság az elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a dokumentációban ismertetett technológia megfelel az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak, módosítja e rendeletet a dokumentáció tárgyát képező technológia kifejezett engedélyezése, illetve a használatára vonatkozó feltételek előírása érdekében.
(5) Az ökológiai élelmiszerek feldolgozása során használt technológiákra vonatkozó engedélyeket, ideértve azok leírását és használatának feltételeit a Bizottság új bizonyítékok felmerülése, illetve egy tagállam általi előterjesztése esetén felülvizsgálja.
24. cikk
A takarmányipari termékek feldolgozása során engedélyezett technológiák
(1) Az ökológiai takarmányok feldolgozása során kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet II. fejezetében előírt elveknek, különösen a 8. cikkben foglalt, az ökológiai takarmányok feldolgozására alkalmazandó konkrét elveknek, az említett rendelet III. fejezete vonatkozó szabályainak, valamint II. melléklete V. részében szereplő részletes termelési szabályoknak megfelelő eljárások használhatók, amelyek nem az ökológiai takarmányok feldolgozása és tárolása során elveszett tulajdonságokat állítják vissza, nem az ökológiai takarmányok feldolgozása során elkövetett gondatlanság következményeit korrigálják, és nem lehetnek félrevezetőek az ökológiai takarmányként forgalomba hozandó termékek valódi jellegét illetően.
(2) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy valamely technológiát értékelni kell az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak való megfelelése szempontjából, vagy úgy véli, hogy valamely technológia használatára vonatkozóan konkrét követelményeket kell előírni e rendeletben, felkérheti a Bizottságot erre vonatkozó értékelés végzésére. E célból eljuttat a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz egy dokumentációt, amelyben megindokolja a megfelelést vagy a szóban forgó konkrét követelményeket, és az uniós és nemzeti adatvédelmi szabályok betartása mellett gondoskodik e dokumentáció nyilvános hozzáférhetővé tételéről.
A Bizottság rendszeresen közzéteszi az első albekezdésben említett kérelmeket.
(3) A Bizottság elemzi a (2) bekezdésben említett dokumentációt. Amennyiben a Bizottság az elemzés alapján arra a következtetésre jut, hogy a dokumentációban ismertetett technológia megfelel az (1) bekezdésben említett elveknek és szabályoknak, módosítja e rendeletet a dokumentáció tárgyát képező technológia kifejezett engedélyezése, illetve a használatára vonatkozó feltételek előírása érdekében.
(4) Az ökológiai takarmányok feldolgozása során használt technológiákra vonatkozó engedélyeket, ideértve azok leírását és használatának feltételeit a Bizottság új bizonyítékok felmerülése, illetve egy tagállam általi előterjesztése esetén felülvizsgálja.
V. FEJEZET
AZ ÖKOLÓGIAI, ILLETVE AZ ÁTÁLLÁSI IDŐSZAKBÓL SZÁRMAZÓ NÖVÉNYI SZAPORÍTÓANYAGOK, VALAMINT AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATOK ÉS IVADÉKOK PIACI ELÉRHETŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
25. cikk
A tagállamok által nyújtandó tájékoztatás
(1) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében megadandó, az ugyanazon rendelet 26. cikke (1) bekezdésében említett adatbázisban és 26. cikke (2) bekezdésében említett rendszerekben, valamint adott esetben 26. cikke (3) bekezdésében említett rendszerekben szereplő információkat a tagállamok az e rendelet III. mellékletének I. részében szereplő előírásoknak megfelelően adják meg.
(2) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének b) pontja értelmében megadandó, az ugyanazon rendelet II. melléklete I. része 1.8.5. pontjának, valamint II. melléklete II. része 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjának megfelelően engedélyezett eltérésekre vonatkozó információkat a tagállamok az e rendelet III. mellékletének II. részében szereplő előírásoknak megfelelően adják meg.
(3) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében megadandó, a baromfiféléknek és sertésféléknek szánt, ökológiai fehérjetakarmány uniós piacon való rendelkezésre állására, valamint az ugyanazon rendelet II. melléklete II. része 1.9.3.1.c) pontjának és 1.9.4.2.c) pontjának megfelelően megadott engedélyekre vonatkozó információkat a Bizottság által a tagállamokhoz évente eljuttatott kérdőívnek megfelelően kell megadni.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkat a Bizottság által elérhetővé tett formátum és rendszer használatával kell benyújtani. Az információkat minden év június 30-ig kell megadni, első ízben 2022. június 30-ig a 2021. év tekintetében.
(5) Az (EU) 2018/848 rendelet 53. cikke (6) bekezdésének megfelelően a tagállamoktól kapott információk bekerülnek az ugyanazon rendelet 26. cikke (1) bekezdésében említett adatbázisba és 26. cikke (2) bekezdésében említett rendszerekbe, valamint adott esetben 26. cikke (3) bekezdésében említett rendszerekbe.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
26. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) E rendelet II. fejezetének 3. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban sertéseket tartanak, és amelyekben az e rendelet 11. cikkében foglalt, a kültéri terület legalább felén tömör aljzat biztosítására vonatkozó követelménynek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a kültéri létesítményeket, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett cikknek.
(2) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, a beltér és a fedett karám közötti közlekedőnyílások összesített szélességére vonatkozó követelménynek való megfeleléshez át kell alakítani az állattartó épületeket, legkésőbb 2024. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett pontnak.
(3) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett, kültéri területtel is rendelkező baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmények mellett az I. melléklet IV. részében foglalt, az állománysűrűségre és a minimális beltéri területre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen csökkenteni kell a beltéri állománysűrűséget, legkésőbb 2024. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.
(4) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, a tömör válaszfalak biztosítására vonatkozó követelménynek, valamint az e rendelet 15. cikke (5) bekezdésében foglalt, az ülőrudakra és megemelt ülőszintekre vonatkozó követelménynek való megfeleléshez át kell alakítani az állattartó épületeket, vagy új berendezéseket kell beszerezni, legkésőbb 2024. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.
(5) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett többszintes baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt, a szintek maximális számára és a trágyaeltávolító rendszerre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani az állattartó épületeket, vagy új berendezéseket kell beszerezni, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett pontoknak.
(6) E rendelet II. fejezetének 4. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett, a legközelebbi közlekedőnyílástól 150 méternél nagyobb távolságra terjedő szabadtéri területtel rendelkező baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban baromfit tartanak, és amelyekben az e rendelet 16. cikke (6) bekezdésében foglalt, a közlekedőnyílásoktól való távolságra vonatkozó követelménynek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a létesítmények szerkezetét, vagy további földet kell vásárolni, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezésnek.
(7) E rendelet I. mellékletének IV. része 2. szakaszától eltérve azon gazdaságoknak vagy termelési egységeknek, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt épített, felújított vagy használatba vett baromfitartó épületekben a 834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelettel összhangban jércéket tartanak, és amelyekben az e rendelet I. mellékletének IV. része 2. szakaszában foglalt, a jércék és a bébikakasok számára biztosítandó állománysűrűségre, valamint minimális beltéri és kültéri területre vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez jelentősen át kell alakítani a baromfitartó épületek szerkezetét, vagy további földet kell vásárolni, legkésőbb 2029. január 1-jétől kötelező megfelelni az említett rendelkezéseknek.
27. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. március 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 150., 2018.6.14., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).
(3) A Bizottság 2006/125/EK irányelve (2006. december 5.) a csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről (HL L 339., 2006.12.6., 16. o.).
(4) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).
(5) A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
I. MELLÉKLET
A II. FEJEZETBEN EMLÍTETT HASZONÁLLATOK SZÁMÁRA BIZTOSÍTANDÓ ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGRE, VALAMINT MINIMÁLIS BELTÉRI ÉS KÜLTÉRI TERÜLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
I. rész: A 3. cikknek megfelelően a szarvasmarhafélék, a kecskefélék, a juhfélék és a lófélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
1. Szarvasmarhafélék
|
|
Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület) |
Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül) |
|
|
|
Minimális élősúly (kg) |
m2/egyed |
m2/egyed |
|
|
100-ig |
1,5 |
1,1 |
|
200-ig |
2,5 |
1,9 |
|
|
350-ig |
4,0 |
3 |
|
|
350 felett |
5, de legalább 1 m2/100 kg |
3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg |
|
|
Tejelő tehenek |
|
6 |
4,5 |
|
Tenyészbikák |
|
10 |
30 |
2. Juh- és kecskefélék
|
|
Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület) |
Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül) |
|
|
m2/egyed |
m2/egyed |
|
Juhok |
1,5 |
2,5 |
|
Bárányok |
0,35 |
0,5 |
|
Kecskék |
1,5 |
2,5 |
|
Gidák |
0,35 |
0,5 |
3. Lófélék
|
|
Beltéri terület (az állatok számára rendelkezésre álló nettó terület) |
Kültéri terület (mozgást lehetővé tévő terület a legelőn kívül) |
|
|
|
Minimális élősúly (kg) |
m2/egyed [a boksz mérete a ló magasságának megfelelő] |
m2/egyed |
|
Tenyész- és hízólovak |
100-ig |
1,5 |
1,1 |
|
200-ig |
2,5 |
1,9 |
|
|
350-ig |
4,0 |
3 |
|
|
350 felett |
5, de legalább 1 m2/100 kg |
3,7, de legalább 0,75 m2/100 kg |
|
II. rész: A 6. cikknek megfelelően a szarvasfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális kültéri terület
|
Szarvas- faj |
Minimális kültéri terület elkerített területenként vagy karámonként |
Maximális állománysűrűség hektáronként a kifejlett állatokra nézve (*1) |
|
Szikaszarvas Cervus nippon |
1 ha |
15 |
|
Dámszarvas Dama dama |
1 ha |
15 |
|
Gímszarvas Cervus elaphus |
2 ha |
7 |
|
Dávid-szarvas Elaphurus davidianus |
2 ha |
7 |
|
Egynél több szarvasfaj |
3 ha |
7, ha az állományban van gímszarvas vagy Dávid-szarvas; 15, ha az állományban nincs sem gímszarvas, sem Dávid-szarvas |
III. rész: A 10. cikknek megfelelően a sertésfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
|
|
|
Beltéri terület (a sertésfélék számára rendelkezésre álló nettó belső terület, amelybe beletartoznak a vályúk, de nem tartoznak bele az olyan etetők, ahol a sertésfélék nem tudnak lefeküdni) |
Kültéri terület |
|
|
Minimális élősúly (kg) |
m2/egyed |
m2/egyed |
|
Anyakocák malacokkal az elválasztásig |
|
7,5 kocánként |
2,5 |
|
Hízósertések Elválasztott malacok, hízómalacok, süldő kocák és kanok |
Legfeljebb 35 kg |
0,6 |
0,4 |
|
Több mint 35 kg, de legfeljebb 50 kg |
0,8 |
0,6 |
|
|
Több mint 50 kg, de legfeljebb 85 kg |
1,1 |
0,8 |
|
|
Több mint 85 kg, de legfeljebb 110 kg |
1,3 |
1 |
|
|
Több mint 110 kg |
1,5 |
1,2 |
|
|
Tenyészkocák Szárazonálló kocák |
|
2,5 |
1,9 |
|
Tenyészkanok Kanok |
|
6 10, ha a kutricát természetes fedeztetésre is használják |
8 |
IV. rész: A 14. cikknek, a 15. cikk (2) bekezdése c) pontjának és (6) bekezdésének megfelelően a baromfifélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület, illetve a 15. cikk (5) bekezdésének megfelelően biztosítandó ülőrudak vagy megemelt ülőszintek
1. Tojótyúkok előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők és brojlercsirkék előállítására szánt keltetőtojások termelésére szolgáló Gallus gallus szülők
|
Életkor |
≥ 18 hét |
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható tenyészmadarak maximális száma |
6 |
|
Ülőrudak a tojótyúkok előállítására szánt tenyészmadarak számára Az ülőrúd minimális hossza (cm) madaranként |
18 |
|
Fészkek |
7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
2. Jércék és bébikakasok
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
|
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
1 |
3. Tojótyúkok, ideértve a kettős hasznosítású (hús- és tojáshasznú) vonalakat is
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület A baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2 -én tartható madarak maximális száma |
6 |
|
Ülőrudak Az ülőrudak minimális hossza (cm) madaranként |
18 |
|
Fészkek |
7 tojó fészkenként, vagy közös fészek esetén 120 cm2 tojónként |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
4. A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
|
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület rögzített építmények esetében A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület mozgatható építmények esetében A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
2,5 |
5. A Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: kappanok és hizlalt jércék
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
|
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
6. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: sütésre szánt, egészben értékesített, vagy darabolásra szánt pulyka (Meleagris gallopavo)
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
|
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 10 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 100 cm2 madaranként |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
10 |
7. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: liba (Anser anser domesticus)
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
15 |
8. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: pekingi kacsa (Anas platyrhynchos domesticus), pézsmaréce (Cairina moschata és hibridek), valamint mulard kacsa (Cairina moschata × Anas platyrhynchos)
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4,5 |
9. Nem a Gallus gallus fajhoz tartozó hízóbaromfi: gyöngytyúk (Numida meleagris f. domestica)
|
Beltéri állománysűrűség és minimális beltéri terület Állománysűrűség a baromfitartó épület hasznos belső területének egy m2-én |
21 kg élőtömeg/m2 |
|
Ülőrudak, megemelt ülőszintek vagy mindkettő |
Az ülőrudak és a megemelt ülőszintek szabadon kombinálhatók, de: az ülőrudak hossza legalább 5 cm madaranként, vagy a megemelt ülőszintek területe legalább 25 cm2 madaranként |
|
Kültéri állománysűrűség és minimális kültéri terület A kültéri terület minimális kiterjedése (m2) madaranként |
4 |
V. rész: A 18. cikknek megfelelően a nyúlfélék számára biztosítandó állománysűrűség, valamint minimális beltéri és kültéri terület
1. Beltéren
|
|
Beltéri pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Rögzített építmények |
Beltéri pihenőterület (az állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Mozgatható építmények |
||
|
0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti 0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti |
0,6 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg alatti 0,72 m2/nőstény nyúlfiókákkal, ha az anya élősúlya 6 kg feletti |
||
|
0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti 0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti |
0,5 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg alatti 0,62 m2/vemhes anya vagy nőstény tenyésznyúl, ha az élősúly 6 kg feletti |
||
|
Hízónyulak az elválasztástól a vágásig Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig) |
0,2 |
0,15 |
||
|
Kifejlett bakok |
0,6 1, ha a bakot fedeztetésre használják |
0,6 1, ha a bakot fedeztetésre használják |
2. Kültéren
|
|
Kültéri terület (lehetőleg fűvel borított kültéri kifutó) (állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Rögzített építmények |
Kültéri terület (állatonként rendelkezésre álló nettó terület az emelvények kivételével, m2/egyed) Mozgatható építmények |
|
Szoptató nőstények nyúlfiókákkal az elválasztásig |
2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal |
2,5 m2/nőstény nyúlfiókákkal |
|
Vemhes anyák/tenyésznőstények |
2,5 |
2,5 |
|
Hízónyulak az elválasztástól a vágásig Tenyésznyulak (a hízlalás végétől 6 hónapos korig) |
0,5 |
0,4 |
|
Kifejlett bakok |
2,5 |
2,5 |
(*1) A szarvasfélék esetében két 18 hónaposnál fiatalabb egyedet egy kifejlett egyednek kell megfeleltetni.
II. MELLÉKLET
A 22. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉGÉRE, VALAMINT TERMELÉSI ÉS TARTÁSI RENDSZEREI EGYEDI JELLEMZŐIRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
I. rész: Édesvízben nevelt lazacfélék
Sebes pisztráng (Salmo trutta) – szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) – pataki szajbling (Salvelinus fontinalis) – lazac (Salmo salar) – sarkvidéki szajbling (Salvelinus alpinus) – pénzes pér (Thymallus thymallus) – tavi pisztráng (Salvelinus namaycus) – dunai galóca (Hucho hucho)
|
Termelési rendszerek |
A piacihal-termelésben alkalmazott rendszerek ellátását nyílt rendszerekből kell biztosítani. Az áramlási sebességnek legalább 60 %-os oxigéntelítettséget kell biztosítania az állomány számára, garantálva az állatok kényelmét, valamint az elfolyó víz eltávolítását. |
|
Maximális állománysűrűség |
A felsorolásban nem szereplő lazacfélék esetében 15 kg/m3 alatt Lazac esetében 20 kg/m3 Sebes pisztráng és szivárványos pisztráng esetében 25 kg/m3 Sarkvidéki szajbling esetében 25 kg/m3 |
II. rész: Tengervízben nevelt lazacfélék
Lazac (Salmo salar), sebes pisztráng (Salmo trutta), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
|
Maximális állománysűrűség |
10 kg/m3 hálóketrecekben |
III. rész: Közönséges tőkehal (Gadus morhua) és más tőkehalfélék, fűrészes sügér (Dicentrarchus labrax), tengeri durbincs (Sparus aurata), sashal (Argyrosomus regius), nagy rombuszhal (Psetta maxima [= Scopthalmus maximux]), rózsaszínű durbincs (Pagrus pagrus[= Sparus pagrus]), vörös árnyékhal (Sciaenops ocellatus) és más durbincsfélék, valamint nyúlhalak (Siganus spp.)
|
Termelési rendszerek |
Nyílt vízi tartási rendszerekben (hálóketrecek/ketrecek), ahol a legkisebb tengeráramlási sebesség optimális jóllétet biztosít a halak számára, vagy a szárazföldön létesített nyílt rendszerekben. |
|
Maximális állománysűrűség |
A nagy rombuszhaltól eltérő halfajok esetében 15 kg/m3 A nagy rombuszhal esetében 25 kg/m2 |
IV. rész: Árapályterületek szárazföldi tavaiban és part menti lagúnákban nevelt fűrészes sügér, tengeri durbincs, sashal, tengeri pér (Liza, Mugil) és angolna (Anguilla spp.)
|
Tartási rendszerek |
Akvakultúrás termelőegységgé alakított hagyományos sólepárlók és hasonló árapályterületi szárazföldi tavak |
|
Termelési rendszerek |
A vízcserének biztosítania kell a fajok jóllétét. A gátak legalább 50 %-át növénnyel kell fedni. Vízinövényes víztisztító tavak használandók. |
|
Maximális állománysűrűség |
4 kg/m3 |
V. rész: Édesvízben nevelt tokhalfélék
Érintett fajok: Acipenser család
|
Termelési rendszerek |
Az egyes medencék vízáramlásának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa az állatok jóllétét. Az elfolyóvíz minőségének meg kell egyeznie a feltöltővíz minőségével. |
|
Maximális állománysűrűség |
30 kg/m3 |
VI. rész: Szárazföldi víztestekben nevelt halak
Érintett fajok: pontyfélék (Cyrpinidae) és más társított fajok polikultúrás termelésben, beleértve a következőket: sügér, csuka, harcsa, marénafélék, tok,
sügér (Perca fluviatilis) monokultúrás termelésben
|
Termelési rendszerek |
Mesterséges halastavak, amelyeket rendszeresen le kell csapolni, valamint tavak. A tavakat kizárólag ökológiai termelésre szabad használni, ideértve a szárazföldi területeken folytatott növénytermesztést is. A lehalászási területnek kellően nagynak kell lennie és abba kellő mennyiségű tiszta vizet kell bevezetni a halak kényelmének biztosításához. A halakat a lehalászást követően tiszta vízben kell tárolni. A szárazföldi víztesteket körülvevő, természetes növénytakaróval borított területeket az ökológiai akvakultúra szabályaival összhangban a gazdálkodásban nem használt külső területek pufferzónájaként kell fenntartani. A nyújtási szakaszban polikultúra azzal a feltétellel alkalmazható, ha az e szabályokban előírtak a többi faj tekintetében is teljesülnek. |
|
Maximális állománysűrűség |
A fajok teljes hozama éves szinten legfeljebb 1 500 kg hal/hektár (a termelési rendszer jellemzőiből fakadó hozam). |
|
Maximális állománysűrűség a monokultúrában nevelt sügér esetében |
20 kg/m3 |
VII. rész: Ostoros garnélák és édesvízi garnélák (Macrobrachium spp.)
|
Termelési rendszerek |
A tóépítés által okozott környezeti hatás minimalizálása érdekében a termelési rendszerek terméketlen agyagos területeken helyezendők el. A tavakat természetes, már meglévő agyag felhasználásával kell kiépíteni. |
|
Maximális állománysűrűség |
Népesítés: legfeljebb 22 posztlárva/m2 A biomassza maximális pillanatnyi mennyisége: 240 g/m2 |
VIII. rész: Rákok
Érintett fajok: Astacus astacus
|
Maximális állománysűrűség |
Kis méretű rákok (< 20 mm): 100 egyed/m2. Közepes méretű rákok (20–50 mm): 30 egyed/m2. Felnőtt rákok (> 50 mm): 5 egyed/m2, amennyiben elegendő búvóhely áll rendelkezésre. |
IX. rész: Puhatestűek és tüskésbőrűek
|
Termelési rendszerek |
Zsinórok, tutajok, tengerfenéki tenyésztés, hálózsákok, ketrecek, tálcák, haltartó hálók, kagylócölöpök és más tartási rendszerek. A tutajokon végzett kagylótenyésztésben a felfüggesztett kötelek száma a felszíni terület egy négyzetméterére vetítve legfeljebb egy lehet. Egy-egy kötél hosszúsága nem haladhatja meg a 20 métert. A köteleket a termelési ciklus során nem lehet ritkítani, azonban engedélyezett a kötelek több szálra való szétválasztása, ha ez nem növeli az állománysűrűséget. |
X. rész: Trópusi édesvízi halak: tejhal (Chanos chanos), tilápiák (Oreochromis spp.), cápaharcsák (Pangasius spp.)
|
Termelési rendszerek |
Halastavak és hálós ketrecek |
|
Maximális állománysűrűség |
Pangasius: 10 kg/m3 Oreochromis: 20 kg/m3 |
III. MELLÉKLET
A 25. CIKKNEK MEGFELELŐEN A TAGÁLLAMOK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓK
I. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázisból és 26. cikkének (2) bekezdésében, valamint adott esetben 26. cikkének (3) bekezdésében említett rendszerekből származó információk
|
1. |
Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett adatbázis vagy 26. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek egyes kategóriáinak megfelelően az ökológiai, illetve az átállási időszakból származó növényi szaporítóanyagok rendelkezésre állásával kapcsolatos tájékoztatás, amely a palántákra nem vonatkozik, de a vetőburgonyára igen:
E pont alkalmazásában a „palánta” magról nevelt, nem pedig dugványról szaporított növényt jelent. |
|
2. |
Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai akvakultúrából származó ivadékainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
|
|
3. |
Az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerekben szereplő fajok ökológiai példányainak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
|
|
4. |
Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott fajok kapcsán az ökológiai termelésre alkalmas fajták és vonalak rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
|
|
5. |
Adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 26. cikke (3) bekezdésében hivatkozott ökológiai jércék rendelkezésre állására vonatkozó tájékoztatás legalább a következőket jelenti:
|
II. rész: Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával, valamint II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk
|
1. |
Az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete I. részének 1.8.5. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos információk legalább a következőket jelentik:
|
|
2. |
A konvencionális haszonállatfajok esetében (szarvasmarhafélék, lófélék, juhfélék, kecskefélék, sertésfélék, szarvasfélék, nyulak és baromfi) az (EU) 2018/848 rendelet II. melléklete II. részének 1.3.4.3. és 1.3.4.4. pontjával összhangban engedélyezett eltérésekkel kapcsolatos tájékoztatás legalább a következőket jelentik:
|
(1) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.)