2.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/29

(1)

„Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i fehér könyvében a Bizottság azt a „zéró-elképzelést” tűzte ki célul, hogy 2050-re az Unióban közel nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma.

(2)

A Bizottság a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatásról szóló, „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2010 és 2011 közötti időszakra” című közleményében azon célkitűzésre tett javaslatot, miszerint 2010-től 2020-ig a felére kell csökkenteni a halálos kimenetelű közúti balesetek számát az Unióban. E cél elérése érdekében a Bizottság hét stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, köztük a közúthasználók oktatásának és képzésének, valamint a veszélyeztetett úthasználók védelmének javítását.

(3)

Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 % saját csökkentést kell elérni. Ez a kibocsátás-csökkentési cél segíteni fog a Párizsi Megállapodás hosszú távú célkitűzéseinek teljesítésében, és ahhoz valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. A közlekedési ágazatnak átfogó megközelítésre van szüksége a kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság előmozdítása céljából. További lépéseket kell tenni az alacsony kibocsátású mobilitás felé, többek között kutatás és a már rendelkezésre álló technológiai fejlesztések bevezetése révén. A gépjárművezetőket megfelelően ki kell képezni, hogy a lehető leghatékonyabban vezessenek.

(4)

A 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) végrehajtásának értékelése során a Bizottság több hiányosságot is azonosított. A főbb azonosított hiányosságokat a mentességek értelmezésével kapcsolatos nehézségek és jogbizonytalanság; a képzés tartalma, amelyet csak részben minősítettek relevánsnak a gépjárművezetők igényei szempontjából; a gépjárművezetők által egy másik tagállamban teljes mértékben vagy részlegesen elvégzett képzés elismertetésének nehézsége, valamint a 2003/59/EK és a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) által előírt alsó korhatárra vonatkozó követelmények összhangjának hiánya jelentették.

(5)

A jogi egyértelműség javítása érdekében a 2003/59/EK irányelvben el kell hagyni vagy módosítani kell az olyan uniós jogi aktusokra vonatkozó hivatkozásokat, amelyeket már hatályon kívül helyeztek, vagy amelyek helyébe más uniós jogi aktusok léptek.

(6)

A jogbiztonság és az egyéb uniós jogi aktusokkal való összhang biztosítása érdekében a 2003/59/EK irányelvben meghatározott mentességeket több helyen is módosítani kell, figyelembe véve az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott hasonló mentességeket. Az említett mentességek közül néhány azon helyzetekhez kapcsolódik, amelyekben a gépjárművezetés nem a gépjárművezető fő tevékenysége, és amelyekben aránytalan terhet jelentene a gépjárművezető számára a 2003/59/EK irányelv követelményeinek való megfelelés. A gépjárművezetést általában akkor nem tekintik a gépjárművezető fő tevékenységének, ha a vezetés a havi munkaidőnek kevesebb, mint 30 %-át teszi ki.

(7)

Amennyiben a gépjárművezetésre ritkán, vidéki területeken kerül sor, és azt olyan gépjárművezetők végzik, akik saját vállalkozásuk számára szállítanak, a közúti közlekedésbiztonság biztosítása mellett mentességeket kell alkalmazni. Az Unión belüli vidéki térségek földrajzának, éghajlatának és népsűrűségének eltérő feltételei miatt a tagállamok belátására kell bízni annak meghatározását, hogy az ilyen gépjárművezetés alkalminak tekinthető-e, valamint hogy – például az út típusa, a forgalom volumene vagy a veszélyeztetett úthasználók jelenléte alapján –az ilyen mentesség kihat-e a közúti közlekedés biztonságára.

(8)

Mivel az Unión belül eltérő lehet, hogy a mezőgazdaságban, kertészetben, erdészetben, földművelésben és halászatban dolgozóknak – akik mentességet élveznek ezen irányelv alól – mekkora távolságot kell megtenniük munkájuk során, a tagállamokra kell bízni annak nemzeti jogukban való meghatározását, hogy a mentességek alkalmazása tekintetében mennyi a vállalkozás telephelyétől megengedett maximális távolság.

(9)

Az alapképzés követelménye alóli mentességet élvező gépjárművezetőket – az említett mentesség fenntartása mellett – mindazonáltal kötelezni kell arra, hogy időszakosan továbbképzésen vegyenek részt a munkájuk ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek frissítése érdekében.

(10)

A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve elektronikus úton információt kell cserélniük a szakmai alkalmassági bizonyítványokról (a továbbiakban: SZAB). A tagállamoknak a Bizottság költség-haszon elemzését figyelembe véve ki kell fejleszteniük a szükséges elektronikus platformot, beleértve a vezetői engedélyek 2006/126/EK irányelv értelmében létrehozott uniós hálózata kibővítésének lehetőségét. Egyéb előnyök mellett ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek azon elvégzett képzésekre vonatkozó információkhoz, amelyek nem szerepelnek a gépjárművezető vezetői engedélyén. Fontos, hogy a tagállamok és a Bizottság erőfeszítéseket tegyenek e funkciók továbbfejlesztésére a közúti ellenőrzések során történő valós idejű hozzáférés érdekében.

(11)

Figyelembe véve az oktatás és a képzés területén bekövetkezett változásokat, valamint annak érdekében, hogy a 2003/59/EK irányelv minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a közúti közlekedés biztonságához, és biztosítsa, hogy a képzés megfeleljen a gépjárművezetők igényeinek, a tanfolyamok anyagában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közúti közlekedés biztonságához kapcsolódó olyan témákra, mint a veszélyhelyzetek felismerése, a veszélyeztetett úthasználók, különösen a gyalogosok, a kerékpárosok és a korlátozott mozgásképességű személyek védelme, az üzemanyag-hatékony vezetés, a szélsőséges időjárási körülmények közötti vezetés és a szokásostól eltérő jellemzőkkel rendelkező rakományok szállítása. Ebben az összefüggésben a képzéseknek az intelligens közlekedési rendszerekre is vonatkozniuk kell, és a technológiai fejlődéssel lépést tartva kell fejlődniük.

(12)

A tagállamok számára egyértelműen lehetőséget kell adni arra, hogy a képzés egy részében információs és kommunikációs technológiai eszközök, például e-tanulás és vegyes tanulás alkalmazásával fejlesszék és korszerűsítsék képzési gyakorlatukat, mindeközben biztosítva a képzés minőségét. A képzési gyakorlatok IKT eszközök használatával történő fejlesztése és korszerűsítése során fontos figyelembe venni, hogy bizonyos specifikus témaköröket a gyakorlatban kell elsajátítani, és nem oktathatók ezekkel a tanulási eszközökkel: ilyen például a hólánc felszerelése vagy a rakományok biztonságos elhelyezése, illetve a képzés egyéb olyan elemei, melyeknél a gyakorlati szempont is jelentős. A gyakorlati képzés részét képezheti a gépjárművezetés, de az nem kötelező. Az ezen irányelv szerinti képzési követelmények jelentős részét jóváhagyott képzési központokban kell tartani.

(13)

Az uniós jogban előírt képzés különböző formái közötti összhang biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ötvözzék a különböző típusú releváns képzéseket: mint például a veszélyes árukra vonatkozó, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, valamint az állatok szállításáról szóló képzés ötvözése a 2003/59/EK irányelvben előírt képzéssel.

(14)

Annak megelőzése érdekében, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatai akadályozzák a kölcsönös elismerést és korlátozzák a gépjárművezetők azon jogát, hogy abban a tagállamban végezzék el a továbbképzést, amelyben dolgoznak, a tagállami hatóságok számára elő kell írni, hogy ha egy elvégzett képzés nem jelölhető a vezetői engedélyen, a standard modell által előírt formában állítsák ki a gépjárművezetői képesítési igazolványt, amely biztosítja a kölcsönös elismerést minden olyan gépjárművezetőnek, aki megfelel a 2003/59/EK irányelvben foglalt követelményeknek.

(15)

A harmadik országokból származó gépjárművezetők által a képzési követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló járművezetői igazolványok használata akadályt jelenthet a gépjárművezetők számára, amennyiben a fuvarozó az igazolványt visszaküldi a kibocsátó hatóságokhoz, különösen akkor, ha a gépjárművezetők valamely más tagállamban kívánnak munkát vállalni. Annak elkerülése érdekében, hogy az említett körülmények között a gépjárművezetőknek az új munkahelyükön meg kelljen ismételniük képzésüket, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a gépjárművezetők képesítése tekintetében működjenek együtt és folytassanak információcserét.

(16)

A gördülékeny átmenet lehetővé tétele érdekében az ezen irányelv által módosított rendelkezések alkalmazását megelőzően a hatályos szabályokkal összhangban kiadott érvényes járművezetői igazolványokat és gépjárművezetői képesítési igazolványokat azok lejáratának napjáig el kell ismerni. A módosítások nem teszik érvénytelenné az alkalmazásukat megelőzően végzett képzéseket, sem az azokat igazoló vezetői engedélyeket.

(17)

A jogi egyértelműség és a 2003/59/EK irányelvben meghatározott célokkal összefüggésben az alsó korhatárra vonatkozó harmonizált követelmények biztosítása érdekében a 2006/126/EK irányelvben egy egyértelmű eltérést kell engedélyezni, amely kimondja, hogy a 2003/59/EK irányelvben előírt alsó korhatár elérésekor a vezetői engedély kiállítható. Ez a pontosítás az egyes járműkategóriák SZAB-bal rendelkező gépjárművezetőinek alsó korhatárára vonatkozik, és nem érinti az alsó korhatárra vonatkozó követelmények csökkentésére vagy az az alóli mentességére vonatkozó meglévő lehetőségeket.

(18)

A 2006/126/EK irányelv módosításainak a 2003/59/EK irányelv felülvizsgálatához és az alternatív üzemanyaggal működő járművek használatának elősegítéséhez közvetlenül kapcsolódó módosításokra kell korlátozódniuk. Célszerűnek tűnik elvégezni a 2006/126/EK irányelv végrehajtásának és alkalmazásának alaposabb elemzését – ideértve bizonyos járműkategóriák elkülönítését is –, amelyet a 2006/126/EK irányelv bármely jövőbeli felülvizsgálatának keretében kell végrehajtani.

(19)

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a levegőminőség javítása érdekében az alternatív üzemanyaggal működő járművek használatának elősegítésével lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön engedélyezzék a 3 500 kg-nál nehezebb, de a 4 250 kg maximális engedélyezett tömeget nem meghaladó, egyes alternatív üzemanyaggal működő járműtípusok B kategóriás vezetői engedéllyel történő vezetését. A 3 500 kg meghaladására indokolt csak abban az esetben lehetőséget biztosítani, ha a megengedett többlettömeg kizárólag az alternatív üzemanyag-ellátó rendszer többlettömegéből származik, valamint ha arra a közúti közlekedésbiztonság negatív hatásainak elkerülésére irányuló korlátozások és feltételek vonatkoznak.

(20)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzésére és továbbképzésére vonatkozó uniós szintű norma továbbfejlesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a közúti fuvarozás határokon átnyúló jellege és azon problémák miatt, amelyeket ezen irányelv megoldani hivatott – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

A 2003/59/EK és a 2006/126/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Alkalmazási kör

Ezt az irányelvet az alábbi személyek által végzett járművezetésre kell alkalmazni:

a továbbiakban: gépjárművezetők, akik az Unión belül, közforgalmú közutakon szállítást végeznek a következő járművekkel:

Ezen irányelv alkalmazásában a plusz jelet („+”) tartalmazó vezetői engedélyek egyes kategóriáira történő hivatkozásokat a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).”"

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Mentességek

(1)   Ez az irányelv nem vonatkozik az alábbi járművek vezetőire:

Tekintettel az e bekezdés f) pontjára, ez az irányelv nem alkalmazandó a vezetői engedélyt vagy a SZAB-ot a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban megszerezni kívánó személyekre, amennyiben munkaalapú tanulás keretében az említett pontban foglalt célra használt járműkategóriának megfelelő kiegészítő gépjárművezető-oktatáson vesznek részt, feltéve, hogy egy másik, SZAB-bal rendelkező személy vagy gépjárművezető-oktató kíséri őket;

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

(3)   Ez az irányelv nem alkalmazandó a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat területén működő vállalkozások által saját tevékenységi körük részeként áruszállítására használt vagy gépjárművezető nélkül bérelt járművekre, kivéve, ha a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenységének része, vagy a megtett távolság meghaladja a járművet tulajdonló, bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől a nemzeti jogban engedélyezett távolságot.”

3.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Továbbképzés

A továbbképzés olyan képzésből áll, amely lehetővé teszi a SZAB-bal rendelkezők számára, hogy a munkájukhoz alapvetően szükséges ismereteket felfrissítsék, különös hangsúlyt fektetve a közúti közlekedés biztonságára, a munkahelyi egészségre és biztonságra és a járművezetés környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére.

Az említett képzést jóváhagyott képzési központok szervezik az I. melléklet 5. szakaszának megfelelően. A képzés tantermi oktatásból, gyakorlati képzésből, és ha rendelkezésre áll ilyen, információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök vagy korszerű szimulátorok segítségével végzett képzésből áll. Amennyiben a gépjárművezető másik vállalkozásnál kezd dolgozni, az addig elvégzett továbbképzést figyelembe kell venni.

A továbbképzést úgy kell megtervezni, hogy kiterjedjen az I. melléklet 1. szakaszában említett tantárgyak némelyikének bővebb tárgyalására és ismétlésére. Számos témára ki kell terjednie és mindig tartalmaznia kell legalább egy, a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat. A képzés témáinak összeállításánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, valamint – amennyire lehetséges – a gépjárművezető sajátos képzési igényeit.”

4.

A 9. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ezen irányelv 1. cikkének a) pontjában említett gépjárművezetők az ezen irányelv 5. cikkében említett alapképesítést abban a tagállamban szerzik meg, amelyben szokásos tartózkodási helyük található, a 2006/126/EK irányelv 12. cikkében meghatározottak szerint.”

5.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Uniós kód

(1)   Az alapképzést igazoló SZAB és a továbbképzést igazoló SZAB alapján a tagállamok illetékes hatóságai – irányelv 5. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 8. cikkének rendelkezéseit figyelembe véve – a megfelelő vezetőiengedély-kategória mellett a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kódot is feltüntetik

Amennyiben annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a SZAB-ot megszerezték, nem tudja feltüntetni az uniós kódot a vezetői engedélyen, gépjárművezetői képesítési igazolványt állít ki a gépjárművezető számára.

A tagállamok kölcsönösen elismerik a gépjárművezetői képesítési igazolványokat. Az igazolvány kibocsátásakor az illetékes hatóságok ellenőrzik az érintett gépjármű-kategóriára kiadott vezetői engedély érvényességét.

(2)   Az 1. cikk b) pontjában említett olyan gépjárművezető, aki közúti árufuvarozásra használt járművet vezet, az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*2) előírt járművezetői igazolvánnyal is bizonyíthatja, hogy rendelkezik azzal a képesítéssel, illetve elvégezte azt a képzést, amelyet ez az irányelv előír, amennyiben az igazolványon szerepel a 95. uniós kód. Ezen irányelv alkalmazásában a kibocsátó tagállam az igazolvány megjegyzési rovatában szerepelteti a 95. uniós kódot, ha az érintett gépjárművezető teljesítette az ezen irányelvben előírt szakmai képesítési követelményeket és a képzési követelményeket.

(3)   Azokat a 2020. május 23. előtt az 1072/2009/EK rendelet 5. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban kiadott járművezetői igazolványokat, amelyeken nem szerepel a 95. uniós kód, lejáratuk időpontjáig el kell fogadni a képesítés bizonyítékaként, az ezen irányelvben foglalt képzési követelményeknek való megfelelés tanúsítására.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).”"

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

Jogérvényesítési hálózat

(1)   A tagállamok jogérvényesítési célból információt cserélnek a kiadott és visszavont SZAB-okról. E célból a tagállamok a Bizottsággal együttműködve elektronikus hálózatot fejlesztenek ki vagy kibővítenek egy létező hálózatot, figyelembe véve a Bizottság értékelését arról, hogy melyik a legköltséghatékonyabb megoldás.

(2)   A hálózat tartalmazhatja a SZAB-okban szereplő információkat és a SZAB-okhoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódó információkat.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok feldolgozása kizárólag az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából és különösen az ezen irányelvben megállapított képzési követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából történjen, összhangban az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*3).

(4)   Biztonságossá kell tenni a hálózathoz való hozzáférést. A tagállamok csak az ezen irányelv végrehajtásáért és az ezen irányelvnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok számára biztosíthatnak hozzáférést.

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”"

7.

Az I. és a II. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 6. cikk (4) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

(*5)  A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).”"

3.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A tagállamok segítik egymást ezen irányelv végrehajtásában, és információcserét folytatnak az általuk kiállított, lecserélt, pótolt, megújított vagy visszavont vezetői engedélyekről. Igénybe veszik a vezetői engedélyek e célból létrehozott uniós hálózatát, amint e hálózat működőképes lesz.

(2)   A hálózatot az uniós jogszabályokban előírt, ellenőrzési célokat szolgáló információcseréhez is fel lehet használni.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatok ezen irányelvben említett kezelésére kizárólag ezen irányelv, valamint a 2003/59/EK és az (EU) 2015/413 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*6) végrehajtása céljából kerül sor. A személyes adatok ezen irányelv keretében történő kezelésére az (EU) 2016/679 (*7) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*8) összhangban kerül sor.

(4)   A hálózathoz való hozzáférést biztonságossá teszik. A tagállamok csak az ezen irányelv, valamint a 2003/59/EK és az (EU) 2015/413 irányelv végrehajtásáért és az azoknak való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok számára biztosíthatnak hozzáférést.

(*6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13., 9. o.)."

(*7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.)."

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).”"