EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R1448

A Bizottság (EU) 2016/1448 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 1.) a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 874/2009/EK rendelet módosításáról

C/2016/5515

OJ L 236, 2.9.2016, p. 1–16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/1448/oj

2.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1448 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. szeptember 1.)

a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 874/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 114. cikkére,

mivel:

(1)

Az alaprendelet alkalmazásában a 874/2009/EK bizottsági rendelet (2) a Közösségi Növényfajta-hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) előtti eljárásokra vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)

A Hivatal előtti eljárások hatékony igazgatása szükségessé teszi, hogy az eljárásokban részt vevő feleket a nevükön és a címükön kívül az e-mail címükkel kelljen feltüntetni, amennyiben az érintett felek használnak e-mail címet.

(3)

Pontosítani kell, hogy a jogi személyek, a gazdasági társaságok és a cégek 874/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében vett hivatalos elnevezésének az adott tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett elnevezésnek kell lennie.

(4)

A közösségi növényfajta-oltalom jogutódja számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Hivatal vagy a fellebbezési tanács előtti eljárásban eredetileg részt vevő fél által választott európai uniós hivatalos nyelvtől eltérő európai uniós hivatalos nyelvet használjon.

(5)

A fordítási költségek csökkentése és az eljárás felgyorsítása érdekében a Hivatal vagy a fellebbezési tanács számára – az eljárásban részt vevő összes fél egyetértésével – lehetővé kell tenni, hogy az eljárás során egyetlen európai uniós hivatalos nyelvet használjon. Ugyanennek kell vonatkoznia a tanúk és szakértők meghallgatására, valamint az eljárásban részt vevő felek dokumentumainak fordítására. Ugyanezen okból kifolyólag lehetségesnek kell lennie, hogy a nagy terjedelmű dokumentumok fordítása azok kivonatának vagy összefoglalásának fordítására korlátozódjon.

(6)

A közösségi növényfajta-oltalomra irányadó jogszabályok egyre összetettebbé válása megköveteli, hogy a 874/2009/EK rendelet 6. cikkében említett, jogi képesítéssel rendelkező tagok jogi diplomával, valamint a szellemi tulajdonjog, a növényfajta-oltalom vagy a növényfajta-bejegyzési eljárás területén elismert tapasztalattal rendelkezzenek.

(7)

Indokolt, hogy a fellebbezési tanács tagjai a feladataik ellátásáért díjazásban részesüljenek, amelynek mértékét az igazgatási tanácsnak kell meghatároznia a Hivatal elnökének javaslata alapján.

(8)

Az egyértelműség érdekében nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a szakmai vizsgálat konkrét hatóköréért a vizsgálóhivatalra hárul a felelősség. Nyilvánvalóvá kell továbbá tenni, hogy az igazgatási tanács a vizsgálóhivatal kérésére módosíthatja vagy érvénytelenítheti ezt a kijelölést.

(9)

Az átláthatóság érdekében az igazgatási tanács számára lehetővé kell tenni, hogy a kijelölést bizonyos követelményektől tegye függővé, valamint arra, hogy megállapítsa a Hivatal által a kijelöléshez követendő eljárásokat.

(10)

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések keretében a különbözőség, az azonosság és az állandóság vizsgálata céljából benyújtandó növényanyagokra, valamint a növényanyagok vizsgálóhivatalok közötti továbbítására vonatkozóan fontos vezérelveket kidolgozni. Ezért indokolt, hogy az igazgatási tanács elfogadjon ilyen elveket.

(11)

A 874/2009/EK rendelet 14. cikkében egyértelműbben ki kell mondani, hogy a rendelkezés a vizsgálóhivatalként eljáró kirendeltségekkel és fiókhivatalokkal foglalkozik. Ezenfelül e rendelkezésnek egyértelműen ki kell mondania, hogy e kirendeltségek kijelölésekor vagy e fiókhivatalok létrehozásakor ugyanazok a szabályok követendőek, mint vizsgálóhivatalok kijelölésekor.

(12)

A 874/2009/EK rendelet 15. cikkét össze kell hangolni a rendelet többi rendelkezésének szövegezésével. Pontosítani kell továbbá, hogy harmadik felek irányában csak az írásbeli megállapodás aláírását követően végrehajtott cselekmények minősülnek a Hivatal jogcselekményeinek.

(13)

A 874/2009/EK rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében említett könyvvizsgálói jelentések összehasonlíthatósága szükségessé teszi, hogy e jelentések benyújtása a Hivatal által meghatározandó harmonizált formában történjen. Ezen túlmenően a Hivatal számára lehetővé kell tenni, hogy csökkentse a vizsgálóhivatalnak fizetendő díjat, ha a könyvvizsgálói jelentést nem nyújtják be időben.

(14)

A 874/2009/EK rendelet 15. cikkének (6) bekezdését át kell fogalmazni, hogy lehetővé tegye a vizsgálóhivatal kijelölésének módosítását.

(15)

A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések tényleges, hatékony és gyors vizsgálata szükségessé teszi, hogy a bejelentések csak a Hivatalhoz kerüljenek benyújtásra, az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében létrehozott, kijelölt kirendeltségekhez vagy fiókhivatalokhoz ne.

(16)

A 874/2009/EK rendelet 17. cikke a bejelentések átvételére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az átvételi elismervénynek az átvett dokumentumok jellegére is hivatkoznia kell. Pontosítani kell továbbá, hogy az átvételi elismervényt elektronikus úton kell megküldeni a Hivatal részére.

(17)

A 874/2009/EK rendelet 18. cikkének (3) bekezdése meghatározza azokat az információkat, amelyeket a kérelmezőnek fel kell tüntetnie a fajtára vonatkozó tulajdonjog iránti kérelemben, valamint a fajta hitelesítésre és forgalmazásra történő hivatalos elfogadására irányuló kérelemben, amennyiben a fajta hivatalos leírása a hivatalos elfogadás részét képezi. Mivel az utóbbi kérelem benyújtható olyan országban vagy olyan regionális szervezethez, amely nem rendelkezik tagsággal az Új Növényfajták Nemzetközi Oltalmi Uniójában (UPOV), az adott cikkben a tagállamra és az UPOV-ra történő hivatkozást indokolt törölni a fajta hitelesítésre és forgalmazásra történő hivatalos elfogadására irányuló kérelem vonatkozásában.

(18)

A 874/2009/EK rendelet 19. cikkében pontosítani kell, hogy a nemesítőtől eltérő személy kizárólag akkor nyújthat be kérelmet, ha a nemesítő az adott személyt erre megfelelően felhatalmazta, és hogy a kérelemnek tartalmaznia kell az eljárási képviselő nevét és címét. E rendelkezést jobban össze kell hangolni az UPOV nemzetközi szabványainak megfelelően kidolgozott szakmai kérdőív szövegezésével.

(19)

Az egyértelműség végett, valamint az esetleges hiányosságok vagy átfedések elkerülése érdekében a 874/2009/EK rendelet 22. cikkében indokolt pontosítani, hogy vizsgálati iránymutatások esetén a nemzetségek és fajok szerinti UPOV-iránymutatások alkalmazandók, amennyiben az igazgatási tanács nem hozott határozatot vagy a Hivatal elnöke nem hozott ideiglenes határozatot. Amennyiben az előbbi iránymutatások nem állnak rendelkezésre, a növényfajta szakmai vizsgálatáért felelős illetékes hatóság által kidolgozott nemzeti iránymutatásokat kell alkalmazni, amennyiben a Hivatal elnöke ezzel egyetért.

(20)

A vizsgálati iránymutatásokról szóló határozatoknak állandó érvényűnek kell lenniük, mivel fontosak a felhasználóik számára. A 874/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdését ezért törölni kell, annak kifejezése érdekében, hogy a Hivatal elnöke által az említett cikk (1) bekezdésében meghatározott jogkörének gyakorlásakor hozott határozat nem ideiglenes határozat.

(21)

A 874/2009/EK rendelet 24. cikkét indokolt naprakésszé tenni annak kifejezése érdekében, hogy a Hivatal és a vizsgálóhivatal közötti kommunikáció immár elektronikus úton zajlik.

(22)

Az Európai Unió területén kívüli illetékes hatóság által elvégzett vagy még le nem zárt vizsgálat vizsgálati jelentésének elfogadása tekintetében elő kell írni, hogy a Hivatal igazgatási tanácsának hozzájárulása alapján írásbeli megállapodást kell kötni. A Hivatal figyelembe vehet továbbá olyan jelentést, amelyet az UPOV-ban tagsággal rendelkező harmadik ország vagy regionális szervezet illetékes hatósága, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) részes fele dolgozott ki. Végezetül indokolt beilleszteni egy arra vonatkozó követelményt, hogy rendelkezni kell a harmadik ország érintett nemzetségek vagy fajok vizsgálata tekintetében szerzett tapasztalataira vonatkozó információkkal.

(23)

Figyelemmel arra, hogy a Hivatalnak minden nemzetség és faj tekintetében kell növényfajta-oltalmat biztosítania, indokolt lehetővé tenni a Hivatal számára, hogy az UPOV-ban tagsággal rendelkező harmadik ország vagy regionális szervezet illetékes hatóságától, valamint a TRIPS-megállapodásban részes harmadik ország illetékes hatóságától szakmai vizsgálat lefolytatását kérje, amennyiben nincs lehetőség arra, hogy az adott nemzetségre vagy fajra irányuló szakmai vizsgálatra az Európai Unión belüli vizsgálóhivatalban kerüljön sor, és amennyiben nem áll rendelkezésre, illetve várhatóan nem fog rendelkezésre állni szakmai vizsgálat eredményeiről szóló vizsgálati jelentés. A Hivatal igazgatási tanácsának hozzájárulása alapján, bizonyos feltételek mellett írásbeli megállapodást kell kötni.

(24)

Figyelemmel arra, hogy a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésekkel már nem nemzeti kirendeltségek foglalkoznak, a 874/2009/EK rendelet 28. cikkének szövegezését indokolt megfelelően kiigazítani.

(25)

Az adminisztratív terhek korlátozása érdekében nem kell előírni a szabadalmi tanúsítvány(ok) hitelesített másolatát.

(26)

A fellebbező feleknek időnként eljárási képviselőket kell igénybe venniük. A 874/2009/EK rendelet 45. cikkében ezért indokolt pontosítani, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbező fél által megbízott lehetséges eljárási képviselőre vonatkozó információkat.

(27)

Hatékonysági okokból a fellebbezési tanács számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ugyanazon eljárás vagy együttes eljárás keretében több fellebbezést tárgyaljon.

(28)

A 874/2009/EK rendelet 53. cikkének (4) bekezdését több pontosítással kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a rendelkezés igazodjon a rendelet és más uniós jogszabályok alkalmazása során feltárt igényekhez és szerzett tapasztalatokhoz.

(29)

Jogbiztonsági okokból a Hivatal által az alaprendelet 20. cikkében említett semmissé nyilvánítási, illetve a 21. cikkében említett törlési eljárás során hozott határozat tekintetében indokolt szabályokat beilleszteni.

(30)

Figyelemmel arra, hogy a Hivatal elektronikus eszközöket fejlesztett ki, a közösségi növényfajta-oltalmi okiratot elektronikus úton kell kiadni.

(31)

Figyelemmel arra, hogy elektronikus aláírás használatára vonatkozó eljárás nincs, indokolt a 874/2009/EK rendelet 57. cikkében szereplő hivatkozást módosítani és csak elektronikus hitelesítésre hivatkozni.

(32)

Az egyértelműség érdekében a 874/2009/EK rendelet 62. cikkében indokolt pontosítani, hogy a Hivatal a tanúk és a szakértők számára előleget biztosíthat. Egyértelművé kell tenni továbbá a Hivatalra vagy az érintett félre a fizetés tekintetében háruló végső kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(33)

A 874/2009/EK rendelet 63. cikkében említett jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan pontosabb szabályokra van szükség. Ezen túlmenően, figyelemmel arra, hogy fellebbezési eljárás során a szóbeli eljárást bonyolító személy nem a Hivatal alkalmazottja, a rendelkezést indokolt módosítani annak biztosítása érdekében, hogy az eljárást a Hivatalon kívüli személy is lebonyolíthassa.

(34)

Az elektronikus vagy más műszaki eszközzel történő iratkézbesítésre vonatkozóan indokolt további részletes szabályokat bevezetni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy egy vagy több fél által megbízott egy vagy több eljárási képviselő esetén a Hivatal kinek címezze az étesítést.

(35)

A 874/2009/EK rendelet 67. cikkében pontosítani kell, hogy a Hivatal elnökének meg kell határoznia azt az időszakot is, amelyen belül úgy tekintendő, hogy közzététel esetén az iratok kézbesítettnek tekintendők.

(36)

Átláthatósági okokból a Hivatal elnöke által elfogadott határidő-hosszabbítást indokolt minden naptári év elején közzétenni a Hivatalos Közlönyben. Ezenfelül ésszerű lehetővé tenni a határidő-hosszabbítást, ha az eljárásban részt vevő felek egyikének elektronikus összeköttetése szünetel, és bizonyítani tudja a szolgáltató részéről a szünetelést.

(37)

Az eljárások egyszerűsítése és az erőforrások optimalizálása érdekében indokolt az eljárás együttesen eljáró feleit felkérni arra, hogy egy eljárási képviselő nevét jelentsék be, és meghatározni a szabályokat az olyan esetekre, amelyekben ezt nem tették meg.

(38)

Figyelemmel arra, hogy a Hivatal csökkenteni kívánja a papíralapú dokumentumok használatát, a továbbiakban nem szükséges a megbízólevelet több példányban benyújtani abban az esetben, ha a megbízólevél egynél több eljárásra vonatkozik.

(39)

Annak biztosítása érdekében, hogy az eljárásban részt vevő többi fél pontos tájékoztatásban részesüljön, pontosítani kell azokat a feltételeket, amelyek mellett az eljárási képviselők törlésre kerülnek a Hivatal nyilvántartásából.

(40)

A 874/2009/EK rendelet 81. cikke meghatározza a Hivatal különleges nyilvántartási bejegyzéseinek feltételeit. A jogerős ítélet jellegének egyértelművé tétele érdekében pontosítani kell, hogy jogerős ítélet mindaddig nem jegyezhető be a nyilvántartásba, amíg fellebbezés tárgyát képezi.

(41)

A 874/2009/EK rendeletben előírt eljárások összetettségére tekintettel az eljárásokban részt vevő szakértők díjazását ki kell igazítani. Ezen túlmenően, mivel a szakmai vizsgálatra sor kerülhet vizsgálóhivatalban vagy szakmailag alkalmas testületnél, a rendelkezést a szakmailag alkalmas testületre való hivatkozással kell kiegészíteni.

(42)

A 874/2009/EK rendelet módosításakor a rendelet szövegezését össze kell hangolni az alaprendelet szövegezésével.

(43)

A 874/2009/EK rendeletet ezért megfelelően módosítani kell.

(44)

A Közösségi Növényfajta-hivatal igazgatási tanácsának véleményét kikérték.

(45)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növényfajta-oltalmi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 874/2009/EK rendelet módosítása

A 874/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az eljárásban részt vevő feleket a nevükön és a címükön kívül az e-mail címükkel kell feltüntetni, amennyiben az érintett felek használnak e-mail címet.

(2)   A természetes személyek nevét a személy családi és utóneveivel kell feltüntetni. A jogi személyeket, valamint a gazdasági társaságokat és a cégeket az adott tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett hivatalos elnevezésükkel kell feltüntetni.”

2.

A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett jogutód azonban kérheti, hogy a további eljárás során az Európai Unió másik hivatalos nyelvét használják, amennyiben az erre irányuló kérelmét a közösségi növényfajta-oltalom átruházásának a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába történő bejegyzésekor benyújtja.”

3.

A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha az (1) bekezdésben említett bizonyítás valamelyik eljárásban részt vevő fél kérelmére történik, és valamelyik eljárásban részt vevő fél, tanú vagy szakértő az Európai Unió egyetlen hivatalos nyelvén sem tudja megfelelően kifejezni magát, az csak abban az esetben hallgatható meg, ha a kérelmet előterjesztő fél gondoskodik az eljárásban részt vevő felek által együttesen használt európai uniós hivatalos nyelvre vagy a Hivatal alkalmazottai által használt nyelvre történő tolmácsolásról.

Az eljárásban részt vevő felek, tanú vagy szakértő, valamint a Hivatal alkalmazottai vagy a fellebbezési tanács tagjai megállapodhatnak arról, hogy a szóbeli eljárás során az Európai Unió egyetlen hivatalos nyelvét használják.

A Hivatal az első bekezdésben foglaltaktól eltérést engedélyezhet.”

4.

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben az eljárásban részt vevő fél az Európai Unió bármely hivatalos nyelvétől eltérő nyelven nyújt be okiratot, a Hivatal kérheti az érintett féltől, hogy a benyújtott okiratot fordíttassa le az érintett fél, illetve a Hivatal eljáró alkalmazottai vagy a fellebbezési tanács tagjai által használt európai uniós hivatalos nyelvek egyikére.

(2)   Amennyiben az eljárásban részt vevő fél valamely okiratról fordítást nyújt be, a Hivatal előírhatja, hogy az általa megállapított határidőn belül igazolást nyújtsanak be annak igazolása érdekében, hogy a fordítás megfelel az eredeti szövegnek. A nagy terjedelmű okiratok fordítása kivonatokra vagy összefoglalókra korlátozható. A Hivatal vagy a fellebbezési tanács azonban – a saját kezdeményezésére vagy az eljárásban részt vevő felek valamelyikének kérésére – bármikor megkövetelheti ezen okiratok részletesebb vagy teljes fordítását.

Az eljárásban részt vevő felek, illetve a Hivatal alkalmazottai vagy a fellebbezési tanács tagjai megállapodhatnak arról, hogy az okiratokról az Európai Unió egyetlen hivatalos nyelvén készüljön fordítás.”

5.

A 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A jogi képesítéssel rendelkező tagnak jogi diplomával, valamint a szellemi tulajdonjog, a növényfajta-oltalom vagy a növényfajta-bejegyzési eljárás területén elismert tapasztalattal kell rendelkeznie.”

6.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Tanácsadás

A Hivatal alkalmazottai az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett nemzeti kirendeltségek, valamint az e rendelet 13. cikkében említett vizsgálóhivatalok, illetve az e rendelet 14. cikkében említett kirendeltségek helyiségeit az eljárásban részt vevő felek vagy harmadik személyek számára rendszeresített ügyfélfogadási napok tartása céljából térítésmentesen használhatják.”

7.

A 11. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A fellebbezési tanács elnöke és tagjai a feladataik ellátásáért díjazásban részesülnek. A díjazást a Hivatal igazgatási tanácsa határozza meg a Hivatal elnökének javaslata alapján.”

8.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha az igazgatási tanács bizonyos nemzetségekre vagy fajokra irányuló szakmai vizsgálat lefolytatását valamely tagállam illetékes hivatalára bízza, a Hivatal elnöke értesíti az említett hivatalt (a továbbiakban: vizsgálóhivatal) erről (a továbbiakban: vizsgálóhivatal kijelölése). A kijelölés az értesítés napján lép hatályba. Ez a rendelkezés a vizsgálóhivatal kijelölésének módosítására vagy visszavonására – e rendelet 15. cikkének (6) bekezdésére is figyelemmel – értelemszerűen alkalmazandó.”;

b)

a rendelkezés a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az igazgatási tanács – a Hivatal vonatkozó követelményeinek, iránymutatásainak és eljárásainak betartására is figyelemmel – jelöl ki vizsgálóhivatalt vagy terjeszti ki valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölésének hatályát.

Amennyiben valamely vizsgálóhivatal az alaprendelet 56. cikkének (3) bekezdésében említett, szakmailag alkalmas testületet vesz igénybe, a vizsgálóhivatal gondoskodik a Hivatal vonatkozó követelményeinek, iránymutatásainak és eljárásainak betartásáról.

A Hivatal ellenőrzést folytat annak felmérése érdekében, hogy a vizsgálóhivatal betartja-e a Hivatal vonatkozó követelményeit, iránymutatásait és eljárásait. Ellenőrzést követően a Hivatal ellenőrzési jelentést dolgoz ki.

Az igazgatási tanács a vizsgálóhivatal kijelöléséről szóló határozatát a Hivatal által kidolgozott ellenőrzési jelentésre alapozza.

(1b)   Az igazgatási tanács valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölése hatályának a Hivatal által kezdeményezett kiterjesztése érdekében – ellenőrzési jelentés hiányában – határozatát a Hivatal által kidolgozott, a Hivatal vonatkozó követelményeinek, iránymutatásainak és eljárásainak betartását értékelő jelentésre alapozhatja.

Az igazgatási tanács valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölése hatályának a vizsgálóhivatal által kezdeményezett kiterjesztése érdekében határozatát a Hivatal által kidolgozott ellenőrzési jelentésre alapozza.

(1c)   Az igazgatási tanács az ellenőrzési jelentés alapján határozhat arról, hogy valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölését visszavonja, illetve hatályát szűkíti.

A vizsgálóhivatalnak a Hivatal által elfogadott kérelme alapján egy adott vizsgálóhivatal meglévő kijelölésének hatálya szűkíthető. A Hivatal a hatályszűkítést a 15. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásban hajtja végre.”;

c)

a (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A Hivatal kidolgozhat a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések keretében a különbözőség, az azonosság és az állandóság vizsgálata céljából benyújtott növényanyagok vizsgálóhivatalok általi felhasználására vonatkozó vezérelveket. E vezérelvek kiterjedhetnek az említett növényanyagok vizsgálóhivatalok közötti továbbításának feltételeire.”

9.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Kirendeltség kijelölése vagy az alaprendelet 55. cikkének (2) bekezdésében említett fiókhivatal létrehozása”;

b)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha a Hivatal az alaprendelet 55. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a fajták szakmai vizsgálatának elvégzését valamely kirendeltségre kívánja bízni (a továbbiakban: kirendeltség kijelölése), e kirendeltségeknek a vizsgálóhivatalként történő működésre való szakmai alkalmasságát indokoló nyilatkozatot nyújt be az igazgatási tanácshoz a hozzájárulása megszerzésének céljából. A 13. cikk (1a), (1b) és (1c) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha az igazgatási tanács az (1) és a (2) bekezdésben említett indokoló nyilatkozatokat elfogadja, a Hivatal elnöke a kirendeltség kijelöléséről értesíti az érintett kirendeltséget, vagy a fiókhivatal létrehozását közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az említett kijelölés vagy létrehozás kizárólag az igazgatási tanács hozzájárulásával vonható vissza. A 13. cikk (2) és (3) bekezdése az e cikk (1) bekezdésében említett kirendeltség alkalmazottaira értelemszerűen alkalmazandó.”

10.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A vizsgálóhivatal vagy kirendeltség kijelölése a Hivatal és a vizsgálóhivatal vagy a kirendeltség írásbeli megállapodásával lép hatályba, amely rendelkezik a növényfajták bizonyos nemzetségekre és fajokra irányuló, a vizsgálóhivatal vagy a kirendeltség általi szakmai vizsgálatának lefolytatásáról, valamint az alaprendelet 58. cikkében említett díj Hivatal általi megfizetéséről. Az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett fiókhivatalt a Hivatal által kiadott, a munkamódszereket meghatározó belső szabályzat hozza létre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett írásbeli megállapodás joghatása az, hogy a megállapodás aláírását követően végrehajtott cselekmények vagy a vizsgálóhivatal alkalmazottainak a megállapodásban foglaltak szerint végrehajtandó cselekményei harmadik felek irányában a Hivatal jogcselekményeinek minősülnek.”;

b)

az (5) és a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A vizsgálóhivatal az elvégzett szakmai vizsgálatok és a szükséges referenciagyűjtemények fenntartási költségeinek bontását – kérésre – időszakonként benyújtja a Hivatalnak. A (3) bekezdésben foglalt körülmények esetén a vizsgálóhivatal a testületekről külön könyvvizsgálói jelentést nyújt be a Hivatalnak.

A (3) bekezdésben foglalt körülmények esetén a vizsgálóhivatal figyelembe veszi az e testületek felmerült költségeit. A Hivatal megállapítja a költségek bontásának formátumát. Ha a Hivatal két kérését követően a vizsgálóhivatal nem közli a Hivatallal a költségek bontását a Hivatal által meghatározott határidőn belül, a (4) bekezdésben említett díj 20 %-kal csökkenthető.

(6)   A vizsgálóhivatal vagy kirendeltség kijelölésének visszavonása vagy módosítása az (1) bekezdésben említett írásbeli megállapodás hatályon kívül helyezésének napja előtt nem léphet hatályba.”

11.

A 17. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amikor az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett egyes igazgatási feladatokat ellátó nemzeti kirendeltség vagy fiókhivatal bejelentést vesz át, elektronikus úton megküldi az átvételi elismervényt és az alaprendelet 49. cikke (2) bekezdésének megfelelően továbbítja a bejelentést a Hivatalnak. Az átvételi elismervény tartalmazza a nemzeti kirendeltség vagy fiókhivatal által adott ügyiratszámot, a továbbított okiratok jellegét és számát és a nemzeti kirendeltségnél vagy fiókhivatalnál történő átvétel napját. A nemzeti kirendeltség vagy fiókhivatal a Hivatalnak megküldött átvételi elismervény egy példányát elektronikus vagy más úton továbbítja a bejelentőnek.

(2)   Ha a Hivatal a bejelentőtől közvetlenül vagy valamelyik nemzeti kirendeltségen vagy fiókhivatalon keresztül bejelentést vesz át, akkor – az egyéb rendelkezések sérelme nélkül – ügyiratszámmal látja el a bejelentést tartalmazó okiratokat, megjelöli a Hivatal általi átvétel napját, és átvételi elismervényt ad ki a bejelentőnek. Az elismervény tartalmazza a Hivatal által adott ügyiratszámot, az átvett okiratok jellegét és számát, a Hivatal általi átvétel napját, valamint az alaprendelet 51. cikke értelmében vett bejelentés napját. Az átvételi elismervény egy példányát továbbítani kell ahhoz a nemzeti kirendeltséghez vagy fiókhivatalhoz, amelynek közvetítésével a Hivatal a bejelentést megkapta.”

12.

A 18. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A kérelem kizárólag akkor felel meg az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének j) pontjában megállapított feltételnek, ha a fajtára vonatkozóan beadott bármely korábbi kérelemben megjelölt napot és országot – a kérelmező legjobb tudomása szerint – a következők tekintetében feltüntették:

a)

valamelyik tagállamban vagy az Új Növényfajták Nemzetközi Oltalmi Uniójában (UPOV) tagsággal rendelkező országban a fajtára vonatkozóan benyújtott tulajdonjog iránti kérelem; valamint

b)

a fajta hitelesítésre és forgalmazásra történő hivatalos elfogadása iránti kérelem, amennyiben a fajta hivatalos leírása a hivatalos elfogadás részét képezi.”

13.

A 19. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A kérelmező a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett bejelentőlapon vagy szakmai kérdőíven – adott esetben – a következő információkat tünteti fel:

a)

a kérelmező személyazonossága és kapcsolattartási adatai, eljárásban részt vevő félként a 2. cikkben említettek szerinti megnevezése, valamint – adott esetben – az eljárási képviselő neve és címe;

b)

amennyiben a kérelmező nem a nemesítő, a nemesítő neve és címe, valamint a közösségi növényfajta-oltalom kérelmezésére való jogosultsága;

c)

azon nem, faj vagy alfaj tudományos neve, amelyhez a fajta tartozik, valamint annak közönséges neve;

d)

a fajtanév, vagy ennek hiányában az ideiglenes megnevezés;

e)

a fajta nemesítésének, illetve felfedezésének és kifejlesztésének helye, valamint a fajta fenntartása és szaporítása, többek között bármely olyan fajta vagy fajták jellemzőire, termesztésére vonatkozó információk, amelyek anyagát a fajta előállításához ismételten fel kell használni. A fajta előállításához ismételten felhasználandó anyag esetén a kérelmező, ha úgy kívánja, az anyagra vonatkozó információkat a Hivatal által a 86. cikk értelmében biztosított formanyomtatványon közölheti;

f)

a fajta jellemzői, beleértve a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett szakmai kérdőív alapján bizonyos jellemzők kifejeződési formáját is;

g)

adott esetben a hasonló fajták és az azoktól való eltérések, amelyek a kérelmező véleménye szerint relevánsak a szakmai vizsgálat szempontjából;

h)

a fajta megkülönböztetésében esetlegesen segítő további információk, beleértve a fajtát ábrázoló színes fényképeket és a szakmai vizsgálat során vizsgálandó növényanyagra vonatkozó egyéb információkat is;

i)

adott esetben a géntechnológiával módosított jellemzők, amennyiben az érintett fajta a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) 2. cikkének (2) bekezdése értelmében géntechnológiával módosított szervezet;

j)

az a nap, amelyen a fajtaösszetevőknek vagy a fajta betakarított anyagának mások számára történő bármely értékesítése vagy első elidegenítése történt, a fajtának az Európai Unió területén, illetve egy vagy több harmadik országban történő hasznosítása céljából, vagy az alaprendelet 10. cikke szerinti újdonság értékelése céljából, illetőleg nyilatkozat arról, hogy erre az értékesítésre vagy első elidegenítésre még nem került sor;

k)

a megkeresett hatóság megnevezése és az e rendelet 18. cikke (3) bekezdésében említett kérelmek ügyiratszáma;

l)

a fajta számára megadott, hatályos nemzeti vagy regionális növényfajta-oltalom;

m)

az érintett fajtára vonatkozóan fajtajegyzékbe történő felvétel vagy nyilvántartásba vétel céljából benyújtottak-e kérelmet, illetve hoztak-e határozatot a 68/193/EGK tanácsi irányelv (**) 5. cikke, a 2002/53/EK tanácsi irányelv (***) 10. cikke, a 2002/55/EK tanácsi irányelv (****) 10. cikke és a 2014/97/EU bizottsági végrehajtási irányelv (*****) 5. cikke alapján.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.)."

(**)  A Tanács 1968. április 9-i 68/193/EGK irányelve a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 93., 1968.4.17., 15. o.)."

(***)  A Tanács 2002. június 13-i 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.)."

(****)  A Tanács 2002. június 13-i 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.)."

(*****)  A Bizottság 2014. október 15-i 2014/97/EU végrehajtási irányelve a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 298., 2014.10.16., 16. o.).”"

14.

A 22. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A Hivatal által létrehozott vizsgálati iránymutatásokra vonatkozóan az igazgatási tanács által hozott határozat vagy a Hivatal elnöke által hozott, a (2) bekezdésben említett ideiglenes határozat hiányában a nemzetségek és fajok szerinti UPOV-iránymutatások alkalmazandóak. Ezen iránymutatások hiányában a növényfajta szakmai vizsgálatáért felelős illetékes hatóság által kidolgozott nemzeti iránymutatások alkalmazhatók, amennyiben a Hivatal elnöke egyetért azok alkalmazásával. Az illetékes hatóság megküldi ezen iránymutatásokat a Hivatalnak, amely azt közzéteszi a honlapján.”

15.

A 23. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

16.

A 24. cikk bevezető szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„Az alaprendelet 55. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Hivatal a fajtára vonatkozó alábbi okiratokat elektronikus formában küldi meg a vizsgálóhivatalnak:”

17.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a szakmai vizsgálatot az igazgatási tanács által az alaprendelet 55. cikkének (1) bekezdése szerint végzett kijelöléssel, valamint az e rendelet 13. cikkének (1a) bekezdésében említett követelményekkel összhangban végezték, és azt az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 22. és 23. cikke értelmében kiadott vizsgálati iránymutatásoknak és a megadott általános utasításoknak megfelelően folytatták le;”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az UPOV-ban tagsággal rendelkező vagy a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS-megállapodás) részes harmadik országban vagy regionális szervezet területén elvégzett vagy még le nem zárt, hivatalos célból végzett szakmai vizsgálat eredményeiről szóló vizsgálati jelentést a Hivatal határozathozatalhoz kellő alapnak tekintheti, amennyiben a szakmai vizsgálat megfelel a Hivatal és az említett harmadik ország vagy regionális szervezet illetékes hatósága közötti írásbeli megállapodásban megállapított feltételeknek. E feltételek között legalább a következők szerepelnek:

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett, az anyagra vonatkozó feltételek;

b)

az a feltétel, hogy a szakmai vizsgálatot az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 22. cikke alapján kiadott vizsgálati iránymutatásoknak vagy általános utasításoknak megfelelően folytatták le;

c)

az a feltétel, hogy a Hivatalnak alkalma volt felmérni az adott harmadik országban vagy az adott regionális szervezet területén található létesítményeknek az érintett fajra irányuló szakmai vizsgálat elvégzésére való alkalmasságát;

d)

az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti, a jelentések rendelkezésre állására vonatkozó feltételek;

e)

az a feltétel, hogy a harmadik ország megfelelő tapasztalattal rendelkezik az érintett nemzetség vagy faj vizsgálatában; és

f)

az a feltétel, hogy az írásbeli megállapodás az igazgatási tanács hozzájárulásával jöjjön létre.”;

c)

a cikk a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Hivatal felkérheti az UPOV-ban tagsággal rendelkező vagy a TRIPS-megállapodásban részes harmadik ország vagy regionális szervezet illetékes hatóságát a szakmai vizsgálat lefolytatására, amennyiben a Hivatal és az adott illetékes hatóság között írásbeli megállapodás aláírására került sor, és amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

nincs lehetőség arra, hogy az adott fajra irányuló szakmai vizsgálatra az Európai Unión belüli vizsgálóhivatalban kerüljön sor, és a (4) bekezdésben említett szakmai vizsgálat eredményeiről szóló vizsgálati jelentés nem áll rendelkezésre, illetve várhatóan nem fog rendelkezésre állni;

b)

a (4) bekezdésben említett szakmai vizsgálat eredményeiről szóló vizsgálati jelentés várhatóan rendelkezésre fog állni, de a (4) bekezdésben a szakmai vizsgálat lefolytatására vonatkozóan megállapított feltételek nem teljesülnek.

(6)   Az (5) bekezdésben említett írásbeli megállapodás az igazgatási tanács hozzájárulásával jön létre, az alábbi feltételek alapján:

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett, az anyagra vonatkozó feltételek;

b)

az a feltétel, hogy a szakmai vizsgálatot az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 22. cikke alapján kiadott vizsgálati iránymutatásoknak, illetve általános utasításoknak megfelelően folytatják le;

c)

az a feltétel, hogy a Hivatalnak alkalma volt felmérni az adott harmadik országban vagy az adott regionális szervezet területén található létesítmények alkalmasságát az érintett fajjal kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére, valamint figyelemmel kísérni az érintett szakmai vizsgálatot;

d)

az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti, a jelentések rendelkezésre állására vonatkozó feltételek;

e)

az a feltétel, hogy a harmadik ország megfelelő tapasztalattal rendelkezik az érintett nemzetség vagy faj vizsgálatában.”

18.

A 28. cikk első bekezdésében az „illetve, ha a javaslatot ahhoz a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéshez mellékelik, amelyet az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt nemzeti kirendeltséghez vagy létrehozott fiókhivatalhoz nyújtanak be, azt két példányban kell beadni” szövegrészt el kell hagyni.

19.

A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a szabadalom számát feltüntető szabadalmi tanúsítvány(ok) elektronikus példánya és a biotechnológiai találmány szabadalmaztatására vonatkozó kérelem, valamint a szabadalmat engedélyező hatóság vagy hatóságok;”;

b)

a (3) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a szabadalom számát feltüntető szabadalmi tanúsítvány(ok) elektronikus példánya és a biotechnológiai találmány szabadalmaztatására vonatkozó kérelem, valamint a szabadalmat engedélyező hatóság vagy hatóságok;”;

20.

A 45. cikk a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a fellebbező fél mint a fellebbezési eljárásban részt vevő fél megnevezése a 2. cikknek megfelelően, valamint – amennyiben a fellebbező fél megbízott eljárási képviselőt – az eljárási képviselő neve és címe;”.

21.

A rendelet a következő 51a. cikkel egészül ki:

„51a. cikk

Több fellebbezés

(1)   Ha egy határozat ellen több fellebbezést nyújtanak be, a fellebbezések vizsgálhatók ugyanazon eljárás keretében.

(2)   Ha a határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket azonos összetételű tanácsnak kell vizsgálnia, a tanács egyesített eljárás keretében tárgyalhatja a fellebbezéseket.”

22.

Az 53. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Hivatal a mulasztásnak betudható, nyilvánvaló eljárási hibát tartalmazó bejegyzést törli a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásából, illetve az ilyen hibát tartalmazó határozatot visszavonja.”

23.

A rendelet a következő 53a. cikkel egészül ki:

„53a. cikk

Semmissé nyilvánítási és törlési eljárás

(1)   A Hivatal az alaprendelet 20. cikkében említett semmissé nyilvánítási, illetve a 21. cikkében említett törlési eljárást indíthat, ha komoly kétségek merülnek fel az okirat érvényességét illetően. Ilyen eljárást a Hivatal a saját kezdeményezésére vagy kérelem alapján kezdeményezhet.

(2)   Az alaprendelet 20. cikkében említett semmissé nyilvánítási, vagy a 21. cikkében említett törlési eljárásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a jogcím érvényességét illetően komoly kétségeket felvető bizonyítékokat és tényeket, és a kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)

a semmissé nyilvánítani vagy törölni kért bejegyzés tekintetében:

i.

a közösségi növényfajta-oltalom nyilvántartási száma;

ii.

a közösségi növényfajta-oltalom jogosultjának neve és címe;

b)

a kérelem alapját képező indokok tekintetében:

i.

a semmissé nyilvánítási vagy törlési eljárás megindítása iránti kérelem alapját képező indokok közlése;

ii.

a fenti indokok alátámasztására előterjesztett tények, bizonyítékok és érvek feltüntetése;

c)

a kérelmet előterjesztő személy neve és címe, valamint – amennyiben megbízott eljárási képviselőt – e képviselő neve és címe.

(3)   A Hivatal által a (2) bekezdésben említett kérelem elutasítása tárgyában hozott bármely határozatot továbbítani kell a kérelmet előterjesztő személynek és a közösségi növényfajta-oltalom jogosultjának.

(4)   A Hivatal nem veszi figyelembe az általa kitűzött határidőn kívül benyújtott írásbeli beadványokat, okiratokat, illetve azok részeit.

(5)   A Hivatal által közösségi növényfajta-oltalom semmissé nyilvánítása vagy törlése tárgyában hozott bármely határozatot közzé kell tenni a 87. cikkben említett Hivatalos Közlönyben.”

24.

Az 54. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ezt az okiratot a Hivatal állítja ki digitális dokumentum formájában az oltalom jogosultja vagy eljárási képviselője részére.”

25.

Az 57. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy dokumentumot elektronikus úton nyújtanak be a Hivatalhoz, a feladó nevének feltüntetése, valamint a felhasználónév és a jelszó sikeres megadásából álló elektronikus hitelesítés az aláírással egyenértékűnek minősül.”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az eljárásban részt vevő fél által benyújtott dokumentumot elektronikus úton vagy papíralapon továbbítani kell a többi félnek és az érintett vizsgálóhivatalnak.

Papíralapú beadványok esetén az eljárással, két vagy több közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéssel, illetve hasznosítási joggal kapcsolatos dokumentumokat megfelelő számú példányban kell benyújtani. A hiányzó példányokat az érintett fél költségére kell benyújtani.”

26.

Az 58. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A nem a Hivatal által hozott jogerős ítéletek és határozatok okirati bizonyítékait vagy az eljárásban érintett fél által benyújtandó egyéb okirati bizonyítékokat elegendő digitális dokumentum vagy nem hitelesített másolat formájában beadni.”

27.

A 62. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hivatal által beidézett és a Hivatal előtt megjelenő tanúk és szakértők utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére jogosultak. A Hivatal biztosíthat számukra előleget.”;

b)

a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tanúk vagy szakértők szóbeli meghallgatását kérő fél – a költségek megosztása és meghatározása tárgyában az 52. cikk alapján hozott határozatra is figyelemmel – megtéríti a bizonyítás költségeit a Hivatal részére.”

28.

A 63. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki: „A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Hivatal megjelent tisztviselőinek, a megjelent feleknek, eljárási képviselőiknek, valamint tanúknak és szakértőknek a nevét is.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, valamint a szóbeli eljárást vagy tanúmeghallgatást vezető személy írja alá.”

29.

A 64. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hivatal előtt folyó eljárás során a Hivatal által az eljárásban részt vevő valamelyik fél részére történő iratkézbesítés digitális dokumentum formájában, nem hitelesített másolat formájában, kinyomatott formában vagy az eredeti dokumentum formájában történik. Az eljárásban részt vevő egyéb felektől származó dokumentumok kézbesíthetők nem hitelesített másolat formájában.”;

b)

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A kézbesítésre az alábbiak valamelyike útján kerül sor:

a)

elektronikus úton vagy bármely más műszaki eszközzel a 64a. cikknek megfelelően;

b)

postai úton a 65. cikknek megfelelően;

c)

személyes kézbesítés útján a 66. cikknek megfelelően;

d)

közzététel útján a 67. cikknek megfelelően.

(4)   Az alaprendelet 79. cikke szerint kézbesítendő intézkedéseket tartalmazó dokumentumok vagy másolataik kézbesítése a Hivatal elnöke által meghatározandó elektronikus úton vagy postai úton, tértivevényes ajánlott levélben történik.”

30.

A rendelet a következő 64a. cikkel egészül ki:

„64a. cikk

Elektronikus úton vagy bármely más műszaki eszközzel történő kézbesítés

(1)   Az elektronikus úton történő kézbesítés esetén a kézbesítendő dokumentum digitális másolatának továbbításával történik. A kézbesítés azon a napon tekintendő megtörténtnek, amikor a címzett megkapta a tájékoztatást. A Hivatal elnöke meghatározza az elektronikus úton történő kézbesítés részleteit.

(2)   Amennyiben a kézbesítés elektronikus úton történik, az eljárásban részt vevő fél, ideértve az eljárási képviselőjét is, elektronikus címet ad meg a Hivatalnak valamennyi hivatalos kommunikáció céljára.

(3)   A Hivatal elnöke meghatározza az egyéb műszaki kommunikációs eszközzel történő kézbesítés részleteit.”

31.

A rendelet a következő 66a. cikkel egészül ki:

„66a. cikk

Eljárási képviselők részére történő kézbesítés

(1)   Amennyiben eljárási képviselőt bíznak meg, vagy amennyiben a 73. cikk (5) bekezdése szerinti együttes bejelentésben elsőként megnevezett bejelentő minősül az eljárási képviselőnek, az értesítéseket az eljárási képviselőnek kell címezni.

(2)   Amennyiben egyetlen fél számára több eljárási képviselőt bíznak meg, az eljárási képviselők egyikének értesítése elegendő, kivéve, ha külön kézbesítési címet jelöltek meg.

(3)   Amennyiben több fél egy közös eljárási képviselőt bíz meg, a releváns dokumentumok e képviselő részére kézbesítése elegendő.”

32.

A 67. cikk második mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A közzététel részleteit a Hivatal elnöke határozza meg, továbbá meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a releváns dokumentum kézbesítettnek minősül.”

33.

A 71. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az első mondatban említett napok a Hivatal elnöke által minden naptári év kezdete előtt meghatározott napok, és azokat közzé kell tenni a 87. cikkben említett Hivatalos Közlönyben.”;

b)

a (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az elektronikus úton benyújtott dokumentumok tekintetében az első albekezdés megfelelően alkalmazandó, amennyiben a Hivatal vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének elektronikus kommunikációs eszközökkel való összeköttetése szünetel. Az eljárásban részt vevő feleknek bizonyítaniuk kell az elektronikus szolgáltatón keresztül az összeköttetés szünetelését.”

34.

A 73. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az együttesen eljáró egy vagy több fél egy eljárási képviselőt bíz meg, és erről értesíti a Hivatalt. Amennyiben nem értesítik a Hivatalt az eljárási képviselőről, a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésben vagy a Hivatal által biztosítandó hasznosítási jog iránti kérelemben, vagy valamely kifogásban elsőként megnevezett eljárásban részt vevő fél minősül az eljárásban részt vevő másik fél vagy felek megbízott eljárási képviselőjének.”;

b)

e cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6)   Az (5) bekezdés akkor alkalmazandó, ha az eljárás során növényfajta-oltalom egy vagy több személyre kerül átruházásra, és ha ezek a személyek egy vagy több eljárási képviselőt bíztak meg.”

35.

A 74. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A megbízólevél egy vagy több eljárásra vonatkozhat. Az eljárásban részt vevő fél olyan általános megbízólevelet is kiadhat, amely a képviselőt a fél összes eljárásában eljárási képviselőként történő fellépésre jogosítja fel. Az általános megbízólevelet tartalmazó egyetlen okirat is elegendő.”;

b)

e cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések nyilvántartásából törölni kell az eljárási képviselőre vonatkozó bejegyzést:

a)

az eljárási képviselő halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén;

b)

ha az eljárási képviselő állandó lakóhelye, illetve székhelye vagy telephelye már nem az Európai Unió területén található;

c)

ha az eljárási képviselőt már nem bízza meg az eljárásban részt vevő fél, és az adott fél megfelelően tájékoztatta a Hivatalt.”

36.

A 78. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

e rendelet 20. cikke szerinti elsőbbség igénylése (a korábbi kérelem kelte és helye);”;

b)

e cikk a következő e) ponttal egészül ki:

„e)

a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésből fakadó jog biztosítékként vagy egyéb dologi jogok (ius in rem) tárgyaként történő felajánlása.”

37.

A 81. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés az alaprendelet 98. és 99. cikkében említett követelések tárgyában indított keresetekre és a fellebbezés tárgyát nem képező jogerős ítéletre, valamint az eljárás egyéb módon történő megszüntetésére megfelelően alkalmazandó.

(3)   Ha a fajtákat eredeti, illetőleg alapvetően származtatott fajtaként azonosítják, a bejegyzés iránti kérelmet az eljárásban részt vevő felek együttesen vagy egyénileg is előterjeszthetik. Az eljárásban részt vevő felek egyike által benyújtott kérelemhez az alaprendelet 87. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett információk megfelelő okirati bizonyítékát kell csatolni, hogy a kérelem a másik fél kérelmének helyébe léphessen. Ezen okirati bizonyítéknak tartalmaznia kell az érintett fajták eredeti, illetőleg alapvetően származtatott fajtaként történő azonosítását, valamint a másik fél általi, peren kívüli elismerést, vagy a jogerős ítéletet.”

38.

A 82. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Hivatal elnöke az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése alapján egyes igazgatási feladatok ellátásában érintett nemzeti kirendeltségek vagy fiókhivatalok helyiségeiben nyilvános betekintést engedélyezhet a nyilvántartásba.”

39.

A 83. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az eljárással kapcsolatos dokumentumokat elektronikus formában, az eljáráshoz rendelt ügyiratszámmal ellátott elektronikus aktákban tárolják, kivéve a fellebbezési tanács tagjainak, illetve a Hivatal vagy az érintett vizsgálóhivatal alkalmazottainak kizárására vagy kifogásolására vonatkozó dokumentumokat, amelyek tárolása elkülönítve történik.

(2)   A Hivatal az (1) bekezdésben említett aktából elektronikus példányt (irattári példányt) tárol, amely az akta valódi és teljes példányának tekintendő. A vizsgálóhivatal tárolja az adott eljárással kapcsolatos további dokumentumok másolatát (vizsgálati példányt).”

40.

A 91. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az akták tagállami bíróságoknak vagy ügyészségeknek történő továbbításakor a Hivatal megjelöli a közösségi növényfajta-oltalom bejelentésével vagy megadásával kapcsolatos iratokba való betekintést az alaprendelet 33a. és 88. cikke értelmében érintő korlátozásokat.”

41.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. szeptember 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(2)  A Bizottság 2009. szeptember 17-i 874/2009/EK rendelete a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról (HL L 251., 2009.9.24., 3. o.).


MELLÉKLET

A 874/2009/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 3. pontban a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Szakértő részére díj kizárólag akkor fizethető, ha a szakértő alátámasztó okirattal igazolja, hogy nem vizsgálóhivatal vagy szakmailag alkalmas testület alkalmazottja.”

2.

Az 5. pont a következőképpen módosul:

a)

az a) pontban az „500” helyébe „550” lép;

b)

a b) pontban a „250” helyébe „400” lép;

c)

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

közösségi növényfajta-oltalom semmissé nyilvánítási vagy törlési eljárása esetében: 450 EUR.”


Top