This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0240
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL AND THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE on the implementation by the Member States of Council Directive 2006/117 EURATOM on the supervision and control of shipments of radioactive waste and spent fuels
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 2006/117/Euratom tanácsi irányelv tagállamok általi végrehajtásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 2006/117/Euratom tanácsi irányelv tagállamok általi végrehajtásáról
/* COM/2013/0240 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 2006/117/Euratom tanácsi irányelv tagállamok általi végrehajtásáról /* COM/2013/0240 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ
EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK a radioaktív
hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és
ellenőrzéséről szóló 2006/117/Euratom tanácsi irányelv tagállamok általi
végrehajtásáról TARTALOMJEGYZÉK 1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4 1.1........ Háttér............................................................................................................................. 4 1.2........ Jogi keret....................................................................................................................... 5 1.3........ A szállítások felügyeletére és
ellenőrzésére vonatkozó általános elvek............................... 6 2........... Az általános rendelkezések
végrehajtása.......................................................................... 7 2.1........ Az irányelv átültetése...................................................................................................... 7 2.2........ A szállítások felügyeletét és
ellenőrzését lehetővé tévő egységes formanyomtatvány.......... 7 2.3........ Illetékes hatóságok......................................................................................................... 7 2.4........ Adatok és iratok továbbítása.......................................................................................... 8 2.5........ A tanácsadó bizottság..................................................................................................... 8 2.6........ Rendszeres jelentéstétel.................................................................................................. 8 3........... A tagállamok jelentései................................................................................................... 9 3.1........ Szállítások...................................................................................................................... 9 3.2........ A Közösségből történő kivitel....................................................................................... 10 4........... Következtetések........................................................................................................... 10 1. Bevezetés A 2006/117/Euratom tanácsi irányelv[1] létrehozta a radioaktív hulladékok és a
kiégett fűtőelemek határokon átnyúló szállításának közösségi szintű felügyeleti
és ellenőrzési rendszerét a lakosság megfelelő védelmének biztosítása céljából.
Az irányelv minden olyan, országhatárokat átlépő szállítmányra vonatkozik,
amelynek származási országa, rendeltetési országa vagy bármely tranzitországa a
Közösség tagállama. Rendelkezik arról, hogy a radioaktív hulladékok és a
kiégett fűtőelemek valamely tagállamba irányuló vagy valamely tagállamon
áthaladó szállítmányairól az érintett tagállamok értesítést kapjanak, és vagy
hozzájáruljanak a szállításhoz, vagy indokolás mellett megtagadják azt. Az irányelv rendszeres jelentéstételt is
előír: a tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak, a Bizottság pedig az
Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság számára. E jelentéstétel célja hasznos áttekintést nyújtani a
Közösség-szerte kiadott engedélyekről, és lehetővé tenni az irányelv
előírásainak végrehajtása során a tagállamok számára felmerülő gyakorlati
nehézségek azonosítását, valamint az alkalmazott megoldások megismerését. Ez az első bizottsági jelentés a
2006/117/Euratom tanácsi irányelv végrehajtásáról. A bevezetést követően a
jelentés a következőkre tér ki: –
visszajelzés az irányelv általános rendelkezéseinek
(4. fejezet) végrehajtásáról, –
összefoglaló áttekintés az irányelv végrehajtása
kapcsán a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott adatokról. Ezek az
információk az egyes tagállamokkal folytatott konzultációkon alapulnak. Az
irányelv tagállamok általi végrehajtásával kapcsolatos részletes információkat
a SWD(2013) 150 bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza. E jelentés befejező része felvázolja a további
figyelmet igénylő kihívásokat, amelyekkel a tanácsadó bizottsággal és a
tagállamokkal folytatott szoros együttműködés keretében kell majd foglalkozni. 1.1. Háttér Minden uniós tagállamban keletkezik radioaktív
hulladék, hiszen az sokféle tevékenységből származhat: atomerőművekben végzett
villamosenergia-termelésből, valamint a gyógyászatban, az iparban, a
mezőgazdaságban, a kutatásban és az oktatásban alkalmazott radioaktív
izotópokból. Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek.
A kiégett fűtőelem olyan nukleáris üzemanyag, amelyet már besugároztak és a
reaktormagból véglegesen eltávolítottak. A reaktormagból való eltávolítás után
a kiégett fűtőelemeket a reaktor mellett kialakított medencékben tárolják, hogy
eredeti hőmérsékletük és sugárzási szintjük csökkenjen. A reaktortól azután
közúton, vasúton vagy tengeren kell ezeket elszállítani ideiglenes tárolóba
vagy újrafeldolgozó üzembe. A 27 tagállamból 14-nek van működő
atomerőműve, további 2 tagállamban pedig még folyik atomerőművek leszerelése.[2] A legtöbb tagállam rendelkezik
kutatóreaktorral. Minden tagállam teljes felelősséggel tartozik
a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésére vonatkozó nemzeti
politikájáért. A kiégett fűtőelemek tekinthetők újrafelhasználható
erőforrásnak, amely újrafeldolgozható, vagy tekinthetők radioaktív hulladéknak,
amelyet ennek megfelelően kell elhelyezni. A kiégett fűtőelemekre ezért
különleges figyelmet kell fordítani. Bárhogyan
is rendelkezik egy tagállam a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek
kezeléséről, ezeket az anyagokat szállítani kell egyik tagállamból a másikba,
illetve a Közösségbe be és onnan ki. 1.2. Jogi
keret A radioaktív hulladékok és a kiégett
fűtőelemek szállításával kapcsolatos műveleteket több különböző közösségi
előírás[3] és
kötelező erejű nemzetközi egyezmény[4]
szabályozza, ezek különösen a radioaktív anyagok biztonságos szállítására és
azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek mellett a radioaktív hulladékokat
vagy kiégett fűtőelemeket a rendeltetési hely szerinti országban véglegesen
vagy átmenetileg tárolják. A munkavállalók és a lakosság egészségének
védelmére vonatkozó közösségi jogi rendelkezések értelmében a radioaktív
hulladékok és a kiégett fűtőelemek tagállamok közötti szállítása, valamint a
Közösség területére való beszállítása, illetve az onnan való kiszállítása
minden esetben egy közös kötelező előzetes engedélyezési rendszer hatálya alá
tartozik. Ez az 1992-ben létrehozott előzetes engedélyezési rendszer[5] 2006-ban jelentősen módosult a radioaktív
hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és
ellenőrzéséről szóló irányelv[6] (a
továbbiakban: a szállítási irányelv) elfogadásával. Az 1992-ben elfogadott
irányelv rendelkezéseit a tapasztalatok fényében módosítani kellett: egyes
fogalmakat és meghatározásokat egyértelműbbé kellett tenni vagy be kellett
vezetni, a korábban figyelmen kívül hagyott helyzetekről rendelkezni kellett,
valamint egyszerűsíteni kellett a radioaktív hulladékok tagállamok közötti
szállítása esetén alkalmazandó eljárást. Más módosításokra azért kerül sor,
hogy biztosított legyen az újabb közösségi és nemzetközi rendelkezésekkel való
összhang, különös tekintettel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében a
kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok
kezelésének biztonságáról létrejött közös egyezményre, melyhez a Közösség 2006.
január 2-án csatlakozott. A szállítási irányelv rendelkezései nem sértik
a tagállamok azon jogát, hogy a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozás céljából
exportálják. Az irányelv egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy a
rendeltetési hely szerinti tagállamnak fogadnia kell a végleges kezelésre vagy
végleges elhelyezésre szánt radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek
szállítmányait, kivéve a származási országba való visszaszállítás esetét. A
szállítmányok elutasíthatók, de az elutasítást az irányelvben meghatározott
kritériumok alapján meg kell indokolni. A szállítási irányelv megtiltja viszont
a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek exportját az afrikai,
karib-térségi és csendes-óceáni országokba, illetve bármely olyan harmadik
országba, amely nem rendelkezik a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek
biztonságos kezeléséhez szükséges erőforrásokkal. A nemrég elfogadott 2011/70/Euratom tanácsi
irányelv[7] (a
továbbiakban: a radioaktív hulladékokról szóló irányelv) további megkötéseket
vezet be a radioaktív hulladékok, ezen belül a hulladéknak tekintett és
végleges elhelyezésre szánt kiégett fűtőelemek szállítása tekintetében. A
radioaktív hulladékokról szóló irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében
megfogalmazott alapelv szerint a radioaktív hulladékot abban a tagállamban kell
véglegesen elhelyezni, amelyikben keletkezett, kivéve, ha a szállítás
időpontjában az érintett tagállam és egy másik tagállam vagy egy harmadik
ország között egyikük végleges elhelyezésre szolgáló létesítményének
használatára vonatkozó megállapodás lépett hatályba. Az ilyen megállapodásnak
meg kell felelnie a Bizottság által a szállítási irányelv 16. cikkének (2)
bekezdésével összhangban meghatározott kritériumoknak, valamint a radioaktív
hulladékokról szóló irányelv előírásainak, amelyek többek között azt is
tartalmazzák, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a szállítást
megelőzően már biztonságosan üzemelnie kell. A radioaktív hulladékokról szóló irányelv nem
érinti a tagállamok azon jogát, hogy fogadják harmadik országok feldolgozásra
vagy újrafeldolgozásra szánt kiégett fűtőelemeit vagy radioaktív hulladékát, és
azt kezelés után visszaszállítsák a származási országba. Hasonlóképpen
megengedett a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek másik tagállamba
vagy harmadik országba való szállítása feldolgozás vagy újrafeldolgozás
céljából. Mindkét esetben a radioaktív anyagokat küldő tagállam vagy harmadik
ország viseli a végső felelősséget ezen anyagok – és a melléktermékként
termelődő esetleges hulladék – biztonságos és felelősségteljes végleges
elhelyezéséért. 1.3. A
szállítások felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó általános elvek Az a birtokos[8],
aki radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek Közösségen belüli szállítását
vagy szállíttatását tervezi, köteles megfelelően kitöltött engedélykérelmet
benyújtani a származási tagállam illetékes hatóságaihoz. Egy kérelem több szállítmányra
is vonatkozhat, amennyiben azok ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek,
azonos útvonalon mozognak (tranzitországok és határátlépési pontok
tekintetében), és ugyanazok az illetékes hatóságok. Radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek
Közösségbe való behozatala esetén a címzettnek kell engedélykérelmet
benyújtania a rendeltetési tagállam illetékes hatóságaihoz. Amennyiben egy
tagállamból harmadik országba szállítanak radioaktív hulladékot, a származási
tagállam illetékes hatóságai kapcsolatba lépnek a rendeltetési ország megfelelő
hatóságaival. A szállításra csak az után kerülhet sor, hogy
a rendeltetési ország és valamennyi tranzitország hatóságai értesítették a
származási ország illetékes hatóságait hozzájárulásukról. A szállítási irányelv
két hónapos időszakot biztosít az értesítés kézhezvételét követően a
hozzájárulás megadására vagy megtagadására. Ha a rendeltetési tagállam vagy
valamely tranzittagállam megtagadja a hozzájárulást, e döntését meg kell
indokolnia a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésére és
szállítására vonatkozó jogszabályok, illetve a radioaktív anyagok szállítására
vonatkozó nemzeti, közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések alapján. A rendeltetési és a tranzittagállamok
feltételeket is szabhatnak a szállításhoz. A Közösségen belüli szállítások
esetében ezek a feltételek nem lehetnek szigorúbbak, mint a radioaktív
hulladékok országon belüli szállítására vonatkozó, a kérdéses tagállamban
hatályos nemzeti jogszabályok előírásai. Amennyiben a szállítás feltételei nem
teljesülnek, illetve a szállítás nem bonyolítható le, a származási tagállam
illetékes hatóságainak gondoskodniuk kell arról, hogy a kérdéses radioaktív
hulladékokat vagy kiégett fűtőelemeket azok birtokosa visszavegye, hacsak nincs
lehetőség más biztonságos intézkedés megtételére. 2. Az általános
rendelkezések végrehajtása 2.1. Az
irányelv átültetése A szállítási irányelv értelmében a
tagállamoknak 2008. december 25. előtt hatályba kellett léptetniük azokat a
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek az
irányelvnek való megfeleléshez. A legtöbb tagállam betartotta ezt a határidőt,
csupán néhányban nem történt meg időben az átültetés, és ezekben az esetekben a
Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. A szóban forgó tagállamok
ezután értesítést küldtek az irányelvet átültető intézkedéseikről, így a
Bizottságnak 2009 második felében sikerült lezárnia az eseteket Görögország
kivételével, amely 2010 szeptemberében közölte átültető rendelkezéseit. 2010 végével a 2006/117/Euratom tanácsi
irányelv átültetése lezárult, és úgy tekinthető, hogy azt minden uniós
tagállamban végre is hajtják. 2.2. A
szállítások felügyeletét és ellenőrzését lehetővé tévő egységes
formanyomtatvány A szállítási irányelv úgy rendelkezik, hogy az
irányelv hatálya alá tartotó szállításokhoz egy egységes formanyomtatványt kell
használni. A kezdeti tapasztalatok fényében a Bizottság új határozatot hozott a
radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyelete és
ellenőrzése céljából alkalmazandó egységes formanyomtatvány megállapításáról,
amely 2008 áprilisában került közzétételre az Európai Unió Hivatalos
Lapjában.[9] A radioaktív hulladékok és a kiégett
fűtőelemek szállításához (beleértve a hulladéknak tekintett és végső elhelyezésre
szánt kiégett fűtőelemeket is) a formanyomtatvány melléklete különböző
űrlapokat tartalmaz: engedély iránti kérelem, a kérelem átvételének elismerése,
a szállítás engedélyezése vagy megtagadása, a szállítmány leírása és a
küldeménydarabok listája, valamint a szállítmány átvételének elismerése. A
formanyomtatvány a megfelelően kitöltött kérelem kritériumait is felsorolja. Mivel a 2006/117/Euratom tanácsi irányelv és a
2006/117/Euratom tanácsi irányelvben előírt, a radioaktív hulladékok és a
kiégett fűtőelemek szállításának felügyelete és ellenőrzése céljából
alkalmazandó egységes formanyomtatvány megállapításáról szóló, 2008. március
5-i C(2008)793 bizottsági határozat (2008/312/Euratom) magyarázó megjegyzései
között következetlenséget fedeztek fel, ez utóbbi szövege helyesbítésre került.[10] A tagállamok az egységes formanyomtatvány
használata kapcsán beszámoltak bizonyos nehézségekről. Az említett
következetlenségről és a felmerült nehézségekről a SWD(2013) 150
bizottsági szolgálati munkadokumentum nyújt részletesebb tájékoztatást. A
nehézségekkel a tanácsadó bizottság foglalkozni fog. 2.3. Illetékes
hatóságok Az illetékes hatóságok azok, amelyek a
származási, a tranzit- vagy a rendeltetési országok jogszabályai értelmében
felhatalmazással rendelkeznek a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek
szállítására vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési rendszer megvalósítására. A
Bizottsággal való kommunikáció megkönnyítése érdekében minden tagállamnak meg
kell küldenie a Bizottság részére az illetékes hatóságával vagy hatóságaival
kapcsolatos minden szükséges információt és elérhetőséget. Az illetékes hatóságok jegyzéke az Európai
Bizottság Europa honlapján a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/energy/nuclear/transport/shipment_directive_en.htm. 2.4. Adatok
és iratok továbbítása A szállítási irányelv 19. cikke értelmében a
Bizottság ajánlásokat dolgoz ki az irányelv rendelkezéseivel kapcsolatos
dokumentumok és információk biztonságos és hatékony továbbítására. Ezenfelül a
Bizottságnak egy olyan elektronikus kommunikációs platformot is létre kell
hoznia és fenn kell tartania, ahol az egyes tagállamok illetékes hatóságainak
neve és címe, az általuk elfogadott nyelvek felsorolása, valamint a szállítás
engedélyezéséhez szükséges valamennyi általános és esetleges további feltétel
megtekinthető. A dokumentumok és az információk biztonságos
és hatékony továbbításáról elfogadott bizottsági ajánlás 2009 júliusában került
közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.[11] Ami az elektronikus platformot illeti, a
Bizottság weboldalakat hozott létre (lásd a fent megadott internetcímet), ahol
a szállítási irányelvvel kapcsolatban minden releváns információ megtalálható.
Az adatok az egyes tagállamok által a Bizottsághoz az irányelv 18. cikke (2)
bekezdésének megfelelően eljuttatott tájékoztatás fényében rendszeresen
frissülnek. 2.5. A
tanácsadó bizottság A Bizottság munkáját az irányelvben
megállapított feladatok teljesítése során egy, a tagállamok képviselőiből álló,
tanácsadó jellegű bizottság segíti. Első ülésére 2007 májusában került sor,
akkor elfogadta alapszabályát és az elkövetkezendő évek munkaprogramját. Ez
ideig a tanácsadó bizottság kilenc, a Bizottság képviselője által szervezett és
vezetett ülést tartott. A tanácsadó bizottság véleményt nyilvánított: –
az egységes formanyomtatvány bevezetéséről és
használatáról, –
a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek
harmadik országokba való kivitelére alkalmazandó kritériumokról szóló
bizottsági ajánlásról, –
a dokumentumok és az információk biztonságos és
hatékony továbbításáról szóló bizottsági ajánlásról. A bizottság véleményét jegyzőkönyvek rögzítik. A tanácsadó bizottság eddigi munkája arról
tanúskodik, hogy a testület jó és hasznos eszköze a tagállami képviselők egymás
közötti, illetve a Bizottsággal való tapasztalatcseréjének. 2.6. Rendszeres
jelentéstétel A tagállamok 2011 végéig, majd ezt követően
háromévenként jelentést kell küldjenek a Bizottságnak a szállítási irányelv
végrehajtásáról. A Bizottság a tagállami jelentések alapján készítette ezt az
első összefoglaló jelentést az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság számára. A jelentés hasznos áttekintést nyújt
a Közösség-szerte kiadott engedélyekről, és azonosítja az irányelv előírásainak
végrehajtása során a tagállamok számára felmerülő gyakorlati nehézségeket,
valamint az ezekre kialakított megoldásokat. Az irányelv 20. cikkével és a 21. cikkében
említett eljárásokkal összhangban a Bizottság kikérte a tanácsadó bizottság
véleményét a jelentés tervezetéről és a kapcsolódó munkadokumentumról. A
tanácsadó bizottság tagjai lényegi észrevételeket nem tettek, főleg egyes
elérhetőségek változásáról számoltak be. A jelentéstétel során különleges figyelmet
kell fordítani a nem engedélyezett szállításokhoz és a be nem jelentett
radioaktív hulladékokhoz kapcsolódó visszaszállításokra (az irányelv 4. cikke).
Ezen első jelentés alkalmával elmondható, hogy a Bizottság nem értesült olyan
szállítmányról, amely a 4. cikk rendelkezései alá tartozna. 3. A tagállamok
jelentései A jelentéstételi folyamat egyszerűsítése
érdekében a Bizottság két részből álló jelentéstételi mintát bocsátott a
tagállamok rendelkezésére. Az első rész az irányelv végrehajtásával kapcsolatos
tájékoztatásra, a második rész a szállítmányokkal kapcsolatos tájékoztatásra
szolgál. Minden tagállam megküldte jelentését a Bizottságnak. A benyújtott
adatokat a Bizottság elemezte, és egyes, további felvilágosítást igénylő
esetekben kétoldalú egyeztetést folytatott a megfelelő tagállamokkal. Ez a
jelentés áttekintést nyújt a tagállamok jelentéseinek főbb pontjairól. További
részletek az e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban
találhatók. Általánosságban elmondható, hogy a tagállamok
nem ütköztek jelentős nehézségekbe az irányelv végrehajtása során. A következő
két problémát azonban több tagállam is felvetette: –
mivel az Unión belül nincsen egységesítve a
radioaktív hulladékok mentesítési szintje, előfordulhat, hogy egy radioaktív
elemeket tartalmazó anyagot az egyik tagállamban már közönséges, egy másikban
viszont még radioaktív hulladéknak kell tekinteni, –
rendezetlen a természetes eredetű radioaktív
anyagokat tartalmazó olyan hulladékok (NORM-hulladékok[12]) országhatárokat átlépő szállításának esete,
amelyek nem az alapvető biztonsági előírásokra vonatkozó irányelvben
meghatározott engedélyezett eljárásokból származnak. Ezek a hulladékok ki
vannak zárva a szállítási irányelv hatálya alól, de nem tartoznak az
ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló
irányelv[13]
hatálya alá sem. E két kérdést a Bizottság alaposabban meg
fogja vizsgálni és a tanácsadó bizottság elé terjeszti. 3.1. Szállítások A szállítási irányelv előírja, hogy radioaktív
hulladékok és kiégett fűtőelemek a tagállamok között csak akkor szállíthatók,
ha minden érintett tagállam illetékes hatósága előzetes értesítés alapján
hozzájárulását adta a szállításhoz. A 27 tagállam közül 14 engedélyezett
szállítást az irányelv értelmében. A kiadott engedélyek száma viszonylag
alacsony. Az e jelentés által lefedett időszakban, vagyis 2008 és 2011 között a
tagállamok 161, az irányelv hatálya alá tartozó engedélyt adtak ki.[14] Az engedélyek 74%-a hulladékok
szállítására, fennmaradó 26%-a kiégett fűtőelemek szállítására vonatkozik. A legtöbb szállítás a tagállamok között
valósult meg. Részletesebb adatokkal az e jelentést kísérő bizottsági
szolgálati munkadokumentum szolgál. 3.2. A
Közösségből történő kivitel A
szállítási irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy maguk határozzák
meg saját kiégettfűtőelem-ciklussal kapcsolatos politikájukat, így azt sem
tiltja, hogy a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozás céljából exportálják,
figyelembe véve a nukleáris közös piac elveit, különösen az áruk Unión belüli
szabad mozgásának elvét. Az irányelv 16. cikkének (1) bekezdése ugyanakkor
egyértelműen kimondja, mely esetekben tilos a kivitel. Különösen fontos, hogy a
tagállamok illetékes hatóságai ne engedélyezzenek szállítást olyan harmadik
országba, amely nem rendelkezik a radioaktív hulladékok vagy a kiégett
fűtőelemek biztonságos kezeléséhez szükséges adminisztratív és technikai
kapacitással, valamint hatósági szervezettel – amint ezt a közös egyezmény is
megfogalmazza. Ezért a 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően
a Bizottság a 21. cikkben megállapított eljárással összhangban a tanácsadó
bizottsággal konzultálva és többek között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
(NAÜ) vonatkozó biztonsági előírásait figyelembe véve meghatározta azokat a
kritériumokat, amelyek megkönnyítik a tagállamok számára a kiviteli
követelmények teljesülésének vizsgálatát. E kritériumok egy bizottsági ajánlás
formájában kerültek közzétételre 2008 decemberében az Európai Unió Hivatalos
Lapjában.[15] A tagállamok által jelentett adatok szerint a
harmadik országba irányuló kivitelre vonatkozó engedélyek száma viszonylag
alacsony (az összes jelentett engedély 17%-a). 9 tagállam számolt be összesen
28, az Unión kívülre irányuló szállítás engedélyezéséről; a rendeltetési helyek
Oroszország, Kína, Svájc, Japán és az Egyesült Államok voltak. 16 engedély
vonatkozott kiégett fűtőelemek újrafeldolgozás céljából való szállítására (6
engedély: atomerőművek kiégett fűtőelemei) vagy újrafeldolgozás és tárolás
céljából való szállítására (10 engedély: kutatóreaktorok kiégett fűtőelemei). A
fennmaradó 12 engedély radioaktív hulladékoknak a származási országba való
visszaszállítására vonatkozott (pl. szennyezett anyagok egyik tagállamban
megvalósuló kezeléséből származó radioaktív hulladék). A tagállamok jelentései szerint a szállításokat
és a kiviteleket a szállítási irányelvben megállapított eljárásoknak és
előírásoknak megfelelően felügyelik és ellenőrzik. Azonban a rendelkezésére
álló adatok alapján a Bizottságnak nem áll módjában ellenőrizni, hogy a
kivitelre vonatkozóan a bizottsági ajánlásban szereplő kritériumok
maradéktalanul teljesülnek-e. Nem garantálható, hogy az atomsorompó-szerződés
aláírása és jóváhagyása kapcsán a harmadik országok valóban a NAÜ biztosítéki
megállapodásának és kapcsolódó jegyzőkönyveinek hatálya alá helyezték a kiégett
fűtőelemekkel foglalkozó létesítményeiket, ahogy az sem, hogy a magas szintű
biztonság követelményei teljesülnek-e a radioaktív hulladékokról szóló
irányelvnek megfelelően. A tagállami jelentések kellő összhangot
mutatnak a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív
hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezmény értelmében
megkövetelt nemzeti jelentésekkel, és megfelelően egészítik ki azokat, lévén
hogy utóbbiak főleg a jogi keretekről és a felelősségi körökről számolnak be. 4. Következtetések A szállítási irányelvet valamennyi uniós
tagállam sikeresen átültette. Az irányelv általános rendelkezései a bizottsági
határozat és az ajánlások elfogadása és közzététele, valamint a tanácsadó
bizottság létrehozása révén végrehajtásra kerültek. Az első jelentéstétel keretében benyújtott
tagállami tájékoztatások értékelése alapján a Bizottság megállapította, hogy az
irányelv végrehajtása immár teljes körű, így biztosítja a lakosság megfelelő
védelmét. Jól felépített és működő keretet biztosít a tagállamok határait
átlépő szállítások felügyeletére és ellenőrzésére, garantálva, hogy radioaktív
hulladékok és kiégett fűtőelemek országhatárokat átlépő szállítására csak akkor
kerül sor, ha minden érintett tagállam illetékes hatósága előzetes értesítés
alapján hozzájárult a szállításhoz. A szállítási irányelv végrehajtása nem okozott
jelentős nehézségeket. A radioaktív hulladékok szállítása keretében a
természetes eredetű radioaktív anyagokat tartalmazó hulladékkal és a mentesítési
szintekkel kapcsolatban felmerült kérdésekkel az irányelv által létrehozott
tanácsadó bizottság foglalkozni fog. Ami a radioaktív hulladékok és a kiégett
fűtőelemek szállítását illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a meglévő nemzeti
rendelkezésekkel, nevezetesen a munkavállalók és a lakosság egészségének az
ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető
biztonsági előírások megállapításáról szóló irányelv végrehajtására vonatkozó
nemzeti rendelkezésekkel összhangban minden tagállam illetékes hatósága
figyelemmel követheti e szállítmányok mozgását saját területén. Ez a jelentés először nyújt áttekintést a
Közösségben a szállítási irányelv értelmében kiadott engedélyekről. A kiadott
szállítási engedélyek száma viszonylag alacsony, és pontos képet alkothatunk az
Unión kívülre irányuló szállításokról. Noha a Bizottság ajánlásában közzétett
kiviteli kritériumok nem bírnak kötelező jogi erővel, a tagállami gyakorlatokat
kívánatos volna minden tekintetben azokhoz igazítani, ezért ezzel a kérdéssel a
tanácsadó bizottsággal szoros együttműködésben még foglalkozni kell. A radioaktív hulladékokról szóló irányelv
végrehajtása megköveteli, hogy a tagállamok konkrét döntéseket hozzanak a náluk
keletkezett radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos
kezeléséről. Ez bizonyára ki fog hatni az EU-n belüli, illetve az EU-ba
irányuló és az EU-t elhagyó szállításokra. A jövőbeni jelentések képet fognak
adni a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításainak ennek
megfelelő alakulásáról. Végül meg kell jegyezni, hogy az e jelentés
által lefedett időszakban nem történt a radioaktív hulladékok vagy kiégett
fűtőelemek akár országhatáron belüli, akár országhatárokat átlépő szállításával
kapcsolatos olyan baleset, amely radioaktív anyagok környezetbe történő
kibocsátásával járt volna. [1] HL L 337., 2006.12.5., 21. o. [2] A működő atomerőművel rendelkező 14 tagállam: Belgium,
Bulgária, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország,
Hollandia, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország,
Szlovákia és Szlovénia. Litvániában és Olaszországban már csak leszerelés alatt
álló erőművek találhatók. [3] Elsősorban az 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi
irányelv a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból
származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások
megállapításáról, HL L 159., 1996.6.29., 1. o. [4] Elsősorban a kiégett fűtőelemek kezelésének
biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös
NAÜ-egyezmény. [5] Az 1992. február 3-i 92/3/Euratom tanácsi irányelv, HL L
35., 1992.2.12., 24. o. [6] A 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi
irányelv a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának
felügyeletéről és ellenőrzéséről. [7] A 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv a
kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos
kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról, HL L 199., 2011.8.2., 48. o. [8] Birtokos minden olyan természetes vagy jogi személy,
akit vagy amelyet a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek szállításának
lebonyolítását megelőzően ezen anyagokért a vonatkozó nemzeti jogszabályok
alapján jogi felelősség terhel, és aki vagy amely egy címzett részére szállítást
tervez. [9] HL L 107., 2008.4.17., 32. o. [10] HL L 343., 2011. december 23., 149. o. [11] HL L 177., 2009.7.8., 5. o. [12] Naturally Occurring Radioactive Materials. [13] A 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv. [14] Meg kell jegyezni, hogy egyes engedélyek több, egymástól
időben elkülönülő szállításra vonatkoznak, és ezek megvalósulása részben kívül
eshet a mostani jelentéstételi időszakon. [15] HL L 338., 2008.12.17., 69. o.