(1)

Az elmúlt években az Unió az európai gazdaság versenyképességének és rezilienciájának a zöld és digitális átállás révén történő megerősítésére törekedett. A Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményében foglalt európai zöld megállapodásban és az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrehozott, Digitális évtized 2030 szakpolitikai programban gyökerező zöld és digitális átállás ösztönzi a növekedést és az uniós gazdaság korszerűsítését, új üzleti lehetőségeket nyit meg, és segíti az Uniót abban, hogy a versenyelőnyt szerezzen a világpiacokon. Az európai zöld megállapodás ütemtervet határoz meg arra vonatkozóan, hogy az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése révén miként tehető méltányos és inkluzív módon klímasemlegessé és fenntarthatóvá az uniós gazdaság. A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program egyértelmű irányt jelöl ki az Unió digitális átalakulása és a digitális célok 2030-ig történő uniós szintű elérése tekintetében, mindenekelőtt a digitális készségek, a digitális infrastruktúrák, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása tekintetében.

(2)

Az uniós ipar mostanáig jól ki tudta használni az adottságaiból fakadó rezilienciáját, de versenyképességét a jövőben is biztosítani kell. A magas infláció, a munkaerőhiány, az ellátási láncoknak a Covid19-világjárvány utáni zavarai, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, az emelkedő kamatlábak, valamint a növekvő energiaköltségek és inputárak súlyként nehezednek az uniós ipar versenyképességére, és rávilágítottak annak fontosságára, hogy az Unió biztosítsa nyitott stratégiai autonómiáját és csökkentse a harmadik országoktól való függőségét a különböző ágazatokban. Az uniós iparra nehezedő említett nyomásokhoz erős, de nem mindig tisztességes verseny társul a szétaprózott globális piacon. Az Unió már számos kezdeményezést elindított az ipar támogatására, például az „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jei bizottsági közleményben foglalt, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos és fenntartható ellátását biztosító keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet), a nettó zéró technológiai termékek európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a nettó zéró iparról szóló rendelet) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című 2023. március 17-i bizottsági közleményben foglalt az állami támogatásokra vonatkozó új, ideiglenes válság- és átállási keretet, az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszközt, valamint az (EU) 2023/435 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6). Bár ezek a megoldások gyors, célzott és esetenként ideiglenes támogatást nyújtanak, az Uniónak strukturálisabb válaszra van szüksége ágazatainak beruházási igényeire, megőrizve a kohéziót, minőségi munkahelyeket teremtve és megőrizve az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon, ugyanakkor elősegítve a finanszírozáshoz való hozzáférést. Az Uniónak törekednie kell az áttelepítések megakadályozására, a kritikus technológiákat előállító létesítmények harmadik országokból történő visszatelepítésére, valamint arra, hogy a stratégiai függőségek megelőzése érdekében új létesítményeket vonzzon.

(3)

A belső piac jelentős gazdasági, társadalmi és politikai előnyöket hozott az Unió egésze, ezen belül polgárai és vállalkozásai számára. Bár ezeket az előnyöket széles körben elismerik, elengedhetetlen, hogy továbbra is megoldásokat találjunk a benne rejlő kiaknázatlan társadalmi potenciál további hasznosítására. A belső piacnak képesnek kell maradnia a változó geopolitikai dinamikához, a technológiai fejlődéshez, valamint a zöld és digitális átálláshoz való alkalmazkodásra, ugyanakkor tekintettel a népesség öregedésére, elő kell mozdítania az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét, és hozzá kell járulnia az Unió hosszú távú versenyképességének és termelékenységének javításához.

(4)

A digitális technológiák, a mélytechnológiai innováció, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiák és a biotechnológiák Unión belüli bevezetése és léptékváltása alapvető fontosságú lesz az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése céljából, valamint a lehetőségek kiaknázásának és a zöld és digitális átállás célkitűzéseinek teljesítésének céljából, ezáltal biztosítva az Unió szuverenitását és stratégiai autonómiáját, és előmozdítva az Unió iparának versenyképességét és fenntarthatóságát. Ezért azonnali fellépésre van szükség a kritikus technológiák Unión belüli fejlesztésének és gyártásának támogatása érdekében, amelyek az Unió legfőbb stratégiai hiányosságait képezik. A kritikus technológiák fejlesztése és gyártása egymáshoz kapcsolódó gazdasági szereplők értékláncaira épül, amelyek különböző méretű vállalkozásokként – többek között kis- és középvállalkozásokként (kkv-k) – működnek, ágazatokon és határokon átívelően. Ezért az Uniónak meg kell őriznie és meg kell erősítenie azon kritikus technológiák és kapcsolódó szolgáltatásaik értékláncait is, amelyek kritikus fontosságúak az említett kritikus technológiák fejlesztési vagy gyártási tevékenységei szempontjából, és kifejezetten azokra jellemzőek, ezáltal csökkentve az Unió stratégiai függőségeit, és így megőrizve a belső piac integritását, továbbá az egész életen át tartó tanulási, oktatási és képzési projektek és a tanulószerződéses gyakorlati képzések, valamint a mindenki számára hozzáférhető, vonzó, minőségi munkahelyek létrehozása révén kezelnie kell az említett ágazatokban fennálló munkaerő- és szakemberhiányt.

(5)

Ahhoz, hogy egy technológia kritikusnak minősüljön, meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy vagy olyan innovatív elemet hozzon létre, amely jelentős potenciállal rendelkezik a belső piac számára, vagy hogy járuljon hozzá az Unió stratégiai függőségeinek csökkentéséhez vagy megelőzéséhez. A belső piac szempontjából kritikus technológiákban rejlő gazdasági potenciál értékelésekor figyelembe kell venni, hogy egy egyetlen tagállamban végrehajtott intézkedések továbbgyűrűző hatásokkal járhatnak más tagállamokban. Annak értékelésekor, hogy egy technológia hozzájárul-e az Unió stratégiai függőségeinek csökkentéséhez vagy megelőzéséhez, figyelembe kell venni az Unió egészére potenciálisan hatást gyakorló kockázatok azonosítása érdekében uniós szinten végzett elemzést. A Bizottságnak iránymutatást kell kiadnia arra vonatkozóan, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó három ágazatban miként lehet kritikusnak tekinteni a technológiákat, valamint arról, hogy az e technológiák kritikusnak minősítéséhez szükséges feltételeket hogyan lehet teljesíteni úgy, hogy a releváns programok és e rendelet közös stratégiai célkitűzései fényében a releváns programok keretében támogatandó projekteket, vállalatokat és ágazatokat egységesen értelmezzék. Ebben az iránymutatásban a Bizottságnak tovább kell pontosítania az értéklánc és a végtermékek fejlesztése vagy gyártása szempontjából kritikus és rá jellemző, kapcsolódó szolgáltatások fogalmát is. Ez az iránymutatás nem érintheti az egyedi programokra vonatkozó egyéb iránymutatást.

(6)

Támogatni kell a kritikus technológiákat a következő ágazatokban: digitális technológiák és mélytechnológiai innováció, tiszta és erőforrás-hatékony technológiák és biotechnológiák. A mélytechnológiai innováció alatt olyan innovációt kell érteni, amely képes az élvonalbeli tudományban, technológiában és műszaki tudományokban gyökerező, transzformatív megoldások kidolgozására, beleértve a fizikai, biológiai és digitális szférában elért eredményeket ötvöző innovációt is. A digitális technológiák magukban foglalják különösen azokat a technológiákat, amelyek hozzájárulnak a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program céljaihoz és célkitűzéseihez, valamint az (EU) 2022/2481 határozatban meghatározott, több országra kiterjedő projekteket. A tiszta és erőforrás-hatékony technológiák magukban foglalják különösen a nettó zéró kibocsátású technológiákat a nettó zéró iparról szóló rendelet fogalommeghatározásával összhangban. Biotechnológia alatt a tudomány és a technológia élő szervezetekre, valamint azok részeire, termékeire és modelljeire való alkalmazását értjük az élő vagy nem élő anyagok tudás, áruk és szolgáltatások előállítása céljából történő megváltoztatása érdekében, ideértve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet biotechnológiára vonatkozó statisztikai fogalommeghatározásában említett technológiákat, valamint az „A gyógyszerhiány kezelése az EU-ban” című, 2023. október 24-i bizottsági közleményben említett kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékében szereplő gyógyszereket és azok összetevőit. A nettó zéró iparról szóló rendelet értelmében stratégiaiként elismert projektek – amennyiben e projektek megfelelnek a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott reziliencia és versenyképesség kritériumának – és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet értelmében stratégiaiként elismert projekteket automatikusan úgy kell tekinteni, hogy azok hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseihez. A Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyott közös európai érdeket szolgáló fontos projekt tárgyát képező digitális technológiákat és mélytechnológiai innovációt, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákat és a biotechnológiákat kritikusnak kell tekinteni, és az ilyen közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hatálya alá tartozó egyedi projekteknek a vonatkozó program szabályaival összhangban támogathatónak kell lenniük, amennyiben az azonosított finanszírozási hiányt és a támogatható költségeket még nem fedték le teljes mértékben.

(7)

A technológiák fejlesztési és gyártási kapacitásának megerősítése az Unióban nem lehetséges jelentős létszámú szakképzett munkaerő nélkül. A munkaerő- és készséghiány, amely minden ágazatban nőtt, beleértve a zöld és digitális átállás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazatokat is, a demográfiai változások fényében várhatóan tovább fog nőni, veszélyeztetve az e rendeletben azonosított releváns ágazatokban a technológiák térnyerését. Ezért fokozni kell a releváns ágazatokban az emberek munkaerőpiaci részvételét, különösen a tanulásba és az egész életen át tartó tanulásba, a releváns készségek fejlesztésébe, valamint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok és hátrányos helyzetű személyek számára a minőségi munkahelyek és tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek létrehozatalába való beruházások révén. Ez a támogatás ki fog egészíteni számos egyéb olyan intézkedést, amelyek célja a zöld és digitális átállásból eredő készségigények kielégítése, és amely intézkedéseket az „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közlemény meghatározza. Ezek az intézkedések fontos szerepet játszanak az átképzést és továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmód további előmozdításában, az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének fokozásában, valamint a minőségi munkahelyek teremtéséhez való hozzájárulásban, a zöld és digitális átállásban rejlő teljes potenciál társadalmilag igazságos, inkluzív és méltányos kiaknázása érdekében.

(8)

A zöld és digitális átálláshoz szükséges beruházás nagyságrendje szükségessé teszi a meglévő uniós programok – beleértve a finanszírozási és beruházási műveletekhez költségvetési garanciát nyújtó programok és alapok – keretében rendelkezésre álló finanszírozási források teljes körű igénybevételét, valamint a pénzügyi eszközök és vegyesfinanszírozási műveletek végrehajtását. Az említett finanszírozási forrásokat rugalmasabban kell felhasználni annak érdekében, hogy időben és célzottan támogassák a stratégiai ágazatokban alkalmazott kritikus technológiákat. Ezért létre kell hozni a „Stratégiai Technológiák Európáért” platformot (STEP) az ahhoz való hozzájárulás céljából, hogy válasszal szolgáljanak az uniós beruházási igényekre, segítve a meglévő uniós forrásoknak a stratégiai ágazatokban a kritikus technológiák fejlesztését vagy gyártását támogató kritikus beruházások – többek között az egész Unióra kiterjedő és határokon átnyúló projektek – felé történő áramlását, fenntartva ugyanakkor a belső piacon az egyenlő versenyfeltételeket, megőrizve ezáltal a kohéziót, és azzal a céllal, hogy a STEP keretében finanszírozott projektek földrajzilag kiegyensúlyozott eloszlásúak legyenek, a vonatkozó programcélokkal összhangban.

(9)

Az e rendelet szerinti programok és tevékenységek végrehajtása során a Bizottságot és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy mozdítsák elő és sorolják előre a nettó zéró iparról szóló rendeletben meghatározott nettó zéró gyorsító völgyek támogatására, az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) említett területi igazságos átmenet tervben szereplő területeken, a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban megvalósuló projektek támogatását, amelyek egy főre jutó átlagos GDP-je nem éri el a vásárlóerő-egységben mért és a 2015–2017-es időszakra vonatkozó uniós adatok alapján kiszámított EU-27 átlagot.

(10)

A STEP-nek olyan forrásokat kell igénybe vennie, amelyek a meglévő uniós programokon, többek között az (EU) 2021/523 európai parlament és tanácsi rendelet (8) által létrehozott InvestEU-n, az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Horizont Európán, az (EU) 2021/697 európai parlamenti rendelettel (10) létrehozott Európai Védelmi Alapon, és az 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) létrehozott Innovációs Alapon, az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) és Kohéziós Alapon, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszon (ESZA+),

az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Igazságos Átmenet Alapon, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön, az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott „az EU az egészségért” programon és az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott Digitális Európa programon belül végrehajthatók. Az említett uniós programok keretében igénybe vett forrásokat az Európai Védelmi Alap további 1,5 milliárd EUR összegű finanszírozásának kell kísérnie a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek számára.

(11)

A STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projekteknek ún. szuverenitási pecsétet kell odaítélni, feltéve, hogy a projektet értékelték, és az megfelel a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap, az „az EU az egészségért” program vagy a Digitális Európa program keretében közzétett pályázati felhívásokban előírt minőségi minimumkövetelményeknek, különösen a támogathatósági, kizárási és odaítélési kritériumoknak, függetlenül attól, hogy a projekt részesült-e finanszírozásban az említett eszközök valamelyike keretében. Ezeket a minőségi minimumkövetelményeket a magas színvonalú projektek azonosítása céljából állapítják meg. A szuverenitási pecsétet az érintett programok pályázati felhívásaiban meghatározott egyedi támogathatósági feltételekkel összhangban kell odaítélni, amelyek földrajzi korlátozásokat is tartalmazhatnak, ha az helyénvaló és azt az említett programokat szabályozó megfelelő jogalkotási aktusok előírják. A szuverenitási pecséttel jutalmazható pályázati felhívások hatókörének előkészítése során a Bizottságnak adott esetben bele kell foglalnia azt a követelményt, hogy a projektpályázatoknak jelezniük kell, hogy várhatóan hogyan járulnak hozzá az ipari szereplők helyi hálózatainak megerősítéséhez és strukturálásához, valamint a munkahelyteremtéshez. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, ezeknek a felhívásoknak folyamatosan nyitottnak kell lenniük. A szuverenitási pecsétet olyan minőségi védjegyként kell használni, amely azáltal, hogy igazolja a projektnek a STEP célkitűzéseihez való hozzájárulását, segíti a köz- és magánberuházások vonzását. Emellett a szuverenitási pecsétnek javítania kell az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést különösen azáltal, hogy megkönnyíti a több uniós eszközből származó halmozott vagy kombinált finanszírozást. A tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy akkor, amikor a projekteknek saját programjaikon keresztül ítélnek oda pénzügyi támogatást, vegyék figyelembe a szuverenitási pecsétet.

(12)

E célból lehetővé kell tenni, hogy az uniós finanszírozási eszközök kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése és a kiemelt technológiákba való beruházások ösztönzése érdekében figyelembe vegyék az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) összhangban más uniós programokhoz kapcsolódóan végzett értékeléseket. Amennyiben azok megfelelnek az (EU) 2021/241 rendelet rendelkezéseinek, a tagállamokban meg kell fontolniuk a szuverenitási pecséttel megkülönböztetett projektek bevonását a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik felülvizsgálatakor, valamint a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott Modernizációs Alap rájuk eső részéből finanszírozandó beruházási projektekre vonatkozó döntések meghozatalakor is. A szuverenitási pecsétet Bizottságnak is figyelembe kell vennie az Európai Unióról szóló szerződéshez (TEU) csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (a továbbiakban: az EBB alapokmánya) 19. cikkében előírt eljárás és az (EU) 2021/523 rendeletben meghatározott szakpolitikai ellenőrzés keretében. Ezenkívül a végrehajtó partnerek számára elő kell írni, hogy vizsgálják meg a szuverenitási pecséttel megkülönböztetett projekteket, amennyiben azok az említett rendelettel összhangban földrajzi és tevékenységi körükbe tartoznak. Az e rendelet hatálya alá tartozó programokért felelős hatóságoknak fontolóra kell venniük a nettó zéró iparról szóló rendelettel és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelettel összhangban elismert olyan stratégiai projektek támogatását, amelyek e rendelet 2. cikkének hatálya alá tartoznak, és amelyekre a halmozott finanszírozásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók.

(13)

A STEP-et hatékonyan, eredményesen, tisztességesen és átlátható módon kell végrehajtani. Ennek érdekében a Bizottságot kell megbízni a szuverenitási pecsét odaítélésével és népszerűsítésével, valamint egy új, nyilvánosan elérhető honlap (a továbbiakban: a szuverenitási portál) kezelésével, és a STEP célkitűzéseinek elérése szempontjából releváns nemzeti hatóságokkal és érdekelt felekkel való kapcsolattartással. Emellett a Bizottságnak elő kell mozdítania a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek támogatását szolgáló uniós programok közötti összhangot, koherenciát, szinergiát és kiegészítő jelleget.

(14)

A Bizottságnak létre kell hoznia egy szuverenitási portált, amely tájékoztatást nyújt a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek számára elérhető támogatásról. A STEP-projektekhez uniós támogatási programok hatálya alá tartozó forrásokat kereső vállalkozások és projektgazdák igényeinek kielégítése érdekében a szuverenitási portálnak hozzáférhető és felhasználóbarát módon kell megjelenítenie az uniós költségvetésből a STEP-beruházások számára rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket. E tájékoztatásnak ki kell terjednie az olyan közvetlenül irányított uniós programokra, mint a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap, az „az EU az egészségért” program, a Digitális Európa program, valamint olyan más uniós finanszírozási forrásokra, mint az InvestEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA+ és az Igazságos Átmenet Alap. A szuverenitási portálnak emellett fokoznia kell a STEP-beruházások láthatóságát a befektetők számára azáltal, hogy felsorolja azokat a projekteket, amelyek elnyerték a szuverenitási pecsétet. A szuverenitási portálon fel kell sorolni azokat az illetékes nemzeti hatóságokat is, amelyek a STEP nemzeti szintű végrehajtása tekintetében kapcsolattartó pontként járnak el. A Bizottságnak biztosítania kell a szuverenitási portál és a hasonló platformok közötti kiegészítő jelleget, és el kell kerülnie a túlszabályozást és az adminisztratív terheket.

(15)

A Bizottságnak ellenőriznie kell a STEP célkitűzéseinek végrehajtását, hogy nyomon kövesse az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. E nyomon követést célzott és a STEP keretében végzett tevékenységekkel arányos módon kell végezni a túlszabályozás és – különösen a finanszírozás kedvezményezettjeire háruló – adminisztratív terhek elkerülése érdekében. Az uniós polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a STEP célkitűzéseinek az adott programok keretében történő végrehajtása terén elért előrehaladásról, a STEP teljes kiadásáról programok szerinti bontásban, valamint a STEP teljesítményéről az e programok által előírt teljesítménymutatók alapján. Amennyiben rendelkezésre áll, tájékoztatást kell nyújtani a STEP-nek a határokon átnyúló projektekhez, és egyenként a tagállamonkénti projektekhez való minőségi és mennyiségi hozzájárulásáról.

(16)

Bár a STEP a stratégiai beruházások támogatása és az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése érdekében a meglévő programok áttervezésére és megerősítésére támaszkodik, a stratégiai ágazatokban a szuverenitás és a versenyképesség támogatására, valamint az uniós iparpolitika megerősítésére irányuló lehetséges új beavatkozások megvalósíthatóságának tesztelése és előkészítése szempontjából is fontos tényező. A STEP-nek alapul kell szolgálnia lehetséges hasonló intézkedések –például egy Európai Szuverenitási Alap – megfontolására.

(17)

A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet időközi értékelését, amelyben fel kell mérnie, hogy az e rendelet alapján hozott intézkedések mennyire relevánsak az Unió stratégiai függőségének csökkentése és autonómiájának megerősítése szempontjából. A Bizottságnak azt is fel kell mérnie, hogy megvalósítható-e a szuverenitási portál kibővítése, hogy az összes meglévő, nyilvánosan elérhető honlapot egyesítse, és egy egységes portálon nyújtson tájékoztatást a közvetlen, a megosztott és a közvetett irányítás alá tartozó uniós programokról, valamint meg kell vizsgálnia egy olyan szimulátor létrehozásának megvalósíthatóságát, amely iránymutatást nyújt a projektgazdáknak azokról az uniós programokról vagy alapokról, amelyekre valamely adott projektjük jogosult lehet.

(18)

Az Innovációs Alap olyan innovatív, karbonszegény technológiákba történő beruházásokat támogat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak. Ezért az Innovációs Alap fontos szerepet fog játszani a kritikus tiszta és erőforrás-hatékony technológiák Unión belüli fejlesztésének vagy gyártásának támogatásában. Az Innovációs Alap keretében kiírt pályázati felhívások vagy versenyeztetéses ajánlattételi felhívások kidolgozásakor és végrehajtásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nettó zéró iparról szóló rendelet értelmében stratégiai projektként elismert projekteket, amelyek a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projekteknek minősülnek.

(19)

Az ipari fejlődés megerősítését és a stratégiai ágazatok értékláncainak megerősítését célzó beruházások támogatási lehetőségeinek bővítése érdekében az ERFA-ból nyújtott támogatás hatályát ki kell terjeszteni az ERFA-ra vonatkozó új egyedi célkitűzések meghatározásával, a kiadások támogathatóságára és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan az (EU) 2021/1058 és az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) meghatározott szabályok sérelme nélkül. A stratégiai ágazatokban lehetővé kell tenni a kkv-któl eltérő vállalkozások termelőberuházásainak támogatását is – továbbra is a középpontba állítva a kkv-kat –, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók, valamint az olyan tagállamok fejlettebb régióinak fejlődéséhez, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 átlagot. Az irányító hatóságok ösztönzést kapnak arra, hogy mozdítsák elő a nagyvállalatok és a helyi kkv-k, az ellátási láncok, az innováció és a technológiai ökoszisztémák közötti együttműködést. Ennek révén fokozódna az Unió általános képessége arra, hogy megerősítse pozícióját ezekben az ágazatokban azáltal, hogy minden tagállam számára biztosított lenne a hozzáférés az ilyen beruházásokhoz, és ez ellensúlyozná az egyenlőtlenségek fokozódásának kockázatát. Az említett új egyedi célkitűzésekre programozott forrásokat az ERFA (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kezdeti nemzeti allokációjának legfeljebb 20%-ára kell korlátozni.

(20)

Annak érdekében, hogy az éghajlat-politikai célkitűzések kohéziós politika keretében történő elérése tekintetében továbbra is jelentős ambíciószint legyen fenntartható, ugyanakkor rugalmasságnak adva teret a Kohéziós Alap és az ERFA között, lehetővé kell tenni egyrészről azt, hogy az ERFA éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor figyelembe vegyék a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulásának a teljes allokáció 37%-át meghaladó összegét, másrészről azt, hogy a Kohéziós Alap éghajlat-politikai hozzájárulásának kiszámításakor figyelembe vegyék az ERFA éghajlat-politikai hozzájárulásának a teljes allokáció 30%-át meghaladó összegét.

(21)

Az Igazságos Átmenet Alap támogatásának hatályát ki kell terjeszteni az e rendelet hatálya alá tartozó technológiákba történő beruházások fedezése és az e beruházások megvalósításához szükséges munkaerő és készségek hiányának kezelése céljából, hozzájárulva a STEP célkitűzések nagyvállalatok általi megvalósításához – továbbra is a középpontba állítva a kkv-kat –, feltéve, hogy e beruházások a területi igazságos átmenet tervekben meghatározottak szerint – az (EU) 2021/1056 rendelettel összhangban – összeegyeztethetők a klímasemlegességre való átálláshoz való várható hozzájárulással. Az e beruházásokhoz nyújtott támogatás nem igényelheti a területi igazságos átmenet terv felülvizsgálatát, amennyiben ez a felülvizsgálat kizárólag a beruházást a munkahelyteremtés szempontjából indokoló hiányelemzéshez kapcsolódna. A kkv-któl eltérő vállalkozások támogatásával összefüggésben figyelmet kell fordítani a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a munkahelyek létrehozásához, illetve az új készségekkel kapcsolatos oktatáshoz vagy képzéshez hozzájáruló beruházásokra is.

(22)

Az ESZA+, amely az emberekbe való beruházást szolgáló fő uniós alap, kulcsfontosságú hozzájárulást nyújt a készségfejlesztés előmozdításához. Az ESZA+ STEP-célkitűzésekre való felhasználásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ESZA+ olyan beruházások támogatására is felhasználható legyen, amelyek célja a munka jövőbeli világára felkészült, képzett és reziliens munkaerő biztosítása.

(23)

A beruházások felgyorsítása és az ERFA, az ESZA+ és az Igazságos Átmenet Alap keretében a STEP célkitűzéseit támogató beruházások azonnali likviditásának biztosítása érdekében egyszeri kifizetés formájában kivételes előfinanszírozásként további összeget kell biztosítani a STEP-célkitűzéseket támogató beruházásokhoz kapcsolódó célzott prioritások tekintetében. A további előfinanszírozást az Igazságos Átmenet Alap allokációjának egészére kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy fel kell gyorsítani annak végrehajtását, és mivel az Igazságos Átmenet Alap fontos eleme a STEP-célkitűzések eléréséhez a tagállamoknak nyújtott támogatásnak. Az említett kivételes előfinanszírozás összegeire alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük az előfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben előírt szabályokkal. Ezen túlmenően az említett beruházások elterjedésének további ösztönzése és gyorsabb végrehajtásának biztosítása érdekében a STEP-prioritások esetében 100%-ra kell növelni a maximális uniós társfinanszírozási arányt. A STEP-célkitűzések végrehajtása kapcsán az irányító hatóságokat arra kell ösztönözni, hogy alkalmazzanak bizonyos szociális kritériumokat, és mozdítsanak elő pozitív társadalmi eredményeket, például tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek létrehozását vagy hátrányos helyzetű fiatalok, különösen a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára minőségi foglalkoztatási lehetőséget kínáló munkahelyek létrehozását, az 2014/23/EU (20), az 2014/24/EU (21) és az 2014/25/EU (22) európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt szociális odaítélési feltételek alkalmazását, amennyiben egy projektet az említett irányelvek hatálya alá tartozó szerv hajt végre, valamint a kollektív tárgyalások keretében elfogadott bérek fizetését.

(24)

Az (EU) 2021/1060 rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy a szuverenitási pecsétet elnyert projektek könnyebben hozzáférjenek az uniós finanszírozáshoz, különösen a több uniós eszközből származó halmozott vagy kombinált finanszírozás megkönnyítése révén. E célból lehetővé kell tenni az irányító hatóságok számára, hogy az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból közvetlenül támogatást nyújtsanak a szuverenitási pecsétet elnyert műveletekhez.

(25)

Az adminisztratív terhek csökkentése és STEP időben történő bevezetésének biztosítása érdekében az alkalmazandó szabályoktól eltérve lehetővé kell tenni, hogy az ERFA-nak, az ESZA+-nak, a Kohéziós Alapnak és az Igazságos Átmenet Alapnak az (EU) 2021/1060 rendeletben előírt félidős értékelésből kizárják a STEP célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló beruházásokra vonatkozó prioritásokat. Az ilyen programmódosítások esetén lehetővé kell tenni a 2026-ra és 2027-re vonatkozó rugalmassági összeg egészének vagy egy részének végleges elosztását is. A Bizottságnak jóvá kell hagynia a kizárólag a STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló prioritások bevezetésével kapcsolatos programmódosításokat, amelyeket a tagállamok általi benyújtástól számított két hónapon belül, 2024. augusztus 31-ig kell benyújtani. Ezenkívül lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2021/1060 rendeletben említett partnerségi megállapodások bármely megfelelő módosítását is be lehessen vezetni, és azokat a Bizottság gyorsított eljárásban hagyja jóvá.

(26)

A 2014–2020-as programok végrehajtására vonatkozó szabályozási keretet az elmúlt években kiigazították annak érdekében, hogy további rugalmassággal szolgáljanak a végrehajtás tekintetében a tagállamok és a régiók számára, és növeljék a likviditást a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatásainak kezelése érdekében. A programozási időszak végén bevezetett ezen intézkedések teljes körű kiaknázásához és végrehajtásához elegendő időre és igazgatási erőforrásra van szükség, különösen akkor, amikor a tagállamok erőforrásaikat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó operatív programoknak a STEP-célkitűzésekkel összefüggő felülvizsgálatára összpontosítják. A programhatóságokra nehezedő adminisztratív terhek enyhítése és a lezárás idején kizárólag adminisztratív okokból bekövetkező esetleges forrásvesztés megelőzése érdekében meg kell hosszabbítani az 1303/2013/EU (23) és a 223/2014/EU (24) európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő, a 2014–2020-as időszak programjainak adminisztratív lezárására vonatkozó határidőket. Konkrétabban, a végső kifizetési kérelem benyújtási határidejét 12 hónappal meg kell hosszabbítani. Ezenkívül a lezárási dokumentumok benyújtásának határidejét is meg kell hosszabbítani 12 hónappal. E módosításokkal összefüggésben helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a támogathatósági időszak végéig (2023 végéig) vásárolt élelmiszerek és anyagok elosztása ezen időpont után is folytatódhat.

Az uniós költségvetés hatékony és eredményes végrehajtása és a kifizetési felső korlátok betartása érdekében a 2025-ben teljesítendő kifizetések felső határát programonként az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (25) lefektetett, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten alapuló forrásokból származó pénzügyi előirányzatok 1 %-ában kell megállapítani. A programelőirányzatok 2025-re vonatkozó, alaponként 1 %-os felső határát meghaladó esedékes összegek sem 2025-ben, sem az azt követő években nem fizethetők ki, hanem csak az előfinanszírozás záróelszámolására használhatók fel. A fel nem használt összegekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat a lezáráskor az 1303/2013/EU rendelettel összhangban kell visszavonni. Annak biztosítása érdekében, hogy a legkülső régiók teljes mértékben ki tudják használni az e rendelet hatálya alá tartozó alapokból származó támogatást, egyértelművé kell tenni, hogy az 1303/2013/EU rendeletben biztosított rugalmasság céljából a legkülső régióknak nyújtott további külön juttatásokat az ERFA-ból az érintett legkülső régióval azonos kategóriájú régiónak nyújtott támogatás részének kell tekinteni. Annak ellenére, hogy a további külön juttatásra eltérő támogathatósági szabályok vonatkoznak, lehetővé kell tenni, hogy ezt a rugalmasságot a programon belül ugyanazon kategóriájú régiónak nyújtott további külön juttatás és egyéb ERFA-előirányzatok között is alkalmazzák.

(27)

A 2014–2020 közötti programozási időszakra biztosított rugalmassági mechanizmusok segítették a tagállamokat a válságreagálási és helyreállítási erőfeszítéseikben, valamint abban, hogy megbirkózzanak az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által az állami költségvetésekre nehezedő további nyomással. Annak érdekében, hogy a tagállamok kezelni tudják a folyamatos költségvetési nyomást, az 1303/2013/EU rendeletben előírt lehetőséggel összhangban a 100%-os uniós társfinanszírozási arány kohéziós programokra való alkalmazásának lehetőségét visszamenőlegesen a 2023. július 1-től 2024. június 30-ig tartó utolsó számviteli évre is ki kell terjeszteni, amennyiben valamely tagállam a költségvetési előirányzatokkal összhangban és a rendelkezésre álló források függvényében az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt értesíti a Bizottságot.

(28)

Az InvestEU a beruházások – különösen a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó beruházások – fellendítésére irányuló kiemelt uniós program, amely keresletvezérelt finanszírozást biztosít, többek között vegyesfinanszírozási mechanizmusok és technikai segítségnyújtás révén. Ez a megközelítés hozzájárul a további állami és magántőke jelenlegi szakpolitikai kereteken belül való bevonásához. A rendelkezésre álló források teljes felhasználásának biztosítása érdekében, és feltéve, hogy a végrehajtó partnerek nem rendelkeznek elegendő kapacitással a számukra elkülönített, az (EU) 2021/523 rendelet által létrehozott uniós garancia 25%-ának felhasználására, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós garancia több mint 75%-át is biztosítsa az EBB csoportnak. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak ösztönöznie és segítenie kell az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket a rendelkezésükre álló finanszírozás teljes körű felhasználása terén. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy járuljanak hozzá az InvestEU tagállami komponenséhez annak érdekében, hogy az alkalmazandó állami támogatási szabályok sérelme nélkül a jelenlegi szakpolitikai kereteken belül támogassák a STEP célkitűzéseivel összhangban lévő pénzügyi termékeket. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe intézkedésként építsenek be egy, az InvestEU tagállami komponenséhez kapcsolódó készpénz-hozzájárulást a STEP célkitűzéseinek a jelenlegi szakpolitikai kereteken belül való támogatása érdekében. A STEP célkitűzéseinek támogatásához való ezen további hozzájárulás a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervében az InvestEU tagállami komponenséhez rendelt teljes pénzügyi allokáció legfeljebb 6 %-a lehet. A STEP célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében további rugalmasságot és pontosításokat is be kell vezetni. A STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek tekintetében minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási időszak végén a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és elkerüljék a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt.

(29)

A Horizont Európa az Unió kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja, és Európai Innovációs Tanácsa (EIC) támogatást nyújt különösen az áttörési potenciállal bíró és diszruptív jellegű, növekedési potenciállal rendelkező innovációkhoz, amelyek túl kockázatosak lehetnek a magánbefektetők számára. A Horizont Európa keretében további rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy az EIC Akcelerátor programja tudjon kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatást biztosítani a nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak, valamint nem hitelképes, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, különösen azoknak, amelyek a STEP által támogatott technológiákon dolgozva végeznek innovációt, függetlenül attól, hogy korábban kaptak-e más típusú támogatást az EIC Akcelerátor programjából. A tőkerészesedésbe való beruházáson vagy más visszatérítendő támogatáson keresztül beruházást biztosító EIC Akcelerátor részét képező pénzügyi eszköz (a továbbiakban: EIC-alap) végrehajtása során a befektetési összeg – kivételes esetektől eltekintve – legfeljebb 15 millió EUR-ra korlátozódik, és nincs mód újabb körökben későbbi finanszírozást nyújtani vagy növelni a befektetési összegeket. A nem hitelképes kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatásának lehetővé tétele orvosolná a meglévő piaci rést, különösen a 15 és 50 millió EUR között mozgó befektetési igények esetében. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (26) létrehozott Horizont 2020 keretében az EIC kísérleti projektre lekötött összegeket nem használják fel teljes mértékben. Az (EU) 2021/695 rendeletet annak érdekében is módosítani kell, hogy tükrözze az Európai Védelmi Alap megnövelt keretösszegét.

(30)

Az EIC kulcsszerepet játszik abban, hogy induló finanszírozást nyújtson a gyorsan növekvő induló vállalkozásoknak és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozásoknak. Speciális tudásával az EIC ideális helyzetben van ahhoz, hogy növelje a kezdeti innovációs szakaszon túli növekedés céljából tőkét kereső vállalkozások finanszírozási lehetőségeit. Tekintettel az EIC-alapnak a STEP sikerében betöltött központi szerepére, tisztázni kell az EIC működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

(31)

Az Európai Védelmi Alap az Unió védelmi ipara versenyképességének, innovációjának, hatékonyságának és technológiai autonómiájának növelésére irányuló legfontosabb program, amely ezáltal hozzájárul az Unió nyílt stratégiai autonómiájához. A védelmi képességek fejlesztése kulcsfontosságú, mivel ez alapozza az uniós ipar képességét védelmi termékek fejlesztésére és önállóságát abban, és biztosítja a tagállamok – mint az ilyen termékek végfelhasználói – függetlenségét. Egy további keretösszeget kell ezért rendelkezésre bocsátani az e rendelet hatálya alá tartozó védelmi alkalmazások fejlesztéséhez hozzájáruló projektek támogatására.

(32)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az Unió szuverenitásának és biztonságának megerősítését, zöld és digitális átállásának felgyorsítását, versenyképességének fokozását és stratégiai függőségeinek csökkentését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,