(1)

Az uniós finanszírozás lehető legnagyobb hatásának elérése és az Unió szakpolitikai célkitűzéseihez való leghatékonyabb hozzájárulás érdekében az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a Horizont Európáról szóló rendelet) létrehozta a magán- vagy közszektorbeli partnerekkel való európai partnerségek szakpolitikai és jogi keretét. Az európai partnerségek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: a Horizont Európa) szakpolitikai megközelítésének alapvető fontosságú elemét képezik. Létrehozásuk célja az, hogy megvalósítsák a Horizont Európa keretében célként kitűzött uniós prioritásokat és biztosítsák az Unió és polgárai javát szolgáló egyértelmű hatást, ami hatékonyabban elérhető partnerségben, egy olyan stratégiai jövőkép révén, amelyet a partnerek kölcsönösen elfogadnak, és amely iránt elkötelezettek, mint egyedül az Unió által.

(2)

Konkrétan, a Horizont Európa „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség” pilléréhez tartozó európai partnerségek fontos szerepet játszanak az olyan stratégiai célkitűzések elérésében, mint a fenntartható fejlődési célok irányába való átmenet, valamint a zöld és digitális Európára való átállás felgyorsítása, és hozzá kell járulniuk a Covid19-világjárvány okozta példátlan válságból való kilábaláshoz is. Az európai partnerségek olyan összetett, határokon átnyúló kihívásokkal foglalkoznak, amelyek integrált megközelítést igényelnek. Lehetővé teszik az e rendeletet kísérő hatásvizsgálatokban ismertetett átalakító hatású, rendszerszintű és piaci hiányosságok kezelését azáltal, hogy az értékláncok és az ökoszisztémák szereplőinek széles körét összefogják, hogy egy közös jövőképen munkálkodjanak, amelyet konkrét ütemtervekké alakítanak át, a tevékenységeiket pedig koordináltan hajtsák végre. Emellett lehetővé teszik az erőfeszítéseknek és az erőforrásoknak a közös prioritásokra való összpontosítását az összetett kihívások megoldása érdekében.

(3)

A prioritások és a hatás elérése érdekében az európai partnerségeket az érintett európai érdekelt felek széles körű bevonásával kell kialakítani, ideértve az ipart, a kutatószervezeteket, a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közfeladatokat ellátó szerveket, valamint a civil társadalmi szervezeteket, például a kutatást és innovációt támogató vagy végző alapítványokat. E partnerségeknek továbbá azon intézkedések közé kell tartozniuk, amelyek erősítik a magán- vagy közszektorbeli partnerek közötti együttműködést nemzetközi szinten, többek között azáltal, hogy összekapcsolják a kutatási és innovációs programokat a határokon átnyúló kutatási és innovációs beruházásokkal, ami kölcsönösen előnyös az emberek és a vállalkozások számára, és mindeközben biztosítják, hogy a stratégiai területeken érvényesüljenek az Unió érdekei.

(4)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Horizont 2020 időközi értékelése feltárta, hogy az idők során a partnerségi eszközök és kezdeményezések jelentős repertoárját vezették be, hétféle végrehajtási formával és közel 120, a Horizont 2020 keretében működő partnerségi kezdeményezéssel. Az eszközök és kezdeményezések megsokszorozódása által generált összetettségen túl az értékelésből az is kiderült, hogy ezek az eszközök és kezdeményezések nem képesek összességében megfelelő mértékben hozzájárulni az uniós és nemzeti szintű kapcsolódó szakpolitikákhoz annak ellenére, hogy pozitív hatást fejtenek ki a célkitűzéseik eléréséhez vezető úton, például hosszú távú menetrendek meghatározásával, az egyébként széttagolt szereplők közötti kutatási és innovációs együttműködés strukturálásával és további beruházások mozgósításával. A Horizont Európa hatásvizsgálata ezért megállapítja, hogy foglalkozni kell az uniós kutatás- és innovációfinanszírozási környezettel, és azt észszerűsíteni kell, különös tekintettel a partnerségekre, valamint hogy a partnerségeket a nagyobb hatás és az uniós prioritások megvalósítása felé kell terelni.

(5)

E kérdések kezelése és az európai beruházásokkal kapcsolatos ambiciózusabb célok elérése érdekében a Horizont Európának jelentős egyszerűsítéssel és reformmal kell előállnia a Bizottság kutatási és innovációs partnerségi politikája tekintetében. A fenntarthatósági célkitűzéseket szolgáló, az egész Unióra kiterjedő „átalakulásokhoz” való hozzájárulást célzó, rendszerszintű jellegének megjelenítése érdekében a Horizont Európának stratégiaibb, koherensebb és hatásorientáltabb megközelítést alkalmazva, hatékonyabban kell igénybe vennie ezeket a partnerségeket.

(6)

Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) – a fenntartható befektetések meghatározása céljából – általános keretet hoz létre annak eldöntésére, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e. Közös hivatkozási alapot teremt a befektetők, a bankok, az ipar és a kutatók számára, amikor olyan projektekbe és gazdasági tevékenységekbe fektetnek be, amelyek jelentős pozitív hatást gyakorolnak az éghajlatra és a környezetre és egyiket sem károsítják jelentős mértékben. Ez referenciaként szolgál az Unión belüli zöld beruházásokhoz.

(7)

Adott esetben az európai partnerségeknek figyelembe kell venniük az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében említett technikai vizsgálati kritériumokat és a 17. cikkében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet mint olyan eszközt, amely javítja projektjeik készenlétét és a zöld finanszírozáshoz való hozzáférését, ami döntő fontosságú lesz az általuk biztosított innovatív technológiák és megoldások piaci elterjedése és szélesebb körű bevezetése szempontjából. A technikai vizsgálati kritériumok középpontjában tudományos bizonyítékok állnak. Az európai partnerségek által folytatott kutatásnak és innovációnak fontos szerepet kell játszania abban, hogy segítse a gazdasági szereplőket abban, hogy teljesítsék vagy meghaladják a rendeletben meghatározott normákat és küszöbértékeket, valamint hogy a technikai vizsgálati kritériumokat naprakészen tartsák és összhangba hozzák az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzésekkel.

(8)

A Horizont Európáról szóló rendelet alapján lehetővé kell tenni, hogy az európai partnerségek három különböző formát – nevezetesen „társfinanszírozott”, „közös programozású” és „intézményesített” formát – alkalmazva jöjjenek létre. Az intézményesített, a magán- és közszektorbeli partnerek közös vállalkozásaiként működő európai partnerségek létrehozásának keretében új uniós jogszabályokat kell elfogadni és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke szerinti célzott végrehajtó struktúrákat kell létrehozni.

(9)

A Horizont Európáról szóló rendelet nyolc kiemelt területet határoz meg, amelyeken javaslatot lehet tenni az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján létrehozandó intézményesített európai partnerségekre. E kiemelt területeken számos ilyen intézményesített európai partnerségre irányuló kezdeményezés előterjesztésére kerül sor, és ezek közül kilenc tartozik e rendelet hatálya alá.

(10)

A közös vállalkozások által végzett kutatási és innovációs tevékenységeket a Horizont Európáról szóló rendelet 12. és 13. cikkében előírtaknak megfelelően a Horizont Európából kell finanszírozni. A maximális hatás elérése érdekében a közös vállalkozásoknak szoros szinergiákat kell kialakítaniuk a Horizont Európa más kezdeményezéseivel, valamint más uniós programokkal és finanszírozási eszközökkel – különösen az innovatív megoldások bevezetését, az oktatást és a regionális fejlesztést támogató programokkal és finanszírozási eszközökkel – a gazdasági és társadalmi kohézió növelése és az egyensúlyhiány csökkentése érdekében.

(11)

Az európai partnerségekre és különösen az intézményesített európai partnerségekre vonatkozó új szakpolitikai megközelítés miatt újszerű módon kell kialakítani azon jogi keretet, amelyben e partnerségek működni fognak. Jóllehet a közös vállalkozásoknak az EUMSZ 187. cikke alapján a Horizont 2020 céljára történő létrehozása hatékonynak bizonyult a végrehajtást illetően, e végrehajtást fokozni kell. Ezért e rendelet célja a végrehajtás koherenciájának, hatékonyságának, nyitottságának, eredményességének és hatásorientáltságának növelése a Horizont Európáról szóló rendeletnek, valamint a Horizont 2020 program végrehajtása során szerzett tapasztalatoknak a közös vállalkozásokra vonatkozó közös rendelkezésekbe való harmonizált átültetése révén. E rendelet célja, hogy elősegítse az európai partnerségek közötti együttműködés és szinergiák megteremtését, és ezáltal szervezeti szinten teljes mértékben kihasználja azok összekapcsolását. A közös vállalkozásoknak lehetőségeket kell keresniük arra, hogy más európai partnerségek képviselőit is bevonják a munkaprogramjaik kidolgozása során folytatott megbeszélésekbe, azonosítsák azokat a területeket, amelyeken kiegészítő vagy közös tevékenységekkel hatékonyabban és eredményesebben lehetne kezelni a kihívásokat, elkerüljék az átfedéseket, összehangolják tevékenységeik időzítését, valamint biztosítsák az eredményekhez és az ismeretcsere egyéb releváns eszközeihez való hozzáférést.

(12)

A köztük lévő szinergiák feltárását követően a közös vállalkozásoknak arra kell törekedniük, hogy meghatározzák azokat a költségvetési részesedéseket, amelyeket a közös vállalkozások kiegészítő vagy közös tevékenységeihez kell felhasználni. E rendelet célja továbbá a hatékonyság javítása és a szabályok harmonizációja, fokozott operatív együttműködés és méretgazdaságosságra törekvés révén, többek között a közös vállalkozások számára horizontális támogatást biztosító háttérirodai megoldások létrehozásával. Az említett háttérirodai megoldások várhatóan megkönnyítik a nagyobb hatás és harmonizáció elérését a közös pontokon, megőrizve ugyanakkor bizonyos fokú rugalmasságot az egyes közös vállalkozások sajátos igényeinek kielégítése érdekében. A struktúrát a közös vállalkozások által megkötendő, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén kell létrehozni. A háttérirodával kapcsolatos megállapodásoknak ki kell terjedniük a koordinációs és adminisztratív támogatási funkciókra azokon a területeken, ahol a megállapodások az átvilágítás alapján eredményesnek és költséghatékonynak bizonyultak, és figyelembe kell venni bennük az egyes engedélyezésre jogosult tisztviselők elszámoltathatóságára vonatkozó követelménynek való megfelelést és a szabályok harmonizációját, a lehetséges mértékben a szellemitulajdon-jogokat is beleértve. A jogi keretet úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legjobban szolgálja a közös vállalkozások közös igényeit, biztosítsa szoros együttműködésüket és minden lehetséges szinergiát feltárjon az európai partnerségek és következésképpen a Horizont Európa különböző részei között, valamint a közös vállalkozások által irányított egyéb programok között.

(13)

Az e rendeletre irányuló javaslatot kísérő, az egyes közös vállalkozásokra vonatkozó hatásvizsgálatok bizonyították, hogy csak akkor indokolt a Horizont Európáról szóló rendelet szerint európai partnerségeket megvalósítani, ha a Horizont Európa más részei – beleértve az európai partnerségek más formáit is – nem érnék el a célkitűzéseket vagy nem idéznék elő a szükséges várt hatásokat, s amennyiben az ilyen megvalósítást a hosszú távú perspektíva és a magas fokú integráció indokolja.

(14)

A Horizont Európa stratégiaibb, koherensebb és hatásorientáltabb megközelítést vezet be az európai partnerségekre vonatkozóan, a Horizont 2020 időközi értékeléséből levont tanulságokra építve. Az új törekvéssel összhangban e rendelet célja az intézményesített európai partnerségek hatékonyabb alkalmazásának megvalósítása, különösen azáltal, hogy a 2030-ig elérhető egyértelmű célkitűzésekre, eredményekre és hatásokra összpontosít, valamint biztosítja a kapcsolódó uniós szakpolitikai prioritásokhoz és uniós szakpolitikákhoz való egyértelmű hozzájárulást. Az egyéb releváns uniós, nemzeti és regionális szintű kezdeményezésekkel – különösen más európai partnerségekkel – való szoros együttműködés és szinergiák kulcsfontosságúak a nagyobb tudományos, társadalmi-gazdasági és környezeti hatás eléréséhez és az eredmények hasznosításának garantálásához. A közös vállalkozások ennek érdekében a Horizont Európa különböző típusú szinergiákat lehetővé tévő rendelkezéseit alkalmazhatják, például az alternatív, a kumulatív és a kombinált támogatást, valamint a források átcsoportosítását. Az átfogó hatás értékelése során az innovatív megoldások piaci hasznosításának felgyorsítása érdekében figyelembe kell venni a partnerek hozzájárulásán túlmutató és a közös vállalkozások által kezdeményezett szélesebb körű beruházásokat, amelyek hozzájárulnak célkitűzéseik eléréséhez.

(15)

A koherens megközelítés biztosítása, valamint az európai partnerségeknek a Horizont Európa célkitűzéseihez és az uniós prioritásokhoz kapcsolódó tudományos, technológiai, gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak megvalósítása érdekében e rendeletnek kollektív általános és közös konkrét célkitűzéseket kell meghatároznia, amelyeket valamennyi közös vállalkozásnak meg kell valósítania. Minden közös vállalkozás együttesen, a saját egyéni célkitűzéseinek elérésével járul hozzá e célkitűzések teljesítéséhez. Emellett e rendelet közös részei meghatározzák az (EU) 2021/764 tanácsi határozattal (6) létrehozott, a Horizont Európa végrehajtását szolgáló egyedi program (a továbbiakban: a Horizont Európa program végrehajtását szolgáló egyedi program) célkitűzéseiből eredő közös operatív célkitűzéseket. Minden közös vállalkozásnak el kell látnia feladatait annak érdekében, hogy teljesítse a Horizont Európáról szóló rendeletben (10. cikk és III. melléklet) az európai partnerségekre vonatkozóan meghatározott elveket és kritériumokat, továbbá hogy a Horizont Európa fő munkaprogramja alapján kiírt pályázati felhívásokhoz képest európai hozzáadott értéket teremtsen. A közös vállalkozások célkitűzéseit és feladatait az egyes közös vállalkozásokra vonatkozó további egyedi célkitűzések és feladatok egészítik ki. Az egyes közös vállalkozások beavatkozási logikájának a Horizont Európához történő igazítása – sajátosságaik és szakpolitikai környezetük figyelembevétele mellett – elő kell, hogy segítse a közös vállalkozások eredményeinek koordinált értékelését a Horizont Európa nyomonkövetési és értékelési tevékenységeinek részeként.

(16)

Ez a rendelet a Horizont Európáról szóló rendeletben meghatározott elveken és kritériumokon alapul, ideértve a nyitottságot és az átláthatóságot, az erős multiplikátorhatást, valamint az összes érintett fél hosszú távú kötelezettségvállalásait. E rendelet egyik célkitűzése annak biztosítása, hogy a közös vállalkozások és tevékenységeik nyitva álljanak a jogalanyok széles köre – többek között az újonnan belépők – előtt, amely jogalanyok nyomon követésére a Horizont Európa program végrehajtását szolgáló egyedi program 6. cikkének (5) bekezdése szerinti, az európai partnerségekre irányuló stratégiai koordinációs folyamat keretében is sor fog kerülni. Az ilyen partnerségeknek nyitottaknak kell lenniük minden olyan jogalany előtt, amely hajlandó és képes a közös cél elérésén dolgozni, tevékenységeikben, tagságukban és irányításukban elő kell mozdítaniuk az érdekelt felek széles körű és aktív részvételét, és biztosítaniuk kell, hogy az eredmények valamennyi európai polgár javát szolgálják, különösen az eredmények széles körű terjesztése és a bevezetést megelőző, Unió-szerte végzett tevékenységek révén. A magánszférabeli tagokat, valamint azok harmadik országokban székhellyel rendelkező tagszervezeteit vagy kapcsolódó szervezeteit illetően biztonsági, illetve közrendi szempontból védelmezni kell az Unió és a közös vállalkozás érdekeit. E célból lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy felkérje a magánszférabeli tagokat a megfelelő intézkedések meghozatalára. Ilyen intézkedés lehet például a bizalmas információk megfelelő kezelése vagy bizonyos jogalanyok részvételének korlátozása a magánszférabeli tag egyes konkrét operatív tevékenységeiben.

(17)

A Horizont Európáról szóló rendelet 22. cikke (5) bekezdése egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a koherenciát a Horizont Európa munkaprogramja keretében finanszírozott tevékenységek számára az említett cikk alkalmazása tekintetében választott megközelítéssel, valamint biztosítaniuk kell az érintett közös vállalkozás munkaprogramjában szereplő hasonló témák keretében való alkalmazása szempontjából releváns uniós jogszabályokkal és iránymutatásokkal való koherenciát is.

(18)

Amennyiben a Bizottság vagy a tagállamok a Horizont Európáról szóló rendelet 22. cikke (5) bekezdésével összhangban mérlegelik a közös vállalkozás egyedi tevékenységeiben való részvétel korlátozását, a Bizottságnak és az államok képviselőinek csoportjában részt vevő tagállamoknak a munkaprogram elfogadása előtt eseti alapon törekedniük kell egyeztetett álláspont kialakítására. A hatóságok testületének feladata – az ilyen testülettel rendelkező közös vállalkozások esetében –, hogy a Bizottság kérése alapján még a munkaprogram elfogadását megelőzően jóváhagyja az említett cikk alkalmazását. Az elnök felkérésére az ügyvezető igazgatónak emellett – a Bizottságnak a Horizont Európa program végrehajtását szolgáló egyedi program 14. cikkének (7) bekezdése és III. melléklete szerinti, a programbizottság tájékoztatására irányuló kötelezettségére tekintettel – rendszeresen tájékoztatnia kell a Horizont Európa programbizottságának megfelelő formációját, különösen az érintett közös vállalkozás munkaprogramjának elfogadása előtt, a Horizont Európáról szóló rendelet 22. cikke (5) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban.

(19)

A Horizont Európáról szóló rendelet III. melléklete előírja, hogy az Uniótól eltérő tagok pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulása legalább 50 % legyen, valamint hogy az elérheti a közös vállalkozás összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 75 %-át. Ezzel szemben az Unió hozzájárulása – ideértve a társult országoktól származó kiegészítő forrásokat is – nem haladhatja meg az egyes közös vállalkozások összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 50 %-át. Következésképpen e rendeletnek az Uniótól eltérő tagoktól megkövetelt hozzájárulást az uniós hozzájárulással megegyező, vagy annál magasabb szinten kell meghatároznia. Lehetségesnek kell lennie, hogy az Unió csökkentse hozzájárulását, amennyiben az Uniótól eltérő tagok nem teljesítik kötelezettségvállalásaikat.

(20)

A Horizont Európáról szóló rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a közös vállalkozásoknak – koordinációs megközelítést alkalmazva – minden pénzügyi hozzájárulást illetően központi irányítást kell folytatniuk. Ennek megfelelően minden részt vevő államnak egy vagy több igazgatási megállapodást kell kötnie a közös vállalkozással, amely meghatározza a hozzájárulásoknak az adott részt vevő államban székhellyel rendelkező pályázók részére történő kifizetésére és az azokról való jelentéstételre alkalmazandó koordinációs mechanizmust. A nemzeti stratégiai prioritásaikkal való összhang biztosítása érdekében a részt vevő államoknak vétójoggal kell rendelkezniük nemzeti pénzügyi hozzájárulásaiknak az érintett részt vevő államokban székhellyel rendelkező pályázók javára történő felhasználását illetően. A kedvezményezettek adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése, az egyszerűsítés, valamint a hatékonyabb végrehajtás biztosítása érdekében minden részt vevő államnak törekednie kell arra, hogy a kifizetések ütemezését, a jelentéstételt és az ellenőrzéseket összehangolja a közös vállalkozásokéval, és a költségek elszámolhatóságát a Horizont Európáról szóló rendelet szabályaihoz közelítse. Az azon részt vevő államokban székhellyel rendelkező kedvezményezetteknek, amelyek a közös vállalkozásra bízták a kifizetési tevékenységeket, egyetlen, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást kell aláírniuk a közös vállalkozással, a Horizont Európáról szóló rendelet szerint.

(21)

A Horizont Európáról szóló rendeletben meghatározott törekvésekkel összhangban az intézményesített európai partnerségek létrehozásának egyik előfeltétele a partnerek hozzájárulásának garantálása a közös vállalkozások teljes időtartama alatt. Ebben az összefüggésben a magánpartnereknek hozzájárulásuk jelentős részét a közös vállalkozás működési költségeihez való természetbeni hozzájárulás formájában kell biztosítaniuk. A közös vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy olyan intézkedéseket határozzanak meg, amelyekkel munkaprogramjukon keresztül megkönnyítik e hozzájárulásokat, különösen a finanszírozási ráták csökkentésével. Ezeknek az intézkedéseknek a közös vállalkozás konkrét igényein és a mögöttes tevékenységeken kell alapulniuk. Kellően indokolt esetekben lehetővé kell tenni olyan további feltételek bevezetését, amelyek előírják a közös vállalkozás valamely tagjának vagy tagszervezetének, illetve kapcsolódó szervezetének a részvételét olyan tevékenységekre irányulóan, ahol a közös vállalkozás ipari partnerei fontos szerepet tölthetnek be (mint például a nagyszabású demonstrációk és a piachoz közelebb álló vezérprojektek) és az alacsonyabb finanszírozási ráták révén hozzájárulásuk nagyobb mértékű lehet. Az ügyvezető igazgatónak figyelemmel kell kísérnie a tagok részvételének szintjét annak érdekében, hogy az irányító testület meghozhassa a megfelelő intézkedéseket, biztosítva az egyensúlyt a partnerek elkötelezettsége és a nyitottság között. Kellően indokolt esetekben például a nagyszabású demonstrációk vagy a vezérprojektek tőkekiadása az alkalmazandó jogi kerettel összhangban elszámolható költségnek tekinthető.

(22)

Lehetővé kell tenni, hogy a Horizont Európáról szóló rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az (EU) 2021/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA), valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által társfinanszírozott programokból származó hozzájárulások a részt vevő tagállamok által a közös vállalkozások számára nyújtott hozzájárulásnak legyenek tekinthetők, feltéve, hogy az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11), valamint az alapspecifikus rendeletek rendelkezései teljesülnek. Emellett lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (a továbbiakban: az Eszköz) származó hozzájárulások a részt vevő tagállamok által a közös vállalkozások számára nyújtott hozzájárulásnak legyenek tekinthetők, feltéve, hogy az Eszközre vonatkozó rendelkezések és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben vállalt kötelezettségek teljesülnek.

(23)

A hozzájárulásoknak a közös vállalkozások tagjai közötti igazságos elosztásának elvével összhangban a közös vállalkozások igazgatási költségeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat egyenlően kell megosztani az Unió és az Uniótól eltérő tagok között. Az ettől az elvtől való eltérés csak kivételes és kellően indokolt esetekben fontolható meg, például akkor, ha a közös vállalkozás valamely, az Uniótól eltérő tagjának mérete vagy tagsági szerkezete folytán tagszervezetenként vagy kapcsolódó szervezetenként olyan magas szintű hozzájárulást kellene nyújtani – különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) –, ami súlyosan veszélyeztetné az ösztönzést, hogy a közös vállalkozás tagjának tagszervezetévé vagy kapcsolódó szervezetévé váljanak vagy azok maradjanak. Ilyen esetekben a közös vállalkozás igazgatási költségeihez az Uniótól eltérő tagok által nyújtandó éves pénzügyi hozzájárulás minimális százalékának az összes éves igazgatási költség 20 %-át kell kitennie, a kkv-k hozzájárulásának pedig lényegesen alacsonyabbnak kell lennie, mint a nagyobb tagszervezetektől vagy kapcsolódó szervezetektől származó hozzájárulásoknak. Amint a tagok olyan kritikus tömeget érnek el, amely a teljes éves igazgatási költség 20 %-át meghaladó hozzájárulást tesz lehetővé, az egy tagszervezetre vagy kapcsolódó szervezetre jutó éves hozzájárulást fenn kell tartani vagy növelni kell annak érdekében, hogy fokozatosan növekedjen az Uniótól eltérő tagok részesedése a közös vállalkozás éves igazgatási költségeihez való teljes hozzájárulásból. A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak törekedniük kell a tagszervezetek vagy kapcsolódó szervezetek számának növelésére annak érdekében, hogy a közös vállalkozás egész élettartama alatt a közös vállalkozás igazgatási költségeinek 50 %-ára növelhessék hozzájárulásukat.

(24)

A Horizont Európáról szóló rendelet előírja a partnerek számára, hogy tegyenek tanúbizonyságot hosszú távú elkötelezettségükről, többek között a köz- vagy magánberuházások egy minimális aránya révén. Következésképpen ebben a rendeletben az Uniónak a tagállamokban vagy a Horizont Európához társult országokban székhellyel rendelkező, illetve nemzetközi szervezetnek minősülő alapító tagokat kell megneveznie. Szükség esetén azonban lehetővé kell tenni a közös vállalkozások tagsági bázisának kiterjesztését a létesítést követően is, nyílt és átlátható eljárásban kiválasztott társult tagokkal, figyelembe véve különösen az új technológiai fejleményeket vagy további országoknak a Horizont Európához való társulását.

(25)

Azon jogalanyok számára, amelyek érdekeltek abban, hogy a közös vállalkozás saját kutatási területeikhez kapcsolódó célkitűzéseit támogassák, lehetővé kell tenni, hogy e közös vállalkozások közreműködő partnereivé váljanak anélkül, hogy tagként csatlakoznának.

(26)

A Horizont Európáról szóló rendelet 16. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Horizont Európához társult harmadik országoktól érkező pénzügyi hozzájárulások allokációja során figyelembe kell venni a társult harmadik országok jogalanyai részvételének szintjét. Ennek megfelelően a közös vállalkozásokhoz nyújtott uniós hozzájárulás növelhető a Horizont Európához társult harmadik országok hozzájárulásaival, figyelembe véve az ilyen jogalanyok részvételének szintjét, és, feltéve, hogy az Uniótól eltérő tagok, illetve azok tagszervezetei vagy kapcsolódó szervezetei legalább annak a teljes összegnek megfelelő hozzájárulást nyújtanak, amellyel az uniós hozzájárulása megnövekedett.

(27)

A közös vállalkozás létrehozása kölcsönösen előnyös köz- és magánszféra közötti partnerséget biztosít az érintett tagok számára, többek között azáltal, hogy egy hétéves időszakon keresztül fokozza az érintett ágazatok számára nyújtott jelentős költségvetési juttatásokkal kapcsolatos bizonyosságot. Az alapító taggá vagy társult taggá, illetve ezek valamely tagszervezetévé vagy kapcsolódó szervezetévé válás lehetővé teszi a befolyásszerzést a közös vállalkozás irányító testületében akár közvetlenül, akár az ágazat képviselői révén. Az irányító testület a közös vállalkozás döntéshozó szerve, amely dönt a partnerség hosszú távú stratégiai irányvonaláról és éves prioritásairól. Az Unió, adott esetben a részt vevő államok, az alapító tagok és a társult tagok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy hozzájáruljanak a közös vállalkozás menetrendjéhez és prioritásainak meghatározásához a stratégiai kutatási és innovációs terv elfogadása és esetleges módosítása, valamint az éves munkaprogram elfogadása révén – utóbbiba beleértve a pályázati felhívások tartalmát, az egyes pályázati témákra alkalmazandó finanszírozási rátát, valamint a benyújtási, értékelési, kiválasztási, odaítélési és felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó kapcsolódó szabályokat.

(28)

Helyénvaló, hogy az Uniótól eltérő tagok kötelezettségvállalási nyilatkozatban vagy adott esetben a hozzájárulásaik teljes összegét tartalmazó közös kötelezettségvállalási nyilatkozatban, csatlakozásukra vonatkozóan feltételek szabása nélkül kötelezettséget vállaljanak e rendelet végrehajtására. Ezeknek a kötelezettségvállalási nyilatkozatoknak a közös vállalkozás teljes időtartama alatt jogilag érvényesnek kell lenniük, és azokat a közös vállalkozásnak és a Bizottságnak fokozottan nyomon kell követnie. A közös vállalkozásoknak olyan jogi és szervezeti környezetet kell kialakítaniuk, amely lehetővé teszi a tagok számára kötelezettségvállalásaik teljesítését, ugyanakkor vonzóvá teszi a közös vállalkozást minden érdekelt fél számára, biztosítja a közös vállalkozások folyamatos nyitottságát és az átláthatóságot a végrehajtásuk során, különösen a prioritások meghatározása és a pályázati felhívásokban való részvétel tekintetében.

(29)

A további egyszerűsítés a Horizont Európa egyik sarokköve. Ennek keretében egyszerűsített jelentéstételi mechanizmust kell bevezetni a partnerek számára, amelyeknek már nem kell jelenteniük a nem elszámolható költségeket. A működési tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokat kizárólag az elszámolható költségek alapján kell elszámolni és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó egyedi megállapodásra alkalmazandó mechanizmusnak megfelelően kell jelenteni és ellenőrizni. A csak az elszámolható költségek alapján történő elszámolás lehetővé teszi a működési tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásoknak a Horizont Európa informatikai eszközein keresztül történő automatikus kiszámítását, csökkenti a partnerek adminisztratív terheit, és hatékonyabbá teszi a hozzájárulásokra vonatkozó jelentéstételi mechanizmust. A közös vállalkozásoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a működési tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokat, és ezekről az ügyvezető igazgatónak rendszeresen jelentést kell készítenie és közzétennie annak kimutatása céljából, hogy a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó célok elérése felé tett előrehaladás kielégítő-e. Az irányító testületnek értékelnie kell a működési tevékenységekhez hozzájáruló tagok által tett erőfeszítéseket és az általuk elért eredményeket, valamint egyéb tényezőket, például a kkv-k részvételi szintjét és a közös vállalkozás vonzerejét az újonnan belépők számára. Szükség esetén megfelelő javító és korrekciós intézkedéseket kell hoznia, figyelembe véve a nyitottság és az átláthatóság elvét.

(30)

A közös vállalkozásoknak szisztematikus lehetőséget és ösztönzést kell nyújtaniuk az Uniótól eltérő tagok számára kutatási és innovációs tevékenységeiknek a közös vállalkozás ilyen tevékenységeivel való kombinálására. A kiegészítő tevékenységek nem kaphatnak pénzügyi támogatást a közös vállalkozástól. A tagoknak a kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásaként azonban elszámolhatók, ha hozzájárulnak a közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez, és közvetlenül kapcsolódnak a közös vállalkozás tevékenységeihez; ideértendők a közös vállalkozás által támogatott közvetett tevékenységek nem elszámolható költségeit is, amennyiben erről a kiegészítő tevékenységek éves terve rendelkezik. Ez a kapcsolat a közös vállalkozás által finanszírozott közvetett tevékenységekből vagy a közös vállalkozás korábbi kezdeményezéseiből származó eredmények felhasználásán vagy jelentős uniós hozzáadott érték kimutatásán keresztül állapítható meg. A vonatkozó költségeket az érintett jogalany által kijelölt független ellenőrző szervnek kell hitelesítenie, lehetővé téve, hogy bizonytalanság esetén a közös vállalkozás ellenőrizze az értékelési módszert. E rendeletnek konkrétabb rendelkezéseket kell megállapítania az egyes közös vállalkozások kiegészítő tevékenységeinek körére vonatkozóan, a kívánt célirányosság és hatás eléréséhez szükséges mértékben. A közös vállalkozások irányító testületeinek azt is meg kell határozniuk, hogy e hozzájárulások értékének megállapításához szükség van-e egyszerűsített elszámolási módszerek, például átalányösszegek vagy egységköltségek alkalmazására az egyszerűsítés, a költséghatékonyság és a bizalmas üzleti adatok megfelelő szintű védelme érdekében.

(31)

A közös vállalkozások irányításának biztosítania kell, hogy döntéshozatali folyamataik képesek legyenek lépést tartani a gyorsan változó társadalmi-gazdasági és technológiai környezettel és a globális kihívásokkal. A közös vállalkozásoknak ki kell használniuk az összes érdekelt fél szakértelmét, szakértői javaslatait és támogatását feladataik hatékony végrehajtása, valamint az uniós és nemzeti szintű szinergiák biztosítása érdekében. Ezért a közös vállalkozásokat fel kell hatalmazni arra, hogy tanácsadó szerveket hozzanak létre azzal a céllal, hogy e szervek szakértői javaslatokkal lássák el őket és elvégezzenek minden egyéb tanácsadói feladatot, amely a közös vállalkozások célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. A tanácsadó szervek létrehozásakor a közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a szakértők kiegyensúlyozott képviseletét a közös vállalkozás tevékenységi körén belül, többek között a nemek egyensúlya tekintetében is. Az e szervek által nyújtott szakértői javaslatoknak tudományos szempontokat kell megjeleníteniük, és be kell mutatniuk a nemzeti és regionális hatóságok, valamint a közös vállalkozások egyéb érdekelt feleinek szempontjait is.

(32)

A közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok elegendő tájékoztatást kapjanak a közös vállalkozások tevékenységeiről, időben tájékoztatást tudjanak nyújtani a tagállamokban végzett tevékenységekről, és lehetőségük legyen hozzájárulni az előkészítő és döntéshozatali eljárásokhoz. A tagállamokkal folytatott párbeszéd különösen fontos a szinergiák összefüggésében, valamint azért, mert a nagyobb hatás elérése érdekében biztosítani kell a nemzeti, regionális, uniós és európai szintű erőfeszítések és tevékenységek összehangolását. Azon közös vállalkozásoknak, amelyekben – közvetlenül vagy közvetve, tagként vagy tagszervezetként – nem vesznek részt tagállamok, létre kell hozniuk az államok képviselőinek csoportját azzal a céllal, hogy összehangolják a közös vállalkozások tevékenységeit a nemzeti és regionális szintű szakpolitikákkal és intézkedésekkel.

(33)

A közös vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy tudományos tanácsadói feladatot ellátó tanácsadó szervet hozzanak létre. E szervnek vagy tagjainak képesnek kell lenniük arra, hogy független tudományos tanácsadást és támogatást nyújtsanak az adott közös vállalkozásnak. A tudományos tanácsadásnak ki kell terjednie különösen az éves munkaprogramokra és a kiegészítő tevékenységekre, valamint szükség szerint a közös vállalkozások feladatainak bármely más aspektusára.

(34)

Annak biztosítása érdekében, hogy a közös vállalkozások tisztában legyenek a szakterületük teljes értékláncában szereplő érdekelt felek álláspontjával és nézeteivel, a közös vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy létrehozzák az érdekelt felek tanácsadó csoportjait, amelyekkel az egyes közös vállalkozások igényei szerint konzultálni kell horizontális vagy konkrét kérdésekben. Ezeknek a csoportoknak nyitva kell állniuk a közös vállalkozás szakterületén tevékenykedő köz- és magánszférabeli érdekelt felek előtt, ideértve a szervezett érdekcsoportokat, valamint a tagállamokból, társult országokból vagy más országokból származó nemzetközi érdekcsoportokat is.

(35)

A közös vállalkozásoknak nyílt és átlátható módon kell működniük, és minden releváns információt rendszeresen és a kellő időben közölniük kell megfelelő szerveikkel, valamint gondoskodniuk kell tevékenységeik promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. Ennek keretében a titoktartási szabályok betartásával időszerű információkat kell nyújtaniuk országonkénti bontásban a közös vállalkozás által finanszírozott közvetett tevékenységekre irányuló pályázatokról és az azokban való részvételről, az egyes pályázati felhívások értékelésének eredményéről és a projekt végrehajtásáról, az egyéb érintett uniós programokkal és más európai partnerségekkel való szinergiákról, a kiegészítő tevékenységekről, a vállalt és a ténylegesen nyújtott pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokról, a közös vállalkozás költségvetésének végrehajtásáról, valamint a közös vállalkozás célkitűzései és a kiegészítő tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulások közötti kapcsolatról.

(36)

A közös vállalkozásokat a hatékonyságot fokozó és az egyszerűsítést biztosító struktúra és szabályok alkalmazásával kell végrehajtani. Ennek érdekében a közös vállalkozásoknak az igényeikhez igazított pénzügyi szabályokat kell elfogadniuk az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 71. cikkében foglaltak szerint.

(37)

A közös vállalkozások végrehajtásának a Horizont Európáról szóló rendeletben az intézményesített európai partnerségekre vonatkozóan meghatározott kritériumokon kell alapulnia. Ezt a Bizottság által kezelt elektronikus eszközök használatával kell támogatni. A közös vállalkozások által finanszírozott közvetett tevékenységekkel kapcsolatos információk – beleértve az eredményeket is – nélkülözhetetlenek az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez. Ezért a közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós intézmények és az uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek hozzáférjenek az általuk finanszírozott közvetett tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi információhoz, beleértve a közvetett tevékenységekben részt vevő kedvezményezettek hozzájárulásait és eredményeit is. E hozzáférési jogoknak a nem üzleti és nem versenyalapú használatra kell korlátozódniuk és meg kell felelniük az alkalmazandó titoktartási szabályoknak. Az uniós intézmények és az uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzete számára a megfelelő informatikai biztonsági és információbiztonsági előírások betartása mellett, valamint a szükségesség és az arányosság elvével összhangban kell hozzáférést biztosítani ezekhez az információkhoz.

(38)

A Horizont Európa keretében a közös vállalkozások által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvételnek meg kell felelnie a Horizont Európáról szóló rendeletben meghatározott szabályoknak. A közös vállalkozásoknak gondoskodniuk kell e szabályoknak a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról. A közös vállalkozásoknak a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak a Bizottság által a vállalatok számára kidolgozott mintáját kell használniuk. Az eredmények feletti tulajdonjog átruházásának a Horizont Európáról szóló rendelet 40. cikkének (4) bekezdésében említett kifogásolására nyitva álló időszak tekintetében figyelembe kell venni az adott közös vállalkozás által lefedett területekre jellemző innovációs ciklusok időtartamát.

(39)

A közös vállalkozások egyik fő célja az Unió gazdasági kapacitásának és különösen a tudományos és technológiai vezető szerepének előmozdítása. A Covid19 világjárvány utáni helyreállítás továbbá rávilágít arra, hogy be kell ruházni az olyan kulcsfontosságú technológiákba, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a felhő, a kiberbiztonság és a zöld technológia, és e technológiákat hasznosítani kell az Unión belül. A közös vállalkozásoknak a Horizont Európáról szóló rendelet 14. és 39. cikkével összhangban hozzá kell járulniuk a nyílt tudomány előmozdításához. Az összes résztvevő által elért eredmények fontos szerepet fognak játszani e tekintetben, és minden résztvevő részesülni fog az uniós finanszírozás előnyeiből a projekt eredményei és az ahhoz való hozzáférési jogok révén, még azon résztvevők is, amelyek nem kaptak uniós finanszírozást. Ezért az uniós érdekek védelme érdekében a közös vállalkozások azon jogát, hogy kifogást emelhessenek az eredmények tulajdonjogának átruházása vagy az eredményekre vonatkozó kizárólagos engedély megadása ellen, azokra a résztvevőkre is alkalmazni kell, amelyek nem kaptak uniós finanszírozást. E kifogásolási jog gyakorlása során és az arányosság elvével összhangban a közös vállalkozásnak méltányos egyensúlyt kell teremtenie az uniós érdekek és az uniós finanszírozásban nem részesült résztvevők eredményeivel kapcsolatos alapvető jogok védelme között, figyelembe véve, hogy ezek a résztvevők nem részesültek uniós finanszírozásban azon tevékenység tekintetében, amelyből az eredmények származnak.

(40)

Az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni.

(41)

Az egyszerűsítés érdekében minden felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. Az e rendelet értelmében uniós forrásokban részesülők ellenőrzését a Horizont Európáról szóló rendelettel és más vonatkozó uniós finanszírozási programokkal összhangban kell végezni.

(42)

Az Unió és a közös vállalkozásokban részt vevő más tagok pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a közigazgatási szankciókat és bírságokat, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben foglaltaknak megfelelően. Tekintettel arra, hogy egyes közös vállalkozások olyan sajátos jellegű tevékenységeket végeznek, amelyek több éven keresztül fokozatosan kivezetendők, lehetővé kell tenni a Bizottság és az érintett közös vállalkozás többéves költségvetési kötelezettségvállalásainak az éves részletekre bontását. Erre tekintettel a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás, az Európai Vasút Közös Vállalkozás és a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás költségvetési kötelezettségvállalásai éves részletekre oszthatók. E költségvetési kötelezettségvállalások kumulatív összege 2024. december 31-ig nem haladhatja meg a vonatkozó maximális uniós hozzájárulás 50 %-át. 2025. január 1-jétől a fennmaradó évek kumulatív költségvetésének legalább 20 %-át nem lehet éves részletekből fedezni.

(43)

A közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi jogállására való tekintettel a közös vállalkozások esetében továbbra is külön mentesítési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolás, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését a Számvevőszéknek kell elvégeznie.

(44)

A Horizont Európáról szóló rendelet 10. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a közös vállalkozásoknak világos életciklus-alapú megközelítést kell alkalmazniuk. Az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme érdekében a közös vállalkozásokat egy 2031. december 31-ig tartó időszakra kell létrehozni, lehetővé téve számukra, hogy a vissza nem térítendő támogatások felhasználásával kapcsolatos feladataikat az utolsó megkezdett közvetett tevékenységek befejezéséig gyakorolhassák. A közös vállalkozásokat a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretbe (a továbbiakban: a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret) tartozó uniós programokból kell finanszírozni. A közös vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keretből származó fennmaradó költségvetés rendelkezésre állásával összefüggő, kellően indokolt esetekben 2028. december 31-ig pályázati felhívásokat tegyenek közzé.

(45)

A Bizottságnak az európai zöld megállapodás iránti, a 2018. október 11-i, a „Fenntartható biogazdaság Európa számára: a gazdaság, a társadalom és a környezet közötti kapcsolat megerősítése” című, a 2018. november 28-i, a „Tiszta bolygót mindenkinek: Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című, a 2020. március 11-i, „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, a 2020. május 20-i, „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, a 2020. május 20-i, „A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című és a 2020. október 17-i, „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című bizottsági közlemény által támogatott prioritásával összefüggésben az európai bioalapú ágazatnak – beleértve a kkv-kat, a régiókat és az elsődleges termelőket – klímasemlegessé, körforgásosabbá és fenntarthatóbbá kell válnia, miközben globális szinten versenyképesnek kell maradnia. Egy erős, erőforrás-hatékony és versenyképes bioalapú innovációs ökoszisztéma csökkentheti a nem megújuló fosszilis nyersanyagoktól és ásványkincsektől való függőséget, és felgyorsíthatja azok helyettesítését. A fenntarthatóság és a körforgásosság által vezérelt innováció révén hulladékból és biomasszából megújuló bioalapú termékek, anyagok, folyamatok és tápanyagok fejleszthetők ki. Ez az ökoszisztéma a helyi alapanyagokból – többek között a hulladékból, a maradékanyagokból és a mellékáramokból – is értéket teremthet annak érdekében, hogy Unió-szerte munkahelyeket hozzon létre, gazdasági növekedést és fejlődést idézzen elő nemcsak a városi területeken, hanem azokon a vidéki és part menti területeken is, ahol biomasszát állítanak elő, és amelyek gyakran olyan peremterületek, amelyek ritkán profitálnak az ipari fejlődésből.

(46)

A Horizont 2020 keretében létrehozott Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás az erőforrások fenntartható felhasználására összpontosított, különösen az erőforrás-igényes és nagy hatású ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a textilgyártásban és az építőiparban és különösen a helyi szereplőkre, gyártókra, üzemekre és gyárakra irányult. A 2017 októberében közzétett időközi értékelése 34 ajánlásból álló szilárd keretet tartalmazott, amelyek tükröződnek az e rendelettel létrehozott Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás kialakításában. A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás nem a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás közvetlen folytatása, hanem olyan program, amely e korábbi kezdeményezés eredményeire épít és orvosolja annak hiányosságait. Az ajánlásokkal összhangban a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozásnak az érdekelt felek szélesebb körét kell bevonnia, ideértve a primer szektort (nevezetesen a mezőgazdaságot, az akvakultúrát, a halászatot és az erdőgazdálkodást), valamint a hulladékok, a maradékanyagok és a mellékáramok szolgáltatóit, a regionális hatóságokat és a befektetőket, a piaci hiányosságok és a fenntarthatatlan bioalapú folyamatok megelőzésének szándékával. Céljai elérése érdekében csak olyan projekteket finanszírozhat, amelyek tiszteletben tartják a körforgásosság és a fenntarthatóság elvét, valamint bolygónk tűrőképességének határait.

(47)

A Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozásnak kiépítési csoportokat kell létrehoznia, amelyek tanácsadó szervként szolgálnak és aktívan részt vesznek a partnerség menetrendjét meghatározó stratégiai vitákban. Alapvető fontosságú, hogy ezeket a tanácsadó szerveket felvegyék az irányítási struktúrába, a körforgásos bioalapú ágazatban való szélesebb körű részvétel és nagyobb magánberuházások biztosítása érdekében. A kiépítési csoportoknak különösen támogatniuk kell az irányító testület stratégiai üléseit, amelyeken az ágazati vezetők és az érdekelt felek képviselői, valamint a Bizottság magas szintű képviselői csatlakoznak az állandó irányító testülethez, hogy megvitassák és meghatározzák a partnerség stratégiai irányát.

(48)

A Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás fő célkitűzése az kell, hogy legyen, hogy hozzájáruljon a légi közlekedés ökológiai lábnyomának csökkentéséhez azáltal, hogy felgyorsítja a klímasemleges légiközlekedési technológiák kifejlesztését azok lehető legkorábbi bevezetése érdekében, ezáltal jelentősen hozzájárulva az európai zöld megállapodásban és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) (a továbbiakban: az európai klímarendelet) foglalt, a környezeti hatások csökkentésére irányuló ambiciózus célokhoz, azaz ahhoz, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodással (15) összhangban a kibocsátások szintje 2030-ig az 1990-es szinthez viszonyítva 55 %-kal csökkenjen, 2050-re pedig megvalósuljon a klímasemlegesség. Ez a célkitűzés csak a repüléstechnikai kutatási és innovációs folyamatok felgyorsításával és optimalizálásával, valamint az uniós légiközlekedési ágazat globális versenyképességének javításával érhető el. A Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozásnak azt is biztosítania kell, hogy a tisztább légi közlekedés továbbra is biztonságos, védett és hatékony legyen az utasok és áruk légi szállítása szempontjából.

(49)

A Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás a Tiszta Égbolt és a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás tapasztalataira épít. Az új európai partnerségnek ambiciózusabbnak kell lennie azáltal, hogy áttörést jelentő demonstrációs projektek kifejlesztésére összpontosít. A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás időközi értékelésének megállapításaival összhangban egy új kezdeményezésnek biztosítania kell, hogy minden demonstrációs projekt kritikus fontosságú lépést képviseljen a következő légijárműprogramok kifejlesztéséhez vezető úton, és ezáltal biztosítani lehessen, hogy a kifejlesztett technológiák valóban a „lehető leggyorsabb piacra bocsátás” kulcsfontosságú prioritását szolgálják. Ezért az új közös vállalkozásnak az egyedi hasznosítási célkitűzései láthatóságának növelésére és a közös vállalkozás nyomonkövetési, irányítási és jelentéstételi képességeinek megerősítésére kell összpontosítania annak érdekében, hogy tükrözze az európai partnerség célkitűzéseinek eléréséhez szükséges kutatási és innovációs erőfeszítések összetettségét.

(50)

A Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozásnak az európai légközlekedési ágazat erős vezető szerepére és egy sokszínű tagsági bázisra kell épülnie, Európa-szerte összefogva az érdekelt felek és ötletek széles körét. A legígéretesebb megközelítések és az azok követésére képes szervezetek megtalálása érdekében a Bizottság felhívást tett közzé ötletek benyújtására és a potenciális tagok részvételi szándékának kifejezésére. A tagok csoportjának gyors bővítése érdekében az irányító testület számára lehetővé kell tenni, hogy az említett felhívás és a jövőbeli további felhívások eredményei alapján társult tagokat válasszon.

(51)

Annak érdekében, hogy maximalizálják és felgyorsítsák a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás és a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységei által a hatékony kibocsátáscsökkentésre és a légiközlekedési ágazat digitalizációjára gyakorolt hatást, e közös vállalkozásoknak szoros együttműködésre kell törekedniük az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével (EASA) az európai partnerség munkájában, biztosítva a kifejlesztett új technológiákkal kapcsolatos ismeretek korai cseréjét. Ez az együttműködés döntő fontosságú lesz a piaci elterjedés felgyorsítása szempontjából azáltal, hogy az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) előírtaknak megfelelően megkönnyíti a létrejövő termékek és szolgáltatások tanúsítási folyamatát.

(52)

Az uniós, nemzeti és regionális szintű programok közötti szinergiák maximalizálása érdekében a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozásban az államok képviselői csoportja tagjainak meg kell vizsgálniuk annak lehetőségeit, hogy nemzeti szinten pénzügyi támogatást nyújtsanak olyan kiváló pályázatokhoz, amelyeket a túljelentkezés miatt a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás nem választott ki finanszírozásra.

(53)

Európa azzal a kihívással néz szembe, hogy vezető szerepet kell játszania a légi járművek új generációja környezeti átalakításának felgyorsításában és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás társadalmi költségeinek a légi közlekedés üzleti modelljében való internalizálásában, miközben továbbra is egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az európai termékek számára a világpiacon. Ezért a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozásnak támogatnia kell az európai képviselőket a nemzetközi szabványosításban és a nemzetközi jogalkotási erőfeszítésekben.

(54)

Az elmúlt öt évben drámaian nőtt a hidrogén iránti érdeklődés, mivel minden tagállam aláírta és megerősítette az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményét (a Párizsi Megállapodás) a Felek 21. Konferenciáján (COP21). Az európai zöld megállapodás célja, hogy az Uniót legkésőbb 2050-re egy olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá alakítsa át, ahol nem keletkezik nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A kiemelt területek közé tartozik a tiszta hidrogén, az üzemanyagcellák, az egyéb alternatív üzemanyagok és az energiatárolás. A hidrogén kiemelt helyen szerepel a 2020. július 8-i, a „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” és „A klímasemleges gazdaság létrehozása: Uniós stratégia az energiarendszer integrációjának megteremtéséért” című bizottsági közleményben, valamint a Tiszta Hidrogén Európai Szövetség elindításában, amely szövetség összefogja az összes érdekelt felet a tiszta hidrogén ökoszisztémájának Unión belüli kiépítéséhez szükséges technológiai igények, beruházási lehetőségek és szabályozási akadályok azonosítása érdekében, hozzájárulva a fosszilis tüzelőanyagoktól való jelenlegi függőség és az érintett ágazatokban az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséhez. A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás elősegítheti, hogy a beruházási keretek – például a Tiszta Hidrogén Európai Szövetség és a hidrogénnel kapcsolatos közös európai érdeket szolgáló fontos projektek – nyissanak a kutatás és az innováció (K+I) terén elért eredményekre.

(55)

A hidrogénalkalmazásokhoz kapcsolódó célzott kutatási és innovációs tevékenységeket 2008 óta támogatják, elsősorban az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (17) létrehozott hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében működő Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozások, nevezetesen az FCH Közös Vállalkozás és az FCH2 közös vállalkozás, valamint a hidrogén értékláncának valamennyi szakaszára/területére kiterjedő, hagyományos együttműködésen alapuló projektek révén. A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozásnak meg kell erősítenie és integrálnia kell az Unió tudományos kapacitását annak érdekében, hogy felgyorsítsa a piacra kész, fejlett tisztahidrogén-alkalmazások kifejlesztését és javítását az energia, a közlekedés, az építőipar és az ipari végfelhasználás területén. Ez csak akkor lehetséges, ha a tiszta hidrogén uniós értéklánca – és különösen a kkv-k – versenyképességének megerősítésével párosul.

(56)

A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás tudományos célkitűzéseinek elérése érdekében a hidrogéngazdaságban érintett valamennyi ágazat számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a hidrogéngazdaság stratégiai kutatási és innovációs tervének elkészítésében és végrehajtásában. A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás által végzett tevékenységek során figyelembe kell venni a legelterjedtebb technológiák alternatíváit jelentő diszruptív technológiai irányvonalakat. A piacra kész technológia fejlesztése és a széles körű elterjedés közötti szakadék áthidalása érdekében be kell vonni a munkába az állami szektort, különösen a regionális és nemzeti hatóságokat, amely utóbbiak felelősek az éghajlat-politikák és a piaci mechanizmusokhoz kapcsolódó intézkedések kidolgozásáért.

(57)

A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás magában foglalja – a Hydrogen Europe Research egyesület tagjaként – a kutatói közösséget, így tudományos tanácsadást nyújtó szervet nem kell létrehozni.

(58)

mivel a hidrogént üzemanyagként vagy energiahordozóként és energiatárolásra is lehet alkalmazni, alapvető fontosságú, hogy a tiszta hidrogénnel kapcsolatos partnerség strukturált együttműködést alakítson ki sok más európai partnerséggel, különösen a végfelhasználás tekintetében. A tiszta hidrogénnel foglalkozó európai partnerségnek együtt kell működnie különösen a kibocsátásmentes közúti és vízi közlekedéssel, az európai vasúttal, a tiszta légi közlekedéssel, a bolygónk javát szolgáló eljárásokkal és a tiszta acéllal foglalkozó európai partnerségekkel. E célból létre kell hozni egy olyan struktúrát, amely jelentést tesz az irányító testületnek, hogy biztosítsák az e partnerségek közötti együttműködést és szinergiákat a hidrogén területén. A Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás lenne az egyetlen olyan partnerség, amely főként a hidrogéngyártási technológiákkal foglalkozik. A végfelhasználói partnerségekkel való együttműködésnek különösen a technológia demonstrációjára és az előírások közös meghatározására kell összpontosítania.

(59)

A vasutak hozzájárulnak az egységes európai közlekedési térséghez (SETA), és az Unió hosszú távú fenntartható fejlődési stratégiájának alapvető elemét képezik. Gazdasági méretét tekintve az európai vasúti ágazat közvetlen bruttó hozzáadott értéke 69 milliárd EUR, a közvetett érték pedig 80 milliárd EUR-t tett ki. A vasúti ágazat 1,3 millió főt foglalkoztatott közvetlenül, és több mint egymillió személyt közvetve.

(60)

A 2020. március 10-i, „Új európai iparstratégia” című bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy a fenntartható és intelligens mobilitással foglalkozó iparágak – például a vasúti ágazat – felelősséggel és potenciállal rendelkeznek a digitális és zöld átállás ösztönzésében, Európa ipari versenyképességének támogatásában és a konnektivitás javításában. Ezért a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedésnek egyaránt hozzá kell járulnia a közlekedésből származó kibocsátások 2050-ig elérendő 90 %-os csökkentéséhez. Prioritásként kell kezelni, hogy a szárazföldi áruszállítás 75 %-át kitevő közúti áruforgalom jelentős része átkerüljön a vasútra és a belvízi utakra.

(61)

A 2014-ben létesített Shift2Rail közös vállalkozás célja a korábbi Shift2Railt kezdeményezés kutatási, fejlesztési és validálási tevékenységeinek irányítása, és ennek érdekében ötvözi a tagjai által rendelkezésre bocsátott köz- és magánfinanszírozást, valamint belső és külső szakmai erőforrásokat vesz igénybe. A közös vállalkozás a teljes vasúti értéklánc szereplői és a hagyományos vasúti ágazaton kívüli érdekeltek közötti együttműködésnek a versenyszabályokkal összhangban álló új formáit alakította ki, az interoperabilitással és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben pedig az Európai Unió Vasúti Ügynöksége tapasztalatát és szakértelmét hasznosította.

(62)

Az Európai Vasút Közös Vállalkozás célja egy nagy kapacitású integrált európai vasúti hálózat létrehozása az interoperabilitást gátló akadályok felszámolása és a teljes integrációra vonatkozó – azaz a forgalomirányításra, a járművekre, az infrastruktúrára és a szolgáltatásokra kiterjedő – megoldások biztosítása révén, és amelynek célja a projektek és innovációk gyorsabb alkalmazásának és elterjedésének megvalósítása. Ennek során ki kell aknázni a digitalizációban és az automatizálásban rejlő hatalmas potenciált a vasút költségeinek csökkentése, kapacitásának növelése, valamint rugalmasságának és megbízhatóságának fokozása érdekében: mindezt a funkcionális rendszernek az ágazatban közös, stabil referenciaarchitektúrájára kell alapozni, az Európai Unió Vasúti Ügynökségével együttműködésben.

(63)

Az Európai Vasút Közös Vállalkozásnak a főtervében meg kell határoznia az egységes európai vasúti térség támogatásához szükséges integrált, interoperábilis és szabványosított technológiai innovációk elterjedésének felgyorsításához elengedhetetlen kiemelt kutatási és innovációs tevékenységeit, valamint az átfogó rendszerarchitektúrát és a harmonizált üzemeltetési megközelítést, beleértve a nagyszabású demonstrációs tevékenységeket és a kiemelt területeket is.

(64)

A vasút összetett rendszer, amelyben a pályahálózat-működtetők, a vasúttársaságok (vonatüzemeltetők) és berendezéseik (infrastruktúra és gördülőállomány) között nagyon szoros a kapcsolat. A vasúti rendszerre vonatkozó közös előírások és stratégia nélkül lehetetlen innovációt megvalósítani. Ezért az Európai Vasút Közös Vállalkozás rendszerpillérének – amely a közös vállalkozáson belüli és kívüli érdekelt felek hozzájárulásait is összegyűjti majd – lehetővé kell tennie az ágazat számára, hogy egységes működési koncepciót és rendszerarchitektúrát kövessen, beleértve a vasúti rendszer működésének alapját képező szolgáltatások, funkcionális blokkok és kapcsolódási pontok meghatározását. A közös vállalkozásnak kell az átfogó keretet biztosítania annak garantálásához, hogy a kutatás a kölcsönösen elfogadott, közös ügyféligényekre és operatív igényekre irányuljon. A rendszerpillér által elért eredményeknek támogatniuk kell a teljes vasúti hálózat interoperabilitását, beleértve a TEN-T törzshálózatot és átfogó hálózatot, valamint a TEN-T-ben nem szereplő fővonalakat és regionális vonalakat. Az Európai Vasút Közös Vállalkozás irányítási modelljének és döntéshozatali folyamatának tükröznie kell a Bizottságnak az európai vasúti rendszer egységesítésében és integrálásában betöltött vezető szerepét, különösen az egységes működési koncepció és rendszerarchitektúra gyors és hatékony megvalósítása terén, ugyanakkor be kell vonni a magánszektorbeli partnereket a tanácsadói és technikai támogató szerepbe.

(65)

Annak biztosítása érdekében, hogy az alacsony technológiai készenléti szintekre (TRL) vonatkozó kutatás eredményeit hatékonyan használják fel magasabb technológiai készenléti szinteken és különösen az Európai Vasút Közös Vállalkozásban, ezeket a tevékenységeket az Európai Vasút Közös Vállalkozás programirodájának kell végrehajtania.

(66)

Amennyiben szükséges, a gyors átmenet és a tagság bővítése érdekében az Európai Vasút Közös Vállalkozás irányító testülete számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság által közzétett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás eredményei alapján társult tagokat válasszon ki.

(67)

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, különösen a 3. fenntartható fejlődési céllal kapcsolatos bizottsági prioritásokkal, valamint a 2020. március 9-i, „Az Afrikával kapcsolatos átfogó stratégia felé” című bizottsági közös közleménnyel összefüggésben az Unió elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon az egészséges élet biztosításához és a jóllét mindenki számára történő előmozdításához, hogy még szorosabb partnerséget építsen ki a két kontinens között, és hogy támogassa a kutatási és innovációs kapacitások kialakítását Afrikában. A Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozásnak foglalkoznia kell az Afrikában, különösen a szubszaharai Afrikában elterjedt fertőző betegségek, például a HIV, a malária és a tuberkulózis, valamint a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt fertőző betegségek kezelésére szolgáló megfelelő diagnosztikai eszközök, kezelések és oltóanyagok – többek között az úgynevezett egészségügyi technológiák – hiányával. A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a világ különböző régióinak a világkereskedelem és turizmus révén megvalósuló fokozott összekapcsoltsága miatt a fertőző betegségek gyorsan elterjedhetnek az egész világon. Az egészségügyi technológiák fejlesztése ezért döntő fontosságú a fertőző betegségek terjedésének megfékezése, valamint elterjedésüket követően az ellenük való küzdelem, továbbá az érintett országokban és az Unióban élő polgárok egészségének védelme céljából. A korábbi EDCTP2-kezdeményezésnél erőteljesebb globális egészségügyi vezető szerep elérése érdekében a partnerség hatályát ki kell terjeszteni az újonnan megjelenő fertőző betegségek jelentette veszéllyel, az antimikrobiális rezisztencia egyre növekvő problémáival és a nem fertőző betegségekhez kapcsolódó komorbiditással kapcsolatos reagálásra is.

(68)

A szubszaharai Afrikát érintő fertőző betegségek modern technológiai eszközökkel való kezeléséhez számos szereplő bevonására és hosszú távú kötelezettségvállalásokra van szükség. A Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozásnak produktív és fenntartható Észak–Dél és Dél–Dél hálózatépítésről és együttműködésről kell gondoskodnia, és kapcsolatokat kell kiépítenie több magán- és közszektorbeli szervezettel a projektszintű és az intézményi együttműködés megerősítése érdekében. A programnak továbbá új Észak–Dél és Dél–Dél együttműködések kialakítását kell elősegítenie a szubszaharai Afrikában több országra kiterjedő, több helyszínen végzett tanulmányok lefolytatása érdekében. Emellett egy rendszeres nemzetközi konferenciának, az európai és fejlődő országok klinikai vizsgálatok területén létrejött partnerség (EDCTP) fórumának platformot kell biztosítania az európai, afrikai és máshonnan érkező tudósok és releváns hálózatok számára, hogy megosszák a megállapításokat és az ötleteket, valamint együttműködési kapcsolatokat alakítsanak ki.

(69)

A Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozásnak az EDCTP és az EDCTP2 programok során szerzett tapasztalatokra kell építenie, és az Unió, a tagállamok, a társult országok és az afrikai országok beruházásainak kiaknázásával kell olyan eredményeket elérnie, amelyeket az egyes országok vagy az uniós kutatási keretprogram egyedül nem tudott volna megvalósítani. A programban részt vevő államokat képviselő EDCTP Szövetségnek kiegészítő tevékenységekkel kell hozzájárulnia az EDCTP3 programhoz és annak végrehajtásához, és emellett ahhoz pénzügyi hozzájárulást is nyújthat. Biztosítania kell a szubszaharai országok érdemi részvételét a döntéshozatali folyamatban és érdemi bevonásukat a folyamatba, ami elengedhetetlen a szubszaharai országokban a betegségek jelentette terhek kezeléséhez. A közös vállalkozásnak ki kell terjednie más nemzetközi kutatásfinanszírozókra, például jótékonysági szervezetekre, a gyógyszeriparra és más harmadik országokra, amelyeknek eseti alapon közreműködő partnerként kell hozzájárulniuk a partnerséghez. Ezenfelül a program hatásának növelése érdekében a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozásnak bizonyos pályázati felhívások esetében lehetőséget kell kapnia olyan jogalanyok megtalálására, amelyek részt vehetnek a közvetett tevékenységekben. Lehetővé kell tenni a munkaprogramban annak előírását, hogy az ilyen jogalanyok nem jogosultak a közös vállalkozás általi finanszírozásra.

(70)

A Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás az EDCTP Szövetség tagjaiként magában foglalja a tagállamokat és a társult országokat, így az államok képviselőinek csoportját nem kell létrehozni.

(71)

Elengedhetetlen, hogy a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás által finanszírozott vagy egyébként a munkaprogramja körébe tartozó kutatási tevékenységek teljes mértékben összhangban álljanak az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az emberi jogok európai egyezményével és annak kiegészítő jegyzőkönyveivel, az Orvosi Világszövetség 2008. évi Helsinki Nyilatkozatában foglalt etikai alapelvekkel, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek regisztrálása technikai feltételeinek harmonizációját célzó nemzetközi konferencia által elfogadott, a helyes klinikai gyakorlatokra vonatkozó előírásokkal, a releváns uniós jogszabályokkal és azon országok helyi etikai követelményeivel, amelyekben a kutatási tevékenységet folytatni kívánják. Ezen túlmenően a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozásnak elő kell írnia, hogy a program által támogatott közvetett tevékenységek eredményei alapján kidolgozott innovációknak és beavatkozásoknak megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lenniük a kiszolgáltatott népességcsoportok számára.

(72)

Ahhoz, hogy a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás sikeres legyen és ösztönözze a partnerségben való részvételt, a közös vállalkozás finanszírozását a Horizont Európáról szóló rendelettel összhangban a tagállamokban vagy a társult országokban, vagy az EDCTP szövetségét alkotó államokban székhellyel rendelkező jogalanyokra kell korlátozni. A szubszaharai afrikai országokban és más harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok számára továbbra is lehetővé kell tenni a pályázati felhívásokban való részvételt anélkül, hogy finanszírozásban részesülnének. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni, hogy az EDCTP3 Szövetség tagjaitól eltérő országokban székhellyel rendelkező szervezetek jogosultak legyenek finanszírozásra konkrét pályázati témákban vagy népegészségügyi szükséghelyzet kezelésére irányuló felhívás esetén, amennyiben a munkaprogram erről rendelkezik. A Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozásnak meg kell tennie minden megfelelő – többek között szerződéses – intézkedést az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. Törekednie kell tudományos és technológiai megállapodások megkötésére harmadik országokkal. Amennyiben ilyen megállapodással nem rendelkező harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok finanszírozott közvetett tevékenységekben vesznek részt, akkor a megállapodások megkötése előtt a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás alternatív intézkedéseket kell alkalmaznia az uniós érdekek védelme érdekében, nevezetesen a tevékenység pénzügyi koordinátorának valamely tagállamban vagy társult országban kell székhellyel rendelkeznie, és a pénzügyi kockázatok megfelelő figyelembevétele érdekében a vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodásban ki kell igazítani az előfinanszírozás összegére és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.

(73)

A Bizottság „emberközpontú gazdaság” és „a digitális korra felkészült Európa” prioritásaival összefüggésben az európai iparnak – beleértve a kkv-kat is – zöldebbé, körforgásosabbá és digitálisabbá kell válnia, miközben globális szinten versenyképes marad. A Bizottság hangsúlyozta az orvostechnikai eszközök és a digitális technológiák szerepét a felmerülő kihívások kezelésében, valamint az e-egészségügyi szolgáltatásoknak a magas színvonalú egészségügyi ellátás nyújtására való felhasználását, továbbá szorgalmazta az uniós igényeknek megfelelő, megfizethető gyógyszerekkel való ellátás biztosítását, egyúttal támogatva az innovatív és világviszonylatban vezető európai gyógyszeripart. Az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás célja, hogy hozzájáruljon az Unió tudásalapú gazdaságának sarokkövét jelentő uniós egészségügyi ágazat versenyképességének megerősítéséhez, az egészségügyi technológiák – különösen az integrált egészségügyi megoldások – fejlesztésében való fokozott gazdasági tevékenységhez, és ezáltal eszközként szolgáljon a technológiai vezető szerep növeléséhez és társadalmaink digitális átállásának előmozdításához. Ezek a politikai prioritások a legfontosabb szereplőknek, nevezetesen a tudományos köröknek, a különböző méretű vállalatoknak és az egészségügyi innovációk végfelhasználóinak az egészségügyi kutatás és innováció köz- és magánszféra közötti partnerségének égisze alatt történő összefogásával érhetők el. Az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozásnak elő kell segítenie az európai rákellenes terv és az antimikrobiális rezisztencia leküzdésére irányuló, egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv célkitűzéseinek elérését. Az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozást össze kell hangolni az 2020. március 10-i, „Új európai iparstratégia” című, a 2020. március 10-i, „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című és a 2020. november 25-i, „Európai gyógyszerstratégia” című bizottsági közleménnyel.

(74)

Az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás (IMI2 közös vállalkozás) tapasztalataira épít, beleértve az e korábbi kezdeményezés által a Covid19-világjárvány leküzdése érdekében végzett munkát is. Az IMI2 közös vállalkozás időközi értékelésének ajánlásaival összhangban az utódkezdeményezésnek lehetővé kell tennie, hogy más ipari ágazatok aktív szerepet vállaljanak a gyógyszeriparban, hogy kihasználhassák szakértelmüket az új egészségügyi beavatkozások kidolgozása során. Ezért az ipari ágazatoknak ki kell terjedniük a biogyógyszerészeti, biotechnológiai és gyógyászati technológiai ágazatra, beleértve a digitális területen tevékenykedő vállalatokat is. A közös vállalkozás hatályának ki kell terjednie a megelőzésre, a diagnosztikára, a kezelésre és a betegségmenedzsmentre, és azt a betegség súlyossága vagy az érintett személyek száma miatt a betegekre vagy a társadalomra, vagy mindezekre nehezedő jelentős terhek, valamint a betegség által a betegekre és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt jelentős gazdasági hatás kellő figyelembevételével kell meghatározni. A finanszírozott cselekvéseknek meg kell felelniük az Unió népegészségügyi igényeinek, és támogatniuk kell olyan jövőbeli egészségügyi innovációk fejlesztését, amelyek biztonságosak, emberközpontúak, hatékonyak, költséghatékonyak és megfizethetők a betegek és az egészségügyi rendszerek számára.

(75)

Az új tudományos ötletek, valamint a sikeres kutatási és innovációs tevékenységek létrehozására vonatkozó legjobb lehetőség biztosítása érdekében az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás kulcsszereplőinek különböző típusú köz- és magánintézmények kutatóinak kell lenniük. Ugyanakkor a végfelhasználóknak, például az uniós polgároknak, az egészségügyi szakembereknek és az egészségügyi szolgáltatóknak közre kell működniük a közös vállalkozás stratégiai tervezésében és tevékenységeiben, ezáltal biztosítva, hogy a kezdeményezés kielégítse szükségleteiket. Ezen túlmenően az egész Unióra kiterjedő és a nemzeti szabályozó hatóságoknak, az egészségügyi technológiák értékelésével foglalkozó szerveknek és az egészségügyi költségek viselőinek is kellő időben hozzá kell járulniuk a partnerség tevékenységeihez, biztosítva ugyanakkor, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség, annak érdekében, hogy növeljék annak valószínűségét, hogy a finanszírozott tevékenységek eredményei megfelelnek a bevezetéshez szükséges követelményeknek és ezáltal elérik a várt hatásokat. Minden ilyen hozzájárulásnak elő kell segítenie, hogy a kutatási erőfeszítések jobban összpontosuljanak a kielégítetlen szükségletekre.

(76)

A jelenlegi egészségügyi kihívások és veszélyek globálisak. Az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozásnak ezért nyitva kell állnia a nemzetközi tudományos, ipari és szabályozási szereplők részvétele előtt az adatokhoz és a szakértelemhez való szélesebb körű hozzáférés előnyeinek kiaknázása, a felmerülő egészségügyi veszélyekre való reagálás és a szükséges társadalmi hatás, különösen az uniós polgárok számára kedvezőbb egészségügyi eredmények elérése érdekében. Ugyanakkor a partnerség tevékenységeinek többségét a tagállamokban és a Horizont Európa társult országaiban kell végezni.

(77)

A partnerség célkitűzéseinek a prekompetitív területre kell összpontosítaniuk, és ezáltal biztonságos teret kell teremteniük a különböző egészségügyi technológiák terén tevékenykedő vállalatok közötti hatékony együttműködéshez. Az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás integrált jellegének tükrözése, az egészségügyi ipar ágazatai közötti elszigeteltség megtörésének elősegítése, valamint az ipar és a tudományos körök közötti együttműködés megerősítése érdekében a közös vállalkozás által finanszírozott projektek többségének ágazatokon átívelőnek kell lennie.

(78)

A „kulcsfontosságú digitális technológiák” kifejezés azokra az elektronikai alkatrészekre és rendszerekre utal, amelyek valamennyi főbb gazdasági ágazat alapját képezik. A Bizottság kiemelte, hogy az ilyen technológiákat ellenőrzés alá kell vonni Európában, különösen az olyan európai szakpolitikai prioritások megvalósításával összefüggésben, mint a digitális vezető szerep. A terület fontossága és az unióbeli érdekelt felek előtt álló kihívások miatt gyors intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy az európai innovációs és értékláncokban ne maradjon gyenge láncszem. Létre kell tehát hozni egy olyan uniós szintű mechanizmust, amely egyesíti és összpontosítja az elektronikai alkatrészek és rendszerek terén zajló kutatáshoz és innovációhoz a tagállamok, az Unió és a magánszektor által nyújtott támogatást.

(79)

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozásnak olyan világosan meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a szélesebb értelemben vett európai iparágak számára, hogy azok biztosítsák a leginnovatívabb technológiák tervezését, gyártását és felhasználását az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén. Európai szinten strukturált és koordinált pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak meg tudják őrizni jelenlegi erősségeiket egy rendkívül versengő nemzetközi környezet élvonalában, és hogy felszámolják azt a szakadékot, amely az alapvető uniós értékeket – többek között a magánélet védelmét és a bizalmat, a biztonságot és a védelmet – tükröző európai digitális átálláshoz elengedhetetlen technológiák terén mutatkozik. Az értékláncok valamennyi szegmensét képviselő ökoszisztéma érdekelt felei közötti együttműködés elengedhetetlen az új technológiák fejlesztéséhez és az innováció gyors piaci bevezetéséhez. Alapvető fontosságú továbbá az érdekelt feleknek – különösen a kkv-knak – a technológia feltörekvő vagy szomszédos területeibe, vagy mindkettőbe való integrálásához szükséges nyitottság és rugalmasság.

(80)

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozásának ötvöznie kell azokat a pénzügyi és technikai eszközöket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy uralni lehessen az innováció e területen eszkalálódó ütemét, jelentős továbbgyűrűző hatásokat lehessen előidézni a társadalom számára, valamint a stratégiáknak és a beruházásoknak a közös európai érdekhez való hozzáigazítása révén meg lehessen osztani a kockázatvállalást. Ezért a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás tagjainak az Uniónak, a tagállamoknak és önkéntes alapon a Horizont Európához társult országoknak, valamint olyan szövetségeknek kell lenniük, amelyek magánszektorbeli tagként az őket alkotó jogalanyokat képviselik. A tagállamok részvétele elősegíti továbbá a nemzeti programokkal és stratégiákkal való koherens összehangolást, mivel csökkenti az átfedéseket és az erőfeszítések szétaprózódását, ugyanakkor biztosítja az érdekelt felek és tevékenységek közötti szinergiákat.

(81)

A részt vevő államok által a közvetett tevékenységekben közreműködő nemzeti résztvevőiknek nyújtott hozzájárulások teljesítése során a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a részt vevő államoknak szigorú nemzeti költségvetési szabályokat kell betartaniuk. Ebben a tekintetben a részt vevő államoknak indikatív pénzügyi kötelezettségvállalásokat kell tenniük az egyes éves munkaprogramok elfogadása előtt, és olyan, jogilag kötelező erejű megállapodásokat kell kötniük a közös vállalkozással, amelyekkel kötelezik magukat arra, hogy a közös vállalkozás teljes élettartama alatt betartsák a közvetett tevékenységekhez való hozzájárulásukra vonatkozó fizetési megállapodásokat. Ezeket a megállapodásokat a közös vállalkozás éves költségvetési eljárásának és programozásának keretében kell megkötni. Az irányító testületnek ezen indikatív kötelezettségvállalások kellő figyelembevételével kell elfogadnia az éves munkaprogramját. A javaslatokat a hatóságok testületének kell kiválasztania. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő csak e lépéseket követően és a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban tehet költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat e közvetett tevékenységek tekintetében.

(82)

Az ECSEL közös vállalkozásban kialakított gyakorlat folytatásaként eltérést kell biztosítani a Horizont Európáról szóló rendelet 34. cikkétől annak érdekében, hogy a résztvevő típusától (különösen a kkv-k és a nonprofit jogalanyok tekintetében), valamint a cselekvés típusától függően minden részt vevő állam kedvezményezettjei között különböző finanszírozási rátákat lehessen alkalmazni. Ennek biztosítania kell az érdekelt feleknek a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás által finanszírozott tevékenységekben való kiegyensúlyozott részvételét, és elő kell mozdítania a kkv-k nagyobb mértékű bevonását, amint azt az ECSEL közös vállalkozás időközi értékelésében foglalt ajánlások tartalmazzák.

(83)

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás a hatóságok testületének tagjaiként magában foglalja a tagállamokat és a társult országokat, így az államok képviselőinek csoportját nem kell létrehozni.

(84)

Az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott egységes európai égboltra vonatkozó uniós jogi keretcélja az európai légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszer intézményi, operatív, technológiai és szabályozási intézkedések révén történő megreformálása annak érdekében, hogy javuljon a rendszer teljesítménye a kapacitás, a biztonság, a hatékonyság és a környezeti hatás tekintetében.

(85)

A 219/2007/EK tanácsi rendelettel (19) létrehozott „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási (ATM) kutatási és fejlesztési projekt (a továbbiakban: SESAR-projekt) célja az ATM modernizálása, valamint a technológiai és operatív innováció összefogása az egységes európai égbolt támogatása érdekében. A projekt arra törekszik, hogy a légiközlekedési ágazat az európai zöld megállapodással és az európai klímarendelettel összhangban torlódásmentes, még biztonságosabb, környezet- és éghajlatbarátabb működésének lehetővé tétele céljából 2035-ig technológiai megoldásokat kínáljon egy jól teljesítő ATM-hez. A SESAR-projekt három egymással összefüggő, folyamatos és fejlődő együttműködési folyamatból áll, amelyek meghatározzák, fejlesztik és alkalmazzák a 2009/320/EK tanácsi határozatban (20) említett európai ATM-főtervben meghatározott digitális európai égbolt alapját képező innovatív technológiai rendszereket és üzemeltetési eljárásokat.

(86)

Az európai ATM-főterv az ATM korszerűsítésének tervezési eszköze Európa-szerte, amely az egységes európai égbolt teljesítménycéljainak elérése érdekében összekapcsolja az ATM kutatási és innovációs tevékenységeket a telepítési tevékenységek forgatókönyveivel.

(87)

A SESAR közös vállalkozást azzal a céllal hozták létre, hogy a tagjai által biztosított köz- és magánszektorbeli finanszírozás ötvözésével, valamint belső és külső műszaki erőforrások felhasználásával, továbbá szükség esetén az európai ATM-főterv végrehajtásával és aktualizálásával irányítsa a SESAR-projekt meghatározási és fejlesztési szakaszait. Új és hatékony együttműködési formát alakított ki az érdekelt felek között egy olyan ágazatban, ahol az előrelépés csak akkor lehetséges, ha valamennyi érdekelt fél összehangolt módon valósít meg új megoldásokat. Tekintettel a SESAR márkanév sikeres megszilárdulására, az új 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozásnak továbbra is használnia kell azt.

(88)

A 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozásnak a SESAR közös vállalkozás tapasztalataira kell építenie, és az ATM-kutatás terén továbbra is koordinációs szerepet kell betöltenie az Unióban. A 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás fő céljaként az európai kutatási és innovációs kapacitás megerősítését és további integrálását kell kitűzni, elősegítve az ágazat gyorsabb digitalizálását, valamint azt, hogy az reziliensebbé és a forgalom ingadozásaihoz igazíthatóvá váljon. A közös vállalkozásnak a gazdasági fellendülés és növekedés támogatása érdekében – az innováció révén – meg kell erősítenie a pilótával üzemelő és pilóta nélküli légiközlekedési és ATM-szolgáltatások versenyképességét. Innovatív megoldásokat kell kifejlesztenie és fel kell gyorsítania azok piaci elterjedését, hogy az egységes európai égbolt légtere a világ legeredményesebb és leginkább környezetbarát légterévé váljon.

(89)

Az új 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy kidolgozza és validálja azokat a műszaki ráfordításokat, amelyek segítik a Bizottságot az ATM szabályozási tevékenységeiben, például az egységes európai égbolt végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott közös projektekre vonatkozó valamennyi műszaki dokumentáció előkészítésével, műszaki tanulmányok lefolytatásával vagy szabványosítási tevékenységek támogatásával. Biztosítania kell továbbá a 2009/320/EK határozattal jóváhagyott európai ATM-főterv igazgatását, beleértve annak nyomon követését, az azzal kapcsolatos jelentéstételt és aktualizálást. Emellett a Bizottságnak a költségvetéshez való uniós hozzájárulás arányában kell szavazati joggal rendelkeznie, de legalább a szavazati jogok 25 %-át birtokolnia kell. Ez a felépítés biztosítja, hogy a Bizottság szakpolitikai szempontból továbbra is képes legyen irányítani a közös vállalkozás által e feladatokkal kapcsolatban végzett munkát az ilyen szervek számára létrehozott megerősített felügyeleti mechanizmusok révén.

(90)

A 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozásban való részvételnek nyitva kell állnia a tagállamok és a Horizont Európához társult országok érdekelt feleinek – köztük a kkv-knak – a lehető legszélesebb köre és képviselete előtt, a részvétel különböző formáin keresztül. A részvételnek biztosítania kell különösen a pilótával üzemelő és pilóta nélküli légi közlekedés berendezésgyártói, a légtérfelhasználók, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőterek, a katonai és szakmai személyzet szövetségei közötti megfelelő egyensúlyt, és lehetőségeket kell kínálnia a kkv-k, a tudományos körök és a kutatószervezetek számára. A legígéretesebb megközelítések és az azok követésére képes szervezetek megtalálása érdekében a Bizottság felhívást tett közzé a potenciális tagok részvételi szándékának kifejezésére. A tagok csoportjának gyors bővítése érdekében az irányító testület számára lehetővé kell tenni, hogy a felhívás eredményei alapján társult tagokat válasszon ki.

(91)

Az útvonaldíjakat teljes mértékben a légtérfelhasználók viselik, akik közvetve hozzájárulnak azon kutatási és fejlesztési erőfeszítésekhez, amelyeket a főbb ATM-szereplők, például a léginavigációs szolgáltatók, illetve a légtérfelhasználók által használt légi járművek építését és felszerelését végző feldolgozóipari ágazat finanszíroznak. Ezért a légtérfelhasználók számára megfelelő képviseletet kell biztosítani a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás irányító testületében.

(92)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ATM-mel kapcsolatos feltáró (alacsony technológiai készenléti szintű) kutatás eredményeit a magasabb technológiai készenléti szintek és különösen a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás hatékonyan használják fel, ezeket a tevékenységeket a közös vállalkozás programirodájának kell irányítania.

(93)

Az EUROCONTROL ügynökség megfelelő infrastruktúrával és a szükséges adminisztratív, informatikai, kommunikációs és logisztikai támogató szolgáltatásokkal rendelkezik. A 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozásnak részesülnie kell az EUROCONTROL ezen infrastruktúráiból és szolgáltatásaiból. Ennek fényében kevés potenciális szinergia származna abból, ha az igazgatási erőforrásokat egy közös háttériroda révén más közös vállalkozásokkal egyesítenék. Ezért a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozásnak kívül kell maradnia az e rendelettel létrehozott közös háttérirodai funkciókon.

(94)

Annak érdekében, hogy az „Európai partnerség az intelligens hálózatokért és szolgáltatásokért” célkitűzéseinek megvalósítása során az érdekelt felek széles bázisára lehessen támaszkodni, a korábbi szervezetre építve létrejött a 6G Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Infrastruktúraszövetség (a továbbiakban: 6G Infrastruktúraszövetség). Míg az új ágazati szövetség a létrehozását követő első években várhatóan csak korlátozott számú tagszervezettel és kapcsolódó szervezettel rendelkezik majd, célja az, hogy az érdekelt feleknek az intelligens hálózatok és szolgáltatások értékláncában aktív csoportjaiból származó új tagokat is bevonjon a folyamatba. Tekintettel várhatóan szerény méretére és a kkv-k minősülő tagszervezetekre gyakorolt hatására, nem fenntartható, hogy a szövetség az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás teljes élettartama alatt, különösen a létrehozását követő első években a közös vállalkozás igazgatási költségeinek 50 %-ához járuljon hozzá. Emellett a Covid19-világjárvány okozta válság és annak a gazdaságra gyakorolt hatása az információs és kommunikációs technológiák területén is kihívást jelentett az európai gazdasági szereplők számára. Ezért biztosítani kell, hogy a közös vállalkozás magánpartnerei teljesíteni tudják kötelezettségvállalásaikat, miközben a feltételek továbbra is vonzóak maradnak és új partnereket ösztönöznek a szövetséghez való csatlakozásra. Az Uniótól eltérő tagoknak az igazgatási költségekhez való éves pénzügyi hozzájárulása minimális százalékos arányának ezért az összes éves igazgatási költség 20 %-át kell kitennie. Különösen azt kell lehetővé tenni, hogy a kkv-knak minősülő tagszervezetek kisebb mértékű hozzájárulást fizessenek, mint a nagyobb vállalkozások. A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak törekedniük kell a tagszervezetek vagy kapcsolódó szervezetek számának növelésére annak érdekében, hogy a közös vállalkozás egész élettartama alatt a közös vállalkozás igazgatási költségeinek 50 %-ára növeljék a hozzájárulásukat.

(95)

Az Európai Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó, „a digitális korra felkészült Európa” és az emberközpontú gazdaság elnevezésű prioritásai, valamint az Európa digitális jövőjének megtervezése című közleményében meghatározott szakpolitikai célkitűzések összefüggésében Európának ki kell fejlesztenie az 5G hálózatokon alapuló kritikus digitális infrastruktúrákat, és 2030-ig ki kell építenie a 6G-re irányuló technológiai kapacitásait. Ebben az összefüggésben a Bizottság hangsúlyozta az Európai partnerség az intelligens hálózatokért és szolgáltatásokért stratégiai jelentőségét a fogyasztók és a vállalkozások számára biztonságos, konnektivitáson alapuló szolgáltatások biztosítása tekintetében. Ezek a prioritások úgy érhetők el, ha sikerül a legfontosabb szereplőket, nevezetesen az ipart, a tudományos köröket és a hatóságokat egy olyan európai partnerség keretében egyesíteni, amely az 5G technológiát és szabványokat sikeresen kifejlesztő, korábbi 5G infrastrukturális köz-magán társulás kezdeményezés eredményeire épít.

(96)

Az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás célja a digitális infrastruktúra területén felmerülő szakpolitikai kérdések kezelése, az 5G infrastruktúra kiépítésének támogatása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2 (CEF2) (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) létrehozott digitális ágának hatályán belül, valamint a kutatás és az innováció technológiai hatókörének kiterjesztése a 6G hálózatokra. A közös vállalkozásnak a tagállamok szoros bevonásával meg kell erősítenie a hálózati energiahatékonysággal, a kiberbiztonsággal, a technológiai vezető szereppel, a magánélet védelmével és az etikával kapcsolatos uniós szakpolitikai és társadalmi igényekre adott választ, továbbá ki kell terjesztenie a kutatás és innováció hatókörét a hálózatoktól a felhőalapú szolgáltatásnyújtásra, valamint a polgárok és a gazdasági ágazatok széles köre – például az egészségügy, a közlekedés, a feldolgozóipar és a média – számára nyújtott szolgáltatásokat lehetővé tevő elemekre és eszközökre.

(97)

Az intelligens hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos közpolitikai célkitűzéseket kizárólag az ágazat és a Bizottság nem tudja kezelni. E kérdések holisztikus és koordinált szempontú kezeléséhez különösen a tagállamok stratégiai bevonására van szükség az irányítási struktúra részeként. Ezért az irányító testületnek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie az államok képviselői csoportjának véleményét, különösen a munkaprogramokra és a finanszírozási határozatokra vonatkozó stratégiai iránymutatást illetően.

(98)

A fejlett 5G infrastruktúrák képezik majd a digitális és zöld átállást lehetővé tevő ökoszisztémák fejlesztésének, a következő lépésben pedig Európa 6G technológia elfogadásával kapcsolatos pozíciójának az alapját. A CEF2 digitális ága, valamint az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) létrehozott Digitális Európa program és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott InvestEU lehetőséget kínál az 5G- és később a 6G-alapú digitális ökoszisztémák fejlesztésére. Figyelembe véve az ilyen kiépítési projektekben részt vevő köz- és magánszektorbeli érdekelt felek széles körét, elengedhetetlen a stratégiai menetrend kialakításának, a programozáshoz való hozzájárulásnak, valamint az érdekelt felek ilyen programokkal kapcsolatos tájékoztatásának és bevonásának a koordinálása. E feladatok stratégiai alapjaként az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozásnak koordinálnia kell a stratégiai megvalósítási ütemtervek kidolgozását a kiépítés releváns területein, például a közutak és a vasút mentén működő 5G rendszerek tekintetében. Ezen ütemterveknek többek között elő kell segíteniük a kiépítési ütemterveknek, az együttműködési modellek főbb lehetőségeinek és egyéb stratégiai kérdéseknek a meghatározását.

(99)

A Horizont Európáról szóló rendelet 20. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztonsági kérdéseket felvető pályázatok esetében a Bizottságnak vagy a támogató szervnek adott esetben biztonsági vizsgálatot kell végeznie.

(100)

A 2019. december 3-i tanácsi következtetések és az uniós szintű koordinált fellépésre irányuló, az 5G hálózatok kiberbiztonságáról szóló, 2019. március 26-i ajánlás alapján a tagállamok hálózat- és információbiztonsággal foglalkozó együttműködési csoportja 2020. januárban közzétette az 5G hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések uniós eszköztárát (a továbbiakban: eszköztár). Az eszköztár olyan stratégiai és műszaki, valamint támogató intézkedések készletét tartalmazza, amelyekkel mérsékelhetők az 5G hálózatok főbb – az összehangolt uniós kockázatértékelési jelentésben feltárt – kiberbiztonsági kockázatai, valamint útmutatást kíván nyújtani azoknak az intézkedéseknek a kiválasztásához, amelyek számára a nemzeti és uniós szintű kockázatcsökkentési tervekben elsőbbséget kell adni. Az uniós eszköztár alkalmazásáról szóló, 2020. január 29-i bizottsági közlemény jóváhagyja az eszköztárban meghatározott valamennyi intézkedést és iránymutatást, és hangsúlyozza, hogy szükség van az összehangolt uniós kockázatértékelésben meghatározott tényezők alapján magas kockázatúnak minősített beszállítókat érintő korlátozásokra, ideértve a szükséges kizárásokat, valamint az e beszállítóktól való függés elkerülésére irányuló intézkedésekre. Emellett több konkrét intézkedést határoz meg a Bizottság számára, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó technológiai területeken az uniós finanszírozási programokban való részvétel feltétele legyen a biztonsági követelményeknek való megfelelés, a biztonsági feltételek teljeskörű kihasználása és további beépítése révén. Ezért e rendelet végrehajtása során megfelelő rendelkezéseket kell bevezetni, amelyek tükrözik a biztonsági intézkedéseket az SNS közös vállalkozás, valamint – ajánlásai alapján – az intelligens hálózatok és szolgáltatások területén más uniós programokat végrehajtó egyéb támogató szervek által finanszírozott intézkedéseken keresztül.

(101)

A Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozásokat a 2024. december 31-ig tartó időszakra hozták létre. A közös vállalkozásoknak továbbra is támogatniuk kell az adott kutatási programokat a 219/2007/EK, az 557/2014/EU (24), az 558/2014/EU (25), az 559/2014/EU (26), az 560/2014/EU (27), az 561/2014/EU (28) és a 642/2014/EU (29) tanácsi rendelet alapján kezdeményezett vagy folytatott fennmaradó tevékenységeknek az e rendeletekkel összhangban történő, a lezárásukig tartó végrehajtásával. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében ezért ezeket a rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(102)

Az Unió csak akkor hozhat intézkedést, ha ennek előnye bizonyítható, tehát az uniós szintű intézkedés hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szintű intézkedés. A közös vállalkozások azokra a területekre összpontosulnak, amelyeken kimutatható hozzáadott érték rejlik az uniós szintű intézkedésben azon erőfeszítések nagyságrendje, gyorsasága és terjedelme miatt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Unió megvalósítsa a EUMSZ hosszú távú célkitűzéseit és teljesítse stratégiai politikai prioritásait és kötelezettségvállalásait. Emellett a javasolt közös vállalkozásoknak ki kell egészíteniük és meg kell erősíteniük az ugyanazon a területen folytatott nemzeti és szubnacionális tevékenységeket.

(103)

mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a szükségtelen átfedések elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt e célkitűzések jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

(104)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a támogatásnyújtás folytonosságát az érintett szakpolitikai területeken, e rendeletnek sürgősen, a kihirdetésének napján hatályba kell lépnie,