B1.

A jelen standard az egyedi lízingek elszámolását határozza meg. A gazdálkodó egység azonban a jelen standardot gyakorlati megoldásként lízingek hasonló jellemzőkkel rendelkező portfóliójára is alkalmazhatja, ha észszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi lízingekre való alkalmazása. A gazdálkodó egységnek portfólió elszámolásakor a portfólió méretét és összetételét tükröző becsléseket és feltételezéseket kell használnia.

B2.

A jelen standard alkalmazásakor a gazdálkodó egységnek az azonos szerződéses féllel (vagy a szerződéses fél kapcsolt feleivel) azonos vagy közel azonos időpontban kötött két vagy több szerződést kombinálnia kell, és azokat egyetlen szerződésként kell elszámolnia, ha egy vagy több feltétel teljesül az alábbiak közül:

B3.

A B7. bekezdésben foglaltak kivételével a jelen standard megengedi, hogy a lízingbevevő a 6. bekezdés alapján számolja el azon lízingeket, amelyek esetében a mögöttes eszköz kisértékű. A lízingbevevőnek a mögöttes eszköz értékét az eszköz újkori értéke alapján kell értékelnie, függetlenül a lízingelt eszköz korától.

B4.

Annak értékelését, hogy a mögöttes eszköz kisértékű-e, abszolút alapon kell végezni. A kisértékű eszközök lízingjei attól függetlenül alkalmasak a 6. bekezdés szerinti számviteli kezelésre, hogy lényegesek-e a lízingbevevő számára. Az értékelés független a lízingbevevő méretétől, jellegétől és körülményeitől. Ennek megfelelően a különböző lízingbevevőknek ugyanarra a következtetésre kell jutniuk a tekintetben, hogy egy adott eszköz kisértékű-e.

B5.

Egy mögöttes eszköz csak akkor lehet kisértékű, ha:

B6.

A mögöttes eszköz lízingje nem minősül kisértékű eszköz lízingjének, ha az eszköz jellege miatt az eszköz újkorában jellemzően nem kisértékű. Az autólízing például nem minősül kisértékű eszköz lízingjének, mivel egy új autó jellemzően nem lenne kisértékű.

B7.

Ha a lízingbevevő allízingbe adja, vagy várhatóan allízingbe adja az eszközt, akkor a fő lízing nem minősül kisértékű eszköz lízingjének.

B8.

Kisértékű mögöttes eszközök lehetnek például a táblagépek, a személyi számítógépek, a kisebb irodai berendezések és a telefonok.

B9.

A gazdálkodó egységnek annak értékeléséhez, hogy a szerződés egy időszak tekintetében átadja-e a jogot egy azonosított eszköz (lásd a B13–B20. bekezdést) használatának ellenőrzése felett, azt kell megvizsgálnia, hogy a használati időszak alatt a vevő rendelkezik-e a következő két joggal:

B10.

Ha a vevő a szerződés futamidejének csak egy részében rendelkezik az azonosított eszköz használatának ellenőrzése feletti joggal, akkor a szerződés a futamidő említett része tekintetében tartalmaz lízinget.

B11.

Áruszállítási vagy szolgáltatási szerződés az IFRS 11 Közös megállapodások standard szerinti közös megállapodás révén vagy annak nevében is létrejöhet. Ebben az esetben a szerződés vevője a közös megállapodás. Ennek megfelelően a gazdálkodó egységnek annak értékelésekor, hogy a szerződés tartalmaz-e lízinget, meg kell vizsgálnia, hogy a közös megállapodás a használati időszak alatt rendelkezik-e az azonosított eszköz használatának ellenőrzése feletti joggal.

B12.

A gazdálkodó egységnek minden egyes potenciális önálló lízing összetevő tekintetében értékelnie kell, hogy a szerződés lízinget tartalmaz-e. Az önálló lízing összetevőkre vonatkozó útmutatással kapcsolatban lásd a B32. bekezdést.

B13.

Az eszközt a szerződés jellemzően explicit módon meghatározza. Az eszközt azonban implicit módon is meg lehet határozni abban az időpontban, amikor azt használatra a vevő rendelkezésére bocsátják.

B14.

A vevő az eszköz meghatározása ellenére sem rendelkezik az azonosított eszköz használati jogával, ha a szállítónak a használati időszak alatt az eszköz tekintetében lényegi helyettesítési joga van. A szállító eszközhelyettesítési joga csak akkor lényegi, ha teljesül mindkét következő feltétel:

B15.

Ha a szállítónak csak egy adott dátum vagy egy meghatározott esemény bekövetkeztével vagy azt követően van joga vagy kötelme az eszköz helyettesítésére, akkor a szállító helyettesítési joga nem lényegi, mivel a használati időszak alatt gyakorlatilag nem képes az alternatív eszközökkel való helyettesítésre.

B16.

A gazdálkodó egységnek annak értékelését, hogy a szállító helyettesítési joga lényegi-e, a szerződés kötésekor meglévő tényekre és körülményekre kell alapoznia, és nem vehet figyelembe olyan jövőbeli eseményeket, amelyek bekövetkezését a szerződés kötésekor nem tartják valószínűnek. Példák olyan jövőbeli eseményekre, amelyek bekövetkezését a szerződés kötésekor nem tartják valószínűnek, és ezért nem vehetők figyelembe:

B17.

Ha az eszköz a vevő telephelyén vagy máshol található, a helyettesítéssel járó költségek általában magasabbak, mint ha az eszköz a szállító telephelyén lenne, és ezért valószínűbb, hogy meghaladják az eszköz helyettesítéséből származó hasznokat.

B18.

Ha a szállítónak az eszköz helytelen működésével vagy műszaki korszerűsítésével összefüggésben joga vagy kötelme van az eszköz javítási és karbantartási célú helyettesítésére, az nem jelenti azt, hogy a vevő nem rendelkezik az azonosított eszköz használati jogával.

B19.

Ha a vevő nehezen tudja meghatározni, hogy a szállítónak van-e lényegi helyettesítési joga, akkor azt kell feltételeznie, hogy az esetleges helyettesítési jog nem lényegi.

B20.

Egy eszköz kapacitásrésze azonosított eszköznek minősül, ha fizikailag elkülöníthető (például egy épület egy szintje). Az eszköz olyan kapacitásrésze vagy olyan más része, amely fizikailag nem különíthető el (például egy üvegszálas kábel kapacitásrésze), nem minősül azonosított eszköznek, kivéve, ha lényegében az eszköz összes kapacitását kiteszi, és ezáltal a vevőre ruházza az eszköz használatából eredő gazdasági hasznok lényegében teljes mértékű megszerzésének jogát.

B21.

A vevő akkor ellenőrzi az azonosított eszköz használatát, ha a használati időszak alatt rendelkezik az eszköz használatából eredő gazdasági hasznok lényegében teljes mértékű megszerzésének jogával (például ha az adott időszak alatt kizárólagosan használja az eszközt). A vevő közvetlenül vagy közvetve sokféleképpen megszerezheti az eszköz használatából eredő gazdasági hasznokat, például az eszköz használatával, tartásával vagy allízingjével.Az eszköz használatából eredő gazdasági hasznok az elsődleges outputot és a melléktermékeket (beleértve az e tételekből származó potenciális cash flow-kat) és az eszköz használatából eredő, harmadik féllel kötött kereskedelmi ügyletből realizálható egyéb gazdasági hasznokat foglalják magukban.

B22.

A gazdálkodó egységnek az eszköz használatából eredő gazdasági hasznok lényegében teljes mértékű megszerzése jogának értékelésekor a vevő eszközhasználati jogának meghatározott hatóköréből eredő gazdasági hasznokat kell figyelembe vennie (lásd a B30. bekezdést). Például:

B23.

Ha a vevő a szerződés értelmében az eszköz használatából származó cash flow-k egy részét köteles ellenértékként egy harmadik félnek kifizetni, akkor az ellenértékként kifizetett cash flow-t a vevő által az eszköz használatából megszerzett gazdasági hasznok részének kell tekinteni. Például ha a vevő a kiskereskedelmi felület használatából eredő árbevétel bizonyos százalékát köteles a használat ellenértékeként a szállítónak kifizetni, akkor e követelmény nem jelenti azt, hogy a vevő nem rendelkezik a kereskedelmi felület használatából eredő gazdasági hasznok lényegében teljes mértékű megszerzésének jogával. Ennek oka, hogy az árbevételből származó cash flow-k a vevő által a kereskedelmi felület használatából megszerzett kereskedelmi hasznoknak minősülnek, amelyek egy részét a vevő később a felület használati jogának ellenértékeként kifizeti a szállítónak.

B24.

A vevő csak akkor rendelkezik egy azonosított eszköz használati időszak alatti hasznosítása meghatározásának jogával, ha vagy:

B25.

A vevőnek akkor van joga meghatározni az eszköz használati időszak alatti használatának módját és célját, ha a szerződésben meghatározott joga hatókörén belül megváltoztathatja az eszköz használati időszak alatti használatának módját és célját. A gazdálkodó egység ennek értékelésekor azokat a döntéshozatali jogokat veszi figyelembe, amelyek a legrelevánsabbak az eszköz használati időszak alatti használata módjának és céljának megváltoztatása tekintetében. A döntéshozatali jogok akkor relevánsak, ha befolyásolják a használatból származtatandó gazdasági hasznokat. Az eszköz jellegétől és a szerződés feltételeitől függően a legrelevánsabb döntéshozatali jogok valószínűleg szerződésenként eltérnek.

B26.

Példák olyan döntéshozatali jogokra, amelyek a körülményektől függően a vevő szerződésben meghatározott használati jogának hatókörén belül feljogosítanak az eszköz használati időszak alatti használata módjának és céljának megváltoztatására:

B27.

Az eszköz használati időszak alatti használata módjának és céljának megváltoztatására fel nem jogosító döntéshozatali jogok lehetnek például az eszköz üzemeltetésére vagy karbantartására korlátozott jogok. Ilyen joggal a vevő vagy a szállító is rendelkezhet. Noha az eszközüzemeltetési vagy -karbantartási jogok gyakran nélkülözhetetlenek az eszköz hatékony használatához, általuk nem lehet meghatározni az eszköz használati időszak alatti használatának módját és célját, sőt, maguk is gyakran függnek az eszköz használatának módját és célját meghatározó döntéstől. Előfordulhat azonban, hogy az ügyfélnek az eszközüzemeltetési jogok révén rendelkezik az eszköz hasznosítása meghatározásának jogával, ha az eszköz használatának módjára és céljára vonatkozó releváns döntések előre meghozottak (lásd a B24. bekezdés (b) pontjának i. alpontját).

B28.

Az eszköz használatának módjára és céljára vonatkozó releváns döntések többféleképpen lehetnek előre meghozottak. A releváns döntések például előre meghozottak lehetnek az eszköz kialakítása vagy az eszköz használatára vonatkozó szerződéses korlátozások miatt.

B29.

A gazdálkodó egység annak értékelésekor, hogy a vevő rendelkezik-e az eszköz hasznosítása meghatározásának jogával, az eszköz használati joga vonatkozásában csak a használati időszak alatti döntéshozatali jogokat veheti figyelembe, kivéve, ha a vevő a B24. bekezdés (b) pontjának ii. alpontja szerint alakította ki az eszközt (vagy az eszköz sajátos jellemzőit). Következésképpen a gazdálkodó egység nem veheti figyelembe a használati időszak előtt meghozott döntéseket, kivéve, ha teljesülnek a B24. bekezdés (b) pontjának ii. alpontjában szereplő feltételek. Például ha a vevő csak a használati időszak előtt képes az eszköz outputjának meghatározására, akkor nem rendelkezik az eszköz hasznosítása meghatározásának jogával. Az eszköz outputjának a használati időszak előtti szerződéses meghatározására vonatkozó jog – az eszköz használatára vonatkozó egyéb döntéshozatali jogok nélkül – ugyanannyi jogot biztosít a vevőnek, mint amennyivel az áru vagy szolgáltatás más vevője rendelkezik.

B30.

A szerződés olyan feltételeket is tartalmazhat, amelyek célja, hogy védjék a szállítónak az eszközhöz vagy más eszközökhöz fűződő érdekeit, vagy alkalmazottait, vagy biztosítsák a szállító jogszabályoknak és szabályozásoknak való megfelelését. A védelmet nyújtó jogokra a következő példák adhatók: A szerződés i. meghatározhatja az eszköz használatának maximális mértékét, vagy korlátozhatja, hogy a vevő mikor használhatja az eszközt, ii. megkövetelheti, hogy a vevő egy adott üzemeltetési gyakorlatot kövessen, vagy iii. megkövetelheti, hogy a vevő tájékoztassa a szállítót az eszköz használatának tervezett megváltoztatásáról. A védelmet nyújtó jogok jellemzően meghatározzák a vevő jogának hatókörét, de önmagukban nem jelentik azt, hogy a vevő nem rendelkezik az eszköz hasznosítása meghatározásának jogával.

B31.

Annak vizsgálatával kapcsolatban, hogy a szerződés lízing-e, vagy lízinget tartalmaz-e, a következő folyamatábra segítheti a gazdálkodó egységeket:

B32.

A mögöttes eszköz használati joga önálló lízing összetevő, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

B33.

Előfordulhat, hogy a lízingbevevőnek a szerződés értelmében olyan tevékenységekért és költségekért is fizetnie kell, amelyek nem eredményezik áru vagy szolgáltatás átadását a lízingbevevőnek. A lízingbeadó például a teljes fizetendő összegben feltüntethet olyan adminisztratív díjakat vagy a lízinggel kapcsolatban felmerült olyan egyéb költségeket, amelyek nem eredményezik áru vagy szolgáltatás átadását a lízingbevevőnek. Az ilyen fizetendő összegek nem képezik a szerződés önálló összetevőjét, hanem a szerződés elkülönítetten azonosított összetevőihez rendelt teljes ellenérték részének tekintendők.

B34.

A gazdálkodó egységnek a lízingfutamidő meghatározásakor és a lízing fel nem mondható időszaka hosszának értékelésekor a szerződés meghatározását kell alkalmaznia, és meg kell állapítania a szerződés kikényszeríthetőségének időszakát. A lízing már nem kikényszeríthető, ha a lízingbevevőnek és a lízingbeadónak is joga van a lízinget a másik fél engedélye nélkül, legfeljebb jelentéktelen kötbér mellett megszüntetni.

B35.

Ha csak a lízingbevevőnek van joga a lízing megszüntetésére, ez a jog a lízingbevevő olyan lízingmegszüntetési opciójának minősül, amelyet a gazdálkodó egység a lízingfutamidő meghatározásakor figyelembe vesz. Ha csak a lízingbeadónak van joga a lízing megszüntetésére, akkor a lízing fel nem mondható időszaka magában foglalja a lízingmegszüntetési opció által lefedett időszakot is.

B36.

A lízing futamideje a kezdőnapon indul, és magában foglalja a lízingbeadó által a lízingbevevő számára biztosított díjmentes időszakokat is.

B37.

A gazdálkodó egység a kezdőnapon értékeli, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja a lízing meghosszabbítására vagy a mögöttes eszköz megvásárlására vonatkozó opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingmegszüntetési opciót. A gazdálkodó egység minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe vesz, amely gazdasági ösztönzőt jelent a lízingbevevő számára a lízinghosszabbítási opció lehívásához vagy le nem hívásához, ideértve a tényeknek és körülményeknek a kezdőnap és az opciólehívási nap közötti várható változásait is. A figyelembe vehető tényezők többek között például a következők:

B38.

A lízinghosszabbítási vagy -megszüntetési opció kombinálható egy vagy több más szerződéses jellemzővel (például maradványérték-garanciával) oly módon, hogy a lízingbevevő az opció lehívásától függetlenül lényegében azonos nagyságú minimum vagy fix hozamot garantál a lízingbeadó számára. A gazdálkodó egységnek az ilyen esetekben – a lényegében fix díjakra vonatkozó, B42. bekezdés szerinti útmutatást nem sértve – feltételeznie kell, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos abban, hogy lehívja a lízinghosszabbítási opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingmegszüntetési opciót.

B39.

Minél rövidebb a lízing fel nem mondható időszaka, annál valószínűbb, hogy a lízingbevevő lehívja a lízinghosszabbítási opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingmegszüntetési opciót. Ennek oka, hogy a helyettesítő eszköz megszerzésével kapcsolatos költségek valószínűleg annál magasabbak, minél rövidebb a fel nem mondható időszak.

B40.

Annak értékeléséhez, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e az opció lehívásában vagy le nem hívásában, a lízingbevevőnek az adott típusú (akár lízingelt, akár tulajdonolt) eszközök jellemző használati időszakával kapcsolatos múltbeli gyakorlata és annak gazdasági indokai adhatnak támpontot. Például ha a lízingbevevő adott eszköztípusokat jellemzően adott hosszúságú időszakokban használt, vagy adott mögötteseszköz-típusok esetében gyakran lehívja a lízinghosszabbítási opciót, akkor figyelembe kell vennie e múltbeli gyakorlatának gazdasági indokait annak értékelésekor, hogy észszerűen biztos-e a szóban forgó eszközökre vonatkozó lízingopciók lehívásában.

B41.

A 20. bekezdés értelmében a lízingbevevő a kezdőnap után újraértékeli a lízingfutamidőt, ha olyan jelentős esemény vagy a körülmények olyan jelentős változása következik be, amely a lízingbevevő ellenőrzése alatt áll, és amely befolyásolja azt, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja a lízingfutamidő általa történő meghatározásakor előzőleg figyelembe nem vett opciót, vagy hogy nem hívja le a lízingfutamidő meghatározásában előzőleg szereplő lízingmegszüntetési opciót. Jelentős esemény vagy a körülmények jelentős változása lehet például:

B42.

A lízingdíjak magukban foglalják a lényegében fix lízingdíjakat is. A lényegében fix lízingdíjak olyan díjak, amelyek valamilyen formai szempontból változóak lehetnek, de lényegében elkerülhetetlenek. Lényegében fix lízingdíjakról van szó például, ha:

B43.

A gazdálkodó egység a lízinget még azelőtt megtárgyalhatja, mielőtt a mögöttes eszköz a lízingbevevő rendelkezésére állna. Egyes lízingeknél előfordul, hogy a mögöttes eszközt a lízingbevevő használati igényeinek megfelelően kell előállítani vagy át kell alakítani. A szerződés feltételeitől függően előfordulhat, hogy a lízingbevevőnek az eszköz előállításával vagy kialakításával kapcsolatban díjakat kell fizetnie.

B44.

Ha a lízingbevevőnek a mögöttes eszköz előállításával vagy kialakításával kapcsolatban költségei merülnek fel, azokat más alkalmazandó standardok, például az IAS 16 standard alapján kell elszámolnia. A lízingbevevő által a mögöttes eszköz használati jogáért fizetett díjak nem tartoznak a mögöttes eszköz előállításával vagy kialakításával kapcsolatos költségek közé. A mögöttes eszköz használati jogáért fizetett díjak ütemezésüktől függetlenül lízingdíjak.

B45.

Előfordulhat, hogy a lízingbevevő még azelőtt megszerzi a mögöttes eszköz tulajdonjogát, mielőtt az átszállna a lízingbeadóra, és az eszközt a lízingbevevő lízingbe venné. A tulajdonjog megszerzése önmagában nem határozza meg az ügylet elszámolásának módját.

B46.

Ha a lízingbevevő a mögöttes eszközt még azelőtt ellenőrzi (vagy még azelőtt ellenőrzést szerez felette), mielőtt azt átadnák a lízingbeadónak, akkor az ügylet visszlízingügylet, és a 98–103. bekezdésnek megfelelően kell elszámolni.

B47.

Ha azonban a lízingbevevő nem szerez azelőtt ellenőrzést a mögöttes eszköz felett, mielőtt azt átadnák a lízingbeadónak, akkor az ügylet nem visszlízingügylet. Ez az eset állhat fenn például akkor, ha a gyártó, a lízingbeadó és a lízingbevevő olyan ügyletet köt, amelyben a gyártótól a lízingbeadó megvásárolja az eszközt, majd azt lízingbe adja a lízingbevevőnek. Előfordulhat, hogy a lízingbevevő még a tulajdonjog lízingbeadóra való átszállása előtt megszerzi a mögöttes eszköz tulajdonjogát. Ebben az esetben, ha a lízingbevevő megszerzi a mögöttes eszköz tulajdonjogát, de nem szerez a felett ellenőrzést, mielőtt azt átadnák a lízingbeadónak, akkor az ügyletet nem visszlízingügyletként, hanem lízingként kell elszámolni.

B48.

A gazdálkodó egységnek annak meghatározásakor, hogy az 51. bekezdésben foglalt közzétételi cél eléréséhez szükség van-e további információra lízingtevékenységeiről, azt kell figyelembe vennie, hogy:

B49.

Az 51. bekezdésben foglalt közzétételi cél eléréséhez a körülményektől függően esetleg szükséges, változó lízingdíjakkal kapcsolatos további információk közé olyan információk tartozhatnak, amelyek segítségével a pénzügyi kimutatások felhasználói értékelhetik például a következőket:

B50.

Az 51. bekezdésben foglalt közzétételi cél eléréséhez a körülményektől függően esetleg szükséges, hosszabbítási vagy megszüntetési opciókkal kapcsolatos további információk közé olyan információk tartozhatnak, amelyek segítségével a pénzügyi kimutatások felhasználói értékelhetik például a következőket:

B51.

Az 51. bekezdésben foglalt közzétételi cél eléréséhez a körülményektől függően esetleg szükséges, maradványérték-garanciákkal kapcsolatos további információk közé olyan információk tartozhatnak, amelyek segítségével a pénzügyi kimutatások felhasználói értékelhetik például a következőket:

B52.

Az 51. bekezdésben foglalt közzétételi cél eléréséhez a körülményektől függően esetleg szükséges, visszlízingügyletekkel kapcsolatos további információk közé olyan információk tartozhatnak, amelyek segítségével a pénzügyi kimutatások felhasználói értékelhetik például a következőket:

B53.

A jelen standardban a lízingbeadók számára előírt lízingminősítés azon alapul, hogy a lízing milyen mértékben adja át a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat. A kockázatok közé tartoznak a kapacitáskihasználatlanságból vagy műszaki avulásból származó veszteségek, valamint a gazdasági körülmények változásából eredő hozammódosulások lehetősége. A hasznokat képviselheti a mögöttes eszköz gazdasági élettartama alatt történő nyereséges működésére, valamint értékének növekedéséből vagy a maradványérték realizálásából származó nyereségre vonatkozó várakozás.

B54.

A lízingszerződés olyan feltételeket is tartalmazhat, amelyek értelmében a lízingdíjakat a kötési nap és a kezdőnap között bekövetkező bizonyos változásoknak megfelelően módosítani kell (ilyen például a mögöttes eszköz lízingbeadónál felmerült bekerülési értékének változása, vagy a lízingbeadó lízingfinanszírozási költségeinek változása). Ilyen esetben a lízing minősítése céljából úgy kell tekinteni, mintha az említett változások hatása a kötési napon következett volna be.

B55.

Ha egy lízing mind telek-, mind épület-összetevőket tartalmaz, akkor a lízingbeadónak az egyes összetevőket külön-külön kell pénzügyi vagy operatív lízingnek minősítenie a 62–66. és a B53–B54. bekezdésnek megfelelően. Annak meghatározásakor, hogy a telekösszetevő operatív vagy pénzügyi lízing-e, fontos szempont, hogy a telek normál körülmények között határozatlan gazdasági élettartammal rendelkezik.

B56.

Ha a telek- és épületlízing minősítéséhez és elszámolásához szükséges, a lízingbeadónak a lízingdíjakat (beleértve az előre egy összegben megfizetett összegeket is) a lízing telekösszetevőjében és épület-összetevőjében lévő lízingérdekeltségek kötési napon érvényes valós értékeinek egymáshoz viszonyított arányában kell felosztania a telek- és az épület-összetevő között. Amennyiben a lízingdíjakat nem lehet megbízhatóan felosztani a két összetevő között, a teljes lízing pénzügyi lízingnek minősül, kivéve, ha egyértelmű, hogy mindkét összetevő operatív lízing, amely esetben a teljes lízing operatív lízingnek minősül.

B57.

A lízingbeadó az olyan telek- és épületlízingnél, amelynél a telekösszetevő értéke nem lényeges, a telket és az épületeket a lízingminősítés céljából összevontan, egy egységként kezelheti és a 62–66. és a B53–B54. bekezdés alapján pénzügyi vagy operatív lízingnek minősítheti. A lízingbeadónak ilyen esetben az épületek gazdasági élettartamát kell a teljes mögöttes eszköz gazdasági élettartamának tekinteni.

B58.

Allízing minősítésekor a közbenső lízingbevevőnek az allízinget a következőképpen kell pénzügyi lízingnek vagy operatív lízingnek minősítenie:

C1.

A gazdálkodó egységnek a jelen standardot a 2019. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett azon gazdálkodó egységek számára, amelyek az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardot a jelen standard első alkalmazásának időpontjában vagy azt megelőzően már alkalmazzák. Ha a gazdálkodó egység a jelen standardot korábban alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

C2.

A C1–C19. bekezdés követelményei szempontjából az első alkalmazás időpontja azon éves beszámolási időszak kezdete, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza a jelen standardot.

C3.

Az első alkalmazás időpontjában a gazdálkodó egységnek gyakorlati megoldásként nem kell újraértékelnie, hogy a szerződés lízing-e, vagy lízinget tartalmaz-e. A gazdálkodó egység ehelyett a következőként járhat el:

C4.

Ha a gazdálkodó egység a C3. bekezdés szerinti gyakorlati megoldást választja, közzé kell tennie ezt a tényt, és a gyakorlati megoldást minden szerződésére alkalmaznia kell. Ennek eredményeként a gazdálkodó egységnek a 9–11. bekezdés követelményeit csak az első alkalmazás időpontjában vagy azt követően létrejött (vagy módosított) szerződésekre kell alkalmaznia.

C5.

A lízingbevevőnek a jelen standardot a következőképen kell alkalmaznia lízingjeire: vagy

C6.

A lízingbevevőnek a C5. bekezdés szerinti választást következetesen minden olyan lízingre alkalmaznia kell, amelyben lízingbevevő.

C7.

Ha a lízingbevevő a jelen standardot a C5. bekezdés (b) pontjának megfelelően alkalmazza, akkor nem jeleníthet meg összehasonlító információkat. A lízingbevevőnek ehelyett a jelen standard első alkalmazásának halmozott hatását a felhalmozott eredmény (vagy a saját tőke más megfelelő komponense) nyitóegyenlegének kiigazításaként kell megjelenítenie az első alkalmazás időpontjában.

C8.

Ha a lízingbevevő a jelen standardot a C5. bekezdés (b) pontjának megfelelően alkalmazza, akkor:

C9.

A C8. bekezdés követelményei ellenére a lízingbevevő a korábban az IAS 17 standard alapján operatív lízingnek minősített lízingek esetében:

C10.

Ha a lízingbevevő a jelen standardot a C5. bekezdés (b) pontjának megfelelően alkalmazza visszamenőlegesen a korábban az IAS 17 standard alapján operatív lízingnek minősített lízingekre, akkor az alábbi gyakorlati megoldások közül egyet vagy többet is választhat. A lízingbevevő e gyakorlati megoldásokat lízingenként külön-külön alkalmazhatja:

C11.

Ha a lízingbevevő úgy dönt, hogy a jelen standardot a C5. bekezdés (b) pontjának megfelelően alkalmazza a korábban az IAS 17 standard alapján pénzügyi lízingnek minősített lízingekre, akkor az első alkalmazás időpontjában a használatijog-eszköz és a lízingkötelezettség könyv szerinti értéke megegyezik a lízingeszköznek és a lízingkötelezettségnek közvetlenül az említett időpont előtt az IAS 17 standard alapján értékelt könyv szerinti értékével. A lízingbevevőnek az ilyen lízingek esetében a használatijog-eszközt és a lízingkötelezettséget az első alkalmazás időpontjától a jelen standardnak megfelelően kell elszámolnia.

C12.

Ha a lízingbevevő úgy dönt, hogy a jelen standardot a C5. bekezdés (b) pontjának megfelelően alkalmazza, akkor közzé kell tennie az IAS 8 standard 28. bekezdésében előírt, első alkalmazásra vonatkozó információkat, az IAS 8 standard 28. bekezdésének (f) pontjában meghatározott információk kivételével. Az IAS 8 standard 28. bekezdésének (f) pontjában meghatározott információk helyett a lízingbevevőnek a következőket kell közétennie:

C13.

Ha a lízingbevevő egy vagy több C10. bekezdés szerinti gyakorlati megoldást alkalmaz, közzé kell tennie ezt a tényt.

C14.

A C15. bekezdésben leírtak kivételével a lízingbeadó áttéréskor nem köteles kiigazítást végezni az olyan lízingek kapcsán, amelyekben lízingbeadó, és azokat az első alkalmazás időpontjától a jelen standardnak megfelelően kell elszámolnia.

C15.

A közbenső lízingbeadónak:

C16.

A gazdálkodó egység az első alkalmazás időpontját megelőzően létrejött visszlízingügyleteket nem értékelheti újra annak meghatározása céljából, hogy a mögöttes eszköz átadása teljesíti-e az IFRS 15 standard szerinti értékesítésként való elszámolás feltételeit.

C17.

Ha a visszlízingügyletet az IAS 17 standard alapján értékesítésként és pénzügyi lízingként számolta el, az eladó-lízingbevevőnek:

C18.

Ha a visszlízingügyletet az IAS 17 standard alapján értékesítésként és operatív lízingként számolta el, az eladó-lízingbevevőnek:

C19.

Ha a lízingbevevő korábban egy üzleti kombináció részeként megszerzett operatív lízing kedvező vagy kedvezőtlen feltételeivel kapcsolatban az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard alapján eszközt vagy kötelezettséget jelenített meg, azt az első alkalmazás időpontjában ki kell vezetnie, és a használatijog-eszköz könyv szerinti értékét a megfelelő értékkel ki kell igazítania.

C20.

Ha a gazdálkodó egység alkalmazza a jelen standardot, de még nem alkalmazza az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standardot, akkor a jelen standard IFRS 9 standardra való hivatkozásait az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standardra való hivatkozásként kell értelmezni.

C21.

A jelen standard hatályon kívül helyezi az alábbi standardokat és értelmezéseket:

30.

Ha a gazdálkodó egység a valós értéket alkalmazza a pénzügyi helyzetre vonatkozó, IFRS-ek szerinti nyitó kimutatásában vélelmezett bekerülési értékként az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tételére, egy befektetési célú ingatlanra, egy immateriális eszközre vagy egy használatijog-eszközre (lásd a D5. és a D7. bekezdést), a gazdálkodó egység első, IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásaiban a pénzügyi helyzetre vonatkozó, IFRS-ek szerinti nyitó kimutatás minden tételsoráról közzé kell tenni:

39AB.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította a 30. a C4. a D1., a D7., a D8B. és a D9. bekezdést, elhagyta a D9A. bekezdést, és kiegészítette a standardot a D9B–D9E. bekezdéssel. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

C4.

Ha az első alkalmazó nem alkalmazza visszamenőlegesen az IFRS 3 standardot egy múltbeli üzleti kombinációra, ez az alábbi következményekkel jár az adott üzleti kombinációra:

D1.

A gazdálkodó egység az alábbi mentességek közül egyet vagy többet is választhat:

…

D7.

A D5. és a D6. bekezdésben foglalt választások szintén elérhetők:

…

D8B.

Egyes gazdálkodó egységek olyan ingatlanokkal, gépekkel és berendezésekkel, használatijog-eszközökkel vagy immateriális javakkal rendelkeznek, amelyeket díjszabályozás hatálya alá tartozó tevékenységekben használnak vagy használtak korábban. Az ilyen tételek könyv szerinti értékében olyan összegek is szerepelhetnek, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint határoztak meg, azonban nem felelnek meg az IFRS-ekkel összhangban történő aktiválás feltételeinek. Ebben az esetben az első alkalmazó az ilyen tételeknél alkalmazhatja a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéket vélelmezett bekerülési értékként az IFRS-ekre való áttérés időpontjában. Ha egy gazdálkodó egység valamely tételre alkalmazza ezt a mentességet, nem köteles ezt valamennyi tételre alkalmazni. Az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a gazdálkodó egységnek – az IAS 36 standarddal összhangban – értékvesztési szempontból tesztelnie kell a mentesség alkalmazásával érintett minden egyes tételt. E bekezdés alkalmazásában a tevékenységek akkor tartoznak árszabályozás hatálya alá, ha a vevőknek a termékekért és szolgáltatásokért felszámítható árak meghatározására vonatkozó keretelvek vonatkoznak rájuk, és ezeket a keretelveket (az IRFS 14 Szabályozott tevékenységekre képzett elhatárolások standardban meghatározott) árszabályozó felügyeli és/vagy hagyja jóvá.

D9.

Azt, hogy egy az IFRS-ekre való áttérés időpontjában létező szerződés tartalmaz-e lízinget, az első alkalmazó az IFRS 16 standard 9–11. bekezdésének alkalmazásával, az említett időpontban fennálló tények és körülmények alapján határozhatja meg.

D9A.

[Törölve]

D9B.

Lízingkötelezettségek és használatijog-eszközök megjelenítésekor a lízingbevevő első alkalmazó minden lízingje esetében alkalmazhatja a következő megközelítést (a D9D. bekezdésben ismertetett gyakorlati megoldások függvényében):

D9C.

A D9B. bekezdésben megállapított követelmények ellenére, a lízingbevevő első alkalmazó valós értéken értékeli a használatijog-eszközt az IFRS-ekre történő áttérés időpontjában azon lízingek esetében, amelyek megfelelnek a befektetési célú ingatlan IAS 40 standard szerinti fogalmának, és amelyek értékeléséhez az IFRS-ekre történő áttérés időpontja óta az IAS 40 standardban meghatározott valósérték-modellt használja.

D9D.

A lízingbevevő első alkalmazó az IFRS-ekre történő áttérés időpontjában a következő eljárások közül egyet vagy többet alkalmazhat lízingenkénti alapon:

D9E.

A lízingdíj, a lízingbevevő, a járulékos lízingbevevői kamatláb, a lízing kezdőnapja, a kezdeti közvetlen költség és a lízingfutamidő az IFRS 16 standardban meghatározott fogalmak, amelyeket ez a standard is az ott meghatározott értelemben használ.

14.

A B31–B40. bekezdés az immateriális javak megjelenítéséhez ad útmutatót. A 22–28B. bekezdés meghatározza az olyan azonosítható eszközök és kötelezettségek típusait, amelyek olyan tételeket tartalmaznak, amelyekre a jelen IFRS a megjelenítési elv és feltételek alól korlátozott kivételeket biztosít.

17.

A jelen IFRS a 15. bekezdésben foglalt elvvel kapcsolatban két kivételt tartalmaz:

28A.

A felvásárló használatijog-eszközöket és lízingkötelezettségeket jelenít meg az IRFS 16 standardnak megfelelően azonosított olyan lízingek tekintetében, amelyek esetén a felvásárolt a lízingbevevő. A felvásárló nem köteles használatijog-eszközöket és lízingkötelezettségeket megjeleníteni a következő lízingek tekintetében:

28B.

A felvásárló a lízingkötelezettséget az (IFRS 16 standardban meghatározott) hátralévő lízingdíjak jelenértékén értékeli, mintha a megszerzett lízing új lízing lenne az akvizíció időpontjában. A felvásárló a használatijog-eszközt a lízingkötelezettséggel megegyező összegen értékeli, kiigazítva azt attól függően, hogy a lízing feltételei a piaci feltételekhez képest kedvezőek vagy kedvezőtlenek-e.

64M.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 standard módosította a 14., a 17., a B32. és a B42. bekezdést, elhagyta a B28–B30. bekezdést és a vonatkozó címeket, és kiegészítette a standardot a 28A–28B. bekezdéssel és a vonatkozó címekkel. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

B28.

[Törölve]

B29.

[Törölve]

B30.

[Törölve]

B32.

A szerződéses-jogi kritériumnak megfelelő immateriális eszköz azonosítható még akkor is, ha az eszköz nem átadható vagy a felvásárolttól vagy más jogoktól és kötelmektől nem elválasztható. Például:

B42.

Egy olyan operatív lízing alá tartozó eszköz – például épület vagy szabadalom – az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értékének meghatározásakor, amelyben a felvásárolt a lízingbeadó, a felvásárlónak figyelembe kell vennie a lízing feltételeit. A felvásárló nem jelenít meg külön eszközt vagy kötelezettséget, ha az operatív lízing feltételei a piaci feltételekhez képest akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek.

4.

A gazdálkodó egységnek nem kell alkalmaznia a jelen IFRS-t:

41I.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 standard módosította a 4. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

29.

Nem követelmény a valós értékek közzététele:

44CC.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította a 29. és a B11D. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

B11D.

A lejárati elemzésekben a 39. bekezdés (a) és (b) pontjainak megfelelően közzétett szerződés szerinti összegek a szerződés szerinti diszkontálatlan cash flow-k, például:

2.1.

5.5.15.

…

7.1.5.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 standard módosította a 2.1., az 5.5.15., a B4.3.8., a B5.5.34. és a B5.5.46. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

B4.3.8.

A beágyazott származékos termék gazdasági jellemzői és kockázatai az alábbi példákban szoros kapcsolatban vannak az alapszerződés gazdasági jellemzőivel és kockázataival. Ezekben a példákban a gazdálkodó egység a beágyazott származékos terméket nem az alapszerződéstől elkülönítve számolja el:

B5.5.34.

Lízingkövetelés elszámolt veszteségének értékelésekor a várható hitelezési veszteségek meghatározásához használt cash flow-knak összhangban kell lenniük a lízingkövetelés IFRS 16 Lízingek standardnak megfelelő értékelése során használt cash flow-kkal.

…

B5.5.46.

A lízingkövetelések várható hitelezési veszteségeit ugyanazon diszkontrátával kell diszkontált, amit a lízingkövetelések IFRS 16 standarddal összhangban történő értékeléséhez használtak.

…

6.

A jelen IFRS értékelési és közzétételi követelményei nem vonatkoznak az alábbiakra:

C6.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította a 6. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

5.

A gazdálkodó egységnek a jelen standardot minden vevői szerződésre alkalmaznia kell, a következők kivételével:

97.

A szerződéshez (vagy konkrét várt szerződéshez) közvetlenül kapcsolódó költségek az alábbiakat foglalják magukban:

B66.

Ha a gazdálkodó egységnek kötelme vagy joga van az eszköz visszavásárlására (forwardszerződés vagy vételi opció), akkor a vevő nem gyakorol ellenőrzést az eszköz felett, mivel akkor is csak korlátozottan képes az eszköz hasznosítására és lényegében az eszközből származó fennmaradó hasznok egészének megszerzésére, ha az eszköz a birtokában van. Következésképpen a gazdálkodó egységnek a következő módok valamelyikén kell elszámolnia a szerződést:

B70.

Ha a gazdálkodó egység olyan kötelemmel rendelkezik, amelynek értelmében a vevő kérésére az eredeti eladási árnál alacsonyabb áron köteles visszavásárolni az eszközt (eladási opció), akkor szerződéskötéskor figyelembe kell vennie, hogy a vevőnek jelentős gazdasági ösztönzője van-e e joga érvényesítésére. Ha a vevő érvényesíti e jogát, az azt jelenti, hogy a vevő gyakorlatilag az eszköz adott ideig történő használatának jogáért fizet ellenértéket a gazdálkodó egységnek. Ha tehát a vevőnek jelentős gazdasági ösztönzője van e joga érvényesítésére, akkor a gazdálkodó egységnek a megállapodást az IFRS 16 standardnak megfelelően lízingként kell elszámolnia, kivéve akkor, ha a szerződés visszlízingügylet részét képezi. Ha a szerződés visszlízingügylet részét képezi, a gazdálkodó egység továbbra is megjeleníti az eszközt, és a vevőtől kapott minden ellenértéket pénzügyi kötelezettségként jelenít meg. A gazdálkodó egység a pénzügyi kötelezettségeket az IFRS 9 standard szerint köteles elszámolni.

…

C1A.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította az 5., a 97. a B66. és a B70. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

123.

A gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazásakor a vezetés számos szempontot mérlegel a becsléseken kívül, amely mérlegelt szempontok jelentős hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre. Például a vezetés arra vonatkozóan hoz döntéseket:

139Q.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította a 123. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

12.

A készletek átalakítási költségei magukban foglalják a termelési egységekkel közvetlenül összefüggő olyan költségeket, mint például a közvetlen bérköltségek. Szintén tartalmazzák az anyagok késztermékekké történő átalakításával összefüggően felmerülő állandó és változó üzemi általános költségek szisztematikus felosztásából adódó tételeket. Az állandó üzemi általános költségek a termeléssel kapcsolatos olyan közvetett költségek, amelyek a termelés mennyiségétől függetlenül viszonylag állandóak, mint például a termelési folyamatban használt gyárépületek, berendezések és használatijog-eszközök értékcsökkenése és karbantartása, valamint az üzem vezetésének és igazgatásának költségei. A változó üzemi általános költségek a termeléssel kapcsolatos olyan közvetett költségek, amelyek közvetlenül vagy lényegében közvetlenül a termelés mennyiségével együtt változnak, mint például a közvetett anyagok és a közvetett bér.

…

40G.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította a 12. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

17.

A finanszírozási tevékenységekből származó cash flow-k elkülönített közzététele fontos, mert hasznos a gazdálkodó egységnek tőkét nyújtók által támasztott jövőbeni cash flow igények előrejelzésében. Finanszírozási tevékenységekből származó cash flow-k például:

44.

Sok befektetési és finanszírozási tevékenységnek nincs közvetlen hatása a jelenlegi cash flow-kra, bár ezek a tevékenységek befolyásolják a gazdálkodó egység tőke- és eszközszerkezetét. A nem pénzjellegű tranzakciók kizárása a cash flow kimutatásból összhangban van a cash flow kimutatás céljával, mivel ezek a tételek nem járnak cash flow-kkal a tárgyidőszakban. Nem pénzjellegű tranzakciók például:

59.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította a 17. és a 44. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

20.

Az IFRS-ek lehetővé teszik bizonyos eszközök valós értéken történő nyilvántartását vagy átértékelését (lásd például az IAS 16 Ingatlanok, gépek, berendezések, az IAS 38 Immateriális javak, az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés, az IAS 40 Befektetési célú ingatlan és az IFRS 16 Lízingek standardot). Néhány joghatóságban egy eszköznek a valós értékre történő átértékelése vagy értékének újramegállapítása a tárgyidőszakban érinti az adóköteles nyereséget (negatív adóalapot). Ennek eredményeként az eszköz adóalapja módosul, és átmeneti különbözet nem keletkezik. Más joghatóságokban egy eszköz átértékelése vagy értékének újramegállapítása nem érinti az adóköteles nyereséget az átértékelés vagy az érték újramegállapításának időszakában, ennek következtében az eszköz adóalapja nem módosul. Mindazonáltal a könyv szerinti érték jövőbeli megtérülése adóköteles gazdasági hasznoknak a gazdálkodó egységhez való befolyását fogja eredményezni, és az adózási szempontból levonható összeg különbözni fog ezeknek a gazdasági hasznoknak az összegétől. Az átértékelt eszköz könyv szerinti értékének és adóalapjának különbsége átmeneti különbözet, és halasztott adókötelezettséget vagy adókövetelést eredményez. Ez még abban az esetben is igaz, ha:

20.

Az IFRS-ek lehetővé teszik bizonyos eszközök valós értéken történő nyilvántartását vagy átértékelését (lásd például az IAS 16 Ingatlanok, gépek, berendezések, az IAS 38 Immateriális javak, az IAS 40 Befektetési célú ingatlan, az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és az IFRS 16 Lízingek standardot). Néhány joghatóságban egy eszköznek a valós értékre történő átértékelése vagy értékének újramegállapítása a tárgyidőszakban érinti az adóköteles nyereséget (negatív adóalapot). Ennek eredményeként az eszköz adóalapja módosul, és átmeneti különbözet nem keletkezik. Más joghatóságokban egy eszköz átértékelése vagy értékének újramegállapítása nem érinti az adóköteles nyereséget az átértékelés vagy az érték újramegállapításának időszakában, ennek következtében az eszköz adóalapja nem módosul. Mindazonáltal a könyv szerinti érték jövőbeli megtérülése adóköteles gazdasági hasznoknak a gazdálkodó egységhez való befolyását fogja eredményezni, és az adózási szempontból levonható összeg különbözni fog ezeknek a gazdasági hasznoknak az összegétől. Az átértékelt eszköz könyv szerinti értékének és adóalapjának különbsége átmeneti különbözet, és halasztott adókötelezettséget vagy adókövetelést eredményez. Ez még abban az esetben is igaz, ha:

98G.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 standard módosította a 20. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

4.

[Törölve]

5.

Amennyiben a gazdálkodó egység a befektetési célú ingatlanra az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard alapján a bekerülésiérték-modellt alkalmazza, a gazdálkodó egységnek a jelen standard szerinti bekerülésiérték-modellt kell alkalmaznia a tulajdonát képező befektetési célú ingatlanokra.

10.

A fenti megjelenítési alapelv alapján a gazdálkodó egység az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó valamennyi költséget annak felmerülése időpontjában értékeli. E költségek közé tartozik az ingatlanok, gépek és berendezések közé sorolt eszköz megszerzésének vagy előállításának költsége, valamint a későbbiekben felmerült, az eszköz kiegészítéséhez, valamely részének cseréjéhez vagy az eszköz szervizeléséhez kapcsolódó költségek. Az ingatlanok, gépek és berendezések egy tételének bekerülési értéke magában foglalhatja az ingatlanok, gépek és berendezések egy tételének előállításához, kiegészítéséhez, valamely részének cseréjéhez vagy az eszköz szervizeléséhez használt eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket, például a használatijog-eszközök értékcsökkenését.

27.

[Törölve]

44.

A gazdálkodó egység az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tételére vonatkozó kezdeti megjelenített összeget az eszköz jelentős részeire felosztja, és ezeket a részeket elkülönítve értékcsökkenti. Például, helyénvaló lehet egy repülőgép géptestét és motorjait elkülönítve értékcsökkenteni. Hasonlóképpen ha egy gazdálkodó egység egy olyan operatív lízing alá tartozó ingatlant, gépet és berendezést szerez meg, amelyben ő a lízingbeadó, helyénvaló lehet ennek a tételnek a bekerülési értékében szereplő, a piaci feltételekhez képest kedvező vagy kedvezőtlen lízingfeltételeknek tulajdonítható összegeket elkülönítve értékcsökkenteni.

68.

…

69.

Az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tételének elidegenítése számos különböző módon történhet (pl. értékesítés, pénzügyi lízingbe adás vagy adományozás). Az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tétele elidegenítésének időpontja az az időpont, amikor az átvevő ellenőrzést szerez az eszköz felett, teljesítve azon követelményeket, amelyek alapján megállapítható, hogy a teljesítési kötelmet az IFRS 15 standard szerint kielégítették. A visszlízing részeként megvalósuló elidegenítésre az IFRS 16 standard vonatkozik.

…

81L.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 standard elhagyta a 4. és a 27. bekezdést, és módosította az 5., a 10. a 44. és a 68–69. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

16.

A monetáris tétel alapvető jellemzője, hogy jogot jelent valamely fix vagy meghatározható számú pénznemegység átvételére (vagy kötelmet annak átadására). Példák: nyugdíj és más pénzben fizetendő munkavállalóijuttatások; pénzeszközben kiegyenlítendő céltartalékok; lízingkötelezettségek; kötelezettségként kimutatott pénzeszközben teljesítendő osztalék. Hasonlóképpen monetáris tételnek tekintendő a gazdálkodó egység változó darabszámú saját tőkeinstrumentumának vagy változó összegű eszközöknek az átvételére (vagy átadására) vonatkozó szerződés, amelyben a kapott (teljesítendő) valós érték megegyezik egy pénznem fix vagy meghatározható számú egységével. Fordítva, a nem monetáris tételek alapvető jellemzője, hogy hiányzik a jog valamely fix vagy meghatározható számú pénznemegység átvételére (vagy a kötelem annak átadására). Példák: az árukért és szolgáltatásokért előre megfizetett összegek; a goodwill; az immateriális javak; a készletek; az ingatlanok, gépek és berendezések; a használatijog-eszköz; valamint a nem monetáris eszköz átadásával teljesítendő céltartalékok.

60K.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította a 16. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

6.

A hitelfelvételi költségek lehetnek:

29C.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 standard módosította a 6. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

97S.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 Lízingek standard módosította az AG9. és az AG10. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

AG9.

A lízing tipikusan a lízingbeadó oldalán jogosultságot, a lízingbevevő oldalán pedig kötelmet hoz létre bizonyos kifizetések sorozatára, amelyek lényegében egy hitelszerződés szerinti tőke és kamat egyesített fizetéseivel egyeznek meg. A lízingbeadó a pénzügyi lízing alapján fennálló követelése összegében a befektetését számolja el, nem pedig magát a pénzügyi lízing tárgyát képező mögöttes eszközt. Ennek megfelelően a lízingbeadónak a pénzügyi lízinget pénzügyi instrumentumnak kell tekintenie. Az IFRS 16szerint a lízingbeadó nem jeleníti meg az operatív lízing alapján neki járó lízingdíjakra vonatkozó jogosultságát. A lízingbeadó továbbra is magát a mögöttes eszközt tartja nyilván, nem pedig a szerződés alapján a jövőben járó összeget. Ennek megfelelően a lízingbeadó nem tekintheti pénzügyi instrumentumnak az operatív lízinget, kivéve az egyedi kifizetések aktuálisan esedékes és a lízingbevevő által fizetendő összegét.

AG10.

A fizikai eszközök (készletek, ingatlanok, gépek, berendezések), a használatijog-eszközök, valamint az immateriális javak (például a szabadalmak és a védjegyek) nem minősülnek pénzügyi eszköznek. Az ilyen fizikai eszközök, használatijog-eszközök és immateriális javak feletti ellenőrzés lehetőséget teremt pénzeszköz- vagy más pénzügyieszköz-beáramlás generálására, de nem keletkeztet meglévő jogot pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átvételére vonatkozóan.

…

5.

Amennyiben a céltartalék, függő kötelezettség vagy függő követelés egy bizonyos típusát egy másik standard tárgyalja, úgy a gazdálkodó egységnek a jelen standard helyett azt a standardot kell alkalmaznia. Például, a céltartalékok bizonyos típusai tekintetében a következőkre vonatkozó standardok alkalmazandók:

102.

A 2016 januárjában kibocsátott IFRS 16 standard módosította a 5. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

3.

Amennyiben valamely konkrét immateriális eszközre egy másik standard vonatkozik, a gazdálkodó egység a jelen standard helyett a másik standardot alkalmazza. A jelen standard nem vonatkozik például az alábbiakra:

6.

A mozifilmekre, videofelvételekre, színdarabokra, forgatókönyvekre, szabadalmakra és szerzői jogokra vonatkozó licencszerződések alapján fennálló, lízingbevevő által birtokolt jogok a jelen standard hatálya alá tartoznak, és ki vannak zárva az IFRS 16 standard hatálya alól.

…

113.

114.

Az immateriális eszköz elidegenítése számos különböző módon történhet (pl. értékesítés, pénzügyi lízingbe adás vagy adományozás). Az immateriális eszköz elidegenítésének időpontja az az időpont, amikor az átvevő ellenőrzést szerez az eszköz felett, teljesítve azon követelményeket, amelyek alapján megállapítható, hogy a teljesítési kötelmet az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard szerint kielégítették. A visszlízing formájában megvalósuló elidegenítésre az IFRS 16 standard vonatkozik.

130L.

A 2016 januárjában kiadott IFRS 16 standard módosította a 3., a 6., a 113. és a 114. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

2.

103V.

A 2016 januárjában kiadott IFRS 16 standard módosította a 2. és az AG33. bekezdést. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 16 standardot.

AG33.

A beágyazott származékos termék gazdasági jellemzői és kockázatai az alábbi példákban szoros kapcsolatban vannak az alapszerződés gazdasági jellemzőivel és kockázataival. Ezekben a példákban a gazdálkodó egység a beágyazott származékos terméket nem az alapszerződéstől elkülönítve számolja el:

2.

A jelen standard nem vonatkozik: