19.5.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 123/33

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/755 RENDELETE

(2015. április 29.)

az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	A 625/2009/EK tanácsi rendeletet (3) jelentős mértékben módosították (4). Mivel további módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)	A közös kereskedelempolitikának egységes elveken kell alapulnia.

(3)	A behozatali szabályok egységességét, amennyire lehetséges, a kérdéses harmadik országokban fennálló gazdasági rendszer jellegzetességeinek figyelembevételével, a közös szabályok alapján egyéb harmadik országokra alkalmazott rendelkezésekhez hasonló rendelkezések meghozatalával kell biztosítani.

(4)	A behozatalra vonatkozó közös szabályok a szén- és acéltermékekre is alkalmazandók, a kifejezetten ilyen termékekre vonatkozó megállapodások végrehajtására vonatkozó intézkedések sérelme nélkül.

(5)	Az uniós szabályozás kiindulópontját ezért a behozatal liberalizációja, nevezetesen a mennyiségi korlátozások megszüntetése kell, hogy képezze.

(6)	Néhány termék esetében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a behozatalra vonatkozó feltételeket, a behozatal alakulását, a gazdasági és kereskedelmi helyzet különböző szempontjait, és az esetlegesen meghozandó intézkedéseket.

(7)	Ezen termékek esetében nyilvánvalóvá válhat, hogy egyes ilyen behozatalokat uniós felügyelet alá kell vonni.

(8)	A Bizottság feladata az Unió érdekei által megkívánt védintézkedések elfogadása, tekintetbe véve az Unió nemzetközi kötelezettségeit.

(9)

Az Unió egy vagy több térségére korlátozódó felügyeleti vagy védintézkedések alkalmasabbak lehetnek, mint az Unió egészére vonatkozó intézkedések. Ezen intézkedéseket azonban csak kivételes esetben és akkor lehet engedélyezni, ha nincs más lehetséges megoldás. Biztosítani kell, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek legyenek, és a belső piac működését a lehető legkevésbé zavarják.

(10)

Az uniós felügyelet alkalmazása esetén az érintett termékek szabad forgalomba bocsátását egységes feltételeknek megfelelő felügyeleti okmány bemutatásától kell függővé tenni. Ezt az okmányt – az importőr egyszerű kérelme alapján – meghatározott időtartamon belül a tagállamok hatóságainak kell kiállítaniuk, anélkül azonban, hogy az importőr ezáltal behozatali jogot szerezne. A felügyeleti okmány ezért csak addig érvényes, amíg a behozatali szabályok változatlanok maradnak.

(11)

A hatékony ügyintézés, valamint az Unió gazdasági szereplőinek érdekében kívánatos, hogy a felügyeleti okmány tartalma és külső megjelenése, amennyire lehetséges, igazodjon a 738/94/EK bizottsági rendeletben (5), a 3168/94/EK bizottsági rendeletben (6) és a 3169/94/EK bizottsági rendeletben (7) előírt behozatali engedélyek formanyomtatványaihoz, a felügyeleti okmány technikai jellemzőit szem előtt tartva.

(12)	Az Uniónak érdeke, hogy a tagállamok és a Bizottság a lehető legteljesebb mértékben tájékoztassák egymást az uniós felügyelet keretében szerzett információkról.

(13)	Pontos feltételeket kell elfogadni az esetleges károk megállapítására vonatkozóan, továbbá vizsgálati rendszert kell bevezetni, miközben továbbra is lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy sürgős esetekben megfelelő intézkedéseket hozzon.

(14)	E célból részletes rendelkezéseket kell előírni a vizsgálatok megkezdéséről, a szükséges ellenőrzésekről és vizsgálatokról, az érintett felek meghallgatásáról, az összegyűjtött információk kezeléséről, valamint a kármegállapítás feltételeiről.

(15)	A vizsgálatokra vonatkozóan e rendeletben foglalt rendelkezések nem sértik a szakmai titoktartásra vonatkozó uniós és tagállami szabályokat.

(16)	Mindemellett annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplők jogbiztonsága növekedjék, kívánatos megállapítani a vizsgálatok megkezdésére, illetve a gyors döntéshozatal céljából az intézkedések szükségességéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó határidőket.

(17)

A behozatali szabályok egységessége érdekében az importőröktől megkívánt alaki követelményeknek egyszerűeknek és egységeseknek kell lenniük, függetlenül a vámkezelés helyétől. Ezért kívánatos annak biztosítása, hogy minden alaki követelményt az e rendelethez mellékelt mintáknak megfelelő formanyomtatványok alkalmazásával teljesítsenek.

(18)	Az uniós felügyeleti intézkedésekkel összefüggésben kiállított felügyeleti okmányoknak az azt kiállító tagállamtól függetlenül az Unió egészében érvényesnek kell lenniük.

(19)	Az 517/94/EK tanácsi rendelet (8) hatálya alá tartozó textiltermékek uniós és nemzetközi szinteken különös elbánás alá tartoznak. Ezért ezeket a termékeket e rendelet hatálya alól teljesen ki kell zárni.

(20)

A 427/2003/EK tanácsi rendelet (9) tartalmazta a 625/2009/EK rendelet I. mellékletében foglalt harmadik országok listájának módosítására vonatkozó felhatalmazást. Mivel a 427/2003/EK rendelet átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmusról szóló I. címének rendelkezései 2013. december 11-én hatályukat vesztették, és a rendelet II. címének rendelkezései okafogyottá váltak, az áttekinthetőség, az egyértelműség és az ésszerűség érdekében az említett rendelet 14a. és 14b. cikkét célszerű belefoglalni ebbe a rendeletbe. A 427/2003/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(21)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének módosítása érdekében, hogy a harmadik országok említett I. mellékletben szereplő listájáról lekerüljenek azok az országok, amelyek csatlakoznak a Kereskedelemi Világszervezethez (WTO).

(22)

E rendelet végrehajtása megkívánja, hogy az ideiglenes és a végleges védintézkedések elfogadása, valamint az előzetes felügyeleti intézkedések bevezetése egységes feltételek mellett történjen. A Bizottságnak ezeket az intézkedéseket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell elfogadnia.

(23)

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a felügyeleti és az ideiglenes intézkedések elfogadására, tekintettel az ilyen intézkedések hatásaira, valamint – a végleges védintézkedések elfogadása vonatkozásában – az intézkedések sorrendiségének logikájára. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése nehezen helyreállítható károkat okozna, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani, hogy azonnal alkalmazandó ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

(24)	Amikor a 625/2009/EK rendeletet módosították, annak 18. cikke (2) bekezdésének második albekezdése tévedésből törlésre került. Ezt a rendelkezést ismét be kell iktatni.

(25)

Örményország, Oroszország, Tadzsikisztán és Vietnam a Kereskedelemi Világszervezet tagja lett, ezért ezeket a harmadik országokat felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktussal törölni kell a 625/2009/EK rendelet I. mellékletéből. Az egyértelműség és az ésszerűség érdekében ezek az országok nem szerepelnek e rendelet I. mellékletének harmadik országokat tartalmazó listáján,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1. cikk

(1)   Ez a rendelet az I. mellékletben felsorolt harmadik országokból származó termékek behozatalára alkalmazandó, kivéve az 517/94/EK rendelet hatálya alá eső textiltermékeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett termékeket szabadon lehet behozni az Unióba, és ennek megfelelően azokra – az V. fejezet szerint meghozható védintézkedések sérelme nélkül – semmilyen mennyiségi korlátozás nem vonatkozhat.

II. FEJEZET

UNIÓS TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS

2. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, amennyiben a behozatal alakulása felügyeleti vagy védintézkedéseket tesz szükségessé. Ennek a tájékoztatásnak a 6. cikkben meghatározott feltételek alapján meghatározott rendelkezésre álló bizonyítékokat is tartalmaznia kell,. A Bizottság haladéktalanul továbbítja e tájékoztatást az összes tagállamnak.

III. FEJEZET

UNIÓS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

3. cikk

(1)   Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján indokolt vizsgálatot indítani, a tagállamtól kapott tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül megindítja a vizsgálatot, és közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A közlemény:

a)	tartalmazza a beérkezett információk összegzését, valamint tartalmaz egy felszólítást arra vonatkozóan, hogy minden lényeges információt közölni kell a Bizottsággal;

b)	meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül az érdekelt felek álláspontjukat írásban közölhetik, és információkat nyújthatnak be, amennyiben ezeket az álláspontokat és információkat figyelembe kell venni a vizsgálat során;

c)	meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül az érdekelt felek a Bizottságtól a (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban szóbeli meghallgatást kérhetnek.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve megkezdi a vizsgálatot.

A Bizottság az információk beérkezését követően főszabályként 21 napon belül tájékoztatja a tagállamokat az információkra vonatkozó elemzéséről.

(2)   A Bizottság minden általa szükségesnek tartott információt beszerez, és amennyiben indokoltnak tartja, lépéseket tesz ezen információk ellenőrzésére az importőröknél, kereskedőknél, ügynököknél, termelőknél, kereskedelmi szövetségeknél és szervezeteknél.

Amennyiben azon tagállam, amelynek területén az említett ellenőrzésre sor kerül, így kívánja, e feladat ellátásában a Bizottságot e tagállam munkatársai segítik.

Az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően jelentkező érdekelt felek, valamint az exportáló ország képviselői – az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumoktól eltérően – a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott összes információt megtekinthetik, feltéve, hogy érdekeik védelméhez ezek szükségesek, és a 5. cikk értelmében nem minősülnek titkosnak, továbbá hogy azokat a Bizottság a vizsgálat során felhasználja. E célból írásbeli kérelemmel kell a Bizottsághoz fordulniuk, amelyben megjelölik a kért információkat.

(3)   A tagállamok a Bizottság kérésére és az általa meghatározott eljárásoknak megfelelően közlik a Bizottsággal a vizsgálat tárgyát képező termék piaci helyzetének alakulásáról rendelkezésükre álló információkat.

(4)   A Bizottság az érdekelt feleket meghallgathatja. Köteles az érdekelt feleket meghallgatni, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményben előírt időtartamon belül a meghallgatást írásban kérték, és a kérelemben igazolták, hogy a vizsgálat eredményei hatással lehetnek rájuk, és szóbeli meghallgatásuk szükségességét különleges okokkal támasztják alá.

(5)   Amennyiben az információk szolgáltatása nem az e rendelet vagy az e rendelet értelmében a Bizottság által meghatározott határidőn belül történik, vagy a vizsgálat komoly akadályba ütközik, akkor a vizsgálat megállapításai a rendelkezésre álló információkon alapulhatnak. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy valamely érdekelt fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, akkor ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló információkat használhatja fel.

(6)   Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem indokolt vizsgálatot indítani, a tagállamoktól kapott tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül tájékoztatja a tagállamokat erről a döntéséről.

4. cikk

(1)   A vizsgálat végén a Bizottság az eredményekről jelentésben számol be a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak (a továbbiakban: a bizottság).

(2)   Amennyiben a Bizottság a vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül úgy ítéli meg, hogy nincs szükség uniós felügyeleti vagy védintézkedésekre, a vizsgálatot egy hónapon belül meg kell szüntetni. A Bizottság a vizsgálatot a 22. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében szünteti meg. A vizsgálat megszüntetéséről szóló határozatot, amely a vizsgálat legfontosabb következtetéseit és az azok alapjául szolgáló indokok összegzését tartalmazza, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy uniós felügyeleti vagy védintézkedésekre van szükség, akkor a IV., illetve az V. fejezettel összhangban a szükséges határozatokat legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított kilenc hónapon belül meghozza. Kivételes esetekben ez a határidő legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A Bizottság ebben az esetben közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a meghosszabbítás időtartamáról és a meghosszabbítás alapjául szolgáló indokok összegzéséről.

(4)   E fejezet rendelkezései nem zárják ki a 7–12. cikk szerinti felügyeleti intézkedések bármikori vagy a 13., 14. és 15. cikk szerinti védintézkedések olyan kritikus, azonnali beavatkozást igénylő helyzetben történő meghozatalát, amikor bármilyen késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna.

A Bizottság az általa még szükségesnek tartott vizsgálati intézkedéseket azonnal megteszi. A vizsgálat eredményeit fel kell használni a megtett intézkedések felülvizsgálatához.

5. cikk

(1)   Az e rendelet alkalmazásában kapott információkat csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre az információt kérték.

(2)   A Bizottság és a tagállamok – ideértve tisztviselőiket is – az információt nyújtó fél kifejezett hozzájárulása nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott bizalmas jellegű információt és az egyéb, bizalmas jelleggel közölt információt.

(3)   A bizalmas információkezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján az információ bizalmasnak minősül.

Amennyiben azonban a bizalmas információkezelés iránti kérelem megalapozatlannak bizonyul, és az információ szolgáltatója sem az információ nyilvánosságra hozatalához, sem annak általánosított vagy összegzett formájú nyilvánossá tételéhez nem kíván hozzájárulni, akkor az érintett információ figyelmen kívül hagyható.

(4)   Az információ bizalmasnak tekintendő, ha nyilvánossá tétele az információ szolgáltatójára vagy forrására jelentős hátrányt gyakorolna.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan indokokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet szerint hozott határozatok alapulnak. E hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett jogi és természetes személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

6. cikk

(1)   A behozatal alakulása, a behozatal körülményei, valamint az ilyen behozatalból származóan az uniós termelőket érő vagy fenyegető komoly károk vizsgálata során különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a)	a behozatal mennyisége, így különösen az, hogy történt-e jelentős növekedés akár abszolút értelemben, akár az Unión belüli termeléshez vagy fogyasztáshoz képest;

b)	a behozatali árak, így különösen az, hogy történt-e jelentős áralákínálás az Unióban előállított hasonló termék árával összehasonlítva;

c)

a hasonló vagy az adott termékkel közvetlenül versenyző termékek uniós termelőit ebből következően érő hatás, amit többek között az alábbi gazdasági mutatók alakulása jelez: — termelés, — kapacitáskihasználás, — készletek, — eladások, — piaci részesedés, — árak (azaz az árak leszorítása vagy olyan áremelkedés megakadályozása, amely rendes körülmények között bekövetkezett volna), — nyereségek, — a felhasznált tőke megtérülése, — cash-flow, — foglalkoztatottság.

(2)   A vizsgálat lefolytatása során a Bizottság figyelembe veszi az I. mellékletben említett országok sajátos gazdasági rendszerét.

(3)   Komoly károkozás veszélyére való hivatkozás esetén a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy egyértelműen előrelátható-e az, hogy egy adott helyzet tényleges károkozáshoz vezethet. Ebben a vonatkozásban olyan tényezők vehetők figyelembe, mint:

a)	az Unióba irányuló kivitelek növekedési üteme;

b)	a származási vagy exportáló országban már meglevő vagy belátható időn belül fennálló kiviteli kapacitás, és annak valószínűsége, hogy az ebből származó kivitel az Unióba irányul majd.

IV. FEJEZET

FELÜGYELET

7. cikk

(1)   Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a Bizottság valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezésére:

a)	bizonyos behozataloknak a Bizottság által meghatározott eljárás szerinti visszamenőleges uniós felügyeletéről határozhat;

b)	ezen behozatalok alakulásának nyomon követése céljából bizonyos behozatali tevékenységeknek a 8. cikk szerinti előzetes uniós felügyelet alá vonásáról határozhat.

(2)   Az (1) bekezdés alapján hozott határozatokat a Bizottság a 22. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében hozza meg.

(3)   A felügyeleti intézkedések érvényességének időtartama korlátozott. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésük szerinti hat hónapos időszakot követő második hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

8. cikk

(1)   Az előzetes uniós felügyelet alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátásának a felügyeleti okmány bemutatása a feltétele. Ezt az okmányt a tagállamok által kijelölt illetékes hatóság térítésmentesen kiállítja bármely kért mennyiségre vonatkozóan és legfeljebb öt munkanapon belül azt követően, hogy az illetékes nemzeti hatósághoz beérkezett valamely uniós importőr kérelme, függetlenül attól, hogy ez utóbbinak hol van az Unión belüli üzletviteli helye. Ellenkező bizonyíték hiányában ezt a kérelmet legkésőbb a benyújtását követő három munkanapon belül az illetékes nemzeti hatósághoz beérkezettnek kell tekinteni.

(2)   A felügyeleti okmányt a II. melléklet szerinti mintának megfelelő formanyomtatványon kell kiállítani.

A felügyelet elrendeléséről szóló határozat eltérő rendelkezése hiányában a felügyeleti okmány iránti, importőr által benyújtott kérelem csak a következőket tartalmazza:

a)	a kérelmező teljes neve és címe (ideértve a telefon- és telefaxszámokat és minden egyéb olyan számot, amely az illetékes nemzeti hatóság számára a kérelmezőt azonosítja), valamint a kérelmező héa-nyilvántartási száma, amennyiben hozzáadottérték-adó fizetésére kötelezett;

b)	adott esetben a nyilatkozattevő, vagy a kérelmező által kijelölt képviselő teljes neve és címe (ideértve a telefon- és telefaxszámokat);

c)	az áruk megnevezése, az alábbi adatok megadásával: — kereskedelmi név, — a Kombinált Nómenklatúra szerinti kód, — származási hely és feladási hely;

d)	a bejelentett mennyiség kilogrammban és szükség esetén bármely további mértékegységben (pár, tétel stb.);

e)	az áru EU-határparitáson számított CIF ára euróban kifejezve;

f)

a következő nyilatkozat dátummal, valamint a kérelmező aláírásával és nevének nyomtatott nagybetűkkel történő kiírásával: „Alulírott igazolom, hogy az e kérelemben feltüntetett adatokat jóhiszeműen és legjobb tudomásom szerint a valóságnak megfelelően adtam meg, és az Unió területén letelepedett személy vagyok.”

(3)   A felügyeleti okmány az azt kibocsátó tagállamtól függetlenül az Unió egész területén érvényes.

(4)   A termék szabad forgalomba bocsátását nem zárja ki annak megállapítása, hogy az ügylet során alkalmazott egységár kevesebb mint 5 %-kal meghaladja a felügyeleti okmányban feltüntetett árat, vagy hogy a behozandó termékek összértéke vagy összmennyisége kevesebb mint 5 %-kal meghaladja a felügyeleti okmányban feltüntetett értéket vagy mennyiséget. A Bizottság, meghallgatva a bizottságban elhangzott véleményeket, valamint figyelembe véve a termékek jellegét és az érintett ügyletek egyéb különös jellemzőit, a fentitől eltérő százalékot is meghatározhat, amely azonban rendes körülmények között a 10 %-ot nem haladhatja meg.

(5)   A felügyeleti okmányok csak addig használhatók fel, amíg az érintett ügyleteket tekintve a behozatal liberalizációjára vonatkozó intézkedések hatályban vannak. Az említett felügyeleti okmányok a felügyelet elrendelésével azonos időben és azonos eljárás keretében, a termékek jellegének, valamint az ügyletek egyéb különös jellemzőinek figyelembevételével meghatározott időszak lejártát követően nem használhatók fel.

(6)   Ha a 7. cikk szerint meghozott határozat előírja, az uniós felügyelet alatt álló termékek származását származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ez a bekezdés nem érinti az ilyen bizonyítvány bemutatására vonatkozó egyéb rendelkezéseket.

(7)   Amennyiben az előzetes uniós felügyelet alatt álló termékre valamely tagállamban regionális védintézkedések vonatkoznak, abban az esetben a felügyeleti okmányt az e tagállam által kiadott behozatali engedély helyettesítheti.

(8)   A felügyeleti okmányt és annak kivonatait két példányban kell kiállítani, az egyik példányt „A kérelmező példánya” jelöléssel és 1-es számmal jelölve a kérelmezőnek kell átadni, a másik példány „Az illetékes hatóság példánya” jelöléssel és 2-es számmal jelölve az okmányt kibocsátó hatóságnál marad. Adminisztratív okokból az illetékes hatóság további példányokat mellékelhet a 2. számú példányhoz.

(9)   A nyomtatvány fehér, famentes papíron kerül kinyomtatásra, amely írásra készült, és amelynek súlya négyzetméterenként 55 és 65 gramm között van. Mérete: 210 × 297 mm. A sorok közötti gépelési távolság 4,24 mm (egyhatod hüvelyk). A nyomtatványok formai elrendezését pontosan követni kell. Emellett az 1. számú példány – azaz a tulajdonképpeni felügyeleti okmány – mindkét oldala rendelkezik egy sárga nyomtatott guilloche-mintájú háttérrel a mechanikai vagy vegyi eszközökkel történő hamisítás megelőzésére.

(10)   A nyomtatványok kinyomtatása a tagállamok feladata. A nyomtatványokat azok a nyomdák is kinyomtathatják, amelyeket az a tagállam jelölt ki, amelyben székhellyel rendelkeznek. Az utóbbi esetben a tagállam által történő kijelölésre vonatkozó utalásnak meg kell jelennie valamennyi nyomtatványon. Minden nyomtatványnak tartalmaznia kell a nyomda nevére és címére vonatkozó utalást vagy egy olyan jelölést, amely lehetővé teszi annak azonosítását.

9. cikk

Amennyiben az Unió érdekei úgy kívánják, a Bizottság a tagállamok kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a 13. cikk (1) bekezdésében említett helyzet valószínű bekövetkezése esetén:

—	korlátozhatja az igényelt felügyeleti okmány érvényességi idejét,

—	ezen okmány kibocsátását bizonyos feltétekhez és – kivételes jelleggel – visszavonási záradék beiktatásához kötheti.

10. cikk

Amennyiben valamely termék behozatala nem került előzetes uniós felügyelet alá, a Bizottság a 15. cikknek megfelelően az Unió egy vagy több térségébe irányuló behozatalra korlátozódó felügyeletet vezethet be végrehajtási jogi aktusok útján, a 22. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében.

11. cikk

(1)   A regionális felügyelet alatt levő termékek csak felügyeleti okmány bemutatásával bocsáthatók szabad forgalomba az érintett térségben. Ezt az okmányt az érintett tagállam(ok) által kijelölt illetékes hatóság térítésmentesen kiállítja bármely kért mennyiségre vonatkozóan, és legfeljebb öt munkanapon belül azt követően, hogy az illetékes nemzeti hatósághoz beérkezett valamely uniós importőr kérelme, függetlenül attól, hogy ez utóbbinak hol van az Unión belüli üzletviteli helye. Ellenkező bizonyíték hiányában ezt a kérelmet legkésőbb a benyújtását követő három munkanapon belül az illetékes nemzeti hatósághoz beérkezettnek kell tekinteni. A felügyeleti okmányok csak addig használhatók fel, amíg az érintett ügyleteket tekintve a behozatal liberalizációjára vonatkozó intézkedések hatályban vannak.

(2)   A 8. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

12. cikk

(1)   Uniós vagy regionális felügyelet esetén minden hónap első tíz napján belül a tagállamok közlik a Bizottsággal:

a)	előzetes felügyelet esetén a CIF-áron számított pénzösszegeket és árumennyiségeket, amelyekre vonatkozóan az előző időszakban a felügyeleti okmányok kibocsátása megtörtént;

b)	minden esetben az a) pontban említett időszakot megelőző időszak alatti behozatalra vonatkozó részletes adatokat.

A tagállamok által nyújtott információkat termékek és országok szerinti bontásban kell megadni.

A felügyeleti intézkedésekkel egy időben és ugyanazon eljárás keretében eltérő rendelkezéseket is meg lehet határozni.

(2)   Amennyiben a termékek jellege vagy különleges körülmények ezt szükségessé teszik, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérelmére a fenti információk benyújtására előírt időpontokat módosíthatja.

(3)   A Bizottság erről tájékoztatja a tagállamokat.

V. FEJEZET

VÉDINTÉZKEDÉSEK

13. cikk

(1)   Amennyiben valamely terméket olyan jelentősen megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek mellett hoznak be az Unióba, amely a hasonló vagy az ilyen termékkel közvetlenül versenyző termékek uniós termelőinek komoly kárt okoz, vagy ilyen kárral fenyeget, az adott termékre vonatkozó behozatali szabályokat a Bizottság az Unió érdekeinek védelmében egy tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezésére módosíthatja azzal, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását olyan behozatali engedély bemutatásától teszi függővé, amely a Bizottság által meghatározott rendelkezések és korlátok alapján adható meg.

(2)   A tagállamokat haladéktalanul értesíteni kell az elfogadott intézkedésekről, és azok azonnal hatályba lépnek.

(3)   Az e cikkben említett intézkedések minden olyan termékre vonatkoznak, amely hatálybalépésüket követően kerül szabad forgalomba. A 15. cikknek megfelelően ezek az intézkedések az Unió egy vagy több térségére korlátozhatók.

Ezen intézkedések azonban a már az Unió felé tartó termékek szabad forgalomba bocsátását nem akadályozhatják meg, feltéve, hogy e termékek rendeltetési helye nem változtatható meg, és hogy azokat a termékeket, amelyek a 8. és 11. cikk értelmében csak felügyeleti okmány bemutatása mellett bocsáthatók szabad forgalomba, ténylegesen egy ilyen okmány kíséri.

(4)   Amennyiben valamely tagállam kérte a Bizottság beavatkozását, a Bizottság a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében vagy – sürgős esetben – a 22. cikk (4) bekezdésének megfelelően eljárva, a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb öt munkanapon belül meghozza döntését.

14. cikk

(1)   A Bizottság, különösen a 13. cikk (1) bekezdésében említett helyzetben, megfelelő védintézkedéseket fogadhat el a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

(2)   A 13. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

15. cikk

Amennyiben különösen a 6. cikkben említett tényezők alapján kiderül, hogy a IV. fejezet és a 13. cikk szerinti intézkedések elfogadására vonatkozó feltételek az Unió egy vagy több térségében teljesülnek, a Bizottság a megoldási lehetőségek vizsgálatát követően kivételesen engedélyezheti az érintett térség(ek)re korlátozodó felügyeleti vagy védintézkedések alkalmazását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen intézkedések e szinten való alkalmazása megfelelőbb megoldást jelent, mint az Unió egészében alkalmazandó intézkedéseké.

Ezek az intézkedések kizárólag ideiglenesek lehetnek, és csak a lehető legkisebb mértékben zavarhatják a belső piac működését.

Ezeket intézkedéseket a 7., illetve a 13. cikkben foglalt eljárásoknak megfelelően kell elfogadni.

16. cikk

(1)   A Bizottság a IV. és az V. fejezettel összhangban bevezetett felügyeleti, illetve védintézkedések alkalmazása alatt akár tagállami kérelem, akár saját kezdeményezés alapján:

a)	megvizsgálhatja az intézkedés hatásait;

b)	felmérheti, hogy továbbra is szükség van-e az intézkedés alkalmazására.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy továbbra is szükség van az intézkedés alkalmazására, értesíti erről a tagállamokat.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely, a IV. vagy az V. fejezetben említett felügyeleti, illetve védintézkedést vissza kell vonni vagy módosítani kell, a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva visszavonja vagy módosítja azt.

Amennyiben ez a határozat regionális felügyeleti intézkedéseket értint, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított hatodik naptól kezdődően alkalmazandó.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

(1)   Ez a rendelet nem gátolja az Unió és a harmadik országok közötti megállapodásokban foglalt különös szabályokból származó kötelezettségek teljesítését.

(2)   Az egyéb uniós rendelkezések sérelme nélkül e rendelet nem gátolja a következő tagállami intézkedések elfogadását vagy alkalmazását:

a)

a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság, az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének a védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értékű nemzeti kincsek védelme, vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján tilalmak, mennyiségi korlátozások vagy felügyeleti intézkedések;

b)	devizára vonatkozó különleges alaki követelmények;

c)	nemzetközi megállapodások alapján, az EUMSZ-szel összhangban bevezetett alaki követelmények.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdéssel összhangban bevezetni vagy módosítani kívánt intézkedésekről, illetve alaki követelményekről.

Rendkívül sürgős esetben az érintett tagállami intézkedéseket vagy alaki követelményeket elfogadásukat követően után azonnal közölni kell a Bizottsággal.

18. cikk

A Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (11) 22a. cikkének megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a kereskedelmi védintézkedések alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló éves jelentésében tájékoztatást ad e rendelet végrehajtásáról.

19. cikk

(1)   Ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó áruk tekintetében a mezőgazdasági piacok közös szervezését megállapító jogszabályok, az azokból származó uniós vagy nemzeti igazgatási rendelkezések, vagy az EUMSZ 352. cikke alapján elfogadott külön jogszabályook alkalmazását. Ez a rendelet e jogszabályokat kiegészítő jelleggel alkalmazandó.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott jogszabályok hatálya alá tartozó termékek esetében a 7-12. cikk és a 16. cikk nem alkalmazandó azokra, amelyekkel kapcsolatban a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó uniós szabályok engedély vagy egyéb behozatali okmány bemutatását követelik meg.

A 13., 15. és 16. cikk nem alkalmazandó azokra a termékekre, amelyekkel kapcsolatban ezek a szabályok a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozások alkalmazását írják elő.

20. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy a harmadik országoknak az említett mellékletben szereplő jegyzékéből törölni lehessen azokat az országokat, amelyek csatlakoznak a Kereskedelemi Világszervezethez.

21. cikk

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. február 20-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 20. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

22. cikk

(1)   A Bizottságot az (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

23. cikk

A 427/2003/EK rendelet és a 625/2009/EK rendelet hatályukat vesztik.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

24. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  2014. december 10-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2015. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. április 20-i határozata.

(3)  A Tanács 625/2009/EK rendelete (2009. július 7.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 185., 2009.7.17., 1. o.).

(4)  Lásd a III. mellékletet.

(5)  A Bizottság 738/94/EK rendelete (1994. március 30.) a mennyiségi kontingensek kezelésére vonatkozó közösségi eljárás létrehozásáról szóló 520/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 87., 1994.3.31., 47. o.).

(6)  A Bizottság 3168/94/EK rendelete (1994. december 21.) az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások, vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló 517/94/EK tanácsi rendelet alkalmazási körében közösségi behozatali engedély létrehozásáról és a rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról (HL L 335., 1994.12.23., 23. o.).

(7)  A Bizottság 3169/94/EK rendelete (1994. december 21.) a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról és a rendelet alkalmazási körében közösségi behozatali engedély létrehozásáról (HL L 335., 1994.12.23., 33. o.).

(8)  A Tanács 517/94/EK rendelete (1994. március 7.) az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól (HL L 67., 1994.3.10., 1. o.).

(9)  A Tanács 427/2003/EK rendelete (2003. március 3.) a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó, átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmusról, valamint az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 519/94/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2003.3.8., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/478] rendelete (2015. március 11.) a közös behozatali szabályok megállapításáról (HL L 83., 2015.3.27., 16. o.).

---

---

---

---

---