Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32013D0755

    A Tanács határozata 2013/755/EU ( 2013. november 25. ) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat)

    HL L 344., 2013.12.19, p. 1–118 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2020; hatályon kívül helyezte: 32021D1764

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2013/755/oj

    2013.12.19.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 344/1

    A TANÁCS HATÁROZATA 2013/755/EU

    (2013. november 25.)

    az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról

    (tengerentúli társulási határozat)

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 203. cikkére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    tekintettel az Európai Parlament véleményére,

    különleges jogalkotási eljárás keretében,

    mivel:

    (1)

    Ez a határozat a 2013. december 31-ig alkalmazandó 2001/822/EK tanácsi határozat (1) helyébe lép. A 2001/822/EK határozat 62. cikkének értelmében a Tanácsnak meg kell állapítania az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 198–202. cikkeiben szereplő elvek utólagos alkalmazását illetően meghatározandó rendelkezéseket.

    (2)

    A tengerentúli országokkal és területekkel (TOT-ok) fennálló uniós kapcsolatokról szóló, 2009. december 22-i következtetéseiben a Tanács arra kérte fel a Bizottságot, hogy 2012 júliusa előtt terjesszen elő jogalkotási javaslatot a tengerentúli társulási határozat felülvizsgálatáról. A Tanács támogatta a Bizottság azon javaslatát, miszerint az Unió és a TOT-ok közötti jövőbeni partnerséget három fő pillérre kell helyezni: 1. a versenyképesség fokozására; 2. az ellenállóképesség megerősítésére és a kiszolgáltatottság csökkentésére; továbbá 3. a TOT-ok, valamint egyéb partnerek és szomszédos régiók közötti együttműködés és integráció előmozdítására.

    (3)

    A Bizottság 2008. június és október között nyilvános konzultációt tartott, és számos irányvonalat javasolt az új társulási határozatra vonatkozóan. E konzultáció eredményeit „Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti új partnerség elemei” című, 2009. november 6-i közleményben foglalták össze.

    (4)

    Az EUMSZ és másodlagos jogszabályai nem alkalmazandóak automatikusan a TOT-okra, kivéve számos olyan rendelkezést, amely kimondottan ennek ellenkezőjéről rendelkezik. Noha a TOT-ok nem harmadik országok, nem képezik az egységes piac részét, és meg kell felelniük a kereskedelem tekintetében harmadik országokra vonatkozó kötelezettségeknek, különösen a származási szabályoknak, az egészségügyi és a növény-egészségügyi szabályoknak és a védintézkedésnek.

    (5)

    Az Unió és a TOT-ok közötti különleges kapcsolatnak fel kell hagynia a hagyományos fejlesztési együttműködési megközelítéssel, és kölcsönös partnerséggé kell átalakulnia a TOT-ok fenntartható fejlődésének támogatása céljából. Továbbá, az Unió és a TOT-ok közötti szolidaritást egyedülálló kapcsolataikra és a közös európai családhoz való tartozásukra kell alapozni.

    (6)

    A civil társadalom TOT-ok fejlődéséhez való hozzájárulását fokozni lehet azzal, ha az együttműködés valamennyi területén megerősítjük a civil társadalmi szervezeteket.

    (7)

    A TOT-ok földrajzi helyzetéből adódóan valamennyi fél érdekében fejleszteni kell a köztük és szomszédaik közötti együttműködést – noha az uniós jog tekintetében egy adott földrajzi terület egyes szereplőinek jogállása eltérő lehet –, különös figyelemmel a közös érdekű területekre, valamint az uniós értékek és normák előmozdítására. Ezen túlmenően, a TOT-ok az adott régióban regionális csomópontokként vagy kiválósági központokként is működhetnek.

    (8)

    Az Uniónak támogatnia kell a TOT-ok politikáit és stratégiáit a közös érdekű területeken, az érintett TOT sajátos igényei, lehetőségei és választása alapján.

    (9)

    A társulásnak biztosítania kell a fenntartható fejlődés megvalósítása tekintetében kulcsfontosságú tényezőnek számító biológiai diverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését, helyreállítását és fenntartható felhasználását.

    (10)

    A TOT-okat gazdag földi és tengeri biodiverzitás jellemzi. Az éghajlatváltozás hatással lehet a TOT-ok természetes környezetére, és veszélyeztetheti fenntartható fejlődésüket. A biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások, a katasztrófakockázat-csökkentés, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, valamint a fenntartható energia előmozdítása területén folytatott tevékenységekkel a TOT-ok jobban tudnának alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz és enyhíteni annak hatásait.

    (11)

    Az Unió és a TOT-ok közötti kapcsolatokban el kell ismerni, hogy a TOT-ok jelentősen hozzájárulhatnak az Unió többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban tett kötelezettségvállalásaihoz.

    (12)

    Fontos támogatni a TOT-ok azon igyekezeteit, hogy csökkentsék fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket, azzal a céllal, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak a tüzelőanyag hozzáférhetőségének és az árak ingadozásának, így gazdaságuk ellenállóbbá válik, és kevésbé lesz kitéve a külső sokkhatásoknak.

    (13)

    Az Unió segítheti a TOT-okat abban, hogy utóbbiak kevésbé legyenek kiszolgáltatottak a katasztrófákkal szemben, valamint támogathatja e célból vállalt fellépéseiket és intézkedéseiket.

    (14)

    A TOT-ok távoli fekvése akadályozza versenyképességüket, ezért fontos fejleszteni a TOT-ok megközelíthetőségét.

    (15)

    Az Unió és a TOT-ok elismerik az oktatás és a szakképzés által a TOT-ok fenntartható fejlődésének katalizátoraként betöltött szerep fontosságát.

    (16)

    A TOT-ok további gazdasági és társadalmi fejlődésének kölcsönösen támogató jellegűnek kell lennie, és a TOT-gazdaságok versenyképességének megerősítését, valamint a társadalmi jólétet és befogadást kell szolgálnia, különösen a kiszolgáltatott helyzetű csoportok és a fogyatékossággal élők viszonylatában. E célból az Unió és a TOT-ok közötti együttműködésnek magában kell foglalnia a vonatkozó területekkel – ideértve a készségfejlesztést és szociális védelmet is – kapcsolatos információk és bevett gyakorlatok megosztását csakúgy, mint a fogyatékossággal élők jogainak előmozdítását, szem előtt tartva a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt elveket. Továbbá, az Unió és a TOT-ok közötti társulásnak hozzá kell járulnia a tisztességes munka – ideértve a szociális párbeszédben bevett gyakorlatot is –, valamint az alapvető munkaelőírások tiszteletben tartásának, az esélyegyenlőségnek, a megkülönböztetés-mentességnek, a TOT-okban és az azoknak otthont adó régiókban való akadálymentesítésnek az előmozdításához.

    (17)

    A turizmus szintén az Unió és a TOT-ok közötti együttműködés területe lehet. Ezen együttműködésnek a TOT-ok hatóságainak azon törekvéseit kell támogatnia, hogy a helyi, regionális és nemzetközi turizmus előnyeit maximálisan kiaknázzák, valamint ösztönözzék az Unióból és egyéb forrásokból származó, és a TOT-ok turizmusának fejlesztését célzó magánszférabeli pénzügyi mozgásokat. Különös figyelmet kell szentelni a turizmusnak az emberek társadalmi, kulturális és gazdasági életébe történő integrálására, valamint a környezet tiszteletben tartására.

    (18)

    A TOT-okban jelentkező fertőző betegségek, mint például a karibi és csendes-óceáni térségben a dengue-láz, az indiai-óceáni térségben pedig a chikungunya, igen kedvezőtlenül érinthetik az egészséget és a gazdaságot. A TOT-okban jelentkező járványok – azon túl, hogy csökkentik az érintett lakosságok termelékenységét – valószínűleg az idegenforgalomra is kihatnak, mely utóbbi számos TOT-ban a gazdaság tartópillérét képezi. Mivel turisták és migráns munkavállalók nagy számban utaznak a TOT-okba, fennáll a veszélye a fertőző betegségek behozatalának. Ez fordítva is igaz, a TOT-okból magas számban visszaáramló személyek Európába vihetik a fertőző betegségeket. A „biztonságos turizmus” biztosítása ezért elengedhetetlen tényező azon TOT-gazdaságok fenntarthatósága tekintetében, amelyek nagymértékben az idegenforgalomra támaszkodnak.

    (19)

    Az Unió és a TOT-ok közötti társulásnak figyelembe kell vennie a TOT-ok kulturális sokszínűségét és identitását, valamint hozzá kell járulnia annak megőrzéséhez.

    (20)

    Az Unió elismeri annak fontosságát, hogy aktívabb partnerség jöjjön létre a TOT-okkal a felelősségteljes kormányzás, valamint a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem tekintetében.

    (21)

    Az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek hozzá kell járulnia a fenntartható gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéséhez.

    (22)

    A kereskedelem liberalizációjának megszakítatlan folyamatában tükröződő globális változások tág értelemben felölelik az Uniót mint a TOT-ok fő kereskedelmi partnerét, valamint AKCS-szomszédaikat és más gazdasági partnereiket.

    (23)

    A TOT-ok szigeti fekvésükből adódóan ökológiailag érzékenyek és megfelelő védelmet igényelnek a hulladékgazdálkodás tekintetében is. A radioaktív hulladék vonatkozásában erről az Euratom-Szerződés 198. cikke és a kapcsolódó másodlagos jogszabályok rendelkeznek Grönland kivételével, amelyre az Euratom-Szerződés nem vonatkozik. Más hulladék esetében meg kell határozni, hogy mely uniós szabályok alkalmazandók a TOT-okra.

    (24)

    E határozatnak rugalmasabb származási szabályokat kell biztosítania, ideértve a származási kumuláció új lehetőségeit is. A kumulációt nem csak a TOT-okkal és a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országokkal kell lehetővé tenni, hanem bizonyos feltételek mellett olyan országokból származó termékekre vonatkozóan is, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást tart fenn, és – ugyancsak bizonyos feltételekre figyelemmel – olyan termékekre is, amelyek vám- és kvóta-mentesen lépnek be az Unióba az Unió általános preferenciarendszere keretében (2). E feltételekre a kereskedelem kijátszásának elkerülése, valamint a kumulációs megállapodások megfelelő működésének biztosítása érdekében van szükség.

    (25)

    A TOT-származás igazolására alkalmazott eljárásokat – a TOT-okban érintett piaci szereplők és közigazgatások érdekében – naprakésszé kell tenni. Az Unió és a TOT-ok közötti igazgatási együttműködéssel kapcsolatos rendelkezéseket ugyancsak ennek megfelelően naprakésszé kell tenni.

    (26)

    Meg kell állapítani az igazgatási együttműködés módjait és lehetővé kell tenni a preferenciális bánásmód ideiglenes visszavonását a TOT-ból származó összes termék vagy bizonyos termékek esetében csalás, szabálytalanságok, a termék származására vonatkozó szabályok szisztematikus be nem tartása, vagy az igazgatási együttmüködés meghiúsulása esetén. Továbbá, kellően részletes rendelkezéseket kell megállapítani a védintézkedésekről és felügyeletről. Ez lehetővé teszi majd a TOT-ok és az Unió illetékes hatóságai, valamint a gazdasági szereplők számára, hogy egyértelmű és átlátható szabályokra és eljárásokra támaszkodjanak. Végül pedig közös érdek biztosítani azon eljárások és megállapodások megfelelő alkalmazását, amelyek lehetővé teszik, hogy a TOT-ok vám- és kvóta-mentesen exportáljanak az Unióba.

    (27)

    Figyelembe véve az integrációs célkitűzést, valamint a szolgáltatások és a letelepedés területén a világkereskedelem fejleményeit, támogatni kell a szolgáltatási piacok és befektetési lehetőségek fejlesztését azáltal, hogy az uniós piacot jobban megnyitjuk a TOT-szolgáltatások és beruházások előtt. E tekintetben az Uniónak a más kereskedő partnereknek nyújtott lehető legjobb elbánást kell biztosítania a TOT-ok számára a legnagyobb kedvezmény elvének átfogó záradékaival, a TOT-ok számára viszont, kereskedelmi kapcsolataik tekintetében rugalmasabb lehetőségeket kell biztosítani azzal, hogy a TOT-ok által az Unióra alkalmazott elbánást azon elbánásra kell korlátozni, amelyben a TOT-ok a jelentősebb kereskedő gazdaságokat részesítik.

    (28)

    A szellemitulajdon-jogok kulcsfontosságúak az innováció ösztönzése tekintetében, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés eszközei. Lehetővé teszik az országok számára, hogy védjék szellemi alkotásaikat és értékeiket. A szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése elősegíti a kereskedelmet, a növekedést, a külföldi befektetést, csakúgy, mint a hamisított termékek egészségügyi és biztonsági kockázataival szembeni küzdelmet. A TOT-ok számára különösen a biodiverzitás megőrzése és a technológiafejlesztés összefüggésében hasznos a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos szakpolitika.

    (29)

    Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, valamint a kereskedelem technikai akadályai kihathatnak a kereskedelemre, és együttműködést tehetnek szükségessé. A kereskedelmi, illetve a kereskedelemhez kapcsolódó területekre vonatkozó együttműködés keretében foglalkozni kell a versenypolitikával és a szellemitulajdon-jogokkal is, amelyek hatással vannak a kereskedelemből származó nyereség igazságos elosztására.

    (30)

    Annak biztosításához, hogy a TOT-ok a legjobb feltételek mellett vehessenek részt az Unió belső piacán, valamint a regionális, szubregionális és nemzetközi piacokon, fontos fejleszteni a TOT-ok kapacitását a kapcsolódó területeken. E területek magukban foglalják a humán erőforrás és készségek fejlesztését, a kis-és középvállalkozások fejlesztését, a gazdasági ágazatok diverzifikációját, valamint a beruházásoknak kedvező üzleti környezet megteremtése érdekében megfelelő jogi keret végrehajtását.

    (31)

    A pénzügyi szolgáltatások területén az Unió és a TOT-ok között folytatott együttműködés várhatóan hozzájárul egy biztonságosabb, szilárdabb, átláthatóbb pénzügyi rendszer létrehozásához, amely elengedhetetlen a globális pénzügyi stabilitás előmozdítása és a fenntartható növekedés alátámasztása tekintetében. Az e területen tett igyekezeteknek a nemzetközi szinten elfogadott standardokkal való konvergenciára, valamint a TOT-jogszabályoknak a pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós vívmányokhoz való közelítésére kell összpontosulniuk. Kellő figyelmet kell fordítani a TOT-hatóságok igazgatási kapacitásának megerősítésére, többek között a felügyelet területén is.

    (32)

    A TOT-oknak nyújtott pénzügyi támogatást egységes, átlátható és hatékony kritériumok alapján kell elosztani, figyelembe véve a TOT-ok igényeit és teljesítményét. E kritériumoknak figyelembe kell venniük a lakosság nagyságát, a bruttó hazai termék (GDP) szintjét, az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) nyújtott korábbi finanszírozás mértékét, valamint a TOT-ok földrajzi elszigeteltségével kapcsolatos korlátokat.

    (33)

    A TOT-ok hatóságai rendelkezésére álló igazgatási kapacitások hatékonysága, egyszerűsítése és elismerése érdekében a TOT-oknak nyújtott pénzügyi forrásokat kölcsönös partnerség alapján kell igazgatni. Továbbá, a TOT-ok hatóságainak felelősséget kell vállalniuk a felek közötti együttműködési stratégiákként elfogadott szakpolitikák kidolgozásáért és végrehajtásáért.

    (34)

    A pénzügyi támogatás tekintetében a 9. és 82. cikkben előírt eljárásoknak a TOT-okra kell ruházniuk a 11. EFA programozás és az együttműködés végrehajtásának fő feladatát. Az együttműködésnek főleg a TOT-ok területi szabályozásának megfelelően kell megvalósulnia és alapul kell szolgálnia a programozott műveletek figyelemmel kíséréséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A programozási és megvalósítási folyamat során figyelembe kell venni a TOT-ok igazgatási és emberi erőforrásainak korlátozott jellegét. Emellett fontos tisztázni, hogy a TOT-ok a 76. cikkben megállapítottak szerint különböző finanszírozási forrásokra jogosultak.

    (35)

    A TOT-ok az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján részt vehetnek az európai területi együttműködési csoportosulásban (a továbbiakban: a csoportosulás). A TOT-ok regionális együttműködése így valamely csoportosulásban történő részvétellel is megvalósulhat, az azon tagállamra alkalmazandó szabályok szerint, amellyel a TOT kapcsolatban áll. Az európai területi együttműködési csoportosulások TOT-tagjai jogosultak lehetnek regionális finanszírozásra.

    (36)

    A technológiai fejlemények és a vámügyi jogszabályokat érintő változások figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet függelékeinek módosítására vonatkozóan. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

    (37)

    E határozat értelmében a Tanácsnak innovatív, következetes és testre szabott választ kell adnia a fenti összes tényezőre,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    ELSŐ RÉSZ

    A TENGERENTÚLI ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK UNIÓVAL VALÓ TÁRSULÁSÁNAK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

    1.   Fejezet

    Általános rendelkezések

    1. cikk

    Cél

    (1)   Ez a határozat létrehozza a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) Unióval való társulását (a továbbiakban: a társulás), amely az EUMSZ 198. cikkén alapuló, a TOT-ok fenntartható fejlődésének támogatását, valamint az Unió értékeinek és normáinak szélesebb világszinten történő előmozdítását célzó partnerség.

    (2)   A társulás partnerei az Unió, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok.

    2. cikk

    Területi alkalmazás

    A társulás az EUMSZ II. mellékletében felsorolt TOT-okra vonatkozik.

    3. cikk

    Célkitűzések, elvek és értékek

    (1)   Az Unió és a TOT-ok közötti társulás a TOT-ok, a kapcsolódó tagállamok és az Unió által közösen osztott célkitűzéseken, elveken és értékeken alapszik.

    (2)   A társulás az EUMSZ 199. cikkében meghatározott általános célkitűzéseket követi, a TOT-ok versenyképességének fokozásával, ellenállóképességük megerősítésével, gazdasági és környezeti sebezhetőségük csökkentésével, valamint a köztük és egyéb partnerek között folytatott együttműködés előmozdításával.

    (3)   E célkitűzések követése során a társulás tiszteletben tartja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és a fenntartható fejlődés alapelveit, amelyeket a TOT-ok és a kapcsolódó tagállamok egytől egyig közösen osztanak.

    (4)   Az e határozatban említett együttműködés területein nincs nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés.

    (5)   A partnerek elismerik egymás jogát a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikák és prioritások meghatározására, a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok ennek megfelelő – a nemzetközileg elismert normák és megállapodások melletti kötelezettségvállalással következetes – kiigazítására vagy módosítására. Ennek során magas szintű környezetvédelem és munkavédelem biztosítására törekszenek.

    (6)   E határozat végrehajtása során a partnerek az átláthatóság, a szubszidiaritás és a hatékonyság igényének elvét tartják szem előtt, továbbá foglalkoznak a TOT-ok fenntartható fejlődésének három pillérével, azaz a gazdasági fejlődéssel, a társadalmi fejlődéssel és a környezetvédelemmel.

    4. cikk

    A társulás igazgatása

    A társulás igazgatását a Bizottság és a TOT-hatóságok – szükség esetén a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok – végzik, vonatkozó intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreiknek megfelelően.

    5. cikk

    Kölcsönös érdekek, kiegészítő jelleg és prioritások

    (1)   A társulás a kölcsönös érdekű kérdésekkel kapcsolatos politikai párbeszéd és együttműködés kerete.

    (2)   Prioritásként kell tekinteni az olyan kölcsönös érdekű területeken folytatott együttműködést, mint például:

    a)

    a TOT-gazdaságok gazdasági diverzifikációja, ideértve további integrálásukat a világgazdaságba és regionális gazdaságokban;

    b)

    a környezeti szempontból fenntartható növekedés előmozdítása;

    c)

    a természeti erőforrások fenntartható kezelése, ideértve a biodiverzitás megőrzését és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható felhasználását;

    d)

    az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése;

    e)

    a katasztrófakockázat-csökkentés előmozdítása;

    f)

    a kutatási, innovációs és tudományos együttműködési tevékenységek előmozdítása;

    g)

    a TOT-ok, szomszédaik és egyéb partnereik közötti társadalmi, kulturális és gazdasági cserék előmozdítása.

    (3)   A közös érdeket képviselő területeken folytatott együttműködésnek az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok önállóságát, valamint alkalmasabbá tegye őket arra, hogy kialakítsák, végrehajthassák és ellenőrizhessék a (2) bekezdésben meghatározott stratégiákat és politikákat.

    6. cikk

    A társulás előmozdítása

    (1)   Egymás közötti kapcsolataik megerősítése céljából az Unió és a TOT-ok arra törekszenek, hogy megismertessék polgáraikkal a társulást, különösen egyfelől a TOT-ok hatóságai, akadémiai közössége, civil társadalma, vállalkozásai, másfelől az Unión belüli megfelelőik közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének előmozdításával.

    (2)   A TOT-oknak törekedniük kell arra, hogy megerősítsék és előmozdítsák az Unió egészével való kapcsolataikat. A tagállamok ezeket a törekvéseket támogatják.

    7. cikk

    Regionális együttműködés, regionális integráció és együttműködés egyéb partnerekkel

    (1)   E határozat 3. cikkére is figyelemmel, a társulás támogatni kívánja a TOT-ok azon erőfeszítéseit, hogy részt vegyenek a vonatkozó nemzetközi, regionális és/vagy szubregionális együttműködési kezdeményezésekben, valamint a regionális vagy szubregionális integrációs folyamatokban, saját törekvéseik szerint, valamint az illetékes TOT-hatóságok által meghatározott célkitűzésekkel és prioritásokkal összhangban.

    (2)   E célból az Unió és a TOT-ok információt cserélhetnek és megoszthatják bevett gyakorlataikat, valamint egyéb szoros együttműködési formákat és koordinációt alakíthatnak ki más partnerekkel, a TOT-ok regionális és nemzetközi szervezetekben – adott esetben nemzetközi megállapodások révén – történő részvételének összefüggésében.

    (3)   A társulásnak az a célja, hogy támogassa a TOT-ok és egyéb partnerek között együttműködést az e határozat Második és Harmadik részében meghatározott együttműködési területeken. E tekintetében a társulásnak az a célja, hogy előmozdítsa a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a szomszédos afrikai, karibi és csendes óceáni (AKCS) államok és a nem AKCS-államok közötti együttműködést. E célkitűzés elérése érdekében az Unió gondoskodik az EU különféle pénzügyi eszközei által támogatott együttműködési programok közötti koordináció és szinergiák tökéletesítéséről. Az Unió továbbá törekszik arra, hogy adott esetben bevonja a TOT-okat az azok szomszédos országaival – legyenek azok akár AKCS-államok, akár nem AKCS-államok – és a legkülső régiókkal folytatott párbeszédeibe.

    (4)   A TOT-ok kapcsolódó regionális integrációs szervezetekben való részvételének támogatása különösen az alábbiakra irányul:

    a)

    azon kapcsolódó regionális szervezetek és intézmények kapacitásának fejlesztése, amelyeknek a TOT-ok tagjai;

    b)

    regionális és szubregionális kezdeményezések, például ágazati reformpolitikák végrehajtása az e határozat Második és Harmadik részében azonosított együttműködési területekkel kapcsolatban;

    c)

    a TOT-ok tudatosítása és ismereteik bővítése a különböző területeken folytatott regionális integráció hatásaival kapcsolatban;

    d)

    a TOT-ok részvétele a regionális piacok kialakításában, regionális integrációs szervezetek összefüggésében;

    e)

    határokon átnyúló beruházások a TOT-ok és szomszédaik között.

    8. cikk

    Részvétel az európai területi együttműködési csoportosulásokban

    Az e határozat 7. cikke (1)–(3) bekezdésének alkalmazásában az együttműködési kezdeményezések vagy más együttműködési formák azt is jelentik, hogy a TOT-ok állami hatóságai, regionális és szubregionális szervezetei, helyi önkormányzatai, valamint adott esetben más állami és magánszervei vagy intézményei (ideértve a közszolgáltatást nyújtó szerveket is) részt vehetnek az európai területi együttműködési csoportosulásokban, az ezen határozat együttműködési tevékenységeire vonatkozó, valamint az 1082/2006/EK rendelettel megállapított szabályoknak és céloknak a függvényében, továbbá az azon tagállamra alkalmazandó szabályok szerint, amellyel a TOT kapcsolatban áll.

    9. cikk

    Különleges bánásmód

    (1)   A társulás figyelembe veszi a TOT-ok sokszínűségét a gazdasági fejlődés, valamint a 7. cikkben említett regionális együttműködés és regionális integráció teljes mértékű kiaknázásának képessége tekintetében.

    (2)   Az elszigetelt TOT-ok számára különleges bánásmódot határoznak meg.

    (3)   Annak elősegítése érdekében, hogy az elszigetelt TOT-ok megbirkózhassanak fejlődésük strukturális és egyéb akadályaival, e különleges bánásmódnak – többek között a pénzügyi támogatás nagyságrendjének, valamint az ahhoz kapcsolódó feltételek meghatározásakor – figyelembe kell vennie sajátos nehézségeiket.

    (4)   Az elszigeteltnek tekintett TOT-okat az I. melléklet sorolja fel.

    2.   Fejezet

    Az együttműködés szereplői

    10. cikk

    Általános megközelítés

    (1)   A társulást széles körű párbeszédre és konzultációra kell alapozni a TOT-okat, a velük kapcsolatban álló tagállamokat és a Bizottságot, valamint adott esetben az Európai Beruházási Bankot (EBB) kölcsönösen érintő kérdésekkel kapcsolatban.

    (2)   A TOT-ok adott esetben párbeszédet és konzultációkat szerveznek olyan hatóságokkal és testületekkel, mint például az alábbiak:

    a)

    az illetékes regionális, helyi és egyéb állami hatóságok;

    b)

    a gazdasági és szociális partnerek;

    c)

    bármely egyéb megfelelő szervezet, amely a civil társadalmat, a környezeti partnereket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség ösztönzéséért felelős szervezeteket képviseli.

    11. cikk

    Az együttműködés szereplői

    (1)   Az együttműködés szereplői a TOT-okban:

    a)

    a TOT-ok kormányhatóságai;

    b)

    a TOT-ok helyi hatóságai;

    c)

    közszolgáltatók és civil társadalmi szervezetek, mint például a társadalmi, üzleti szervezetek és szakszervezetek, valamint a helyi, nemzeti vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek;

    d)

    regionális és szubregionális szervezetek.

    (2)   A TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok e határozat hatálybalépésétől számított három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett kormányhatóságokról és helyi hatóságokról.

    12. cikk

    A nem kormányzati szereplők feladata

    (1)   A nem kormányzati szereplők szerepet játszhatnak az együttműködést érintő információcserében és konzultációkban és különösen az együttműködési támogatás, projektek vagy programok előkészítésében és végrehajtásában. A nem kormányzati szereplőket az ilyen projektek vagy programok végrehajtásához – a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása céljából – pénzügyi igazgatási hatáskörökkel ruházhatják fel.

    (2)   A projektek vagy programok decentralizált irányítására jogosult nem kormányzati szereplőket a TOT-hatóságok, a Bizottság és a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam közötti megállapodással választják ki, figyelembe véve az érintett tárgykört, szakértelmüket és tevékenységi körüket. A kiválasztást minden TOT-ban a 10. cikkben említett széles körű párbeszéd és konzultációk részeként végzik.

    (3)   A társulás hozzá kíván járulni a TOT-ok civil társadalmi szervezetek megerősítését célzó erőfeszítéseihez, különösen létrehozásuk és fejlesztésük tekintetében, valamint a fejlesztési stratégiák és programok megtervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe történő bevonásukhoz szükséges feltételek megteremtésében.

    3.   Fejezet

    A társulás intézményi kerete

    13. cikk

    Irányelvek a párbeszédhez

    (1)   Az Unió, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen átfogó és politikai párbeszédet folytatnak.

    (2)   A párbeszédet az Unió, a TOT-ok, valamint a velük kapcsolatban álló tagállamok intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes megfeleléssel folytatják. A párbeszédet rugalmas módon folytatják: lehet formális vagy informális, megfelelő szinten és formátumban, a 14. cikkben említett keretek szerint.

    (3)   A párbeszédnek lehetővé kell tennie, hogy a TOT-ok teljes mértékben részt vehessenek a társulás végrehajtásában.

    (4)   A párbeszéd középpontjában többek között a feleket kölcsönösen érintő konkrét vagy a társulás célkitűzéseinek elérése szempontjából általános jelentőségű politikai kérdések állnak.

    14. cikk

    A társulás fórumai

    (1)   A társulás az alábbi párbeszédalkalmakat hozza létre:

    a)

    párbeszéd céljából évente összeül egy, a TOT hatóságait, a tagállamok képviselőit és a Bizottságot tömörítő TOT–EU fórum (a továbbiakban: a TOT-EU fórum). Adott esetben az Európai Parlament tagjai, az EBB képviselői, a legkülső régiók képviselői társulnak a TOT–EU fórumhoz;

    b)

    a Bizottság, a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok rendszeresen háromoldalú konzultációkat tartanak. E konzultációkat évente legalább négyszer kell megrendezni a Bizottság kezdeményezésére, illetve a TOT-ok és a velük kapcsolatban álló tagállamok kérésére;

    c)

    a TOT-ok, a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok és a Bizottság közötti egyetértésben tanácsadói minőségben eljáró munkacsoportokat hoznak létre a társulás végrehajtásának követésére, a megválaszolandó kérdéseknek megfelelő formában. Ezek a munkacsoportok a Bizottság, valamely tagállam vagy TOT kérésére összehívhatók. E munkacsoportok technikai eszmecseréket biztosítanak a TOT-okat és a velük kapcsolatban álló tagállamokat különösen érintő kérdésekről, kiegészítve ezzel a TOT–EU fórumon és/vagy a háromoldalú konzultációban folyó munkát.

    (2)   A Bizottság látja el a TOT–EU-fórum, a háromoldalú konzultáció, valamint a munkacsoportok elnöki tisztét és titkársági feladatait.

    MÁSODIK RÉSZ

    A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEI A TÁRSULÁS KERETÉBEN

    1.   Fejezet

    Környezetvédelmi kérdések, éghajlatváltozás és katasztrófakockázat-csökkentés

    15. cikk

    Általános célok és elvek

    A társulás összefüggésében a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a katasztrófakockázat-csökkentés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a TOT-ok támogatása politikák, stratégiák, cselekvési tervek és intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában;

    b)

    a TOT-ok támogatása a regionális hálózatokba és kezdeményezésekbe történő integrációban;

    c)

    az erőforrások fenntartható felhasználásának és az erőforrás-hatékonyságnak az előmozdítása, valamint a gazdasági növekedés környezetkárosodástól való szétválasztásának ösztönzése; valamint

    d)

    a TOT-ok támogatása azon törekvéseikben, hogy regionális csomópontokként és kiválósági központokként működjenek.

    16. cikk

    A biodiverzitás megőrzése és fenntartható kezelése, valamint ökoszisztéma-szolgáltatások

    A társulás összefüggésében a biodiverzitás megőrzése és fenntartható kezelése, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a tengeri és szárazföldi védett területek létrehozásának és hatékony igazgatásának, valamint a meglévő védett területek hatékonyabb igazgatásának előmozdítása;

    b)

    a tengeri és szárazföldi erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönzése, ami hozzájárul a fajok, élőhelyek, valamint ökoszisztéma-funkciók védett területeken kívüli védelméhez, különös tekintettel a veszélyeztetett, kiszolgáltatott és ritka fajokra;

    c)

    a tengeri és szárazföldi biodiverzitás és ökoszisztémák megőrzésének és fenntartható felhasználásának megerősítése az alábbiak által:

    i.

    az éghajlatváltozás formájában jelentkező, a szélesebb értelemben vett ökoszisztémát érintő kihívás kezelése egészséges, ellenálló ökoszisztémák fenntartásával, a környezetbarát infrastruktúra előmozdításával, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése tekintetében ökoszisztémán alapuló, gyakran sokszorosan előnyösnek bizonyuló megközelítések ösztönzésével;

    ii.

    a kapacitások megerősítése helyi, regionális és/vagy nemzetközi szinten, az információcsere, ismeretek, bevett gyakorlatok valamennyi érdekelt fél – ideértve a hatóságokat, földbirtokosokat, a magánszektort, a kutatókat és a civil társadalmat is – közötti megosztásának előmozdításával;

    iii.

    a meglévő természetvédelmi programok és kapcsolódó erőfeszítések megerősítése a védett területeken belül és kívül egyaránt;

    iv.

    a tudásalap bővítése és az ismerethiányok pótlása, ideértve az ökoszisztéma-funkciók és szolgáltatások értékének számszerűsítését is;

    d)

    a regionális együttműködés ösztönzése és elősegítése olyan kérdések kezelése érdekében, mint például az idegenhonos özönfajok vagy az éghajlatváltozás hatásai;

    e)

    az erőforrások hathatósabbá tételét szolgáló mechanizmusok fejlesztése, ideértve például az ökoszisztéma-szolgáltatásokra szánt kifizetéseket.

    17. cikk

    Fenntartható erdőgazdálkodás

    A társulás összefüggésében a fenntartható erdőgazdálkodás területén folytatott együttműködés érintheti az erdők megőrzése és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítását, ideértve az erdők környezetvédelmi, például a talajerózió elleni védelemben betöltött szerepének az előmozdítását is, továbbá az elsivatagosodás ellenőrzés alatt tartását, az erdőtelepítést, valamint a fakivitel igazgatását.

    18. cikk

    A tengerparti övezet integrált kezelése

    A társulás összefüggésében a tengerügyek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a TOT-ok tengeri és part menti zónák hatékony fenntartható kezelését célzó erőfeszítéseinek támogatása a tengeri és part menti zónákat érintő tervezés és igazgatás stratégiai és integrált megközelítéseinek kidolgozásában;

    b)

    a gazdasági és társadalmi tevékenységeknek – például halászat és akvakultúra, idegenforgalom, tengeri közlekedés és mezőgazdaság – a fenntartható energia és a nyersanyagok tekintetében a tengeri és part menti övezetekben rejlő lehetőségekkel való összeegyeztetése, az éghajlat-változási hatások és az emberi tevékenységek figyelembevételével.

    19. cikk

    Tengerügyek

    A társulás összefüggésében a tengerügyek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    az e terület közös érdekű kérdéseivel kapcsolatos párbeszéd megerősítése;

    b)

    a tengerrel kapcsolatos ismereteknek, valamint a biotechnológiának, az óceánenergiának, a tengerfelügyeletnek, a tengerparti övezet integrált követésének és az ökoszisztéma-alapú gazdálkodásnak az előmozdítása;

    c)

    nemzetközi szinten integrált megközelítések előmozdítása.

    20. cikk

    A halállomány fenntartható kezelése

    (1)   A társulás összefüggésében a halállomány fenntartható kezelése területén folytatott együttműködés az alábbi elveken alapszik:

    a)

    kötelezettségvállalás a felelősségteljes halgazdálkodás és halászati gyakorlatok mellett;

    b)

    tartózkodás olyan intézkedésektől vagy tevékenységektől, amelyek nem következetesek a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának elveivel;

    c)

    az Unió és a TOT-ok közötti létező vagy jövőbeni kétoldalú halászati partnerségi megállapodások sérelme nélkül az Unió és a TOT-ok arra törekszenek, hogy rendszeresen konzultáljanak egymással az élő tengeri erőforrások megőrzésével és kezelésével kapcsolatban, valamint információt cseréljenek az erőforrások aktuális helyzetéről, a társulás 14. cikkben előírt releváns fórumainak keretében.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a felelősségteljes kormányzás, bevett gyakorlatok és felelősségteljes halászati gazdálkodás aktív előmozdítása a halállomány megőrzésében és fenntartható kezelésében, ideértve a közös érdekeltségű halállományokat és a regionális halgazdálkodási szervezetek által kezelteket is;

    b)

    a halállomány megőrzésével kapcsolatos párbeszéd és együttműködés, ideértve az illegális, nem bejelentett vagy nem szabályozott halászat elleni küzdelemmel, valamint a regionális halgazdálkodási szervezetekkel való és azokon belüli hatékony együttműködésre irányuló intézkedéseket is. A párbeszéd és együttműködés a halászat és a part menti környezetek hosszú távon hatékonyabb igazgatását szolgáló ellenőrzési és vizsgálati rendszereket, ösztönzőket és kötelezettségeket foglal magában.

    21. cikk

    Fenntartható vízgazdálkodás

    (1)   A társulás összefüggésében az Unió és a TOT-ok együttműködhetnek a fenntartható vízgazdálkodás területén vízpolitikával és intézményfejlesztéssel, a vidéki és városi területeken fellelhető vízforrások, vízkészletek hazai, ipari vagy mezőgazdasági célból történő védelmezésével, a vízforrások tárolásával, elosztásával és kezelésével, valamint a szennyvízkezeléssel.

    (2)   Ami a vízkészleteket és a szennyvízelvezetést illeti, külön figyelmet kell fordítani a rosszul ellátott és a természeti katasztrófáknak különösen nagy mértékben kitett területeken az ivóvízellátásra és higiéniai szolgáltatásokra, amelyek az egészségi állapot javításával és a termelékenység növelésével közvetlenül hozzájárulnak a humánerőforrás-fejlesztéshez.

    (3)   Az e területeken folytatott együttműködést azon elv vezérli, hogy a vízzel és szennyvízzel kapcsolatos alapvető szolgáltatások városi és vidéki lakosságra történő kiterjesztésének folyamatos igényét környezetvédelmi szempontból fenntartható módon kell ellátni.

    22. cikk

    Hulladékkezelés

    A társulás összefüggésében a hulladékkezelés területén folytatott együttműködés érintheti a legjobb környezetvédelmi gyakorlat alkalmazásának előmozdítását a hulladékkezeléssel kapcsolatos valamennyi műveletben, ideértve a hulladékcsökkentést, az újrahasznosítást vagy a hasznosítás egyéb folyamatait, például az energetikai hasznosítást és a hulladék ártalmatlanítását.

    23. cikk

    Energiaügy

    A társulás összefüggésében a fenntartható energia területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    energiaelőállítás, energiaelosztás és az energiához való hozzáférés, különösen a megújuló energiaforrásokból származó fenntartható energia fejlesztése, előmozdítása, felhasználása és tárolása;

    b)

    energiapolitikák és szabályozás, különösen a politikaalakítás, megfizethető és fenntartható energiatarifákat garantáló szabályozások elfogadása;

    c)

    energiahatékonyság, különösen energiahatékonysági normák kidolgozása és bevezetése, energiahatékonysági intézkedések végrehajtása különböző ágazatokban (ipari, kereskedelmi, állami vagy háztartási), valamint kísérő oktató és tudatosító tevékenységek;

    d)

    közlekedés, különösen sokkal inkább környezetbarát tömegközlekedési és magán célú közlekedési eszközök – például hibrid, elektromos vagy hidrogénjárművek – fejlesztése, előmozdítása és alkalmazása, közös járműhasználat (carpooling) és kerékpáros közlekedés;

    e)

    várostervezés és -építés, különösen a magas szintű környezetvédelmi minőségi előírások és magas energiateljesítmény előmozdítása és bevezetése a várostervezésben és –építésben; valamint

    f)

    idegenforgalom, különösen az energiaellátás szempontjából önellátó (megújuló energiaforrásokat felhasználó) és/vagy környezetbarát idegenforgalmi infrastruktúrák.

    24. cikk

    Éghajlatváltozás

    A társulás keretében az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködés a TOT-ok azon kezdeményezéseinek támogatására irányul, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásra irányulnak; az együttműködés az alábbiakra terjedhet ki:

    a)

    a bizonyítékok összegyűjtése, a kulcsfontosságú kockázatok megállapítása és a területi, regionális és/vagy nemzetközi fellépések, tervek vagy intézkedések kijelölése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy káros hatásainak mérséklése céljából;

    b)

    az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére irányuló célkitűzés beillesztése a politikákba és stratégiákba;

    c)

    a szakpolitikai döntéshozatal és végrehajtás alapvető eszközének számító statisztikai adatok és mutatók kidolgozása és kijelölése; valamint

    d)

    a TOT-ok regionális és nemzetközi párbeszédekben való részvételének előmozdítása, az együttműködésnek, és ezen belül az ismeretek és tapasztalatok megosztásának előmozdítása céljából.

    25. cikk

    Katasztrófakockázatok csökkentése

    A társulás összefüggésében a katasztrófakockázatok csökkentése területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a katasztrófamegelőzési és -elhárítási rendszerek – ideértve a (korai) előrejelző rendszereket is – és infrastruktúráik fejlesztése vagy tökéletesítése a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából;

    b)

    a katasztrófáknak való kitettség részletes tudnivalóinak kidolgozása, valamint a TOT-ok és a földrajzi elhelyezkedésük szerinti régiók jelenlegi reakciókapacitásának fejlesztése;

    c)

    a katasztrófamegelőzés és -elhárítás meglévő intézkedéseinek megerősítése helyi, nemzeti vagy regionális szinten;

    d)

    az érintett szereplők reakciókapacitásának fejlesztése, valamint összehangoltabbá, hatékonyabbá és eredményesebbé tétele;

    e)

    a lakosság fokozottabb tudatosítása és tájékoztatása a katasztrófa bekövetkezte esetén a veszélyeknek való kitettség, a megelőzés, felkészülés és reakció tekintetében, kellő figyelemmel a fogyatékossággal élők sajátos igényeire;

    f)

    a polgári védelem főbb szereplői közötti együttműködés megerősítése; valamint

    g)

    a TOT-ok regionális, európai és/vagy nemzetközi fórumokon való részvételének előmozdítása a különböző partnerek közötti rendszeresebb információcsere és katasztrófa esetén szorosabb együttműködés érdekében.

    2.   Fejezet

    Hozzáférhetőség

    26. cikk

    Általános célok

    (1)   A társulás összefüggésében a hozzáférhetőség területén folytatott együttműködés az alábbiakra irányul:

    a)

    a TOT-ok globális közlekedési hálózatokhoz való nagyobb hozzáférésének biztosítása; valamint

    b)

    a TOT-ok információs és kommunikációs technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való nagyobb hozzáférésének biztosítása.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett összefüggésben az együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    politikakidolgozás és intézményfejlesztés;

    b)

    közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi közlekedés; valamint

    c)

    tárolólétesítmények kikötőkben és repülőtereken.

    27. cikk

    Tengeri közlekedés

    (1)   A társulás összefüggésében a tengeri közlekedés területén folytatott együttműködés célja költséghatékony és jól működő tengeri közlekedési szolgáltatások fejlesztése és előmozdítása a TOT-okban, és az alábbiakat érintheti:

    a)

    a hatékony, valamint gazdaságilag és kereskedelmileg életképes díjazású áruszállítás előmozdítása;

    b)

    a TOT-ok nemzetközi szállítási szolgáltatásokban való fokozott részvételének megkönnyítése;

    c)

    regionális programok ösztönzése;

    d)

    a helyi magánszektor szállítási tevékenységekbe való bevonásának támogatása; valamint

    e)

    az infrastruktúra fejlesztése.

    (2)   Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a hajózás és a legénység biztonságát, valamint a szennyezés megelőzését.

    28. cikk

    Légi közlekedés

    A társulás összefüggésében a légi közlekedés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a TOT-ok légiközlekedési iparágainak reformja és korszerűsítése;

    b)

    a TOT-ok légiközlekedési iparágai kereskedelmi élet- és versenyképességének előmozdítása;

    c)

    a magánberuházás és a magánszektor részvételének megkönnyítése; valamint

    d)

    az ismeretek és a bevett üzleti gyakorlatok megosztásának ösztönzése.

    29. cikk

    A légiközlekedés biztonsága

    A társulás összefüggésében a légiközlekedés biztonságának területén folytatott együttműködés a TOT-ok vonatkozó nemzetközi előírásoknak való megfelelést célzó erőfeszítéseinek támogatására irányul, és többek között az alábbiakat érintheti:

    a)

    légi navigációs biztonsági rendszerek végrehajtása;

    b)

    a repülőtéri biztonság előmozdítása és a polgári légügyi hatóságok arra irányuló képességének megerősítése, hogy irányítsák az ellenőrzésük alá tartozó üzembiztonság valamennyi vonatkozását; valamint

    c)

    az infrastruktúrák és a humán erőforrások fejlesztése;

    30. cikk

    Információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások

    A társulás összefüggésében az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: ikt) és szolgáltatások terén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy a TOT-okban felgyorsítsa az innovációt és a gazdasági növekedést, valamint javítsa a polgárok és vállalkozások mindennapjait, ideértve a fogyatékossággal élők akadálymentesítésének előmozdítását is. Az együttműködés különösen a TOT-ok szabályozási kapacitásának megerősítésére irányul, valamint az alábbi intézkedésekkel támogathatja az IKT-hálózatok és -szolgáltatások kiterjesztését:

    a)

    olyan kiszámítható szabályozási környezet létrehozása, amely lépést tart a technológia alakulásával, ösztönzi a növekedést és innovációt, valamint előmozdítja a versenyt és a fogyasztóvédelmet;

    b)

    párbeszéd az információs társadalom előmozdításának és figyelemmel kísérésének különféle politikai vonatkozásairól;

    c)

    információcsere szabványokról és az interoperabilitással kapcsolatos kérdésekről;

    d)

    az együttműködés elősegítése az ikt-kutatás terén, valamint az ikt-alapú kutatási infrastruktúrák tekintetében;

    e)

    szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése a nagy társadalmi jelentőségű területeken.

    3.   Fejezet

    Kutatás és innováció

    31. cikk

    Együttműködés a kutatás és innováció területén

    A társulás összefüggésében a kutatás és innováció területén folytatott együttműködés a tudományt és technológiát – és ezen belül az információs és kommunikációs technológiákat is – érintheti, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a TOT-ok fenntartható fejlődéséhez, valamint előmozdítsa a TOT-ok, mint regionális csomópontok és kiválósági központok szerepét, és azok ipari versenyképességét. Az együttműködés különösen az alábbiakat érintheti:

    a)

    párbeszéd, koordináció és szinergiák kialakítása a TOT-ok és az Unió politikái és kezdeményezései között a tudomány, a technológia és az innováció területén;

    b)

    politikaalakítás és intézményfejlesztés a TOT-okon belül, valamint együttes fellépés helyi, nemzeti vagy regionális szinten, a tudományos, technológiai és innovációs tevékenységek fejlesztése és azok alkalmazása céljából;

    c)

    együttműködés a TOT-ok, az Unió, a tagállamok és harmadik országok jogi személyei között;

    d)

    az egyéni TOT-kutatók, kutatószervek és TOT jogi személyek részvétele az Unión belüli kutatással és innovációval kapcsolatos programokra vonatkozó együttműködési keretben, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programban (COSME); valamint

    e)

    a TOT-kutatók képzése, nemzetközi mobilitása és csereprogramjai.

    4.   Fejezet

    Ifjúság, oktatás, képzés, egészségügy, foglalkoztatás és szociálpolitika

    32. cikk

    Ifjúság

    (1)   Az Unió biztosítja, hogy az 50. cikk szerint meghatározott TOT-okból származó természetes személyek ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió ifjúsági kezdeményezéseiben, mint a tagállamok állampolgárai.

    (2)   A társulásnak az a célja, hogy megerősítse a TOT-okban és az Unióban élő fiatalok közötti kötelékeket, többek között a TOT-fiatalok tanulási mobilitásának előmozdításával, valamint a fiatalok egymás közötti kölcsönös megértésének elősegítésével.

    33. cikk

    Oktatás és képzés

    (1)   A társulás összefüggésében az oktatás és képzés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    magas minőségű, inkluzív oktatás biztosítása általános, középfokú és felsőfokú oktatási szinten, valamint a szakoktatás és -képzés területén; valamint

    b)

    a TOT-ok támogatása az oktatási és szakképzési politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

    (2)   Az Unió biztosítja, hogy az 50. cikk szerint meghatározott TOT-okból származó természetes személyek ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió oktatással és szakképzéssel kapcsolatos kezdeményezéseiben, mint a tagállamok állampolgárai.

    (3)   Az Unió biztosítja, hogy a TOT-ok oktatási szervei és intézetei ugyanolyan feltételek mellett vehessenek részt az Unió oktatással és szakképzéssel kapcsolatos együttműködési kezdeményezéseiben, mint a tagállamok oktatási szervei és intézetei.

    34. cikk

    Foglalkoztatás- és szociálpolitika

    (1)   Az Unió és a TOT-ok párbeszédet tartanak fenn a foglalkoztatás és a szociálpolitika területén, hogy hozzájáruljanak a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, valamint a TOT-okban és a földrajzi elhelyezkedésük szerinti régiókban a tisztességes munka előmozdításához. E párbeszédnek az is a célja, hogy támogassa a TOT-hatóságok e területet érintő politikák és jogszabályok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit.

    (2)   A párbeszéd főként a foglalkoztatás- és szociálpolitika területét érintő politikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos, az Uniót és a TOT-okat kölcsönösen érintő információcseréből és a bevett gyakorlatok megosztásából áll. E tekintetben figyelembe kell venni az olyan területeket, mint például a készségfejlesztés, a szociális védelem, a szociális párbeszéd, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség, a fogyatékossággal élők akadálymentesítése, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint egyéb munkaelőírások.

    35. cikk

    Közegészségügy

    A társulás összefüggésében a közegészségügy területén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy megerősítse a TOT-ok kapacitásait a fertőző betegségek megjelenésének felügyelete, korai felismerése és kezelése terén, többek között az alábbi intézkedések révén:

    a)

    a határon átnyúló egészségügyi veszélyekre – például fertőző betegségek – való felkészültség és reakciókapacitás megerősítését szolgáló fellépések, amelyeket a meglévő struktúrákra kell alapozni, és amelyeknek szokatlan eseményeket kell megcélozniuk;

    b)

    kapacitásfejlesztés a regionális közegészségügyi hálózatok megerősítésével, a szakértők közötti információcsere megkönnyítésével, valamint megfelelő képzés előmozdításával;

    c)

    eszközök és kommunikációs platformok, valamint e-tanulási programok fejlesztése, a TOT-ok sajátos igényeihez igazítva.

    5.   Fejezet

    Kultúra

    36. cikk

    Kulturális cserék és párbeszéd

    (1)   A társulás összefüggésében a kulturális cserék és párbeszéd területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a TOT-ok önellátó fejlődése; ez a folyamat magukra az emberekre összpontosul, és a népek saját kultúrájában gyökerezik;

    b)

    a TOT-ok illetékes hatóságai által humán erőforrásaik megerősítésére, saját kreatív kapacitásaik növelésére és kulturális identitásuk előmozdítására elfogadott politikák és intézkedések támogatása;

    c)

    a lakosság fejlesztési folyamatban való részvétele;

    d)

    a kulturális és audiovizuális kérdések párbeszéden keresztül történő közös megértésének és fokozott cseréjének fejlesztése.

    (2)   Az Unió és a TOT-ok együttműködésükkel arra törekszenek, hogy kulturális cseréket ösztönözzenek egymás között az alábbiak révén:

    a)

    együttműködés az összes fél kulturális és kreatív ágazatai között;

    b)

    a kulturális és kreatív alkotások egymás közötti terjesztésének, valamint az ágazati szereplők egymás közötti megismertetésének előmozdítása;

    c)

    szakpolitikai együttműködés a politikaalakítás, innováció, közönségszervezés és új üzleti modellek előmozdítása céljából.

    37. cikk

    Audiovizuális együttműködés

    (1)   A társulás összefüggésében az audiovizuális területen folytatott együttműködésnek az a célja, hogy a felek megismertessék egymás audiovizuális alkotásait, és az alábbi tevékenységekre terjedhet ki:

    a)

    a műsorszolgáltatási ágazatok közötti együttműködés és csere ösztönzése;

    b)

    audiovizuális művek cseréjének ösztönzése;

    c)

    az audiovizuális és műsorszolgáltatási politikára és a szabályozási keretekre vonatkozó, az illetékes hatóságok közötti információk és vélemények cseréje;

    d)

    az egymás területén és harmadik országokban rendezett nemzetközi események látogatásának, az azokon való részvételnek az ösztönzése.

    (2)   A koprodukcióban készült audiovizuális művek részesülhetnek minden olyan programból, amelyet az Unióban, a TOT-okban és a velük kapcsolatban álló tagállamokban hoznak létre a helyi vagy regionális kulturális tartalom előmozdítására.

    38. cikk

    Előadóművészetek

    A társulás összefüggésében az előadóművészetek területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    az előadóművészek közötti fokozott kapcsolattartás elősegítése olyan területeken, mint például szakmai cserék és képzés, ideértve a meghallgatásokon való részvételt, hálózatok fejlesztését és a hálózatépítés ösztönzését;

    b)

    közös produkciók ösztönzése az Unió egy vagy több tagállamának alkotói és egy vagy több TOT alkotói között; valamint

    c)

    a nemzetközi színház-technológia szabványok fejlesztésének és színpadi jelek használatának ösztönzése, például a megfelelő szabványügyi testületek révén.

    39. cikk

    A kulturális örökség és a történelmi műemlékek védelme

    A társulás összefüggésében az anyagi és a szellemi kulturális örökség, valamint a történelmi műemlékek területén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy előmozdítsa a szakértelem és a legjobb gyakorlatok megosztását az alábbiak révén:

    a)

    szakértői cserék elősegítése;

    b)

    együttműködés a szakképzés területén;

    c)

    a helyi közönség tájékoztatása; valamint

    d)

    a történelmi műemlékek és védett helyek védelmére, az örökséggel kapcsolatos jogszabályokra és az intézkedések megvalósítására vonatkozó tanácsadás, különös tekintettel a kulturális örökségnek a helyi életbe történő integrációjára.

    6.   Fejezet

    A szervezett bűnözés elleni küzdelem

    40. cikk

    A szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem

    (1)   A társulás összefüggésében a szervezett bűnözés területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a rendőrségi és igazságügyi együttműködés innovatív és hatékony eszközeinek kifejlesztése – ideértve az egyéb érdekelt felekkel, például a civil társadalommal folytatott együttműködést is – a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem területén; valamint

    b)

    támogatás a célból, hogy a TOT-ok hatékonyabbá tegyék politikáikat a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása, a terrorizmus és a korrupció megelőzése és az ellenük való küzdelem terén, továbbá a kábítószerek és pszichotróp anyagok összes fajtája előállításának, terjesztésének és kereskedelmének megelőzése, valamint az ellenük való küzdelem terén, megelőzve és csökkentve ezáltal a kábítószer-fogyasztást és az azzal kapcsolatos ártalmakat; e támogatás figyelembe veszi a nemzetközi testületek e területeken folytatott tevékenységét, és többek között az alábbiak révén valósul meg:

    i.

    képzés és kapacitásfejlesztés a szervezett bűnözés – ideértve az emberkereskedelmet, a gyermekek szexuális zaklatását és szexuális kizsákmányolását is –, a terrorizmus és a korrupció megelőzése és az ellenük való küzdelem terén;

    ii.

    megelőzés, többek között képzéssel, oktatással és az egészség előmozdításával, a kábítószerfüggők kezelése és rehabilitációja, ideértve a kábítószerfüggők munka- és társadalmi környezetbe való visszailleszkedését célzó projekteket is;

    iii.

    hatékony büntetőintézkedések kidolgozása;

    iv.

    technikai, pénzügyi és igazgatási segítségnyújtás az emberkereskedelemmel kapcsolatos hatékony politikák és jogszabályok kidolgozásához, különösen tudatosító kampányok, átirányítási mechanizmusok, áldozatvédelmi rendszerek révén, az összes érintett szereplő és a civil társadalom bevonásával;

    v.

    technikai, pénzügyi és igazgatási segítségnyújtás a kábítószer-fogyasztás megelőzése, kezelése és az azzal kapcsolatos ártalmak csökkentése terén;

    vi.

    technikai segítségnyújtás a gyermekek szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása elleni jogszabályok és politikák kidolgozásának támogatására; valamint

    vii.

    technikai segítségnyújtás és képzés a kapacitásfejlődés támogatására, valamint a nemzetközi – és különösen az ENSZ korrupcióellenes egyezményeiben meghatározott – korrupcióellenes szabályoknak való megfelelés ösztönzésére.

    (2)   A társulás összefüggésében a TOT-ok együttműködnek az Unióval a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében, a 70. és 71. cikkel összhangban.

    7.   Fejezet

    Turizmus

    41. cikk

    Turizmus

    A társulás keretében a turizmus területén folytatott együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    az idegenforgalmi politikák fenntarthatóságot célzó meghatározására, kiigazítására és fejlesztésére irányuló intézkedések;

    b)

    a fenntartható turizmus kialakítására és támogatására irányuló intézkedések és műveletek;

    c)

    a fenntartható turizmusnak a TOT polgárai társadalmi, kulturális és gazdasági életébe történő integrálását célzó intézkedések.

    HARMADIK RÉSZ

    KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS

    I.   CÍM

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    42. cikk

    Általános célok

    Az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés általános célkitűzései a következők:

    a)

    a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása a közöttük és az Unió egésze között létrehozott szoros gazdasági kapcsolatok révén;

    b)

    ösztönözzük a TOT-ok regionális és világgazdaságokba történő hatékony integrációját, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztését;

    c)

    a TOT-ok támogatása abban, hogy kedvezőbb befektetési környezetet hozzanak létre a TOT-ok társadalmi és gazdasági fejlődésének támogatása céljából;

    d)

    a globális pénzügyi rendszer stabilitásának, integritásának és átláthatóságának, valamint a jó adóügyi kormányzásnak az előmozdítása;

    e)

    támogassuk a TOT-gazdaságok diverzifikációját;

    f)

    támogassuk a TOT-okat abban, hogy jobban ki tudják dolgozni és végre tudják hajtani az áru- és szolgáltatáskereskedelem fejlesztéséhez szükséges politikákat;

    g)

    támogassuk a TOT-ok export- és kereskedelmi kapacitásait;

    h)

    a TOT-ok azon erőfeszítéseinek támogatása, hogy adott esetben hozzáigazítsák vagy közelítsék helyi jogszabályaikat az uniós jogszabályokhoz;

    i)

    lehetőségek biztosítása az Unióval a kereskedelem és a kereskedelemmel kapcsolatos területeken folytatott célzott együttműködésre és párbeszédre.

    II.   CÍM

    MEGÁLLAPODÁSOK AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KERESKEDELMÉRE, VALAMINT A LETELEPEDÉSRE VONATKOZÓAN

    1.   Fejezet

    Árukereskedelmi megállapodások/szabályok

    43. cikk

    A származó áruk szabad elérése

    (1)   A TOT-okból származó termékek az Unióba történő behozatal esetén mentesek a behozatali vám alól.

    (2)   A származó termék fogalmát és az azzal kapcsolatos közigazgatási együttműködési eljárásokat a VI. melléklet állapítja meg.

    44. cikk

    Mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések

    (1)   Az Unió a TOT-okból származó behozatal esetében nem alkalmaz semmilyen mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést.

    (2)   Az (1) bekezdés nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat, amennyiben azok indokoltak a közerkölcs vagy a közrend, a humán-, állat- és növényegészség és élet védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értékkel bíró nemzeti kincsek, a kimerülő természeti erőforrások védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján.

    Az első albekezdésben említett tilalmak vagy korlátozások egyetlen esetben sem képezik önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés, vagy általában véve a kereskedelem leplezett korlátozásának eszközét.

    45. cikk

    A TOT-ok által elfogadott intézkedések

    (1)   A TOT-ok hatóságai az Unióból származó termékek behozatala vonatkozásában fenntarthatnak vagy bevezethetnek vámokat vagy mennyiségi korlátozásokat, amennyiben azt kapcsolódó fejlesztési igényeik tekintetében szükségesnek tartják.

    (2)   Az e fejezetben felölelt területek esetében a TOT-ok legalább olyan elbánásban részesítik az Uniót, mint a (4) bekezdésben meghatározott jelentősebb kereskedő gazdaságra alkalmazott legkedvezményesebb elbánás.

    (3)   A (2) bekezdés nem akadályozza meg, hogy valamely TOT kedvezményesebb elbánást biztosítson bizonyos más TOT-ok vagy más fejlődő országok számára, mint az Unió számára.

    (4)   E cím alkalmazásában „jelentősebb kereskedő gazdaság” valamennyi fejlett ország, illetve bármely olyan ország, amely a világ áruexportjának több mint egy 1 %-át tette ki, vagy – a (3) bekezdés sérelme nélkül – bármely önállóan, közösen vagy gazdasági integrációs megállapodás révén működő országcsoport, amely a világ áruexportjának több mint 1,5 %-át tette ki. Ehhez a számításhoz a világ árukereskedelmének (az Unión belüli kereskedelem kivételével) vezető exportőreire vonatkozó, WTO által legutóbb összeállított hivatalos adatokat kell felhasználni.

    (5)   A TOT-ok hatóságai 2014. április 2-ig közlik a Bizottsággal az e határozatnak megfelelően általuk alkalmazott vámtarifák és mennyiségi korlátozások jegyzékét.

    Továbbá a TOT-ok hatóságai közlik a Bizottsággal az ilyen intézkedések valamennyi utólagos módosítását, e módosítások elfogadásakor.

    46. cikk

    Megkülönböztetésmentesség

    (1)   Az Unió nem tesz különbséget a TOT-ok között, és a TOT-ok nem tesznek különbséget a a tagállamok között.

    (2)   A 65. cikkel összhangban, az e határozatban foglalt különös rendelkezések és különösen az e határozat 44. cikke (2) bekezdésének, a 45., 48., 49., 51. cikkének és 59. cikke (3) bekezdésének végrehajtása nem tekinthető úgy, hogy megkülönböztetést hoz létre.

    47. cikk

    A hulladékszállítás feltételei

    (1)   A hulladék tagállamok és a TOT-ok közötti szállítását a nemzetközi és uniós joggal összhangban kell ellenőrizni. Az Unió támogatja egy hatékony, a környezet és a közegészség védelmét szolgáló nemzetközi együttműködés létrehozását és fejlesztését ezen a területen.

    (2)   A hasznosítási tevékenység céljára szánt nem veszélyes hulladék kivételével az Unió megtiltja a hulladék TOT-okba irányuló közvetlen és közvetett kivitelét, és ezzel egyidejűleg a TOT-ok hatóságai megtiltják az ilyen hulladék közvetlen vagy közvetett behozatalát az Unióból vagy bármely más országból, az e területen az illetékes nemzetközi fórumokon tett vagy a jövőben teendő meghatározott nemzetközi kötelezettségek sérelme nélkül.

    (3)   Az olyan TOT-ok vonatkozásában, amelyek alkotmányos jogállásuknál fogva nem részesei a bázeli egyezménynek, a vonatkozó hatóságok felgyorsítják a bázeli egyezménynek az említett TOT-okban történő végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések elfogadását.

    (4)   Emellett a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok elősegítik az alábbiak végrehajtásához szükséges belső törvényi és közigazgatási rendelkezések TOT-ok általi elfogadását:

    a)

    Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (4), annak következő cikkei:

    —

    40. cikk a hulladékok tengerentúli országokba és területekre irányuló kivitele tekintetében,

    —

    46. cikk a hulladékok tengerentúli országokból és területekről származó behozatala tekintetében;

    b)

    a Bizottság 1418/2007/EK rendelete (5); valamint

    c)

    az Európai Parlament és a Tanács 2000/59/EK irányelve (6), az annak 16. cikkében megállapított átültetési határidőkre is figyelemmel.

    (5)   Egynél több TOT és a velük kapcsolatban álló tagállamok saját eljárásaikat alkalmazhatják a TOT-okból az említett tagállamokba irányuló hulladékkivitelre.

    (6)   Ebben az esetben a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok 2014. július 2-ig értesítik a Bizottságot az alkalmazandó jogszabályokról, a jövőbeni vonatkozó nemzeti jogszabályokról, valamint azok valamennyi utólagos módosításáról.

    48. cikk

    A kedvezmények ideiglenes visszavonása

    Amennyiben a Bizottság megítélése szerint kellő megalapozottsággal kétségbe lehet vonni e határozat helyes végrehajtását, a Bizottság konzultációt indít a TOT-al és az azzal különleges kapcsolatban álló tagállammal e határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. Ha a konzultációk révén nem sikerül olyan megoldást kialakítani e határozat végrehajtására vonatkozóan, amely a felek számára kölcsönösen elfogadható, az Unió a VII. melléklettel összhangban ideiglenesen visszavonhatja az érintett TOT-tól a kedvezményeket.

    49. cikk

    Védintézkedések és felügyeleti intézkedések

    E határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az Unió a VIII. mellékletben meghatározott véd- és felügyeleti intézkedéseket hozhat.

    2.   Fejezet

    Megállapodások a szolgáltatások kereskedelmére és a letelepedésre vonatkozóan

    50. cikk

    Fogalommeghatározások

    E fejezet alkalmazásában:

    a)

    „természetes személy valamely TOT-ból”: az a valamely TOT-ban tartózkodó személy, aki egy tagállam állampolgára, vagy aki a TOT-okat jellemző jogállást élvez. Ez a meghatározás nem sérti az EUMSZ értelmében az uniós polgárságból fakadó jogokat;

    b)

    „valamely TOT jogi személye”: egy TOT-ban az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban létesített jogi személy, amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő ügyviteli helyszíne ennek a TOT-nak a területén van; amennyiben a jogi személynek csupán a bejegyzett irodája vagy központi igazgatása található a TOT-ban, nem tekintendő a TOT jogi személyének, kivéve akkor, ha olyan tevékenységet kezd, amelynek valós és folyamatosan fennálló kapcsolata van az említett ország vagy terület gazdaságával;

    c)

    az 51. cikk (1) bekezdésében említett gazdasági integrációs megállapodásokban meghatározott vonatkozó fogalmakat kell alkalmazni az Unió és a TOT-ok között biztosított elbánásra.

    51. cikk

    A legkedvezőbb elbánás

    (1)   A szolgáltatások kereskedelmét és a gazdasági tevékenységek létrehozását érintő intézkedések tekintetében:

    a)

    az Unió a TOT-ok természetes és jogi személyeit legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint az azon harmadik országok hasonló természetes vagy jogi személyeinek biztosított legkedvezőbb bánásmód, amelyekkel az Unió gazdasági integrációs megállapodást köt vagy kötött;

    b)

    A TOT-ok az Unió természetes és jogi személyeit legalább olyan kedvezményes bánásmódban részesítik, mint azon főbb kereskedő gazdaságok hasonló természetes vagy jogi személyeinek biztosított legkedvezőbb bánásmód, amelyekkel 2014. január 1. után gazdasági integrációs megállapodást kötöttek.

    (2)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt kötelezettségek nem alkalmazhatók a következőkre:

    a)

    olyan belső piac keretében biztosított bánásmód, amely részes feleit arra kötelezi, hogy a letelepedést és a szolgáltatások kereskedelmet nehezítő megkülönböztetés-mentes akadályok elhárítása céljából jelentősen közelítsék jogszabályaikat;

    b)

    a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) VII. cikkének vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének megfelelően a minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések keretében biztosított elbánás. Ez nem sérti a TOT-ok különleges intézkedéseit e cikk alapján;

    c)

    teljes mértékben vagy elsősorban az adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodások vagy egyezmények alapján biztosított elbánás;

    d)

    a GATS II. cikke (2) bekezdésének megfelelően felsorolt, legnagyobb kedvezményes elbánás alóli kivétel alkalmazási körét kihasználó intézkedések.

    (3)   A TOT-ok hatóságai a helyi foglalkoztatás előmozdítása vagy támogatása céljából rendeleteket fogadhatnak el természetes személyeik vagy helyi tevékenységeik támogatására. Ebben az esetben a TOT-hatóságok értesítik a Bizottságot valamennyi elfogadott rendeletről, hogy utóbbi tájékoztathassa azokról a tagállamokat.

    52. cikk

    Szakmai képesítések

    Az orvosi, fogorvosi, szülésznői, általános nővéri, gyógyszerészi és állatorvosi hivatások tekintetében a Tanács az EUMSZ 203. cikkével összhangban elfogadja a TOT-ok vonatkozó konkrét és a tagállamokban elismerendő szakképesítések jegyzékét.

    III.   CÍM

    KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS TERÜLETEK

    1.   Fejezet

    Kereskedelem és fenntartható fejlődés

    53. cikk

    Általános megközelítés

    A társulás keretében folytatott kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek az a célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában. Ebben az összefüggésben a TOT-ok hazai környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályait és szabályzatait nem kell rugalmasabbá tenni a kereskedelem vagy a befektetések ösztönzése céljából.

    54. cikk

    Környezetvédelmi és éghajlat-változási standardok a kereskedelemben

    (1)   A társulás jegyében folytatott kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés azt kívánja megerősíteni, hogy a kereskedelem és a környezetvédelmi politikák és kötelezettségek kölcsönösen jobban támogathassák egymást. A társulás keretében folytatott kereskedelemnek és kereskedelemmel kapcsolatos együttműködésnek figyelembe kell vennie a nemzetközi környezetvédelmi szabályozás elveit és a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokat.

    (2)   Követni kell az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének és az ahhoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvnek a végső célkitűzését. Az együttműködést az éghajlatváltozásról szóló, jövőbeli kötelező erejű nemzetközi megállapodás kidolgozására kell alapozni, amely megállapodás valamennyi fél részéről az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek konferenciáin hozott határozatok végrehajtásával összhangban álló mérséklési kötelezettségvállalásokat foglal magában.

    (3)   A multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtására hozott intézkedések nem alkalmazhatók oly módon, amely a felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelent, vagy a kereskedelem rejtett korlátozását képezi.

    55. cikk

    Munkaügyi normák a kereskedelemben

    (1)   A társulás oly módon kívánja előmozdítani a kereskedelmet, hogy az mindenki számára teljes körű és produktív foglalkoztatást, valamint tisztességes munkát eredményezzen.

    (2)   A nemzetközileg elismert, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeiben meghatározott alapvető munkastandardokat tiszteletben tartják, és mind a jogban, mind a gyakorlatban végrehajtják. Az ilyen munkaügyi standardok között szerepel különösen az egyesülési szabadság, a kollektív tárgyaláshoz való jog, a kényszermunka és a kötelező munka valamennyi formájának felszámolása, a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolása, a munkába állás alsó korhatárának és a megkülönböztetés-mentesség elvének a foglalkoztatás tekintetében történő alkalmazása.

    (3)   Az alapvető munkaügyi normák megsértésére nem lehet hivatkozni vagy azt jogos komparatív előnyként máshogy felhasználni. E normák nem használhatók protekcionista célokra.

    56. cikk

    A halászati termékek fenntartható kereskedelme

    A halállomány fenntartható igazgatásának előmozdítása céljából a társulás kiterjedhet az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat és ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködésre is. Az e területen folytatott együttműködés célja:

    a)

    a TOT-okban a tiltott, bejelentetlen és szabályozatlan halászat leküzdésére irányuló intézkedések végrehajtásának előmozdítása;

    b)

    a TOT-ok és a regionális halgazdálkodási szervezetek közötti együttműködés megkönnyítése, különös tekintettel az ellenőrző és vizsgálati rendszerek kialakítására és hatékony végrehajtására, a hatékony hosszú távú halgazdálkodásra és a tengeri ökoszisztémák igazgatására vonatkozó ösztönzőkre és intézkedésekre.

    57. cikk

    Fenntartható fakereskedelem

    A társulás összefüggésében a fakereskedelem területén folytatott együttműködés célja a legálisan kitermelt fa kereskedelmének előmozdítása. Az ilyen együttműködés magában foglalhat szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos párbeszédeket, valamint a piacalapú vagy önkéntes intézkedésekkel – például erdőtanúsítási vagy zöld közbeszerzési politikákkal – kapcsolatos információcserét.

    58. cikk

    Fenntartható fejlődés a kereskedelemben

    (1)   A társulás keretében a fenntartható fejlődés területén folytatott együttműködést az alábbiak révén lehet megvalósítani:

    a)

    a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások, valamint a TOT-ok szociális körülményeinek javításához hozzájáruló áruk kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak a megkönnyítése és előmozdítása, többek között a helyi jogszabályok kidolgozása és végrehajtása révén;

    b)

    a kereskedelmet és a befektetéseket nehezítő akadályok felszámolásának elősegítése azon termékek és szolgáltatások tekintetében, amelyek különös jelentőséggel bírnak az éghajlatváltozás enyhítése szempontjából (például fenntartható megújuló energiaforrások, energiahatékony termékek és szolgáltatások), többek között a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazását eredményező politikai keretek elfogadásával, a környezetvédelmi és gazdasági szükségleteket megválaszoló standardok előmozdításával, valamint a kereskedelem technikai akadályainak minimálisra csökkentésével;

    c)

    a kereskedelem előmozdítása azon termékek tekintetében, amelyek hozzájárulnak a szociális feltételekhez és a környezetbarát gyakorlatokhoz, ideértve az önkéntes alapon működő, fenntarthatóságot garantáló rendszerekhez – például tisztességes és etikus kereskedelmi rendszerek, ökocímkék, valamint a természeti erőforrásokon alapuló termékek tanúsítási rendszerei – tartozó termékeket;

    d)

    nemzetközileg elismert elvek és iránymutatások előmozdítása a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén, valamint a TOT-ok területén működő vállalatok ösztönzése azok végrehajtására;

    e)

    információcsere és a bevett gyakorlatok megosztása a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén.

    (2)   A kereskedelmet és a befektetést potenciálisan érintő környezeti és munkafeltételek védelmét célzó intézkedések kidolgozásakor és végrehajtásakor az Unió és a TOT-ok figyelembe veszik a rendelkezésre álló tudományos és technikai információkat, a vonatkozó nemzetközi standardokat, iránymutatásokat vagy ajánlásokat, ideértve az elővigyázatosság elvét is.

    (3)   Az Unió és a TOT-ok teljes mértékű átláthatósággal dolgoznak ki, vezetnek be és hajtanak végre valamennyi, a kereskedelemre és befektetésekre potenciálisan kiható, a környezeti és munkafeltételek védelmét célzó intézkedést.

    2.   Fejezet

    Egyéb kereskedelemmel kapcsolatos területek

    59. cikk

    Folyó fizetési műveletek és tőkemozgások

    (1)   Nem vetnek ki korlátozásokat az Unió és a TOT-ok lakosai között szabadon átváltható valutában teljesített semmilyen kifizetés fizetési mérlegének egyenlegére nézve.

    (2)   A tőkemozgások mérlegével kapcsolatos tranzakciók tekintetében a tagállamok és a TOT hatóságai nem korlátozzák a tőkemozgást a fogadó tagállam, ország vagy terület törvényeivel összhangban létrehozott gazdasági társaságokba történő közvetlen befektetés esetében, és gondoskodnak arról, hogy az ilyen befektetések által létrehozott vagyoneszközök és az azokból származó haszon realizálható és hazatelepíthető legyen.

    (3)   Az Unió és a TOT-ok jogosultak az EUMSZ 64., 65., 66., 75. és 215. cikkében említett rendelkezéseket értelemszerűen, az azokban megállapított feltételekkel összhangban megtenni.

    (4)   A TOT-hatóságok, az érintett tagállam vagy az Unió haladéktalanul tájékoztatják egymást valamennyi ilyen intézkedésről, és időbeli ütemezést nyújtanak be azok mielőbbi megszüntetéséről.

    60. cikk

    Versenypolitika

    A verseny torzulásának kiküszöbölése érdekében és kellő figyelmet fordítva a TOT-ok különböző fejlettségi szintjeire és gazdasági szükségleteire, helyi, nemzeti és regionális szabályokat és politikákat hajtanak végre, ideértve a vállalkozások közötti szerződések, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és a vállalkozások által megvalósított összehangolt magatartás ellenőrzését és – bizonyos körülmények között – megtiltását, amennyiben azok célja vagy hatása a verseny megelőzése, korlátozása vagy torzítása. A fenti tilalom arra is vonatkozik, amikor egy vagy több vállalkozás visszaél az erőfölényével az Unió vagy a TOT-ok területén.

    61. cikk

    A szellemitulajdon-jogok védelme

    (1)   A legmagasabb szintű nemzetközi szabványokkal összhangban biztosítják a szellemi tulajdonjogok oltalmának megfelelő és hatékony szintjét, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének eszközeit is, adott esetben azzal a céllal, hogy csökkentsék a kétoldalú kereskedelem torzulását és akadályait.

    (2)   A társulás összefüggésében az e területen folytatott együttműködés magában foglalhatja a szellemi tulajdonjogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos jogszabályok és szabályzatok kidolgozását, annak megelőzését, hogy a jogosultak visszaéljenek e jogokkal, illetve a versenytársak megsértsék e jogokat, valamint a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó, a jogérvényesítésben és jogvédelemben érintett regionális szervezetek támogatását, többek között személyzeti képzéssel.

    62. cikk

    A kereskedelem technikai akadályai

    A társulás együttműködést foglalhat magában az áruk technikai szabályozása, a szabványosítás, a megfelelőségértékelés, az akkreditáció, a piacfelügyelet és a minőségbiztosítás területén az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megszüntetése, valamint az e területeken fennálló különbségek csökkentése érdekében.

    63. cikk

    Fogyasztói politika, fogyasztói egészségvédelem és kereskedelem

    A társulás összefüggésében a fogyasztópolitika, a fogyasztói egészségvédelem és kereskedelem területén folytatott együttműködés magában foglalhatja a fogyasztópolitika és fogyasztói egészségvédelem területét érintő jogszabályok és szabályzatok kidolgozását, a szükségtelen kereskedelmi akadályok kiküszöbölése céljából.

    64. cikk

    Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

    A társulás összefüggésében az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések területén folytatott együttműködés célja:

    a)

    az Unió és a TOT-ok egésze közötti, valamint a TOT-ok és harmadik országok közötti kereskedelem megkönnyítése, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodással (a továbbiakban: SPS-WTO megállapodás) összhangban az emberi, állat- és növényegészség vagy élet megőrzése mellett;

    b)

    az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekből fakadó problémák kezelése;

    c)

    átláthatóság biztosítása az Unió és a TOT-ok közötti kereskedelemre alkalmazandó egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések tekintetében;

    d)

    az intézkedések nemzetközi standardokkal való összehangolásának előmozdítása, a WTO-SPS megállapodással összhangban;

    e)

    a TOT-ok olyan szervezetekben való részvételének támogatása, amelyek nemzetközi egészségügyi és növény-egészségügyi standardokat határoznak meg;

    f)

    a TOT-ok és európai intézetek, laboratóriumok közötti konzultációk és cserék támogatása;

    g)

    a TOT-ok egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések végrehajtását és ellenőrzését szolgáló technikai kapacitásának megteremtése és megerősítése;

    h)

    technológiaátadás ösztönzése az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések területén.

    65. cikk

    A protekcionista intézkedések tilalma

    Az 1. és 2. fejezet rendelkezései nem használhatók önkényes megkülönböztetés vagy rejtett kereskedelmi korlátozás eszközeként.

    3.   Fejezet

    Monetáris és adóügyek

    66. cikk

    Adókivétel

    (1)   A 67. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, e határozattal összhangban biztosított legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik azokra az adókedvezményekre, amelyeket a tagállamok vagy a TOT hatóságai biztosítanak vagy a jövőben biztosíthatnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hazai adóügyi jogszabályok alapján.

    (2)   E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hatályos hazai adóügyi jogszabályok alapján – az adócsalás vagy az adófizetés elkerülésének és kijátszásának megakadályozására irányuló intézkedések elfogadását vagy érvényesítését.

    (3)   E határozatban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a megfelelő illetékes hatóságokat abban, hogy adóügyi jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék az eltérő helyzetben lévő adófizetőket, különös tekintettel a lakóhelyükre vagy a tőkebefektetésük szerinti helyre.

    67. cikk

    Az Unió által finanszírozott szerződések adózási és vámügyi szabályai

    (1)   A TOT-ok az Unió által finanszírozott szerződések esetében, az adó- és vámügyi rendelkezések tekintetében nem alkalmaznak kedvezőtlenebb elbánást annál, mint amelyet a velük kapcsolatban álló tagállamra vagy azon államokra alkalmaznak, amelyeknek a legnagyobb kedvezményes elbánást nyújtják, vagy azon nemzetközi fejlesztési szervezetekre alkalmaznak, amelyekkel kapcsolatot tartanak fenn attól függően, hogy melyik elbánás a legkedvezőbb.

    (2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a következő szabályok vonatkoznak az Unió által finanszírozott szerződésekre:

    a)

    a szerződésekre sem bélyeg- vagy bejegyzési illetéket, sem ezekkel azonos hatású illetéket nem vetnek ki a kedvezményezett TOT-ban, függetlenül attól, hogy ilyen ott már létezik, vagy bevezetésére a jövőben kerül sor; az ilyen szerződéseket azonban a TOT hatályos jogszabályaival összhangban kell bejegyezni, amelyért a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő díj számítható fel;

    b)

    a szerződések teljesítéséből származó nyereség és/vagy bevétel a kedvezményezett TOT belső adóügyi rendelkezései szerint adóköteles, feltéve, hogy az ilyen nyereséget és/vagy bevételt realizáló természetes vagy jogi személyek üzleti tevékenységének állandó helye az adott TOT-ban található, vagy a szerződés teljesítése hat hónapnál tovább tart;

    c)

    azoknak a vállalatoknak, amelyeknek a kivitelezési szerződések teljesítéséhez ipari berendezést kell importálniuk, kérésre, az említett berendezésre vonatkozóan – a kedvezményezett TOT jogszabályai szerint – engedélyezik az ideiglenes behozatal rendszerének igénybevételét;

    d)

    minden olyan berendezés, amely szolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatok teljesítéséhez szükséges, vámoktól, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentesen ideiglenesen behozható a kedvezményezett TOT-ba, összhangban annak nemzeti jogszabályaival, amennyiben az ilyen vámok és díjak nem a szolgáltatásokért nyújtott ellenszolgáltatást jelentenek;

    e)

    ellátási szerződés keretében a kedvezményezett TOT-ba irányuló behozatal vámoktól, importterhektől, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentes. Az adott TOT-ból származó áruk beszállítására vonatkozó szerződést a gyártelepi ár alapján kell megkötni, amelyhez adott esetben hozzá kell számítani a TOT-ban ezekre az árukra alkalmazandó belső díjakat;

    f)

    a tüzelőanyagokat, kenőanyagokat és szénhidrogénes kötőanyagokat, valamint minden olyan anyagot, amelyet egy kivitelezési szerződés teljesítéséhez használnak, a belföldi piacon vásárolt anyagnak kell tekinteni, és azokra a kedvezményezett TOT-ban hatályos jogszabályok szerint adószabályozás alkalmazandó;

    g)

    a nem belföldön felvett olyan természetes személyek, akiket a szolgáltatási szerződésekben meghatározott feladatokat ellátásával bíztak meg, valamint családtagjaik személyes és háztartási ingóságai, a kedvezményezett TOT hatályos jogszabályainak korlátai között, vámoktól vagy importterhektől, adóktól és az ezekkel azonos hatású díjaktól mentesen hozhatók be.

    (3)   Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott, a szerződéssel kapcsolatban felmerülő kérdések esetében az érintett TOT jogszabályai az irányadók.

    4.   Fejezet

    A kereskedelmi kapacitás fejlesztése

    68. cikk

    Általános megközelítés

    Annak biztosítása céljából, hogy a TOT-ok maximálisan kiaknázzák az e határozat rendelkezéseiből fakadó előnyöket, valamint hogy a lehető legjobb feltételek mellett vehessenek részt az Unió belső piacán, valamint a regionális, szubregionális és nemzetközi piacokon, a társulásnak az a célja, hogy hozzájáruljon a TOT-ok kereskedelmi kapacitásainak fejlesztéséhez az alábbiak által:

    a)

    a TOT-ok versenyképességének, önállóságának és gazdasági ellenállóképességének fejlesztése, a TOT-ok áru- és szolgáltatáskereskedelmének diverzifikációjával, valamint értékének és mennyiségének növelésével, továbbá a TOT-ok megerősítése a célból, hogy a gazdasági tevékenység különféle szektoraiban vonzóbbá tegyék magukat a magánbefektetések számára;

    b)

    az áruk és szolgáltatások kereskedelme valamint a letelepedés terén a TOT-ok és a szomszédos országok között folytatott együttműködés megerősítése.

    69. cikk

    Kereskedelmi párbeszéd, együttműködés és kapacitásfejlesztés

    A társulás összefüggésében a kereskedelmi párbeszédet, együttműködést és kapacitásfejlesztést célzó kezdeményezések az alábbiakat foglalhatják magukban:

    a)

    a TOT-okat megerősítése abban, hogy jobban ki tudják dolgozni és végre tudják hajtani a kereskedelem fejlesztéséhez szükséges politikákat;

    b)

    a TOT-ok azon erőfeszítéseinek ösztönzése, hogy megfelelő jogi, szabályozási és intézményi kereteket hozzanak létre, valamint kialakítsák a szükséges igazgatási eljárásokat;

    c)

    a magánszektor és különösen a kkv-k fejlesztésének előmozdítása;

    d)

    a piac- és termékfejlesztés elősegítése, ideértve a termékminőség javítását;

    e)

    hozzájárulás a humán erőforrás, valamint az áruk és szolgáltatások kereskedelme szempontjából releváns szakképzettség fejlesztéséhez;

    f)

    az üzleti közvetítők azon kapacitásának megerősítése, hogy a TOT vállalkozások számára exporttevékenységei szempontjából hasznos szolgáltatásokat, például piaci információkat biztosítsanak;

    g)

    hozzájárulás befektetést ösztönző üzleti környezet létrehozásához.

    5.   Fejezet

    Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások és az adóügyek területén

    70. cikk

    Együttműködés a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások területén

    A globális pénzügyi rendszerek stabilitásának, integritásának és átláthatóságának előmozdítása céljából a társulás a nemzetközi pénzügyi szolgáltatások területén folytatott együttműködésre is kiterjedhet. Ilyen együttműködés az alábbiakat érintheti:

    a)

    a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói hatékony és megfelelő védelmének biztosítása;

    b)

    a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ellenük való küzdelem;

    c)

    a pénzügyi rendszerek különböző szereplői – ideértve a szabályozókat és a felügyeletet ellátókat is – közötti együttműködés előmozdítása;

    d)

    független és hatékony mechanizmusok létrehozása a pénzügyi szolgálatok felügyeletére.

    71. cikk

    A szabályok összeghangolása a pénzügyi szolgáltatások területén

    Az Unió és a TOT-ok előmozdítják a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó szabályaik összehangolását a szabályozással és felügyelettel kapcsolatos elismert nemzetközi standardokkal, többek között az alábbiakkal: a Bázeli Bizottság Hatékony bankfelügyeleti alapelve, a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének Biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20 csoport átláthatóságról és az adózási célú információcseréről tett nyilatkozata, a Pénzügyi Stabilitási Tanács pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentuma, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force – FATF) ajánlásai a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a tömegusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi szabványokra vonatkozóan.

    Amennyiben az helyénvaló, illetve az adott TOT kérésére, az Unió és a TOT-ok közös lépéseket tehetnek TOT-k jogszabályainak a pénzügyi szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályokkal való fokozottabb összehangolásának elősegítése irányában.

    72. cikk

    A szabályozó és felügyeleti hatóságok közötti együttműködés

    Az Unió és a TOT-ok együttműködést ösztönöznek a vonatkozó szabályozó és felügyeleti hatóságok között, ideértve a pénzügyi piacokkal kapcsolatos információcserét és szakértelem megosztását, valamint egyéb hasonló intézkedéseket. Külön figyelmet fordítanak az ilyen hatóságok igazgatási kapacitásának fejlesztésére, többek között a személyzeti csereprogramokkal és közös képzéssel.

    73. cikk

    Együttműködés adóügyekben

    Az Unió és a TOT-ok együttműködést mozdítanak elő az adózás területén azzal a céllal, hogy elősegítsék a törvényes adóbevételek beszedését, valamint intézkedéseket dolgozzanak ki az adózás területének felelősségteljes irányításával kapcsolatos elvek – ideértve az átláthatóságot, az információcserét, az adózás területén megvalósuló tisztességes verseny – hatékony alkalmazására.

    NEGYEDIK RÉSZ

    A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

    1.   Fejezet

    Általános rendelkezések

    74. cikk

    Általános célok

    Az Unió az alábbiak biztosításával járul hozzá a társulás átfogó célkitűzéseinek eléréséhez:

    a)

    megfelelő pénzügyi források és technikai segítségnyújtás a TOT-ok stratégiai és szabályozó keretek kidolgozását és végrehajtását szolgáló kapacitásainak megerősítése céljából;

    b)

    hosszú távú finanszírozás a privátszektor növekedésének előmozdítására.

    75. cikk

    Fogalommeghatározások

    E rész alkalmazásában az alábbi fogalmak alkalmazandók:

    a)   „programozható támogatás”: az Európai Fejlesztési Alap keretében a TOT-oknak nyújtott nem visszafizetendő támogatás a programozási dokumentumokban meghatározott területi és regionális stratégiák és prioritások finanszírozása céljából;

    b)   „programozás”: azon indikatív pénzügyi források megszervezésének, az azokkal kapcsolatos döntéshozatalnak, valamint azok odaítélésének folyamata, amelyek az e határozat Második részében említett területen, többéves alapon, a társulásnak a TOT-ok fenntartható fejlődésére vonatkozó célkitűzéseinek elérését szolgáló fellépés végrehajtását szolgálják;

    c)   „programozási dokumentum”: a TOT stratégiáját, prioritásait és azok megszervezését tartalmazó dokumentum, amely a TOT fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljait és célkitűzéseit a társulás célkitűzéseinek hatékony és eredmények megvalósításába ülteti át;

    d)   az e határozat 83. cikkében említett „fejlesztési tervek”: a kizárólag a TOT-ok által, saját fejlesztési politikájuk és stratégiájuk keretében meghatározott és finanszírozott, valamint a TOT-ok és a hozzájuk kapcsolódó tagállam által elfogadott koherens műveletsorok;

    e)   „területi allokáció”: az Európai Fejlesztési Alap keretében a programozható támogatás céljából az egyes TOT-oknak odaítélt összeg a programozási dokumentumokban meghatározott területi és regionális stratégiák és prioritások finanszírozására;

    f)   „regionális allokáció”: az Európai Fejlesztési Alap keretében a programozható támogatás céljából, a több TOT-ot közösen érintő és a programozási dokumentumokban meghatározott regionális együttműködési stratégiák vagy tematikus prioritások finanszírozására odaítélt összeg;

    g)   „finanszírozási határozat”: a Bizottság által elfogadott, az Unió pénzügyi hozzájárulásának részleteit meghatározó, valamint az Európai Fejlesztési Alapból nyújtott pénzügyi támogatás odaítélését engedélyező jogi aktus.

    76. cikk

    A pénzügyi együttműködés elvei

    (1)   Az Unió pénzügyi támogatása a partnerség, a felelősségvállalás, a területi rendszerek összehangolása, a kiegészítő jelleg és a szubszidiaritás elvén alapszik.

    (2)   Az e határozat keretében finanszírozott műveletek programozható vagy nem programozható támogatás formájában hajthatók végre.

    (3)   Az uniós pénzügyi támogatás:

    a)

    végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a TOT-ok földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőire, valamint konkrét potenciáljukra;

    b)

    biztosítja, hogy a forrásokat kiszámítható és rendszeres alapon biztosítják;

    c)

    rugalmas, és az egyes TOT-ok helyzete szerint testre szabott; valamint

    d)

    igazgatása minden egyes partner különböző intézményi, jogi és pénzügyi hatásköreinek teljes mértékű tiszteletben tartása mellett történik.

    (4)   A műveletek végrehajtásáért az érintett TOT hatóságai felelősek, a Bizottság azon hatásköreinek sérelme nélkül, amelyekkel az uniós pénzforrások felhasználásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást biztosítja.

    2.   Fejezet

    Pénzügyi források

    77. cikk

    Finanszírozási források

    A TOT-ok az alábbi finanszírozási forrásokra jogosultak:

    a)

    a 11. Európai Fejlesztési Alapot (EFA) létrehozó, az Unió tagállamai közötti belső megállapodás keretében a TOT-ok számára elkülönített források;

    b)

    az Unió általános költségvetésében előírt uniós programok és eszközök; valamint

    c)

    az Európai Beruházási Bank saját forrásai keretében a Bank által kezelt források, valamint az EFA beruházási kerete számára elkülönített források, a 11. EFA-t létrehozó, az Unió tagállamai között létrejött belső megállapodás (7) (a továbbiakban: a 11. EFA belső megállapodás) feltételeivel összhangban.

    3.   Fejezet

    A 11. EFA keretében nyújtott pénzügyi segítséggel kapcsolatos különös rendelkezések

    78. cikk

    Tárgy és hatály

    Az érintett TOT által helyi vagy regionális szinten megállapított stratégia és prioritások keretein belül, valamint a humanitárius és sürgősségi segély sérelme nélkül, pénzügyi támogatás nyújtható az e határozatban megállapított célkitűzések megvalósítását segítő alábbi tevékenységek számára:

    a)

    ágazati politikák és reformok, valamint az azokkal összhangban lévő projektek;

    b)

    intézményfejlesztés, kapacitásbővítés és a környezetvédelmi szempontok integrálása;

    c)

    technikai együttműködés; valamint

    d)

    kiegészítő támogatás a 82. cikkben említett, az áruk és szolgáltatások kiviteléből származó exportbevételek ingadozása esetén.

    79. cikk

    Humanitárius és sürgősségi segély

    (1)   A humanitárius és sürgősségi segélyt olyan TOT-okban kell nyújtani, amelyek természeti vagy ember okozta katasztrófák vagy hatásukban hasonló rendkívüli körülmények miatt kialakult súlyos gazdasági és szociális nehézségekkel küzdenek. A humanitárius és gyorssegélyt mindaddig fenn kell tartani, ameddig azokra az ilyen helyzetekben felmerülő sürgős problémák megoldásához szükség van.

    A humanitárius és gyorssegélyt kizárólag a katasztrófák áldozatainak igényei és érdekei alapján kell nyújtani.

    (2)   A humanitárius és sürgősségi segély célja:

    a)

    emberéletek mentése, a szenvedés megelőzése és enyhítése, valamint az emberi méltóság megőrzése válsághelyzetekben és a válságot követően;

    b)

    minden rendelkezésre álló logisztikai eszközzel hozzájárulás a humanitárius segély finanszírozásához és célba juttatásához, valamint ahhoz, hogy azt a célzott kedvezményezettek közvetlenül megkaphassák;

    c)

    rövid távú rehabilitációs és újjáépítési intézkedések végrehajtása, hogy az áldozatok minimális szintű társadalmi-gazdasági integrációt élvezhessenek, és amint lehetséges, a fejlesztés újrakezdéséhez szükséges feltételek megteremtése hosszú távú célkitűzések alapján;

    d)

    a természeti vagy ember okozta katasztrófákat követően áttelepített emberek, például menekültek, lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek és hazatelepülők igényeinek kezelése, hogy a szükséges ideig kielégítse – tartózkodási helytől függetlenül – a menekültek és lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek minden igényét, és megkönnyítse önkéntes hazatelepülésüket, illetve származási országukba történő visszaintegrálódásukat; valamint

    e)

    segítségnyújtás a TOT-ok számára rövid távú katasztrófa-megelőzési és -készültségi mechanizmusok – ideértve előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket is – létrehozásához, a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából.

    (3)   Az e cikkben előírt segélyt a menekülteket vagy visszatérőket fogadó TOT-ok számára is lehet nyújtani, hogy eleget tegyenek azon égető igényeknek, amelyekre a sürgősségi segély nem terjed ki.

    (4)   Az e cikkben előírt segélyt az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. Kivételes esetben azonban az érintett költségvetési tétel mellett a II. mellékletben megállapított elkülönített összegekből is finanszírozható.

    (5)   A humanitárius és sürgősségi segéllyel kapcsolatos műveleteket az érintett TOT-ok, a Bizottság, a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam, illetve nemzetközi szervezetek, helyi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek kérésére kell elindítani. Az ilyen segélyt olyan eljárások alapján kell igazgatni és végrehajtani, amelyek gyors, rugalmas és hatékony műveleteket segítenek elő.

    80. cikk

    Kapacitásfejlesztés

    (1)   Pénzügyi támogatás nyújtható többek között a TOT-ok azon intézkedéseihez való hozzájárulásképpen, hogy kiépítsék a második és harmadik részben említett együttműködési területek általános célkitűzéseinek elérését célzó területi és/vagy regionális stratégiák és fellépések meghatározásához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges kapacitásaikat.

    (2)   Az Unió támogatja a TOT-ok azon erőfeszítéseit, amelyek megbízható statisztikai adatok kidolgozására irányulnak a fenti területeken.

    (3)   Az Unió támogathatja a TOT-ok arra irányuló törekvéseit, hogy javítsák a makrogazdasági mutatóik összehasonlíthatóságát.

    81. cikk

    Technikai segítségnyújtás

    (1)   A Bizottság kezdeményezésére tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozhatók az e határozat végrehajtásához szükséges előkészítés, figyelemmel kísérés, értékelés és felügyelet biztosítása, valamint annak átfogó értékelése érdekében. A helyi szinten biztosított technikai segítségnyújtást minden esetben a decentralizált pénzügyi irányításra alkalmazandó szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

    (2)   A TOT-ok kezdeményezésére tanulmányok vagy technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozhatók a programozási dokumentumokban előütemezett tevékenységek végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság döntése szerint az ilyen fellépést a programozható segélyből vagy a technikai együttműködési intézkedésekre elkülönített pénzügyi előirányzatból finanszírozhatja.

    82. cikk

    Kiegészítő támogatás az exportbevételek ingadozásának esetére

    (1)   Az exportbevételek bármilyen rövid távú és – különös tekintettel a mezőgazdasági, halászati és bányászati ágazatokra – az érintett TOT fejlesztési célkitűzéseinek elérését veszélyeztethető ingadozásából fakadó kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében kiegészítő támogatási rendszert vezetnek be a II. mellékletben említett pénzügyi elosztáson belül.

    (2)   Az exportbevételek rövid távú ingadozása esetére szóló támogatás célja, hogy védje azokat a makrogazdasági és ágazati reformokat és politikákat, amelyek a bevételcsökkenés miatt veszélybe kerülhetnek, és orvosolja az exportbevételek instabilitásának kedvezőtlen hatásait különösen a mezőgazdasági és bányászati termékek tekintetében.

    A TOT-ok gazdaságainak – különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – exporttól való függését figyelembe kell venni az V. mellékletben említett források elosztásakor. Ebben az összefüggésben az elszigetelt TOT-ok az V. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban kedvezőbb elbánásban részesülnek.

    (3)   A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmus konkrét módozatai szerint kell biztosítani az V. mellékletben megállapítottaknak megfelelően.

    (4)   Az Unió támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket az exportbevételek ingadozásából fakadó kockázatoktól magukat védeni kívánó TOT-ok számára terveztek.

    83. cikk

    Programozás

    (1)   E határozat alkalmazásában a programozható támogatás programozási dokumentumon alapszik.

    (2)   A programozási dokumentum figyelembe veheti a TOT-ok és a kapcsolódó tagállamok között elfogadott területi fejlesztési terveket és egyéb terveket.

    (3)   A 10. cikk értelmében elsősorban a TOT-hatóságok felelősek a stratégiák, prioritások és megállapodások kidolgozásáért, a programozási dokumentumoknak a Bizottsággal és a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamokkal együtt történő előkészítésén keresztül.

    (4)   A TOT hatóságainak felelőssége az alábbiakra terjed ki:

    a)

    a stratégia alapját képező prioritások meghatározása; valamint

    b)

    a Bizottságnak benyújtott és azzal együttesen megvizsgált projekt- és programjavaslatok kidolgozása.

    84. cikk

    A programozási dokumentum elkészítése, értékelése és jóváhagyása

    (1)   Az illetékes, engedélyezésre jogosult területi – vagy regionális programok esetében regionális – tisztviselő az érdekeltek lehető legszélesebb körével folytatott konzultációt követően, valamint a levont tanulságok és a legjobb gyakorlatok alapján programozási dokumentumra vonatkozó javaslatot készít el.

    (2)   Minden programozási dokumentumjavaslatot az adott TOT sajátos igényeihez és körülményeihez kell igazítani. A javaslatban meg kell határozni az uniós finanszírozásra kiválasztott fő ágazatot (ágazatokat), a konkrét célokat, az elvárt eredményeket, a dokumrntum vizsgálatának és értékelésének eszközéül szolgáló teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi keretet. A javaslatnak ösztönöznie kell az együttműködési programokban való helyi felelősségvállalást.

    (3)   A javaslat a programozási folyamat kezdetétől a TOT-ok, az adott tagállam és a Bizottság közötti véleménycsere tárgyát képezi annak elősegítése érdekében, hogy az adott együttműködés keretében zajló tevékenységeik kiegészítsék egymást és összhangban legyenek.

    (4)   A Bizottság megvizsgálja a javaslatot azzal a céllal, hogy megállapítsa, tartalmaz-e minden szükséges elemet és összhangban van-e ezen határozat céljaival és a vonatkozó uniós szakpolitikákkal. A Bizottság konzultációt folytat az Európai Beruházási Bankkal a programozási dokumentumtervezetről.

    (5)   A TOT-ok minden szükséges információt – beleértve a megvalósítási tanulmányok eredményeiről szóló tájékoztatást is – megadnak a Bizottságnak, hogy lehetővé tegyék számára a tervezet lehető leghatékonyabb értékelését.

    (6)   A TOT-hatóságok és a Bizottság közösen felelős a programozási dokumentum jóváhagyásáért. A Bizottság a 86. cikkben meghatározott eljárással jóváhagyja a programozási dokumentumot.

    85. cikk

    Végrehajtás

    (1)   A Bizottság a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatban megállapított szabályokkal és a 87. cikkben előírt eljárással összhangban elfogadja a programozási dokumentumhoz kapcsolódó finanszírozási határozatot.

    (2)   A Bizottság a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatában előírt bármely módon felhasználhatja a TOT-kra szánt 11. EFA-erőforrásokat, összhangban az e határozatban, valamint az említett határozatot végrehajtó intézkedésekben foglalt feltételekkel. E célból finanszírozási megállapodásokat köt a TOT-ok megfelelő hatóságaival.

    (3)   A TOT hatóságainak felelőssége az alábbiakra terjed ki:

    a)

    a szerződések előkészítése, tárgyalása és megkötése;

    b)

    projektek és programok végrehajtása és irányítása; valamint

    c)

    a projektek és programok fenntartása és fenntarthatóságuk biztosítása.

    (4)   A TOT-ok megfelelő hatóságai és a Bizottság együttesen felelős az alábbiakért:

    a)

    az ajánlati felhívásokban és a szerződésekben való részvétel egyenlő feltételeinek biztosítása;

    b)

    a projektek és programok hatásainak és eredményeinek figyelemmel kísérése és értékelése; valamint

    c)

    a projektek és programok megfelelő, azonnali és hatékony végrehajtásának biztosítása.

    (5)   A véleménycserék elősegítése céljából legalább évente egyszer szakmai megbeszéléseket kell tartani az engedélyezésre jogosult területi tisztviselők, az érintett tagállamok és a Bizottság programozásban részt vevő képviselői között, elsősorban a modern technológiák alkalmazása révén, vagy, lehetőség szerint, a TOT–EU fórumon folytatott párbeszéd egy külön vonulataként.

    (6)   A 11. EFA keretében finanszírozott intézkedések végrehajthatók párhuzamos vagy közös társfinanszírozással, a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatban foglalt rendelkezések függvényében.

    86. cikk

    Engedélyezésre jogosult területi és regionális tisztviselők

    (1)   Minden TOT kormánya engedélyezésre jogosult területi tisztviselőt nevez ki, aki minden olyan intézkedésnél képviseli, amelyet a 11. EFA-nak a Bizottság és az Európai Beruházási Bank által kezelt eszközeiből finanszíroznak. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő maga mellé egy vagy több helyettest nevez ki, akik feladatai ellátásában való akadályozottsága esetén helyettesítik őt, és erről a kinevezésről értesíti a Bizottságot. Amennyiben az intézményi kapacitásra és a hatékony és eredményes pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó feltételek teljesülnek, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő az érintett programok és projektek megvalósításához kapcsolódó feladatköreit a TOT illetékes hatóságának felelős szervére ruházhatja. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselőnek minden ilyen hatáskör-átruházásról előzetesen értesítenie kell a Bizottságot.

    Amennyiben a Bizottság nehézségekről értesül a 11. EFA forrásainak kezelésével kapcsolatos eljárások lefolytatásával összefüggésben, a Bizottság az engedélyezésre jogosult területi tisztviselővel közösen felveszi a kapcsolatot mindenkivel, akivel a helyzet orvoslása érdekében szükséges, és megteszi az esetleges megfelelő lépéseket. Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő csak a rábízott végrehajtási feladatok tekintetében vállal pénzügyi felelősséget.

    Amennyiben a 11. EFA forrásainak kezelése közvetetten történik, és olyan további hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosíthat, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő:

    a)

    felelős az együttműködés megvalósításának koordinálásáért, programozásáért, rendszeres figyelemmel kíséréséért és felülvizsgálatáért, valamint a támogatókkal való koordinációért;

    b)

    a Bizottsággal szoros együttműködésben felelős a programok és projektek előkészítéséért, benyújtásáért és értékeléséért.

    (2)   Amennyiben a 11. EFA forrásainak kezelése közvetetten történik, és olyan további hatásköröktől függ, amelyeket a Bizottság biztosíthat, az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő ajánlatkérő szervként jár el a közbeszerzési eljárással vagy pályázati felhívás útján megvalósított programok esetében, a Bizottság előzetes ellenőrzése mellett.

    (3)   Az engedélyezésre jogosult területi tisztviselő a tevékenységek végrehajtása közben és a Bizottság tájékoztatására vonatkozó követelményre is figyelemmel határoz a következőkről:

    a)

    a programok és projektek részleteire vonatkozó technikai kiigazítások és módosítások, amennyiben azok nem érintik az elfogadott műszaki megoldásokat, és a módosítások számára a finanszírozási megállapodásban fenntartott keretek között maradnak;

    b)

    a többegységes programok és projektek helyének megváltoztatása, amennyiben azt műszaki, gazdasági vagy szociális indokok igazolják;

    c)

    a késedelmi kötbérek kiszabása és elengedése;

    d)

    a jótállásra kötelezettek felmentése;

    e)

    alvállalkozásba adás;

    f)

    végleges átvétel, feltéve, hogy a Bizottság jóváhagyta az ideiglenes átvételt, a vonatkozó jegyzőkönyvet, és adott esetben jelen van a végleges átvételkor, különösen ha az ideiglenes átvételkor rögzített fenntartások mértéke jelentős kiegészítő munkát tesz szükségessé; valamint tanácsadók és egyéb technikai támogatást nyújtó szakértők alkalmazása.

    (4)   Regionális programok esetében a részt vevő TOT-ok hatóságai engedélyezésre jogosult regionális tisztviselőt jelölnek ki az együttműködés 11. cikkben említett szereplői közül. A regionális programengedélyező feladatai értelemszerűen megegyeznek a területi programengedélyező feladataival.

    87. cikk

    Az EFA–TOT bizottság

    (1)   A Bizottság munkáját adott esetben a 11. EFA belső megállapodással létrehozott bizottság segíti.

    (2)   Az e határozatban ráruházott hatáskörök gyakorlásában a bizottság neve „EFA–TOT bizottság”. A bizottságnak a 11. EFA belső megállapodásban és a 11. EFA-ra alkalmazandó végrehajtási rendeletben megállapított eljárásai alkalmazandók az EFA–TOT bizottságra. Ez utóbbi rendelet hatálybalépéséig a 617/2007/EK tanácsi rendeletben (8) megállapított eljárások alkalmazandók.

    (3)   A bizottság a munkája során a fejlesztési együttműködés TOT- és regionális szintű lényegi problémáira összpontosít. A következetesség, az összehangolás és a kiegészítő jelleg érdekében felügyeli a programozási dokumentumok végrehajtását.

    (4)   A bizottság véleményt nyilvánít az alábbiakról:

    a)

    a programozási dokumentumok tervezetei és azok valamennyi módosítása; valamint

    b)

    a határozat e részének végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozatok.

    88. cikk

    Az Unió küldöttségeinek szerepe

    (1)   Amennyiben az Uniót küldöttségvezető irányítása alatt álló küldöttség képviseli, a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatnak a meghatalmazás alapján eljáró, engedélyezésre jogosult és a számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

    (2)   Az engedélyezésere jogosult területi és regionális tisztviselők szorosan együttműködnek a küldöttségvezetővel, aki az érintett TOT-okkal való együttműködés különböző szereplői számára a fő kapcsolattartó.

    89. cikk

    Állampolgárságra és származásra vonatkozó szabályok TOT-ok javára végrehajtott közbeszerzések, támogatások és más szerződéskötési eljárások tekintetében

    (1)   A jogosultságra vonatkozó általános szabályok:

    a)

    Az e határozat keretében finanszírozott, harmadik felek javát szolgáló intézkedésekhez kapcsolódóan lefolytatott, közbeszerzési szerződések kötésére, támogatások nyújtására vagy egyéb szerződések megkötésére irányuló eljárásokban való részvétel nyitva áll minden olyan természetes személy előtt, aki a (2) bekezdésben meghatározottak szerinti támogatható ország vagy terület állampolgára, valamint minden olyan jogi személy előtt, amelynek székhelye ténylegesen ilyen országban vagy területen található, valamint a nemzetközi szervezetek előtt.

    b)

    A valamely partnerrel vagy más támogatóval társfinanszírozott, vagy egy tagállammal megosztott irányítás keretében végrehajtott, illetve a Bizottság által létrehozott vagyonkezelő alap révén megvalósuló intézkedések esetében azon országoknak, amelyek az adott partner, más támogató vagy tagállam szabályai szerint, illetve a vagyonkezelő alap alapokmányában meghatározottak alapján támogathatók, e határozat keretében szintén támogathatók.

    A megbízott szerveken – azaz tagállamokon vagy ügynökségeiken –, az Európai Beruházási Bankon, továbbá nemzetközi szervezeteken és ügynökségeiken keresztül végrehajtott intézkedések esetében azok a természetes és jogi személyek, akiket/amelyeket – az adott megbízott szerv szabályai alapján – a társfinanszírozó vagy végrehajtó szervvel kötött megállapodások támogathatóként jelölnek meg, ugyancsak támogathatónak minősülnek.

    c)

    Az e határozat és egyúttal valamely másik külső tevékenységhez tartozó eszköz – többek között az egyrészről az afrikai, karibi és csendes óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt (9) és legutóbb 2010. június 22-én Ouagadougou-ban módosított (10) partnerségi megállapodás – által is finanszírozott intézkedések esetében az ilyen eszközök bármelyike által kijelölt országok az adott intézkedés viszonylatában támogathatónak minősülnek.

    Az e határozat alapján finanszírozott globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű intézkedések esetében az intézkedés földrajzi hatókörébe tartozó országokban, területeken és régiókban honos bármely természetes és jogi személy részt vehet az adott intézkedések végrehajtására irányuló eljárásokban.

    d)

    Az e határozat keretében finanszírozott közbeszerzési szerződés alapján vagy e határozat keretében finanszírozott támogatási megállapodásnak megfelelően beszerzett valamennyi árunak valamely támogatásra jogosult országból vagy területről kell származnia. Származhatnak azonban bármely más országból vagy területről is, amennyiben a beszerzendő áru összege nem éri el a versenytárgyalásos eljárás alkalmazásának küszöbét. E cikk alkalmazásában a „származás” fogalmát a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (11) 23. és 24. cikkében, valamint a nem preferenciális származásra alkalmazandó más uniós jogszabályokban meghatározottak szerint kell értelmezni.

    e)

    Az e cikkben szereplő szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek az állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy támogatható vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

    f)

    Ha azt az intézkedés sajátos jellege és céljai szükségessé teszik, és amennyiben ez hatékony végrehajtása érdekében szükséges, az e cikkben meghatározott támogathatóság korlátozható a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege tekintetében.

    g)

    A szerződést elnyert természetes és jogi személyek kötelesek tiszteletben tartani az alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályokat – és köztük a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat is –, valamint az alapvető nemzetközi munkaügyi normákat.

    (2)   A következő országokból vagy területekről származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők támogathatók e határozat keretében:

    a)

    tagállamok, az Unió által elismert tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, valamint az Európai Gazdasági Térség tagjai;

    b)

    TOT-ok;

    c)

    az ODA-kedvezményezetteket felsoroló OECD–DAC-jegyzékben szereplő azon fejlődő országok és területek, amelyek nem tagjai a G-20 csoportnak;

    d)

    olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső támogatáshoz való kölcsönös hozzáférést biztosít. Legalább egy éves, korlátozott időtartamra kölcsönös hozzáférés biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett támogatásra jogosítja az Unióból és a TOT-okból származó jogalanyokat;

    e)

    az OECD tagállamai, a legkevésbé fejlett országok egyikében végrehajtott szerződések esetében;

    f)

    amennyiben az eljárás dokumentumaiban azt előzetesen bejelentik:

    i.

    a kedvezményezett országokkal szomszédos, velük hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatban álló országok;

    ii.

    sürgősség, vagy a termékeknek és szolgáltatásoknak a támogatásra jogosult országok piacán tapasztalt hiánya esetén minden ország.

    (3)   A nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket vagy a nem támogatható származású árukat a Bizottság támogathatónak fogadhatja el kellően indokolt esetekben, ha a jogosultságra vonatkozó szabályok lehetetlenné tennék vagy túlságosan megnehezítenék a projekt, program vagy intézkedés megvalósítását.

    (4)   Megosztott irányítás keretében végrehajtott intézkedések esetében az az érintett tagállam, amelyre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, jogosult a Bizottság nevében engedélyezni a más országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők részvételét, valamint a más országokból származó árukat a (2) bekezdés f) pontjában említettek értelmében –, továbbá jogosult támogathatónak elfogadni nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket a (3) bekezdés értelmében, vagy nem támogatható származású árukat az (1) bekezdés d) pontjában említettek szerint.

    90. cikk

    Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és pénzügyi ellenőrzések

    (1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

    (2)   A Bizottság, valamint az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

    Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (12) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

    Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban, az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat, a vonatkozó EFA pénzügyi szabályzattal összhangban.

    (3)   Elsősorban a TOT-ok felelősek az uniós alapok pénzügyi felügyeletéért. Ezt adott esetben az a tagállam koordinálja, amellyel a TOT kapcsolatban áll, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

    (4)   A Bizottság felelőssége az alábbiakra terjed ki:

    a)

    annak garantálása, hogy az érintett TOT-ban kialakultak és megfelelően működnek az irányítási és ellenőrzési rendszerek annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzeszközöket megfelelően és hatékonyan használják fel; valamint

    b)

    szabálytalanságok esetén ajánlások vagy korrekciós intézkedések iránti kérelmek küldése a szabálytalanságok orvoslása és bármely irányítási hiányosság kijavítása érdekében.

    (5)   A Bizottság, a TOT és adott esetben a vele kapcsolatban álló tagállam a közigazgatási szabályok alapján évenkénti vagy kétévenkénti találkozókon működik együtt, hogy összehangolják a programokat, módszertanokat és az ellenőrzések végrehajtását.

    (6)   A pénzügyi korrekciók vonatkozásában:

    a)

    elsősorban az érintett TOT felelős a pénzügyi szabálytalanságok észleléséért és javításáért;

    b)

    amennyiben azonban hiányosságok mutatkoznak az érintett TOT részéről, amennyiben a TOT nem orvosolja a helyzetet és az egyeztetésre irányuló kísérletek sikertelenek, a Bizottság jár el, hogy csökkentse vagy visszavonja a programozási dokumentum pénzügyi határozatának megfelelő teljes elkülönített összeget.

    91. cikk

    Nyomon követés, értékelés, felülvizsgálati folyamat és jelentéstétel

    (1)   A pénzügyi együttműködésnek kellőképpen rugalmasnak kell lennie annak biztosítására, hogy az intézkedések mindig megfeleljenek e határozat céljainak, és figyelembe vegyék az adott TOT gazdasági helyzetének, prioritásainak és céljainak változásait, különösen a programozási dokumentum ad hoc felülvizsgálata keretében.

    (2)   A felülvizsgálatot a Bizottság kezdeményezheti, illetve az adott TOT kérésére és a Bizottság jóváhagyását követően is elindítható.

    (3)   A Bizottság megvizsgálja a TOT-oknak – a 11. EFA keretében – nyújtott pénzügyi támogatás végrehajtása terén történt előrehaladást, és 2015-től kezdődően évente jelentést nyújt be a Tanácsnak a végrehajtásról és az eredményekről, valamint – lehetőség szerint – az uniós pénzügyi támogatás legfőbb eredményeiről és hatásairól. A jelentést megkapja az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is.

    (4)   A (3) bekezdésben említett jelentés információkat tartalmaz az előző év vonatkozásában a finanszírozott intézkedésekről, a nyomonkövetési és értékelési műveletek eredményeiről, az érintett partnerek bevonásáról, valamint a 11. EFA kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak a teljesítéséről. A jelentésnek tartalmaznia kell a támogatás eredményeinek értékelését, amelyet lehetőség szerint konkrét és mérhető mutatók alapján kell elvégezni. A jelentésnek tükröznie kell továbbá a legfontosabb levont tanulságokat és az előző évi értékelés ajánlásainak nyomán tett intézkedéseket.

    4.   Fejezet

    A támogathatóság elvei

    92. cikk

    Területi finanszírozásra való jogosultság

    (1)   A TOT-ok hatóságai jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra.

    (2)   Az érintett TOT-ok hatóságainak beleegyezésére is figyelemmel, az alábbi jogalanyok és szervek jogosultak az e határozatban előírt pénzügyi támogatásra:

    a)

    a TOT-ok helyi, nemzeti és/vagy regionális állami vagy részben állami ügynökségei, szervezeti egységei vagy helyi hatóságai, különös tekintettel azok pénzügyi szervezeteire és fejlesztési bankjaira;

    b)

    a TOT-ok és a regionális csoportok gazdasági társaságai;

    c)

    valamely tagállam társaságai és vállalatai, hogy a saját hozzájárulásukon kívül is képesek legyenek termelő projekteket felvállalni valamely TOT területén;

    d)

    a TOT-ok vagy az Unió pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek előmozdítják a magánbefektetések finanszírozását a TOT-okban; valamint

    e)

    a decentralizált együttműködés, valamint a TOT-ok és az Unió egyéb nem kormányzati szereplői, hogy a 12. cikkben említettek szerint a decentralizált együttműködés keretein belül képesek legyenek felvállalni a TOT-okban megvalósuló gazdasági, kulturális, társadalmi és oktatási projekteket és programokat.

    93. cikk

    Regionális finanszírozásra való jogosultság

    (1)   Regionális finanszírozást azon műveletek esetében alkalmaznak, amelyből az alábbiak részesülnek, illetve amelyek az alábbiakat érintik:

    a)

    két vagy több TOT, földrajzi helyüktől függetlenül;

    b)

    egy vagy több TOT és egy vagy több, az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régió;

    c)

    egy vagy több TOT, valamint egy vagy több szomszédos AKCS-állam vagy szomszédos nem AKCS-állam;

    d)

    egy vagy több TOT, egy vagy több legkülső régió és egy vagy több AKCS-állam vagy szomszédos nem AKCS-állam;

    e)

    két vagy több regionális testület, amelynek a TOT-ok tagjai;

    f)

    egy vagy több TOT és regionális testület, amelynek tagjai TOT-ok, AKCS-államok vagy egy vagy több legkülső régió;

    g)

    a TOT-ok és az Unió egésze; vagy

    h)

    legalább egy TOT egy vagy több jogalanya, hatósága vagy egyéb szerve, amely egy, a 8. cikk szerinti európai területi együttműködési csoportosulás tagja, egy vagy több legkülső régió és egy vagy több szomszédos AKCS-állam és/vagy nem AKCS-állam.

    (2)   Az AKCS-államok, legkülső régiók és egyéb országok részvételének lehetővé tételét biztosító finanszírozás kiegészíti az e határozat alapján a TOT-ok számára elkülönített finanszírozást.

    (3)   Az AKCS-államok, legkülső régiók és egyéb országok e határozat alapján létrehozott programokban való részvétele csak olyan mértékben helyezhető kilátásba, ha:

    a)

    az együttműködés többéves pénzügyi keretéből finanszírozott projektek és programok súlypontja a TOT-ban marad;

    b)

    az Unió pénzügyi eszközeinek keretrendszere egyenértékű rendelkezéseket tartalmaz; valamint

    c)

    tiszteletben tartják az arányosság elvét.

    (4)   Megfelelő intézkedések teszik lehetővé az EFA-hitelek és az Unió általános költségvetése azon hitelei finanszírozásának összehangolását, amelyeket a TOT-ok, az AKCS-országok, a legkülső régiók, valamint más országok közötti együttműködési projektek finanszírozására fordítanak, valamint különösen az ilyen projektek közös igazgatásának egyszerűsített mechanizmusait.

    94. cikk

    Jogosultság uniós programokban való részvételre

    (1)   A valamely TOT-ból származó, az 50. cikkben meghatározott természetes személyek és adott esetben valamely TOT vonatkozó állami és vagy magánszerve és intézményei jogosultak valamennyi uniós programban részt venni, illetve azokból finanszírozásban részesülni, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a TOT kapcsolódik.

    (2)   A TOT-ok ugyancsak jogosultak az Unió más országokkal – különösen a fejlődő országokkal – való együttműködést célzó programjai keretében nyújtott támogatásra, e programok szabályaira, célkitűzéseire és megállapodásaira is figyelemmel.

    (3)   A Bizottság a TOT-ok által benyújtott éves végrehajtási jelentésben szereplő és más rendelkezésre álló információk alapján jelentést tesz az EFA–TOT-bizottságnak a TOT-ok uniós programokban való részvételéről.

    ÖTÖDIK RÉSZ

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    95. cikk

    A Bizottság felhatalmazás alapján nyert jogkörei

    A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a vámügyi jogszabályokban bekövetkező technológiai fejlemények figyelembevétele céljából a VI. melléklet függelékeinek módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 96. cikkben meghatározott eljárással összhangban.

    96. cikk

    A felhatalmazás gyakorlása

    (1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

    (2)   A Bizottságnak a 95. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. január 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

    (3)   A Tanács bármikor visszavonhatja a 95. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

    (4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

    (5)   A 95. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

    97. cikk

    A jogállás megváltozása

    A Tanács, az EUMSZ 203. cikkével összhangban eljárva határoz e határozat szükséges kiigazításairól, amennyiben:

    a)

    egy TOT függetlenné válik:

    b)

    egy TOT elhagyja a társulást;

    c)

    egy TOT legkülső régióvá válik;

    d)

    egy legkülső régió TOT-tá válik.

    98. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A 2001/822/EK tanácsi határozat hatályát veszti.

    A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat az e határozatra történő hivatkozásokként kell értelmezni.

    99. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a határozat 2014. január 1-jén lép hatályba.

    A VI. melléklet a 65. cikkében előírtak szerint alkalmazandó.

    Kelt Brüsszelben, 2013. november 25-én.

    a Tanács részéről

    az elnök

    D. PAVALKIS

    (1)  A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelete az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

    (3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).

    (4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

    (5)  A Bizottság 2007. november 29-i 1418/2007/EK rendelete az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről (HL L 316., 2007.12.4., 6. o.).

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 27-i 2000/59/EK irányelve a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.).

    (7)  Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).

    (8)  A Tanács 2007. május 14-i 617/2007/EK rendelete az AKCS–EK partnerségi megállapodás alapján létrehozott 10. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 152., 2007.6.13., 1. o.).

    (9)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

    (10)  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

    (11)  A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

    (12)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/ Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelme biztosítása érdekében elvégzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

    I. MELLÉKLET

    AZ ELSZIGETELT TOT-OK FELSOROLÁSA

    —

    Falkland-szigetek

    —

    Szent Ilona, Ascension, Tristan da Cunha-szigetek,

    —

    Saint-Pierre és Miquelon

    II. MELLÉKLET

    UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: 11. EFA

    1. cikk

    A különböző eszközök közötti felosztás

    (1)   E határozat alkalmazásában a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó hétéves időszakra az Unió által a 11. EFA keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a 11. EFA létrehozásáról szóló belső megállapodásban rögzített 364,5 millió EUR-s teljes összegét a következőképpen kell felosztani:

    a)

    351 millió EUR programozható támogatás formájában hosszú távú fejlesztésre, humanitárius segélyre, sürgősségi segélyre, menekültek segélyezésére és kiegészítő támogatásra az exportjövedelmek ingadozása esetén, valamint a regionális együttműködés és az integráció támogatására;

    b)

    5 millió EUR a IV. mellékletben említett TOT befektetési keret összefüggésében, kamattámogatások és technikai segítségnyújtás finanszírozására;

    c)

    8,5 millió EUR e határozat 80. cikkével összhangban tanulmányokra és technikai segítségnyújtási intézkedésekre, valamint a határozat átfogó értékelésére, amelyet négy évvel a határozat lejárta előtt kell elvégezni.

    (2)   A 11. EFA pénzeszközei 2020. december 31-e után már nem köthetők le, kivéve, ha a Bizottság javaslata alapján a Tanács egyhangúlag másképpen nem határoz.

    (3)   Amennyiben az (1) bekezdésben biztosított pénzeszközök e határozat lejárta előtt kimerülnek, a Tanács megteszi a megfelelő intézkedéseket.

    2. cikk

    A források kezelése

    Az EBB kezeli a III. mellékletben említett saját erőforrásaiból folyósított kölcsönöket, csakúgy, mint a tengerentúli országok és területek beruházási keretéből finanszírozott, a IV. mellékletben említett műveleteket. Minden egyéb, e határozat szerinti pénzügyi forrást a Bizottság kezel.

    3. cikk

    A TOT-ok közötti forráselosztás

    Az e melléklet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett 351 millió EUR-t a TOT-ok szükségletei és teljesítménye alapján kell felosztani az alábbi kritériumok szerint:

    (1)

    229,5 millió EUR-t kitevő A. összeget különítenek el a Grönlandon kívüli TOT-ok számára, különösen a programozási dokumentumban említett kezdeményezések finanszírozására. Adott esetben a programozási dokumentum különös figyelmet fordít a kedvezményezett TOT-ok kormányzása és intézményi kapacitása erősítésére irányuló tevékenységekre, és – amennyiben alkalmazandó –, a tervezett fellépések várható menetrendjére.

    Az A. összeg felosztásakor figyelembe kell venni a népesség számát, a bruttó hazai termék (GDP) szintjét, a korábbi EFA juttatások szintjét, valamint a TOT-ok földrajzi elszigeteltség következtében kialakult korlátozottságát, az e határozat 9. cikkében említettek szerint. Minden juttatásnak lehetővé kell tennie hatékony felhasználását. A juttatásról a szubszidiaritás elvével összhangban kell dönteni.

    (2)

    100 millió EUR-t különítenek el az e határozat 7. cikkével összhangban a regionális együttműködés és integráció támogatására, különösen az e határozat 5. cikkében említett prioritások és közös érdeket képviselő területek tekintetében, az e határozat 14. cikkében említett EU-TOT partnerség alkalmai során folytatott konzultáció révén. Ennek célja az Unió egyéb pénzügyi eszközeivel való koordináció, valamint a TOT-ok és az EUMSZ 349. cikkében említett legtávolabbi régiók közötti együttműködés előmozdítása.

    (3)

    Egy 21,5 millió eurós B. tartalékot kell elkülöníteni:

    a)

    a tengerentúli országok és területek részére humanitárius, sürgősségi segélyek finanszírozására, valamint szükség esetén kiegészítő támogatásra az exportjövedelmek ingadozása esetén, a IV. melléklettel összhangban;

    b)

    a tengerentúli országok és területek (1) bekezdésben említett szükségleteinek és teljesítményének alakulásával összhangban új juttatások kialakítására.

    A teljesítményt objektív és átlátható módon kell értékelni, figyelembe véve többek között az elkülönített források felhasználását, a folyamatban lévő műveletek hatékony végrehajtását, és a fenntartható fejlődésre irányulóan elfogadott intézkedéseket.

    (4)

    A Bizottság félidős felülvizsgálatot követően határozhat az e cikkben említett oda nem ítélt források odaítéléséről. Az e felülvizsgálatra alkalmazandó eljárásokat, valamint az új odaítélésekről szóló határozatot e határozat 87. cikkével összhangban kell elfogadni.

    III. MELLÉKLET

    UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK SAJÁT FORRÁSAIBÓL FOLYÓSÍTOTT KÖLCSÖNÖK

    1. cikk

    Összeg

    Az EBB legfeljebb 100 millió EUR összeget biztosít saját forrásaiból történő finanszírozás céljából saját szabályaival és eljárásaival, valamint az alapokmányában és e mellékletben előírt feltételek szerint.

    2. cikk

    EBB

    (1)   Az EBB:

    a)

    az általa kezelt források révén területi és regionális alapon hozzájárul az TOT-ok gazdasági és ipari fejlődéséhez; és e célból prioritásként finanszíroz termelő projekteket vagy egyéb beruházásokat, amelyek célja a magánszektor támogatása valamennyi gazdasági ágazatban;

    b)

    szoros együttműködési kapcsolatokat létesít a nemzeti és regionális fejlesztési bankokkal, valamint a TOT-ok és az Unió banki és pénzügyi intézményeivel,

    c)

    szükség esetén az érintett TOT-tal konzultálva kiigazítja a fejlesztési finanszírozási együttműködés e határozatban megállapítottak szerinti végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket és eljárásokat, hogy figyelembe vegye a projektek jellegét, és hogy az e határozatban megállapított célkitűzésekkel összhangban járjon el az alapokmányában megállapított eljárások keretén belül.

    (2)   Az EBB saját forrásaiból történő finanszírozást a következő feltételek mellett kell folyósítani:

    a)

    a referencia-kamatláb az EBB által a pénznem, és a szerződés aláírásakor vagy a folyósítás napján kezdődő törlesztési időszak és értékpapírok tekintetében azonos egyéb feltételek mellett folyósított kölcsön esetében alkalmazott kamatláb;

    b)

    azonban

    i.

    3 %-os kamattámogatásra jogosultak általában az állami szektorbeli projektek;

    ii.

    olyan magánszektorbeli projektek esetében, amelyek felölelik a privatizáció keretében megvalósuló szerkezetátalakítási projekteket, vagy ha a projektek egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi haszonnal járnak, a kölcsönök esetében kamattámogatás lehetséges, amelynek összegét és formáját a projekt konkrét jellemzőire való tekintettel kell meghatározni. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál;

    iii.

    a végleges kamatláb egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál.

    c)

    A kamattámogatásnak a kölcsön folyósításakor érvényes értéke szerint számított összegét a IV. melléklet 2. cikkének (11) bekezdésében meghatározott kamattámogatási juttatásra kell terhelni, és közvetlenül az EBB-nek kell megfizetni. A kamattámogatások azonban tőkésíthetők vagy a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatását célzó juttatások formájában felhasználhatók, különösen a TOT-ok pénzügyi intézményei esetében.

    d)

    az EBB saját forrásaiból folyósított kölcsönök törlesztési időszakát a projekt gazdasági és pénzügyi jellemzői alapján határozzák meg, de nem haladhatja meg a 25 évet. E kölcsönök rendszerint tartalmaznak egy türelmi időt, amelyet a projekt kivitelezési idejére utalással kell rögzíteni.

    (3)   Állami vállalatoknak az EBB saját forrásaiból finanszírozott beruházásai esetén különleges, a projekttel kapcsolatos garanciákat és kötelezettségvállalásokat lehet kérni az érintett TOT-októl.

    3. cikk

    A devizaátutalás feltételei

    (1)   Az e határozat szerinti és azon műveletek tekintetében, amelyre vonatkozóan már megadta írásbeli hozzájárulását, az érintett TOT:

    a)

    mentességet biztosítanak a kölcsönök és részleteik esetében az érintett TOT-ok törvényei szerinti összes nemzeti vagy helyi illeték, kamatadó és jutalék alól;

    b)

    a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a szükséges pénznemet a kölcsönök kamatainak, jutalékainak és törlesztésének kifizetéséhez, amelyek a projektek területükön való végrehajtása esetében odaítélt pénzügyi szerződések feltételei szerint esedékesek;

    c)

    az EBB rendelkezésére bocsátják az általuk nemzeti pénznemben kapott összegek átutalásához szükséges külföldi valutát az EUR vagy az átutalt egyéb valuta és a nemzeti valuta átutalás napján érvényes átváltási árfolyamán. Ez magában foglalja az ellenszolgáltatás minden formáját, többek között például a kölcsönök kamatait, osztalékokat, jutalékokat és díjakat, valamint a projektek területükön történő végrehajtására odaítélt finanszírozási szerződések szerint esedékes törlesztőrészleteket és a részesedés eladásából származó bevételeket.

    (2)   E cikk alkalmazásában „az érintett TOT” a műveletből részesülő TOT-ot jelenti.

    IV. MELLÉKLET

    UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS: EBB BERUHÁZÁSI ESZKÖZÖK

    1. cikk

    Cél

    Fennmarad a 2001/822/EK határozattal létrehozott TOT Befektetési Alap (a továbbiakban: az Alap), melynek célja, hogy az EFA-alapokkal kereskedelmileg életképes vállalkozásokat mozdítson elő.

    Az Alap műveleteivel, illetve az EBB saját forrásából származó kölcsönökkel kapcsolatban a 11. EFA-t létrehozó belső megállapodás, a III. melléklet, valamint e melléklet állapítja meg a finanszírozás feltételrendszerét.

    E forrásokat közvetve vagy közvetlenül a támogatható vállalkozásokhoz kell irányítani a megfelelő beruházási pénzeszközök és/vagy pénzügyi közvetítők révén.

    2. cikk

    Az Alap erőforrásai

    (1)   Az Alap forrásai felhasználhatók többek között:

    a)

    kockázati tőke biztosítására a következő formákban:

    i.

    törzsrészesedés TOT-vállalatokban – függetlenül attól, hogy székhelyük valamely TOT-ban van-e vagy sem – a pénzügyi szervezeteket is ideértve;

    ii.

    saját tőke jellegű támogatás a TOT-vállalkozásoknak, a pénzügyi intézményeket is ideértve;

    iii.

    garanciák és egyéb hitelminőség javítások, amelyek felhasználhatók a politikai és a befektetéssel kapcsolatos egyéb kockázatok fedezésére mind a külföldi, mind a helyi befektetők vagy kölcsönadók esetében;

    b)

    rendes kölcsönök nyújtására.

    (2)   A saját tőkében való részvétel általában a nem ellenőrző kisebbségi részesedés számára adott, és ellenszolgáltatása az érintett projekt teljesítése alapján történik.

    (3)   A saját tőke jellegű támogatás állhat részvényesi előlegekből, részvényre átváltható kötvényekből, feltételes, alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönökből, és a támogatás más hasonló formáiból. Az ilyen támogatás különösen a következőkből áll:

    a)

    feltételes kölcsönök, amelyek törlesztése és/vagy időtartama a projekt teljesítésével kapcsolatos meghatározott feltételek teljesítéséhez kapcsolódik; a beruházás előtti tanulmányokra vagy a projekttel kapcsolatos egyéb technikai segítségnyújtásra biztosított feltételes kölcsönök meghatározott eseteiben a törlesztéstől el lehet tekinteni, ha a beruházás nem történt meg;

    b)

    osztalékra jogosító kölcsönök, amelyek törlesztése és/vagy időtartama a projekt pénzügyi hozamához kapcsolódik;

    c)

    alárendelt kölcsönök, amelyeket csak a követelések rendezése után kell visszafizetni.

    (4)   Az egyes műveletek díját a kölcsön nyújtásakor határozzák meg.

    (5)   A (4) bekezdés sérelme nélkül:

    a)

    a feltételes vagy osztalékra jogosító kölcsönök esetében a díjazás rendszerint egy legfeljebb 3 %-os rögzített kamatlábból és egy változó, a projekt teljesítéséhez kapcsolódó összetevőből áll;

    b)

    az alárendelt kölcsönök esetében a kamatlábnak a piaci kamatokhoz kell kötődnie.

    (6)   A garanciák árát úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze a biztosított kockázatokat és a művelet egyedi jellemzőit.

    (7)   A rendes kölcsönök kamatlába tartalmazza az EBB által a türelmi idő és a törlesztési időszak tekintetében azonos feltételekkel rendelkező, hasonló kölcsönökre alkalmazott referencia-kamatlábat és az EBB által meghatározott haszonkulcsot.

    (8)   A rendes kölcsönök időbeli hatálya a koncessziós feltételek alapján a következő esetekben hosszabbítható meg:

    a)

    a legkevésbé fejlett tengerentúli országok és területek, konfliktus utáni helyzetben vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő tengerentúli országok és területek olyan infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei. Ilyen esetekben a kölcsön kamatlába 3 %-kal csökken;

    b)

    a privatizáció keretei között megvalósuló szerkezetátalakítással járó vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi vagy környezetvédelmi előnyökkel járó projektek. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek mennyiségét és formáját a projekt egyedi jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál.

    (9)   A (8) bekezdés a) vagy b) pontja alá tartozó végleges kamatláb egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál.

    (10)   Az ilyen koncessziós célokból nyújtott pénzeszközöket az alapból biztosítják, és nem haladják meg az alapból és az EBB saját forrásaiból történő befektetési finanszírozás céljára elkülönített teljes összeget.

    (11)   A kamattámogatások azonban tőkésíthetők vagy a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatását célzó juttatások formájában felhasználhatók, különösen a TOT-ok pénzügyi intézményei esetében.

    3. cikk

    Az Alap műveletei

    (1)   Az Alap az összes gazdasági ágazatban működik, és támogatja a magán- és kereskedelmi alapokon vezetett állami szektorbeli szervezeteket, ideértve a magánszektor számára kritikus fontosságú, jövedelemtermelő gazdasági és technológiai infrastruktúrát is. Az Alap:

    a)

    kezelése feltöltődő alapként történik, és célja, hogy pénzügyileg fenntartható legyen. Műveletei a piaccal kapcsolatos feltételeken alapulnak, és elkerülik, hogy a helyi piac torzulását, illetve a magánfinanszírozás forrásainak helyettesítését idézzék elő;

    b)

    támogatja a tengerentúli országok és területek pénzügyi ágazatot, és katalizátorként szolgál azáltal, hogy mozgósítja a hosszú távú helyi forrásokat, és a tengerentúli országok és területek projektjeihez vonzza a külföldi magánbefektetőket és kölcsönadókat;

    c)

    viseli a kockázat egy részét az általa finanszírozott projektek vonatkozásában, mivel pénzügyi fenntarthatóságát a portfolió egésze, és nem egyedi műveletek biztosítják;

    d)

    a pénzeszközöknek a tengerentúli országok és területek olyan intézményein és programjain keresztül történő folyósítására törekszik, amelyek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztését mozdítják elő.

    (2)   Az EBB díjazásban részesül az alap kezelése kapcsán felmerülő költségek vonatkozásában. Az EBB díjazása az eredeti dotáció évi 0,5 %-át kitevő rögzített összetevőből, valamint az alap tengerentúli országokban és területeken megvalósuló projektekkel kapcsolatos befektetésekre vonatkozó portfóliójának legfeljebb 1,5 %-ot kitevő változó összetevőből áll. A díjazást az Alapból finanszírozzák.

    (3)   E határozat lejártakor és a Tanács külön határozatának hiányban az Alaphoz visszakerülő összesített nettó pénzeszközöket átcsoportosítják a TOT-ok következő pénzügyi eszközéhez.

    4. cikk

    Az árfolyamkockázatra vonatkozó feltételek

    Az árfolyam-ingadozás hatásainak minimalizálása érdekében az árfolyamkockázat kérdését a következőképpen kell kezelni:

    a)

    valamely vállalkozás saját pénzeszközeinek erősítésére szolgáló sajáttőke-részvétel esetében az árfolyamkockázatot általános szabályként az alap viseli;

    b)

    a kis- és középvállalkozások kockázatitőke-finanszírozása esetében az árfolyamkockázat általános szabályként megoszlik egyrészről az Unió, másrészről az érintett felek között. Átlagban véve az árfolyamkockázatot egyenlően kell megosztani;

    c)

    ahol megvalósítható és indokolt, különösen a makroökonómiai és pénzügyi stabilitással jellemezhető országok esetében, az alap arra törekszik, hogy kiterjessze a kölcsönöket a tengerentúli országok és területek helyi pénznemeire, ezzel átvállalva az árfolyamkockázatot.

    5. cikk

    Pénzügyi ellenőrzések

    (1)   A Beruházási Alapból finanszírozott műveletek az EBB alapokmányában az összes tevékenységére vonatkozóan megállapított ellenőrzési és mentesítő eljárások hatálya alá tartoznak.

    (2)   A Számvevőszék a Bizottság, az EBB és a Számvevőszék között elfogadott és különösen az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között 2003. október 27-én kötött – időről időre módosított, kiegészített vagy javított – háromoldalú megállapodásban szereplő eljárásokkal összhangban végzi a Beruházás Alap műveleteit.

    6. cikk

    Kiváltságok és mentességek

    (1)   Az EBB képviselői az e határozathoz kapcsolódó tevékenységek vagy a határozat végrehajtása során szokásjogon alapuló kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket élveznek feladataik ellátása, illetve az e feladatok elvégzésének helyszínére oda vagy onnan vissza történő utazás során.

    (2)   Az EBB hivatalos kapcsolattartása és összes dokumentuma továbbítása tekintetében a TOT-ok területén azt az elbánást élvezi, amelyben a TOT-ok a nemzetközi szervezeteket részesítik.

    (3)   Az EBB hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

    V. MELLÉKLET

    AZ UNIÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSA: KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS AZ EXPORTBEVÉTELEK RÖVID TÁVÚ INGADOZÁSA ESETÉN

    1. cikk

    Alapelvek

    (1)   A hosszú távú fejlesztés felosztását meghatározó szempont tehát az, hogy a TOT-ok gazdaságai milyen mértékben függnek az áruk és különösen a mezőgazdasági, halászati és bányászati termékek kivitelétől.

    (2)   Az exportjövedelmek bizonytalanságából eredő káros hatások enyhítése és a bevételek csökkenése által veszélyeztetett fejlesztési programok védelme érdekében az e 'melléklet 2. és 3. cikke alapján további pénzügyi támogatást lehet mozgósítani a programozható forrásokból az ország hosszú távú fejlesztésére.

    2. cikk

    Jogosultsági követelmények

    (1)   A kiegészítő forrásokra való jogosultságot a következők szerint kell megállapítani:

    a)

    az áruk exportjából származó jövedelmek 10 %-os – vagy az I. mellékletben említett elszigetelt TOT-ok esetében 2 %-os – csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év első három évének számtani átlagához képest; vagy

    b)

    az összes mezőgazdasági, halászati vagy bányászati termék exportjából származó jövedelem 10 %-os – vagy az I. mellékletben említett elszigetelt TOT-ok esetében 2 %-os – csökkenése a kérelmezés évét megelőző négy év első három évének számtani átlagához képest olyan országok esetében, ahol a mezőgazdasági, halászati vagy bányászati kivitel az áruk exportjából származó jövedelem több mint 40 %-át képviseli.

    (2)   A kiegészítő támogatásra való jogosultság négy egymást követő évre korlátozódik.

    (3)   A kiegészítő forrásokat fel kell tüntetni az érintett ország költségvetésében. Ezeket az e határozat 85. cikke alapján megállapítandó végrehajtási rendelkezésekkel összhangban kell felhasználni. A két fél megállapodása alapján a forrásokat fel lehet használni a nemzeti költségvetésben szereplő programokra is. A kiegészítő források egy részét azonban el lehet különíteni meghatározott ágazatok számára is.

    3. cikk

    Előlegek

    A kiegészítő források elosztási rendszere előlegekről rendelkezik az összesített kereskedelmi statisztikák beszerzése bármely késedelmének fedezésére és annak biztosítására, hogy a szóban forgó forrásokat szerepeltetni lehessen a kérelmezés évét követő év költségvetésében. Az előlegeket a TOT-ok hatóságai által összeállított és a Bizottsághoz a végleges és összesített hivatalos statisztikákat megelőzően benyújtott ideiglenes kiviteli statisztikák alapján kell mozgósítani. Az előleg legmagasabb összege a kérelmezés évére vonatkozó kiegészítő források becsült összegének 80 %-a. Az így mozgósított forrásokat a Bizottság és a TOT-ok hatóságai közötti közös megállapodással módosítják a végleges és összesített kiviteli statisztikák és az állami költségvetési hiány végleges számadataira figyelemmel.

    4. cikk

    Felülvizsgálat

    E melléklet rendelkezései legkésőbb az e határozat 85. cikkében említett végrehajtási rendelkezések hatálybalépését követő két éven belül, azt követően pedig a Bizottság, valamely tagállam vagy TOT kérelmére felülvizsgálhatók.

    VI. MELLÉKLET

    A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL

    TARTALOMJEGYZÉK

    I. CÍM

    		 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 37

    II. CÍM

    		 A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA 38

    III. CÍM

    		 TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK 44

    IV. CÍM

    		 SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS 45

    V. CÍM

    		 AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA 53

    VI. CÍM

    		 CEUTA ÉS MELILLA 57

    VII. CÍM

    		 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 57
    1–13. függelék 59

    I.   CÍM

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    1. cikk

    Fogalommeghatározások

    E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

    a)   „gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országok”: az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok és régiók csoportjához tartozó olyan régiók és államok, amelyek gazdasági partnerségi megállapodást létrehozó vagy azt eredményező megállapodásokat kötöttek, ha ilyen megállapodást ideiglenesen alkalmaznak vagy ilyen megállapodás lép hatályba, attól függően, hogy melyik időpont korábbi;

    b)   „előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

    c)   „anyag”: a termék gyártása során felhasznált bármilyen összetevő, alapanyag, alkotóelem vagy alkatrész stb.;

    d)   „termék”: a gyártott termék, abban az esetben is, ha azt későbbi felhasználásra szánják egy másik gyártási műveletben;

    e)   „áruk”: anyagok és termékek egyaránt;

    f)   „felcserélhető anyagok”: olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg;

    g)   „vámérték”: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodással (WTO vámérték-megállapítási egyezmény) összhangban megállapított érték;

    h)   „anyag értéke” a II. függelékben található listán: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagért a TOT-ban fizetett első megállapítható ár. E pont rendelkezéseit a felhasznált származó anyagok vámértékének megállapítására is értelemszerűen alkalmazni kell;

    i)   „gyártelepi ár”: a gyárból való elszállításkor a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat.

    Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék gyártásával összefüggésben a TOT-ban ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegét jelenti, levonva belőle a létrejött vagy előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adót;

    E fogalommeghatározás alkalmazásában abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, az e bekezdés első albekezdésében említett „gyártó” az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet.

    j)   „a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya”: a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó voltának biztosítása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben árucsoportokba, árucsoport meghatározott csoportjába illetve vámtarifaszám, alszám meghatározott csoportjába tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve;

    k)   „nettó tömeg”: magának a terméknek a tömege bárminemű csomagolóanyag vagy csomagolótartály nélkül;

    l)   „árucsoport”, „vámtarifaszám”, „alszám”: a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (Harmonizált Rendszer) alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy vagy hat számjegyű kódok);

    m)   „besorolt”: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a Harmonizált Rendszer egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

    n)   „szállítmány”: olyan termékek, amelyeket vagy

    i.

    egy adott exportőr egy adott címzettnek egyidejűleg szállít; vagy

    ii.

    az exportőrtől a címzettig való szállításuk során egyetlen fuvarokmány, ilyen okmány hiányában egyetlen számla kísér.

    o)   „exportőr”: az árut az Unióba vagy TOT-ba exportáló olyan személy, amely képes bizonyítani az áru származását, függetlenül attól, hogy az adott személy azonos-e a gyártóval, és függetlenül attól, hogy az exportügylettel kapcsolatos vámalakiságokat maga végzi-e vagy sem;

    p)   „regisztrált exportőr”: olyan exportőr, akit/amelyet az érintett TOT vagy az Unió illetékes hatóságai az e határozat szerint végrehajtott exportügyletekkel kapcsolatos származásmegjelölő nyilatkozatok megtétele céljából nyilvántartásba vettek;

    q)   „származásmegjelölő nyilatkozat”: az exportőr által egy adott árunak e melléklet származási szabályainak való megfelelőségéről abból a célból tett nyilatkozat, hogy annak alapján az árunak az Unióban való szabad forgalomba bocsátása érdekében nyilatkozó személy preferenciális tarifális elbánást igényelhessen, vagy a TOT-ba a kumulációs szabályok alkalmazásában való további feldolgozás céljából anyagokat importáló gazdasági szereplő az áruk származó voltát bizonyíthassa;

    r)   „GSP-ország”: a 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 2. cikkének d) pontjában meghatározott ország vagy terület.

    II.   CÍM

    A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

    2. cikk

    Általános követelmények

    (1)   Egy adott TOT-ból származónak a következő termékek minősülnek:

    a)

    teljes egészében a TOT-ban létrejött vagy előállított termékek az e melléklet 3. cikkének értelmében;

    b)

    valamely TOT-ban olyan anyagok felhasználásával létrejött termékek, amelyek nem teljes egészében ott jöttek létre, de az e melléklet 4. cikkének értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.

    (2)   A teljes egészében két vagy több TOT-ban előállított vagy kielégítően megmunkált anyagokból készült származó termékeket abból a TOT-ból származónak kell tekinteni, ahol az utolsó megmunkálás vagy feldolgozás történt.

    (3)   Az (1) bekezdés végrehajtása céljából a TOT-ok területe egyetlen területnek tekintendő.

    3. cikk

    Teljes egészében létrejött vagy előállított termékek

    (1)   Az alábbiak tekintendők teljes egészében a TOT-ban létrejöttnek vagy előállítottnak:

    a)

    az adott ország területén a föld mélyéből vagy a tengerfenékről kitermelt ásványi termékek;

    b)

    az adott ország területén betakarított növényi termékek;

    c)

    az ott született és nevelt élő állatok;

    d)

    az ott nevelt élő állatokból származó termékek;

    e)

    az adott ország területén született és felnevelt levágott állatokból származó termékek;

    f)

    az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;

    g)

    a tojásból, lárvából vagy ivadékból ott született, illetve nevelt halakból, rákfélékből és puhatestűekből származó akvakultúra-termékek;

    h)

    az adott ország hajóival az adott ország parti tengerén kívüli tengerszakaszról nyert halászati és más termékek;

    i)

    az adott ország feldolgozóhajóin kizárólag a h) pontban körülírt termékekből nyert termékek;

    j)

    a kizárólag a nyersanyagaik hasznosítására alkalmas, az adott ország területén összegyűjtött használt cikkek;

    k)

    az ott végzett előállítási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;

    l)

    az adott ország parti tengerén kívül fekvő olyan tengerfenék felszínéről vagy mélyéből nyert termékek, amelynek hasznosítására az adott ország kizárólagos joggal rendelkezik;

    m)

    a kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékekből ott létrehozott termékek.

    (2)   Az (1) bekezdés h) és i) pontja alkalmazásában az adott ország hajóinak, feldolgozóhajóinak teljesíteniük kell a következő feltételeket:

    a)

    a TOT-ban vagy valamely tagállamban nyilvántartásba vették;

    b)

    a TOT vagy valamely tagállam lobogója alatt hajóznak;

    c)

    teljesítik a következő feltételek valamelyikét:

    i.

    legalább 50 %-ban a TOT vagy a tagállamok állampolgárainak tulajdonában vannak; vagy

    ii.

    olyan társaság tulajdonában vannak, amelynek székhelye és tevékenysége gyakorlásának elsődleges helye a TOT-ban vagy a tagállamokban van; valamint amely legalább 50 %-ban a TOT-ok vagy a tagállamok, közigazgatási intézményeik vagy állampolgáraik tulajdonában van.

    (3)   A (2) bekezdésben előírt minden egyes feltétel a tagállamokban vagy különböző TOT-okban is teljesíthető. Ez utóbbi esetben a terméket abból a TOT-ból származónak kell tekinteni, ahol a hajót vagy feldolgozóhajót a a (2) bekezdés a) pontjával összhangban nyilvántartásba vették.

    4. cikk

    Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

    (1)   Az e melléklet 5. és 6. cikkének sérelme nélkül az e melléklet 3. cikke értelmében nem teljes egészében a TOT-ban létrejött termékek onnan származónak minősülnek, ha teljesülnek a II. függelék listájában az érintett áruk vonatkozásában meghatározott feltételek.

    (2)   Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdés alapján egy adott országból származónak minősül, ugyanebben az országban másik termék előállítása céljából mint anyagot további feldolgozásnak vetnek alá, akkor az előállítása során esetleg felhasznált nem származó anyagokat nem kell figyelembe venni.

    (3)   Az (1) bekezdésében előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.

    Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányán alapul, akkor a költségek és az átváltási árfolyamok rövid távú változásainak figyelembevétele érdekében a nem származó anyagok értéke a (4) bekezdésben foglalt átlagolásos eljárással is meghatározható.

    (4)   Az (3) bekezdés második albekezdése szerinti esetben a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben a termékért – annak valamennyi eladását figyelembe véve – felszámított gyártelepi árak összegéből, utóbbit az előző adóévben a termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként a kivitel szerinti országban meghatározott adóévet figyelembe véve, azzal, hogy ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartam vehető figyelembe.

    (5)   Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, akkor a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetőleg a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy az árfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó rövid távú változásai megszűntek.

    (6)   A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként a (4) bekezdés szerinti átlagos értékeket kell figyelembe venni.

    5. cikk

    Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek

    (1)   A (3) bekezdés sérelme nélkül a termék származóvá minősítése szempontjából nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következőket, függetlenül attól, hogy az e melléklet 4. cikkének követelményei teljesülnek-e:

    a)

    a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek;

    b)

    a csomagok szétbontása és összeállítása;

    c)

    a mosást, a tisztítást, a por, az oxidáció, az olaj, a festék és más külső réteg eltávolítását;

    d)

    a textilanyagok vasalása vagy simítása;

    e)

    egyszerű festési vagy fényezési műveletek;

    f)

    a rizs hántolását, részleges és teljes őrlését, a gabonafélék és a rizs fényezését, glazúrozását;

    g)

    a cukor színezésére és ízesítésére, a formázott cukor előállítására irányuló műveleteket, a kristálycukor részleges és teljes őrlését;

    h)

    gyümölcsök, diótermésűek és zöldségek hámozása, magozása és héjazása;

    i)

    élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

    j)

    szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve az árucikk-készletek összeállítását is);

    k)

    egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, lapokon vagy táblákon való rögzítés stb., és minden más egyszerű csomagolási művelet;

    l)

    jelzések, címkék, logók és egyéb hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon, vagy azokra való rányomtatása;

    m)

    a különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű keverését, a cukor keverését bármely anyaggal;

    n)

    a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, vagy a termékek egyszerű hígítása vagy víztelenítése vagy denaturálása;

    o)

    árucikkalkatrészek egyszerű összeszerelése teljes árucikké vagy termékek részekre bontása;

    p)

    az a)–o) pontban meghatározott műveletek közül kettő vagy több kombinációja;

    q)

    az állatok levágását.

    (2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy szerszám nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.

    (3)   Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken a TOT-ban végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.

    6. cikk

    Tűréshatárok

    (1)   Az e melléklet 4. cikkétől eltérve, az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett a II. függelék listája értelmében egy adott termék előállítása során nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállítása során mégis felhasználhatók, ha teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a termékben az összértékük, illetőleg nettó tömegük nem haladja meg:

    a)

    a 2. árucsoportba és a 4–24. árucsoportba tartozó termékek esetében, a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével, a termék tömegének 15 %-át;

    b)

    más termékek esetében az 50–63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, amelyekre az I. függelékben foglalt 6. és 7. megjegyzés szerinti tűréshatár vonatkozik, a termék gyártelepi árának 15 %-át.

    (2)   Az (1) bekezdés nem teheti lehetővé, hogy a nem származó anyagok részaránya túllépje a II. függelékben szereplő listán található szabályokban megállapított megengedett legnagyobb értékeket.

    (3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható az e melléklet 3. cikke értelmében teljes egészében egy adott TOT-ban létrejött termékekre. Az e melléklet 5. cikke és 11. cikkének (2) bekezdése sérelme nélkül azonban az említett bekezdésekben megállapított tűréshatárok alkalmazhatók a termék előállítása során felhasznált mindazon anyagok összességére, amelyeknek az I. függelék listáján az adott termékre vonatkozóan szereplő szabály értelmében teljes egészében egy adott helyen létrejöttnek kell lenniük.

    7. cikk

    Kumuláció az Unióval

    (1)   Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az Unióból származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az 5. cikk (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tették ki azokat.

    (2)   Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az Unióban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás a TOT-ban elvégzettnek tekintendő, amennyiben az anyagok ott az e melléklet 5. cikke (1) bekezdésében említetteket meghaladó utólagos megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át.

    (3)   Az e cikkben előírt kumuláció alkalmazásában az anyagok származását e melléklettel összhangban állapítják meg.

    8. cikk

    Kumuláció a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokkal

    (1)   Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokból származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikke (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.

    (2)   Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, a gazdasági partnerségi megállapodást kötött országokban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás a TOT-ban elvégzettnek tekintendő, amennyiben az anyagok ott az e melléklet 5. cikke (1) bekezdésében említetteket meghaladó utólagos megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át.

    (3)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó anyagok származását az érintett gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országra alkalmazandó származási szabályokkal, valamint a származás igazolásával és az igazgatási együttműködéssel kapcsolatos vonatkozó rendelkezésekkel összhangban határozzák meg.

    Az e cikkben előírt kumuláció nem alkalmazandó az alábbiakra:

    a)

    a Dél-Afrikai Köztársaságból származó anyagok, amelyeket az Unió és a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség között létrejött gazdasági partnerségi megállapítás keretében nem lehet közvetlenül importálni az Unióba vám- és kvótamentesen;

    b)

    a XIII. függelékben felsorolt anyagok.

    (4)   Az e cikkben előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:

    a)

    az anyagokat szállító gazdasági partnerségi megállapodást aláírt ország és a végterméket előállító TOT vállalták, hogy:

    i.

    eleget tesznek e mellékletnek vagy biztosítják azt; valamint

    ii.

    az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással;

    b)

    az érintett TOT megküldte a Bizottságnak az a) pontban előírt vállalásokat.

    (5)   Ha a gazdasági partnerségi megállapodást aláírt országok e határozat hatálybalépése előtt már eleget tettek a (4) bekezdésnek, új vállalásra nincs szükség.

    9. cikk

    Kumuláció olyan egyéb országokkal, amelyek az általános preferenciarendszer (GSP) keretében vám- és kvótamentes hozzáférést élveznek az Unió piacához

    (1)   Az e melléklet 2. cikke sérelme nélkül, az e cikk (2) bekezdésében meghatározott országokból és területekről származó anyagokat valamely TOT-ból származó anyagoknak kell tekinteni, amennyiben ott előállított termékbe építik be, és az e melléklet 5. cikke (1) bekezdésében említetteket meghaladó megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tették ki azokat.

    (2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az anyagok valamely olyan országból vagy területről származók, amely:

    a)

    az általános preferenciarendszerben (GSP) (2), szereplő „a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó különleges előírás” szerinti preferenciákban részesülnek;

    b)

    a GSP (3) általános rendelkezései alapján a Harmonizált Rendszer hatjegyű szintjén az Unió piacához vám- és kvótamentesen férhetnek hozzá.

    (3)   Az érintett országok és területek anyagainak származása a 978/2012/EU rendelet 33. cikke alapján meghatározott származási szabályok szerint kerül megállapításra, e melléklet 32. vagy 41. cikkével összhangban.

    (4)   Az e bekezdésben előírt kumuláció nem alkalmazandó az alábbiakra:

    a)

    az Unióba irányuló behozatalkor dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámoknak alávetett anyagok, amelyek olyan országból származnak, amelyekre ilyen dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak;

    b)

    a Harmonizált Rendszer 3. vagy 16. árucsoportjába sorolt, a 978/2012/EU rendelet 7. és 12. cikkében, valamint későbbi módosító és kapcsolódó jogi aktusokban szabályozott tonhaltermékek;

    c)

    a 978/2012/EU rendelet 22. és 30. cikkében, valamint későbbi módosító és kapcsolódó jogi aktusokban szabályozott anyagok.

    (5)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:

    a)

    a szóban forgó kumulációban részt vevő országok vagy területek vállalták, hogy teljesítik e melléklet rendelkezéseit, illetőleg biztosítják azt, továbbá vállalták, hogy az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással;

    b)

    az a) pontban előírt vállalást az érintett TOT megküldte a Bizottságnak.

    (6)   Az Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azt a napot, amelytől kezdődően az e cikkben meghatározott kumuláció alkalmazható az e cikkben felsorolt olyan országok által, amelyek megfelelnek a szükséges követelményeknek.

    10. cikk

    Kiterjesztett kumuláció

    (1)   A Bizottság valamely TOT kérésére származási kumulációt adhat meg egy TOT és egy olyan ország között, amellyel az Uniónak az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) mindenkor hatályos változatának XXIV. cikke értelmében szabad kereskedelmi megállapodása áll fenn, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

    a)

    a szóban forgó kumulációban részt vevő országok vagy területek vállalták, hogy teljesítik e melléklet rendelkezéseit, illetőleg biztosítják azt, továbbá vállalták, hogy az e melléklet helyes végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben igazgatási együttműködést folytatnak mind az Unióval, mind egymással;

    b)

    az a) pontban előírt vállalást az érintett TOT megküldte a Bizottságnak.

    A Bizottság, a kereskedelem kijátszásának kockázatát és a kumuláció során használandó anyagok sajátos érzékenységét figyelembe véve, további feltételeket állapíthat meg a kért kumuláció megadásához.

    (2)   Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésében említett kérelmet írásban a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemben fel kell tüntetni az érintett harmadik országot vagy országokat, valamint listán kell felsorolni a kumulációban érintett anyagokat, valamint bizonyítani kell az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülését.

    (3)   A felhasznált anyagok származását és a származás igazolása érdekében bemutatandó okmányt a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Az Unióba exportált termékek származását az e mellékletben megállapított származási szabályok alapján kell megállapítani.

    (4)   A létrejött termék származóvá minősítéséhez nem szükséges kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson átesniük az Unióba exportált termék előállítása során a TOT-ban felhasznált harmadik országból származó anyagoknak, amennyiben a TOT-ban elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az e melléklet 5. cikke (1) bekezdésében körülírt műveleteket.

    (5)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amikor a kiterjesztett kumuláció hatályba lép, az érintett kumulációban érintett uniós szabadkereskedelmi partnert, az alkalmazandó feltételeket, és azon anyagok listáját, amelyekre a kumuláció alkalmazandó.

    (6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el az az e melléklet (1) bekezdésében említett kumulációt engedélyező intézkedést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e melléklet 64. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

    11. cikk

    Minősítési egység

    (1)   E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítés egysége az a termék, amelyet a Harmonizált Rendszer szerinti besorolás megállapítása során alapegységnek kell tekinteni.

    (2)   Ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e melléklet rendelkezéseinek alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

    (3)   Amennyiben a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya szerint a csomagolást a besorolás szempontjából a termék részének tekintik, azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

    12. cikk

    Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

    A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.

    13. cikk

    Készletek

    A Harmonizált Rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet származónak kell tekinteni, ha az azt alkotó összes termék származó.

    Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, akkor a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

    14. cikk

    Semleges elemek

    A termék származó voltának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:

    a)

    energia és tüzelőanyag;

    b)

    üzem és berendezések;

    c)

    gépek és szerszámok;

    d)

    minden egyéb olyan áru, amely a termék végső összetételét figyelembe véve sem ténylegesen, sem szándék szerint nem épül be a termékbe.

    15. cikk

    Számvitel szerinti elkülönítés

    (1)   Ha egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során származó és nem származó felcserélhető anyagokat egyaránt felhasználnak, akkor a tagállamok vámhatóságai – gazdasági szereplők írásos kérelme alapján – a kétoldalú kumuláció keretében valamely TOT-ba való későbbi kivitel céljából engedélyezhetik, hogy a szóban forgó anyagok kezelése az Unióban a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az érintett anyagok fizikailag elkülönített raktározása nélkül történjék.

    (2)   A tagállamok vámhatóságai a (1) bekezdés szerinti engedély megadását az általuk indokoltnak ítélt feltételekhez köthetik.

    Az engedély csak akkor adható meg, ha a (3) bekezdésben említett módszer alkalmazása mellett biztosítható, hogy az Unióból származónak tekinthető létrejött termékek száma mindenkor ugyanakkora legyen, mint amekkora az anyagok fizikailag elkülönített raktározása mellett volna.

    Engedélyezése esetén a módszert az Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az Európai Unióban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.

    (3)   A (2) bekezdésben említett módszer kedvezményezettje annyi termék esetében jogosult származási igazolást kiállítani, illetőleg a regisztrált exportőrök rendszerének bevezetéséig annyi termék esetében jogosult kérelmezni a származási igazolás kiállítását, amennyi az Unióból származónak tekinthető. A tagállamok vámhatóságainak kérésére a kedvezményezett köteles nyilatkozatot tenni a készletek kezelésének módjáról.

    (4)   A tagállamok vámhatóságai figyelemmel kísérik az (1) bekezdés szerinti engedély felhasználását.

    A tagállamok vámhatóságai az engedélyt visszavonhatják, ha:

    a)

    a kedvezményezett bármilyen formában helytelenül használja fel az engedélyt;

    b)

    a kedvezményezett nem teljesíti maradéktalanul az e mellékletben előírt követelményeket.

    16. cikk

    Eltérések

    (1)   A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy TOT kérelmére bármely TOT-nak engedélyezhető, hogy átmenetileg eltérjen az e mellékletben foglalt rendelkezésektől az alábbi esetekben:

    a)

    az adott kedvezményezett országot belső vagy külső tényezők átmenetileg megakadályozzák abban, hogy a származás megszerzésére vonatkozóan az e melléklet 2. cikkében rá nézve előírt követelményeket teljesítse annak ellenére, hogy korábban teljesíteni tudta őket;

    b)

    az adott kedvezményezett országnak időre van szüksége ahhoz, hogy a származás megszerzésére vonatkozóan a 2. cikkben rá nézve előírt követelményeket képes legyen teljesíteni;

    c)

    azokat a meglévő iparágak fejlődése vagy új iparágak létrehozása indokolja.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett kérelmet a Bizottsághoz kell intézni írásban, a X. függelékben megadott űrlapon. Fel kell tüntetni a kérelem okát, valamint csatolni kell a megfelelő kísérő dokumentumokat.

    (3)   A kérelmek vizsgálata során elsősorban a következőket kell figyelembe venni:

    a)

    az érintett TOT fejlettségi szintje vagy földrajzi helyzete, különös tekintettel meghozandó döntés gazdasági és társadalmi hatására, főleg a foglalkoztatás tekintetében;

    b)

    azok az esetek, amikor a meglévő származási szabályok alkalmazása jelentősen befolyásolhatja egy TOT valamely meglévő iparágának azon képességét, hogy folytassa az Unióba irányuló kivitelét, különös hivatkozással azokra az esetekre, amikor ez tevékenységének megszüntetéséhez vezethetne;

    c)

    olyan egyedi esetek, amikor egyértelműen kimutatható, hogy a származási szabályok valamely iparágban jelentős beruházásokat akadályozhatnak meg, és amikor a beruházási program megvalósulásának kedvező eltérés lehetővé teheti e szabályok szakaszokban történő teljesítését.

    (4)   A Bizottság pozitívan válaszol minden olyan kérelemre, amelyet e cikkel összhangban kellően megindokoltak, és amely nem okozhat súlyos kárt valamely meghonosodott uniós iparágban.

    (5)   A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosításához, hogy a lehető leggyorsabban döntés szülessen, és a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 95 munkanapon belül elfogadja állásfoglalását.

    (6)   Az átmeneti eltérésnek az eltérést indokoló belső vagy külső tényezők hatásának időtartamára kell korlátozódnia, vagy arra az időtartamra, amelyre a TOT-nak szüksége van ahhoz, hogy meg tudjon felelni a szabályoknak vagy teljesíteni tudja az eltérés által kitűzött célokat, figyelembe véve az érintett TOT sajátos helyzetét és nehézségeit.

    (7)   Engedélyezése után az eltérést az eltérés felhasználásáról a Bizottság felé teljesítendő információszolgáltatással és az eltérés tárgyát képező mennyiségek kezelésével kapcsolatban megállapított követelmények maradéktalan teljesítése mellett kell gyakorolni.

    (8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el az e cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes eltérést engedélyező intézkedést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e melléklet 64. cikke (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

    III.   CÍM

    TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

    17. cikk

    A területiség elve

    (1)   Az e melléklet 7–10. cikkében szereplő rendelkezések kivételével, az e mellékletben foglalt, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a TOT-ban

    (2)   Ha a TOT-ból egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek a TOT-ba, azt a továbbiakban csak akkor szabad származónak tekinteni, ha az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:

    a)

    azonos az eredetileg kivitt termékkel; valamint

    b)

    az adott országban való tartózkodása alatt és exportálása közben az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű műveleten nem esett át.

    18. cikk

    A manipulálás tilalmára vonatkozó záradék

    (1)   Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás érdekében bejelentett terméknek meg kell egyeznie azzal a termékkel, amelyet abból a TOT-ból vittek ki, amelyből származónak minősül. Az ilyen termék a szabad forgalomba bocsátás érdekében tett bejelentést megelőzően az állagmegőrzést biztosító műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshetett át. A termékek és a szállítmányok tárolása és a szállítmányok megbontása csak az exportőr vagy az áruk későbbi birtokosa felelősségi körében történhet, és a termékeket a tranzitországban vagy tranzitországokban vámfelügyelet alatt kell tartani.

    (2)   Az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülését mindaddig vélelmezni kell, amíg a vámhatóságoknak nincs okuk ellenkező értelmű feltételezésre. Ilyenkor a vámhatóságok felkérhetik a nyilatkozattevőt az említett feltételek teljesülésének igazolására, aki ezt tetszőleges módon igazolhatja, ideértve a különböző fuvarokmányok, például a hajóraklevél, a csomagolási egységek jelölésén vagy számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok, valamint a magához az áruhoz kapcsolódó bárminemű bizonyíték bemutatását is.

    (3)   Az e cikk (1) és a (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az e melléklet 7–10. cikke szerinti kumuláció alkalmazása során is.

    19. cikk

    Kiállítások

    (1)   Azok a származó termékekre, amelyeket valamely TOT-ból egy TOT-on, gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országon vagy a tagállamokon kívüli országban rendezett kiállításra küldtek, és a kiállítást követően az Unióba való behozatal céljából értékesítettek, a behozatalkor abban az esetben részesülhetnek a határozat rendelkezései által biztosított előnyökből, ha a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy

    a)

    az exportőr e termékeket a TOT-ból olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és azokat ott ki is állították;

    b)

    a termékeket ezen exportőr egy Unióbeli személynek adta el vagy más módon a rendelkezésére bocsátotta;

    c)

    a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána ugyanabban az állapotban, amelyben azokat a kiállításra küldték, elszállították;

    d)

    a termékeket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták.

    (2)   Az e melléklet IV. címével összhangban származási igazolást kell kiadni vagy kiállítani, és azt a szokásos módon be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságához az ezen országban alkalmazandó eljárásokkal összhangban. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Szükség esetén további okmányszerű igazolás követelhető meg az áruk kiállításának körülményeiről.

    (3)   Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállítás, vásár vagy hasonló nyilvános rendezvény vagy bemutató tekintetében, amelyet nem magáncélból, vagy külföldi termékek boltokban vagy üzlethelyiségekben való értékesítésére szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.

    IV.   CÍM

    SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

    1.   Szakasz

    Általános követelmények

    20. cikk

    Euróban kifejezett összeg

    (1)   Az e melléklet 26., 31., 43. és 44. cikkének alkalmazása céljából, olyan esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázták, az érintett országok mindegyike évente rögzíti a tagállamok nemzeti valutájában megadott, euróban kifejezett összegekkel megegyező összegeket.

    (2)   Egy szállítmány a 26., 31., 43. és 44. cikk szerinti kedvezményben a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet.

    (3)   Az adott uniós tagállami pénznemben megadott összegek átváltására az adott valutának az adott év októbere első munkanapján érvényben lévő EUR-árfolyama a mérvadó. Az összegeket október 15-ig kell a Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről a Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.

    (4)   A tagállamok az EUR-ban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemre történő átszámításából származó összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg legfeljebb 5 százalékkal térhet el az átváltással kapott összegtől. A tagállamok változatlanul fenntarthatják az EUR-ban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményez az egyenérték tekintetében.

    (5)   A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy TOT kérésére felülvizsgálja az euróban kifejezett összegek és az azoknak a tagállami nemzeti pénznemekben számított ellenértékeit. E felülvizsgálat során a Bizottság figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatályának reális feltételek közötti fenntartása. Ebből a célból dönthet úgy, hogy módosítja az EUR-ban kifejezett összegeket.

    2.   Szakasz

    Eljárások a regisztrált exportőrök rendszerének alkalmazása előtt

    21. cikk

    A származás igazolása

    A TOT-ból származó termékek az Unióba történő behozatalkor részesülnek az e határozat nyújtotta előnyökből, amennyiben bemutatják:

    a)

    az EUR.1 szállítási bizonyítványt, amelynek mintája a III. függelékben található; vagy

    b)

    a 26. cikkben meghatározott esetekben az exportőr által a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon adott nyilatkozatot – amelynek szövegét a IV. függelék tartalmazza –, amely a szóban forgó termékeket azonosítás céljából kellő részletességgel ismerteti (a továbbiakban: származási nyilatkozat).

    22. cikk

    Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására vonatkozó eljárás

    (1)   Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló TOT vámhatóságai adják ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által benyújtott írásos kérelemre.

    (2)   E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, amelyek mintáit a III. és IV. melléklet tartalmazza. A formanyomtatványokat e melléklettel összhangban kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni. Az árumegnevezést az e célra szolgáló rovatban üres sorok kihagyása nélkül kell megadni. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, egy vízszintes vonalat kell húzni a megnevezés utolsó sora alatt, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal át kell húzni.

    (3)   Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőrnek az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállító exportáló TOT vámhatóságainak kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja a szóban forgó termék származó helyzetét, valamint e melléklet egyéb követelményeinek teljesülését.

    (4)   Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló TOT vámhatóságai akkor állítják ki, ha az érintett termékek a TOT-ból, az Unióból vagy gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó terméknek tekinthetők, és megfelelnek e melléklet egyéb követelményeinek.

    (5)   A kiállító vámhatóságok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy ellenőrizzék a termékek származó helyzetét és e melléklet egyéb követelményeinek teljesülését. E célból jogukban áll bármely bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni. A kiállító vámhatóság azt is biztosítja, hogy a (2) bekezdésben említett űrlapok megfelelően legyenek kitöltve. Külön ellenőrzik, hogy az árumegnevezésre fenntartott helyet mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva töltötték-e ki.

    (6)   Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának dátumát a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.

    (7)   Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóságok akkor állítják ki és bocsátják az exportőr rendelkezésére, amint a tényleges kivitel megtörtént vagy biztosított.

    23. cikk

    Utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítvány

    (1)   A 22. cikk ellenére az EUR.1 szállítási bizonyítvány az adott termékek kivitele után is kibocsátható, ha:

    a)

    azt a kivitelkor tévedésből, vétlen mulasztás miatt vagy rendkívüli körülmények előállása folytán nem állították ki;

    b)

    a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállították, de technikai okok miatt nem fogadták el a behozatalkor;

    c)

    az EUR.1 szállítási bizonyítványt a kivitelkor egy olyan szállítmányra állították ki, amelyet azt követően a tárolás helye szerinti harmadik országban – az e melléklet 18. cikkével összhangban – megbontottak, amennyiben az eredeti EUR.1 bizonyítványt visszaküldik az azt kiállító vámhatóságnak; vagy

    d)

    azt kivitelkor nem állították ki, mert a szállítmány végső rendeltetése akkor még ismeretlen volt, és azt a szállítmánynak egy harmadik országban – az e melléklet 18. cikkével összhangban – történő tárolásának ideje alatt és esetleg megbontását követően határozták meg.

    (2)   Az (1) bekezdés végrehajtásának céljából az exportőrnek jeleznie kell kérelmében az olyan termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.1 szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.

    (3)   A vámhatóságok az EUR.1 szállítási bizonyítványt utólag csak annak ellenőrzése után állíthatják ki, hogy az exportőr által a kérelemben megadott adatok megegyeznek a megfelelő dokumentumokkal.

    (4)   Az utólagosan kibocsátott EUR.1 szállítási bizonyítványt az EUR.1 szállítási bizonyítványt „Megjegyzések” rovatában (7. mező) az alábbi kifejezésekkel kell jóváhagyni:

    „ISSUED RETROSPECTIVELY”

    (5)   A (4) bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.

    24. cikk

    Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiállítása

    (1)   Az EUR.1 szállítási bizonyítvány eltulajdonítása, elveszítése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiállító vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a hatóság birtokában lévő kiviteli okmányok alapján másodlatot állítson ki.

    (2)   Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodpéldányát a következő kifejezések valamelyikének a „Megjegyzések” (7.) rovatba történő beírásával kell jóváhagyni:

    „DUPLICATE”.

    (3)   A (2) bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.

    (4)   A másodlat, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítási napjának is, ettől a naptól kezdve érvényes.

    25. cikk

    EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása korábban kiadott vagy kiállított származási igazolás alapján

    Ha a származó termékeket az Unióban vagy valamely TOT-ban vámhivatali ellenőrzés alá vonják, lehetőség van arra, hogy az összes vagy néhány ilyen termék Unión vagy valamely TOT-on belül máshová történő továbbítása céljából az eredeti származási igazolást egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal helyettesítsék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítványt/bizonyítványokat az a vámhivatal állítja ki, amelynek felügyelete alá a termékeket helyezték.

    26. cikk

    A származási nyilatkozat kiállításának feltételei

    (1)   Az e melléklet 21. cikke b) pontjában említett származási nyilatkozatot az alábbiak állíthatják ki:

    a)

    az e melléklet 27. cikkében említett elfogadott exportőr; vagy

    b)

    bármely exportőr, bármilyen egy vagy több csomagból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amennyiben annak összértéke nem haladja meg a 10 000 EUR-t.

    (2)   Származási nyilatkozatot akkor lehet kiállítani, ha az érintett termékek a TOT-ból, az Európai Unióból vagy gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó terméknek tekinthetők, és megfelelnek e melléklet egyéb követelményeinek.

    (3)   A származási nyilatkozatot kiállító exportőrnek mindig készen kell állnia arra, hogy az exportáló ország vagy terület vámhatóságainak kérésére bemutassa az érintett termékek származó helyzetét, valamint az e melléklet egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.

    (4)   Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövegét a VI. függelék tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország vagy terület hazai joga rendelkezéseinek megfelelően állítja ki. Kézírással történő kitöltés esetén a nyilatkozatot tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

    (5)   A származási nyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. Az e melléklet 27. cikke értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem szükséges ezeket a nyilatkozatokat aláírni, amennyiben az exportáló ország vámhatóságánál írásos formában kötelezettséget vállal arra, hogy minden őt megjelölő származási nyilatkozatért ugyanúgy teljes felelősséget vállal, mintha azokat saját kezűleg aláírta volna.

    (6)   A származási nyilatkozatot az exportőr kiállíthatja az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően is, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek behozatalát követően legkésőbb két éven belül bemutatja az importáló országban.

    27. cikk

    Elfogadott exportőr

    (1)   Az exportáló ország vámhatóságai engedélyezhetik bármely exportőrnek, hogy az érintett termékek értékétől függetlenül származási nyilatkozatot tegyen. Az ilyen engedélyt kérő exportőrnek a vámhatóság számára meggyőző módon meg kell adnia minden olyan garanciát, amely szükséges a termékek származó helyzetének, valamint e melléklet egyéb követelményei teljesítésének igazolásához.

    (2)   A vámhatóságok az általuk szükségesnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik az elfogadott exportőri jogállást.

    (3)   A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámengedélyszámot ad, amely a származási nyilatkozaton is megjelenik.

    (4)   A vámhatóság figyelemmel kíséri az engedély elfogadott exportőr általi felhasználását.

    (5)   A vámhatóságok az engedélyt bármikor visszavonhatják. Ezt kell tennie, ha az elfogadott exportőr már nem nyújtja az (1) bekezdésben említett garanciákat, nem teljesíti a (2) bekezdésben említett feltételeket, vagy ha más módon visszaél az engedéllyel.

    28. cikk

    A származási igazolás érvényessége

    (1)   A származási igazolás az exportáló országban történt kiállítása dátumától számított tíz hónapig érvényes, és ezen időtartamon belül be kell mutatni az importáló ország vámhatóságának.

    (2)   Az importáló ország vámhatóságai részére az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási igazolások preferenciális elbánás alkalmazása céljából elfogadhatók, amennyiben a fenti okmányok végső határidő előtti benyújtásának elmulasztása rendkívüli körülmények miatt történt.

    (3)   A késedelmes benyújtás egyéb eseteinél az importáló ország vámhatóságai elfogadhatják a származási igazolásokat, amennyiben a termékeket a fenti végső határidő letelte előtt bemutatták.

    29. cikk

    Származási igazolás benyújtása

    A származási igazolásokat az importáló ország vámhatóságai részére az ezen országban alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. Az említett hatóság megkövetelheti a származási igazolás lefordítását, és azt is, hogy az importnyilatkozatot az importőr arra vonatkozó nyilatkozata kísérje, hogy a termék megfelel a határozat végrehajtásához szükséges feltételeknek.

    30. cikk

    Részletekben történő behozatal

    Amennyiben az importőr kérésére és az importáló ország vámhatóságai által megállapított feltételek mellett – a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztályába vagy 7308 és 9406 vámtarifaszáma alá tartozó, a Harmonizált Rendszer 2 (a) általános szabályának értelmében vett össze nem állított vagy szétszerelt termékeket részletekben hoznak be, ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóság részére az első részlet behozatalának alkalmával.

    31. cikk

    Mentesség a származási igazolás alól

    (1)   Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy utasok személyes poggyászának részét képező termékeket – származási igazolást benyújtása nélkül is – származó termékeknek kell tekinteni, amennyiben az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és tekintetükben nyilatkozat tanúsítja, hogy megfelelnek e melléklet feltételeinek, és e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség. Postán feladott termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 vámáru-nyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz csatolt lapon lehet megtenni.

    (2)   Az alkalmi jelleggel és kizárólag a címzett vagy utas vagy családjuk személyes használatára szánt termékekből álló behozatal nem minősül kereskedelmi célú behozatalnak, amennyiben a termékek jellegéből és mennyiségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat.

    (3)   A fentieken túlmenően e termékek összértéke kis csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t, az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében pedig az 1 200 EUR-t.

    32. cikk

    Kumulációs célú tájékoztatási eljárás

    (1)   Az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésének vagy 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, egy másik TOT-ból vagy az Unióból származó anyagok e melléklet meghatározása szerinti származó helyzetének bizonyítékát EUR.1 szállítási bizonyítványon vagy származási nyilatkozaton vagy a szállítói nyilatkozaton kell megadni, amelyet az exportőr ad ki az anyag származási országában. A szállítói nyilatkozat mintája a VII. függelékben található. Amennyiben a szállító TOT már alkalmazza a regisztrált exportőrök rendszerét, a további feldolgozást végző TOT viszont még nem, a származó helyzet bizonyítékát származásmegjelölő nyilatkozattal is meg lehet adni.

    (2)   Az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésének és 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, az egyik másik TOT-ban vagy az Unióban elvégzett megmunkálást és feldolgozást szállítói nyilatkozatban kell igazolni, amelyet az exportőr ad ki az anyag származása szerinti országban. A szállítói nyilatkozat mintája a VIII. függelékben található.

    (3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában külön szállítói nyilatkozatot kell adni az anyag minden egyes szállítmányára vonatkozóan az adott szállításra vonatkozó kereskedelmi számlán, a számla mellékletében vagy a szállítási jegyzékben, illetve a szállítmánnyal kapcsolatos egyéb olyan kereskedelmi okmányon, amely kellő részletességgel írja le az érintett anyagokat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek.

    A szállítói nyilatkozat előre nyomtatott formanyomtatványon is kiállítható.

    A szállítói nyilatkozatokat kézírással kell aláírni. Ha azonban a számlát és a szállítói nyilatkozatot elektronikus adatfeldolgozási módszerek segítségével készítik el, a szállítói nyilatkozatot nem szükséges kézírással aláírni, feltéve, hogy a szállító cég felelős tisztségviselője azonosítható a szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vagy terület vámhatóságainak megelégedésére. Az említett hatóság feltételeket állapíthat meg e bekezdés végrehajtásához.

    A szállítói nyilatkozatokat az exportáló TOT-ban az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítására felkért illetékes vámhivatalhoz kell benyújtani.

    (4)   A 8. és 10. cikk alkalmazásakor az Unió és az érintett ország között kötött vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodások rendelkezéseivel összhangban megállapított származó helyzet igazolását a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodásokban megállapított származási igazolások képezik.

    (5)   A 9. cikk alkalmazása esetén a 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (4) meghatározott rendelkezésekkel összhangban megállapított származó helyzet igazolását az ugyanazon rendeletben megállapított származási igazolások képezik.

    (6)   Az (1), (2), (4) és (5) bekezdésben említett esetekben az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. mezőjében vagy a származási nyilatkozaton vagy a származásmegjelölő nyilatkozaton – az adott esettől függően – fel kell tüntetni az alábbi kifejezések egyikét: „OCT cumulation”, „EU cumulation”, „EPA cumulation”, „cumulation with GSP country” vagy „extended cumulation with country x” vagy „Cumul PTOM”, „Cumul UE”, „cumul avec pays APE”, „cumul avec pays SPG” vagy „cumul étendu avec le pays x”.

    33. cikk

    Igazoló okmányok

    A 22. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (3) bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal kísért termékek valamely TOT-ból, az unióból vagy valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró államból származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e melléklet egyéb követelményeinek, többek között a következőkből állhatnak:

    a)

    az exportőr vagy a beszállító által az adott áruk létrejötte vagy előállítása érdekében elvégzett folyamatok közvetlen tanúsítása, amely például elszámolásaiban vagy belső könyvelésében szerepel;

    b)

    a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket valamely TOT-ban, vagy az Unióban vagy valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban bocsátottak ki vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a hazai joggal összhangban használják;

    c)

    az anyagoknak a TOT-ban, az Unióban vagy valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban történő megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket valamely TOT-ban, az Unióban vagy valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban adtak ki vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályok szerint használják fel;

    d)

    EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy származási nyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyítják, és amelyeket a TOT-ban, az Unióban vagy valamely gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országban e melléklettel összhangban bocsátottak vagy állítottak ki.

    34. cikk

    A származási igazolás és az igazoló okiratok megőrzése

    (1)   Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább három évig megőrizni a 22. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

    (2)   A származási nyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni e származási nyilatkozat másolatát, valamint a 26. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat.

    (3)   Az exportáló TOT vámhatóságai, amelyek az EUR.1 szállítási bizonyítványt állítják ki, legalább három évig megőrzik a 22. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.

    (4)   A behozatali ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és származási nyilatkozatokat.

    35. cikk

    Ellentmondás és formai hiba

    (1)   A származási igazoláson és a vámhivatalnak a termékek behozatalához szükséges formalitások elvégzése érdekében benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések felfedezése önmagában nem teszi érvénytelenné a származási igazolást, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy ez az okmány a benyújtott termékekre vonatkozik.

    (2)   A nyilvánvaló alaki hibák, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hibák nem eredményezhetik az okmány visszautasítását, amennyiben ezek a hibák nem teszik kétségessé az ezen okmányban tett nyilatkozatok helyességét.

    3.   Szakasz

    A regisztrált exportőrök rendszerére vonatkozó eljárások

    1.   alszakasz

    A TOT-ban alkalmazandó exporteljárások

    36. cikk

    Általános követelmények

    Az e határozat nyújtotta előnyök az alábbi esetekben alkalmazandóak:

    a)

    az e melléklet követelményeit teljesítő áruknak a 38. cikkben említett regisztrált exportőrök általi kivitelekor;

    b)

    az egy vagy több csomagból álló, legfeljebb 10 000 EUR összértékű származó termékeket tartalmazó szállítmányok bármely exportőr általi kivitelekor.

    37. cikk

    A regisztrált exportőrök nyilvántartása

    (1)   A TOT illetékes hatóságai kötelesek létrehozni és mindenkor naprakészen tartani az adott ország területén található regisztrált exportőrök elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartást kötelesek haladéktalanul aktualizálni minden olyan esetben, ha az e melléklet 41. cikkének (2) bekezdése alapján egy exportőrt a nyilvántartásból törölni kell.

    (2)   A dokumentációnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

    a)

    a nevet és annak a helynek a teljes címét, ahol a regisztrált exportőr székhelye vagy lakóhelye található, beleértve az ország vagy terület azonosítóját (ISO szerinti alpha-2-es országkódját) is;

    b)

    a regisztrált exportőr azonosító számát;

    c)

    az e határozat keretében exportálni kívánt termékeket (a Harmonizált Rendszer szerinti árucsoportok vagy vámtarifaszámok indikatív jegyzéke formájában, a kérelmező által alkalmasnak ítélt módon);

    d)

    a regisztrált exportőr nyilvántartásba vételének napját és nyilvántartásból való törlésének napját;

    e)

    a nyilvántartásból való törlés okát (a regisztrált exportőr kérésére vagy az illetékes hatóság kezdeményezésére). Ehhez az információhoz csak az illetékes hatóságok férhetnek hozzá.

    (3)   A TOT-ok illetékes hatóságai kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a regisztrált exportőrök azonosítására szolgáló nemzeti számozási rendszerükről. Az azonosító számnak az ISO szerinti alpha-2-es országkóddal kell kezdődnie.

    38. cikk

    A regisztráció kérelme

    Amennyiben az exportőr regisztrált exportőrként kívánja magát nyilvántartásba vétetni, a 11. függelékben megadott mintának megfelelő űrlapon kell kérelmet benyújtani a TOT-ok e melléklet 57. cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságaihoz. Az űrlap kitöltésével az exportőr hozzájárulását adja a megadott adatoknak a Bizottság adatbázisában való tárolásához és a bizalmasnak nem minősülő adatoknak az interneten történő közzétételéhez.

    Az illetékes hatóságok csak teljes kérelmet fogadnak el.

    39. cikk

    A nyilvántartásba vétel visszavonása

    (1)   Az a regisztrált exportőr, amely többé nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján e határozat keretében árukat exportálhatna, továbbá az az exportőr, amely többé nem kíván ilyen termékeket exportálni, köteles erről értesíteni a TOT illetékes hatóságait, amelyek kötelesek a kérdéses exportőrt haladéktalanul törölni az adott TOT regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

    (2)   A TOT-ban alkalmazott büntetőjogi és más természetű szankciók rendszerének sérelme nélkül ha egy regisztrált exportőr szándékosan vagy gondatlan magatartást tanúsítva olyan származásmegjelölő nyilatkozatot vagy más olyan okmányt állít ki vagy olyan származásmegjelölő nyilatkozat vagy más olyan okmány kiállítását eszközli ki, amely helytelen adatokat tartalmaz és ennek következtében szabálytalan vagy csalárd módon preferenciális tarifális elbánást eredményez, akkor a TOT illetékes hatóságai kötelesek a kérdéses exportőrt törölni az adott TOT regisztrált exportőreit tartalmazó nyilvántartásból.

    (3)   Anélkül, hogy a feltárt szabálytalanságoknak a folyamatban lévő ellenőrzésekre való lehetséges következményeit bármilyen formában érintené, a regisztrált exportőrök nyilvántartásából való törlés a jövőre nézve hatályos, azaz csak a törlés időpontja után kiállított nyilatkozatokra nézve van joghatása.

    (4)   A regisztrált exportőrök nyilvántartásából az illetékes hatóságok által a (2) bekezdés alapján törölt exportőr a regisztrált exportőrök nyilvántartásába csak akkor nyerhet ismételten felvételt, ha a TOT illetékes hatóságai előtt bizonyította, hogy a törlést eredményező helyzetet orvosolta.

    40. cikk

    Igazoló okmányok

    (1)   Az exportőrök – függetlenül attól, hogy regisztrált exportőrnek minősülnek-e vagy sem – kötelesek:

    a)

    megfelelő üzleti számviteli nyilvántartást vezetni a preferenciális elbánás alá eső termelésről és termékértékesítésről;

    b)

    teljes körben rendelkezésre tartani a gyártás során felhasznált anyagokkal kapcsolatos bizonyítékokat;

    c)

    teljes körben megőrizni a gyártás során felhasznált anyagokkal kapcsolatos vámokmányokat;

    d)

    legalább a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának évét követő harmadik naptári év végéig – vagy a nemzeti jogszabályaikban előírt ennél hosszabb időtartamig – megőrizni nyilvántartásaikat:

    i.

    az általuk kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokról; valamint

    ii.

    származó és nem származó anyagaikról, gyártásukról és raktárkészleteikről.

    (2)   Az első bekezdés d) pontjában előírt nyilvántartások elektronikus formában is őrizhetők, azonban az exportált termékek előállítása során felhasznált anyagok visszakeresését és származó voltának ellenőrzését lehetővé kell tenniük.

    (3)   Az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségek azokra a beszállítókra is alkalmazandók, amelyek az exportőrök számára az általuk szállított áruk származó voltáról szállítói nyilatkozatokat állítanak ki.

    41. cikk

    A származás igazolása

    (1)   Az exportőr köteles az érintett termékek kivitelekor származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítani, ha az érintett áruk a TOT-ból származónak tekinthetők.

    (2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a származásmegjelölő nyilatkozat kivételes esetben a kivitel után is kiállítható (visszamenőleges nyilatkozat), feltéve, hogy azt a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat szerinti tagállamban a kivitelt követően két éven belül bemutatják. Amennyiben a szállítmány megbontása az e melléklet 18. cikkével összhangban történik, a származásmegjelölő nyilatkozat szintén kiállítható visszamenőlegesen.

    (3)   A származásmegjelölő nyilatkozatot, amelynek a XII. függelékben előírt információkat kell tartalmaznia, az exportőr köteles átadni uniós üzleti partnerének. A származásmegjelölő nyilatkozatot angol vagy francia nyelven kell kiállítani.

    A származásmegjelölő nyilatkozat bármelyik olyan kereskedelmi okmányra rávezethető, amely lehetővé teszi az érintett exportőr és az érintett áruk azonosítását.

    (4)   Az e mellélet 2. és 7. cikkében szereplő kumuláció esetében, a TOT-ból vagy az Unióból származó anyagok felhasználásával előállított termék exportőre a beszállító által rendelkezésre bocsátott származásmegjelölő nyilatkozatra támaszkodik. Azokban az esetekben, ha valamely TOT-ban letelepedett szállító még nem alkalmazza a regisztrált exportőrök rendszerét, a további feldolgozást végző TOT exportőre az EUR.1 szállítási bizonyítványra, a származási nyilatkozatra vagy a szállítói nyilatkozatra is támaszkodhat.

    (5)   Ilyenkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az „EU cumulation”, „OCT cumulation” vagy „Cumul UE”, „Cumul PTOM” megjegyzést.

    (6)   Az e melléklet 8. és 10. cikke alkalmazásakor az Unió és az érintett ország közötti vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodások rendelkezéseivel összhangban megállapított származó helyzet igazolásának alapját a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodásokban megállapított származási igazolások képezik.

    Ilyenkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell a „cumulation with EPA country”, „Extended cumulation with country X” vagy a „cumul avec pays APE”, „Cumul étendu avec le pays X” utalást.

    (7)   Az e melléklet 9. cikke szerinti kumuláció alkalmazása esetén a 2454/93/EGK rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban megállapított származó helyzet igazolását az ugyanazon rendeletben megállapított származási igazolások képezik.

    Ilyenkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatnak az adott esetnek megfelelően tartalmaznia kell az „cumulation with GSP country” vagy a „Cumul étendu avec le pays X” utalást.

    42. cikk

    A származási igazolás benyújtása

    (1)   A származásmegjelölő nyilatkozatot szállítmányonként kell kiállítani.

    (2)   Az exportőr általi kiállítását követően a származásmegjelölő nyilatkozat tizenkét hónapig érvényes.

    (3)   Több szállítmányra egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat állítható ki abban az esetben, ha az áruk:

    a)

    a Harmonizált Rendszer 2. a) általános szabálya értelmében szétszerelt vagy összeszereletlen termékeknek minősülnek;

    b)

    a Harmonizált Rendszer szerinti XVI. vagy XVII. áruosztályba vagy 7308 vagy 9406 vámtarifaszám alá tartoznak; valamint

    c)

    tervezett behozataluk részszállítmányok formájában történik.

    2.   alszakasz

    Az Unióban való szabad forgalomba bocsátással összefüggésben alkalmazandó eljárások

    43. cikk

    Származási igazolás benyújtása

    (1)   A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton utalni kell a származásmegjelölő nyilatkozatra. A származásmegjelölő nyilatkozatot a vámhatóságok rendelkezésére kell tartani; a vámhatóságok a vámáru-nyilatkozat ellenőrzése keretében kérhetik a származásmegjelölő nyilatkozat benyújtását. Az említett hatóságok kérhetik a nyilatkozat lefordítását az érintett tagállam hivatalos nyelvére vagy valamelyik hivatalos nyelvére.

    (2)   Ha a nyilatkozattevő az e határozatból származó előnyök alkalmazását úgy kéri, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat befogadásakor nincs birtokában származásmegjelölő nyilatkozat, akkor a vámáru-nyilatkozatot a 2454/93/EGK rendelet 253. cikkének (1) bekezdése értelmében hiányosnak kell tekinteni és ennek megfelelően kell kezelni.

    (3)   A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtása előtt a nyilatkozattevő köteles megfelelően gondoskodni arról, hogy az áruk teljesítsék az e mellékletben foglalt rendelkezéseket; ennek érdekében köteles ellenőrizni különösen azt, hogy:

    a)

    az e melléklet 58. cikkében említett adatbázis szerint az exportőr szerepel-e a származásmegjelölő nyilatkozatok megtétele céljából regisztrált exportőrök nyilvántartásában; ez nem szükséges akkor, ha a szállítmányban található származó termékek összértéke nem haladja meg a 10 000 EUR-t; valamint

    b)

    a származásmegjelölő nyilatkozat megfelel-e a XII. függelékben foglalt mintának.

    44. cikk

    A származási igazolás alóli mentesség

    (1)   A származásmegjelölő nyilatkozat megtételére és bemutatására vonatkozó kötelezettség nem áll fenn:

    a)

    a magánszemély által magánszemélynek kiscsomagban küldött olyan termékek esetében, amelyek összértéke nem haladja meg az 500 EUR-t;

    b)

    az utazók személyes poggyászának részét képező olyan termékek esetében, amelyek összértéke nem haladja meg az 1 200 EUR-t.

    (2)   Az (1) bekezdésben meghatározott termékeknek teljesíteniük kell a következő feltételeket:

    a)

    behozataluk nem kereskedelmi forgalomban történik;

    b)

    a nyilatkozattevő úgy nyilatkozott, hogy teljesítik e határozat alkalmazásának feltételeit;

    c)

    a b) pont szerinti nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban nem merül fel kétség.

    (3)   A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a behozatal akkor nem kereskedelmi forgalomban történik, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

    a)

    a behozatal alkalmi jellegű;

    b)

    a behozatal kizárólag a címzett vagy az utazó vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket érint;

    c)

    a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem áll összefüggésben kereskedelmi célú megfontolással.

    45. cikk

    Ellentmondás és formai hiba

    (1)   A származásmegjelölő nyilatkozatban szereplő adatok, illetve a termékek behozatalához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhatóságokhoz benyújtott okmányokon feltüntetett adatok közötti kisebb ellentmondások felfedezése önmagában nem teszi a származásmegjelölő nyilatkozatot semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány az adott termékekre vonatkozik.

    (2)   A származásmegjelölő nyilatkozat nyilvánvaló alaki hibái, mint például a gépelési hibák, nem eredményezik az okmány elutasítását, ha az okmányon tett nyilatkozatok helytálló voltát nem teszik kétségessé.

    46. cikk

    A származási igazolás érvényessége

    Az importáló ország vámhatóságaihoz az e melléklet 41. cikke (2) bekezdésében előírt érvényességi időtartam után benyújtott származásmegjelölő nyilatkozat a tarifális preferenciák alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha benyújtása az előírt határidőig rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származásmegjelölő nyilatkozatot, ha a termékeket az említett határidő előtt bemutatták számukra.

    47. cikk

    Részletekben történő behozatalra alkalmazandó eljárás

    (1)   Az e melléklet 42. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás a tagállamok vámhatóságai által meghatározott időtartamon belül alkalmazható.

    (2)   Az importáló tagállam vámhatóságai, amelyek a szabad forgalomba bocsátás egymást követő eseteit felügyelik, kötelesek ellenőrizni, hogy az egymást követő szállítmányok valóban azoknak a szétszerelt vagy összeszereletlen termékeknek a részét képezik-e, amelyekre a származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozik.

    48. cikk

    A származásmegjelölő nyilatkozat helyettesítése

    (1)   Ha még nem történt meg a termékek szabad forgalomba bocsátása, akkor a termékeknek vagy azok egy részének az Unió vámterületén belül máshová való továbbküldése céljából a származásmegjelölő nyilatkozat egy vagy több, az áruk birtokosa által kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozattal helyettesíthető. Helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat kiállítására az áruk birtokosa akkor is jogosult, ha nem regisztrált exportőr.

    (2)   A helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat kiállításakor az eredeti származásmegjelölő nyilatkozatra rá kell vezetni:

    a)

    a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat vagy nyilatkozatok adatait;

    b)

    a feladó nevét és címét;

    c)

    az Unión belüli címzett vagy címzettek megnevezését.

    Az eredeti származásmegjelölő nyilatkozatot az adott esetnek megfelelően a „Replaced” vagy a „Remplacé” felirattal meg kell jelölni.

    (3)   A helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

    a)

    a továbbküldött termékek összes adatát;

    b)

    az eredeti származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának dátumát;

    c)

    a XII. függelékben előírt, említendő összes szükséges részletet;

    d)

    a termékek Unión belüli feladójának nevét és címét;

    e)

    az Unión belüli címzett neve és címe,

    f)

    a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat kiállításának helyét és dátumát.

    A helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat kiállítója a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozathoz másolatban csatolhatja az eredeti származásmegjelölő nyilatkozatot.

    (4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdést a helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

    (5)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdést az e melléklet 18. cikke alapján megbontott szállítmányok származásmegjelölő nyilatkozata helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozatokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

    49. cikk

    A származásmegjelölő nyilatkozatok ellenőrzése

    (1)   Ha a vámhatóságok a termékek származó voltát kétségesnek tartják, felkérhetik a nyilatkozattevőt arra, hogy egy általuk ésszerűen meghatározott határidőn belül mutassa be mindazokat a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amelyek alapján a vámáru-nyilatkozaton a származásra vonatkozóan tett utalás helytálló volta vagy az e melléklet 18. cikkében előírt feltételek teljesülése ellenőrizhető.

    (2)   A vámhatóságok az e melléklet 64. cikkében előírt ellenőrzési eljárás időtartamára felfüggeszthetik a preferenciális tarifális intézkedés alkalmazását, ha:

    a)

    a nyilatkozattevő által szolgáltatott információk nem elegendőek a termékek származó voltának, illetőleg az e melléklet 17. cikke (2) bekezdésében vagy 18. cikkében előírt feltételek teljesülésének ellenőrzéséhez;

    b)

    a nyilatkozattevő az (1) bekezdés értelmében meghatározott határidőn belül nem szolgáltat információkat.

    (3)   Az (1) bekezdés alapján a nyilatkozattevőtől kért adatok megérkezéséig, avagy a (2) bekezdésben említett ellenőrzési eljárás eredményeinek megszületéséig a szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett az áruk kiadását az importőr részére fel kell ajánlani.

    50. cikk

    A kedvezmények megtagadása

    (1)   A behozatali tagállam vámhatóságai a következő esetekben megtagadják az e határozat nyújtotta kedvezmények alkalmazását, és nem kötelesek sem kiegészítő bizonyítékokat kérni, sem a kedvezményezett országtól ellenőrzést igényelni:

    a)

    ha az áru nem egyezik meg a származásmegjelölő nyilatkozatban megjelölt áruval;

    b)

    ha a nyilatkozattevő az érintett termékekre vonatkozóan nem mutat be származásmegjelölő nyilatkozatot annak ellenére, hogy ilyen nyilatkozatot be kellene mutatnia;

    c)

    az e melléklet 36. cikke b) pontjának és 44. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül akkor, ha a nyilatkozattevő birtokában lévő származásmegjelölő nyilatkozatot nem a TOT valamely regisztrált exportőre állította ki;

    d)

    ha a származásmegjelölő nyilatkozat nem felel meg a XII. függelékben foglalt mintának;

    e)

    ha az e melléklet 18. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek.

    (2)   A behozatali tagállam vámhatóságai megtagadják az e határozat nyújtott kedvezményeket, ha az e melléklet 60. cikke értelmében a TOT illetékes hatóságaitól kérelmezett ellenőrzést követően:

    a)

    olyan visszajelzést kaptak, amely szerint az exportőr nem volt jogosult a származásmegjelölő nyilatkozatot kiállítani;

    b)

    olyan visszajelzést kaptak, amely szerint az érintett termékek nem az érintett TOT-ból származnak, vagy az e melléklet 17. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek;

    c)

    abban az esetben, ha az ellenőrzés igénylésekor alapos okkal kétségesnek tartották a származásmegjelölő nyilatkozat érvényességét vagy a kérdéses termékek valós származásával kapcsolatban a nyilatkozattevő által adott információk helytálló voltát; valamint

    i.

    az e melléklet 60. cikke alapján meghatározott határidőn belül nem kaptak visszajelzést; vagy

    ii.

    olyan visszajelzést kaptak, amely nem adott kielégítő választ az ellenőrzés igénylésekor feltett kérdéseikre.

    V.   CÍM

    AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA

    1.   Szakasz

    Általános rendelkezések

    51. cikk

    Általános elvek

    (1)   A preferenciák helyes alkalmazása érdekében a TOT-ok kötelesek vállalni, hogy:

    a)

    kialakítják és fenntartják azokat az igazgatási struktúrákat és rendszereket, amelyek az e mellékletben megállapított szabályoknak és eljárásoknak az adott országban való végrehajtásához és a kapcsolódó igazgatási feladatoknak az adott országban való ellátásához szükségesek, az adott esetnek megfelelően ideértve a kumuláció alkalmazásához szükséges feladatok ellátását is;

    b)

    illetékes hatóságaikon keresztül együttműködnek a Bizottsággal és a tagállamok vámhatóságaival.

    (2)   Az (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködés a következő elemekből áll:

    a)

    minden szükséges támogatást megadása abban az esetben, ha a Bizottság e melléklet adott országban való helyes végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége keretében arra igényt tart, ideértve a Bizottság vagy a tagállamok vámhatóságai által tett helyszíni ellenőrző látogatásokat is;

    b)

    az e melléklet 49., 50., 55. és a 56. cikkének sérelme nélkül a termékek származó voltának és az e mellékletben megállapított egyéb feltételek teljesülésének ellenőrzése, ideértve a helyszíni látogatások végrehajtását is, ha a Bizottság vagy valamely tagállam vámhatóságai a származásra vonatkozó vizsgálatok keretében arra igényt tartanak.

    c)

    amennyiben úgy tűnik, hogy az ellenőrzési eljárás vagy bármely más rendelkezésre álló információ e melléklet megsértését jelzi, a TOT – saját kezdeményezésére, illetve a Bizottság vagy a tagállamok vámhatóságai kérelmére – kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatot folytat le, vagy ilyen vizsgálat biztosít, az ilyen megsértés azonosítása és megakadályozása érdekében. A Bizottság és a tagállamok vámhatóságai részt vehetnek ezekben a vizsgálatokban.

    (3)   A TOT-ok 2015. január 1-je előtt hivatalos kötelezettségvállalást nyújtanak be a Bizottságnak arról, hogy eleget tesznek az (1) bekezdés követelményeinek.

    52. cikk

    Közzétételi követelmények és megfelelés

    (1)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi a TOT-ok jegyzékét, és megjelöli azokat a dátumokat, amelyektől fogva úgy tekinthető, hogy az egyes országok teljesítik az e melléklet 51. és a 54. cikkében vagy 57. cikkében előírt feltételeket. A Bizottság ezt a jegyzéket minden olyan alkalommal naprakésszé teszi, amikor új TOT teljesíti ugyanezeket a feltételeket.

    (2)   Az e melléklet értelmében valamely TOT-ból származónak minősülő termékek az Unióban való szabad forgalomba bocsátásukkor csak akkor élvezhetnek tarifális preferenciális elbánást, ha kivitelük az (1) bekezdésben előírt jegyzéken megjelölt dátum szerinti napon vagy azt követően történt.

    (3)   Úgy kell tekinteni, hogy a TOT attól a naptól fogva teljesíti az e melléklet 51., 54. vagy 57. cikkében előírtakat, amikor:

    a)

    megtette az e melléklet 54. cikke (1) bekezdésében vagy 57. cikke (1) bekezdésében, és adott esetben az 54. cikke (2) bekezdésében említett bejelentést; és

    b)

    megtette az e melléklet 51. cikke (3) bekezdésében említett vállalást.

    (4)   Az e melléklet IV. címe 3. szakaszának és V. címe 3. szakaszának végrehajtása céljából a TOT-ok a regisztrált exportőri rendszer területükön történő tényleges bevezetése előtt legalább három hónappal a Bizottság rendelkezésére bocsátják az e melléklet 57. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat.

    53. cikk

    Szankciók

    Szankciót kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki termékek preferenciális elbánásának megszerzése céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

    2.   Szakasz

    Az igazgatási együttműködés módjai a regisztrált exportőrök rendszerének alkalmazása előtt

    54. cikk

    A bélyegzők és a címek közlése

    (1)   az adott ország kormányzati hatóságainak részeként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a Bizottságnak és a tagállamok vámhatóságainak az e címben előírt igazgatási együttműködés keretében támogatást nyújtsanak.

    a)

    az adott ország kormányzati hatóságainak részeként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a Bizottságnak és a tagállamok vámhatóságainak az e címben előírt igazgatási együttműködés keretében támogatást nyújtsanak;

    b)

    az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiadására, valamint az EUR.1 szállítási bizonyítványok és származási nyilatkozatok utólagos ellenőrzésére jogosultak;

    (2)   A TOT-ok megküldik a Bizottságnak az alkalmazott bélyegzők mintáit.

    (3)   A TOT-ok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott adatok mindennemű megváltozásáról.

    (4)   Ezeket az információkat a Bizottság megküldi a tagállamok vámhatóságainak.

    55. cikk

    A származási igazolások ellenőrzése

    (1)   A származási igazolás utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló ország vámhatóságainak alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében, a szóban forgó termékek származó helyzetében vagy a melléklet egyéb követelményeinek teljesülésében.

    (2)   Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében az importáló ország vámhatóságai visszaküldik az EUR.1 szállítási bizonyítványt és – ha benyújtották – a számlát, a származási nyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vagy terület vámhatóságainak, szükség szerint megadva a vizsgálat okát. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására minden olyan okmányt és információt továbbítani kell, ami arra utal, hogy a származásigazoláson megadott adatok helytelenek.

    (3)   Az ellenőrzést az exportáló ország vagy terület vámhatósága végzi el. E célból jogukban áll bármely bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

    (4)   Amennyiben az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy felfüggesztik az illető termékekre vonatkozó preferenciális elbánást mindaddig, amíg meg nem kapják az ellenőrzés eredményeit, a szükségesnek tartott óvintézkedések mellett ajánlja fel az importőrnek a termékek kiadását.

    (5)   Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat haladéktalanul tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. Az eredménynek egyértelműen jeleznie kell, hogy az okmányok valódiak-e, valamint hogy az adott termékek valamely TOT-ból, az Unióból vagy gazdasági partnerségi megállapodást aláíró országból származó termékeknek tekinthetők-e, és eleget tesznek-e e melléklet egyéb követelményeinek.

    (6)   Amennyiben megalapozott kétség merül fel, és nem érkezik válasz az ellenőrzésre irányuló kérelem keltétől számított tíz hónapon belül, illetve ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a kérdéses dokumentum valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérelmező vámhatóságok – a kivételes körülmények esetétől eltekintve – elutasítják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.

    56. cikk

    A szállítói nyilatkozatok ellenőrzése

    (1)   A szállítói nyilatkozatok ellenőrzése szúrópróbaszerűen vagy akkor végezhető el, amikor az importáló ország vagy terület vámhatóságainak alapos okuk van kétségbe vonni az okmány valódiságát vagy az adott anyagok valódi származásával kapcsolatos információ pontosságát vagy teljességét.

    (2)   Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vagy terület vámhatóságait, hogy állítsanak ki egy olyan adatlapot, amelynek mintája a 9. függelékben található. Azok a vámhatóságok, amelyekhez a szállítói nyilatkozatot benyújtják, felkérhetik az exportőrt is, hogy mutassa be a nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vagy terület vámhatóságai által kiállított adatlapot.

    Az adatlap másolatát a kiállító hivatal legalább három évig megőrzi.

    (3)   A kérelmező vámhatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményeiről. Az eredményeknek kifejezetten jelezniük kell, hogy helytálló-e az anyagok helyzetével kapcsolatos nyilatkozat.

    (4)   Az ellenőrzés céljából a szállítóknak legalább három évig meg kell őrizniük a nyilatkozatot tartalmazó okmány másolatát az anyagok valódi helyzetével kapcsolatos minden szükséges bizonyítékkal együtt.

    (5)   A szállítói nyilatkozat kiállításának helye szerinti ország vagy terület vámhatóságai jogosultak bekérni minden olyan bizonyítékot vagy elvégezni minden olyan ellenőrzést, amelyet indokoltnak tartanak a szállítói nyilatkozat helyességének ellenőrzése érdekében.

    (6)   Semmisnek kell tekinteni a helytelen szállítói nyilatkozat alapján kibocsátott vagy kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt.

    3.   Szakasz

    Az igazgatási együttműködésnek a regisztrált exportőrök rendszerére alkalmazandó módjai

    57. cikk

    A bélyegzők és a címek közlése

    (1)   az adott ország kormányzati hatóságainak részeként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a Bizottságnak és a tagállamok vámhatóságainak az e címben előírt igazgatási együttműködés keretében támogatást nyújtsanak.

    a)

    az adott ország kormányzati hatóságainak részeként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a Bizottságnak és a tagállamok vámhatóságainak az e címben előírt igazgatási együttműködés keretében támogatást nyújtsanak;

    b)

    az adott ország kormányzati hatóságainak részeként vagy a kormány alá rendelt szervként felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy exportőröket nyilvántartásba vegyenek és a regisztrált exportőrök nyilvántartásából töröljenek;

    (2)   A TOT-ok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott adatok mindennemű megváltozásáról.

    (3)   Ezeket az információkat a Bizottság megküldi a tagállamok vámhatóságainak.

    58. cikk

    A regisztrált exportőrök adatbázisának létrehozása

    (1)   A Bizottság a TOT-ok kormányzati hatóságai és a tagállamok vámhatóságai által rendelkezésre bocsátott adatokból létrehozza a regisztrált exportőrök központi elektronikus adatbázisát.

    (2)   Az adatbázishoz és a benne található adatokhoz csak a Bizottság rendelkezhet hozzáféréssel. Az első bekezdésben említett hatóságok biztosítják a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok időszerűségéről, teljességéről és pontosságáról.

    (3)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt adatbázisban feldolgozott adatokat – a regisztrált exportőrként való nyilvántartásba vétel iránti, az e melléklet 28. cikkében előírt kérelem 2. és 3. rovatában megadott bizalmas adatok kivételével – az interneten keresztül a nyilvánosság elé kell tárni.

    (4)   Az első bekezdésben említett adatbázisban feldolgozott személyes adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek csak a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 9. cikkének megfelelően adhatók át, illetőleg bocsáthatók rendelkezésére.

    (5)   Ez a határozat semmilyen módon nem érinti az Unió jogában és a nemzeti jogban a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyéneknek biztosított védelem szintjét, és nem változtatja meg különösen sem a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozása tekintetében a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alapján fennálló, sem az Unió intézményeinek és szerveinek a feladataik ellátása során általuk végrehajtott személyesadat-feldolgozás tekintetében a 45/2001/EK rendelet alapján fennálló kötelezettségeit.

    (6)   A XI. függelék 1., 3. (a tevékenység leírását illetően), 4. és 5. pontjában felsorolt, az exportőrökre vonatkozó nyilvántartási és azonosítási adatokat a Bizottság az interneten csak abban az esetben teszi közzé, ha ehhez az érintett exportőr a helyzet ismeretében kifejezetten, önként és írásban előzetes hozzájárulását adta.

    (7)   Az exportőröket el kell látni a 45/2001/EK rendelet 11. cikkében előírt tájékoztatással.

    (8)   Az egyes személyeket a XI. függelékben felsorolt és a nemzeti rendszerekben feldolgozott saját nyilvántartási adataikkal összefüggésben megillető jogokat a 95/46/EK irányelvet a személyes adatokat őrző tagállam nemzeti jogába átültető jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell gyakorolni.

    (9)   Az egyes személyeket a saját személyes adataiknak az (1)–(4) bekezdésben előírt központi adatbázisban történő feldolgozásával összefüggésben megillető jogokat a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

    (10)   A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – a hatáskörük szabta keretek között – tevékenyen együttműködnek egymással, és biztosítják az (1)–(4) bekezdésében előírt adatbázis összehangolt felügyeletét.

    59. cikk

    A származás ellenőrzése

    (1)   A termékek származónak minősülésére vonatkozó szabályok teljesülésének biztosítása érdekében a TOT illetékes hatóságai kötelesek:

    a)

    a tagállamok vámhatóságai által a termékek származó voltával kapcsolatban igényelt ellenőrzéseket végrehajtani;

    b)

    saját kezdeményezésből rendszeresen ellenőrizni az exportőröket.

    Kiterjesztett kumuláció az e melléklet 10. cikke alapján csak akkor engedélyezhető, ha az az ország, amelynek az Unióval hatályos szabadkereskedelmi megállapodása áll fenn, vállalta, hogy a TOT-oknak az igazgatási együttműködés területén ugyanazt a támogatást megadja, amelyet az említett szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezései értelmében a tagállamok vámhatóságainak megadna.

    (2)   Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésnek biztosítania kell, hogy az exportőrök folyamatosan eleget tegyenek kötelezettségeiknek. Az ellenőrzések végrehajtásának gyakoriságát megfelelő kockázatelemzési kritériumok alapján kell meghatározni. Ebből a célból a TOT-ok illetékes hatóságai kötelezhetik az exportőröket az általuk kiállított származásmegjelölő nyilatkozatok egy-egy példányának vagy átfogó listájának átadására.

    (3)   A TOT-ok illetékes hatóságainak jogosultsággal kell rendelkezniük arra, hogy bizonyítékokat kérjenek, hogy betekintsenek az exportőrök és – az adott esetnek megfelelően – az exportőröknek termékeket szállító gyártók nyilvántartásaiba, beleértve az azok helyiségeiben végrehajtott ilyen célú ellenőrzéseket is, továbbá hogy elvégezzenek minden más szükségesnek ítélt ellenőrzést.

    60. cikk

    A származási igazolások ellenőrzése

    (1)   A származásmegjelölő nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróba-szerűen kell elvégezni, továbbá minden olyan esetben, amikor a tagállamok vámhatóságai alapos okkal kétségesnek tartják hitelességüket, az érintett termékek származó voltát vagy az e mellékletben előírt más követelmények teljesülését.

    Ha valamely tagállam vámhatóságai származásmegjelölő nyilatkozatok érvényességének, termékek származó voltának vagy mindkettőnek az ellenőrzése céljából egy TOT illetékes hatóságaitól együttműködést igényelnek, megkeresésükben az adott esetnek megfelelően megjelölik azokat a megfontolásokat, amelyek alapján alapos okuk van a származásmegjelölő nyilatkozat érvényességét, illetve a termékek származó helyzetét kétségesnek tartani.

    Az ellenőrzés igénylésekor a tagállam vámhatóságai továbbíthatják a származásmegjelölő nyilatkozat másolatát és minden más olyan információt vagy okiratot, amely arra enged következtetni, hogy az adott nyilatkozatban szereplő információk helytelenek.

    Az ellenőrzést igénylő tagállam első ízben hat hónapos, az ellenőrzés igénylésének napjától számítandó határidőt tűz az ellenőrzés eredményeinek átadására.

    (2)   Ha alapos kétség esetén az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem érkezik visszajelzés, vagy ha a visszajelzés nem tartalmaz elegendő információt a termékek valós származásának megállapításához, akkor az illetékes hatóságokhoz újabb megkeresést kell küldeni. Ebben a megkeresésben újabb, legfeljebb hat hónapos határidőt kell kitűzni.

    61. cikk

    Egyéb rendelkezések

    (1)   Az e cím III. szakasza és a VI. cím III. szakasza értelemszerűen alkalmazandó:

    a)

    a kétoldalú kumuláció alkalmazása céljából az Unióból valamely TOT-ba teljesített exportügyletekre;

    b)

    az e melléklet 2. cikke (2) bekezdésében előírt regionális kumuláció alkalmazása céljából valamely TOT-ból egy másikba teljesített exportügyletekre.

    (2)   A tagállam vámhatóságai az uniós exportőrt – kérelmére – az e határozat nyújtotta előnyök alkalmazásában regisztrált exportőrnek tekintik, amennyiben teljesíti az alábbi feltételeket:

    a)

    a 2454/93/EGK rendelet 4k–4t. cikkeinek megfelelően rendelkezik EORI számmal;

    b)

    ha egy preferenciális megállapodás alapján „elfogadott exportőrnek” minősül;

    c)

    ha az adott tagállam vámhatóságaihoz intézett kérelmében a XI. függelékben található űrlapmintán található adatok közül:

    i.

    megadja az 1. és a 4. rovat adatait;

    ii.

    megteszi az 5. rovat szerinti nyilatkozatot.

    VI.   CÍM

    CEUTA ÉS MELILLA

    62. cikk

    (1)   A származási igazolások kibocsátására, használatára és utólagos ellenőrzésére vonatkozóan e szakaszban előírt rendelkezéseket a valamely TOT-ból Ceutába vagy Melillába exportált, valamint a kétoldalú kumuláció keretében Ceutából vagy Melillából valamely TOT-ba exportált termékek esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

    (2)   Ceutát és Melillát egy területnek kell tekinteni.

    (3)   A spanyol vámhatóságok felelősek e melléklet Ceutára és Melillára történő alkalmazásáért.

    VII.   CÍM

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    63. cikk

    A regisztrált exportőr rendszertől való eltérés

    (1)   A regisztrált exportőr rendszertől eltérve a Bizottság határozatokat fogadhat el, amelyek lehetővé teszik, hogy 2017. január 1-je után az e melléklet 21–35. cikkét és 54., 55. és 56. cikkét alkalmazzák az egy vagy több TOT-ból származó exportokra.

    A kérelmen fel kell tüntetni, hogy az érintett TOT-nak mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy az e melléklet 38–50. és 57–61. cikkének alkalmazására képesnek minősüljön.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett eltérésben részesülni kívánó TOT-ok kérelmet nyújtnak a be a Bizottságnak. A kérelmen fel kell tüntetni, hogy az érintett TOT-nak mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy az e melléklet 38–50. és 57–61. cikkének alkalmazására képesnek minősüljön.

    (3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el az (1) bekezdésben említett ideiglenes eltérést engedélyező intézkedést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

    64. cikk

    Bizottsági eljárások

    (1)   A Bizottságot a 2913/92/EGK rendelet 247a. cikke szerint létrehozott Vámkódexbizottság segíti.

    (2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 5. cikkét kell alkalmazni.

    65. cikk

    Alkalmazás

    (1)   E mellékletet 2014. január 1-től kell alkalmazni.

    (2)   E melléklet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

    (3)   E melléklet 8. cikke (3) bekezdésének b) pontját 2015. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

    (4)   E melléklet 21–35. cikkét és 54., 55. és 56. cikkét 2016. december 31-ig kell alkalmazni.

    (5)   E melléklet 38–50. és 57–61. cikkét 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

    (1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelete az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

    (2)  A 978/2012/EU rendelet 17. és 18. cikke.

    (3)  A 978/2012/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja. E rendelkezés nem terjed ki azon anyagokra, amelyek a 978/2012/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő, a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás értelmében vámmentességet élveznek, az említett tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának általános rendelkezése alapján azonban nem.

    (4)  A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

    (5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8.,2001.1.12., 1. o.).

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

    (7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

    I. függelék

    Bevezető megjegyzések

    1. megjegyzés —   Általános bevezetés

    Ez a melléklet azokat az e melléklet 4. cikke szerinti feltételeket állapítja meg, amelyek teljesülése esetén a termékek az érintett TOT-okból származónak minősülnek. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztetendő meg:

    a)

    a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését;

    b)

    a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma különböző lesz a felhasznált anyagok Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától;

    c)

    meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor;

    d)

    egyes, teljes egészében az adott helyen létrejött anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek.

    2. megjegyzés —   A jegyzék felépítése

    2.1.

    		 Az 1. és a 2. oszlop a létrejött termék megnevezésére szolgál. Az 1. oszlopban a Harmonizált Rendszer szerinti árucsoport száma, illetve a 4 számjegyből álló vámtarifaszám vagy – adott esetben – a 6 számjegyből álló alszám szerepel. A 2. oszlopban az említett rendszerben a szóban forgó vámtarifaszámra vagy árucsoportra vonatkozóan használt árumegnevezés található. Az 1. és a 2. oszlop minden egyes bejegyzésénél – a 2.4. megjegyzésre is figyelemmel – egy vagy több szabály („a minősítést megalapozó művelet”) kerül meghatározásra a 3. oszlopban. A minősítést megalapozó műveletek csak a nem származó anyagokat érintik. Amennyiben néhány esetben az 1. oszlopban lévő szám előtt az „ex” szó szerepel, ez azt jelenti, hogy a 3. oszlopban szereplő szabály csupán az adott vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik.

    2.2.

    		 Amennyiben az 1. oszlopban több összevont vámtarifaszám vagy alszám található, illetve valamely árucsoport száma szerepel, és ezért a termékek megnevezésére a 2. oszlopban általános kifejezéseket alkalmaznak, a 3. oszlop szerinti megfelelő szabály mindazon termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer alapján az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok vagy alszámok bármelyike alá vannak besorolva.

    2.3.

    		 Ha a jegyzékben egy adott vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes francia bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének megnevezését, amelyre a 3. oszlop azonos sorában megállapított szabály vonatkozik.

    2.4.

    		 Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a „vagy” szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza.

    3. megjegyzés —   Példák a szabályok alkalmazására

    3.1.

    		 Az e melléklet 4. cikke (2) bekezdésének az adott országból származónak minősülő, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a termékek a származó helyzetet abban a gyárban nyerték-e el, ahol azokat felhasználják, vagy pedig a TOT vagy az Unió más gyárában.

    3.2.

    		 Az e melléklet 5. cikke értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az e melléklet 5. cikkében említett műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, akkor a kérdéses áru tekintetében nem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, még akkor sem, ha az alábbi jegyzékben szereplő feltételek teljesülnek.

    Az első albekezdésben foglalt rendelkezésre is figyelemmel, a jegyzékben szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik; az ezen túlmenő megmunkálás vagy feldolgozás szintén származó helyzetet biztosít, az ezt el nem érő megmunkálás vagy feldolgozás ugyanakkor nem biztosíthat származó helyzetet. Ha tehát a szabály lehetővé teszi nem származó anyag felhasználását a gyártás egy bizonyos szakaszában, akkor a szóban forgó anyag felhasználása a gyártás korábbi szakaszaiban megengedett, későbbi szakaszaiban viszont már nem.

    3.3.

    		 A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha a szabályban az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból” kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (tehát a termékével azonos árumegnevezéssel bíró és vámtarifaszám alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, figyelembe véve azonban azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek.

    Az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve” vagy az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve” kifejezés ugyanakkor azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a szóban forgó termékre vonatkozó, a jegyzék 2. oszlopában szereplővel azonos árumegnevezésű anyagokat.

    3.4.

    		 Ha a jegyzék valamely szabálya megállapítja, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, az azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

    3.5.

    		 Ha a jegyzékben szereplő szabály értelmében egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más olyan anyagok használatát, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg ennek a feltételnek.

    4. megjegyzés —   Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések

    4.1.

    		 Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket valamely TOT területén termesztenek vagy takarítanak be, a szóban forgó ország területéről származónak kell minősíteni, még akkor is, ha az adott árukat valamely más országból behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy növények egyéb élő részeiből termesztik.

    4.2.

    		 Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, e határértékek kiszámításához a 1701 vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702 vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz vagy invertcukor) alá tartozó, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni.

    5. megjegyzés —   Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések

    5.1.

    		 A jegyzékben szereplő „természetes szálak” kifejezésen mesterséges és szintetikus szálaktól eltérő szálak értendők. A szóban forgó kifejezés a fonást megelőző állapotokra, köztük a hulladékállapotra vonatkozik, és – amennyiben másként nem határozzák meg – a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat jelölik vele.

    5.2.

    		 A „természetes szálak” fogalma a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában.

    5.3.

    		 A jegyzékben szereplő „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papíripari rostanyag” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, az 50–63. árucsoportba nem besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.

    5.4.

    		 A jegyzékben szereplő „vágott műszál” kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

    6. megjegyzés —   A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok

    6.1.

    		 Amennyiben valamely, a jegyzékben szereplő termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre történik hivatkozás, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az e termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10 %-át kitevő textil alapanyagokra. (Lásd még a 6.3. és a 6.4. megjegyzést.).

    6.2.

    		 Az 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak kevert összetételű, két vagy több textil alapanyagból készült termékre lehet alkalmazni.

    Az alapvető textilanyagok a következők:

    —

    selyem,

    —

    gyapjú,

    —

    durva állati szőr,

    —

    finom állati szőr,

    —

    lószőr,

    —

    pamut,

    —

    papír előállítására szolgáló anyag és papír,

    —

    len,

    —

    valódi kender,

    —

    juta és más textilháncsrost,

    —

    szizál és az Agave nemhez tartozó más növények textilrostjai,

    —

    kókuszdiórost, abaka (manilakender), rami és más növényi eredetű rost,

    —

    szintetikus végtelen szál,

    —

    mesterséges végtelen szál,

    —

    áramvezető végtelen szál,

    —

    szintetikus polipropilén vágott szál,

    —

    szintetikus poliészter vágott szál,

    —

    szintetikus poliamid vágott szál,

    —

    szintetikus poliakrilnitril vágott szál,

    —

    szintetikus poliimid vágott szál,

    —

    szintetikus politetrafluor-etilén vágott műszál,

    —

    szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál,

    —

    szintetikus polivinil-klorid vágott szál,

    —

    egyéb szintetikus vágott műszál,

    —

    mesterséges viszkóza vágott műszál,

    —

    egyéb mesterséges vágott műszál,

    —

    rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

    —

    rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

    —

    az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaznak,

    —

    az 5605 vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékek,

    —

    üvegszálak,

    —

    fémszálak.

    Például:

    Az az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, amely az 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készült, kevert fonal. Ezért az olyan nem származó szintetikus vágott szál, amely nem tesz eleget a származási szabályoknak, felhasználható, feltéve, hogy teljes tömege nem haladja meg a fonal tömegének 10 %-át.

    Például:

    Kevert szövet az az 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, amelyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó fésült gyapjúfonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek. Ezért az olyan szintetikus fonal, illetve az olyan gyapjúfonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak, vagy az ilyen fonalak kombinációja felhasználható, feltéve, hogy teljes tömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 %-át.

    Például:

    Az az 5802 vámtarifaszám alá tartozó frottírszövet, amely az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készült, csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet is kevert szövet, amelyet két különböző vámtarifaszám alá tartozó fonalból készítettek, vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban is keverékek.

    Például:

    Ha a szóban forgó tűzött szövetet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készült, a felhasznált két fonal nyilvánvalóan két különböző textilalapanyag, így a tűzött szövet ennek megfelelően kevert termék.

    6.3.

    		 A „rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is” megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20 %.

    6.4.

    		 Az olyan termékek esetében, amelyek „két műanyagfilm-réteg közé – átlátszó vagy színezett ragasztóval – illesztett, legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia- vagy (alumíniumporral bevont vagy nem bevont) műanyagfilm-magból álló szalagot” tartalmaznak, a tűréshatár az érintett szalag tekintetében 30 %.

    7. megjegyzés —   Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok

    7.1.

    		 Amennyiben e listában erre a megjegyzésre történik hivatkozás, az érintett konfekcionált termékre a lista 3. oszlopában meghatározott szabálynak meg nem felelő textilanyagok felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá vannak besorolva, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át.

    7.2.

    		 A 7.3. megjegyzés sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba nem besorolható anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során.

    Például:

    Ha a jegyzék egy szabálya úgy rendelkezik, hogy egy adott textilipari cikk (például nadrág) esetében fonalat kell használni, ez nem akadályozza meg fémből készült cikkek, pl. gombok használatát, mert a gomb nem tartozik az 50–63. árucsoportba. Ugyanezen okból ez nem akadályozza meg zipzár használatát sem, bár a zipzárak általában tartalmaznak textíliákat.

    7.3.

    		 Amennyiben a százalékos szabály alkalmazandó, a nem az 50–63. árucsoportba tartozó anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor.

    8. megjegyzés —   A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és egyszerű műveletek meghatározása

    8.1.

    		 Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők:

    a)

    vákuumdesztilláció;

    b)

    redesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval (1);

    c)

    krakkolás;

    d)

    reformálás;

    e)

    extrakció szelektív oldószerekkel;

    f)

    a következő műveletek mindegyikét magában foglaló eljárás: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavanhidriddel; semlegesítés alkáli reagensekkel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

    g)

    polimerizáció;

    h)

    alkilezés;

    i)

    izomerizálás.

    8.2.

    		 A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a „egyedi eljárások” a következők:

    a)

    vákuumdesztilláció;

    b)

    redesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval (1);

    c)

    krakkolás;

    d)

    reformálás;

    e)

    extrakció szelektív oldószerekkel;

    f)

    a következő műveletek mindegyikét magában foglaló eljárás: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavanhidriddel; semlegesítés alkáli reagensekkel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

    g)

    polimerizáció;

    h)

    alkilezés;

    i)

    izomerizálás.

    j)

    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok tekintetében: hidrogénnel történő kéntelenítés, amely a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 %-os csökkenését eredményezi (ASTM D 1266-59 T módszer);

    k)

    kizárólag a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek tekintetében parafinmentesítés a szűrés kivételével;

    l)

    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok tekintetében: hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy a stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. a hidrofiniselést vagy a színtelenítést) azonban nem lehet „meghatározott eljárásnak” tekinteni;

    m)

    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá besorolt fűtőolajok tekintetében: atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek az ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve, kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;

    n)

    csak az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó, a gázolajon és a fűtőolajon kívüli egyéb nehézolajok esetében: kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

    o)

    csak az ex 2712 vámtarifaszám alá tartozó nyerstermékek (a vazelin, az ozokerit, a lignitviasz vagy tőzegviasz és a 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalmú paraffinviasz kivételével) tekintetében: olajmentesítés frakcionált kristályosítással.

    8.3.

    		 Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, az ülepítés, a sótalanítás, a víztelenítés, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy e műveletek bármilyen kombinációja, illetve az ezekhez hasonló műveletek nem biztosítanak származó helyzetet.

    (1)  Lásd a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjához fűzött 4. kiegészítő megjegyzés b) pontját.

    II. függelék

    A termékek és a származó helyzetet biztosító megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája

    A Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaszám

    A termék megnevezése

    A termék minősítését megalapozó művelet (A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely származó minősítést eredményez)

    (1)

    (2)

    (3)

    1. árucsoport

    Élő állatok

    Az 1. árucsoportba tartozó valamennyi állat teljes egészében az adott helyen jött létre

    2. árucsoport

    Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek

    Előállítás, amely során az összes, az ezen árucsoportba tartozó termékek által tartalmazott hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség teljes egészében az adott helyen létrejöttnek minősül

    ex 3. árucsoport

    Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok

    Valamennyi hal és rákféle, puhatestű és más gerinctelen vízi élőlény teljes egészében az adott helyen jött létre

    0304

    Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva

    Előállítás, amelynek során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre

    0305

    Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt hal, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból

    Előállítás, amelynek során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre

    ex ex0306

    Rákféle héjában is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rákféle héjában, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből

    Előállítás, amelynek során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított

    ex ex0307

    Puhatestű állat kagylóban is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; gerinctelen víziállat rákféle és puhatestű állat kivételével szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből

    Előállítás, amelynek során a 3. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított

    4. árucsoport

    Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer;

    Előállítás, amelynek során:

    —

    a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejöttnek minősül, és

    —

    a felhasznált cukor (1) tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

    ex 5. árucsoport

    Máshol nem említett állati eredetű termékek, a következők kivételével:

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex ex051191

    Élelmezési célra nem alkalmas haltojás és ikra

    Az összes haltojás és ikra teljes egészében az adott helyen jött létre

    6. árucsoport

    Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat

    Előállítás, amelynek során a 6. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított

    7. árucsoport

    Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók

    Előállítás, amelynek során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított

    8. árucsoport

    Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja

    Előállítás, amelynek során:

    —

    a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált gyümölcs, diófélék, valamint a citrus-, illetve a dinnyefélék ugyanezen árucsoportba tartozó héjából felhasznált teljes mennyiség teljes egészében az adott helyen létrejöttnek minősül, és

    —

    a felhasznált cukor (1) tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

    9. árucsoport

    Kávé, tea, matétea és fűszerek

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    10. árucsoport

    Gabonafélék

    Előállítás, amelynek során a 10. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított

    ex 11. árucsoport

    Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér; kivéve:

    Előállítás, amely során a 10. és a 11. árucsoport, a 0701 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 071010 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejöttnek minősül

    ex ex1106

    Liszt, dara és por a 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított, kifejtett hüvelyes zöldségből

    A 0708 vámtarifaszám alá tartozó hüvelyes zöldségek szárítása és őrlése

    12. árucsoport

    Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    13. árucsoport

    Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a felhasznált cukor (1) tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

    14. árucsoport

    Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termék

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex 15. árucsoport

    Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; kivéve:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból

    1501 –1504

    Sertés- és baromfizsír, szarvasmarha-, birka- vagy kecskefaggyú, halból nyert zsír stb.

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    1505 , 1506 és 1520

    Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is). Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva. Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    1509 és 1510

    Olívaolaj és frakciói

    Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében előállított

    1516 és 1517

    Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve

    Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    16. árucsoport

    Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből, valamint más gerinctelen víziállatból készült termékek

    Előállítás:

    —

    bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a 2. árucsoportba tartozó hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek, valamint a 2. árucsoportba tartozó húsból, illetve élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékekből és belsőségekből létrejött, a 16. árucsoportba tartozó anyagok kivételével,

    —

    amely során valamennyi, a 3. árucsoportba tartozó anyag és a 3. árucsoportba tartozó halakból és rákfélékből, puhatestűből és más gerinctelen víziállatokból létrejött, a 16. árucsoporthoz tartozó anyag teljes egészében az adott helyen létrejöttnek minősül

    ex 17. árucsoport

    Cukrok és cukoráruk; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    1702

    Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot és szőlőcukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a 1101 –1108 , a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át

    1704

    Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során:

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok együttes tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

    18. árucsoport

    Kakaó és kakaókészítmények

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból; az előállítás során:

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok együttes tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

    19. árucsoport

    Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során:

    —

    a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

    —

    a 1006 és a 1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok együttes tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

    ex 20. árucsoport

    Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a felhasznált cukor (1) tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át

    2002 -os és 2003 -es év

    Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

    Előállítás, melynek során a 7. árucsoport alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében előállított

    21. árucsoport

    Különféle ehető készítmények, kivéve: a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során:

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok együttes tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

    22. árucsoport

    Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet

    Előállítás a termékétől, valamint a 2207 és a 2208 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során:

    —

    a 080610 , a 200961 és a 200969 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejöttnek minősül, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok együttes tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

    ex 23. árucsoport

    Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex ex2303

    Keményítő gyártásánál keletkező maradék

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a 10. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át

    2309

    Állatok etetésére szolgáló készítmények

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során:

    —

    a 2. és a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejöttnek minősül, és

    —

    a 10. és a 11. árucsoportba, valamint a 2302 és a 2303 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor (1) és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és

    —

    a felhasznált cukor és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok együttes tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át

    ex 24. árucsoport

    Dohány és feldolgozott dohánypótló; a következők kivételével:

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a 24. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok össztömegének 30 %-át

    2401

    Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék

    A 24. árucsoportba tartozó összes feldolgozatlan dohány és dohányhulladék teljes egészében az adott helyen jött létre.

    2402

    Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar (cigarillos), cigarettadohányból vagy dohánypótlóból

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos vámtarifaszám és a 2403 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; az előállítás során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok össztömegének 50 %-át

    ex 25. árucsoport

    Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex2519

    Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt konténerekben, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézián és a kiégetett (szinterezett) magnézián kívül

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható

    26. árucsoport

    Ércek, salakok és hamu

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex 27. árucsoport

    Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex2707

    Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajhoz hasonló olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, ha legalább 65 térfogatszázalékuk 250 °C hőmérsékleten átdesztillál (beleértve a benzinkeverékeket és a benzolt is), energetikai vagy tüzelőanyag célra

    Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2)

    vagy

    Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    2710

    Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék

    Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (3)

    vagy

    Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    2711

    Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén

    Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (3)

    vagy

    Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    2712

    Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

    Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (3)

    vagy

    Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    2713

    Ásványolaj-koksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj, vagy bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka

    Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2)

    vagy

    Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 28. árucsoport

    Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 29. árucsoport

    Szerves vegyi anyagok; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex ex2905

    Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai; a következők kivételével:

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, ideértve a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is. Az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholátok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    290543 ; 290544 ; 290545

    Mannit; D-glucit (Szorbit); Glicerin

    Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    30. árucsoport

    Gyógyszeripari termékek

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    31. árucsoport

    Trágyázószerek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    32. árucsoport

    Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    33. árucsoport

    Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 34. árucsoport

    Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozó anyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex3404

    Műviaszok és elkészített viaszok:

    —

    Paraffin alapú ásványolajviasz, bitumenes ásványi anyagból nyert viasz, paraffingács vagy izzasztott préselt paraffinviasz

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    35. árucsoport

    Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    36. árucsoport

    Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    37. árucsoport

    Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 38. árucsoport

    A vegyipar különféle termékei; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    382460

    Szorbit, a 290544 alszám alá tartozó kivételével

    Előállítás a termékétől és a 290544 alszámtól eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 39. árucsoport

    Műanyagok és ezekből készült áruk; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból.

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex ex3907

    – Polikarbonátból és akrilnitril-butadién-sztirol kopolimerből (ABS) előállított kopolimer

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Ugyanakkor azonban a termék vámtarifaszámával azonos vámtarifaszám alatt feltüntetett anyagok is felhasználhatók, amennyiben azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának az 50 %-át (4)

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    – Poliészter

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás tetrabróm-(biszfenol-A) polikarbonátból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 40. árucsoport

    Gumi és ebből készült áruk; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    4012

    Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag

     

    – Újrafutózott tömör vagy kisnyomású gumi légabroncs

    Használt gumiabroncs újrafutózása

    – Más

    Előállítás a 4011 és a 4012 vámtarifaszám alá tartozók kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex 41. árucsoport

    Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr, kivéve: a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    4101 –4103

    Szarvasmarhafélék (a bivalyt is beleértve) vagy lófélék nyers bőre (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképpen tartósítva, a cserzett, a pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is; juh- vagy báránybőr nyersen (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), gyapjasan vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. c) pontjában felsoroltak kivételével; más nyersbőr (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. b) és c) pontjában felsoroltak kivételével

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    4104 –4106

    Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőre, hasítva is, de tovább nem megmunkálva

    A 410411 , a 410419 , a 410510 , a 410621 , a 410631 vagy a 410691 alszám alá tartozó, cserzett vagy előcserzett bőr újracserzése

    vagy

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    4107 , 4112 , 4113

    Cserzés vagy kérgesítés után tovább kikészített bőr

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 410441 , a 410449 , a 410530 , a 410622 , a 410632 és a 410692 alszám alá tartozó anyagok azonban csak akkor használhatók fel, ha a cserzett vagy kérgesített, száraz állapotban lévő bőröket újracserzik

    42. árucsoport

    Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók, állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex 43. árucsoport

    Szőrme, műszőrme; ezekből készült áruk; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    4301

    Nyers szőrme (beleértve a szűcsáruként felhasználható fejet, farkat, lábat és más részeket vagy vágott darabokat is), a 4101 , 4102 és a 4103 vtsz. alá tartozó nyers szőrös bőr kivételével

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex ex4302

    Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva:

     

    – Lap, kereszt és más hasonló formák

    Nem összeállított cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül

    – Más

    Előállítás nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből

    4303

    Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk

    Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből

    ex 44. árucsoport

    Fa és faipari termékek; faszén; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex4407

    Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

    Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés

    ex ex4408

    Furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is), és rétegelt lemez legfeljebb 6 mm vastagságban, lapolva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

    Lapolás, gyalulás, csiszolás vagy végillesztés

    ex ex4410 -ex ex4413

    Szegélylécek és gyöngylécek, ideértve a padló-szegélylécet és más szegélylemezt is

    Formázás vagy profilírozás

    ex ex4415

    Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag

    Előállítás méretre nem vágott falemezekből

    ex ex4418

    – Ács- és épületasztalos-ipari termék

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Üreges fapanel, panelek és zsindelyek azonban felhasználhatók

    – Szegélyléc és legömbölyített léc

    Formázás vagy profilírozás

    ex ex4421

    Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével

    45. árucsoport

    Parafa és parafaáruk

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    46. árucsoport

    Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő és fonásáruk

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    47. árucsoport

    Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    48. árucsoport

    Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    49. árucsoport

    Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex 50. árucsoport

    Selyem; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex ex5003

    Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, fonalhulladékot, a foszlatott anyagot is), kártolt vagy fésült

    A selyemhulladék kártolása vagy fésülése

    5004 – ex ex5006

    Selyemfonal és fonal selyemhulladékból

    Természetes szálak fonása, illetve műszálak préselése, amihez fonás vagy sodrás társul (5)

    5007

    Szövet selyemből vagy selyemhulladékból

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése, vagy sodrás; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés társul

    vagy

    A fonalfestéshez szövés társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)

    ex 51. árucsoport

    Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    5106 –5110

    Gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal

    Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul (5)

    5111 –5113

    Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés társul

    vagy

    A fonalfestéshez szövés társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)

    ex 52. árucsoport

    Pamut; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    5204 –5207

    Pamutfonal és -cérna

    Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul (5)

    5208 –5212

    Pamutszövet

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    A fonalfestéshez szövés társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)

    ex 53. árucsoport

    Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    5306 –5308

    Fonal más növényi textilrostból; papírfonal

    Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul (5)

    5309 –5311

    Szövet más növényi textilszálból; szövet papírfonalból:

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    A fonalfestéshez szövés társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)

    5401 –5406

    Fonal, szál és cérna végtelen műszálból

    Műszálak préselése, amihez fonás társul, VAGY természetes szálak fonása (5)

    5407 és 5408

    Szövet végtelen műszálból;

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amihez szövés társul, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)

    5501 –5507

    Vágott műszálak

    Műszálak préselése

    5508 –5511

    Szintetikus vagy mesterséges vágott szálból készült fonal és varrócérna

    Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul (5)

    5512 –5516

    Szövet vágott műszálból

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    A fonalfestéshez szövés társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)

    ex 56. árucsoport

    Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk; a következők kivételével:

    Műszálak préselése, amihez fonás társul, vagy természetes szálak fonása

    vagy

    A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul (5)

    5602

    Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is:

     

    – Tűnemezből

    A műszálak préseléséhez szövetképzés társul

    Mindazonáltal:

     

    az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,

     

    az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy

     

    az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,

    amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez,

    felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

    vagy

    Egyedül szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében (5)

    – Egyéb

    A műszálak préseléséhez szövetképzés társul

    vagy

    Egyedül szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében (5)

    5603

    Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is

    A műszálak préseléséhez vagy a természetes szálak használatához nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák társulnak, a tűlyukasztást is beleértve

    5604

    Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy 5405 vámtarifaszám alá tartozó textilszál, és -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva:

     

    – Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva

    Előállítás textilanyaggal nem bevont gumifonalból vagy zsinegből

    – Egyéb

    Műszálak préselése, amihez fonás társul, vagy természetes szálak fonása (5)

    5605

    Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó olyan textilszálból, szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak

    Műszálak préselése, amihez fonás társul, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása (5)

    5606

    Paszományozott fonal, az 5404 és az 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vtsz. alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a pelyhes zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal

    Műszálak préselése, amihez fonás társul, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása

    vagy

    A fonáshoz pelyhesítés társul

    vagy

    A pelyhesítéshez festés társul (5)

    57. árucsoport

    Szőnyegek és más textil padlóborítók

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    Előállítás kókuszrost fonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból

    vagy

    A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul

    vagy

    A tűzéshez festés vagy nyomás társul

    A műszálak préseléséhez nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazása társul, a tűlyukasztást is beleértve (5)

    Mindazonáltal:

    —

    az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,

    —

    az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy

    —

    az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,

    amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

    Jutaszövet hátoldalként felhasználható

    ex 58. árucsoport

    Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; a következők kivételével:

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul

    vagy

    A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul

    vagy

    A fonalfestéshez szövés társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)

    5805

    Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl. Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel és keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    5810

    Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    5901

    Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez

    A szövéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul

    vagy

    A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul

    5902

    Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból:

     

    – Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

    Szövés

    – Egyéb

    A műszálak préseléséhez szövés társul

    5903

    Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy laminálva, az 5902 vtsz. alá tartozó szövetek kivételével

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szenynyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

    5904

    Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is

    A szövéshez festés vagy bevonás társul (5)

    5905

    Textil falborító:

     

    – Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    – Egyéb

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5):

    5906

    Gumizott textilszövet, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó kivételével:

     

    – Kötött vagy hurkolt kelmék

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez kötés társul

    vagy

    A kötéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    A természetes szálakból készült fonal festéséhez kötés társul (5)

    – Szintetikus végtelen szálból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

    A műszálak préseléséhez szövés társul

    – Egyéb

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    vagy

    A természetes szálakból készült fonal festéséhez szövés társul

    5907

    Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek vagy hasonlók számára

    A szövéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul

    vagy

    A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul

    vagy

    A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szenynyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodás mentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

    5908

    Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállításához csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is:

     

    – Fehérizzású gázharisnya, impregnált

    Előállítás csőszerűen kötött gázharisnya-szövetből

    – Egyéb

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    5909 –5911

    Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek:

     

    – Polírozó korong vagy -gyűrű az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, nemezből készítettek kivételével

    Szövés

    – Az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, papírgyártásnál vagy más műszaki céllal általánosan használt, csőszerű vagy végtelenített egyszeres vagy többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal, vagy laposszövésű, többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal szőtt textilszövet, nemezelve, impregnálva vagy bevonva is

    Műszálak préselése vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

    vagy

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    Csak a következő szálak használata engedélyezett:

     

    – – kókuszrost fonal,

     

    – – politetrafluoretilén fonal (6),

     

    – – fenolgyantával bevont, impregnált vagy beborított, többágú poliamid fonal,

     

    – – m-feniléndiaminból és izoftálsavból polikondenzációval előállított aromás poliamid szálból készült szintetikus fonal,

     

    – – egyágú politetrafluoretilén fonal (6),

     

    – – poli(p-fenilén-tereftalamid) szintetikus textilszálból álló fonal,

     

    – – fenolgyanta bevonatú, akrilfonallal paszományozott üvegrost

    fonal (6),

     

    – – poliészterből, valamint tereftálsav, 1,4-ciklohexándietanol és izoftálsav gyantából készült kopoliészter monofil

    – Egyéb

    Végtelen műszálak préselése vagy természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul (5)

    vagy

    A szövéshez festés vagy bevonás társul

    60. árucsoport

    Kötött vagy hurkolt kelmék

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez kötés társul

    vagy

    A kötéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul

    vagy

    A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul

    vagy

    A természetes szálakból készült fonal festéséhez kötés társul

    vagy

    Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amihez kötés társul, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

    61. árucsoport

    Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok:

     

    – Két vagy több, formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött vagy hurkolt darab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával készítve

    Kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (5)  (7)

    – Egyéb

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek)

    vagy

    A természetes szálakból készült fonal festéséhez kötés társul (formára kötött termékek) (5)

    ex 62. árucsoport

    Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével; a következők kivételével:

    A szövéshez elkészítés társul (szabás is)

    vagy

    A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)  (7)

    ex ex6202 , ex ex6204 , ex ex6206 , ex ex6209 és ex ex6211

    Női, leányka- és csecsemőruha és tartozékai, hímzéssel

    A szövéshez elkészítés társul (szabás is)

    vagy

    Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)

    ex ex6210 és ex ex6216

    Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből

    A szövéshez elkészítés társul (szabás is)

    vagy

    Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált be nem vont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)

    ex ex6212

    Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból is

     

    – Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve

    Kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (5)  (7)

    – Egyéb

    Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek)

    vagy

    A természetes szálakból készült fonal festéséhez kötés társul (formára kötött termékek) (5)

    6213 és 6214

    Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló cikkek:

     

    – Hímzett

    A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

    vagy

    Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)

    vagy

    A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)  (7)

    – Egyéb

    A szövéshez elkészítés társul (szabás is)

    vagy

    A konfekcionálást követő nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (5)  (7)

    6217

    Más konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vámtarifaszám alá tartozók kivételével:

     

    – Hímzett

    A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

    vagy

    Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)

    – Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből

    A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

    vagy

    Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált be nem vont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)

    – Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

    – Egyéb

    A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)

    ex 63. árucsoport

    Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    6301 –6304

    Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília stb.:

     

    – Nemezből, nem szőtt szövetből

    Műszálak préselése vagy természetes szálak felhasználása; e műveletek mindegyikéhez tűlyukasztást és konfekcionálást (a szabást is beleértve) is magában foglaló, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul (5)

    – Egyéb:

     

    – – Hímzett

    A szövéshez vagy a kötéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

    Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (7)

    – – Egyéb

    A szövéshez vagy a kötéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

    6305

    Zsák és zacskó áruk csomagolására

    Műszálak préselése vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) társul (5)

    6306

    Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla, vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk

     

    – Nem szőtt textíliából

    A műszálak vagy természetes szálak préseléséhez bármely, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társulhat, a tűlyukasztást is beleértve

    – Egyéb

    A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (5)  (7)

    vagy

    Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált be nem vont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

    6307

    Más készáru, ideértve a szabásmintát is

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

    6308

    Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben

    A készletben lévő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. A készletben lévő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban beépíthetők, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

    ex 64. árucsoport

    Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek alkatrészei; a következők kivételével:

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítás kivételével

    6406

    Lábbelirész (ideértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    65. árucsoport

    Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    66. árucsoport

    Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    67. árucsoport

    Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok, emberhajból készült áruk

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex 68. árucsoport

    Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex6803

    Palakőből vagy agglomerált palából készült áru

    Előállítás megmunkált palakőből

    ex ex6812

    Azbesztrostból készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt és magnézium-karbonátalapú keverékből készült áru

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex ex6814

    Megmunkált csillám és ebből készült áru, beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is, papír-, karton- vagy más anyag alátéten is

    Előállítás megmunkált csillámból (ideértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is)

    69. árucsoport

    Kerámiatermékek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 70. árucsoport

    Üveg és üvegáruk, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    7006

    A 7003 , a 7004 vagy a 7005 vtsz. alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva:

     

    – Dielektromos vékony filmmel bevont üveglap szubsztrátum, félvezetői minőségben, a SEMII szabványokkal összhangban (8)

    Előállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó nem bevont üveglap szubsztrátumból

    – Más

    Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7010

    Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    7013

    Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018 vtsz. alá tartozók kivételével)

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    vagy

    A kézi munkával készült fúvott üveg kézi díszítése (a szitanyomás kivételével), feltéve, hogy a felhasznált kézi készítésű fúvott üveg összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 71. árucsoport

    Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzat; érmék; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    7106 , 7108 és 7110

    Nemesfémek:

     

    – Megmunkálatlan

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 7106 , 7108 és 7110 vámtarifaszám alá tartozókat

    vagy

    A 7106 , 7108 vagy 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása

    vagy

    A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel

    – Félgyártmány vagy por alakban

    Előállítás megmunkálatlan nemesfémből

    ex ex7107 , ex ex7109 és ex ex7111

    Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, félgyártmány

    Előállítás nemesfémmel plattírozott nem nemesfémből, megmunkálatlanul

    7115

    Más áru nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7117

    Ékszerutánzat

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás nemesfémmel nem plattírozott vagy bevont nem nemesfém részekből, feltéve, hogy a felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 72. árucsoport

    Vas és acél; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7207

    7207 Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból

    Előállítás a 7201 , 7202 , 7203 , 7204 , 7205 vagy a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7208 –7216

    Síkhengerelt termék, rúdvas, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból

    Előállítás a 7206 vagy a 7207 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból

    7217

    Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból

    Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből

    721891 és 721899

    Félkész termék

    Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 , a 7205 vámtarifaszám vagy a 721810 alszám alá tartozó anyagokból

    7219 –7222

    Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból

    Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból

    7223

    Huzal rozsdamentes acélból

    Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből

    722490

    Félkész termék

    Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 , a 7205 vámtarifaszám vagy a 722410 alszám alá tartozó anyagokból

    7225 –7228

    Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból

    Előállítás a 7206 , 7207 , 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból

    7229

    Huzal más ötvözött acélból

    Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész termékből

    ex 73. árucsoport

    Vas vagy acéláruk; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex ex7301

    Szádpalló

    Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7302

    Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag

    Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7304 , 7305 és 7306

    Cső és üreges profil vasból (az öntöttvas kivételével) vagy acélból

    Előállítás a 7206 , a 7207 , a 7208 , a 7209 , a 7210 , a 7211 , a 7212 , a 7218 , a 7219 , a 7220 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex ex7307

    Több részből álló rozsdamentes csőszerelvény

    A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, feltéve, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át

    7308

    Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Azonban a 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény nem használható fel

    ex ex7315

    Hólánc

    Gyártás, mely során a 7315 vámtarifaszám alá besorolt összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 74. árucsoport

    Réz és rézből készült áruk; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7403

    Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    75. árucsoport

    Nikkel és ebből készült áruk

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex 76. árucsoport

    Alumínium és ebből készült áruk; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7601

    Megmunkálatlan alumínium

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7607

    Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten, nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm

    Előállítás a termékétől és a 7606 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

    77. árucsoport

    A Harmonizált Rendszerben történő későbbi felhasználásra fenntartva

     

    ex 78. árucsoport

    Ólom és ebből készült áruk, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    7801

    Megmunkálatlan ólom:

     

    – Finomított ólom

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    – Egyéb

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Azonban nem használható fel a 7802 vámtarifaszám alá tartozó hulladék és törmelék

    79. árucsoport

    Cink és ebből készült áruk

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    80. árucsoport

    Ón és ebből készült áruk

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    81. árucsoport

    Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    ex 82. árucsoport

    Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    8206

    A 8202 –8205 vámtarifaszámok közül két vagy több vámtarifaszám alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelt készletben

    Előállítás a 8202 –8205 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8202 –8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat azonban be lehet foglalni a készletbe, ha az összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

    8211

    Kés sima vagy fogazott pengével (beleértve a kertészkést is), a 8208 vtsz. alá tartozó kés kivételével, és ezek vágópengéi

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Nem nemesfémből készült késpenge és nyél azonban felhasználható

    8214

    Máshol nem említett késművesáru (pl. hajnyíró gép, mészárosbárd vagy konyhai bárd, aprító- és darabolókés, papírvágó kés); manikűr- vagy pedikűrkészlet és felszerelés (körömreszelő is)

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Azonban felhasználható nem nemesfémből készült nyél

    8215

    Kanál, villa, merőkanál, szűrőkanál, tortalapát, halkés, vajkés, cukorfogó és hasonló konyhai vagy asztali eszköz

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Azonban felhasználható nem nemesfémből készült nyél

    ex 83. árucsoport

    Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex8302

    Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru épülethez, és automatikus ajtócsukó

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8302 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

    ex ex8306

    Kis szobor és más dísztárgy, nem nemesfémből

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8306 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

    ex 84. árucsoport

    Atomreaktor, kazán, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    8401

    Atomreaktor; nem besugárzott fűtőanyagelem (patron) atomreaktorhoz; izotóp szétválasztására szolgáló gép és berendezés

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    8407

    Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8408

    Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel)

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8427

    Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    8482

    Golyós- vagy görgős gördülőcsapágy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 85. árucsoport

    Elektromos gépek és elektromos felszerelések, valamint ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    8501 , 8502

    Elektromotor és elektromos generátor; Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8513

    Hordozható elektromos lámpa saját (pl. szárazelemes, akkumulátoros, elektromágneses) energiaforrással, a 8512 vtsz. alá tartozó világítókészülék kivételével

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból.

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8519

    Hangfelvevő vagy -lejátszó készülék

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8521

    Videofelvevő és -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8523

    Hang vagy más jel felvételére alkalmas, ilyen célra előkészített, felvételt nem tartalmazó adathordozó, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8525

    Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8526

    Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8527

    Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házban

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8528

    Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8535 –8537

    Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és egyéb foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8538 vámtarifaszám alá tartozók kivételével

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    854011 és 854012

    Katódsugaras televízió-képcső, beleértve a katódsugaras videomonitor-csövet is

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    854231 –854233 és 854239

    Monolitikus integrált áramkörök

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    vagy

    diffúziós művelet (amelynek során az integrált áramkört a félvezető szubsztrátumon a megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki), függetlenül attól, hogy összeszerelést és/vagy tesztelést nem részes félnél végezték

    8544

    Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8545

    Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk, fémmel vagy anélkül

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    8546

    Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8547

    Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belsőmenetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546 vámtarifaszám alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcsövek és ezek csatlakozódarabjai

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8548

    Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek és készüléknek ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos alkatrésze

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    86. árucsoport

    Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex 87. árucsoport

    Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; a következők kivételével:

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    8711

    Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt is), és kerékpár kisegítő motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    ex 88. árucsoport

    Légi járművek, űrhajók és ezek alkatrészei, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex8804

    Forgó (rotáló) ejtőernyő

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, ideértve az 8804 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    89. árucsoport

    Hajók, csónakok és más úszószerkezetek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex 90. árucsoport

    Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    9002

    Lencse, prizma, tükör és más optikai elem bármilyen anyagból, szerelve, amely műszer vagy készülék alkatrésze vagy szerelvénye, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    9033

    A 90. árucsoportba tartozó gép, készülék, műszer vagy berendezés (ebben az árucsoportban másutt nem említett) alkatrésze és tartozéka

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    91. árucsoport

    Órák és kisórák és ezek alkatrészei

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    92. árucsoport

    Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    93. árucsoport

    Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

    94. árucsoport

    Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító-felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex 95. árucsoport

    Játékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrészei és tartozékai, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    ex ex9506

    Golfütő és alkatrészei

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A golfütőfejek készítéséhez azonban durván megmunkált tömbök felhasználhatók

    ex 96. árucsoport

    Különböző áruk, a következők kivételével:

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    vagy

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    9601 és 9602

    Megmunkált elefántcsont, csont, teknősbékahéj, szarv, agancs, korall, gyöngyház és faragásra alkalmas más állati eredetű anyag és ezekből készült áru (beleértve az öntéssel formázott árut is).

    Megmunkált növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyag és ezekből készült áru; öntött vagy faragott tárgy viaszból, sztearinból, természetes mézgából vagy természetes gyantából vagy mintázó pasztából, és másutt nem említett formázott vagy faragott tárgy; nem kemény, megmunkált zselatin (a 3503 vtsz. alá tartozó zselatin kivételével) és ebből készült áru

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    9603

    Seprű, kefe és ecset (gép, készülék vagy jármű alkatrészét képező kefe is), kézi működtetésű, mechanikus padlóseprő motor nélkül, nyeles felmosó-, mosogatóruha és tollseprű; kefe, seprű vagy ecset előállításához előkészített csomó és nyaláb; szobafestő párna és henger; gumibetétes törlő (a gumihengeres kivételével)

    Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    9605

    Utazási készlet testápoláshoz, varráshoz vagy cipő- vagy ruhatisztításhoz

    A készletben lévő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. A készletben lévő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban beépíthetők, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

    9606

    Gomb, franciakapocs, patentkapocs, patent, gombtest és ezek más részei; nyers gomb

    Előállítás:

    —

    melynek során az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik, és

    —

    amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    9608

    Golyóstoll; filc- és más, szivacsvégű toll és jelző; töltőtoll, rajzolótoll és más toll; másoló töltőtoll (átírótoll); töltőceruz vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek alkatrészei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vtsz. alá tartozó áru kivételével

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó tollhegy vagy tollhegycsúcs azonban felhasználható

    9612

    Írógép- vagy hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomat készítésére – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzőpárna, dobozzal is, átitatva vagy sem

    Előállítás:

    —

    melynek során az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik, és

    —

    amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

    961320

    Zseböngyújtó, gáztöltésű, újratölthető

    Előállítás, amelynek során a 9613 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

    9614

    Pipa (pipafej is), és szivar- és cigarettaszipka és ezek alkatrészei

    Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    97. árucsoport

    Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek

    Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból

    (1)  Lásd a 4.2. bevezető megjegyzést.

    (2)  A „különleges eljárások” különleges feltételeit lásd a 8.1. és a 8.3. bevezető megjegyzésben.

    (3)  A „különleges eljárások” különös feltételeit lásd a 8.2. bevezető megjegyzésben.

    (4)  Az egyfelől a 3901–3906 vámtarifaszám alá, másfelől a 3907–3911 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból álló termékek esetében ez a korlátozás csak arra az anyagcsoportra érvényes, amely tömege folytán a termék meghatározó eleme.

    (5)  A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó egyedi feltételeket lásd az 6. bevezető megjegyzésben.

    (6)  Ennek az anyagnak a felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövet előállítására korlátozódik.

    (7)  Lásd a 7. bevezető megjegyzést.

    (8)  SEMII – Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated

    III. függelék

    A SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY EUR.1. ŰRLAPJA

    (1)

    		 Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat az e függelék mintája szerinti formanyomtatványon kell kiállítani. A formanyomtatványokat azon az egy vagy több nyelven kell kinyomtatni, amelyeken ez a határozat készült. A bizonyítványt ezek közül egy nyelven kell kiállítani az exportáló állam hazai jogszabályi rendelkezéseivel összhangban; kézi kitöltés esetén annak tintával és nyomtatott nagybetűvel kell történnie.

    (2)

    		 Az egyes formanyomtatványok mérete 210 × 297 mm; hosszirányban legfeljebb + 8 mm, illetve – 5 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, tömege pedig legalább 25 g/m2. Zölddel nyomtatott guilloche mintájú háttérrel kell rendelkeznie, amely szemmel láthatóvá tesz bármilyen mechanikus vagy vegyi hamisítást.

    (3)

    		 Az exportáló állam fenntarthatja magának a jogot, hogy az űrlapot maga nyomtassa, vagy előállíttathatja engedélyezett nyomdával is. Ez utóbbi esetben az űrlapon fel kell tüntetni az ilyen engedélyre történő utalást. Minden egyes űrlapon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének, vagy egy azonosítására szolgáló jelnek. A formanyomtatványon szerepelnie kell ezenkívül egy – nyomtatott vagy más módon feltüntetett – sorszámnak is, amelynek segítségével azonosítható.

    Image 1

    Szövege kép

    Image 2

    Szövege kép

    IV. függelék

    EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM

    Image 3

    Szövege kép

    V. függelék

    Image 4

    Szövege kép

    VI. függelék

    SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT

    Az alábbi szövegű származási nyilatkozatot a lábjegyzetekkel összhangban kell kiállítani. Azonban a lábjegyzeteket nem kell megismételni.

    Spanyol változat

    El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera no … (1)) declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial. … (2).

    Cseh változat

    Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … (1)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených, mají tyto výrobky preferenční původ v … (2).

    Dán változat

    Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (toldmyndighedernes tilladelse nr. … (1)), erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (2).

    Német változat

    Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … (1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anderes angegeben, präferenzbegünstigte … (2) Ursprungswaren sind.

    Észt változat

    Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolliameti kinnitus nr. … (1)) deklareerib, et need tooted on … (2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.

    Görög változat

    Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ’ αριθ. … (1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής … (2).

    Angol változat

    The exporter of the products covered by this document (customs authorization No … (1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … (2) preferential origin.

    Francia változat

    L’exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no … (1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l’origine préférentielle … (2).

    Horvát változat

    Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br. … (1)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog podrijetla.

    Olasz változat

    L’esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. … (1)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (2).

    Lett változat

    Eksportētājs produktiem, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas pilnvara Nr. … (1)), deklarē, ka, iznemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir priekšrocību izcelsme no … (2).

    Litván változat

    Šiame dokumente išvardintų produktų eksportuotojas (muitinės liudijimo Nr … (1)) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra … (2) preferencinės kilmės produktai.

    Magyar változat

    A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: … (1)) kijelentem, hogy eltérő jelzés hiányában az áruk kedvezményes … (2) származásúak.

    Máltai változat

    L-esportatur tal-prodotti koperti b’dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru. … (1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat b’mod ċar li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta’ oriġini preferenzjali … (2).

    Holland változat

    De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … (1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … oorsprong zijn (2).

    Lengyel változat

    Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr … (1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (2) preferencyjne pochodzenie.

    Portugál változat

    O abaixo assinado, exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira no. … (1)), declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (2).

    Szlovén változat

    Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št … (1)) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno … (2) poreklo.

    Szlovák változat

    Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia … (1)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v … (2).

    Finn változat

    Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o … (1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja … alkuperätuotteita (2).

    Svéd változat

    Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. … (1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … ursprung (2).

    Bolgár változat

    Износителят на продуктите, обхванати от този документ (митническо разрешение № … (1)) декларира, че освен кьдето е отбелязано друго, тези продукти са с … преференциален произход (2).

    Román változat

    Exportatorul produselor ce fac obiectul acestui document (autorizația vamală nr. … (1)) declară că, exceptând cazul în care în mod expres este indicat altfel, aceste produse sunt de origine preferențială … (2).

    … (3)

    Kelt (hely és dátum)

    … (4)

    (Az exportőr aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

    (1)  Ha a származási nyilatkozatot elfogadott exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a származási nyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, akkor a zárójelben lévő szöveget el kell hagyni, vagy a helyét üresen kell hagyni.

    (2)  Fel kell tüntetni a termék eredetét. Amennyiben a származási nyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat „CM” jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozatot kiállítják

    (3)  Ezek a jelzések elhagyhatók, ha maga a dokumentum tartalmazza az információkat.

    (4)  Ha az exportőr aláírása nem előírás, az aláírás alóli felmentés vonatkozik az aláíró személyre is.

    VII. függelék

    Image 5

    Szövege kép

    VIII. függelék

    Image 6

    Szövege kép

    IX. függelék

    Adatlap

    1.

    		 Az ebben a mellékletben megadott adatlap űrlapját egy vagy több olyan nyelven kell felhasználni és kinyomtatni, amelyen ez a Megállapodás készült, az exportáló ország vagy terület hazai jogszabályi rendelkezéseivel összhangban. Az adatlapot e nyelvek valamelyikén kell kitölteni; kézi kitöltés esetén annak tintával és nyomtatott nagybetűvel kell történnie. Az űrlapnak – nyomtatott vagy kézzel írt – sorszámot kell viselnie, amellyel azonosítható.

    2.

    		 Az adatlap mérete 210 × 297 mm, hosszirányban legfeljebb + 8 mm, illetve –5 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, tömege pedig legalább 25 g/m2.

    3.

    		 Az ország vagy terület közigazgatási szervei fenntarthatják maguknak a jogot, hogy az űrlapokat maguk nyomtassák, vagy előállíttathatják általuk engedélyezett nyomdákban is. Ez utóbbi esetben minden egyes formanyomtatványon fel kell tüntetni az ilyen jóváhagyásra történő utalást. Minden egyes űrlapon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy egy azonosítására szolgáló jelnek.

    Image 7

    Szövege kép

    Image 8

    Szövege kép

    X. függelék

    Image 9

    Szövege kép

    XI. függelék

    Image 10

    Szövege kép

    Image 11

    Szövege kép

    XII. függelék

    SZÁRMAZÁSMEGJELÖLŐ NYILATKOZAT

    Az alábbi nyilatkozat bármely olyan kereskedelmi okmányra rávezethető, amely tartalmazza az exportőr és a címzett nevét és teljes címét, az áruk megnevezését és a kiállítás dátumát. (1)

    Francia nyelvű változat

    L’exportateur (Numéro d’exportateur enregistré – excepté lorsque la valeur des produits originaires contenus dans l’envoi est inférieure à EUR 10 000 (2)) des produits couverts par le présent document déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l’origine préférentielle … (3) au sens des règles d’origine de la Décision d’association des pays et territoires d’outre-mer et que le critère d’origine satisfait est … (4)

    Angol nyelvű változat

    The exporter (Number of Registered Exporter – unless the value of the consigned originating products does not exceed EUR 10 000 (2)) of the products covered by this document declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … preferential origin (3) according to rules of origin of the Decision on the association of the overseas countries and territories and that the origin criterion met is … (4)

    (1)  Az e melléklet 48. cikkének megfelelően másik származásmegjelölő nyilatkozat helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozaton ezt a körülményt fel kell tüntetni, és az eredeti nyilatkozat kiállításának dátumát is minden esetben meg kell jelölni.

    (2)  Másik származásmegjelölő nyilatkozat helyett kiállított helyettesítő származásmegjelölő nyilatkozat esetében az áruknak a nyilatkozatot kiállító birtokosa köteles feltüntetni nevét és teljes címét, majd ezt követően a nyilatkozatot a következő szöveggel kiegészíteni: „acting on the basis of the statement on origin issued by [name and full address of the exporter in the beneficiary country], registered under the following number [Number of Registered Exporter of the exporter in the OCT]”.

    (3)  Meg kell jelölni a termék származási országát. Ha a származásmegjelölő nyilatkozat teljes egészében vagy részben az e melléklet 67. cikke értelmében Ceuta vagy Melilla területéről származó termékekre vonatkozik, azt az exportőrnek világosan jelölnie kell oly módon, hogy a nyilatkozatot tartalmazó okmányon feltünteti a „CM” utalást.

    (4)  Teljes egészében az adott helyen létrejött termékek: „P” betű; kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek: „W” betű, majd azt követően az exportált terméknek a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) szerinti vámtarifaszáma (négy számjegyű kódja) (például „W”9618); az adott esetnek megfelelően e megjelölések helyett a következő utalások valamelyikét kell beírni: „EU cumulation”, „OCT cumulation”, „cumulation with EPA country”, „extended cumulation with country x” vagyor „Cumul UE”, „cumul OCT”, „cumul avec pays APE”, „cumul étendu avec le pays x”.

    XIII. függelék

    Az e melléklet 8. cikkében említett kumulációs rendelkezésekből 2015. október 1-jéig kizárt anyagok

    HR-/KN-kód

    Leírás

    1701

    Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban.

    1702

    Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyag nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor.

    ex 1704 90 , amely az 1704 90 99 -nek felel meg

    Cukorkaáru kakaótartalom nélkül (kivéve a rágógumi; 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzáadása nélkül; fehér csokoládé; massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben; torokpasztilla és köhögés elleni cukorka; cukorral bevont termékek; gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcsmasszát is; főzött édesség, vajas karamellacukorka; égetett cukor és hasonló édességek(tofee); sajtolt tabletta)

    ex 1806 10 , amely az 1806 10 30 -nak felel meg

    Kakaópor legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal

    ex 1806 10 , amely az 1806 90 90 -nek felel meg

    Kakaópor, legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal

    ex 1806 20 , amely az 1806 20 95 -nek felel meg

    Élelmiszer-készítmények tömb, tábla vagy rúd formában, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben; tejcsokoládé-morzsa; csokoládéízű bevonat; csokoládé és csokoládé termékek; cukorkaáru és kakaótartalmú cukorhelyettesítő termékből készült cukorkapótló; kakaótartalmú kenhető krémek; kakaótartalmú készítmények italok készítéséhez)

    ex 1901 90 , amely az 1901 90 99 -nek felel meg

    Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, máshol nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404 vámtarifaszám alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz (1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor- vagy keményítőtartalommal rendelkező készítmények; a 0401 –0404 vámtarifa számok alá tartozó árukból készült por alakú élelmiszer-készítmények; élelmiszerkészítmény gyermekek számára, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, valamint a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez keverék és tészta kivételével)

    ex 2101 12 , amely a 2101 12 98 -nak felel meg

    Kávéalapú termékek (kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és az ezeken alapuló készítmények kivételével)

    ex 2101 20 , amely a 2101 20 98 -nak felel meg

    Tea- vagy matétea-alapú készítmény (a tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és az ezeken alapuló készítmények kivételével)

    ex 2106 90 , amely a 2106 90 59 -nek felel meg

    Ízesített vagy színezett cukorszirup (az izoglükózszirup, tejcukorszirup, szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup kivételével)

    ex 2106 90 , amely a 2106 90 98 -nak felel meg

    Máshol nem említett vagy nem szereplő élelmiszer-készítmény a fehérjekoncentrátum és a texturált fehérje kivételével: összetett alkoholtartalmú készítmények az illatanyag-alapúak kivételével, italok előállításához; ízesített vagy színezett cukorszirup; készítmények több mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 % szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal)

    ex 3302 10 , amely a 3302 10 29 -nek felel meg

    Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények és legfeljebb 0,5 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalommal (1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal rendelkező készítmények kivételével)

    VII. MELLÉKLET

    A KEDVEZMÉNYEK IDEIGLENES VISSZAVONÁSA

    1. cikk

    A kedvezmények visszavonásával kapcsolatos elvek

    (1)   Az e határozat 43. cikkében előírt kedvezményes előírások ideiglenesen visszavonatkozók a valamely TOT-ból származó összes vagy bizonyos termékek vonatkozásában, az alábbi esetekben:

    a)

    csalás;

    b)

    szabálytalanság vagy a termékek származási szabályainak és a kapcsolódó eljárásoknak a rendszeres megsértése, illetve betartásuk biztosításának elmulasztása; vagy

    c)

    vagy az e cikk (2) bekezdésében és a VI. melléklet V. címében említett, az e határozat 43–49. cikkében említett előírások végrehajtásához és ellenőrzéshez szükséges igazgatási együttműködés elmulasztása.

    (2)   Az (1) bekezdésben említett igazgatási együttműködés megköveteli többek között, hogy a TOT:

    a)

    közölje a Bizottsággal a származási szabályok végrehajtásához és azok tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat és tartsa azokat naprakészen;

    b)

    segítse az Uniót a tagállamok vámhatóságainak kérésére az áruk származásának utólagos ellenőrzésével és az eredmények időben történő közlésével;

    c)

    megfelelő vizsgálatokat végezzen vagy rendeljen el a származási szabályok megsértésének feltárása és megakadályozása érdekében;

    d)

    segítse az Uniót annak engedélyezésével, hogy a Bizottság – a tagállamok illetékes hatóságaival összehangoltan és szorosan együttműködve – uniós felméréseket végezhessen területén az e határozat 43. cikkében említett előírásokból származó előnyök biztosításához szükséges okmányok hitelességének és az információk pontosságának ellenőrzésére;

    e)

    a VI. melléklet 7–10. cikkeinek értelmében vett kumuláció tekintetében betartják a származási szabályokat vagy biztosítják azok betartását.

    f)

    adott esetben segítse az Uniót a származással kapcsolatos, feltételezhető csalásra utaló magatartás vizsgálatában. Csalás gyanúja merülhet fel abban az esetben, ha az e határozat értelmében előírt kedvezményes előírások keretében bonyolított termékimport mértéke jelentősen meghaladja a kedvezményezett TOT szokásos exportszintjét.

    2. cikk

    A kedvezményes előírások visszavonása

    (1)   A Bizottság ideiglenesen visszavonhatja az e határozatban meghatározott kedvezményes előírások alkalmazását valamely kedvezményezett országból származó valamennyi termék vagy a termékek egy része tekintetében, ha úgy ítéli meg, hogy az e melléklet 1. cikkének (1) és a (2) bekezdésben említett okok következtében elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az ideiglenes visszavonás igazolására, feltéve, hogy előzőleg:

    a)

    konzultált a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottsággal, az e melléklet 3. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban;

    b)

    felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyék meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítására és/vagy annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezett ország teljesítse kötelezettségeit; és

    c)

    értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában arról, hogy megalapozott kétely merült fel a kedvezményes előírások alkalmazása és/vagy annak tekintetében, hogy a kedvezményezett ország teljesíti vonatkozó kötelezettségeit, és ez megkérdőjelezheti az adott ország jogát arra, hogy továbbra is részesüljön az e határozat által biztosított kedvezményekben.

    A Bizottság értesíti az érintett TOT-ot az e bekezdés értelmében hozott valamennyi határozatáról, még azok hatálybalépését megelőzően. A Bizottság értesíti a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottságot is.

    (2)   Az ideiglenes visszavonás időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. Ezen időtartam lejártával a Bizottság határoz arról, hogy – a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottság értesítését követően – megszünteti-e az ideiglenes visszavonást, vagy annak időtartamát az e cikk (1) bekezdésben említett eljárással összhangban meghosszabbítja.

    (3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan lényeges információról, amely a kedvezmények visszavonását, meghosszabbítását vagy megszüntetését indokolhatja.

    3. cikk

    Bizottsági eljárás

    (1)   Az e melléklet. 2. cikke végrehajtása céljából a Bizottságot a VIII. melléklet 10. cikkében említett bizottság segíti.

    (2)   E bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

    VIII. MELLÉKLET

    VÉDINTÉZKEDÉSI ÉS FELÜGYELETI ELJÁRÁSOK

    1. cikk

    A felügyeleti és védintézkedésekkel kapcsolatos fogalommeghatározások

    Az e melléklet felügyeleti és védintézkedésekkel kapcsolatos 2–10. cikkei alkalmazásában:

    a)

    „hasonló termék”: az a termék, amely a szóban forgó termékkel azonos, azaz vele minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában az a termék, amely a szóban forgó termékkel ugyan nem egyezik meg minden tekintetben, de azzal szoros hasonlóságot mutató tulajdonságokkal rendelkezik;

    b)

    „érdekelt felek”: az e melléklet 2. cikke (1) bekezdésében említett importált, illetve a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek előállításában, forgalmazásában és/vagy értékesítésében érdekelt felek;

    c)

    „súlyos nehézségek” akkor állnak fenn, ha az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzete romlik.

    2. cikk

    A védintézkedések elvei

    (1)   Amennyiben valamely TOT-ból származó, az e határozat 43. cikkében említett terméket olyan mennyiségben és/vagy áron importálnak, amelyek súlyos nehézségeket okoznak hasonló, vagy az adott termékkel közvetlenül versenyző termékeket előállító közösségi termelőknek vagy ilyen nehézségek bekövetkezésével fenyegetnek, az alábbi rendelkezésekkel összhangban meg lehet hozni a szükséges védintézkedéseket.

    (2)   Az (1) bekezdés végrehajtása céljából elsőbbséget kell biztosítani az olyan intézkedéseknek, amelyek a társulás működését a legkevésbé zavarják. Ezen intézkedések nem lépik túl a felmerült nehézségek orvoslásához feltétlenül szükséges határokat. Nem léphetik túl az e határozattal megadott kedvezményes elbánás visszavonását.

    (3)   Amennyiben védintézkedéseket tesznek vagy módosítanak, különös figyelmet kell fordítani az érintett TOT-ok érdekeire.

    3. cikk

    Eljárás indítása

    (1)   A Bizottság megvizsgálja, hogy kell-e védintézkedéseket hozni, amennyiben első látásra elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy teljesülnek az e melléklet 2. cikkének feltételei.

    (2)   A vizsgálat valamely tagállam, bármely, az uniós termelők nevében eljáró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyesület kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indul, ha a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy az e melléklet 2. cikkben említett tényezők alapján első látásra elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához. A vizsgálat indítására irányuló kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy teljesülnek a védintézkedés bevezetésének e melléklet 2. cikkében meghatározott feltételei. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani. A Bizottság a lehetőségekhez mérten megvizsgálja a kérelemben közölt bizonyítékok pontosságát és helytállóságát, hogy eldönthesse, első látásra elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésére a vizsgálat megindításához.

    (3)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy első látásra elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámassza az eljárás megindításának indokoltságát, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eljárás megindítására az (2) bekezdés alapján beérkezett kérelem kézhezvétele után egy hónapon belül kerül sor. Amennyiben vizsgálatot kezdeményeznek, az értesítés minden szükséges adatot tartalmaz az eljárással és a határidőkkel kapcsolatban, beleértve az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának meghallgató tisztviselőjéhez való fordulás lehetőségét is.

    (4)   A vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat és eljárásokat e melléklet 4. cikke állapítja meg.

    (5)   A TOT-hatóságok kérésére és az e cikkben említett határidők sérelme nélkül meg kell szervezni az e határozat 14. cikkében említett háromoldalú konzultációt. A háromoldalú konzultációt eredményét továbbítani kell a konzultációs bizottsághoz.

    4. cikk

    Vizsgálatok

    (1)   A Bizottság az eljárás kezdeményezését követően vizsgálatot indít. A (3) bekezdésben meghatározott időtartam azon a napon kezdődik, amelyen a vizsgálat megindítására vonatkozó határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.

    (2)   A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ezt a kérést teljesítsék. Ha az információ közérdekű, és nem minősül bizalmas jellegűnek az e melléklet 9. cikkében foglaltak szerint, akkor a (8) bekezdésben foglaltak szerint a nem bizalmas aktákhoz kell csatolni.

    (3)   A vizsgálatot megindítása után tizenkét hónapon belül le kell zárni.

    (4)   A Bizottság minden olyan információt felkutat, amelyet az e melléklet 2. cikkében megállapított feltételekre tekintettel szükségesnek tart a döntéshez, és – amennyiben azt helyénvalónak tartja – az információ ellenőrzésére törekszik.

    (5)   A vizsgálat során a Bizottság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt értékel, amely hatással van az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különösen a piaci részesedést, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásait. Ez a lista nem kimerítő jellegű, a Bizottság egyéb releváns tényezőket is figyelembe vehet.

    (6)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül fellépő érdekelt felek és az érintett TOT képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott valamennyi információba betekintést nyerhetnek (kivéve az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat), feltéve, hogy ezek az információk ügyük tekintetében relevánsak és nem minősülnek bizalmasnak az e melléklet 9. cikke értelmében, továbbá hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja őket. A fellépő érdekelt felek az információkkal kapcsolatos álláspontjukat közölhetik a Bizottsággal. Ezeket az álláspontokat figyelembe kell venni, ha azok tekintetében elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre.

    (7)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika rendelkezésre álljon, és azok érthetők, átláthatók és ellenőrizhetők legyenek.

    (8)   A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket különösen abban az esetben, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül írásban kérik a meghallgatást, és a kérelemben bemutatják, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, és szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják. A Bizottság e feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különleges okok indokolják.

    (9)   Amennyiben az információk benyújtása nem a Bizottság által meghatározott határidőn belül történik, vagy a vizsgálat komoly akadályba ütközik, akkor a rendelkezésre álló tények alapján is lehet megállapításokat tenni. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érintett fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

    (10)   A Bizottság írásban értesíti az érintett TOT-ot a vizsgálat megkezdéséről.

    5. cikk

    Előzetes felügyeleti intézkedések

    (1)   Az e határozat 43. cikkében említett, a TOT-okból származó termékeket különleges felügyeletnek vethetik alá.

    (2)   Az előzetes felügyeleti intézkedéseket a Bizottság fogadja el az e melléklet 10. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.

    (3)   Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésüket követő hat hónap után következő újabb hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

    (4)   A Bizottság és a TOT illetékes hatóságai biztosítják a felügyeleti intézkedések hatékonyságát azáltal, hogy bevezetik a VI. és VII. mellékletben említett közigazgatási együttműködési eljárásokat.

    6. cikk

    Átmeneti védintézkedések meghozatala

    (1)   Az uniós termelők gazdasági és/vagy pénzügyi helyzetének nehezen helyrehozható romlását érintő kellően indokolt sürgős esetekben ideiglenes intézkedéseket lehet alkalmazni. Az átmeneti intézkedések legfeljebb 200 napig alkalmazhatók. Az átmeneti intézkedéseket a Bizottság fogadja el az e melléklet 10. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően. Rendkívül sürgős esetekben a Bizottság azonnal alkalmazandó ideiglenes védintézkedéseket fogad el az e melléklet 10. cikkében említett eljárással összhangban.

    (2)   Amennyiben az ideiglenes intézkedés a 2. cikkben foglalt feltételek nem teljesülése miatt hatályát veszti, az ideiglenes intézkedések következtében beszedett vámot automatikusan vissza kell téríteni.

    7. cikk

    Végleges intézkedések bevezetése

    (1)   Ha a végleges tényállás azt mutatja, hogy a 2. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a Bizottság határozatot fogad el a vizsgálat befejezéséről és az eljárás lezárásáról a 4. cikkben említett vizsgálati eljárásnak megfelelően. A Bizottság – kellő figyelemmel a 9. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – közzéteszi az összes vonatkozó tény és jogszabály alapján hozott megállapításait és megindokolt következtetéseit.

    (2)   Amennyiben a végleges tényállás azt mutatja, hogy teljesülnek a 2. cikkben meghatározott feltételek, az e melléklet 4. cikkében említett vizsgálati eljárás szerint a Bizottság határozatot fogad el végleges védintézkedések meghozataláról. A Bizottság – kellő figyelemmel a 9. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé, valamint haladéktalanul értesíti a TOT-hatóságokat a szükséges védintézkedések meghozataláról szóló döntésről.

    8. cikk

    A védintézkedések időtartama és felülvizsgálata

    (1)   Védintézkedés csak addig marad hatályban, amíg az a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében szükséges. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a három évet, kivéve, ha a (2) bekezdés szerint meghosszabbították.

    (2)   A védintézkedés kezdeti időtartamát kivételes esetben legfeljebb két évvel meg lehet hosszabbítani, feltéve, hogy a védintézkedés továbbra is szükségesnek bizonyul a komoly nehézségek elhárítására vagy orvosolására.

    (3)   Az időtartam minden, (2) bekezdés szerinti meghosszabbítását egy, valamely tagállam, bármely jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező bármely, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró szövetség kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indított vizsgálatnak kell megelőznie, amennyiben elegendő első látásra elfogadható bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a védintézkedésre továbbra is szükség van.

    (4)   A vizsgálat megkezdését a 4. cikkel összhangban közzéteszik, és a védintézkedés a vizsgálat eredményéig hatályban marad. A vizsgálat és az e cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbításra vonatkozó döntés meghozatala a 6. és 7. cikknek megfelelően történik.

    9. cikk

    Titoktartás

    (1)   Az e határozat alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel. Bizalmas jellegű vagy az e határozat alapján bizalmas alapon szolgáltatott információk nem hozhatók nyilvánosságra az információ szolgáltatójának kifejezett engedélye nélkül.

    (2)   Minden bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amiért az információ bizalmasnak minősül. Amennyiben a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozatlannak tűnik, az információ szolgáltatója viszont nem kívánja nyilvánosságra hozni az információt, és nem kívánja engedélyezni annak általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor az adott információ figyelmen kívül hagyható.

    (3)   Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

    (4)   Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyeken az e határozat szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

    10. cikk

    A bizottság eljárása

    (1)   A Bizottságot a 260/2009/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

    (2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

    (3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

    (4)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

    (1)  A Tanács 2009. február 26-i 260/2009/EK rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).

    Top