Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011R1259

A Bizottság 1259/2011/EU rendelete ( 2011. december 2. ) az élelmiszerekben a dioxinok, dioxinszerű PCB-k és a nem dioxinszerű PCB-k felső határértékei tekintetében az 1881/2006/EK rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

HL L 320., 2011.12.3, p. 18–23 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 24/05/2023; közvetve hatályon kívül helyezte: 32023R0915

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1259/oj

3.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/18


A BIZOTTSÁG 1259/2011/EU RENDELETE

(2011. december 2.)

az élelmiszerekben a dioxinok, dioxinszerű PCB-k és a nem dioxinszerű PCB-k felső határértékei tekintetében az 1881/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló, 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az egyes élelmiszerekben található dioxinok és dioxinszerű PCB-k felső határértékeit.

(2)

A dioxinok egy 75 poliklórozott dibenzo-p-dioxin (PCDD) és 135 poliklórozott dibenzo-furán (PCDF) rokonvegyületből álló csoporthoz tartoznak, amelynek tagjai közül 17 jelent toxikológiai veszélyt. A poliklórozott bifenilek (PCB-k) egy 209 különböző rokonvegyületből álló csoportot alkotnak, amely toxikológiai jellemzői alapján két alcsoportra osztható: 12 rokonvegyület a dioxinokhoz hasonló toxikológiai jellemzőket mutat, ezért ezeket gyakran „dioxinszerű PCB”-knek (DL-PCB-knek) nevezik. A többi PCB toxicitása nem hasonlít a dioxinokéhoz, hanem más toxikológiai jellemzőik vannak, ezért „nem dioxinszerű PCB-knek” (NDL-PCB-knek) nevezik őket.

(3)

A dioxinok és a DL-PCB-k minden egyes rokonvegyülete különböző szintű toxicitást mutat. Ahhoz, hogy ezeknek a különböző vegyületeknek a toxicitása összegezhető legyen, a kockázatfelmérés és a hatósági ellenőrzés megkönnyítése érdekében bevezették a toxicitási egyenérték-tényező (TEF) fogalmát. Ennek eredményeként az egyes, toxikológiai veszélyt jelentő dioxin- és dioxinszerű PCB-rokonvegyületekre vonatkozó valamennyi vizsgálati eredményt egy számszerűsíthető egységben, a TCDD toxicitási egyenértékben (TEQ-ben) fejezik ki.

(4)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005. június 28–30-án szakértői munkaértekezletet tartott a TEF-értékekről, amelyeket a WHO 1998-ban állapított meg. Jó néhány TEF-érték, pl. a PCB-k, az oktaklór-vegyületek és a pentaklór-furánok értékei megváltoztak. Az új TEF-értékek hatásáról szóló adatokat és a legújabb előfordulási adatokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) „Results of the monitoring of dioxin levels in food and feed” (Az élelmiszerek és takarmányok dioxintartalmára vonatkozó monitoring eredményei) című tudományos jelentésében (3) gyűjtötték össze. A PCB-k felső határértékeit ezért helyénvaló az új értékek figyelembevételével felülvizsgálni.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete a Bizottság kérésére véleményt fogadott el az élelmiszerekben és a takarmányokban előforduló NDL-PCB-kről (4).

(6)

A takarmányokban és az élelmiszerekben előforduló összes NDL-PCB mennyiségének kb. felét hat marker vagy indikátor PCB (28, 52, 101, 138, 153 és 180) teszi ki. Ezek együttes mennyisége az előfordulás és a humán expozíció tekintetében megfelelő markernek tekinthető, ezért ezt kell megtenni felső határértéknek.

(7)

A felső határértékek az EFSA „Results of the monitoring of non dioxin-like PCBs in food and feed” (Az élelmiszerekben és a takarmányokban előforduló nem dioxinszerű PCB-k monitoringjának eredményei) című tudományos jelentésében (5) összeállított, legfrissebb előfordulási adatok figyelembevételével kerültek megállapításra. Noha a mennyiségi meghatározás tekintetében alacsonyabb határértékeket (limit of quantification, LOQ) is el lehet érni, megállapítható, hogy a mennyiségi meghatározásnak a laboratóriumok nagy része által elért alsó határa 1 μg/kg zsír vagy akár 2 μg/kg zsír. Ha nagyon szigorú felső határértékek kerülnének megállapításra, akkor a vizsgálati eredmény felső határos értékként való kifejezése néhány esetben a felső határértékhez közeli szintet eredményezne, még ha PCB-ket nem is lehetett mennyiségileg meghatározni. Az is megállapítást nyert, hogy bizonyos élelmiszerkategóriákra nem volt túl sok adat. Helyénvaló lenne ezért a felső határértékeket három év múlva felülvizsgálni egy olyan, több adatot tartalmazó adatbázis alapján, amelyet a kis anyagmennyiségek meghatározásához kellően érzékeny vizsgálati módszerrel hoznak létre.

(8)

Finnország és Svédország engedélyt kapott eltérésre, amely szerint forgalomba hozhatnak a Balti-térségből származó, a területükön történő fogyasztásra szánt olyan halat, amely dioxinszintje magasabb, mint a halakban előforduló dioxinokra, illetve a dioxinokra és a DL-PCB-kre együttesen megállapított felső határértékek. A két tagállam teljesítette a fogyasztók étrendi ajánlásokról való tájékoztatására vonatkozó feltételeket. Minden évben közlik a Bizottsággal a Balti-térségből származó halakban található dioxin-szintek ellenőrzésének eredményét, és jelentést tesznek a Balti-térségből származó dioxinokkal szembeni humán expozíció csökkentésére hozott intézkedésekről.

(9)

A Finnország és Svédország által elvégzett, a dioxinok és a DL-PCB-k szintjének ellenőrzésekor született eredmények alapján az engedélyezett eltérés bizonyos halfajokra korlátozható. Mivel a dioxinok és a PCB-k tartósan jelen vannak a környezetben és így a halakban is, helyénvaló ezt az eltérést határozatlan időre engedélyezni.

(10)

A kifogott vadon élő lazacra Lettország ahhoz hasonló eltérésért folyamodott, mint amelyet Finnország és Svédország kapott. Ennek érdekében Lettország bebizonyította, hogy területén a dioxinoknak és a DL-PCB-knek való humán expozíció nem magasabb, mint bármely tagállamban a legmagasabb átlagos szint, és megfelelően működő rendszerük van annak biztosítására, hogy a fogyasztókat teljeskörűen tájékoztassák arról, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak étrendjükben ajánlott korlátozniuk a Balti-térségből származó halaknak fogyasztását. Ezen felül nyomon kell követniük a Balti-térségből származó halakban található dioxinok és DL-PCB-k szintjét, és évente jelentést kell róla tenniük a Bizottságnak, valamint jelentést kell benyújtaniuk a Balti-térségből származó halakkal az emberi szervezetbe bevitt dioxinok és DL-PCB-k csökkentésére meghozott intézkedésekről és eredményekről. Lettország végrehajtotta a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a PCB-kre vonatkozó uniós felső határértékeknek nem megfelelő halakat és haltermékeket más tagállamokban ne forgalmazzák.

(11)

Mivel a Balti-térségből származó halak NDL-PCB-kkel való szennyezettsége a dioxinokkal és DL-PCB-kkel való szennyezettséghez hasonló, és mivel az NDL-PCB-k is igen tartósan jelen vannak a környezetben, helyénvaló hasonló eltérést engedélyezni az NDL-PCB-k jelenlétére is, mint amilyet a Balti-térségből származó dioxinok és DL-PCB-k előfordulására engedélyeztek.

(12)

Az EFSA felkérést kapott arra, hogy nyilvánítson tudományos véleményt a juh- és szarvasmájban előforduló dioxinok és dioxinszerű PCB-k jelenlétéről, és arról, hogy helyénvaló-e a májban és a belőle származó termékekben előforduló dioxinra és PCB-kre a jelenlegi, zsírhoz viszonyított helyett termékre vonatkoztatott felső határértékeket megállapítani. Ezért amint rendelkezésre áll az EFSA véleménye, a májról és a belőle készült termékekről szóló rendelkezéseket felül kell vizsgálni, különös tekintettel a juh- és szarvasmájra vonatkozó rendelkezésekre. Addig is helyénvaló a dioxinok és PCB-k felső határértékét zsírhoz viszonyítva megállapítani.

(13)

Az 1 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre eddig nem vonatkozott a dioxinok és a DL-PCB-k felső határértéke, mert ezek az élelmiszerek általában csak kis mértékben járulnak hozzá a humán expozícióhoz. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor az élelmiszer kevesebb, mint 1 % zsírt tartalmaz, de a zsír dioxin- és DL-PCB-szintje nagyon magas. Helyénvaló ezért az ilyen élelmiszerekre a felső határértéket termékre viszonyítva alkalmazni. Figyelembe véve, hogy bizonyos kis zsírtartalmú élelmiszerekre a felső határérték termékre vonatkoztatva van meghatározva, helyénvaló a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre termékre vonatkoztatva meghatározott felső határértéket alkalmazni.

(14)

A csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben előforduló dioxinok és DL-PCB-k ellenőrzési adatainak fényében helyénvaló a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben előforduló dioxin- és dioxinszerű PCB-kre konkrét alacsonyabb felső határértékeket megállapítani. A Német Szövetségi Kockázatbecslő Intézet azzal a konkrét kéréssel fordult az EFSÁ-hoz, hogy értékelje a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben előforduló dioxinok és dioxinszerű PCB-k előfordulásának a csecsemőkre és kisgyermekekre jelentett kockázatát. Ezért amint az EFSA véleménye rendelkezésre áll, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekről szóló rendelkezéseket felül kell vizsgálni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az „Ideiglenes eltérések” cím helyébe „Eltérések” lép.

b)

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az 1. cikktől eltérve, Finnország, Svédország és Lettország engedélyezheti a melléklet 5.3. pontja alatt dioxinokra és/vagy dioxinszerű PCB-kre és/vagy nem dioxinszerű PCB-kre meghatározott határértékeknél magasabb értékeket mutató, a Balti-térségből származó és a területükön fogyasztásra szánt, kifogott vadon élő lazac (Salmo salar) és a belőle készült termékek saját piacukon való forgalomba hozatalát, feltéve, hogy rendelkeznek olyan rendszerrel, amely biztosítja, hogy a fogyasztókat teljeskörűen tájékoztassák arról, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak étrendjükben ajánlott korlátozniuk a Balti-térségből származó, kifogott vadon élő lazac és a belőle készült termékek fogyasztását.

Finnország, Svédország és Lettország továbbra is végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a melléklet 5.3. pontjának nem megfelelő, kifogott vadon élő lazacot és a belőle készült termékeket ne forgalmazzák más tagállamokban.

Finnország, Svédország és Lettország minden évben jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak az étrendi ajánlásokról való eredményes tájékoztatása, valamint annak érdekében, hogy a felső határértékeknek nem megfelelő, kifogott vadon élő lazacot és a belőle készült termékeket más tagállamokban ne hozzák forgalomba. Ezenkívül az intézkedések eredményességét bizonyítékokkal igazolják.”

c)

A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az 1. cikktől eltérve, Finnország és Svédország engedélyezheti a melléklet 5.3. pontja alatt dioxinokra és/vagy dioxinszerű PCB-kre és/vagy nem dioxinszerű PCB-kre meghatározott határértékeknél magasabb értékeket mutató, a Balti-térségből származó és a területükön fogyasztásra szánt, kifogott vadon élő, 17 cm-nél nagyobb hering (Clupea harengus), kifogott vadon élő szaiblingfajok (Salvelinus spp.), kifogott vadon élő folyami ingola (Lampetra fluviatilis), kifogott vadon élő tengeri pisztráng (Salmo trutta) és a belőlük készült termékek saját piacukon való forgalomba hozatalát, feltéve, hogy rendelkeznek olyan rendszerrel, amely biztosítja, hogy a fogyasztókat teljeskörűen tájékoztassák arról, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak étrendjükben ajánlott korlátozniuk a Balti-térségből származó, kifogott vadon élő 17 cm-nél nagyobb hering, kifogott vadon élő szaiblingfajok, kifogott vadon élő folyami ingola, kifogott vadon élő tengeri pisztráng és a belőlük készült termékek fogyasztását.

Finnország és Svédország továbbra is végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a melléklet 5.3. pontjának nem megfelelő, kifogott vadon élő, 17 cm-nél nagyobb heringet, kifogott vadon élő szaiblingfajokat, kifogott vadon élő folyami ingolát, kifogott vadon élő tengeri pisztrángot és a belőle készült termékeket ne forgalmazzák más tagállamokban.

Finnország és Svédország minden évben jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak az étrendi ajánlásokról való eredményes tájékoztatása, valamint annak érdekében, hogy a felső határértékeknek nem megfelelő halat és a belőle készült termékeket más tagállamokban ne hozzák forgalomba. Ezenkívül az intézkedések eredményességé bizonyítékokkal igazolják.”

2.

A melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2)  HL L 364., 2006.12.20., 5. o.

(3)  EFSA Journal 2010; 8(3):1385, http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/doc/1385.pdf

(4)  EFSA Journal (2005) 284, 1. o., http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/doc/284.pdf

(5)  EFSA Journal 2010; 8(7):1701, http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/doc/1701.pdf


MELLÉKLET

Az 1881/2006/EK rendelet mellékletében az „5. szakasz: Dioxinok és PCB-k” című szakasza a következőképpen módosul:

a)

Az „5. szakasz: Dioxinok és PCB-k” helyébe a következő szöveg lép:

5. szakasz:   Dioxinok és PCB-k (31)

Élelmiszerek

Felső határértékek

Dioxinok összege (WHO-PCDD/F-TEQ) (32)

Dioxinok és dioxinszerű pcb-k összege (WHO-PCDD/F-PCB-TEQ) (32)

A PCB 28, PCB52, PCB101, PCB138, PCB153 és PCB180 Összege (ICES – 6) (32)

5.1.

Az alábbi állatok húsa vagy az azokból készült húskészítmények (6) (az ehető belsőségek kivételével):

 

 

 

szarvasmarhafélék és juh

2,5 pg/g zsír (33)

4,0 pg/g zsír (33)

40 ng/g zsír (33)

baromfi

1,75 pg/g zsír (33)

3,0 pg/g zsír (33)

40 ng/g zsír (33)

sertés

1,0 pg/g zsír (33)

1,25 pg/g zsír (33)

40 ng/g zsír (33)

5.2.

Az 5.1. pontban említett szárazföldi állatok mája (6) és a belőlük készült termékek

4,5 pg/g zsír (33)

10,0 pg/g zsír (33)

40 ng/g fat (33)

5.3.

Hal színhúsa, halászati termékek és azokból készült termékek (25) (34), az alábbiak kivételével

kifogott vadon élő angolna

kifogott vadon élő édesvízi halak, kivéve az édesvízből kifogott diadróm halfajokat

halmáj és a belőle készült termékek

a tengeri élőlényekből készült olaj

A rákfélékre vonatkozó felső határérték a végtagok és a has színhúsára (44) alkalmazandó. A rákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsára alkalmazandó.

3,5 pg/g nedves tömeg

6,5 pg/g nedves tömeg

75 ng/g nedves tömeg

5.4.

A kifogott vadon élő édesvízi halak – kivéve az édesvízből kifogott diadróm halfajok – színhúsa és a belőle készült termékek (25)

3,5 pg/g nedves tömeg

6,5 pg/g nedves tömeg

125 ng/g nedves tömeg

5.5.

Kifogott vadon élő angolna színhúsa (Anguilla anguilla) és a belőle készült termékek

3,5 pg/g nedves tömeg

10,0 pg/g nedves tömeg

300 ng/g nedves tömeg

5.6.

Halmáj és a belőle készült termékek az 5.7. pontban említett tengeri élőlényekből készült olaj kivételével

20,0 pg/g nedves tömeg (38)

200 ng/g nedves tömeg (38)

5.7.

Tengeri élőlényekből készült olaj (halolaj, halmájolaj és más tengeri szervezetekből kivont, emberi fogyasztásra szánt olajok)

1,75 pg/g zsír

6,0 pg/g zsír

200 ng/g zsír

5.8.

Nyerstej (6) és tejtermékek (6), beleértve a vajzsírt is

2,5 pg/g zsír (33)

5,5 pg/g zsír (33)

40 ng/g zsír (33)

5.9.

Tyúktojás és tojástermékek (6)

2,5 pg/g zsír (33)

5,0 pg/g zsír (33)

40 ng/g zsír (33)

5.10.

Az alábbi állatok zsírja:

 

 

 

szarvasmarhafélék és juh

2,5 pg/g zsír

4,0 pg/g zsír

40 ng/g zsír

baromfi

1,75 pg/g zsír

3,0 pg/g zsír

40 ng/g zsír

sertés

1,0 pg/g zsír

1,25 pg/g zsír

40 ng/g zsír

5.11.

Vegyes állati zsírok

1,5 pg/g zsír

2,50 pg/g zsír

40 ng/g zsír

5.12.

Növényi olaj és zsírok

0,75 pg/g zsír

1,25 pg/g zsír

40 ng/g zsír

5.13.

Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek (4)

0,1 pg/g nedves tömeg

0,2 pg/g nedves tömeg

1,0 ng/g nedves tömeg”

b)

A 31. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(31)

Dioxinok (a poliklór-dibenzo-para-dioxinoknak (PCDD-knek) és a poliklór-dibenzo-furánoknak (PCDF-eknek) az Egészségügyi Világszervezet toxicitási egyenérték-tényezőinek (WHO-TEF-einek) segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege), valamint a dioxinok és a dioxinszerű PCB-k (a PCDD-k, PCDF-ek és a poliklór-bifenilek (PCB-k)) WHO-TEF-ek segítségével kifejezett toxicitási egyenértékeinek összege). Az Egészségügyi Világszervezet humán kockázatfelméréshez használt toxicitási egyenérték-tényezői (WHO-TEF-ek) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Vegyi Biztonsági Programja (IPCS) 2005 júniusában Genfben tartott szakértői munkaértekezletén elfogadott következtetések alapján (Martin van den Berg és mtsai, The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds. (A dioxinok és dioxinjellegű vegyületek emberekre és emlősökre vonatkozó, az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben felülvizsgált toxicitási egyenérték-tényezői) Toxicological Sciences 93(2), 223–241. o. (2006))

Rokonvegyület

TEF-érték

Dibenzo-p-dioxinok („PCDD-k”)

2,3,7,8-TCDD

1

1,2,3,7,8-PeCDD

1

1,2,3,4,7,8-HxCDD

0,1

1,2,3,6,7,8-HxCDD

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDD

0,1

1,2,3,4,6,7,8-HpCDD

0,01

OCDD

0,0003

Dibenzo-furánok (PCDF-ek)

2,3,7,8-TCDF

0,1

1,2,3,7,8-PeCDF

0,03

2,3,4,7,8-PeCDF

0,3

1,2,3,4,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,6,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDF

0,1

2,3,4,6,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,4,6,7,8-HpCDF

0,01

1,2,3,4,7,8,9-HpCDF

0,01

OCDF

0,0003

„Dioxinszerű” PCB-k nem-orto PCB-k + mono-orto PCB-k

Nem-orto PCB-k

PCB 77

0,0001

PCB 81

0,0003

PCB 126

0,1

PCB 169

0,03

Mono-orto PCB-k

PCB 105

0,00003

PCB 114

0,00003

PCB 118

0,00003

PCB 123

0,00003

PCB 156

0,00003

PCB 157

0,00003

PCB 167

0,00003

PCB 189

0,00003

Használt rövidítések: »T« = tetra; »Pe« = penta; »Hx« = hexa; »Hp« = hepta; »O« = okta; »CDD« = klór-dibenzo-dioxin; »CDF« = klór-dibenzo-furán; »CB« = klór-bifenil.”

c)

A 33. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(33)

A zsírhoz viszonyított felső határérték nem alkalmazandó a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre. A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek esetében alkalmazandó felső határérték a 2 % zsírt tartalmazó élelmiszerre vonatkozó, termékre viszonyítva megadott érték, amelyet a zsírra viszonyítva megadott felső határértékből számolnak ki a következő képlet segítségével:

A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek termékre viszonyítva kifejezett felső határértéke = az erre az élelmiszerre kifejezett zsírra viszonyítva megadott felső határérték x 0,02.”


Top