3.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/15

(1)

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló, 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az egyes leveles zöldségekben található nitrátok felső határértékeit.

(2)

Egyes esetekben – a helyes mezőgazdasági gyakorlatok terén tapasztalható fejlődések ellenére – a nitrátszint túllépi a felső határértékeket, ezért bizonyos tagállamoknak ideiglenes eltérést engedélyeztek egyes, az adott tagállamok területén termesztett és ottani fogyasztásra szánt olyan leveles zöldségek forgalomba hozatala tekintetében, amelyek nitrátszintje magasabb a megállapított felső határértékeknél.

(3)

A fejes salátában és a parajban előforduló nitrátok tekintetében megállapított felső határértékek alkalmazása óta számos vizsgálatot végeztek a nitrátoknak a fejes salátában és a parajban való előfordulásával kapcsolatos tényezőkre, valamint a fejes saláta és a paraj nitráttartalmának a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentése céljából meghozandó intézkedésekre vonatkozóan. A fejes saláta és a paraj nitrátszintjének csökkentését célzó helyes mezőgazdasági gyakorlatok terén elért előrelépés, valamint e helyes mezőgazdasági gyakorlatok szigorú alkalmazása ellenére az Unió egyes régióiban nem lehetséges következetesen biztosítani, hogy a fejes saláta és a paraj nitrátszintje a jelenlegi felső határértékek alatt maradjon. Ennek oka, hogy a nitrátoknak a salátában és a parajban való előfordulása szempontjából az éghajlat és különösen a fényviszonyok a legmeghatározóbb tényezők. Ezeket az éghajlati viszonyokat a termelő nem tudja sem irányítani, sem pedig megváltoztatni.

(4)

Annak érdekében, hogy naprakész tudományos alapot lehessen biztosítani a zöldségekben előforduló nitrátokból eredő kockázatok kezelését célzó hosszú távú stratégiához, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által elkészített, az új információkat is figyelembe vevő tudományos kockázatértékelésre volt szükség. Ennek az értékelésnek figyelembe kellett vennie minden, a kockázatokkal és előnyökkel kapcsolatos releváns szempontot; például mérlegelnie kellett a nitrát esetleges negatív hatását a zöldségfogyasztásból eredő olyan esetleges pozitív hatásokkal szemben, mint az antioxidáns hatások vagy más olyan jellemzők, amelyek valamilyen módon megszüntetik vagy ellensúlyozzák a nitrátokból eredő kockázatokat és a nitrozo-vegyületek képződését.

(5)

A Bizottság kérésére az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete (a továbbiakban: testület) 2008. április 10-én tudományos véleményt (3) fogadott el a zöldségekben előforduló nitrátokról. A testület összevetette a zöldségekből eredő nitrátexpozíció kockázatait és előnyeit. Általánosságban véve nem valószínű, hogy a zöldségekből eredő nitrátexpozíció becsült szintje kimutatható egészségi kockázatokkal jár, ezért inkább a zöldségfogyasztás elismert jótékony hatásai a fontosabbak. A testület elismerte, hogy bizonyos helyzetekben (pl. kedvezőtlen helyi/házi termesztési viszonyok esetén) eseti mérlegelésre van szükség, így például az étrend jelentős részét kitevő zöldségek, illetve a nagy mennyiségben zöldséget, például rukkolát fogyasztó egyének esetén.

(6)

A megfelelő intézkedésekről, valamint a csecsemőkre és kisgyermekekre az akut étkezési expozíció által jelentett esetleges kockázatok miatti aggodalmakról folytatott vitát követően a Bizottság az EFSA-t egy kiegészítő tudományos állásfoglalás elkészítésére kérte fel a zöldségekben előforduló nitrátokra vonatkozóan; ebben az állásfoglalásban részletesebben megvizsgálják a friss zöldségekben található nitrátokkal kapcsolatos, a csecsemőkre és kisgyermekekre jelentett esetleges kockázatokat, figyelembe véve az akut étkezési kitettséget és a nitrátok zöldségekben való jelenlétére vonatkozó legújabb adatokat, valamint a csecsemők és kisgyermekek tekintetében feltárt részletes zöldségfogyasztási adatokat, illetve hogy lehetséges lenne-e a leveles zöldségekben előforduló nitrátokra vonatkozóan megállapított jelenlegi felső határértékeknél valamivel magasabb értékeket megállapítani. A testület 2010. december 1-jén állásfoglalást fogadott el a leveles zöldségekben előforduló nitrátokból eredő, a csecsemőkre és kisgyermekekre jelentett esetleges közegészségügyi kockázatokról (4).

(7)

Állásfoglalásában a testület arra a következtetésre jutott, hogy a nitrátexpozíció a friss parajból főzött parajra vonatkozóan megállapított jelenlegi vagy előirányzott felső határértékek mellett valószínűleg nem jelent egészségügyi problémát; mindamellett a kockázat nem zárható ki azon csecsemők esetében, akik naponta egynél több étkezés alkalmával fogyasztanak parajt. Az EFSA megjegyezte, hogy reprezentatív adatok hiányában nem vette figyelembe a nitráttartalomnak az élelmiszerek feldolgozása – például mosás, hámozás és/vagy főzés – miatt bekövetkező esetleges változását. Az, hogy nem vették figyelembe az élelmiszer-feldolgozás nitrátszintre gyakorolt mennyiségi hatását, az expozíció túlbecsülését eredményezheti. Az EFSA azt is megállapította továbbá, hogy a fejes saláta nitrátszintje a gyermekek egészsége szempontjából nem ad okot aggodalomra. A fejes saláta és a paraj tekintetében megállapított jelenlegi felső határértékek, illetve a jelenlegi felső határértékeknél 500 mg/kg-mal magasabbra előirányzott felső határértékek betartatásának csekély hatása lenne.

(8)

Annak érdekében, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában jogbiztonságot lehessen nyújtani azon termelők számára, amelyek szigorúan alkalmazzák a fejes saláta és a paraj nitráttartalmának a legalacsonyabb szintre való csökkentését célzó helyes mezőgazdasági gyakorlatokat, helyénvaló kis mértékben megemelni a salátában és a parajban előforduló nitrátok tekintetében megállapított felső határértékeket; ez az intézkedés nem jelent veszélyt a közegészségre.

(9)

Mivel a rukkola nitrátszintje néha nagyon magas, helyénvaló a rukkola tekintetében felső határértéket megállapítani. A rukkolára megállapított felső határértéket a nitrátszint csökkentése céljából két év elteltével felül kell vizsgálni; ez idő alatt pontosítani kell, mely tényezők játszanak szerepet a nitrátok rukkolában való előfordulásában, és teljes körűen alkalmazni kell a rukkola nitráttartalmának minimálisra való csökkentését célzó helyes mezőgazdasági gyakorlatokat.

(10)

Miután a Bizottság az EFSA-t bízta meg azzal, hogy egyetlen adatbázisba gyűjtse össze az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok, köztük a nitrátok valamennyi előfordulási adatait, helyénvaló, hogy az eredményekről közvetlenül az EFSA kapjon tájékoztatást.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

1.

A 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

2.

A 9. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok ellenőrzik az esetleg magas nitráttartalmú zöldségek, különösen a leveles zöldségek nitrátszintjét, és rendszeresen tájékoztatják az EFSA-t az ellenőrzések eredményeiről.”

3.

Az I. mellékletben az 1. szakasz: „Nitrát” helyébe e rendelet mellékletének szakasza lép.