25.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 264/13

(1)

A közösségi jogszabályok a környezetvédelem területén hozzá kívánnak járulni többek között a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, valamint az emberi egészség védelméhez, ezzel is elősegítve a fenntartható fejlődést.

(2)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (3) hangsúlyozza a megfelelő környezetvédelmi információnyújtás jelentőségét, valamint annak fontosságát, hogy a nyilvánosságnak tényleges lehetősége legyen részt venni a környezetvédelmi döntéshozatalban, növelve ezzel a döntéshozatal számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a lakossági tudatossághoz és a meghozott határozatok támogatottságához. A cselekvési program továbbá – az előző programokhoz hasonlóan (4) – támogatja a környezetvédelmi tárgyú közösségi jogszabályok hatékonyabb végrehajtását és alkalmazását, beleértve a közösségi szabályok érvényesítését, valamint a közösségi környezetvédelmi jogszabályok megsértése elleni fellépést.

(3)

1998. június 25-én a Közösség aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) egyezményét (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény). A Közösség 2005. február 17-én jóváhagyta az Aarhusi Egyezményt (5). A közösségi jog rendelkezéseinek összhangban kell lenniük az egyezménnyel.

(4)

A Közösség már elfogadott egy folyamatosan fejlődő és az Aarhusi Egyezmény céljainak eléréséhez hozzájáruló jogszabályrendszert. Gondoskodni kell az egyezmény által támasztott követelményeknek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról.

(5)

Helyénvaló az Aarhusi Egyezmény három pillérével – nevezetesen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréssel, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételével és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításával – egyetlen jogszabályban foglalkozni, valamint a célokra és a fogalommeghatározásokra vonatkozóan közös rendelkezéseket megállapítani. Ez hozzájárul a jogszabályok ésszerűsítéséhez, valamint a közösségi intézmények és szervek tekintetében meghozott végrehajtási intézkedések átláthatóságának növeléséhez.

(6)

Általános elvként az Aarhusi Egyezmény három pillérében biztosított jogok állampolgárságra, nemzetiségre, illetve lakóhelyre való tekintet nélkül kell, hogy érvényesüljenek.

(7)

Az Aarhusi Egyezmény a hatóságokat tág értelemben határozza meg, aminek alapját az az elgondolás képezi, hogy hatósági jogkör gyakorlása során jogokat kell biztosítani az egyének és szervezeteik számára. Ezért szükséges az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi intézményeket és szerveket ugyanilyen tág értelemben és funkcionális módon meghatározni. Az Aarhusi Egyezmény alapján a közösségi intézmények és szervek kizárhatók az Egyezmény hatálya alól, amennyiben bírói vagy jogalkotói minőségben járnak el. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) való koherencia miatt azonban a környezeti információhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket a jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézményekre és szervekre is alkalmazni kell.

(8)

A környezeti információ e rendelet szerinti meghatározása a környezet állapotára vonatkozó bármilyen jellegű információt magában foglal. Ez a meghatározás, amely igazodik a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) elfogadott meghatározáshoz, az Aarhusi Egyezményben foglaltakkal megegyező tartalommal bír. Az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott „dokumentum” fogalma magában foglalja az e rendelet értelmében vett környezeti információt is.

(9)

Helyénvaló, hogy e rendelet meghatározza a tervek és programok fogalmát, az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével, a hatályos EK-jog szerinti tagállami kötelezettségekkel kapcsolatosan követett megközelítéssel párhuzamosan. A „környezetet érintő terveket és programokat” a közösségi környezetvédelmi politika céljainak és prioritásainak eléréséhez való hozzájárulásukra, vagy az ezen célok elérésére gyakorolt, feltehetően jelentős hatásukra nézve kell meghatározni. A 2002. július 22-ével kezdődő tízéves időszakra a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program meghatározza a közösségi környezetvédelmi politika céljait, illetve az ezen célok elérése érdekében tervezett intézkedéseket. Ezen időszak végén el kell fogadni a következő környezetvédelmi cselekvési programot.

(10)

Tekintettel arra a tényre, hogy a környezetvédelmi jog folyamatosan fejlődik, a környezetvédelmi jog fogalommeghatározásának a közösségi környezetvédelmi politika Szerződésben megállapított céljaira kell vonatkoznia.

(11)

Az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusok esetén – amennyiben kötelező erővel és külső hatással bírnak – lehetővé kell tenni a belső felülvizsgálatot. Ehhez hasonló módon e rendeletnek a mulasztásokra is ki kell terjednie, amennyiben a környezetvédelmi jog alapján kötelezettség áll fenn egy igazgatási aktus elfogadására. Mivel a bírói vagy jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézmény vagy szerv által elfogadott intézkedések kizárhatóak, ugyanezt kell alkalmazni egyéb vizsgálati eljárások esetén is, amikor a közösségi intézmény vagy szerv igazgatási felülvizsgálati szervként jár el a Szerződés rendelkezései értelmében.

(12)

Az Aarhusi Egyezmény nyilvános hozzáférést ír elő a környezeti információhoz kérelem alapján, vagy az egyezmény hatálya alá tartozó hatóságok tevékeny terjesztése révén. Az 1049/2001/EK rendelet az Európai Parlamentre, a Tanácsra és a Bizottságra vonatkozik, illetve az ügynökségekre és hasonló szervekre, amelyeket közösségi jogi aktus hozott létre. A rendelet olyan szabályokat ír elő ezen intézmények számára, amelyek nagymértékben megfelelnek az Aarhusi Egyezményben foglalt szabályoknak. Szükséges kiterjeszteni az 1049/2001/EK rendelet alkalmazását minden más közösségi intézményre és szervre is.

(13)

Meg kell állapítani az Aarhusi Egyezmény azon rendelkezéseit, amelyek nem találhatók meg részben vagy egészben az 1049/2001/EK rendeletben, különösen a környezeti információ gyűjtésére és terjesztésére vonatkozó rendelkezéseket.

(14)

Ahhoz, hogy a környezeti információhoz való nyilvános hozzáférés joga ténylegesen érvényesüljön, elengedhetetlen a jó minőségű környezeti információ. Ennélfogva indokolt olyan szabályokat bevezetni, amelyek arra kötelezik a közösségi intézményeket és szerveket, hogy biztosítsák ezt a minőséget.

(15)

Azokban az esetekben, amikor az 1049/2001/EK rendelet kivételekről rendelkezik, ezeket az e rendeletben foglalt különös rendelkezésekre is figyelemmel a környezeti információ iránti kérelmekre is alkalmazni kell. Az elutasítás indokait a környezeti információhoz való hozzáférés vonatkozásában megszorítóan kell értelmezni, tekintetbe véve azt a közérdeket, amelyet az információ közzététele szolgál, és azt, hogy a kért információ a környezetbe jutó kibocsátásokra vonatkozik-e. A „kereskedelmi érdekek” kifejezés magában foglalja a banki minőségben eljáró intézmények vagy szervek által megkötött titoktartási megállapodásokat is.

(16)

A Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) alapján a Bizottság segítségével létrejött egy közösségi szintű hálózat bizonyos fertőző betegségek Közösségen belüli megelőzése és ellenőrzése céljából a tagállamok közötti együttműködés és koordináció elősegítésére. Az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) a nemzeti politikákat kiegészítő közösségi cselekvési programot fogad el a közegészségügy területén. Az információ és a tudás tökéletesítése a közegészség fejlesztése érdekében és az egészséget érintő veszélyekre való gyors és összehangolt reakció képessége, amelyek egyaránt e program elemei, olyan célok, amelyek egyenlő mértékben összhangban vannak az Aarhusi Egyezmény követelményeivel. Ennélfogva ezt a rendeletet a 2119/98/EK határozat és az 1786/2002/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

(17)

Az Aarhusi Egyezmény előírja, hogy az egyezményben részes felek hozzanak olyan rendelkezéseket, amelyek a nyilvánosság részvételét szolgálják a környezetet érintő tervek és a programok előkészítése során. E rendelkezéseknek ésszerű időkereteket kell tartalmazniuk, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon a kérdéses döntéshozatalról. A hatékonyság érdekében a nyilvánosság részvétele korai szakaszban szükséges, amikor minden lehetőség nyitva áll. A nyilvánosság részvételével kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a közösségi intézményeknek és szerveknek azonosítaniuk kell a nyilvánosság azon körét, amely esetlegesen részt vesz. Az Aarhusi Egyezmény előírja továbbá, hogy a felek a környezetet érintő politikák előkészítése során – a megfelelő mértékben – törekedjenek a nyilvánosság részvételének biztosítására.

(18)

Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése előírja a bírósági és egyéb felülvizsgálati eljárásokhoz való jogot a magánszemélyek és hatóságok olyan jogi aktusainak vagy mulasztásainak megtámadására, amelyek sértik a környezetre vonatkozó jogi rendelkezéseket. Az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a Szerződéssel. Ebben az összefüggésben helyénvaló, hogy e rendelet kizárólag a hatóságok jogi aktusaira és mulasztásaira vonatkozzon.

(19)

A megfelelő és hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében – beleértve a Szerződés vonatkozó rendelkezései értelmében az Európai Közösségek Bíróságánál rendelkezésre álló jogorvoslatokat is – helyénvaló, hogy az a közösségi intézmény vagy szerv, amely a kifogásolt jogi aktust kibocsátotta, illetve feltételezett igazgatási mulasztás esetén azt elmulasztotta, lehetőséget kapjon korábbi döntésének felülvizsgálatára vagy mulasztás esetén a jogi aktus kibocsátására.

(20)

A környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteknek, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak – különösen annak biztosítása érdekében, hogy ezek olyan független és elszámolható szervezetek legyenek, amelyek bizonyították, hogy elsődleges céljuk a környezetvédelem támogatása – jogosultnak kell lenniük arra, hogy kérjék egy adott közösségi intézmény vagy szervezet környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusainak, illetve környezetvédelmi jogon alapuló aktusai elmulasztásának belső ellenőrzését közösségi szinten az érintett intézmény vagy szervezet általi felülvizsgálása céljából.

(21)

Amennyiben a belső ellenőrzés iránti korábbi kérelmek sikertelenek voltak, az érintett nem kormányzati szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani eljárás indítására a Bíróságon a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(22)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak 37. cikkében kifejezett elveket,

a)

a közösségi intézményekhez vagy szervekhez beérkezett vagy általuk előállított, és azok birtokában levő környezeti információhoz történő nyilvános hozzáférés jogának biztosítása, illetve az e jog gyakorlására vonatkozó alapvető feltételek és gyakorlati szabályok meghatározása;

b)

a környezeti információ fokozatos hozzáférhetővé tétele és terjesztése a nyilvánosság körében annak érdekében, hogy biztosított legyen az ahhoz való rendszeres hozzáférés és annak terjesztése a lehető legszélesebb körben. Ennek érdekében elő kell segíteni különösen – amennyiben rendelkezésre áll – a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia használatát;

c)

a nyilvánosság részvételének biztosítása a környezetet érintő tervekkel és programokkal kapcsolatban;

d)

környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása közösségi szinten az e rendelet által megállapított feltételek szerint.

a)

„kérelmező”: a környezeti információt kérelmező bármely természetes vagy jogi személy;

b)

„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és e személyek egyesülései, szervezetei vagy csoportjai;

c)

„közösségi intézmény vagy szerv”: bármely – a Szerződés által vagy annak alapján alapított – közintézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, kivéve ha bírói vagy jogalkotói minőségben jár el. A II. címben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azonban a jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézményekre és szervekre;

d)

„környezeti információ”: minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

e)

„környezetet érintő tervek és programok”: olyan tervek és programok,

Az általános környezetvédelmi cselekvési programokat is környezetet érintő terveknek és programoknak kell tekinteni.

Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában a pénzügyi és költségvetési terveket és programokat, nevezetesen a javasolt éves költségvetésekhez kapcsolódókat, és azokat, amelyek meghatározzák az egyes projektek vagy tevékenységek finanszírozásának módját, sem a közösségi intézmények vagy szervek belső munkaprogramjait, sem a kizárólag polgári védelem céljára tervezett vészhelyzeti terveket és programokat;

f)

„környezetvédelmi jog”: közösségi jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak a Szerződés szerinti közösségi környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten;

g)

„igazgatási aktus”: közösségi intézmény vagy szerv által hozott, egyedi hatállyal, valamint környezetvédelmi jogon alapuló, jogilag kötelező és külső hatással bíró intézkedés;

h)

„igazgatási mulasztás”: közösségi intézmény vagy szerv részéről a g) pontban meghatározott igazgatási aktus elmulasztása.

a)

a Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok);

b)

a Szerződés 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás);

c)

a Szerződés 195. cikke (ombudsmani eljárások);

d)

a Szerződés 280. cikke (az OLAF eljárásai).

a)

a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és közösségi jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;

b)

az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat a közösségi intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;

c)

a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 226. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;

d)

a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;

e)

a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;

f)

a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;

g)

környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.

a)

a javaslat tervezete, amennyiben az rendelkezésre áll;

b)

az előkészítés alatt álló tervre vagy programra vonatkozó környezeti információ vagy értékelés, amennyiben rendelkezésre áll; és

c)

a részvételre vonatkozó gyakorlati szabályok, beleértve az alábbiakat:

a)

a tagállam nemzeti joga vagy joggyakorlata szerint független, nonprofit jogi személy;

b)

elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása;

c)

két évnél hosszabb ideje létezik, és aktívan a b) pontban említett cél érdekében folytat tevékenységet;

d)

a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.