Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32006D1364

    Az Európai Parlament és a Tanács 1364/2006/EK határozata ( 2006. szeptember 6. ) a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról és a 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

    HL L 262., 2006.9.22, p. 1–23 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

    ⏵A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (BG, RO, HR)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2006/1364/oj

    22.9.2006   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 262/1

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1364/2006/EK HATÁROZATA

    (2006. szeptember 6.)

    a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról és a 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére,

    tekintettel a Bizottság javaslatára,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

    a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

    a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

    mivel:

    (1)

    A transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 2003. június 26-i 1229/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) elfogadása óta szükségessé vált az új tagállamok, a csatlakozásra váró és a tagjelölt országok teljes mértékű integrálása ezen iránymutatásokba, és – adott esetben – az ezen iránymutatásoknak az Európai Unió új szomszédságpolitikájához történő további hozzáigazítása.

    (2)

    A transzeurópai energiahálózatok prioritásai a nyitottabb és nagyobb versenyt engedő belső energiapiacból erednek, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) végrehajtásának eredményeként. Az új prioritások figyelembe veszik az Európai Tanács 2001. március 23–24-i stockholmi ülésén meghozott, az energiapiac működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos következtetéseit. Különös erőfeszítéseket kell tenni a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásával kapcsolatos célkitűzés elérése érdekében, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés politikájának megvalósításához. Ezt a célt azonban a rendes piaci egyensúly aránytalan megzavarása nélkül kell elérni. A Közösség közlekedési politikájának a célkitűzéseit is teljes mértékben figyelembe kell venni, és különösen a közúti forgalomnak a csővezetékek használata révén történő csökkentésének lehetőségét.

    (3)

    Ennek a határozatnak a villamosenergia-hálózatok tagállamok közötti összekapcsolódásának a 2002. március 15–16-i barcelonai Európai Tanács által megállapított célszintje felé kell előrelépést elérni, és ezáltal javítani a hálózatok megbízhatóságát és integritását, valamint biztosítani az ellátás biztonságát és a belső piac megfelelő működését.

    (4)

    Az energetikai infrastruktúra kiépítésében és fenntartásában általában a piacgazdaság elveinek kell érvényesülniük. Ez összhangban áll a belső energiapiac megvalósítására vonatkozó közös szabályokkal és a nyitottabb és versenyzőbb belső energiapiac megteremtését célzó közös versenyjogi szabályokkal. Ennek megfelelően fejlesztésre és fenntartásra közösségi pénzügyi támogatás csak kivételes esetben adható. Az ilyen kivételeket megfelelő módon indokolni kell.

    (5)

    Az energetikai infrastruktúrát olyan módon kell kiépíteni és fenntartani – kellő figyelemmel az érintett személyekkel való konzultálásra vonatkozó jelenlegi eljárásokra –, hogy az tegye lehetővé a belső energiapiac hatékony működését, nem térve el a stratégiai, és amennyiben helyénvaló, az általános szolgáltatási feltételektől, és a közszolgáltatási kötelezettségektől.

    (6)

    A földgázhálózatok és az olefinhálózatok esetleges szinergiájának fényében, kellő fontosságot kell tulajdonítani az olefin gázhálózatok fejlesztésének és integrációjának, a közösségi iparágak olefin gázfogyasztási szükségleteinek kielégítése érdekében.

    (7)

    A prioritások a transzeurópai energiahálózatoknak a közösségi energiaellátás biztosításában és diverzifikálásában, az új tagállamok és a csatlakozásra váró és a tagjelölt országok energiahálózatainak csatlakoztatásában, valamint – az érintett tagállamokkal történt egyeztetést követően – a Közösség és a szomszédos országok energiahálózatai összehangolt működtetése biztosításában betöltött növekvő jelentőségéből is adódnak. Az Európai Közösséggel szomszédos országok valóban létfontosságú szerepet játszanak a Közösség energiapolitikájában. Ezek az országok elégítik ki a Közösség földgázigényének jelentős részét, kulcsfontosságú partnerei a primer energia Közösségbe történő szállításának, és fokozatosan a Közösség belső gáz- és energiapiacainak fontosabb szereplőivé válnak.

    (8)

    A transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos projektek közül ki kell emelni a prioritást élvező projekteket, amelyek különösen fontos szerepet töltenek be a belső energiapiac működésében vagy az energiaellátás biztonságában. A legfontosabb projektek esetében ezenkívül európai érdekeltségi nyilatkozatot kell kiadni, és ahol szükséges, megerősített koordinációt kell számukra biztosítani.

    (9)

    Az e határozat alapján előírt információk összegyűjtéséhez a Bizottságnak és a tagállamoknak lehetőség szerint az európai érdekűnek nyilvánított projektekhez kapcsolódó, már rendelkezésre álló információt kell felhasználniuk az azonos feladatok többszöri elvégzésének elkerülése céljából. Ilyen információ már rendelkezésre állhat például a közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelettel (6) összefüggésben, a TEN-projektek társfinanszírozását lehetővé tevő egyéb közösségi jogszabályokkal, és az e jogszabályok alapján meghozott, egyedi projektek jóváhagyásáról szóló határozatokkal összefüggésben, valamint a 2003/54/EK és a 2003/55/EK irányelvvel összefüggésben.

    (10)

    A transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos projektek kijelölési eljárásának biztosítania kell a 2236/95/EK rendelet zökkenőmentes alkalmazását. Az eljárás két szintre tagolódik: az első szint korlátozott számú kritériumot állapít meg a projektek kijelöléséhez, a második szint pedig a projekteket ismerteti részletesen, amelyekre „leírásként” hivatkoznak.

    (11)

    Az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek megfelelő prioritást kell élvezniük a 2236/95/EK rendelet alapján nyújtandó támogatások terén. Amikor a tagállamok más közösségi pénzügyi eszközök keretében nyújtanak be projekteket, kiemelt figyelmet kell szentelniük az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

    (12)

    A legtöbb európai érdekűnek nyilvánított projekt esetében jelentős jelenlegi vagy jövőbeli késedelemnek a várhatóan egy–két év közötti késedelem tekinthető.

    (13)

    Mivel a projektleírások változhatnak, csak indikatív módon adhatók meg. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni, hogy azokat naprakésszé tegye. Mivel a projekteknek jelentős politikai, környezeti és gazdasági hatásai lehetnek, fontos a megfelelő egyensúly megtalálása a jogszabályi felügyelet és a meghatározás rugalmassága között azon projektek esetében, amelyek potenciálisan közösségi támogatásban részesülhetnek.

    (14)

    Amennyiben az európai érdekűnek nyilvánított projektek, vagy projektek ilyen szakaszai, vagy ilyen projektcsoportok végrehajtása során akadályok merülnek fel, egy európai koordinátor léphet fel az akadályok elhárítása érdekében, ösztönözve az érintett felek közötti együttműködést, és biztosítva, hogy a megfelelő felügyeleti munka révén a Közösség tájékoztatást kapjon az elért haladásról. Az érintett tagállamok kérésére más projektek számára is rendelkezésre bocsáthatók az európai koordinátori szolgáltatások.

    (15)

    A tagállamokat fel kell kérni egyes projektek végrehajtásának az összehangolására, különösen a határokon átnyúló projektek vagy azok szakaszai esetében.

    (16)

    Kedvezőbb körülményeket kell teremteni a transzeurópai energiahálózatok fejlesztése és kiépítése számára, főleg a hálózatokért felelős szervek közötti műszaki együttműködés ösztönzése révén, a késedelmek csökkentése érdekében a tagállamokban a hálózati projektekre alkalmazandó engedélyezési eljárások végrehajtásának elősegítése révén, valamint a Közösség hálózati projektekre rendelkezésre álló alapjainak, eszközeinek és pénzügyi programjainak megfelelő mozgósítása révén. A Közösség támogatja a tagállamok által e célkitűzés megvalósítására hozott intézkedéseket.

    (17)

    Mivel a transzeurópai energiahálózatok számára előirányzott költségvetés elsősorban megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozására szolgál, a Közösség strukturális alapjai, pénzügyi programjai és eszközei tehetik lehetővé, amennyiben szükséges, ilyen – különösen a régiók közötti – rendszerösszekötő hálózatok támogatását.

    (18)

    A közös érdekű projektek kijelölése, leírása, illetve a prioritást élvező projektek – különösen az európai érdekűek – nem érinthetik a projektek, a tervek és a programok környezeti hatásvizsgálatának eredményét.

    (19)

    Az ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

    (20)

    A Bizottságnak időszaki jelentést kell készítenie ezen határozat végrehajtásáról.

    (21)

    Az e határozat rendelkezései alapján a Bizottsággal megosztandó információk többségükben valószínűleg különböző vállalatok birtokában vannak. Ezért előfordulhat, hogy az információk összegyűjtése érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük e vállalatokkal.

    (22)

    Mivel ezen irányelv tárgya és alkalmazási köre megegyezik az energiaágazatban a transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez kedvezőbb körülmények megteremtését célzó intézkedések megállapításáról szóló, 1996. március 28-i 96/391/EK tanácsi határozat (8) és az 1229/2003/EK határozat tárgyával és alkalmazási körével, ezt a két határozatot hatályon kívül kell helyezni,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Tárgy

    E határozat meghatározza a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokat kialakító közösségi fellépés jellegét és alkalmazási körét. Iránymutatásokat alakít ki a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos közösségi célkitűzések, prioritások és általános cselekvési irányok tekintetében. Ezek az iránymutatások kijelölik a transzeurópai villamosenergia- és gázhálózatokon belül a közös érdekű projekteket és a prioritást élvező projekteket, beleértve az európai érdekű projekteket is.

    2. cikk

    Hatály

    E határozatot a következőkre kell alkalmazni:

    1.

    a villamosenergia-hálózatok területén:

    a)

    az elosztóhálózatok kivételével minden nagyfeszültségű vezeték és tenger alatti összeköttetés, amennyiben ez az infrastruktúra a régiók közötti vagy nemzetközi átvitelt vagy csatlakozást biztosít;

    b)

    bármely, a rendszer megfelelő működéséhez szükséges felszerelés vagy berendezés, ideértve a védelmi, felügyeleti vagy szabályozó rendszereket is;

    2.

    a (földgázt vagy olefingázokat szállító) gázhálózatok területén:

    a)

    az elosztóhálózatok kivételével a nagynyomású gázvezetékek, amelyek a közösségi régiók ellátását belső vagy külső forrásokból biztosítják;

    b)

    a fent említett nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó föld alatti tárolólétesítmények;

    c)

    cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására, tárolására és újragázosításra alkalmas berendezések, illetve a cseppfolyósítottföldgáz-szállítók, a szállítási kapacitásoknak megfelelően;

    d)

    bármely, a rendszer megfelelő működéséhez szükséges felszerelés vagy berendezés, ideértve a védelmi, felügyeleti vagy szabályozó rendszereket is.

    3. cikk

    Célok

    A Közösség, a hatályos közösségi joggal összhangban, támogatja a transzeurópai energiahálózatok összekapcsolását, együttműködtethetőségét és fejlesztését és az ilyen hálózatok hozzáférhetőségét azzal a céllal, hogy:

    a)

    az energia fogyasztói árának mérséklése, illetve az energiaforrások diverzifikációjához való hozzájárulás érdekében ösztönözze általában a belső piac – és különösen a belső energiapiac – hatékony működését és fejlesztését, ezzel egyidejűleg elősegítse az energiaforrások ésszerű termelését, szállítását, elosztását és felhasználását, illetve a megújuló energiaforrások fejlesztését és bekapcsolását;

    b)

    megkönnyítse a Közösség hátrányos helyzetű és szigeti régióinak a fejlődését és elszigeteltségének csökkentését, ezzel is hozzájárulva a gazdasági és társadalmi kohézió erősödéséhez;

    c)

    javítsa az energiaellátás biztonságát, például a harmadik országokkal az energiaágazatban fennálló kapcsolatoknak a minden érintett fél kölcsönös érdekei alapján történő elmélyítésével, különösen az Energia Charta Szerződés, valamint a Közösség által megkötött együttműködési megállapodások keretén belül;

    d)

    hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és a környezet védelméhez, többek között a megújuló energiák felhasználása által, valamint az energia szállításához és továbbításához kapcsolódó környezeti kockázatok csökkentése által.

    4. cikk

    A fellépés prioritásai

    A transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos közösségi fellépés prioritásai – amelyeknek a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethetőknek kell lenniük – a következők:

    1.

    a villamosenergia- és a gázhálózatok tekintetében egyaránt:

    a)

    az energiahálózatoknak a belső energiapiac működését elősegítő átalakítása és fejlesztése, különösen a szűk keresztmetszetek (különösen a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek), a túlterhelés és a hiányzó összeköttetések miatt jelentkező problémák megoldása, illetve a belső piac működése és az Európai Unió bővítése miatt jelentkező – villamos energia és földgáz iránti – szükségletek figyelembevétele;

    b)

    energiahálózatok kialakítása a szigeti, az elszigetelt, a perem- és a legkülső területeken, ezzel egyidejűleg adott esetben az energiaforrások diverzifikálásának és a megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve e hálózatok összekapcsolásának támogatása;

    2.

    a villamosenergia-hálózatok tekintetében:

    a)

    a hálózatok átalakítása és fejlesztése a megújuló energiaforrásokból előállított energiatermelés integrálásának és bekapcsolásának elősegítése érdekében;

    b)

    a Közösségen belüli villamosenergia-hálózatok együttműködtethetőségének biztosítása a csatlakozásra váró országoknak, a tagjelölt országoknak, Európa egyéb országainak, valamint a földközi-tengeri és a fekete-tengeri medence országainak a hálózataival;

    3.

    a gázhálózatok tekintetében:

    a)

    a földgázhálózatok fejlesztése az Európai Közösség földgázfogyasztási szükségleteinek kielégítése és gázellátási rendszereinek ellenőrzése érdekében;

    b)

    a Közösségen belüli földgázellátó hálózatok és az európai, valamint a csatlakozásra váró és a tagjelölt országok, illetve a földközi-tengeri, a fekete-tengeri és a Kaszpi-tengeri medencében fekvő országok, továbbá a Közel-Keleten és Perzsa-öbölben található harmadik országok hálózatai együttműködtethetőségének biztosítása, továbbá a földgázlelőhelyek és szállítási útvonalak diverzifikálása.

    5. cikk

    Cselekvési irányvonalak

    Az Európai Közösség általános cselekvési irányvonalai a transzeurópai energiahálózatok területén:

    a)

    közös érdekű és prioritást élvező projektek kijelölése, beleértve az európai érdekű projekteket;

    b)

    a hálózatok fejlesztésére kedvezőbb keretfeltételek kialakítása.

    6. cikk

    A közös érdekű projektek

    (1)   A közös érdekű projektek naprakésszé tételéhez szükséges meghatározásokkal, változásokkal, leírásokkal vagy alkalmazásokkal kapcsolatos határozatok meghozatalakor a következő általános kritériumokat kell alkalmazni:

    a)

    a projektek a 2. cikk alkalmazási körébe tartoznak;

    b)

    a projektek megfelelnek a 3. illetőleg a 4. cikkben meghatározott cselekvési célkitűzéseknek és prioritásoknak;

    c)

    a projektek potenciális gazdasági életképességről tanúskodnak.

    A gazdasági életképesség értékelése költség-haszon elemzésen alapul, amely tekintetbe vesz minden költséget és hasznot, beleértve azokat is, amelyek közép- és/vagy hosszú távon, a környezeti vonatkozások, az ellátás biztonsága és a gazdasági és társadalmi kohézióhoz történő hozzájárulás tekintetében keletkeznek. Azokat a közös érdekű projekteket, amelyek valamely tagállam területéhez kapcsolódnak, az érintett tagállamnak jóvá kell hagynia.

    (2)   A közös érdekű projektek kijelölésének egyéb kritériumait a II. melléklet határozza meg. A Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint kell határozni bármely olyan módosításról, amely megváltoztatja a II. mellékletben meghatározott egyéb – a közös érdekű projektek kijelölésére szolgáló – kritériumokat.

    (3)   Kizárólag azok a III. mellékletben szereplő azon projektek, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak, valamint a II. mellékletben meghatározott projektek jogosultak a 2236/95/EK rendelet alapján nyújtandó közösségi pénzügyi támogatásra.

    (4)   A projektek indikatív leírásait, beleértve a projektek részletes leírását és adott esetben a földrajzi helyzet meghatározását, a III. melléklet tartalmazza. Ezeket a leírásokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell naprakésszé tenni. A naprakésszé tétel technikai jellegű, és a projekteknek csak a technikai változásaira, vagy például valamely meghatározott nyomvonal bizonyos szakaszának módosítására, vagy valamely projekt helyének korlátozott mértékű módosítására kell korlátozódnia.

    (5)   A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amelyet szükségesnek tartanak ahhoz, hogy a közös érdekű projektek teljesítését elősegítsék, meggyorsítsák, és a késedelem a lehető legcsekélyebb legyen, miközben megfelelnek a közösségi jognak és a környezettel kapcsolatos nemzetközi egyezményeknek, különösen az európai érdekűnek nyilvánított projektek esetében. Különösen a szükséges engedélyezési eljárásokat kell gyorsan lezárni.

    (6)   Ha valamely közös érdekű projekt egyes részei harmadik országok területéhez kötődnek, a Bizottság az érintett tagállamokkal kötött megállapodás útján javasolhatja – adott esetben a Közösség és e harmadik országok között létrejött megállapodások igazgatásának keretén belül, az Energia Charta Egyezménynek megfelelően, illetve többoldalú megállapodások keretén belül azon harmadik országok vonatkozásában, amelyek az Egyezményben szerződő felek –, hogy ezek az érintett harmadik országok a projektek kölcsönös érdekű jellegét a végrehajtás megkönnyítése érdekében ismerjék el.

    7. cikk

    Prioritást élvező projektek

    (1)   A 6. cikk (3) bekezdésében említett és a közös érdekű, prioritást élvező projekteknek az I. mellékletben meghatározott tengelyei felsorolásában említett projektek a 2236/95/EK rendelet alapján nyújtandó közösségi pénzügyi támogatás tekintetében prioritást élveznek. Az I. melléklet a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban módosítható.

    (2)   A határokon átnyúló beruházási projekteket illetően a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a nemzeti engedélyezési eljárások alapján azt a tényt, miszerint az ilyen projektek növelik két vagy több tagállam rendszerösszekötő kapacitását, és ezáltal Európa egész területén erősítik az ellátás biztonságát, az illetékes nemzeti hatóságok által történő értékelés kritériumaként kezelik.

    (3)   Az érintett tagállamok és a Bizottság a saját hatáskörükön belül és a felelős vállalkozásokkal együttműködve törekszenek a prioritást élvező projektek, különösen a határokon átnyúló projektek megvalósításának elősegítésére.

    (4)   A prioritást élvező projekteknek összeegyeztethetőknek kell lenniük a fenntartható fejlődéssel, és meg kell felelniük a következő kritériumoknak:

    a)

    jelentős hatást gyakorolnak a belső piac versenyképes működésére; és/vagy

    b)

    erősítik a Közösség ellátásának biztonságát; és/vagy

    c)

    a megújuló energiák nagyobb mértékű felhasználását eredményezik.

    8. cikk

    Európai érdekű projektek

    (1)   Európai érdekűnek nyilvánítják a 7. cikkben említett prioritást élvező projektek tengelyein elhelyezkedő válogatott projekteket, amelyek határokon átnyúló jellegűek vagy jelentős hatást gyakorolnak határokon átnyúló átviteli kapacitásra. Ezeket a projekteket az I. melléklet tartalmazza.

    (2)   A transzeurópai hálózatok költségvetéséből finanszírozandó projektek kiválasztásakor – a 2236/95/EK tanácsi rendelet 10. cikkével összhangban – a tagállamok megfelelő prioritást biztosítanak az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

    (3)   Más közösségi társfinanszírozási forrásokból finanszírozandó projektek kiválasztása során kiemelt figyelmet kell szentelni az európai érdekűnek nyilvánított projekteknek.

    (4)   Ha egy európai érdekűnek nyilvánított projekt munkálatai során jelentős késés mutatkozik vagy várható, akkor a Bizottság felkérheti az érintett tagállamokat, hogy három hónapon belül indokolják meg ezt a késést.

    Azon európai érdekűnek nyilvánított projektek esetében, amelyekhez európai koordinátort is kijelöltek, a koordinátor a késedelem okait belefoglalja jelentésébe.

    (5)   Öt évvel az európai érdekűnek nyilvánított projekt, vagy az ilyen projekt egy szakaszának teljesítése után a Bizottság a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítségével elvégzi a kérdéses projekt értékelését, amely magában foglalja annak társadalmi-gazdasági hatását, a környezetre, a tagállamok közötti kereskedelemre, illetve a területi kohézióra és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását. A Bizottság az értékelés eredményéről tájékoztatja a 14. cikkben említett bizottságot.

    (6)   Minden európai érdekűnek nyilvánított projekt, különösen azok határokon átnyúló szakaszainak esetében az érintett tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy:

    —

    a megfelelő információk rendszeres cseréjére sor kerüljön, és

    —

    szükség szerint megszervezzék a közös koordinációs üléseket.

    A közös koordinációs ülések megszervezésére a projekt egyedi szükségleteinek, például a projekt előrehaladottsági foka és a megelőzendő vagy tapasztalt nehézségek függvényében kerül sor. A közös koordinációs ülések során különös figyelmet szentelnek az értékelésnek és a nyilvános konzultációs eljárásoknak. Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon a közös koordinációs ülésekről és az ott lezajlott információcseréről.

    9. cikk

    Az európai érdekű projektek végrehajtása

    (1)   Az európai érdekű projektek gyorsan végrehajtásra kerülnek.

    A tagállamok a Bizottság által e célra kibocsátott előzetes ütemterv alapján 2007. április 12-ig elkészítik, és a Bizottságnak benyújtják a szóban forgó projektek teljesítésére vonatkozó frissített, tájékoztató jellegű ütemtervet. Ennek lehetőség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:

    a)

    a projekt ütemtervének jóváhagyását célzó eljárás lezajlásának várható idejét;

    b)

    a megvalósíthatósági tanulmány és a tervezési szakasz menetrendjét;

    c)

    a projekt felépítését; és

    d)

    a projekt átadásának időpontját.

    (2)   A 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal szoros együttműködésben a Bizottság kétévenként jelentést készít az (1) bekezdésben említett projektek előrehaladásáról.

    Azon európai érdekűnek nyilvánított projektek esetében, amelyekhez európai koordinátort is kijelöltek, a koordinátor által készített jelentések helyettesítik a kétévenkénti jelentéseket.

    10. cikk

    Az európai koordinátor

    (1)   Ha egy európai érdekűnek nyilvánított projekt során jelentős késedelem keletkezik, vagy megvalósítási nehézségek merülnek fel, beleértve azon helyzeteket, amikor a projekt harmadik országokat is érint, a Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben és az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetést követően európai koordinátort jelölhet ki. Ha szükséges, a tagállamok azt is kérhetik, hogy a Bizottság más, transzeurópai energiahálozatokat érintő projektekhez is jelöljön ki európai koordinátort.

    (2)   Az európai koordinátort főként az európai intézményekhez fűződő tapasztalata, valamint az energiapolitikával, nagyszabású projektek finanszírozásával, illetve azok társadalmi-gazdasági és környezeti értékelésével kapcsolatos ismeretei alapján választják ki.

    (3)   Az európai koordinátort kijelölő határozat meghatározza a koordinációs feladat elvégzésének módját.

    (4)   Az európai koordinátor:

    a)

    ösztönzi a projekt európai dimenzióját, valamint a projekt mozgatói és az érintett személyek közötti határokon átnyúló párbeszédet;

    b)

    hozzájárul az érintettekkel folytatott konzultációt célzó nemzeti eljárások összehangolásához; és

    c)

    évenként jelentést nyújt be a Bizottságnak a felelőssége alá tartozó projekt(ek) előrehaladásáról, és minden olyan nehézségről vagy akadályról, amely vélhetően jelentős késedelemhez vezet; a Bizottság továbbítja e jelentést az érintett tagállamnak.

    (5)   Az érintett tagállamok együttműködnek az európai koordinátorral a (4) bekezdésben említett feladatának végrehajtásában.

    (6)   A Bizottság kérheti az európai koordinátor véleményét olyan projektek vagy projektcsoportok közösségi finanszírozására irányuló kérelmek értékelése során, amelyekre őt jelölték ki.

    (7)   Az összehangolás szintjét a projekt költségeivel arányosan kell megállapítani a felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében.

    11. cikk

    Kedvezőbb körülmények

    (1)   A transzeurópai energiahálózatok fejlesztése és együttműködtethetősége kedvezőbb körülményeinek megteremtéséhez való hozzájárulás érdekében a Közösség figyelembe veszi a tagállamoknak az ezen célkitűzéssel összhangban tett erőfeszítéseit, a legnagyobb fontosságot a következő intézkedéseknek tulajdonítja, és szükség szerint támogatja őket:

    a)

    műszaki együttműködés a transzeurópai energiahálózatokért felelős szervek között, különösen a II. melléklet 1., 2. és 7. pontjában említett összeköttetések megfelelő működése érdekében;

    b)

    a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásai végrehajtásának megkönnyítése a késedelmek csökkentése érdekében, különösen az európai érdekűnek nyilvánított projektek esetében;

    c)

    a Közösség alapjaiból, eszközeiből és pénzügyi programjaiból nyújtott támogatás az ezen hálózatokra vonatkozó közös érdekű projektekhez.

    (2)   A Bizottság az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben minden kezdeményezést megtesz az (1) bekezdésben említett tevékenységek koordinálásának támogatására.

    (3)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységek végrehajtásához szükséges intézkedésekről a Bizottság határoz a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

    12. cikk

    A versenyre gyakorolt hatás

    A projektek vizsgálatakor figyelembe kell venni azoknak a versenyre és az ellátás biztonságára gyakorolt hatását. Ösztönözni kell a magánbefektetők vagy az érintett gazdasági szereplők által történő finanszírozást, amely a fő finanszírozási forma. A Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, el kell kerülni a piaci szereplők közötti verseny bármilyen torzulását.

    13. cikk

    Korlátozások

    (1)   Ez a határozat nem érinti a tagállamok vagy a Közösség pénzügyi kötelezettségvállalásait.

    (2)   Ez a határozat nem érinti a projektekről, tervekről vagy programokról készítendő környezeti hatásvizsgálatok eredményeit, amelyek e projektek későbbi engedélyezési keretét adják. Amennyiben a vonatkozó közösségi jogszabályok alapján ilyen hatásvizsgálatot kell készíteni, annak eredményeit figyelembe kell venni, mielőtt a vonatkozó közösségi jogszabályok szerint a projekt végrehajtásáról tényleges határozat születik.

    14. cikk

    A bizottság eljárása

    (1)   A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

    (2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/ EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

    Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

    (3)   A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

    15. cikk

    Jelentés

    A Bizottság e határozat végrehajtásáról kétévente jelentést készít, amelyet az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának nyújt be.

    E jelentésben figyelemmel kell lenni a II. melléklet 2., 4. és 7. pontjában említett, határokon átnyúló összeköttetéseket érintő, prioritást élvező projektek teljesítésére és a végrehajtásuk során tett előrelépésre, valamint a finanszírozásukra vonatkozó részletes szabályokra, különös tekintettel a közösségi támogatások biztosítására.

    16. cikk

    Hatályon kívül helyezés

    A 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályát veszti.

    17. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    18. cikk

    Címzettek

    Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

    az Európai Parlament részéről

    az elnök

    J. BORRELL FONTELLES

    a Tanács részéről

    az elnök

    P. LEHTOMÄKI

    (1)  HL C 241., 2004.9.28., 17. o.

    (2)  Az Európai Parlament 2005. június 7-i véleménye (HL C 124. E, 2006.5.25., 68. o.), a Tanács 2005. december 1-jei közös álláspontja (HL C 80. E, 2006.4.4., 1. o.), az Európai Parlament 2006. április 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg) és a Tanács 2006. július 24-i határozata.

    (3)  HL L 176., 2003.7.15., 11. o.

    (4)  HL L 176., 2003.7.15., 37. o. A 2004/85/EK tanácsi irányelvvel (HL L 236., 2004.7.7., 10. o.) módosított irányelv.

    (5)  HL L 176., 2003.7.15., 57. o.

    (6)  HL L 228., 1995.9.23., 1. o. A legutóbb az 1159/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 16. o.) módosított rendelet.

    (7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

    (8)  HL L 161., 1996.6.29., 154. o.

    I. MELLÉKLET

    TRANSZEURÓPAI ENERGIAHÁLÓZATOK

    Prioritást élvező projektek tengelyei, beleértve az európai érdekű projektek helyét, a 7. és 8. cikkekben meghatározottak szerint

    Alább látható a prioritást élvező projektek egyes tengelyein végrehajtandó prioritást élvező projektek felsorolása, beleértve az európai érdekű projekteket.

    VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK

    EL.1.

    Franciaország – Belgium – Hollandia – Németország:

     

    villamosenergia-hálózatok megerősítése a Benelux-államokban tapasztalt túlterhelés problémájának megoldására.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Avelin (FR) – Avelgem (BE)-vezeték

     

    Moulaine (FR) – Aubange (BE)-vezeték

    EL.2.

    Olaszország franciaországi, ausztriai, szlovéniai és svájci határai:

     

    a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Lienz (AT) – Cordignano (IT)-vezeték

     

    Új összeköttetés Olaszország és Szlovénia között

     

    Nyugat-Udine (IT) – Okroglo (SI)-vezeték

     

    S.Fiorano (IT) – Nave (IT) – Gorlago (IT)-vezeték

     

    Észak-Velence – Cordignano (IT)-vezeték

     

    St. Peter (AT) – Tauern (AT)-vezeték

     

    Südburgenland (AT) – Kainachtal (AT)-vezeték

     

    Ausztria – Olaszország (Thaur-Brixen) összeköttetés a brenneri vasúti alagúton keresztül

    EL.3.

    Franciaország – Spanyolország – Portugália:

     

    a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelésére ezen országok és az Ibériai-félsziget között és hálózatfejlesztés a szigeti régiókban.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Sentmenat (ES) – Bescanό (ES) – Baixas (FR)-vezeték

     

    Valdigem (PT) – Douro Internacional (PT) – Aldeadávila (ES)-vezeték és a „Douro Internacional” létesítményei

    EL.4.

    Görögország – balkáni országok – UCTE rendszer:

     

    a villamos energia infrastruktúrájának a fejlesztése Görögországnak az UCTE rendszerhez történő kapcsolódása, valamint a délkelet-európai villamosenergia-piac fejlesztésének elősegítése céljából.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projektet:

     

    Philippi (EL) – Hamidabad (TR)-vezeték

    EL.5.

    Egyesült Királyság – a kontinentális Európa és Észak-Európa:

     

    a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak kialakítása/növelése és a tengeri szélerőművek lehetséges bekapcsolása.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projektet:

     

    Tenger alatti kábel Anglia (UK) és Hollandia összekapcsolására

    EL.6.

    Írország – Egyesült Királyság:

     

    a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése és a tengeri szélerőművek lehetséges bekapcsolása.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projektet:

     

    Tenger alatti vezeték Írország és Wales (UK) összekapcsolására

    EL.7.

    Dánia – Németország – a balti gyűrű (benne Norvégia – Svédország – Finnország – Dánia – Németország – Lengyelország – a balti államok – Oroszország):

     

    a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése és a tengeri szélerőművek lehetséges bekapcsolása.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Kassø (DK) – Hamburg/Dollern (DE)-vezeték

     

    Hamburg/Krümmel (DE) – Schwerin (DE)-vezeték

     

    Kassø (DK) – Revsing (DK) – Tjele (DK)-vezeték

     

    V.Hassing (DK) – Trige (DK)-vezeték

     

    Tenger alatti kábel Skagerak 4 Dánia és Norvégia között

     

    Lengyelország–Litvánia-összeköttetés, beleértve a lengyel villamosenergia-hálózat és a Lengyelország–Németország profil megerősítését abból a célból, hogy lehetővé váljon annak a belső energiapiacban való részvétele.

     

    Tenger alatti kábel Finnország – Észtország (Estlink)

     

    A Fennoscan tenger alatti kábele Finnország és Svédország között

     

    Halle/Saale (DE) – Schweinfurt (DE)

    EL.8.

    Németország – Lengyelország – Cseh Köztársaság – Szlovákia – Ausztria – Magyarország – Szlovénia:

     

    a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Neuenhagen (DE) – Vierraden (DE) – Krajnik (PL)-vezeték

     

    Dürnrohr (AT) – Slavětice (CZ)-vezeték

     

    Új összeköttetés Németország és Lengyelország között

     

    Nagykapos (Veľký Kapušany) (SK) – Lemes (Lemešany) (SK) – Szepsi (Moldava) (SK) – Sajóivánka (HU)-vezeték

     

    Bős (Gabčikovo) (SK) – Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK)-vezeték

     

    Stomfa (Stupava) (SK) – Délkelet-Bécs (AT)-vezeték.

    EL.9.

    Földközi-tengeri tagállamok – Földközi-tengeri villamosenergia-gyűrű

     

    a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitásainak növelése a földközi-tengeri tagállamok és Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – a közel-keleti országok – Törökország között.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projektet:

     

    Villamosenergia-összeköttetés Tunézia és Olaszország között

    GÁZHÁLÓZATOK

    NG.1.

    Egyesült Királyság – a kontinentális Európa északi térsége, benne Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország és Németország – Lengyelország – Litvánia – Lettország –Észtország – Finnország – Oroszország:

     

    Gázvezetékek az európai gázellátás egyes fontosabb forrásainak összekapcsolására, a hálózatok együttműködtethetőségének javítására és az ellátás biztonságának növelésére, beleértve az Oroszországból az EU-ba – tengerparti útvonalon keresztül – vezető, valamint Oroszországból Lengyelországba és Németországba – szárazföldi útvonalon keresztül – vezető földgázvezetékeket, új vezetékek építését és a hálózati kapacitások növelését Németországban, Dániában és Svédországban, valamint ezen országok között és Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Németországban és Ausztriában, valamint ezen országok között.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Észak-európai gázvezeték

     

    Yamal – Európa-gázvezeték

     

    Dániát, Németországot és Svédországot összekötő földgázvezeték

     

    Az átviteli kapacitás növelése a Németország – Belgium – Egyesült Királyság tengelyen

    NG.2.

    Algéria – Spanyolország – Olaszország – Franciaország – a kontinentális Európa északi térsége:

     

    új gázvezetékek építése Algériából Spanyolországba, Franciaországba és Olaszországba, illetve a spanyolországi, franciaországi és olaszországi, és ezen országok közötti hálózati kapacitások növelése.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Algéria – Tunézia – Olaszország-gázvezeték

     

    Szardínián és Korzikán át vezető Algéria – Olaszország-gázvezeték franciaországi leágazással

     

    Medgas gázvezeték (Algéria – Spanyolország – Franciaország – kontinentális Európa)

    NG.3.

    A Kaszpi-tenger térségének országai – Közel-Kelet – Európai Unió:

     

    új földgázvezeték-hálózatok az új lelőhelyektől az Európai Unióba, beleértve a Törökország – Görögország, a Görögország – Olaszország, a Törökország – Ausztria és a (Nyugat-Balkánon át vezető) Görögország – Szlovénia – Ausztria földgázvezetékeket.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projekteket:

     

    Törökország – Görögország – Olaszország gázvezeték

     

    Törökország – Ausztria-gázvezeték

    NG.4.

    Cseppfolyósított földgáz- (LNG)-terminálok Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban, Cipruson és Lengyelországban:

     

    az ellátási források és belépési pontok diverzifikálása, beleértve az átviteli hálózat és az LNG-terminálok csatlakozásait.

    NG.5.

    Föld alatti földgáztárolók Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és a Balti-tenger térségében:

     

    kapacitásnövelés Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és a Balti-tenger térségében, illetve az első létesítmények kiépítése Portugáliában, Görögországban és Litvániában.

    NG.6.

    Földközi-tengeri tagállamok – Kelet-földközi-tengeri gázgyűrű:

     

    Földgázvezeték-hálózatok kialakítása és növelése a földközi-tengeri tagállamok és Líbia – Egyiptom – Jordánia – Szíria – Törökország között.

    Beleértve az alábbi európai érdekű projektet:

     

    Líbia – Olaszország-gázvezeték

    II. MELLÉKLET

    TRANSZEURÓPAI ENERGIAHÁLÓZATOK

    A közös érdekű projektek kijelölésére vonatkozó, a 6. cikk (2) bekezdésében említett további kritériumok

    VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK

    1.

    Villamosenergia-hálózatok fejlesztése a szigeti, az elszigetelt, a perem- és az ultraperem-területeken, az energiaforrások diverzifikálásának és a megújuló energiaforrások felhasználásának egyidejű elősegítésével, illetve – adott esetben – e területek hálózatainak összekapcsolása:

    —

    Írország – Egyesült Királyság (Wales)

    —

    Görögország (szigetek)

    —

    Olaszország (Szardínia) – Franciaország (Korzika) – Olaszország (kontinens)

    —

    A szigeti régiók összeköttetései, beleértve a kontinenshez történő kapcsolódást

    —

    Összeköttetések Franciaország, Spanyolország és Portugália ultraperem-területein

    2.

    A tagállamok közötti villamosenergia-összeköttetéseknek a belső piac működéséhez, illetve a villamosenergia-hálózatok megbízható és kiszámítható működéséhez szükséges fejlesztése:

    —

    Franciaország – Belgium – Hollandia – Németország

    —

    Franciaország – Németország

    —

    Franciaország – Olaszország

    —

    Franciaország – Spanyolország

    —

    Portugália – Spanyolország

    —

    Finnország – Svédország

    —

    Finnország – Észtország – Lettország – Litvánia

    —

    Ausztria – Olaszország

    —

    Olaszország – Szlovénia

    —

    Ausztria – Olaszország – Szlovénia – Magyarország

    —

    Németország – Lengyelország

    —

    Németország – Lengyelország – Cseh Köztársaság – Ausztria – Szlovákia – Magyarország

    —

    Magyarország – Szlovákia

    —

    Magyarország – Ausztria

    —

    Lengyelország – Litvánia

    —

    Írország – Egyesült Királyság (Észak-Írország)

    —

    Ausztria – Németország – Szlovénia – Magyarország

    —

    Hollandia – Egyesült Királyság

    —

    Németország – Dánia – Svédország

    —

    Görögország – Olaszország

    —

    Magyarország – Szlovénia

    —

    Málta – Olaszország

    —

    Finnország – Észtország

    —

    Olaszország – Szlovénia

    3.

    Amennyiben szükséges, a tagállamokon belüli villamosenergia-összeköttetések fejlesztése a tagállamok közötti összeköttetések hasznosítása, a belső piac működése és a megújuló energiaforrások bekapcsolása érdekében:

    —

    Valamennyi tagállam

    4.

    A tagsággal nem rendelkező országokkal – különösképpen a tagjelölt országokkal – fennálló villamosenergia-összeköttetések fejlesztése, a villamosenergia-hálózatok együttműködtethetőségéhez, megbízható és kiszámítható működéséhez vagy a villamosenergia-ellátáshoz történő hozzájárulás érdekében az Európai Közösségen belül:

    —

    Németország – Norvégia

    —

    Hollandia – Norvégia

    —

    Svédország – Norvégia

    —

    Egyesült Királyság – Norvégia

    —

    Balti villamosenergia-gyűrű: Németország – Lengyelország – Belarusz – Oroszország – Litvánia – Lettország – Észtország – Finnország – Svédország – Norvégia – Dánia

    —

    Norvégia – Svédország – Finnország – Oroszország

    —

    Földközi-tengeri villamosenergia-gyűrű: Franciaország – Spanyolország – Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – közel-keleti országok – Törökország – Görögország – Olaszország

    —

    Görögország – Törökország

    —

    Olaszország – Svájc

    —

    Ausztria – Svájc

    —

    Magyarország – Románia

    —

    Magyarország – Szerbia

    —

    Magyarország – Horvátország

    —

    Olaszország – Tunézia

    —

    Görögország – balkáni országok

    —

    Spanyolország – Marokkó

    —

    Spanyolország – Andorra – Franciaország

    —

    EU – balkáni országok – Belarusz – Oroszország – Ukrajna

    —

    Fekete-tengeri villamosenergia-gyűrű: Oroszország – Ukrajna – Románia – Bulgária – Törökország – Grúzia

    —

    Bulgária – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság/Görögország – Albánia – Olaszország vagy Bulgária – Görögország – Olaszország

    5.

    Az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok belső piacon belüli működését javító intézkedések, különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok azonosítása, a túlterhelés kezelésére vonatkozó megoldások fejlesztése, illetve az előrejelzés és a villamosenergia-hálózatok működtetése módszereinek átalakítása:

    —

    A villamosenergia-hálózatokon – különösen a határkeresztező szakaszokon – a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések azonosítása

    —

    A villamosenergia-hálózatokon belüli túlterhelések elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a villamosenergia-áramlási rendszerirányítás számára

    —

    Az előrejelzés és a villamosenergia-hálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása érdekében szükséges kiigazítása

    GÁZHÁLÓZATOK

    6.

    A földgázhálózatok új régiókba, főként a szigeti, elszigetelt, perem- és ultraperem-területekre történő kiépítése, és a földgázhálózatok ilyen régiókban való fejlesztése:

    —

    Egyesült Királyság (Észak-Írország)

    —

    Írország

    —

    Spanyolország

    —

    Portugália

    —

    Görögország

    —

    Svédország

    —

    Dánia

    —

    Olaszország (Szardínia)

    —

    Franciaország (Korzika)

    —

    Ciprus

    —

    Málta

    —

    Ultraperem-területek: Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában

    7.

    A földgázhálózat-összeköttetések fejlesztése a belső piac működése, illetve az ellátás biztonságának javítása érdekében, beleértve a különálló föld- és olefingáz-hálózatok összekapcsolását:

    —

    Írország – Egyesült Királyság

    —

    Franciaország – Spanyolország

    —

    Franciaország – Svájc

    —

    Portugália – Spanyolország

    —

    Ausztria – Németország

    —

    Ausztria – Magyarország

    —

    Ausztria – Magyarország – Szlovákia – Lengyelország

    —

    Lengyelország – Cseh Köztársaság

    —

    Szlovákia – Cseh Köztársaság – Németország – Ausztria

    —

    Ausztria – Olaszország

    —

    Görögország – balkáni országok

    —

    Ausztria – Magyarország – Románia – Bulgária – Görögország – Törökország

    —

    Franciaország – Olaszország

    —

    Görögország – Olaszország

    —

    Ausztria – Cseh Köztársaság

    —

    Németország – Cseh Köztársaság – Ausztria – Olaszország

    —

    Ausztria – Szlovénia – Horvátország

    —

    Magyarország – Horvátország

    —

    Magyarország – Románia

    —

    Magyarország – Szlovákia

    —

    Magyarország – Ukrajna

    —

    Szlovénia – balkáni országok

    —

    Belgium – Hollandia – Németország

    —

    Egyesült Királyság – Hollandia – Németország

    —

    Németország – Lengyelország

    —

    Dánia – Egyesült Királyság

    —

    Dánia – Németország – Svédország

    —

    Dánia – Hollandia

    8.

    Az LNG fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitásoknak a kereslet kielégítéséhez, a gázellátó rendszerek ellenőrzéséhez, illetve a források és szállítási útvonalak diverzifikációjához szükséges fejlesztése:

    —

    Valamennyi tagállam

    9.

    A gázszállítás (gázvezetékek) kapacitásának a szükségletek kielégítéséhez, az ellátás külső és belső forrásokból való diverzifikálásához, illetve a szállítási útvonalak diverzifikálásához szükséges fejlesztése:

    —

    Északi gázhálózat: Norvégia – Dánia – Németország – Svédország – Finnország – Oroszország – balti államok – Lengyelország

    —

    Algéria – Spanyolország – Franciaország

    —

    Oroszország – Ukrajna – EU

    —

    Oroszország – Belarusz – Ukrajna – EU

    —

    Oroszország – Belarusz – EU

    —

    Oroszország – Balti-tenger – Németország

    —

    Oroszország – balti államok – Lengyelország – Németország

    —

    Németország – Cseh Köztársaság – Lengyelország – Németország – egyéb tagállamok

    —

    Líbia – Olaszország

    —

    Tunézia – Líbia – Olaszország

    —

    Kaszpi-tengeri országok – EU

    —

    Oroszország – Ukrajna – Moldova – Románia – Bulgária – Görögország – Szlovénia – egyéb balkáni államok

    —

    Oroszország – Ukrajna – Szlovákia – Magyarország – Szlovénia – Olaszország

    —

    Hollandia – Németország – Svájc – Olaszország

    —

    Belgium – Franciaország – Svájc – Olaszország

    —

    Dánia – Svédország – Lengyelország

    —

    Norvégia – Oroszország – EU

    —

    Írország

    —

    Algéria – Olaszország – Franciaország

    —

    Algéria – Tunézia – Olaszország

    —

    Közel-Kelet – kelet-földközi-tengeri gázgyűrű – EU

    —

    Winkselei (BE) keverőberendezés az észak–déli tengelyen (gáz keverése nitrogénnel)

    —

    Kapacitásnövelés a kelet–nyugati tengelyen: Zeebrugge (BE) – Eynatten (BE)

    10.

    A belső piacon belül és a tranzitországokkal összekapcsolt földgázhálózatok működését javító intézkedések, különösen a szűk keresztmetszetek és hiányzó összeköttetések azonosítása, a túlterhelés kezelésére vonatkozó megoldások fejlesztése, illetve az előrejelzés és a földgázhálózatok hatékony és biztonságos működtetése módszereinek átalakítása:

    —

    A földgázhálózatokon – különösen a határkeresztező szakaszokon – a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések azonosítása

    —

    A földgázhálózatokon belüli torlódások elhárítására alkalmas megoldások kifejlesztése a földgázáramlási rendszerirányítás számára

    —

    Az előrejelzés és a földgázhálózatok működtetése módszereinek a belső piac működése érdekében szükséges kiigazítása

    —

    A tranzitországok földgázhálózatai általános teljesítményének, biztonságának és védelmének növelése

    11.

    Az olefingázok szállítási kapacitásának a belső piacon belüli kereslet kielégítése érdekében szükséges fejlesztése és integrálása:

    —

    Valamennyi tagállam

    III. MELLÉKLET

    TRANSZEURÓPAI ENERGIAHÁLÓZATOK

    A II. mellékletben meghatározott szempontok szerint jelenleg megnevezett közös érdekű projektek és leírásuk

    VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOK

    1.   Villamosenergia-hálózatok fejlesztése az elszigetelt régiókban

    1.1.

    Írország – Wales (UK) közötti tenger alatti kábel

    1.2.

    A déli Kikládok (EL) összekapcsolása

    1.3.

    30 kV-os víz alatti kábel-összeköttetés a Faial-, Pico- és Szent György-sziget (Azori-szigetek, PT) között

    1.4.

    A terceirai, faiali és S. Miguel-i (Azori-szigetek, PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése

    1.5.

    A madeirai (PT) hálózat összekapcsolása és megerősítése

    1.6.

    Tenger alatti kábel Szardínia (IT) – olasz kontinens

    1.7.

    Tenger alatti kábel Korzika (FR) – Olaszország

    1.8.

    Olaszország kontinens – Szicília (IT) összekapcsolása: a Sorgente (IT) – Rizziconi (IT) kapcsolat megkettőzése

    1.9.

    Új összeköttetések a Baleári- és Kanári-szigeteken (ES)

    2.   A tagállamok közötti villamosenergia-összeköttetések fejlesztése

    2.1.

    Moulaine (FR) – Aubange (BE)-vezeték

    2.2.

    Avelin (FR) – Avelgem (BE)-vezeték

    2.3.

    Németország és Belgium közötti összeköttetés

    2.4.

    Vigy (FR) – Marlenheim (FR)-vezeték

    2.5.

    Vigy (FR) – Uchtelfangen (DE)-vezeték

    2.6.

    La Praz (FR) fázistranszformátor

    2.7.

    További kapacitásnövelés a Franciaország és Olaszország között meglévő összeköttetésen keresztül

    2.8.

    Új összeköttetés Franciaország és Olaszország között

    2.9.

    Új transzpireneusi összeköttetés Franciaország és Spanyolország között

    2.10.

    Kelet-pireneusi összeköttetés Franciaország és Spanyolország között

    2.11.

    Összeköttetések Észak-Portugália és Északnyugat-Spanyolország között

    2.12.

    Sines (PT) – Alqueva (PT) – Balboa (ES)-vezeték

    2.13.

    Összeköttetés Dél-Portugália és Délnyugat-Spanyolország között

    2.14.

    Valdigem (PT) – Douro Internacional (PT) – Aldeadávila (ES)-vezeték és a „Douro Internacional” létesítményei

    2.15.

    Összeköttetések a Botteni-öböltől északra és a tenger alatti Fennoscan-kábel Finnország és Svédország között

    2.16.

    Lienz (AT) – Cordignano (IT)-vezeték

    2.17.

    Somplago (IT) – Würmbach (AT)-összeköttetés

    2.18.

    Ausztria–Olaszország (Thaur-Brixen)-összeköttetés a brenneri vasúti alagúton keresztül

    2.19.

    Összeköttetés Írország és Észak-Írország között

    2.20.

    St. Peter (AT) – Isar (DE)-vezeték

    2.21.

    Tenger alatti kábel Délkelet-Anglia és Közép-Hollandia között

    2.22.

    A Dánia és Németország közötti összeköttetések – például a Kassø–Hamburg-vezeték – megerősítése

    2.23.

    A Dánia és Svédország közötti összeköttetések megerősítése

    2.24.

    Új összeköttetés Szlovénia és Magyarország között Cirkovce (SI) – Hévíz (HU)

    2.25.

    Sajóivánka (HU) – Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK)

    2.26.

    Szepsi (Moldava) (SK) – Sajóivánka (HU)

    2.27.

    Stomfa (Stupava) (SK) – Délkelet-Bécs (AT)

    2.28.

    Lengyelország – Németország-vezeték (Neuenhagen (DE) – Vierraden (DE) – Krajnik (PL))

    2.29.

    Lengyelország – Litvánia-összeköttetés (Elk – Alytus)

    2.30.

    Tenger alatti kábel Finnország és Észtország összekapcsolására

    2.31.

    Olaszország és Szlovénia között flexibilis, váltakozó áramú átviteli rendszerek létesítése

    2.32.

    Új összeköttetések az UCTE- és a CENTREL-rendszerek összekapcsolására

    2.33.

    Dürnrohr (AT) – Slavětice (CZ)

    2.34.

    Tenger alatti vezeték Málta (MT) és Szicília (IT) összekapcsolására

    2.35.

    Új összeköttetések Olaszország és Szlovénia között

    2.36.

    Udine Ovest (IT) – Okroglo-vezeték (SI)

    3.   A tagállamokon belüli villamosenergia-összeköttetések fejlesztése

    3.1.

    Összeköttetések a dán kelet–nyugati tengelyen: a dán nyugati (UCTE) és keleti (NORDEL) hálózat közötti összeköttetés

    3.2.

    Összeköttetés a dán észak–déli tengelyen

    3.3.

    Új összeköttetések Észak-Franciaországban

    3.4.

    Új összeköttetések Délnyugat-Franciaországban

    3.5.

    Trino Vercellese (IT) – Lacchiarelle (IT)-vezeték

    3.6.

    Turbigo (IT) – Rho (IT) – Bovisio (IT)-vezeték

    3.7.

    Voghera (IT) – La Casella (IT)-vezeték

    3.8.

    S. Fiorano (IT) – Nave (IT) – Gorlago (IT)-vezeték

    3.9.

    Észak-Velence (IT) – Cordignano (IT)-vezeték

    3.10.

    Redipuglia (IT) – Nyugat-Udine (IT)-vezeték

    3.11.

    Új összeköttetések Olaszország kelet–nyugati tengelyén

    3.12.

    Tavarnuzze (IT) – Casallina (IT)-vezeték

    3.13.

    Tavarnuzze (IT) – S.Barbara (IT)-vezeték

    3.14.

    Rizziconi (IT) – Feroleto (IT) – Laino (IT)-vezeték

    3.15.

    Új összeköttetések Olaszország észak–déli tengelyén

    3.16.

    Hálózatátalakítások a megújuló energiaforrások olaszországi bekapcsolására

    3.17.

    Új szélerőmű-bekapcsolások Olaszországban

    3.18.

    Új összeköttetések Spanyolország északi tengelyén

    3.19.

    Új összeköttetések Spanyolország földközi-tengeri tengelyén

    3.20.

    Új összeköttetések a Galícia (ES) – Centro (ES)-tengelyen

    3.21.

    Új összeköttetések a Centro (ES) – Aragónia (ES)-tengelyen

    3.22.

    Új összeköttetések az Aragónia (ES) – Levante (ES)-tengelyen

    3.23.

    Új összeköttetések a spanyol déli–központi tengelyen (ES)

    3.24.

    Új összeköttetések a spanyol keleti–központi tengelyen (ES)

    3.25.

    Új összeköttetések Andalúziában (ES)

    3.26.

    Pedralva (PT) – Riba d'Ave (PT)-vezeték és a pedralvai létesítmények

    3.27.

    Recarei (PT) – Valdigem (PT)-vezeték

    3.28.

    Picote (PT) – Pocinho (PT)-vezeték (továbbfejlesztés)

    3.29.

    A meglévő Pego (PT) – Cedillo (ES)/Falagueira (PT)-vezeték és falagueirai létesítmények átalakítása

    3.30.

    Pego (PT) – Batalha (PT)-vezeték és a batalhai létesítmények

    3.31.

    Sines (PT) – Ferreira do Alentejo (PT) I.-vezeték (korszerűsítés)

    3.32.

    Új szélerőmű-bekapcsolások Portugáliában

    3.33.

    Pereiros (PT) – Zêzere (PT) – Santarém (PT)-vezeték és a zêzerei létesítmények

    3.34.

    Batalha (PT) – Rio Major (PT) I. és II.-vezeték (korszerűsítés)

    3.35.

    Carrapatelo (PT) – Mourisca (PT)-vezeték (korszerűsítés)

    3.36.

    Valdigem (PT) – Viseu (PT) – Anadia (PT)-vezeték

    3.37.

    A jelenlegi Rio Major (PT) – Palmela (PT)-vezeték elterelése Ribatejóba (PT) és a ribatejói létesítmények

    3.38.

    Thesszaloniki (EL), Lamía (EL) és Patrasz (EL) alállomások és összekötő vezetékek

    3.39.

    Az eviai (EL), lakóniai (EL) és trákiai (EL) régiók összeköttetései

    3.40.

    A Görögország kontinens peremterületein meglévő összeköttetések fejlesztése

    3.41.

    Tynagh (IE) – Cashla (IE)-vezeték

    3.42.

    Flagford (IE) – East Sligo (IE)-vezeték

    3.43.

    Összeköttetések Északkelet- és Nyugat-Spanyolországban, különösen a szélenergia-termelő kapacitásoknak a hálózathoz való csatlakoztatása

    3.44.

    Összeköttetések Baszkföldön (ES), Aragóniában (ES) és Navarrában (ES)

    3.45.

    Összeköttetések Galíciában (ES)

    3.46.

    Összeköttetések Közép-Svédországban

    3.47.

    Összeköttetések Dél-Svédországban

    3.48.

    Hamburg (DE) – Schwerin régió (DE)-vezeték

    3.49.

    Halle/Saale régió (DE) – Schweinfurt régió (DE)-vezeték

    3.50.

    Új szélerőmű-bekapcsolások Németország tengeri és parti részein

    3.51.

    Németország 380 kV-os hálózatának korszerűsítése a tengeri szélmalomparkok bekapcsolásához

    3.52.

    Összeköttetések Észak-Írországban, az írországi összekapcsolásokra vonatkozóan

    3.53.

    Összeköttetések az Egyesült Királyság északnyugati részén

    3.54.

    Összeköttetések Skóciában és Angliában a megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-termelésben történő nagyobb arányú felhasználása érdekében

    3.55.

    Új tengeri szélerőmű-bekapcsolások Belgiumban, beleértbe a 380 kV-os hálózat korszerűsítését

    3.56.

    Borssele (NL) alállomás

    3.57.

    Meddőteljesítményt kompenzáló berendezések telepítése (NL)

    3.58.

    Fázisváltók és/vagy kondenzátor akkumulátorok felszerelése Belgiumban

    3.59.

    A 380 kV-os hálózat korszerűsítése Belgiumban az import kapacitás növelése érdekében

    3.60.

    St. Peter (AT) – Tauern (AT)-vezeték

    3.61.

    Südburgenland (AT) – Kainachtal (AT)-vezeték

    3.62.

    Dunowo (PL) – Żydowo (PL) – Krzewina (PL) – Plewiska (PL)

    3.63.

    Patnów (PL) – Grudziądz (PL)

    3.64.

    Ostrów (PL) – Plewiska (PL)

    3.65.

    Ostrów (PL) – Trębaczew (Rogowiec) (PL)

    3.66.

    Plewiska (PL) – Pątnów (PL)

    3.67.

    Tarnów (PL) – Krosno (PL)

    3.68.

    Ełk (PL) – Olsztyn Matki (PL)

    3.69.

    Ełk (PL) – Narew (PL)

    3.70.

    Mikułowa (PL) – Świebodzice – Dobrzén (Groszowice) (PL)

    3.71.

    Pątnów (PL) – Sochaczew (PL) – Varsó (PL)

    3.72.

    Krsko (SI) – Bericevo (SI)

    3.73.

    A szlovén átviteli hálózat korszerűsítése 220 kV-ról 400 kV-ra

    3.74.

    Mezőköz (Medzibrod) (SK) – Liptószentmária (Liptovská Mara) (SK)

    3.75.

    Lemes (Lemešany) (SK) – Szepsi (Moldava) (SK)

    3.76.

    Lemes (Lemešany) (SK) – Nagykapos (Veľký Kapušany) (SK)

    3.77.

    Bős (Gabčikovo) (SK) – Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK)

    3.78.

    Összeköttetések Észak-Svédországban

    3.79.

    Saaremaa (EE) ellátásának 110 kV-ra alakítása

    3.80.

    Tartu (EE) energiaellátásának javítása

    3.81.

    Eesti (EE) alállomás felújítása (330 kV)

    3.82.

    Kiisa (EE), Püssi (EE) és Viljandi (EE) alállomások (110 kV) felújítása

    3.83.

    Nošovice (CZ) – Prosenice (CZ): a 400 kV-os egyes vezeték 400 kV-os kettős vezetékké való alakítása

    3.84.

    Krasíkov (CZ) – Horní Životice (CZ): új 400 kV-os egyes vezeték

    3.85.

    Új szélerőmű-bekapcsolások Máltán (MT)

    4.   A villamosenergia-összeköttetések fejlesztése tagsággal nem rendelkező államokkal

    4.1.

    Új összeköttetés Olaszország és Svájc között

    4.2.

    Filippi (GR) – Marica 3 (Bulgária)-vezeték

    4.3.

    Aminteon (GR) – Bitola (Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság)-vezeték

    4.4.

    Kardíca (GR) – Elbasan (Albánia)-vezeték

    4.5.

    Elbasan (Albánia) – Podgorica (Montenegró)-vezeték

    4.6.

    Mosztár (Bosznia és Hercegovina) alállomás és összekötő vezetékek

    4.7.

    Ernesztin (Ernestinovo) (Horvátország) alállomás és összekötő vezeték

    4.8.

    Új összeköttetések Görögország és Albánia, Bulgária és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között

    4.9.

    Filippi (GR) – Hamidabad (TR)-vezeték

    4.10.

    Tenger alatti kábel Északkelet/Kelet-Anglia és Dél-Norvégia között

    4.11.

    Eemshaven (NL) – Feda (NO) összeköttetés

    4.12.

    Tenger alatti kábel Dél-Spanyolország és Marokkó között (a meglévő összeköttetés megerősítése)

    4.13.

    Összeköttetések a balti villamosenergia-gyűrűn: Németország – Lengyelország – Oroszország – Észtország – Lettország – Litvánia – Svédország – Finnország – Dánia – Belarusz

    4.14.

    Dél-Finnország és Oroszország közötti összeköttetések

    4.15.

    Új összeköttetések Észak-Svédország és Észak-Norvégia között

    4.16.

    Új összeköttetések Közép-Svédország és Közép-Norvégia között

    4.17.

    Borgvik (S) – Hoesle (NO) – Oslo (NO) régió közötti vezeték

    4.18.

    Új összeköttetések az UCTE/CENTREL-rendszer és a balkáni országok között

    4.19.

    Összeköttetések és interfész az UCTE-rendszer és Belarusz, Oroszország és Ukrajna között, beleértve a korábban Ausztria és Magyarország, Ausztria és a Cseh Köztársaság, illetve Németország és a Cseh Köztársaság között működő HVDC egyenáramú áramátalakítók áthelyezését

    4.20.

    Összeköttetések a fekete-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Oroszország – Ukrajna – Románia – Bulgária – Törökország – Grúzia

    4.21.

    Új összeköttetések a fekete-tengeri térségben a bővített UCTE rendszer és az érintett országok hálózatainak együttműködtethetősége céljából

    4.22.

    Új összeköttetések a földközi-tengeri villamosenergia-gyűrűn: Franciaország – Spanyolország – Marokkó – Algéria – Tunézia – Líbia – Egyiptom – közel-keleti országok – Törökország – Görögország – Olaszország

    4.23.

    Tenger alatti kábel Dél-Spanyolország és Északnyugat-Algéria között

    4.24.

    Tenger alatti kábel Olaszország és Észak-Afrika (Algéria, Tunézia, Líbia) között

    4.25.

    Villamosenergia-összeköttetés Tunézia és Olaszország között

    4.26.

    Új összeköttetések a Barents-tengeri régióban/területen

    4.27.

    A Dánia és Norvégia közötti összeköttetések korszerűsítése

    4.28.

    Obermoorweiler (DE) – Meiningen (AT) – Bonaduz (CH): további kapacitásnövelés

    4.29.

    Békéscsaba (HU) – Nagyvárad (Oradea) (RO)

    4.30.

    Pécs (HU) – Zombor (Sombor) (Szerbia)

    4.31.

    Pécs (HU) – Ernesztin (Ernestinovo) (HR)

    4.32.

    Nagykapos (Veľký Kapušany) (SK) – ukrán határ

    4.33.

    Andrall (ES) – Encamp (AD): kapacitásnövelés 220 kV-ra

    4.34.

    Spanyolország – Andorra – Franciaország: összeköttetések korszerűsítése

    5.   A belső piacon az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok működését javító tevékenységek

    (Nincs meghatározva leírás)

    GÁZHÁLÓZATOK

    6.   A földgáz új régiókba való bevezetése

    6.1.

    A gázhálózat fejlesztése Belfasttól Észak-Írország (UK) északnyugati régiója irányában és – adott esetben – Írország nyugati partja felé

    6.2.

    LNG a Kanári-szigeteken (ES), Santa Cruz de Tenerifén

    6.3.

    LNG Las Palmas de Gran Canariában (ES)

    6.4.

    LNG Madeirán (PT)

    6.5.

    A svédországi gázhálózat fejlesztése

    6.6.

    Összeköttetés a Baleári-szigetek (ES) és Spanyolország kontinens között

    6.7.

    Nagynyomású leágazás Thrákiába (EL)

    6.8.

    Nagynyomású leágazás Korinthoszba (EL)

    6.9.

    Nagynyomású leágazás Északnyugat-Görögországba (EL)

    6.10.

    A Lolland- (DK) és a Falster-sziget (DK) összekapcsolása

    6.11.

    LNG Ciprus szigetén, a Vasilikos Erőműben

    6.12.

    Összeköttetés a Vasilikos (CY) LNG erőmű és Moni (CY) erőmű között

    6.13.

    LNG Kréta szigetén (EL)

    6.14.

    Nagynyomású leágazás Pátrába (EL)

    6.15.

    LNG Máltán

    7.   A gázösszeköttetések fejlesztése a belső piac keresletének kielégítése vagy az ellátás biztonságának erősítése érdekében, beleértve a különálló gázhálózatok összekapcsolását

    7.1.

    További gázvezeték-összeköttetés Írország és Skócia között

    7.2.

    Észak–déli összeköttetés, beleértve a Dublin – Belfast gázvezetéket

    7.3.

    Kompresszorállomás a Lacq (FR) – Calahorra (ES) gázvezetéken

    7.4.

    Lussagnet (FR) – Bilbao (ES) gázvezeték

    7.5.

    Perpignan (FR) – Barcelona (ES) gázvezeték

    7.6.

    A Portugáliát Dél-Spanyolországon keresztül, illetve Galíciát és Asztúriát Portugálián keresztül ellátó gázvezetékek szállítási kapacitásának növelése

    7.7.

    Puchkirchen (AT) – Burghausen (DE) gázvezeték

    7.8.

    Andorf (AT) – Simbach (DE) gázvezeték

    7.9.

    Wiener Neustadt (AT) – Sopron (HU) gázvezeték

    7.10.

    Bad Leonfelden (DE) – Linz (AT) gázvezeték

    7.11.

    Északnyugat-Görögország – Elbasan (AL) gázvezeték

    7.12.

    A Görögországot és Olaszországot összekötő gázvezeték

    7.13.

    Kompresszorállomás a görögországi főgázvezetéken

    7.14.

    Ausztria és a Cseh Köztársaság hálózatának összekötése

    7.15.

    Gázszállító folyosó Délkelet-Európában Görögországon, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságon, Szerbián, Montenegrón, Bosznián és Hercegovinán, Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül

    7.16.

    Gázszállító folyosó Ausztria és Törökország között Magyarországon, Románián és Bulgárián át

    7.17.

    Északnyugat-Európa főbb lelőhelyeit és piacait összekötő gázvezetékek az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország között

    7.18.

    Északkelet-Németország (a berlini régió) és Északnyugat-Lengyelország (a szczecini régió) összekapcsolása a Schmöllnből Lubminba (DE, a greifswaldi régió) irányuló leágazással

    7.19.

    Cieszyn (PL) – Ostrava (CZ)-gázvezeték

    7.20.

    Görlitz (DE) – Zgorzelec (PL): a földgázhálózatok kiterjesztése és összekapcsolása

    7.21.

    Bernau (DE) – Szczecin (PL) kiterjesztés

    7.22.

    Az Északi-tengeren a tengeri létesítmények összekapcsolása, vagy a dán tengeri létesítmények és az Egyesült Királyság parti létesítményeinek összekapcsolása

    7.23.

    A Franciaország és Olaszország közötti szállítási kapacitás növelése

    7.24.

    A balti gázösszeköttetés Dánia, Németország és Svédország között

    7.25.

    Winksele (BE) keverőlétesítmény az észak–déli tengelyen

    7.26.

    Zeebrugge (BE) – Eynatten (BE) kapacitásnövelés

    7.27.

    Kapacitásnövelés az északnyugati tengelyen: Zelzate (BE) – Zeebrugge (BE)

    7.28.

    Dániát és Hollandiát összekötő gázvezeték építése és a meglévő északi-tengeri termelési létesítmények összekapcsolása

    8.   Az LNG fogadására és a földgáz tárolására alkalmas kapacitások fejlesztése

    8.1.

    LNG Le Verdon-sur-Merben (FR, új terminál) és gázvezeték a lussagneti (FR) tárolóhoz

    8.2.

    LNG Fos-sur-Merben (FR)

    8.3.

    LNG Huelvában (ES), a meglévő terminál bővítése

    8.4.

    LNG Cartagenában (ES), a meglévő terminál bővítése

    8.5.

    LNG Galíciában (ES), új terminál

    8.6.

    LNG Bilbaóban (ES), új terminál

    8.7.

    LNG a valenciai régióban (ES), új terminál

    8.8.

    LNG Barcelonában (ES), meglévő terminál bővítése

    8.9.

    LNG Sinesben (PT), új terminál

    8.10.

    LNG Revithoussában (GR), a meglévő terminál bővítése

    8.11.

    LNG az Adriai-tenger északi partján (IT)

    8.12.

    Tengeri LNG terminál az Adriai-tengeren az északi part közelében (IT)

    8.13.

    LNG az Adriai-tenger déli partján (IT)

    8.14.

    LNG a Jón-tenger partján (IT)

    8.15.

    LNG a Tirrén-tenger partján (IT)

    8.16.

    LNG a Ligúr-tenger partján (IT)

    8.17.

    LNG Zeebruggében (BE, kapacitásbővítés második szakasza)

    8.18.

    LNG a kenti Isle of Grainen (UK)

    8.19.

    Második LNG-terminál építése Görögország kontinentális részén

    8.20.

    Föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztése Írországban

    8.21.

    A dél-kavalai (EL) tároló, a tengerben fekvő kimerült gázmező átalakítása

    8.22.

    A lussagnet-i tároló (FR), meglévő telep bővítése

    8.23.

    A pecorade-i tároló (FR), kimerült olajmező átalakítása

    8.24.

    Tároló elzászi területen (FR), gáztároló üregek fejlesztése

    8.25.

    Tároló a középső régióban (FR), vízvető párkány kialakítása

    8.26.

    Tároló a spanyolországi északi–déli tengelyen (új telepek) Kantábriában, Aragóniában, Castilla y Leónban, Castilla La Manchában és Andalúziában

    8.27.

    Tároló Spanyolország földközi-tengeri tengelyén (új telepek) Katalóniában, Valenciában és Murciában

    8.28.

    Tároló Carriçóban (PT), új telep

    8.29.

    Tároló Loenhutban (BE), a meglévő telep bővítése

    8.30.

    Tároló Stenlillében (DK) és Lille Torupban (DK, meglévő telep bővítése)

    8.31.

    Tároló Tonderben (DK), új telep

    8.32.

    Tároló Puchkirchenben (AT), a meglévő telep bővítése, beleértve a Penta West rendszerhez Andorf közelében csatlakozó gázvezetéket

    8.33.

    Tároló Baumgartenben (AT), új telep

    8.34.

    Tároló Haidachban (AT), új telep, beleértve az európai gázhálózathoz csatlakozó vezetéket

    8.35.

    Föld alatti gáztárolók kialakítása Olaszországban

    8.36.

    Tároló Wierzchowicében (PL), a meglévő telep bővítése

    8.37.

    Tároló Kossakowóban (PL), föld alatti hulladéklerakó fejlesztése

    8.38.

    Málta (MT) – Szicília (IT)-gázvezeték

    8.39.

    Tároló Litvániában (új telep)

    9.   A gázszállítási kapacitások (gázvezetékek) fejlesztése

    9.1.

    Az északi gázhálózat összeköttetéseinek kialakítása és fejlesztése: Norvégia – Dánia – Németország – Svédország – Finnország – Oroszország – balti államok – Lengyelország

    9.2.

    A közép-északi gázvezeték: Norvégia, Svédország, Finnország

    9.3.

    Az észak-európai gázvezeték: Oroszország, Balti-tenger, Németország

    9.4.

    Gázvezeték Oroszországból Németországba Lettországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül, beleértve a Lettországban kialakítandó föld alatti gáztároló létesítményeket („Borostyán” projekt)

    9.5.

    Finnország – Észtország-gázvezeték

    9.6.

    Új gázvezetékek Algériából Spanyolországba és Franciaországba és ezzel összefüggésben ezen országok belső hálózatának kapacitásbővítése

    9.7.

    Az Algéria – Marokkó – Spanyolország (Córdobáig tartó) gázvezeték szállítási kapacitásának bővítése

    9.8.

    Córdoba (ES) – Ciudad Real (ES)-gázvezeték

    9.9.

    Ciudad Real (ES) – Madrid (ES)-gázvezeték

    9.10.

    Ciudad Real (ES) – Földközi-tenger partja (ES)-gázvezeték

    9.11.

    Leágazások Kasztília-La Manchában (ES)

    9.12.

    Bővítés Északnyugat-Spanyolország felé

    9.13.

    Algéria – Spanyolország tenger alatti gázvezeték és gázvezetékek a Franciaországhoz való kapcsolódáshoz

    9.14.

    Az orosz lelőhelyektől az Európai Unióba Ukrajnán, Szlovákián és a Cseh Köztárságon át vezető szállítási kapacitások növelése

    9.15.

    Az orosz lelőhelyektől az Európai Unióba Belaruszon és Lengyelországon át vezető szállítási kapacitások növelése

    9.16.

    Yamal – Europe II földgázvezeték

    9.17.

    A Yagal Sud gázvezeték (a német, francia, svájci háromszögbe vezető STEGAL gázvezeték között)

    9.18.

    A keleti SUDAL vezeték (a Heppenheimhez közeli MIDAL-vezeték és az ausztriai PENTA-vezeték burghauseni csatlakozása között)

    9.19.

    A STEGAL-gázvezeték szállítási kapacitásának növelése a cseh–német határról és a lengyel–német határról Németországon keresztül további gáz más tagállamokba történő szállításához

    9.20.

    Gázvezeték a líbiai lelőhelyektől Olaszországba

    9.21.

    Gázvezeték a kaszpi-tengeri országok lelőhelyeitől az Európai Unióba

    9.22.

    Görögország – Törökország-gázvezeték

    9.23.

    Az orosz lelőhelyektől Görögországba és más balkáni országokba Ukrajnán, Moldován, Románián és Bulgárián át vezető szállítási kapacitások növelése

    9.24.

    Sztara Zagora (BG) – Ihtiman (BG)-gázvezeték

    9.25.

    Transzadriai gázvezeték – földgázvezeték a Kaszpi-tengeri régióból, Oroszországból vagy a Közel-keletről importált földgáz szállítására, amely összeköti Olaszországot és a délkelet-európai energiapiacokat

    9.26.

    Összeköttetések a német, a cseh, az osztrák és az olasz hálózatok között

    9.27.

    Az orosz lelőhelyektől Ukrajnán, Szlovákián, Magyarországon és Szlovénián át Olaszországba vezető gázvezeték

    9.28.

    A Hollandiát Németországon át Olaszországgal összekötő TENP gázvezeték szállítási kapacitásának növelése

    9.29.

    Taisnieres (FR) – Oltingue (CH) gázvezeték

    9.30.

    Gázvezeték Dániából Lengyelországba, esetleg Svédországon át

    9.31.

    Nybro (DK) – Dragør (DK)-gázvezeték, beleértve a stenlillei (DK) tárolóhoz vezető összekötő vezetéket

    9.32.

    A Barents-tengeri lelőhelyektől az Európai Unióba Svédországon és Finnországon át vezető gázhálózat

    9.33.

    Gázvezeték a Corrib-mezőtől (IE), tengeri

    9.34.

    Az algériai lelőhelyektől Olaszországba korzikai leágazással Szardínián át vezető gázvezeték

    9.35.

    A közel-keleti lelőhelyektől az Európai Unióba vezető gázhálózat

    9.36.

    Gázvezeték Norvégiából az Egyesült Királyságba

    9.37.

    Pécs (HU) – Horvátország-összeköttetés

    9.38.

    Szeged (HU) – Nagyvárad (RO)-összeköttetés

    9.39.

    Vecsés (HU) – Szlovákia-összeköttetés

    9.40.

    Beregdaróc (HU) – Ukrajna-kapacitásnövelés

    10.   A belső piacon belüli összekapcsolt gázhálózatok működését javító intézkedések

    (Nincs meghatározva leírás)

    Top