32004R0874

A Bizottság 874/2004/EK rendelete

(2004. április 28.)

a.eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a.eu felső szintű domain bevezetéséről szóló, 2002. április 22-i 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére,

a 733/2002/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nyilvántartóval folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A 733/2002/EK rendelet értelmében létrehozandó.eu felső szintű domain (TLD) bevezetésének kezdeti szakaszai a.eu TLD szervezéséért, kezeléséért és igazgatásáért felelős nyilvántartó feladatát ellátó, a Közösségben székhellyel rendelkező jogi személy kijelölésével befejeződtek. A 2003/375/EK bizottsági határozattal [2] kijelölt nyilvántartónak olyan nonprofit szervezetnek kell lennie, amely a működésével fedezi a költségeit és szolgáltatásait megfizethető áron nyújtja.

(2) Lehetővé kell tenni, hogy elektronikus úton egyszerű, gyors és hatékony eljárással lehessen domain nevet igényelni a Közösség valamennyi nyelvén, akkreditált regisztrátorokon keresztül.

(3) A regisztrátorok akkreditálását a nyilvántartónak kell elvégeznie a regisztrátorok közötti tisztességes és nyílt versenyt biztosító eljárást követően. Az akkreditálási eljárásnak objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie. Akkreditálni kizárólag azokat a feleket lehet, akik, illetve amelyek eleget tesznek a nyilvántartó által meghatározandó bizonyos alapvető műszaki követelményeknek.

(4) A regisztrátorok kizárólag az akkreditálásukat követően benyújtott, domain név bejegyzése iránti kérelmeket fogadhatják el, és azokat a beérkezés sorrendjében kell továbbítaniuk.

(5) A fogyasztói jogok védelmének erősítése érdekében, valamint a joghatóságra és az alkalmazandó jogra vonatkozó közösségi szabályok sérelme nélkül, a regisztrátorok és a bejegyzést igénylők között a közösségi jogcímeket illetően kialakult jogviták esetében az alkalmazandó jognak valamelyik tagállam jogának kell lennie.

(6) A regisztrátoroknak pontos elérhetőségi adatokat – így teljes nevet, lakcímet, illetve telephelycímet, telefonszámot és e-mail címet –, valamint a domain név műszaki üzemeltetéséért felelős természetes vagy jogi személyre vonatkozó adatokat kell kérniük az ügyfeleiktől.

(7) A nyilvántartó politikájának elő kell segítenie a Közösség valamennyi hivatalos nyelvének a használatát.

(8) A 733/2002/EK rendelet értelmében a tagállamok kérhetik, hogy hivatalos nevüket, illetve közismert elnevezésüket a.eu TLD-n közvetlenül kizárólag saját nemzeti kormányuk jegyeztethesse be. Azon országok számára, amelyek várhatóan 2004 májusát követően csatlakoznak az Európai Unióhoz, lehetővé kell tenni, hogy hivatalos nevüket, illetve közismert elnevezésüket későbbi bejegyzés céljából zárolhassák.

(9) Minden tagállamot fel kell hatalmazni arra, hogy kijelölhessen egy olyan üzemeltetőt, amely az adott tagállam hivatalos nevét és közismert elnevezését domain névként bejegyezteti. A Bizottságot is fel kell hatalmazni arra, hogy a Közösség intézményei általi használatra domain neveket válasszon ki, és kijelölje ezeknek a domain neveknek az üzemeltetőjét. A nyilvántartót fel kell hatalmazni arra, hogy egyes meghatározott domain neveket saját üzemeltetési feladataihoz tartson fenn.

(10) A 733/2002/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban több tagállam küldött a Bizottság és a többi tagállam részére taxatív jegyzéket azokról az általánosan elismert nevekről, amelyek politikai vagy területi struktúráját befolyásoló földrajzi és/vagy geopolitikai fogalmakra vonatkoznak. Ezekben a jegyzékekben olyan nevek szerepelnek, amelyek vagy nem jegyezhetők be, vagy az általános szabályok szerint csak második szintű domainen jegyezhetők be. Az e jegyzékekben szereplő nevekre nem vonatkozik az "érkezési sorrendben történő kiszolgálás" elve.

(11) Az "érkezési sorrendben történő kiszolgálás" elvén kell alapulnia azon jogviták eldöntésének, amelyek a szakaszos bejegyzés során a korábbi jogok jogosultjai között merülnek fel. A szakaszos bejegyzés lezárulását követően a domain nevek kiosztásánál az "érkezési sorrendben történő kiszolgálás" elvét kell alkalmazni.

(12) A közösségi vagy a nemzeti jog által elismert korábbi jogok védelme érdekében be kell vezetni a szakaszos bejegyzésre irányuló eljárást. A szakaszos bejegyzést két szakaszban kell végezni annak érdekében, hogy a korábbi jogok jogosultjainak megfelelő lehetőségük legyen azoknak a neveknek a bejegyeztetésére, amelyek tekintetében korábbi jogokkal rendelkeznek. A nyilvántartónak biztosítania kell, hogy a jogok fennállásának hitelesítését kijelölt hitelesítők végezzék. Az igénylők által bemutatott bizonyítékok alapján a hitelesítőknek kell elbírálniuk az adott névvel kapcsolatban támasztott igény tárgyát képező jogot. Az érintett nevet ezt követően érkezési sorrendben kell kiosztani abban az esetben, ha valamely domain névre két vagy több olyan igénylő van, aki, illetve amely korábbi jog jogosultja.

(13) A nyilvántartónak megfelelő letéti szerződést kell kötnie a szolgáltatás folyamatosságának, és különösen annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskör átruházása vagy egyéb nem várt körülmények esetén a minimális megszakítással lehessen tovább folytatni a helyi internetes közösség számára a szolgáltatásnyújtást. A nyilvántartónak meg kell felelnie a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak, elveknek, iránymutatásoknak és helyes gyakorlatnak is, nevezetesen a "WHOIS" adatbázisban szereplő adatok mennyiségét és típusát illetően. A valamely tagállami bíróság megítélése szerint rágalmazó, rasszista vagy közrendbe ütköző domain neveket zárolni kell, a bírósági döntés jogerőre emelkedését követően pedig vissza kell vonni. Az ilyen domain neveket a későbbi bejegyzés lehetősége tekintetében is zárolni kell.

(14) A domain név birtokosának halála vagy fizetésképtelensége esetén, amennyiben a bejegyzési időszak lejártáig átruházás kezdeményezésére nem került sor, a domain nevet 40 naptári napra fel kell függeszteni. Amennyiben az érintett örökösök vagy vagyonkezelők ez alatt az idő alatt a nevet nem jegyeztették be, a névnek általánosan bejegyeztethetővé kell válnia.

(15) Lehetővé kell tenni, hogy a domain neveket a nyilvántartó néhány meghatározott indok alapján visszavonhassa, miután az érintett domain név birtokosának lehetőséget adott a megfelelő intézkedések megtételére. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a domain nevek visszavonására alternatív vitarendezési eljárás (ADR) keretében kerüljön sor.

(16) A nyilvántartónak gondoskodnia kell egy olyan ADR-eljárásról, amely a spekulatív és visszaélésszerű bejegyzések lehető legeredményesebb kiküszöbölése érdekében figyelembe veszi az ezen a téren alkalmazott legjobb nemzetközi gyakorlatot, és különösen a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) vonatkozó ajánlásait.

(17) A nyilvántartónak objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján kell kiválasztania a megfelelő szakértelemmel rendelkező szolgáltatókat. Az ADR-eljárás keretében be kell tartani néhány egységes, az Internet Corporation of Assigned Names and Numbers (ICANN) által elfogadott egységes vitarendezési politikában foglaltakhoz hasonló, eljárási minimumszabályt.

(18) Tekintettel az Unió küszöbön álló bővítésére, fontos, hogy az általános szabályok e rendelettel bevezetett rendszere haladéktalanul hatályba lépjen.

(19) Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott hírközlési bizottság véleményével [3],

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 733/2002/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján megállapítja a.eu felső szintű domain (TLD) bevezetésével és funkcióival kapcsolatos általános szabályokat, valamint a bejegyzés általános elveit.

II. FEJEZET

A BEJEGYZÉSRE IRÁNYADÓ ELVEK

2. cikk

Jogosultság és a bejegyzés általános elvei

A 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő jogosult fél a.eu TLD-n egy vagy több domain nevet jegyeztethet be.

A IV. fejezet sérelme nélkül, egy adott domain nevet annak a jogosult félnek a részére kell használat céljából kiosztani, akinek, illetve amelynek a kérelme technikailag helyesen és ennek a rendeletnek megfelelően elsőként érkezett be a nyilvántartóhoz. E rendelet alkalmazásában az elsőként való beérkezés e kritériuma az "érkezési sorrendben történő kiszolgálás" elveként jelenik meg.

Miután egy domain név bejegyzése megtörtént, azt a továbbiakban mindaddig nem lehet ismételten bejegyezni, amíg a bejegyzés meghosszabbítás nélkül le nem jár, illetve amíg a domain nevet vissza nem vonják.

Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a domain neveket közvetlenül a.eu TLD-n kell bejegyezni.

A domain név bejegyzése csak azt követően válik érvényessé, hogy az igénylő a megfelelő díjat lerótta.

A.eu TLD-n bejegyzett domain nevet kizárólag a.eu domain nevek bejegyeztetésére jogosult félre lehet átruházni.

3. cikk

A domain név bejegyzése iránti kérelmek

A domain név bejegyzése iránti kérelemnek a következők összességét kell tartalmaznia:

a) az igénylő neve és címe;

b) az igénylő elektronikus úton adott megerősítése arról, hogy eleget tesz a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott általános jogosultsági feltételeknek;

c) az igénylő elektronikus úton adott nyilatkozata arról, hogy a domain név bejegyzése iránti kérelme jóhiszemű és legjobb tudomása szerint harmadik személy jogait nem sérti;

d) az igénylő elektronikus úton adott kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy teljesíteni fogja a bejegyzéssel kapcsolatos valamennyi feltételt, beleértve a viták peren kívüli rendezésére vonatkozóan a VI. fejezetben előírt politikát.

Az a)-d) pontban szereplő elemekben előforduló tárgyi tévedés a bejegyzési feltételek megsértésének minősül.

A bejegyzést követően a bejegyzés iránti kérelmek érvényességét a nyilvántartó hivatalból vagy a szóban forgó domain név bejegyzésével kapcsolatos jogvita kapcsán ellenőrzi, kivéve a 10., 12. és 14. cikk szerinti szakaszos bejegyzési eljárás keretében benyújtott kérelmeket.

4. cikk

A regisztrátorok akkreditálása

A.eu TLD alatti nevekre irányuló bejegyzési szolgáltatásokat kizárólag a nyilvántartó által akkreditált regisztrátorok nyújthatnak.

A regisztrátorokra vonatkozó akkreditálási eljárást a nyilvántartó határozza meg; az eljárásnak ésszerűnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie, továbbá hatékony és tisztességes versenyfeltételeket kell biztosítania.

A regisztrátoroknak hozzá kell férniük a nyilvántartó automatizált bejegyzési rendszeréhez, és azt használniuk kell. A nyilvántartó további alapvető műszaki követelményeket írhat elő a regisztrátorok akkreditálására vonatkozóan.

A nyilvántartó előírhatja a regisztrátorok számára, hogy előre fizessék be a nyilvántartó által ésszerű piaci becslés alapján évente megállapított bejegyzési díjat.

A nyilvántartó a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé teszi az akkreditálási eljárást, a regisztrátorok akkreditálási eljárására vonatkozó feltételeket és az akkreditált regisztrátorok jegyzékét.

Valamennyi regisztrátor a nyilvántartóval kötött szerződésben vállal kötelezettséget az akkreditálás feltételeinek és különösen az e rendeletben meghatározott általános elveknek a betartására.

5. cikk

A regisztrátorokra vonatkozó rendelkezések

A joghatóságra és az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a regisztrátor és a domain név bejegyzését igénylő között létrejött megállapodásban alkalmazandó jogként kizárólag valamely tagállam jogát lehet megjelölni, továbbá e megállapodásban kizárólag a nyilvántartó által a 23. cikk alapján kiválasztott vitarendező testület jelölhető meg, és nem jelölhető meg a Közösségen kívüli választottbíróság, illetve bíróság.

Ha egy regisztrátorhoz ugyanarra a névre több bejegyzési kérelem érkezik, a regisztrátor a kérelmeket érkezési időrendi sorrendben köteles a nyilvántartóhoz továbbítani.

A nyilvántartóhoz kizárólag az akkreditáció időpontja után érkezett kérelmek továbbíthatók.

A regisztrátoroknak valamennyi igénylőtől meg kell követelniük, hogy legalább egy, az igényelt domain név műszaki üzemeltetéséért felelős természetes vagy jogi személy pontos és megbízható elérhetőségi adatait közöljék.

A regisztrátorok – az alkalmazandó nemzeti és közösségi joggal összhangban – címkék, hitelesítő és megbízhatósági jelek rendszerét alakíthatják ki annak érdekében, hogy erősítsék a fogyasztói bizalmat az általuk bejegyzett domain neveken elérhető információk iránt.

III. FEJEZET

NYELVEK ÉS FÖLDRAJZI FOGALMAK

6. cikk

Nyelvek

A.eu domain nevek bejegyzése kizárólag azt követően kezdődhet meg, hogy a nyilvántartó értesítette a Bizottságot arról, hogy a Közösség összes hivatalos nyelvén (a továbbiakban: "hivatalos nyelvek") mód van a.eu domain nevek bejegyzésére vonatkozó kérelmek benyújtására és a bejegyzéssel kapcsolatos döntésekről szóló tájékoztatásra.

A nyilvántartó által kiadott minden olyan értesítés esetén, amely érinti valamelyik félnek a bejegyzéssel – így domain odaítélésével, átruházásával, törlésével vagy visszavonásával – kapcsolatos jogait, a nyilvántartó gondoskodik arról, hogy az ilyen értesítésre valamennyi hivatalos nyelven legyen lehetőség.

Amint a megfelelő nemzetközi szabványok rendelkezésre állnak, a nyilvántartó a hivatalos nyelvek ábécéiben szereplő bármely karaktert tartalmazó domain nevet köteles bejegyezni.

A nyilvántartó nem köteles olyan funkciók ellátására, amelyekhez a hivatalos nyelvek közé nem tartozó nyelv használata szükséges.

7. cikk

A fenntartott földrajzi és geopolitikai nevekkel kapcsolatos eljárás

Az általánosan elismert nevek jegyzékére vonatkozóan a 733/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban emelt kifogásokkal kapcsolatos eljárás során, a kifogásokról tájékoztatni kell a 2002/21/EK irányelv 22. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott hírközlési bizottság tagjait, valamint a Bizottság információs társadalommal foglalkozó főigazgatóságának főigazgatóját. A hírközlési bizottság tagjai és a főigazgató az értesítések fogadására más kapcsolattartó pontokat is kijelölhetnek.

A kifogásokról és kapcsolattartó pontok kijelöléséről szóló értesítések megküldése történhet elektronikus levélben, futárral vagy személyesen kézbesítve, illetve postai úton tértivevényes ajánlott levélben.

A kifogások elbírálását követően a nyilvántartó az internetes honlapján két névjegyzéket tesz közzé. Az egyik névjegyzék azokat a neveket tartalmazza, amelyeket a Bizottság "bejegyzésre alkalmatlan"-nak minősített, és amelyek tekintetében ilyen tartalmú értesítést küldött. A másik névjegyzék azokat a neveket tartalmazza, amelyeket a Bizottság "kizárólag második szintű domainen bejegyezhető"-nek minősített, és amelyek tekintetében a nyilvántartónak ilyen tartalmú értesítést küldött.

8. cikk

Országnevek és országjelölő alfa-2 kódok

A tagállamok (és a csatlakozó országok) kérhetik, hogy hivatalos nevüket, illetve a (2004 májusában kibővült Közösségben) egy vagy több hivatalos nyelven közismert elnevezésüket, a.eu TLD-n közvetlenül kizárólag saját nemzeti kormányuk jegyeztethesse be. E célból valamennyi tagállam (illetve csatlakozó ország) e rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül megküldi a Bizottság részére azoknak a neveknek a jegyzékét, amelyeket fenn kíván tartani, valamint annak a szervnek a megnevezését, amely a nemzeti kormányt a nevek bejegyzésével kapcsolatban képviseli.

A Bizottság értesíti a nyilvántartót a fenntartandó nevekről és a nemzeti kormányokat a nevek bejegyzésével kapcsolatban képviselő szervekről.

Azok a tagjelölt országok, amelyeknek az Európai Unióhoz történő csatlakozása 2004 májusában még nem esedékes, valamint az Európai Gazdasági Térség azon tagországai, amelyek az Uniónak nem tagállamai, kérhetik, hogy hivatalos nevüket, valamint a saját nyelvükön és a 2004 májusától hivatalos nyelvek bármelyikén közismert elnevezésüket közvetlenül ne lehessen bejegyezni a.eu TLD-n. E célból ezek az országok e rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül megküldhetik a Bizottság részére azoknak a neveknek a jegyzékét, amelyeket nem lehet bejegyeztetni.

A Bizottság értesíti a nyilvántartót azokról a nevekről, amelyeket nem lehet bejegyezni.

Az országokat jelölő alfa-2 kódok nem használhatók a domain nevek.eu TLD-n történő közvetlen bejegyzéséhez.

9. cikk

Második szintű domain név földrajzi és geopolitikai nevekhez

A földrajzi és geopolitikai fogalmaknak a 733/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban domain névként történő bejegyzéséről az a tagállam rendelkezhet, amely ezeket a neveket bejelentette. Erre a bejegyzésre az érintett tagállam által bejegyzett bármely domain néven sor kerülhet.

A Bizottság kérheti a nyilvántartót, hogy a Közösség intézményeinek és szerveinek a használatára közvetlenül a.eu TLD-n jegyezzen be domain neveket. A Bizottság ennek a rendeletnek a hatálybalépését követően, legkésőbb a IV. fejezetben előírt szakaszos bejegyzési időszak kezdete előtt egy héttel értesíti a nyilvántartót a fenntartandó nevekről, valamint a közösségi intézményeket és szerveket a nevek bejegyzésével kapcsolatban képviselő szervekről.

IV. FEJEZET

SZAKASZOS BEJEGYZÉS

10. cikk

A jogosult felek és az általuk bejegyeztethető nevek

(1) A nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai, valamint az állami szervek jogosultak arra, hogy a.eu domainen történő, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzés kezdetét megelőző szakaszos bejegyzési időszakban domain név bejegyzését igényeljék.

A "korábbi jogok" kifejezés úgy értendő, mint amely magában foglalja többek között a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a földrajzi árujelzőket és eredetmegjelöléseket, továbbá – az adott tagállam nemzeti joga által biztosított védelem mértékéig – a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő védjegyeket, kereskedelmi neveket, cégjelzéseket, cégneveket, családneveket, illetve védett irodalmi és művészeti alkotások megkülönböztető címeit.

Az "állami szervek" közé a következők tartoznak: közösségi intézmények és szervek, nemzeti kormányok és önkormányzatok, kormányzati szervek, közigazgatási szervek, közjogi szervezetek és intézmények, valamint nemzetközi és kormányközi szervezetek.

(2) A valamely korábbi jog alapján történő bejegyzés annak a teljes névnek a bejegyzéséből áll, amelyre vonatkozóan a korábbi jog fennáll, a névnek a jog fennállását bizonyító okiratban szereplő formájával megegyezően.

(3) Az állami szerv által történő bejegyeztetés esetén az állami szerv teljes neve vagy a megnevezésére általánosan használt betűszó jegyezhető be. A valamely földrajzi terület irányításáért felelős állami szervek bejegyeztethetik az illetékességük alá tartozó terület teljes nevét, illetve közismert elnevezését is.

11. cikk

Különleges karakterek

Ami a teljes nevek bejegyzését illeti, amennyiben a szóban forgó nevekben az egyes szöveg-, illetve szóelemek szóközzel vannak elválasztva, az ily módon írott teljes neveket azonosnak kell tekinteni azzal, ha az igényelt domain névben ugyanezekben a nevekben az egyes szóelemek közé kötőjelet tesznek, vagy azokat egybeírják.

Amennyiben az a név, amelyre korábbi jog alapján támasztanak igényt, különleges karaktereket, vagy szóközöket vagy központozást tartalmaz, azokat az ennek megfelelő domain névből teljes egészében el kell hagyni, kötőjellel kell pótolni, vagy – ha lehetséges – át kell írni.

A második bekezdésben említett különleges karakterek és központozási formák a következők:

∼ @ $ % ˆ & * ( ) + = < > { } [ ] | \ /: ; ' , . ?

A 6. cikk harmadik bekezdésének sérelme nélkül, ha a korábbi jog által érintett név az ASCII kódban nem reprodukálható mellékjelekkel ellátott betűket, például ä, é vagy ñ betűt tartalmaz, az érintett betűket e mellékjelek nélkül kell reprodukálni (például a, e és n) vagy hagyományosan elfogadott írásmóddal kell helyettesíteni (pl.: ae). A domain neveknek minden más vonatkozásban azonosnak kell lenniük a korábbi jog által érintett név szöveg-, illetve szóelemeivel.

12. cikk

A szakaszos bejegyzés alapelvei

(1) A szakaszos bejegyzés legkorábban 2004. május 1-jétől, és kizárólag azt követően kezdődhet meg, hogy a 6. cikk első bekezdésében foglalt követelmények teljesültek és a 8. cikkben meghatározott időtartam eltelt.

A nyilvántartó legalább két hónappal korábban kihirdeti a szakaszos bejegyzés kezdetének időpontját, és erről valamennyi akkreditált regisztrátort tájékoztatja.

A nyilvántartó két hónappal a szakaszos bejegyzés kezdetét megelőzően, saját internetes honlapján közzéteszi mindazoknak a műszaki és adminisztratív intézkedéseknek a részletes ismertetését, amelyeket a szakaszos bejegyzési időszak helyes, tisztességes és műszakilag megfelelő lebonyolításának garantálása érdekében alkalmazni fog.

(2) A szakaszos bejegyzési időszak négy hónapig tart. A domain nevek nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzése nem kezdődhet el a szakaszos bejegyzési időszak befejeződése előtt.

A szakaszos bejegyzés két, egyenként kéthónapos részből áll.

A szakaszos bejegyzés első részében a korábbi jogok jogosultjai és használói, valamint a 10. cikk (1) bekezdésében említett állami szervek domain névként kizárólag a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a földrajzi árujelzőket és a 10. cikk (3) bekezdésében említett neveket és betűszavakat igényelhetik.

A szakaszos bejegyzés második részében a nevekre vonatkozó korábbi jogok jogosultjai domain névként egyaránt igényelhetik az első rész folyamán bejegyezhető neveket, valamint azokat a neveket, amelyekre bármely egyéb korábbi jog vonatkozik.

(3) A domain név bejegyzése iránti, korábbi jogon alapuló és a 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kérelemben szerepelnie kell az adott névhez való jog nemzeti vagy közösségi jogi jogalapjára történő hivatkozásnak, valamint szerepelniük kell egyéb lényeges adatoknak, így a védjegy lajstromszámának, valamely hivatalos lapban vagy közlönyben való meghirdetés adatainak, a szakmai vagy kereskedelmi szervezetekben és kereskedelmi kamarákban történt bejegyzésre vonatkozó adatoknak.

(4) A nyilvántartó a domain név bejegyzése iránti kérelmekért kiegészítő díjat is szedhet, azzal a feltétellel, hogy az kizárólag az e fejezet alkalmazása keretében felmerülő költségek fedezését szolgálja. A nyilvántartó eltérő mértékű díjakat szedhet a korábbi jogok hitelesítéséhez szükséges eljárás összetettségének függvényében.

(5) A szakaszos bejegyzési folyamat végén a nyilvántartó költségén független ellenőrzést kell végezni, és annak megállapításairól a Bizottságnak címzett jelentést kell készíteni. Az ellenőrt a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a nyilvántartó jelöli ki. Az ellenőrzés célja annak megerősítése, hogy a nyilvántartó a szakaszos bejegyzési időszakot üzemeltetési és műszaki szempontból tisztességesen, megfelelően és helyesen bonyolította le.

(6) A domain névvel kapcsolatos jogviták rendezésére a VI. fejezetben megállapított szabályokat kell alkalmazni.

13. cikk

A hitelesítők kiválasztása

A hitelesítők a Közösség területén székhellyel rendelkező jogi személyek. A hitelesítők jó hírű és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezetek. A nyilvántartó a hitelesítőket objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon, földrajzilag a lehető legszélesebb körből választja ki. A nyilvántartó megköveteli, hogy a hitelesítő a hitelesítést objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon végezze.

A 10. cikk (3) bekezdésében említett nevek hitelesítéséről a tagállamok rendelkeznek. E célból a tagállamok e rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül egyértelmű formában megküldik a Bizottságnak azokat a címeket, amelyekre az okirati bizonyítékokat ellenőrzésre meg kell küldeni. A Bizottság ezekről a címekről tájékoztatja a nyilvántartót.

A nyilvántartó az internetes honlapján adatokat tesz közzé a hitelesítőkre vonatkozóan.

14. cikk

A szakaszos bejegyzés során beérkezett kérelmek hitelesítése és lajstromozása

A 10. cikk (1) és (2) bekezdése alapján korábbi jog iránt támasztott igényt olyan okirattal kell tudni alátámasztani, amely az adott jog fennállását azon jogrend szerint bizonyítja, amelyben az adott jog keletkezett.

A nyilvántartó a kérelem beérkezésekor a hitelesítés megtörténtéig, illetve az okiratok beérkezésére kitűzött határidő lejártáig zárolja az érintett domain nevet. Amennyiben a szakaszos bejegyzési időszak folyamán a nyilvántartóhoz ugyanarra a domainre vonatkozóan több kérelem érkezik, a kérelmeket szigorú időrendi sorrendben kell elbírálni.

A nyilvántartó a szakaszos bejegyzési időszak folyamán igényelt domain nevekre, az igénylőkre, a kérelmet benyújtó regisztrátorra, a bizonyító okiratok benyújtásának határidejére, valamint a nevekre vonatkozó későbbi igényekre vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázist tesz hozzáférhetővé.

Minden igénylőnek okirattal kell bizonyítania azt, hogy ő az érintett névre vonatkozóan általa érvényesíteni kívánt korábbi jog jogosultja. Az ezt bizonyító okiratot a nyilvántartó által kijelölt hitelesítőhöz kell benyújtani. Az igénylőnek az okiratot oly módon kell benyújtania, hogy azt a hitelesítő a domain névre vonatkozó kérelem benyújtásától számított negyven napon belül kézhez kapja. Amennyiben a bizonyító okirat az említett határidőig nem érkezik meg, a domain névre vonatkozó kérelmet el kell utasítani.

A hitelesítő a kézhezvételkor az okiratra rápecsételi a beérkezés időpontját.

A hitelesítő minden egyes domain név esetében a nyilvántartóhoz történő beérkezésük sorrendjében vizsgálja meg a kérelmeket.

Az illetékes hitelesítő megvizsgálja, hogy az adott domain név tekintetében az elbírálás sorrendjében első igénylő, aki, illetve amely a határidőn belül benyújtotta a bizonyító okiratokat, rendelkezik-e korábbi joggal a névre vonatkozóan. Amennyiben a bizonyító okirat nem érkezett meg időben, vagy amennyiben a hitelesítő azt állapítja meg, hogy az okirat a korábbi jog fennállását nem igazolja, erről értesíti a nyilvántartót.

Amennyiben a hitelesítő azt állapítja meg, hogy az adott domain névre a sorrendben elsőként szereplő kérelem tekintetében fennáll a korábbi jog, erről értesíti a nyilvántartót.

Az egyes kérelmek érkezési sorrendben történő vizsgálatát addig kell folytatni, amíg olyan kérelmet nem találnak, amely tekintetében valamely hitelesítő az érintett névre vonatkozóan a korábbi jog fennállását megerősíti.

A nyilvántartó az "érkezési sorrendben történő kiszolgálás" elve alapján bejegyzi a domain nevet, ha azt állapítja meg, hogy az igénylő a második, a harmadik és a negyedik bekezdésben előírt eljárásnak megfelelően korábbi jogát bizonyította.

V. FEJEZET

FENNTARTÁSOK, "WHOIS" ADATOK ÉS JOGELLENES BEJEGYZÉS

15. cikk

Letéti szerződés

(1) A nyilvántartó a saját költségén szerződést köt a Közösség területén székhellyel rendelkező, jó hírű letéteményessel vagy más letéti ügynökkel, és a Bizottságot nevezi meg a letéti szerződés kedvezményezettjeként. A Bizottság a szerződéskötést megelőzően hozzájárulását adja a szerződéshez. A nyilvántartó elektronikus formában naponta megküldi a.eu adatbázis mindenkori tartalmát a letéti ügynöknek.

(2) A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a letéti ügynök az adatokat a következő feltételek mellett őrizze meg:

a) az adatokat megőrzésre át kell venni és meg kell őrizni, és azokon a Bizottság részére történő kiadásukig más eljárás nem végezhető, mint a hiánytalanságukra, ellentmondásmentességükre és formai megfelelőségükre vonatkozó ellenőrzés;

b) az adatok tekintetében a letét akkor szűnik meg, amikor a nyilvántartó és a Bizottság között létrejött szerződés meghosszabbítás nélkül megszűnik, vagy a szerződést a benne foglalt bármely okból felmondják, függetlenül a Bizottság és a nyilvántartó közötti esetleges jogvitáktól vagy perektől;

c) abban az esetben, ha a letét megszűnik, a Bizottság kizárólagosan, visszavonhatatlanul és díjmentesen gyakorolhatja a nyilvántartó újbóli kijelöléséhez szükséges valamennyi jogot;

d) amennyiben a nyilvántartóval kötött szerződés felmondására kerül sor, a Bizottság – a nyilvántartó együttműködésével – minden szükséges intézkedést megtesz a.eu TLD kezeléséért és üzemeltetéséért való felelősségnek, valamint az esetleges pénztartalékoknak az általa kijelölt fél számára történő átruházása érdekében: a nyilvántartó ebben az esetben mindent megtesz a szolgáltatás megszakításának elkerüléséért, és az átruházás befejezéséig folytatja a letétbe helyezett adatok frissítését.

16. cikk

"WHOIS" adatbázis

A "WHOIS" adatbázis rendeltetése az, hogy kellően pontos és naprakész adatokat szolgáltasson a.eu TLD-n bejegyzett domain neveket kezelő műszaki és adminisztratív kapcsolattartási pontokról.

A "WHOIS" adatbázis az adatbázis rendeltetése szempontjából lényeges és nem túl széles körű adatokat tartalmaz a domain név birtokosáról. Amennyiben az adat az adatbázis rendeltetéséhez nem feltétlenül szükséges, és a domain név birtokosa természetes személy, az adatot csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha a domain név birtokosa ahhoz egyértelműen hozzájárult. Ha valaki szándékosan pontatlan adatot közöl, ez alapot ad annak megállapítására, hogy a domain név bejegyzése a bejegyzés feltételeinek megsértésével történt.

17. cikk

A nyilvántartó által fenntartott nevek

A következő neveket a nyilvántartó üzemeltetési feladatainak ellátásához fenn kell tartani:

eurid.eu, registry.eu, nic.eu, dns.eu, internic.eu, whois.eu, das.eu, coc.eu, eurethix.eu, eurethics.eu, euthics.eu

18. cikk

Jogellenes bejegyzés

Ha valamely tagállami bíróság megállapítja, hogy egy domain név rágalmazó, rasszista vagy a közrendbe ütközik, a domain nevet a nyilvántartó a bírósági határozatról történt értesítését követően zárolja, a jogerős bírósági határozatról történt értesítését követően pedig visszavonja. A nyilvántartó az ilyen bírósági határozat tárgyát képező neveket a későbbi bejegyzés lehetősége tekintetében mindaddig zárolja, amíg az adott határozat hatályban van.

19. cikk

Elhalálozás és megszűnés

(1) Abban az esetben, ha a domain név birtokosa a domain név bejegyzésére rendelkezésre álló időszak folyamán elhalálozik, a végrendeleti végrehajtó vagy a domain név birtokosának törvényes örökösei a megfelelő okiratok benyújtásával kérhetik a névnek az örökösökre történő átruházását. Amennyiben a bejegyzési időszak leteltével nem került sor átruházás kezdeményezésére, a domain nevet negyven naptári napra fel kell függeszteni, és közzé kell tenni a nyilvántartó internetes honlapján. Ez idő alatt a végrendeleti végrehajtó vagy a törvényes örökösök a megfelelő okiratok benyújtásával kérelmezhetik a név bejegyzését. Amennyiben az örökösök a 40 napos időszak alatt a nevet nem jegyeztették be, a domain név általánosan bejegyeztethetővé válik.

(2) Amennyiben a domain név birtokosa olyan vállalkozás, jogi vagy természetes személy, illetve szervezet, amellyel szemben – a domain név bejegyzésére rendelkezésre álló időszak folyamán – csődeljárás vagy felszámolási eljárás indul, vagy felszámolását elrendelő bírósági végzés születik, vagy amelynek végelszámolására kerül sor, vagy amely a nemzeti jogban meghatározott bármilyen hasonló eljárás alanya lesz, a domain név birtokosának törvényesen kinevezett vagyonkezelője a megfelelő okiratok benyújtásával kérheti a domain név birtokosának vagyonát megszerző személyre történő átruházást. Amennyiben a bejegyzési időszak leteltével nem került sor átruházás kezdeményezésére, a domain nevet negyven naptári napra fel kell függeszteni, és közzé kell tenni a nyilvántartó internetes honlapján. Ez idő alatt a vagyonkezelő a megfelelő okiratok benyújtásával kérelmezheti a név bejegyzését. Amennyiben a vagyonkezelő a 40 napos időszak alatt a nevet nem jegyeztette be, a domain név általánosan bejegyeztethetővé válik.

VI. FEJEZET

VISSZAVONÁS ÉS VITARENDEZÉS

20. cikk

A domain nevek visszavonása

A nyilvántartó a saját kezdeményezésére és az ügy peren kívüli vitarendezési eljárásra bocsátása nélkül kizárólag a következő indokok alapján vonhat vissza domain nevet:

a) a nyilvántartó felé fennálló tartozást nem egyenlítik ki;

b) a domain név birtokosa nem felel meg a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő jogosultsági feltételeknek;

c) a domain név birtokosa megsértette a bejegyzés 3. cikkben foglalt feltételeit.

A nyilvántartó megállapítja azt az eljárást, amelynek keretében az említett indokok alapján a domain nevet visszavonhatja. Az eljárásban a domain név birtokosát értesíteni kell, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket.

A domain név visszavonását és adott esetben későbbi átruházását valamely peren kívüli vitarendező testület döntésének megfelelően is végre lehet hajtani.

21. cikk

Spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés

(1) A bejegyzett domain nevet a megfelelő peren kívüli vagy bírósági peres eljárás keretében vissza kell vonni, amennyiben a név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre a nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett – például a 10. cikk (1) bekezdésében említett – jog vonatkozik, és amennyiben:

a) a domain név birtokosa a nevet anélkül jegyeztette be, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy

b) a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt vagy felhasználása rosszhiszeműen történik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha:

a) a domain név birtokosa az alternatív vitarendezési eljárásról (ADR) szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett;

b) a domain név birtokosa olyan vállalkozás, szervezet vagy természetes személy, akinek, illetve amelynek – még a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog hiányában is – a domain név a közismert elnevezése;

c) a domain név birtokosa törvényesen és nem kereskedelmi céllal, illetve tisztességesen használja a domain nevet, és nem törekszik a fogyasztók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha:

a) a körülmények arra utalnak, hogy a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be vagy szerezték meg, hogy azt valamely állami szervnek, vagy egy olyan név birtokosának, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, eladják, bérbe adják vagy rá egyéb módon átruházzák; vagy

b) a domain nevet abból a célból jegyeztették be, hogy megakadályozzák, hogy valamely állami szerv, vagy egy olyan név birtokosa, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja, feltéve, hogy:

i. a bejegyzés kérelmezőjének ilyen jellegű magatartása bizonyítható; vagy

ii. a domain nevet a bejegyzés időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon; vagy

iii. amennyiben egy olyan név birtokosa, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, illetve egy állami szerv domain nevének birtokosa kifejezte azt a szándékát, hogy a domain nevet megfelelő módon kívánja használni, azonban az ADR-eljárás megindításának napjától számított hat hónapon belül ennek nem tesz eleget;

c) a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be, hogy egy versenytárs szakmai tevékenységét megzavarják; vagy

d) a domain nevet szándékosan arra használták fel, hogy az Internet-felhasználókat kereskedelmi haszonszerzés céljából a domain név birtokosának honlapjára vagy egyéb on-line címére irányítsák, oly módon, hogy megteremtették a lehetőségét annak, hogy a név összetéveszthető legyen egy állami szerv nevével, illetve egy olyan névvel, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, és az összetévesztés valószínűsége a domain név birtokosa internetes honlapjának vagy on-line elérhetőségének forrása, szponzorálása, kapcsolatai vagy jóváhagyása tekintetében, illetve az internetes honlapján vagy on-line címén található termék vagy szolgáltatás tekintetében áll fenn; vagy

e) a bejegyzett domain név egy olyan személynév, amely tekintetében a domain név birtokosa és a bejegyzett domain név között nem áll fenn bizonyítható kapcsolat.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseire az igények nemzeti jog szerint történő érvényesítésének akadályozása végett nem lehet hivatkozni.

22. cikk

Alternatív vitarendezési eljárás (ADR)

(1) ADR-eljárást bármely fél kezdeményezhet, ha:

a) a bejegyzés a 21. cikk értelmében spekulatív vagy visszaélésszerű; vagy

b) a nyilvántartó határozata ellentétes ezzel a rendelettel vagy a 733/2002/EK rendelettel.

(2) Az ADR-eljárásban való részvétel a domain név birtokosa és a nyilvántartó számára kötelező.

(3) A panaszos félnek az ADR-eljárásért illetéket kell fizetnie.

(4) A felek eltérő megállapodása, illetve a regisztrátor és a domain név birtokosa között létrejött bejegyzési szerződés eltérő rendelkezése hiányában, az ADR-eljárást az említett szerződés nyelvén kell lefolytatni. Ettől a szabálytól – az ügy körülményeire való tekintettel – a döntőbizottság eltérhet.

(5) A panaszokat és a panaszokra adott válaszokat a 23. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékről a panaszos fél által választott ADR-szolgáltatóhoz kell benyújtani. A panaszokat ezzel a rendelettel és az ADR-szolgáltató közzétett kiegészítő eljárásával összhangban kell benyújtani.

(6) Amint az ADR-eljárás megindítása iránti kérelmet szabályszerűen benyújtották az ADR-szolgáltatóhoz és a megfelelő eljárási illetéket megfizették, az ADR-szolgáltató tájékoztatja a nyilvántartót a panaszos fél személyéről és az érintett domain névről. A nyilvántartó felfüggeszti az érintett domain név törlésének és átruházásának lehetőségét, és a felfüggesztés addig tart, ameddig a vitarendezési eljárás, illetve az azt követő bírósági eljárás be nem fejeződik, és az arra vonatkozó határozatról a nyilvántartót nem értesítik.

(7) Az ADR-szolgáltató megvizsgálja, hogy a panasz megfelel-e a saját eljárási szabályzatában foglaltaknak, e rendelet rendelkezéseinek, valamint a 733/2002/EK rendeletnek, és – kivéve, ha a meg nem felelés esetét állapítja meg – a panaszt a panaszos fél által fizetendő illeték befizetését követő öt munkanapon belül továbbítja a bepanaszolt félnek.

(8) A bepanaszolt fél a panasz kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül nyújtja be válaszát a szolgáltatóhoz.

(9) A panaszos, illetve a bepanaszolt félnek szóló írásbeli értesítéseket a panaszos, illetve a bepanaszolt fél által választott módon, ilyen tartalmú nyilatkozatuk hiányában pedig elektronikusan, az Interneten keresztül kell a részükre megküldeni, azzal a feltétellel, hogy az értesítés továbbításának ténye rögzített formában rendelkezésre áll.

Az ADR-eljárásra vonatkozóan az ADR-eljárás tárgyát képező domain név birtokosának szóló valamennyi értesítést arra a címre kell küldeni, amely a domain név bejegyzését a bejegyzési feltételeknek megfelelően gondozó nyilvántartó számára rendelkezésre álló adatok között szerepel.

(10) Amennyiben az ADR-eljárásban részt vevő bármelyik fél a megadott határidőn belül nem ad választ vagy nem jelenik meg a tárgyaláson, ez az ellenérdekű fél követelésének elismeréseként értelmezhető.

(11) Ha egy domain név birtokosa ellen indul eljárás, az ADR-eljárás döntőbizottsága – amennyiben megállapítja, hogy a bejegyzés a 21. cikk értelmében spekulatív vagy visszaélésszerű –, a domain név visszavonásáról dönt. Ha a panaszos fél a domain nevet igényli, és eleget tesz a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő általános jogosultsági feltételeknek, a domain nevet át kell rá ruházni.

Ha a nyilvántartó ellen indul eljárás, az ADR-eljárás döntőbizottsága arról dönt, hogy a nyilvántartó valamely határozata ellentétes-e ezzel a rendelettel, vagy a 733/2002/EK rendelettel. A döntőbizottság a határozatot hatályon kívül helyezi, és megfelelő esetben dönthet az érintett domain név átruházásáról, visszavonásáról, illetve odaítéléséről, azzal a feltétellel, hogy a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő általános jogosultsági feltételek szükség szerint teljesülnek.

A döntőbizottság határozatának a határozat végrehajtása napját is tartalmaznia kell.

A döntőbizottság egyszerű többséggel hozza meg határozatait. A döntőbizottság egy hónapon belül hozza meg határozatát azt követően, hogy az ADR-szolgáltató a választ kézhez kapta. A határozatot megfelelően indokolni kell. A döntőbizottság határozatait ki kell hirdetni.

(12) A szolgáltató a döntőbizottság határozatának kézhezvételétől számított három munkanapon belül mindegyik fél, az érintett regisztrátor(ok) és a nyilvántartó részére megküldi a határozat teljes szövegét. A határozatot a nyilvántartó és a panaszos fél részére ajánlott levélben vagy azzal egyenértékű elektronikus úton kell megküldeni.

(13) Az ADR-eljárás eredménye a felekre és a nyilvántartóra nézve kötelező, kivéve, ha a feleknek az ADR-eljárás eredményéről történő értesítését követő 30 naptári napon belül bírósági eljárás indul.

23. cikk

Az alternatív vitarendezést szolgáltatók és a döntőbizottság tagjainak kiválasztása

(1) A nyilvántartó a jó hírű és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezetek közül objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon választhatja ki az ADR-szolgáltatókat. Az ADR-szolgáltatók jegyzékét a nyilvántartó internetes honlapján közzé kell tenni.

(2) Az ADR-eljárás keretében a jogvitákat egy vagy három főből álló döntőbizottságot alkotó döntőbírák bírálják el.

A döntőbizottság tagjainak kiválasztása a kiválasztott ADR-szolgáltatók belső eljárásának megfelelően történik. A megfelelő szakértelemmel rendelkező tagokat objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell kiválasztani. Minden ADR-szolgáltató nyilvánosan hozzáférhető jegyzéket vezet a döntőbizottságok lehetséges tagjairól és azok szakképzettségéről.

A döntőbizottság tagjainak pártatlannak és függetlennek kell lenniük, és kinevezésük elfogadását megelőzően minden olyan körülményt a szolgáltató tudomására kell hozniuk, amely pártatlanságukkal vagy függetlenségükkel kapcsolatban jogos kétséget ébreszthet. Amennyiben az eljárás során bármikor olyan új körülmények merülnek fel, amelyek jogos kétséget ébreszthetnek a döntőbizottság valamely tagjának pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban, a döntőbizottság e tagjának haladéktalanul tájékoztatnia kell a szolgáltatót ezekről a körülményekről.

A szolgáltató ilyen esetben helyettes tagot nevez ki a döntőbizottságba.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. április 28-án.

a Bizottság részéről

Erkki Liikanen

a Bizottság tagja

[1] HL L 113., 2002.4.30., 1. o.

[2] HL L 128., 2003.5.24., 29. o.

[3] HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

--------------------------------------------------