32003R1782

A Tanács 1782/2003/EK rendelete

(2003. szeptember 29.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

II. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. fejezet Kölcsönös megfeleltetés

2. fejezet Moduláció és pénzügyi fegyelem

3. fejezet Mezőgazdasági tanácsadó rendszer

4. fejezet Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer

5. fejezet Egyéb általános rendelkezések

III. CÍM EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER

1. fejezet Általános rendelkezések

2. fejezet A támogatás összegének megállapítása

3. fejezet Támogatási jogosultságok

1. szakasz Területen alapuló támogatási jogosultságok

2. szakasz Különös feltételekhez kötött támogatási jogosultság

4. fejezet Földhasználat az egységes támogatási rendszer keretén belül

1. szakasz Földhasználat

2. szakasz Területpihentetési támogatás iránti jogosultság

5. fejezet Regionális és szabad választáson alapuló végrehajtás

1. szakasz Regionális végrehajtás

2. szakasz Részleges végrehajtás

3. szakasz Szabad választáson alapuló kizárások

4. szakasz Szabad választáson alapuló átmenet

IV. CÍM EGYÉB TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

1. fejezet Különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás

2. fejezet Fehérjenövényekre vonatkozó támogatás

3. fejezet Rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás

4. fejezet Héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás

5. fejezet Energianövényekre vonatkozó támogatás

6. fejezet Keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás

7. fejezet Tejtámogatás és kiegészítő támogatás

8. fejezet Szántóföldi növényekre vonatkozó regionális külön támogatás

9. fejezet Vetőmagra vonatkozó támogatás

10. fejezet Szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás

11. fejezet Juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás

12. fejezet Marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás

13. fejezet Nagy magvú hüvelyesekre vonatkozó támogatás

V. CÍM ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. MELLÉKLET Az 1. cikkben meghatározott ismérveknek megfelelő támogatási rendszerek jegyzéke

II. MELLÉKLET A 12. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felső határok

III. MELLÉKLET A 3. és a 4. cikkben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

IV. MELLÉKLET Az 5. cikkben említett jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartása

V. MELLÉKLET A 26. cikkben említett kompatibilis támogatási rendszerek

VI. MELLÉKLET A 33. cikkben említett, az egységes támogatással kapcsolatban álló közvetlen kifizetések jegyzéke

VII. MELLÉKLET A 37. cikkben említett referenciaösszeg kiszámítása

VIII. MELLÉKLET A 41. cikkben említett nemzeti felső határok

IX. MELLÉKLET A 66. cikkben említett szántóföldi növények jegyzéke

X. MELLÉKLET A 74. cikkben említett hagyományos durumbúzatermő területek

XI. MELLÉKLET A 99. cikkben említett vetőmagfajták jegyzéke

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére, valamint 299. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

mivel:

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó különböző jövedelemtámogatási rendszerek alapján odaítélt közvetlen kifizetések tekintetében bizonyos közös feltételeket kell megállapítani.

(2) A közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához kell kötni. E szabályok célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése. Ezen alapvető előírások be nem tartása esetén a tagállamoknak arányos, objektív és a progresszivitás elvén alapuló ismérvek szerint részben vagy egészben vissza kell vonniuk a közvetlen támogatást. A támogatás ilyen alapon történő visszavonása nem sértheti a közösségi vagy a nemzeti jog alapján e rendeletben vagy a jövőben megállapításra kerülő szankciókat.

(3) A mezőgazdasági földterület termelésből való kivonásának megakadályozása, valamint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartása céljából előírásokat kell megállapítani, amelyek alapjai vagy fellelhetők az egyes tagállamok nemzeti rendelkezéseiben, vagy nem. Ezért indokolt egy közösségi keretrendszer létrehozása, amelyből a tagállamok átvehetnek egyes előírásokat, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, valamint a meglévő gazdálkodási rendszerek (földhasználat, vetésforgó, gazdálkodási gyakorlat) és mezőgazdasági üzemszerkezetek.

(4) Az állandó legelők kedvező hatással vannak a környezetre, indokolt tehát intézkedéseket elfogadni a jelenlegi állandó legelők fenntartásának ösztönzésére, nagyarányú szántóföldi művelésbe vonásuk megelőzése érdekében.

(5) A fenntartható mezőgazdaság, valamint a vidékfejlesztés előmozdítását célzó politikai eszközök minél jobb egyensúlyának megteremtése érdekében a 2005 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan be kell vezetni a közvetlen kifizetések progresszív csökkentésének a Közösség egészében kötelező rendszerét. Minden meghatározott összeg feletti közvetlen kifizetést évente meghatározott százalékkal csökkenteni kell. Az így megtakarított összegeket vidékfejlesztési intézkedések finanszírozására kell fordítani, és a jövőben meghatározandó objektív ismérvek alapján kell felosztani a tagállamok között. Ugyanakkor indokolt megállapítani, hogy az így felszabaduló összeg meghatározott hányadának abban a tagállamban kell maradnia, ahol ténylegesen keletkezett. A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló, 1999. május 17-i 1259/1999/EK tanácsi rendelet [4] értelmében a tagállamok 2005-ig még a jelenlegi moduláció alkalmazásának folytatása mellett dönthetnek.

(6) Annak biztosítására, hogy a közös agrárpolitika finanszírozására fordítandó összegek (1a. altétel) megfeleljenek a pénzügyi tervekben megállapított éves felső határoknak, indokolt rendelkezni a közvetlen kifizetések szükség szerinti kiigazítására szolgáló pénzügyi mechanizmusról. A közvetlen támogatás kiigazítását abban az esetben kell meghatározni, ha az előrejelzések szerint az adott költségvetési évben a 300 millió EUR összegű biztonsági ráhagyással megállapított 1a. altétel túllépése várható.

(7) A rozspiaci intervenció eltörléséből következő szerkezeti kiigazításokra tekintettel, egyes rozstermelő régiók esetében indokolt átmeneti intézkedéseket előírni, amelyek finanszírozása a modulációból keletkező összegek egy részéből történik.

(8) Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők könnyebben megfelelhessenek a modern, magas színvonalú mezőgazdaság előírásainak, a tagállamoknak egy átfogó rendszert kell létrehozniuk a kereskedelmi mezőgazdasági üzemek részére nyújtandó szaktanácsadás céljából. A mezőgazdasági tanácsadó rendszernek segítenie kell a mezőgazdasági termelőket abban, hogy mind jobban tudatosítsák a környezettel, az élelmiszer-biztonsággal, az állategészségüggyel és az állatok kíméletével összefüggő anyagi és gazdálkodási folyamatokat, anélkül, hogy bármely módon érintené a mezőgazdasági termelők ezen előírások betartását illető kötelezettségét és felelősségét.

(9) A mezőgazdasági tanácsadó rendszer bevezetésének elősegítése érdekében elegendő időt kell biztosítani a tagállamok számára a rendszer kiépítéséhez. A mezőgazdasági termelők önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a rendszerbe, és elsőbbséget kell biztosítani azok részére, akik meghatározott éves összeg feletti közvetlen kifizetésben részesülnek. A mezőgazdasági termelők részére nyújtandó szaktanácsadás jellegéből fakadóan indokolt, hogy a tanácsadói tevékenység során szerzett információkat bizalmasan kezeljék, a közösségi vagy a nemzeti jog súlyos megsértése esetének kivételével.

(10) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet [5] 8. cikkével összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek révén meggyőződhetnek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott ügyletek tényleges létrejöttéről és szabályszerű végrehajtásukról, valamint megakadályozhatják, illetve kezelhetik a feltárt szabálytalanságokat.

(11) Az igazgatási és ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságának és hasznosságának fokozása érdekében az egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendelettel [6] létrehozott rendszert ki kell igazítani az egységes támogatási rendszer, a durumbúzára, fehérjenövényekre, energianövényekre, rizsre, burgonyakeményítőre, héjas gyümölcsűekre, tejre, vetőmagra és a nagy magvú hüvelyesekre vonatkozó támogatási rendszerek, a különleges regionális támogatások, valamint a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzés, a moduláció és a mezőgazdasági tanácsadó rendszer beillesztése érdekében. Rendelkezni kell a rendszer egyéb támogatási programokra való lehetséges kiterjesztéséről is egy későbbi szakaszban.

(12) A hatékony ellenőrzés és az egy tagországon belül különböző kifizető ügynökségekhez benyújtott többszörös támogatási kérelmek kiszűrése érdekében minden egyes tagállamnak létre kell hoznia egy egységes rendszert az integrált rendszer keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására.

(13) Az integrált rendszer különböző alkotóelemei a hatékonyabb igazgatás és ellenőrzés céljait szolgálják. Ezért engedélyezni kell a tagállamok részére, hogy az e rendelet hatályán kívül eső közösségi rendszerek esetében is igénybe vehessék e rendszert, feltéve hogy eljárásuk semmiben sem ellentétes az érintett rendelkezésekkel.

(14) A rendszer összetettségére és a feldolgozandó támogatási kérelmek nagy számára tekintettel fontos a megfelelő technikai erőforrások, valamint a megfelelő igazgatási és ellenőrzési módszerek alkalmazása. Következésképpen az integrált rendszernek minden egyes tagállamban magában kell foglalnia egy számítógépes adatbázist, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert, a mezőgazdasági termelők támogatási kérelmeit, egy összehangolt ellenőrzési rendszert, valamint – az egységes támogatási rendszer keretében – a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszert.

(15) Annak érdekében, hogy az összegyűjtött adatok feldolgozhatók és felhasználhatók legyenek a támogatás iránti kérelmek ellenőrzése során, olyan, nagy teljesítményű számítógépes adatbázisok létrehozására van szükség, amelyek alkalmasak különösen a keresztellenőrzések végrehajtására.

(16) A mezőgazdasági parcellák azonosítása kulcsfontosságú elem a területhez kötött rendszerek helyes alkalmazásában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a meglévő módszereknek vannak hiányosságai. Ezért intézkedéseket kell tenni egy azonosítási rendszer létrehozására, szükség esetén távérzékelés segítségével.

(17) Az egyszerűsítés érdekében engedélyezni kell a tagállamok részére azon lehetőség előírását, hogy a mezőgazdasági termelő egyetlen kérelemben igényelhessen különböző támogatási rendszerek hatálya alá tartozó támogatásokat, továbbá az évente beadott kérelem felváltását állandó kérelemmel, amelyet évenként csupán meg kell erősíteni.

(18) Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a moduláció alapján végrehajtott támogatáscsökkentés eredményeképpen rendelkezésre álló összegeket meghatározott kiegészítő intézkedésekre fordítsák az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletben [7] előírt vidékfejlesztési támogatás keretében.

(19) Mivel a kölcsönös megfeleltetés rendszerének eredményeképpen rendelkezésre álló összegek nagysága nem látható kellő időben előre ahhoz, hogy a vidékfejlesztési támogatás keretében hozott kiegészítő intézkedésekre legyenek fordíthatók, ezeket az összegeket – a tagállamok által visszatartható, meghatározott százalékarány kivételével – az EMOGA Garanciarészlegénél kell jóváírni.

(20) A közösségi támogatási programok keretében előírt támogatásokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak az e rendeletben előírt csökkentéseket követően teljes összegben ki kell fizetniük a kedvezményezetteknek az előírt határidőn belül.

(21) A közös agrárpolitika alapján működő támogatási rendszerek közvetlen jövedelemtámogatást írnak elő, különösen a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása céljából. Ez a célkitűzés szorosan összefügg a vidéki térségek megőrzésével. A közösségi pénzeszközök jogtalan kiutalásának elkerülése érdekében nem fizethető támogatás olyan mezőgazdasági termelő részére, aki mesterségesen teremtette meg az adott támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket.

(22) A közös támogatási rendszereknek szükség esetén rövid időn belül alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. A kedvezményezettek ezért nem számíthatnak arra, hogy a támogatási feltételek változatlanok maradnak, és fel kell készülniük a rendszerek esetleges felülvizsgálatára a piaci változások tükrében.

(23) A közvetlen kifizetés formájában nyújtott támogatás jelentős költségvetési vonzataira tekintettel, valamint hatásuk jobb felmérése érdekében, a közösségi rendszereket megfelelő értékelésnek kell alávetni.

(24) A közösségi mezőgazdaság versenyképességének fokozása, valamint az élelmiszer-minőség és a környezetvédelmi előírások szükségképpen maguk után vonják a mezőgazdasági termékek intézményes árának csökkenését és a mezőgazdasági üzemek termelési költségeinek növekedését a Közösségben. E célok elérése, valamint egy piacorientáltabb, fenntartható mezőgazdaság létrehozásának elősegítése érdekében végre kell hajtani a termelés támogatásáról a termelő támogatására való áttérést egy minden egyes gazdaság számára elérhető, független jövedelemtámogatási rendszer bevezetésével. Miközben a mezőgazdasági termelőknek kifizetett támogatások tényleges összege nem változik, e szétválasztás jelentős mértékben növelni fogja a jövedelemtámogatás hatékonyságát. Ezért indokolt a mezőgazdasági üzem egységes támogatását a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a gazdaság jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartására vonatkozó előírásoknak való kölcsönös megfeleltetéshez kötni.

(25) Egy ilyen rendszerben a mezőgazdasági termelők számára eddig különböző rendszerekből odaítélt, jelenleg nagy számban létező közvetlen kifizetéseket egy adott bázisidőszakon belül fennálló korábbi jogosultságok alapján meghatározott és az Agenda 2000 keretében bevezetett intézkedések, valamint az e rendeletben a támogatási összegek tekintetében előírt változtatások teljes körű végrehajtásának figyelembevétele céljából kiigazított egységes támogatássá kell összevonni.

(26) Mivel az igazgatási eljárások egyszerűsítéséből annál nagyobb előnyök fakadnak, minél több ágazat kerül bevonásra, a rendszert már az első szakaszban ki kell terjeszteni a szántóföldi növényekre vonatkozó szabályozás körébe tartozó valamennyi termékre, továbbá a nagy magvú hüvelyesekre, a vetőmagra, valamint a marha- és juhhúsra. A rizsre és a durumbúzára vonatkozó felülvizsgált támogatásokat, valamint a tejágazatbeli támogatásokat azok reformjának teljes végrehajtását követően szintén integrálni kell a rendszerbe. A keményítőgyártásra szánt burgonyára és a szárított takarmányra vonatkozó támogatást szintén integrálni kell a rendszerbe, míg a feldolgozóipar esetében fenn kell tartani a külön támogatási rendszert.

(27) Egyedi intézkedéseket kell megállapítani a kender esetében annak biztosítására, hogy ne rejthessenek tiltott növényeket az egységes támogatásra jogosult növények közé, hátrányosan befolyásolva ezzel a kender piacának közös szervezését. Ezért rendelkezni kell arról, hogy területalapú támogatás odaítélésére kizárólag olyan terület esetében kerülhessen sor, ahol olyan kenderfajtát vetettek, amelynek pszichotrópanyag-tartalma tekintetében meghatározott garanciák állnak rendelkezésre. A rostlen és a rostkender piacának közös szervezéséről szóló, 2000. július 27-i 1673/2000/EK tanácsi rendeletben [8] előírt egyedi intézkedésekre tett utalásokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(28) Annak érdekében, hogy a fokozott piacorientáltság szellemében a mezőgazdasági termelő szabadon választhassa meg, mit termel a földjén – ideértve a továbbra is a termeléstől függő támogatások körébe tartozó termékeket –, az egységes támogatás nem köthető egyetlen meghatározott termék termeléséhez. Azonban a piaci verseny torzulását elkerülendő, egyes termékeket ki kell zárni a támogatható földterületen való termelésből.

(29) Annak megállapításához, hogy az új rendszerben milyen összegre jogosult a mezőgazdasági termelő, indokolt azokat az összegeket alapul venni, amelyekben egy adott bázisidőszak során részesült. A különleges helyzetek figyelembevétele érdekében nemzeti tartalékot kell létrehozni. Ez a tartalék annak elősegítésére is felhasználható, hogy új mezőgazdasági termelők lépjenek be a rendszerbe. Az egységes támogatást a mezőgazdasági üzem szintjén kell megállapítani.

(30) A teljes összeget, amelyre egy adott mezőgazdasági üzem jogosult, részekre (támogatási jogosultságokra) kell felosztani, és hozzá kell rendelni egy meghatározandó támogatható hektárszámhoz, a támogatási jogok átruházásának megkönnyítése érdekében. A megfelelő mezőgazdasági alapot nélkülöző támogatási jogosultságok felhalmozásához vezető spekulatív átruházások elkerülése érdekében a támogatás odaítélésénél indokolt meghatározott támogatható hektárszámhoz kötni a jogosultságokat, és egyúttal rendelkezni a jogosultságok átruházásának egy-egy régión belülre történő lehetséges korlátozásáról. A nem közvetlenül egy adott területhez kötött támogatás esetében különös rendelkezéseket kell megállapítani, figyelemmel a juh- és kecsketartás sajátos helyzetére.

(31) Annak érdekében, hogy a támogatás teljes szintje és a jogosultságok ne lépjék túl a folyó költségvetés korlátait közösségi vagy nemzeti és – adott esetben – regionális szinten, indokolt előírni egy nemzeti felső határt, amely – a későbbi kiigazításokat is figyelembe véve – azon pénzeszközök összegével egyenlő, amelyeket az egyes tagállamok a megfelelő támogatási rendszerek keretében kifizetett támogatás céljából a bázisidőszak során odaítéltek. A felső határ túllépése esetén arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni.

(32) A területpihentetés kínálatszabályozó szerepéből fakadó gazdasági előnyök fenntartása érdekében, erősítve annak az új támogatási rendszerben a környezetre gyakorolt kedvező hatásait, hatályban kell tartani a szántóterületek pihentetésére vonatkozó feltételeket.

(33) A különleges helyzetekre adott rugalmas válasz lehetővé tétele érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok szabad választásuk szerint meghatározhassanak egy bizonyos egyensúlyt az egyéni támogatási jogosultságok és a regionális vagy nemzeti átlag, illetőleg a meglévő támogatások és az egységes támogatás között. Rendelkezni kell a gyümölcs- és zöldségtermelés – ideértve az étkezési burgonyát – tilalmától való különleges eltérésről is annak érdekében, hogy regionalizálás esetén ne lépjen fel zavar a termelésben, egyúttal minimálisra csökkentve a versenyhelyzet torzulását. Továbbá az egységes támogatási rendszer agrárspecifikus feltételeinek figyelembevétele érdekében indokolt lehetőséget biztosítani a tagállamok számára arra, hogy egy átmeneti időszakot kérhessenek az egységes támogatási rendszer végrehajtását illetően úgy, hogy mindvégig betartják az egységes támogatási rendszerre vonatkozóan előírt költségvetési felső határokat. Amennyiben az átmeneti időszak során súlyos torzulás következne be a versenyhelyzetben, továbbá a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében indokolt, hogy a Közösség megtehesse a szükséges intézkedéseket az ilyen helyzetek megoldására.

(34) Szabad választáson alapuló vagy átmeneti végrehajtás esetén a mezőgazdasági termelők jogos igényeinek védelmében indokolt meghatározni azt a határidőt, ameddig az egyes tagállamoknak el kell dönteniük, hogy alkalmazzák-e az egységes támogatási rendszert. Továbbá a jelenlegi szabályozási rendszerek folytonosságának biztosítása érdekében meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot, a Bizottságra hagyva a végrehajtási szabályok megállapítását.

(35) A durumbúza-termelés szerepének a hagyományos termőterületeken való fenntartása érdekében, erősítve a meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő durumbúza termelésének támogatását, indokolt egy átmeneti időszak során csökkenteni a hagyományos termőterületeken jelenleg a durumbúzára fizetett támogatási pótlékot és megszüntetni a különleges támogatást azokon a területeken, ahol a durumbúza-termelés kellően megalapozott. Csak a búzadara és a tésztafélék gyártására alkalmas durumbúza termelése jogosult ilyen támogatásra.

(36) A fehérjében gazdag növénykultúrák jelentőségének növelése és termelésük ösztönzése érdekében indokolt kiegészítő támogatásban részesíteni az ilyen növényt termelő mezőgazdasági termelőket. Az új rendszer szabályszerű alkalmazásának biztosítása céljából meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot. Elő kell írni a garantált legnagyobb területet, és annak túllépése esetén arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni.

(37) A rizstermelés szerepének a hagyományos termőterületeken való fenntartása érdekében indokolt kiegészítő támogatást előírni a rizstermelők részére. Az új rendszer szabályszerű alkalmazásának biztosítása céljából meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot. Nemzeti bázisterületeket kell létrehozni, és azok túllépése esetén támogatáscsökkentést kell alkalmazni.

(38) A héjas gyümölcsűekre vonatkozóan új támogatási szabályokat kell létrehozni, elhárítva annak potenciális veszélyét, hogy megszűnjön a héjas gyümölcsűek termelése a hagyományos termőterületeken, valamint az ebből eredően a környezetre, a vidéki térségekre, a társadalomra és a gazdaságra háruló káros következményeket. Az új intézkedések szabályszerű alkalmazásának biztosítása céljából meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot, ideértve a minimális faállomány-sűrűséget és parcellaméretet. Az egyedi igények kielégítése céljából a tagállamokat fel kell hatalmazni kiegészítő támogatások nyújtására.

(39) A költségvetés túllépésének elkerülése érdekében elő kell írni a garantált legnagyobb területet, és arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni annak túllépése esetén azon tagállamokra összpontosítva, amelyek túllépik a számukra előírt területi korlátozást. Annak érdekében, hogy a rendelkezések alkalmazása a Közösség egészében kiegyensúlyozott legyen, e területet a héjas gyümölcsűek termőterületeinek arányában kell felosztani a tagállamok között. A tagállamok feladata a terület további felosztása nemzeti határaikon belül. Fejlesztési terv hatálya alá eső terület nem részesülhet támogatásban az új rendszer keretében mindaddig, amíg a program le nem jár.

(40) A fejlesztési tervek kínálatorientációs szerepének kiaknázása érdekében a tagállamok termelői szervezetekben való részvételhez köthetik a közösségi és a nemzeti támogatás iránti jogosultságot. A zavarok elkerülése érdekében biztosítani kell az új rendszerre való zökkenőmentes átmenetet.

(41) Jelenleg az energianövényekre vonatkozó támogatás abban áll, hogy lehetőség van ipari növények termelésére a pihentetett területeken. Az energianövények teszik ki a pihentetett területen termelt nem élelmiszernövények legnagyobb hányadát. Külön támogatást kell biztosítani az energianövényekre vonatkozóan, szén-dioxid-kibocsátás helyettesítése céljából. Elő kell írni a garantált legnagyobb területet, és annak túllépése esetén arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Ezeket a szabályokat meghatározott idő elteltével felül kell vizsgálni, figyelemmel a bioüzemanyagokra vonatkozó közösségi kezdeményezés végrehajtására.

(42) A keményítőtermelésnek a hagyományos termőterületeken való fenntartása érdekében, felismerve a burgonyatermelésnek az agronómiai ciklusban betöltött szerepét, indokolt kiegészítő támogatást előírni a burgonyakeményítő-termelők részére. Továbbá a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló, 1994. június 27-i 1868/94/EK tanácsi rendeletet [9] módosítani kell annyiban, amennyiben a keményítőgyártásra szánt burgonya termelői részére rendszeresített támogatási rendszer részben bevonásra kerül az egységes támogatási rendszerbe.

(43) A szántóföldi növényeknek, valamint a marha- és a juhhúsnak az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása révén a rendszer a legkülső régiókban és az égei-tengeri szigeteken nyújtott támogatásokra is kiterjed, a további egyszerűsítés céljából, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy egy adott jogi és igazgatási keretrendszer csak az érintett térségekben működő, korlátozott számú mezőgazdasági termelő tekintetében maradjon hatályban. A Közösség e térségeiben fennálló egyes termelési típusok szerepének megőrzése érdekében azonban indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy e támogatásokat nem kívánják bevonni az egységes támogatási rendszer körébe. Ugyanezt a lehetőséget kell alkalmazni a Svédország és Finnország egyes régióiban rendszeresített kiegészítő támogatásokra, valamint a vetőmag támogatására is. Ezekben az esetekben a jelenlegi szabályozás folytonosságának biztosítása megkívánja a támogatási jogosultság meghatározott feltételekhez kötését, míg a végrehajtási szabályok megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

(44) A szántóföldi növényekre és az állattartásra vonatkozó támogatások jelenlegi szabályozásáról az új egységes támogatási rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekében indokolt rendelkezni néhány kiigazításról az említett ágazatokon belül jelenleg hatályos közvetlen kifizetéseket illetően.

(45) Az Azori-szigeteken a mezőgazdasági tevékenység nagymértékben függ a tejtermeléstől. Ezért indokolt megújítani és kiterjeszteni az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében az Azori-szigetekre és Madeira javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1453/2001/EK rendelet [10] 23. cikkében előírt intézkedéseket, és az 1999/2000. gazdasági évben kezdődő, összesen legfeljebb hatéves időszakra vonatkozóan eltérést engedni a termelés korlátozása tekintetében a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének egyes rendelkezésektől, a helyi termelés fejlettségi szintjének és feltételeinek figyelembevétele érdekében. Alkalmazásának ideje alatt ezen intézkedésnek lehetővé kell tenniük az azori-szigeteki tejágazat szerkezetátalakításának lefolytatását a tejpiac megzavarása, valamint a Portugália, illetve a Közösség szintjén alkalmazott lefölözési rendszer hatékony és eredményes működésének számottevő befolyásolása nélkül.

(46) A mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerének alkalmazása de facto azzal jár, hogy a Portugáliában jelenleg szántóföldi növénytermesztésbe vont földterületek külterjes állattenyésztési művelésre való átállítására vonatkozó, 1017/94/EK rendeletben [11] megállapított program tárgytalanná válik. Az 1017/94/EK rendeletet ezért az egységes támogatási rendszer hatálybalépésével egy időben hatályon kívül kell helyezni.

(47) A fent említett változások és új rendelkezések eredményeként a 3508/92/EGK tanácsi rendeletet, az egyes nagy magvú hüvelyesek tekintetében külön intézkedés bevezetéséről szóló, 1996. július 30-i 1577/96/EK [12] tanácsi rendeletet, valamint az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i 1251/1999/EK [13] tanácsi rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Néhány átmeneti vagy szabadon választható szabályozásról szóló rendelkezés kivételével az 1259/1999/EK rendeletet szintén hatályon kívül kell helyezni.

(48) A vetőmagok piacának közös szervezéséről szóló, 1971. október 26-i 2358/71/EGK [14], az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában a kisebb égei-tengeri szigetek javára hozott egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 1993. július 19-i 2019/93/EGK [15], a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK [16], az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében Franciaország tengerentúli megyéinek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1452/2001/EK [17], az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a Kanári-szigetek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1454/2001/EK [18] és a juh- és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 2001. december 19-i 2529/2001/EK [19] tanácsi rendelet közvetlen kifizetésekre vonatkozó különös rendelkezései lényegében alapjukat vesztették, ezért ezeket el kell hagyni.

(49) E rendelet hatálybalépésének időpontjában a Közösség 15 tagállamból áll. Figyelemmel arra a tényre, hogy a 2003. évi csatlakozási szerződés értelmében 2004. május 1-jével új tagállamok csatlakoznak a Közösséghez, a csatlakozás időpontjáig az említett szerződésben előírt eljárásnak megfelelően ki kell igazítani e rendeletet, hogy hatálya kiterjedjen az új tagállamokra.

(50) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [20] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja a következőket:

- a közös agrárpolitika keretébe tartozó jövedelemtámogatási rendszerek alapján az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozott közvetlen kifizetések közös szabályai, az 1257/1999/EK rendelet szerint meghatározottak kivételével,

- a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatás (a továbbiakban: egységes támogatási rendszer),

- a durumbúza, a fehérjenövények, a rizs, a héjas gyümölcsűek, az energianövények, a keményítőgyártásra szánt burgonya, a tej, a vetőmagok, a szántóföldi növények, a juh- és kecskehús, a marha- és borjúhús, valamint a nagy magvú hüvelyesek termelői részére bevezetett támogatási rendszerek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "mezőgazdasági termelő": olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;

b) "mezőgazdasági üzem": az adott mezőgazdasági termelő által vezetett és ugyanazon tagállam területén található termelőegységek összessége;

c) "mezőgazdasági tevékenység": mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását az 5. cikkben meghatározottak szerint;

d) "közvetlen kifizetés": az I. mellékletben felsorolt valamely jövedelemtámogatási rendszer alapján közvetlenül a mezőgazdasági termelő részére nyújtott támogatás;

e) "támogatások egy adott naptári évben" vagy "támogatások a bázisidőszakban": az adott naptári év(ek)ben odaítélt vagy odaítélendő támogatások, ideértve az adott naptári év(ek)ben kezdődő, más időszakokra vonatkozóan odaítélt vagy odaítélendő valamennyi támogatást;

f) "mezőgazdasági termékek": a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, ideértve a gyapotot, de a halászati termékek kivételével.

II. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS

3. cikk

Alapvető követelmények

(1) A közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő köteles betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket az említett mellékletben megállapított időbeli ütemezés szerint, továbbá a mezőgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozóan az 5. cikkben megállapított előírásokat.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság a mezőgazdasági termelő rendelkezésére bocsátja a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a mezőgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozó előírások jegyzékét.

4. cikk

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

(1) A III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a közösségi jogszabályok a következő területeken állapítják meg:

- köz-, állat- és növényegészségügy,

- környezet,

- állatok kímélete.

(2) A III. mellékletben említett jogi aktusokat e rendelet keretében az időről időre módosított hatályos változatnak, irányelv esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni.

5. cikk

Jó mezőgazdasági és ökológiai állapot

(1) A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását. A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet. Mindez nem sérti az 1257/1999/EK tanácsi rendelettel összefüggésben a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozóan alkalmazott előírásokat, valamint a helyes gazdálkodási gyakorlat referenciaszintje fölött alkalmazott agrár-környezetvédelmi intézkedéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 2003. évre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak.

A tagállamok azonban kellően megalapozott esetben eltérhetnek az első albekezdéstől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben csökkenjen az állandó legelők összterülete.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az erdősítésre szánt állandó legelőként hasznosított földterületek esetén, amennyiben az ilyen erdőtelepítés összeegyeztethető a környezettel, és kivéve a karácsonyfa-ültetvényeket és gyorsan növő fafajok rövid távú telepítését.

6. cikk

Támogatáscsökkentés, illetve kizárás a támogatás köréből

(1) Amennyiben a mezőgazdasági termelő a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírásokat, az előírások megsértésének naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 10. és a 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően a 7. cikkben megállapított részletes szabályokkal összhangban csökkenteni vagy törölni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás csak abban az esetben alkalmazandó, ha az előírások megsértése a következőkkel kapcsolatos:

a) mezőgazdasági tevékenység; vagy

b) a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági földterülete, ideértve a területpihentetés alá vont parcellákat.

7. cikk

A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályok

(1) A 6. cikkben említett támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályokat a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. Ennek során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított szempontokat.

(2) Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot, ismételt megsértés esetén pedig a 15 %-ot.

(3) Az előírások szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke főszabályként nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

(4) A támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás teljes összege egy adott naptári évre vonatkozóan nem haladhatja meg a 6. cikk (1) bekezdésében említett teljes összeget.

8. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2007. december 31-ig jelentést nyújt be a kölcsönös megfeleltetés rendszerének alkalmazásáról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt, különösen a III. mellékletben megállapított, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jegyzékének módosítása tárgyában.

9. cikk

A kölcsönös megfeleltetés rendszeréből eredő összegek

Az e fejezet alkalmazásából eredő összegek az EMOGA Garanciarészlegénél kerülnek jóváírásra. A tagállamok 25 %-ot tarthatnak meg az említett összegekből.

2. FEJEZET MODULÁCIÓ ÉS PÉNZÜGYI FEGYELEM

10. cikk

Moduláció

(1) Egy adott tagállamban egy mezőgazdasági termelő részére egy adott naptári évben odaítélendő valamennyi közvetlen kifizetés összegét 2012-ig fokozatosan csökkenteni kell a következő százalékokkal:

- 2005: 3 %,

- 2006: 4 %,

- 2007: 5 %,

- 2008: 5 %,

- 2009: 5 %,

- 2010: 5 %,

- 2011: 5 %,

- 2012: 5 %.

(2) Az (1) bekezdésben előírt támogatáscsökkentés alkalmazásából eredő összegeket a II. mellékletben említett teljes összegek levonását követően az EMOGA Garanciarészlege által az 1257/1999/EK rendeletnek megfelelően finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedések kiegészítő közösségi támogatására kell rendelkezésre bocsátani.

(3) Egy százalékpontnak megfelelő összeget azon tagállamnak kell juttatni, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. A fennmaradó összegek tagállamok közötti felosztására a 144. cikk (2) bekezdésének megfelelően kerül sor, a következő szempontok alapján:

- mezőgazdasági földterület,

- mezőgazdasági foglalkoztatottság,

- egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), vásárlóerő-paritásban kifejezve.

Mindazonáltal valamennyi tagállam megkapja az adott tagállamban a modulációból eredően keletkezett teljes összegek legalább 80 %-át.

(4) A (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve, amennyiben egy adott tagállamban a 2000 és 2002 közötti időszakban a rozstermelés átlagos aránya meghaladta a teljes gabonatermelés 5 %-át, és az adott tagállam rozstermelése ugyanezen időszakban meghaladta a Közösség teljes rozstermelésének 50 %-át, 2013-ig bezárólag a modulációból eredően az érintett tagállamban keletkezett összegek legalább 90 %-át vissza kell juttatni az említett tagállamnak.

Ilyen esetben – a 69. cikkben előírt lehetőség sérelme nélkül – az érintett tagállamnak juttatott összeg legalább 10 %-át az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések finanszírozására kell felhasználni a rozstermelő régiókban.

E bekezdés alkalmazásában a "gabona" a IX. mellékletben említett gabonaféléket jelenti.

(5) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira, valamint az égei-tengeri szigetek mezőgazdasági termelőinek nyújtott közvetlen kifizetésekre.

11. cikk

Pénzügyi fegyelem

(1) Annak biztosítására, hogy a közös agrárpolitika finanszírozása céljából jelenleg az 1a. altétel (piaci intézkedések és közvetlen támogatások) alá tartozó összegek megfeleljenek a tagállamok kormányai 2002. november 18-án a Tanács keretében ülésező képviselőinek a 2002. október 24–25-i, brüsszeli Európai Tanács következtetéseiről szóló határozatában megállapított éves felső határoknak, a 2007. évi költségvetéssel kezdődően meg kell határozni a közvetlen kifizetések kiigazítását arra az esetre, ha az előrejelzések – az előirányzott összegek alatti 300 millió EUR összegű ráhagyás figyelembevételével, a 10. cikk (2) bekezdésében előírt moduláció alkalmazása előtt – az 1a. altétel alatt előirányzott összegek túllépését mutatják egy adott költségvetési évben. Ez a rendelkezés nem érinti a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szóló pénzügyi terveket.

(2) A Tanács, a Bizottság legkésőbb azon naptári év március 31-ig előterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazításokat alkalmazni kell, legkésőbb azon naptári év június 30-ig meghatározza ezeket a kiigazításokat, amelyre a kiigazításokat alkalmazni kell.

12. cikk

Kiegészítő támogatás

(1) Az e rendelet alapján közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő részére kiegészítő támogatás jár.

A kiegészítő támogatás összege a 10. cikk szerint a támogatáscsökkentés adott naptári évre vonatkozó százalékának a közvetlen kifizetések első legfeljebb 5000 eurójára történő alkalmazásából eredő összeggel egyenlő.

(2) Az adott tagállamban egy adott naptári évben odaítélhető kiegészítő támogatások teljes összege nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított felső határokat. Szükség esetén a tagállamok lineáris kulcs alkalmazásával kiigazítják a kiegészítő támogatásokat a II. mellékletben megállapított felső határok betartása céljából.

(3) A kiegészítő támogatás összege nem tartozik a 10. cikkben említett támogatáscsökkentés hatálya alá.

(4) A 2007. évi költségvetéssel kezdődően a Bizottság a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálja a II. mellékletben megállapított felső határokat a mezőgazdasági üzemekben végbemenő szerkezeti változások figyelembevétele céljából.

3. FEJEZET MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ RENDSZER

13. cikk

Mezőgazdasági tanácsadó rendszer

(1) A tagállamok 2007. január 1-jéig létrehozzák a mezőgazdasági termelőket a földdel és a mezőgazdasági üzemben folytatott gazdálkodásban segíteni hivatott tanácsadó rendszert (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadó rendszer), amelyet egy vagy több kijelölt hatóság vagy magánszerv működtet.

(2) A tanácsadói tevékenységnek legalább az I. fejezetben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára mindenképpen ki kell terjednie.

14. cikk

Feltételek

(1) A mezőgazdasági termelők önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a mezőgazdasági tanácsadó rendszerbe.

(2) A tagállamok előnyben részesítik azokat a mezőgazdasági termelőket, akik évente több mint 15000 EUR közvetlen kifizetésben részesülnek.

15. cikk

Az elismert magánszervek és a kijelölt hatóságok kötelezettségei

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 13. cikkben említett magánszervek és kijelölt hatóságok ne hozzák a tanácsadói tevékenységük során megszerzett személyes vagy egyedi információkat és adatokat az érintett mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelőn kívüli személy tudomására, a tevékenységük során feltárt olyan szabálytalanságok vagy jogsértések kivételével, amelyeket közösségi vagy nemzeti jogszabályban megállapított kötelezettségük jelenteni a megfelelő hatóságnak, különösen bűncselekmény esetén.

16. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a mezőgazdasági tanácsadó rendszer alkalmazásáról, szükség esetén az annak kötelezővé tételére irányuló megfelelő javaslatokkal együtt.

4. FEJEZET INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

17. cikk

Hatály

Minden tagállam létrehoz egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert (a továbbiakban: integrált rendszer).

Az integrált rendszert az e rendelet III. és IV. címe, valamint az 1259/1999/EK rendelet 2a. cikke alapján létrehozott támogatási rendszerekre kell alkalmazni.

Az integrált rendszert – a szükséges mértékben – az 1., a 2. és a 3. fejezetben megállapított szabályokkal kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési vonatkozásokban is alkalmazni kell.

18. cikk

Az integrált rendszer elemei

(1) Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

a) számítógépes adatbázis;

b) a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c) a 21. cikkben említett, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

d) támogatási kérelmek;

e) integrált ellenőrzési rendszer;

f) a támogatás iránti kérelmet benyújtó egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszer.

(2) A 67., a 68., a 69., a 70. és a 71. cikk alkalmazása esetén az integrált rendszer a 92/102/EGK irányelv [21] és az 1760/2000/EK rendelet [22] alapján, az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszert is magában foglalja.

19. cikk

Számítógépes adatbázis

(1) A számítógépes adatbázis a támogatási kérelmekből nyert adatok mezőgazdasági üzemenként történő nyilvántartására szolgál.

Ezen adatbázis rendeltetése különösen az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága útján a 2000. évvel kezdődő naptári és/vagy gazdasági évre vonatkozó adatok közvetlen és azonnali lehívásának lehetővé tétele.

(2) A tagállamok decentralizált adatbázisokat is létrehozhatnak azzal a feltétellel, hogy azokat, valamint az adatok nyilvántartására és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó igazgatási eljárásokat az egyes tagállamok területének egészén egységes módon és úgy alakítják ki, hogy keresztellenőrzés céljából kompatibilisek legyenek egymással.

20. cikk

A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer

A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert telekkönyvi térképek és dokumentumok, vagy más térképészeti források alapján kell létrehozni. Ennek során a számítógépes térinformatikai rendszereknél alkalmazott technológiákat kell alkalmazni, ideértve elsősorban az egységes szabványok alapján történő légi vagy műholdas ortokorrigált digitális felvételezést, amely legalább 1:10000 léptékű térképészeti pontosságot biztosít.

21. cikk

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer

(1) A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszert úgy kell létrehozni, hogy lehetővé tegye a jogosultságok ellenőrzését és a támogatási kérelmek, valamint a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer adatainak keresztellenőrzését.

(2) E rendszernek lehetővé kell tennie legalább a három előző, közvetlenül egymást követő naptári és/vagy gazdasági évre vonatkozó adatoknak az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága útján történő közvetlen és azonnali lehívását.

22. cikk

Támogatási kérelmek

(1) Az integrált rendszer keretében a mezőgazdasági termelőnek évente be kell nyújtania a közvetlen kifizetés iránti kérelmét, amelyben – az adott esetnek megfelelően – szerepelnie kell a következőknek:

- a mezőgazdasági üzem minden mezőgazdasági parcellája,

- a támogatási jogosultságok száma és összege,

- az e rendeletben vagy az érintett tagállam által előírt minden más információ.

(2) Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási kérelemben csak az előző évben benyújtott támogatási kérelemhez képest megváltozott adatoknak kell szerepelniük. Az egyes tagállamok nyomtatott űrlapokat bocsátanak rendelkezésre az előző évben meghatározott területek alapján, továbbá grafikus anyagokat, amelyeken feltüntetik az érintett területek földrajzi elhelyezkedését.

(3) Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyetlen támogatási kérelem vonatkozzon az I. mellékletben felsorolt több, illetve minden támogatási rendszerre vagy más támogatási rendszerekre.

23. cikk

A jogosultsági feltételek ellenőrzése

(1) A támogatási kérelmek tekintetében a tagállamok adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, ideértve a támogatható terület és az annak megfelelő támogatási jogosultság ellenőrzését.

(2) Az adminisztratív ellenőrzést a támogatási jogosultság ellenőrzésére szolgáló helyszíni ellenőrzési rendszer egészíti ki. E célból a tagállamok mintavételi tervet készítenek a mezőgazdasági üzemekre vonatkozóan.

A tagállamok távérzékelési eljárásokat is alkalmazhatnak a mezőgazdasági parcellák helyszíni ellenőrzésének módszeréül.

(3) Minden egyes tagállam kijelöl egy hatóságot az e fejezetben előírt ellenőrzések összehangolására.

Amennyiben a tagállam az e fejezet alapján elvégzendő munka egyes vonatkozásaival szakosított ügynökségeket vagy cégeket bíz meg, a kijelölt hatóságnak fenn kell tartania az adott munka feletti ellenőrzés jogát és annak felelősségét.

24. cikk

Támogatáscsökkentés, illetve kizárás a támogatás köréből

(1) Az e rendelet 6. cikkében előírt támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás sérelme nélkül, amennyiben megállapítás nyer, hogy a mezőgazdasági termelő nem felel meg a támogatási jogosultságra vonatkozóan e rendeletben vagy az 1259/1999/EK rendelet 2a. cikkében előírt feltételeknek, a számára odaítélt vagy odaítélendő azon támogatás egy részének vagy egészének kifizetését, amelyre vonatkozóan a jogosultsági feltételek teljesültek, csökkenteni kell, vagy ki kell zárni a támogatás köréből az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó módon.

(2) A támogatáscsökkentés mértéke a feltárt jogsértés súlyától, mértékétől, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegétől függően progresszív módon változik, és a mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

25. cikk

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése

(1) A tagállamok helyszíni ellenőrzést folytatnak annak ellenőrzésére, hogy az egyes mezőgazdasági termelők betartják-e az 1. fejezetben említett kötelezettségeket.

(2) A tagállamok igénybe vehetik meglévő igazgatási és ellenőrzési rendszereiket annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők megfeleljenek az I. fejezetben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó előírásoknak.

E rendszereknek, és különösen a 92/102/EGK irányelvvel, valamint az 1760/2000/EK rendelettel összhangban az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszernek e rendelet 26. cikkének értelmében kompatibilisnek kell lennie az integrált rendszerrel.

26. cikk

Kompatibilitás

Az V. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek alkalmazása során a tagállamok biztosítják, hogy az ezekre a rendszerekre alkalmazott igazgatási és ellenőrzési eljárások kompatibilisek legyenek az integrált rendszerrel a következők tekintetében:

a) számítógépes adatbázis;

b) a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerek;

c) adminisztratív ellenőrzések.

E célból olyan módon kell létrehozni ezeket a rendszereket, hogy minden nehézség vagy konfliktus nélkül lehetővé váljék közös üzemeltetésük, illetve a különböző rendszerek közötti adatcsere.

Az V. mellékletben felsoroltakon kívüli közösségi vagy nemzeti szintű támogatási rendszerek alkalmazása céljából a tagállamok beilleszthetik igazgatási és ellenőrzési eljárásaikba az integrált rendszer egy vagy több alkotóelemét.

27. cikk

Tájékoztatás és ellenőrzés

(1) A Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az integrált rendszer alkalmazásáról.

A Bizottság eszmecseréket szervez a tagállamokkal e tárgykörben.

(2) Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok kellő időben való tájékoztatását követően a Bizottság által felhatalmazott képviselők:

- vizsgálatot és ellenőrzést folytathatnak az integrált rendszer létrehozására és megvalósítására hozott intézkedéseket illetően,

- ellenőrzéseket végezhetnek a 23. cikk (3) bekezdésében említett szakosított ügynökségeknél és cégeknél.

Az érintett tagállamok tisztviselői részt vehetnek az ilyen ellenőrzésben. Az ellenőrzés végzésére vonatkozó fent említett hatáskör nem érinti a nemzeti jog alapján kifejezetten a kijelölt tisztviselők számára fenntartott jogi aktusokra vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazását. A Bizottság által meghatalmazott képviselők nem vehetnek részt különösen a tagállamok nemzeti joga alapján gyanúsított személyeknél végzett házkutatásban és azok hivatalos kihallgatásában. Az ilyen módon nyert információhoz azonban hozzáférést kell biztosítani számukra.

(3) Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított testületek vagy személyek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, felügyeletének és felhasználásának elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy – kérésre – megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait.

5. FEJEZET EGYÉB ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Kifizetés

(1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek keretében a támogatások teljes összegben kerülnek kifizetésre a kedvezményezetteknek.

(2) A támogatások kifizetésére évente egyszer, a december 1. és a következő év június 30-a közötti időszakban kerül sor.

A 12. cikkben előírt kiegészítő támogatást azonban legkésőbb az adott naptári évet követő naptári év szeptember 30-ig ki kell fizetni.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a) meghosszabbíthatja az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1966. szeptember 22-i 136/66/EGK tanácsi rendelet [23] 5. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatások kifizetésének határidejét;

b) előlegfizetést írhat elő;

c) felhatalmazhatja a tagállamokat, hogy – a költségvetési helyzetre is figyelemmel – december 1-jét megelőzően előleget fizessenek az olyan régiókban, ahol rendkívüli körülmények következtében a mezőgazdasági termelők súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek:

- a támogatások 50 %-a erejéig,

vagy

- a támogatások 80 %-a erejéig, ha előlegfizetés már elő van írva.

29. cikk

A támogatás korlátozása

Az egyes támogatási rendszerekre alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül, nem fizethető támogatás olyan kedvezményezett részére, akiről megállapították, hogy mesterségesen teremtette a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy az adott támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

30. cikk

Felülvizsgálat

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek működése nem érinti a piac változásai és a költségvetési helyzet tükrében bármely időpontban elvégezhető felülvizsgálat lehetőségét.

31. cikk

Értékelés

Hatékonyságuk felmérése érdekében az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek alapján teljesített kifizetéseket értékelésnek kell alávetni, amely annak megállapítására irányul, hogy célkitűzéseik függvényében milyen hatást fejtettek ki és hogyan befolyásolták az érintett piacokat.

32. cikk

Az 1258/1999/EK rendelet szerinti intervenció

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek az 1258/1999/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 2. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint "intervenciónak" minősülnek.

III. CÍM EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER

1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Támogatási jogosultság

(1) A mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult az egységes támogatási rendszer igénybevételére, ha:

a) a 38. cikkben említett bázisidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyikének alapján támogatásban részesült; vagy

b) a mezőgazdasági üzemhez vagy annak egy részéhez tényleges vagy várható örökség címén jutott olyan mezőgazdasági termelőtől, aki megfelelt az a) pontban említett feltételeknek; vagy

c) a nemzeti tartalék terhére vagy átruházás címén szerzett támogatási jogosultságot.

(2) Amennyiben az a mezőgazdasági termelő, aki a bázisidőszakban közvetlen kifizetésben részesült, az adott időszakon belül vagy legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év december 31-ig megváltoztatja jogállását vagy elnevezését, ugyanolyan feltételek mellett juthat támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint a mezőgazdasági üzemet eredetileg vezető mezőgazdasági termelő.

(3) A bázisidőszakban vagy legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év december 31-ig végrehajtott egyesülés esetén az új mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelő ugyanolyan feltételek mellett juthat támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint az eredeti mezőgazdasági üzemeket vezető mezőgazdasági termelők.

A bázisidőszakban vagy legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év december 31-ig végrehajtott szétválás esetén az új mezőgazdasági üzemeket vezető mezőgazdasági termelők ugyanolyan feltételek mellett juthatnak arányos mértékű támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint az eredeti mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelő.

34. cikk

Támogatási kérelem

(1) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megküldi a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazdasági termelőknek a kérelem benyújtásához szükséges űrlapot, feltüntetve a következőket:

a) a 2. fejezetben említett összeg (a továbbiakban: referenciaösszeg);

b) a 43. cikkben említett hektárszám;

c) a 3. fejezetben meghatározott támogatási jogosultságok száma és értéke.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egyes tagállamok által megállapítandó időpontig, de legkésőbb május 15-ig kell benyújtania támogatási kérelmét az egységes támogatási rendszer keretében.

A Bizottság azonban a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezheti a május 15-i határidő meghosszabbítását egyes olyan övezetekben, ahol rendkívüli éghajlati viszonyok következtében nem alkalmazhatók a rendes határidők.

(3) A 40. cikk (4) bekezdése szerinti vis maior és rendkívüli körülmény esetének kivételével nem szerezhet jogosultságot a 33. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett, illetve a nemzeti tartalék terhére támogatási jogosultságot szerző olyan mezőgazdasági termelő, aki nem nyújt be támogatási kérelmet az egységes támogatási rendszer keretében legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének május 15. napjáig.

Az ilyen módon fel nem osztott jogosultságoknak megfelelő összegek visszakerülnek a 42. cikkben említett nemzeti tartalékba, s rendelkezésre állnak a tagállamok által megállapítandó időpontban, de legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének augusztus 15. napjáig végrehajtandó újrafelosztásra.

35. cikk

Többszörös támogatási kérelem

Eltérő rendelkezés hiányában a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti támogatható hektárszámnak megfelelő olyan terület tekintetében, amelyre az egységes támogatási rendszer keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, bármely egyéb közvetlen kifizetés, illetve e rendelet hatályán kívüli bármely egyéb támogatás iránti kérelem is benyújtható.

36. cikk

Kifizetés

(1) Az egységes támogatási rendszer keretében a támogatást a 3. fejezetben meghatározottak szerinti támogatási jogosultságokra fizetik, amelyeket a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, megegyező támogatható hektárszámmal kell alátámasztani.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy összekapcsolják az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetéseket más támogatási rendszerek keretében nyújtott kifizetésekkel.

2. FEJEZET A TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

37. cikk

A referenciaösszeg kiszámítása

(1) A referenciaösszeg a mezőgazdasági termelőnek a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek alapján, a 38. cikkben említett bázisidőszak minden egyes naptári évében nyújtott támogatások összegének háromévi átlaga, a VII. mellékletnek megfelelően kiszámítva és kiigazítva.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a mezőgazdasági termelő a bázisidőszakban kezdi meg mezőgazdasági tevékenységét, az átlag kiszámítása az azon naptári évben, illetve években részére odaítélt támogatások alapján történik, amely(ek)nek során mezőgazdasági tevékenységet folytatott.

38. cikk

Bázisidőszak

A bázisidőszak a 2000., a 2001. és a 2002. naptári évet foglalja magában.

39. cikk

Az 1259/1999/EK rendelet alapján megállapított moduláció és kölcsönös megfeleltetés rendszerének alkalmazása

Az 1259/1999/EK rendelet 3. és 4. cikkének a bázisidőszakban történő alkalmazása esetén a VII. mellékletben említett összegek olyan összegnek tekintendők, amelyek odaítélésére az említett cikkek alkalmazását megelőzően került sor.

40. cikk

Rendkívüli esetek

(1) A 37. cikktől eltérve, az a mezőgazdasági termelő, akinek termelő tevékenységét a bázisidőszakban vagy azt megelőzően bekövetkező vis maior vagy rendkívüli körülmény hátrányosan befolyásolta a bázisidőszak során, kérheti, hogy a referenciaösszeget a bázisidőszak azon naptári éve, illetve évei alapján számítsák ki, amelye(ke)t nem érintett a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása.

(2) Amennyiben a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása a teljes bázisidőszakot érintette, az adott tagállam az 1997 és 1999 közötti időszak alapján számítja ki a referenciaösszeget. Ebben az esetben az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egyes tagállamok által megállapítandó határidőn belül írásban kell értesítenie a hatáskörrel rendelkező hatóságot a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállásáról, a hatóság számára kielégítő bizonyítékkal szolgálva arról.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóság például a következő eseteket ismeri el vis maiorként vagy rendkívüli körülményként:

a) a mezőgazdasági termelő halála;

b) a mezőgazdasági termelő tartós munkaképtelensége;

c) a mezőgazdasági üzem földterületét lényegesen sújtó, súlyos természeti csapás;

d) a mezőgazdasági üzem állattartásra szolgáló épületeinek megsemmisülése véletlen baleset következtében;

e) a mezőgazdasági termelő állatállományának egy részét vagy egészét érintő járványos állatbetegség.

(5) E cikk (1), (2) és (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni arra a mezőgazdasági termelőre, aki a bázisidőszakban a 2078/92/EGK [24] és az 1257/1999/EK rendeletnek megfelelő agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatálya alatt állt.

Amennyiben a kötelezettségvállalások mind a bázisidőszakra, mind pedig az e cikk (2) bekezdésében említett időszakra kiterjedtek, a tagállamok objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon, a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó részletes szabályoknak megfelelően határozzák meg a referenciaösszeget.

41. cikk

Felső határ

(1) Az egyes tagállamok esetében a referenciaösszegek összege nem haladhatja meg a VIII. mellékletben említett nemzeti felső határt.

(2) Szükség esetén a tagállamok a referenciaösszegek lineáris kulcs alkalmazásával történő csökkentéséhez folyamodhatnak a számukra előírt felső határ betartásának biztosítása céljából.

42. cikk

Nemzeti tartalék

(1) A tagállamok a 41. cikk (2) bekezdése alapján végrehajtott esetleges csökkentéseket követően lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik a referenciaösszegeket egy nemzeti tartalék létrehozása céljából. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 3 %-ot.

(2) A nemzeti tartalék a VIII. mellékletben említett felső határ és a mezőgazdasági termelőknek az egységes támogatási rendszer alapján odaítélendő referenciaösszegek együttes értéke között az (1) bekezdés második mondatában említett csökkentés alkalmazása előtt fennálló különbözetet is magában foglalja.

(3) A tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy referenciaösszeget ítéljenek oda – objektív ismérvek alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – elsődlegesen olyan mezőgazdasági termelőknek, akik 2002. december 31. után vagy 2002-ben kezdik meg mezőgazdasági tevékenységüket, anélkül hogy abban az évben közvetlen kifizetésben részesülnének.

(4) A tagállamok felhasználják a nemzeti tartalékot arra, hogy – objektív ismérvek alapján a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – referenciaösszegeket határozzanak meg olyan mezőgazdasági termelők részére, akik a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó különleges helyzetbe kerültek.

(5) A tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy – objektív ismérvek alapján – a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – referenciaösszegeket határozzanak meg olyan területen működő mezőgazdasági termelők részére, amely a közjogi beavatkozás valamely formájához kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt áll, a termőterületek termelésből való kivonásának megelőzése és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében.

(6) A (3)–(5) bekezdés alkalmazása során a tagállamok – a jogosultságok regionális átlagértékének határain belül – növelhetik a mezőgazdasági termelők részére kiosztott jogosultságok egységértékét és/vagy számát.

(7) A tagállamok a jogosultságok lineáris csökkentését alkalmazzák, amennyiben nemzeti tartalékuk nem elégséges a (3) és a (4) bekezdésben említett esetek fedezésére.

(8) A tényleges vagy várható örökség címén való átszállás esetének kivételével és a 46. cikktől eltérve a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok nem ruházhatók át a kiutalásuk kezdetétől számított öt éven belül.

A 45. cikk (1) bekezdésétől eltérve az ötéves időszak minden egyes évében fel nem használt jogosultság azonnal visszakerül a nemzeti tartalékba.

(9) A 33. és a 34. cikktől eltérve, a mezőgazdasági üzem egészének vagy egy részének, illetve a támogatási jogok bázisidőszakon belül vagy legkésőbb 2003. szeptember 29-én történő eladása vagy legalább hatéves időtartamra való bérbeadása esetén az eladó vagy a bérlő részére kiutalandó jogosultságok egy része a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott feltételek mellett visszakerül a nemzeti tartalékba.

3. FEJEZET TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK

1. szakasz Területen alapuló támogatási jogosultságok

43. cikk

A támogatási jogosultság meghatározása

(1) A 48. cikk sérelme nélkül, a mezőgazdasági termelő a referenciaösszeg és az összes olyan hektárszám hároméves átlagának hányadosaként kiszámított támogatási jogosultságot szerez hektáronként, amely alapján a bázisidőszakban a VI. mellékletben felsorolt közvetlen kifizetésekre volt jogosult.

A támogatási jogosultságok teljes száma megegyezik a fent említett átlagos hektárszámmal.

A 37. cikk (2) bekezdésében említett esetben azonban a támogatási jogosultságok teljes száma a referenciaösszegek megállapításához figyelembe vett időszaknak megfelelő átlagos hektárszámmal egyenlő, és az ilyen támogatási jogosultságokra a 42. cikk (6) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett hektárszámba beletartoznak továbbá a következők:

a) a VII. mellékletben a burgonyakeményítőre, szárított takarmányra és vetőmagra vonatkozóan felsorolt támogatások esetén az a hektárszám, amelynek termelése a bázisidőszak folyamán támogatásban részesült, a VII. melléklet B., D. és F. pontja szerint kiszámítva;

b) valamennyi takarmánytermő terület a bázisidőszak folyamán.

(3) E cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a "takarmánytermő terület" a mezőgazdasági üzem azon területe, amely a 2419/2001/EK bizottsági rendelet [25] 5. cikkével összhangban az egész naptári év folyamán rendelkezésre áll állattartásra, ideértve a közösen használt és a vegyes művelés alatt álló területeket. A takarmánytermő terület nem terjed ki a következőkre:

- épületek, erdők, tavak és utak,

- egyéb közösségi támogatásra jogosult növényi kultúrák, állandó kultúrák vagy kerti növények termelésére használt területek,

- az egyes szántóföldi növények termelői részére megállapított támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult területek, a szárított takarmányra vonatkozó támogatási rendszer keretében hasznosított vagy nemzeti, illetve közösségi területpihentetési rendszer hatálya alá vont területek.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a hektáronkénti támogatási jogosultság nem módosítható.

44. cikk

A támogatási jogosultság felhasználása

(1) Minden támogatási jogosultság, amely a támogatható hektárszámhoz kapcsolódik, feljogosít a támogatási jogosultság által megállapított összeg igénylésére.

(2) A "támogatható hektárszám" a mezőgazdasági üzem szántóföldből és állandó legelőből álló földterülete, kivéve az állandó kultúrák, erdők vagy nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt területeket.

(3) A mezőgazdasági termelő nyilatkozik a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákról. E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a tagállamok által meghatározandó időponttól, de legkorábban az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelem benyújtásának évét megelőző naptári év szeptember 1-jétől kezdődő legalább tíz hónapos időtartamon át a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.

(4) A tagállamok kellően megalapozott esetben engedélyezhetik a mezőgazdasági termelő számára e nyilatkozata módosítását azzal a feltétellel, hogy betartja a támogatási jogosultságának megfelelő hektárszámot, valamint a területre vonatkozó egységes támogatás odaítélésének egyéb feltételeit.

45. cikk

Fel nem használt támogatási jogosultság

(1) A három egymás utáni éven keresztül fel nem használt támogatási jogosultság visszakerül a nemzeti tartalékba.

(2) Mindazonáltal, a fel nem használt támogatási jogosultság nem kerül vissza a nemzeti tartalékba a 40. cikk (4) bekezdése szerinti vis maior és rendkívüli körülmény esetén.

46. cikk

A támogatási jogosultság átruházása

(1) Támogatási jogosultság csak az ugyanazon tagállamban letelepedett másik mezőgazdasági termelő javára ruházható át, a tényleges vagy várható öröklés címén történő átszállás esetének kivételével.

Azonban a tényleges vagy várható öröklés esetén is csak abban a tagállamban használható fel az adott támogatási jogosultság, ahol megállapításra került.

Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási jogosultság csak egyazon régión belül legyen átruházható vagy felhasználható.

(2) Támogatási jogosultság eladás vagy bármely egyéb formában történő végleges átruházás útján ruházható át, földterülettel együtt vagy anélkül. Ezzel ellentétben, bérbeadás vagy más hasonló típusú ügylet csak abban az esetben engedhető meg, ha a támogatási jogosultság átruházását megfelelő támogatható hektárszám átruházása kíséri.

A 40. cikk (4) rendelkezésében említett vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével a mezőgazdasági termelő csak abban az esetben ruházhatja át támogatási jogosultságát földterület nélkül, ha a 44. cikk értelmében a támogatási jogosultságainak legalább 80 %-át felhasználta legalább egy naptári évben, vagy ha önkéntesen lemondott a nemzeti tartalék javára valamennyi olyan támogatási jogosultságáról, amelyet nem használt fel az egységes támogatás alkalmazásának első évében.

(3) Támogatási jogosultság földterülettel együtt vagy anélkül történő eladása esetén a tagállamok – a közösségi jog általános elveivel összhangban – dönthetnek úgy, hogy az eladott támogatási jogosultságok egy része visszakerül a nemzeti tartalékba, vagy egységértékük – a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó ismérveknek megfelelően – csökkentésre kerül a nemzeti tartalék javára.

2. szakasz Különös feltételekhez kötött támogatási jogosultság

47. cikk

Különös feltételekhez kötött támogatási jogosultságot megalapozó támogatások

(1) A 43. és a 44. cikktől eltérve a bázisidőszakban odaítélt támogatásokból eredő alábbi összegek a referenciaösszegbe a 48. cikkben és a VII. melléklet C. pontjában előírt feltételekkel számíthatók be:

a) az 1254/1999/EK rendelet 5. cikkében előírt, szezonalitást csökkentő támogatás;

b) az 1254/1999/EK rendelet 11. cikkében előírt vágási támogatás;

c) a hímivarú szarvasmarhafélékre vonatkozó különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás, amennyiben a mezőgazdasági termelő mentesült az 1254/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében megállapított állománysűrűségi követelmény alól, feltéve hogy a mezőgazdasági termelő nem igényelt az említett rendelet 13. cikkében előírt extenzifikációs kifizetést;

d) az 1254/1999/EK rendelet 14. cikkében előírt kiegészítő kifizetések, amennyiben az e bekezdés a), b) és c) pontjában előírt támogatás kiegészítéseként került sor azok kifizetésére;

e) a juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer alapján a következő jogszabályi helyeken előírt támogatások:

- a 2000. és a 2001. naptári évben a 2467/98/EK rendelet 5. cikke és az 1323/90/EGK rendelet [26] 1. cikke,

- a 2002. naptári évben a 2529/2001/EK rendelet 4. és 5. cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, valamint 11. cikke (2) bekezdésének első, második és negyedik francia bekezdése.

(2) 2007-től kezdődően – és a 33., a 43. és a 44. cikktől eltérve – a 95. és a 96. cikkben előírt tejtámogatásból és kiegészítő támogatásból eredően 2007-ben odaítélendő összegeket a 48. és az 50. cikkben előírt feltételek mellett bevonják az egységes támogatási rendszer hatálya alá.

48. cikk

A különös feltételekhez kötött támogatási jogosultság meghatározása

Amennyiben a bázisidőszakban a mezőgazdasági termelő részesült a 47. cikkben említett támogatásból, de nem rendelkezett a 43. cikkben említett hektárszámmal, illetve ha a hektáronkénti jogosultság 5000 EUR-nál magasabb összeget eredményez, a mezőgazdasági termelő rendre a következő támogatási jogosultságokra tarthat igényt:

a) a részére a hároméves időszak során odaítélt közvetlen kifizetések átlagának megfelelő referenciaösszeggel egyenlő támogatási jogosultság;

b) minden 5000 EUR után vagy a részére a hároméves átlagolási időszak során odaítélt közvetlen kifizetéseknek megfelelő referenciaösszeg töredékrésze után járó támogatási jogosultság.

49. cikk

Feltételek

(1) Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, a különös feltételekhez kötött támogatási jogosultságra e cím többi rendelkezését kell alkalmazni.

(2) A 36. cikk (1) bekezdésétől és a 44. cikk (1) bekezdésétől eltérve az olyan támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő számára, amely tekintetében nem állt rendelkezésére megfelelő hektárszám a bázisidőszakban, az érintett tagállam eltérést engedélyez azon kötelezettségtől, hogy a jogosultságok számával egyenlő támogatható hektárszámmal rendelkezzen, azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő a bázisidőszakban gyakorolt, számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenységének legalább 50 %-át fenntartja.

Támogatási jogosultság átruházása esetén az átruházó csak abban az esetben élhet a fent említett eltérés jogával, ha az eltérés hatálya alá tartozó valamennyi támogatási jogosultság átruházásra kerül.

(3) A 48. cikk szerint meghatározott támogatási jogosultságok nem módosíthatók.

50. cikk

Tejtámogatás és kiegészítő támogatások

(1) A 48. cikk sérelme nélkül és a 37. és a 43. cikktől eltérve, a mezőgazdasági termelő jogosultságonként kiegészítő összegben részesül, amelynek kiszámítása úgy történik, hogy a 95. és a 96. cikk alapján odaítélendő összegeket elosztják a 2007-ben a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló jogosultságok számával, kivéve a területpihentetési jogosultságokat.

A 2007-ben a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatási jogosultságok egységértéke e kiegészítő összeggel megemelkedik.

(2) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik egyetlen támogatási jogosultsággal sem, a 48. és a 49. cikket értelemszerűen kell alkalmazni. Ilyen esetben a 48. cikk alkalmazásában a "hektárszám" a 2007-ben a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, támogatható hektárszámnak felel meg.

4. FEJEZET FÖLDHASZNÁLAT AZ EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER KERETÉN BELÜL

1. szakasz Földhasználat

51. cikk

Mezőgazdasági célú földhasználat

A 44. cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett parcellákat a mezőgazdasági termelő bármely mezőgazdasági tevékenység céljára használhatja, az állandó kultúrák, valamint a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet [27] 1. cikkének (2) bekezdésében, illetve a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendelet [28] 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek, továbbá az olyan burgonya kivételével, amely nem burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya, amelyre e rendelet 93. cikke alapján támogatás jár.

52. cikk

Kendertermelés

(1) Az 53021000 KN-kód alá tartozó kender termelése esetén a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot, és a termelést az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett szerződés vagy kötelezettségvállalás alapján kell végezni. A tagállamok létrehozzák az olyan rostkender termelésére szolgáló területek legalább 30 %-án termesztett növények tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló rendszert, amelyre a szerződés, illetve a kötelezettségvállalás szól. Azonban ha egy tagállam előzetes engedélyezési rendszert vezet be az ilyen növényi kultúra termelését illetően, a fenti minimumarány 20 %.

(2) A 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a támogatások odaítélése egyes fajták minősített vetőmagjának használatához, valamint a rostkender termelésére szolgáló területekre vonatkozó nyilatkozathoz kötött.

2. szakasz Területpihentetési támogatás iránti jogosultság

53. cikk

A területpihentetési támogatás iránti jogosultság meghatározása

(1) E rendelet 37. és 43. cikkétől eltérve, amennyiben a mezőgazdasági termelő az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján a bázisidőszak során területpihentetés alá vonta a mezőgazdasági üzeméhez tartozó földterület egy részét, a kötelező területpihentetésre vonatkozó támogatás – VII. melléklet szerint kiszámított és kiigazított – hároméves átlagának összege, valamint a kötelező területpihentetés alá vont hektárok számának hároméves átlaga nem vehető figyelembe az e rendelet 43. cikkében említett jogosultságok meghatározása során.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a mezőgazdasági termelő hektáronkénti jogosultságban (a továbbiakban: területpihentetési támogatás iránti jogosultság) részesül, amelynek kiszámítása úgy történik, hogy az (1) bekezdésben említett területpihentetési támogatás hároméves átlagának összegét elosztják a területpihentetés alá vont hektárok számának hároméves átlagával.

A területpihentetési támogatás iránti jogosultságok teljes száma megegyezik a kötelező területpihentetés alá vont hektárok számának átlagával.

54. cikk

A területpihentetési támogatás iránti jogosultság felhasználása

(1) Minden területpihentetési támogatás iránti jogosultság, amely a területpihentetési támogatásra jogosult hektárszámhoz kapcsolódik, feljogosít a területpihentetési támogatás iránti jogosultság által meghatározott összeg igénylésére.

(2) A 44. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a "területpihentetési támogatásra jogosult hektárszám" a mezőgazdasági üzem szántóföldből álló földterülete, kivéve a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban állandó kultúrák, erdők, illetve nem mezőgazdasági tevékenység céljára vagy állandó legelőként használt területeket.

Azonban a következő területek egy 1995. június 28. után benyújtott kérelem alapján területpihentetés alá vont földterületnek minősülhetnek:

- az 1257/1999/EK rendelet 22. és 24. cikkének megfelelően pihentetett olyan területek, amelyeket a mezőgazdasági termelő nem használ sem mezőgazdasági, sem más jövedelmező célra az e rendelet alapján pihentetett egyéb földterületek esetében elfogadottakon kívül, vagy

- az 1257/1999/EK rendelet 31. cikkének megfelelően erdősített területek.

(3) A mezőgazdasági termelő köteles kivonni a termelésből a területpihentetési támogatásra jogosult hektárszámnak megfelelő területet.

(4) A területpihentetés alá vont földterületnek legalább 0,1 ha nagyságú és 10 méter szelességű összefüggő területnek kell lennie. Környezeti szempontból kellően megalapozott esetben a tagállamok legalább 5 méter széles és 0,05 ha nagyságú földterületet is elfogadhatnak területpihentetési támogatás céljából.

(5) A tagállamok a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett eltérhetnek e cikk (2) bekezdésének első albekezdésétől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben növekedjen a területpihentetési támogatásra jogosult mezőgazdasági összterület.

(6) A 36. cikk (1) bekezdésétől és a 44. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a területpihentetési támogatás iránti jogosultságot minden más jogosultságot megelőzően kell igényelni.

(7) A területpihentetési kötelezettség az átruházott területpihentetési támogatás iránti jogosultság tekintetében is fennmarad.

55. cikk

Kivételek a területpihentetési kötelezettség alól

A mezőgazdasági termelő nem tartozik az 54. cikkben említett kötelezettség hatálya alá, ha:

a) mezőgazdasági üzemét a teljes termelés tekintetében a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletben [29] megállapított kötelezettségekkel összhangban vezeti;

b) a pihentetett földterületet elsősorban nem emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek Közösségen belül történő előállítására szolgáló anyagok termelésére használja, feltéve hogy ezt hatékony ellenőrző rendszerrel ellenőrzik.

56. cikk

A pihentetett földterület hasznosítása

(1) A pihentetett földterületet jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban kell tartani az 5. cikkben meghatározottak szerint.

Az 55. cikk sérelme nélkül, a pihentetett földterület nem használható mezőgazdasági célra és nem termeszthető rajta kereskedelmi célra szánt növény.

(2) A pihentetett földterület vetésforgóba vonható.

(3) Amennyiben az 55. cikk b) pontja alapján pihentetett földterületen termesztett olajnövények feldolgozásának eredményeként valószínűsíthetően keletkező, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékekhez felhasználható melléktermékek éves mennyisége a mezőgazdasági termelőkkel kötött szerződésekben foglalt mennyiségi előrejelzések szerint meghaladja a szójaliszt-egyenértékben kifejezett 1 millió tonnát, e mennyiség 1 millió tonnára való korlátozása céljából csökkenteni kell az egyes szerződésekben előrejelzett olyan mennyiségeket, amelyek felhasználhatók emberi vagy állati fogyasztás céljára.

(4) A tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti támogatást fizessenek a biomassza pihentetett földterületen való termelésére szánt évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50 %-a erejéig.

57. cikk

Egyéb rendelkezések alkalmazása

Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, e cím többi rendelkezése alkalmazandó a területpihentetési támogatás iránti jogosultságra.

5. FEJEZET REGIONÁLIS ÉS SZABAD VÁLASZTÁSON ALAPULÓ VÉGREHAJTÁS

1. szakasz Regionális végrehajtás

58. cikk

A 41. cikkben említett felső határ regionális felosztása

(1) Az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy az e szakaszban megállapított feltételek mellett regionális szinten alkalmazzák az 1–4. fejezetben előírt egységes támogatási rendszert.

(2) A tagállamok objektív ismérvek alapján határozzák meg a régiókat.

A kevesebb mint 3 millió támogatható hektárral rendelkező tagállamok egyetlen régiónak tekinthetők.

(3) Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján osztják fel a régiók között a 41. cikkben említett felső határt.

59. cikk

Az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazása

(1) Kellően megalapozott esetben a tagállamok – objektív ismérvek alapján – feloszthatják az 58. cikk alapján meghatározott regionális felső határt vagy annak egy részét az összes olyan mezőgazdasági termelő között, akinek mezőgazdasági üzeme az érintett régióban található, ideértve azokat is, amelyek nem felelnek meg a 33. cikkben említett jogosultsági követelménynek.

(2) A regionális felső határ teljes összegének ilyen felosztása esetén a mezőgazdasági termelőknek odaítélt támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása az 58. cikk alapján megállapított regionális felső határnak a 44. cikk (2) bekezdése szerinti, regionális szinten megállapított támogatható hektárszámmal való elosztásával történik.

(3) A regionális felső határ teljes összegének részleges felosztása esetén a mezőgazdasági termelőknek odaítélt támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása az 58. cikk alapján megállapított regionális felső határ megfelelő részének a 44. cikk (2) bekezdése szerinti, regionális szinten megállapított támogatható hektárszámmal való elosztásával történik.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a regionális felső határ fennmaradó része alapján kiszámított támogatási jogosultságra is jogosult, az egyes jogosultságainak – kivéve a területpihentetési támogatás iránti jogosultságát – regionális egységértékét növelni kell egy olyan összeggel, amelyet a referenciaösszegnek a mezőgazdasági termelő jogosultságainak a (4) bekezdéssel összhangban megállapított számával történő elosztásával lehet megkapni.

A 48. és a 49. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(4) Az egyes mezőgazdasági termelők jogosultságainak száma az általuk az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a 44. cikk (2) bekezdésével összhangban bejelentett hektárszámmal egyenlő, a 40. cikk (4) bekezdése szerinti vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével.

60. cikk

Földhasználat

(1) Amennyiben egy tagállam él az 59. cikkben előírt lehetőséggel, a mezőgazdasági termelő – az 51. cikktől eltérve és e cikk rendelkezéseivel összhangban – a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban bejelentett parcellákat a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek, továbbá olyan burgonya termelésére is használhatja, amely nem burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya – amelyre e rendelet 93. cikke alapján támogatás jár –, kivéve az állandó kultúrákat.

(2) Az egyes tagállamok úgy állapítják meg az e cikk (1) bekezdése szerint hasznosítható hektárok számát, hogy a 2000 és 2002 közötti hároméves időszak során nemzeti szinten az (1) bekezdésben említett termékek termelésére használt átlagos hektárszámot – objektív ismérvek alapján – felosztják az 58. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott régiók között. A nemzeti szintű átlagos hektárszámot és a regionális szintű hektárszámot a Bizottság határozza meg a 144. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a tagállamok által közölt adatok alapján.

(3) Az érintett régió tekintetében a (2) bekezdésnek megfelelően megállapított határon belül a mezőgazdasági termelő a következők szerint élhet az (1) bekezdésben említett lehetőséggel:

a) az általa 2003-ban az (1) bekezdésben említett termékek termelésére használt hektárok számának határán belül;

b) a 40. cikk és a 42. cikk (4) bekezdésének – értelemszerű – alkalmazása esetén, objektív ismérvek alapján és olyan módon megállapítandó hektárszámon belül, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását.

(4) A (3) bekezdés alkalmazását követően fennmaradó hektárszámon belül, a mezőgazdasági termelőnek engedélyezni kell, hogy a (3) bekezdés hatálya alá eső hektárterületen kívüli hektárterületen az (1) bekezdésben említett termékeket termeljenek, azon hektárok számának határán belül, amelyeket 2004-ben és/vagy 2005-ben az (1) bekezdésben említett termékek termelésére használtak, amelynek során elsőbbségben kell részesíteni azokat a mezőgazdasági termelőket, akik már 2004-ben is termelték az említett termékeket a 2004-ben ilyen célra használt hektárok számának határán belül.

A 71. cikk alkalmazása esetén 2004 és 2005 helyébe rendre az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év, illetve az alkalmazás éve lép.

(5) A 3. és a 4. cikkben említett egyéni határokat a tagállamok a mezőgazdasági termelők egyéni adatai – ha vannak ilyenek –, illetve a mezőgazdasági termelők által közölt és a tagállamok által kielégítőnek talált egyéb bizonyítékok alapján állapítják meg.

(6) Az e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően engedélyezett hektárszám semmi esetre sem haladhatja meg azt a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti hektárszámot, amelyet az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében bejelentettek.

(7) Az engedély az érintett régión belül, a megfelelő támogatási jogosultsággal együtt használható fel.

(8) A Bizottság legkésőbb 2007-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak – szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt – e cikk tagállamok általi végrehajtásának a piacot és a strukturális fejlődést érintő lehetséges következményeiről.

61. cikk

Gyepterület

Az 59. cikk alkalmazásának esetén a tagállamok – objektív ismérvek alapján – különböző egységértékeket határozhatnak meg a regionális felső határon vagy annak részén belül az 59. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termelők részére odaítélendő jogosultságokra a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban gyepterületként használt és egyéb támogatható hektárok, vagy a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban állandó legelőként használt és egyéb támogatható hektárok tekintetében.

62. cikk

Tejtámogatás és kiegészítő támogatások

A 47. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 95. és a 96. cikkben előírt tejtámogatásból és kiegészítő támogatásból eredő összegek részben vagy egészben bevonásra kerülnek a 2005. évvel kezdődő egységes támogatási rendszer körébe. Az e bekezdés alapján megállapított jogosultságokat ennek megfelelően módosítani kell.

Az ilyen támogatásokra vonatkozó referenciaösszegek a 95. és a 96. cikknek megfelelően odaítélendő összegekkel egyenlők, amelyek kiszámítására az érintett támogatások részben vagy egészben az egységes támogatási rendszer körébe való bevonása évének március hava 31. napján a mezőgazdasági üzem részére tejtámogatás tekintetében rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség alapján kerül sor.

A 48–50. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

63. cikk

Az e szakasz alapján megállapított jogosultságokra vonatkozó feltételek

(1) Az 59. cikk alkalmazása esetén az e szakasz alapján megállapított jogosultságok csak egyazon régión belül vagy olyan régiók között ruházhatók át, illetve használhatók fel, ahol azonosak a hektáronkénti jogosultságok.

(2) Az 59. cikk alkalmazása esetén, az 53. cikktől eltérve, az érintett régión belül működő mezőgazdasági termelők területpihentetési támogatásra jogosultak.

A területpihentetési támogatás iránti jogosultságok számának megállapítása úgy történik, hogy a mezőgazdasági termelő által az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében bejelentett, az 54. cikk (2) bekezdése szerinti támogatható földterületet megszorozzák a területpihentetés arányával.

A területpihentetés arányának kiszámítása úgy történik, hogy a kötelező területpihentetés 10 %-os alaparányát megszorozzák a bázisidőszakban a VI. mellékletben említett, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásban részesült földterület és bázisidőszakban fennálló, az 54. cikk (2) bekezdése szerinti támogatható földterület adott régión belüli arányával.

A területpihentetési jogosultságok értéke a támogatási jogosultságoknak az 59. cikk (2) bekezdése, illetve az 59. cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerint megállapított regionális értéke.

Nem jogosultak területpihentetési támogatásra azok a mezőgazdasági termelők, akik kisebb számot jelentenek be az 54. cikk (2) bekezdése szerinti hektárszám tekintetében annál, mint ami – az e cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett aránnyal elosztva – a IX. mellékletben meghatározott gabonafélék 92 tonna mennyiségének megfelelő tonnaszám eléréséhez az érintett régióban az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző évben alkalmazandó regionalizálási terv szerint meghatározott hozamok alapján szükséges.

(3) A 43. cikk (4) bekezdésétől és a 49. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok – a közösségi jog általános elveivel összhangban eljárva – legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy is, hogy az e szakasz alapján megállapított jogosultságokat előre meghatározott lépések és objektív ismérvek szerint progresszív módosításoknak vetik alá.

(4) Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, e cím többi rendelkezése alkalmazandó.

2. szakasz Részleges végrehajtás

64. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy az e szakaszban megállapított feltételek mellett nemzeti vagy regionális szinten alkalmazzák az 1–4. fejezetben előírt egységes támogatási rendszert.

(2) Az egyes tagállamok választása szerint a Bizottság – a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – felső határt határoz meg a 66., a 67., a 68. és a 69. cikkben említett minden egyes közvetlen kifizetést illetően.

Ez a felső határ a 41. cikkben említett nemzeti felső határnak az egyes közvetlen kifizetéseknek megfelelő alkotóeleme és a tagállamok által a 66., a 67., a 68. és a 69. cikkel összhangban alkalmazott csökkentési százalék szorzatával egyenlő.

Az ilyen módon megállapított felső határok teljes összegét a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban le kell vonni a 41. cikkben említett nemzeti felső határ összegéből.

(3) Legkésőbb az egységes támogatási rendszer valamennyi tagállam által történő végrehajtását követő két éven belül, illetve legkésőbb 2009. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácshoz – szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt – a 2. és a 3. szakaszban előírt lehetőségek tagállamok által történő végrehajtásának a piacot és a strukturális fejlődést érintő lehetséges következményeiről.

65. cikk

Az e szakaszon alapuló támogatási jogosultságok megállapítása

(1) A 41. cikk alapján végrehajtott esetleges csökkentéseket követően a mezőgazdasági termelők között felosztandó támogatási jogosultságok tekintetében a 66., a 67., a 68., illetőleg a 69. cikkben említett közvetlen kifizetésekből eredő referenciaösszeg alkotóelemét a tagállamok által megállapítandó százalékkal csökkenteni kell a 66., a 67., a 68. és a 69. cikkben meghatározott határon belül.

(2) Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, a referenciaösszeg fennmaradó része tekintetében megállapított támogatási jogosultságokra e cím többi rendelkezését kell alkalmazni.

66. cikk

Szántóföldi növényekre vonatkozó támogatás

A szántóföldi növényekre vonatkozó támogatás tekintetében a tagállamok jogosultak a következőkre:

a) a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 25 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásnak felel meg, ide nem értve a kötelező területpihentetésre vonatkozó támogatást.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a IX. mellékletben felsorolt szántóföldi növények és – azokban a tagállamokban, ahol a kukorica nem tartozik a hagyományos kultúrák közé – fűszilázs termelésével foglalkozó mezőgazdasági termelőknek nyújtják hektáronként, a VI. mellékletben említett és a IV. cím 10. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélt, illetve odaítélendő hektáronkénti támogatás legfeljebb 25 %-a erejéig;

vagy

b) a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 40 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, durumbúzára vonatkozó támogatási pótléknak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a IX. mellékletben felsorolt durumbúza termelésével foglalkozó mezőgazdasági termelőknek nyújtják hektáronként, a VI. mellékletben említett és a IV. cím 10. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélt vagy odaítélendő, durumbúzára vonatkozó hektáronkénti támogatási pótlék legfeljebb 40 %-a erejéig.

67. cikk

Juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás

A tagállamok jogosultak visszatartani a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 50 %-áig terjedő összeget, amely a VI. mellékletben említett, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelőknek a VI. mellékletben felsorolt és a IV. cím 11. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás legfeljebb 50 %-a erejéig nyújtják.

68. cikk

Marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás

(1) A marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás tekintetében a tagállamok jogosultak visszatartani a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 100 %-áig terjedő összeget, amely a VI. mellékletben említett, borjúra vonatkozó vágási támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A borjú vágására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, borjúra vonatkozó vágási támogatás legfeljebb 100 %-a erejéig nyújtják.

(2) Továbbá a tagállamok jogosultak a következőkre:

a) i. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 100 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, anyatehénre vonatkozó támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

Az anyatehén tartására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, anyatehénre vonatkozó támogatás legfeljebb 100 %-a erejéig nyújtják;

és

ii. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 40 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, borjún kívüli szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A borjún kívüli szarvasmarhafélék vágására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, borjún kívüli szarvasmarhára vonatkozó vágási támogatás legfeljebb 40 %-a erejéig nyújtják;

vagy

b) i. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 100 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, borjún kívüli szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A borjún kívüli szarvasmarhafélék vágására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, borjún kívüli szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatás legfeljebb 100 %-a erejéig nyújtják;

vagy

ii. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 75 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatás legfeljebb 75 %-a erejéig nyújtják.

69. cikk

Szabad választáson alapuló végrehajtás különleges gazdálkodási formák és különleges minőség előállítása esetén

A tagállamok jogosultak visszatartani a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 10 %-a erejéig terjedő összeget, amely a VI. mellékletben említett egyes ágazatoknak felel meg. A szántóföldi növények, a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús ágazatának esetében az ilyen jogcímen visszatartott összeget figyelembe kell venni a 66, a 67., illetőleg a 68. cikkben meghatározott maximális százalékarányok alkalmazása során.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek az ilyen jogcímen visszatartott összeg által érintett ágazatban vagy ágazatokban.

A kiegészítő támogatást – a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett – olyan különleges gazdálkodási formák esetén kell fizetni, amelyek fontosak a környezet védelme vagy javítása, illetve a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítása szempontjából.

3. szakasz Szabad választáson alapuló kizárások

70. cikk

Egyes közvetlen kifizetések szabad választáson alapuló kizárása

(1) Az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy kizárják az egységes támogatási rendszer köréből a következőket:

a) a bázisidőszakban az alábbi rendelkezések alapján odaítélt egy vagy több közvetlen kifizetés:

- az 1251/1999/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdése,

- a 2358/71/EK rendelet 3. cikke.

Ebben az esetben a 64. és a 65. cikket értelemszerűen kell alkalmazni;

b) a VI. mellékletben felsorolt minden más olyan közvetlen kifizetés, amelyet a bázisidőszakban Franciaország tengerentúli megyéiben, az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken és az égei-tengeri szigeteken ítéltek oda a mezőgazdasági termelőknek, valamint a bázisidőszakban a következő rendelkezések alapján odaítélt közvetlen kifizetések:

- a 2019/93/EGK rendelet 6. cikke,

- az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke,

- az 1453/2001/EK rendelet 13. cikke és 22. cikkének (2)–(6) bekezdése,

- az 1454/2001/EK rendelet 5. és 6. cikke.

(2) A 2019/93/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének, az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének, az 1453/2001/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének és 22. cikke (2) bekezdésének, valamint az 1454/2001/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett közvetlen kifizetéseket az e rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határokon belül, rendre az e rendelet IV. címének 3., 6. illetőleg 7–13. fejezetében, a 2019/93/EGK rendelet 6. cikkében, az 1452/2001/EK rendelet 9. cikkében, az 1453/2001/EK rendelet 13. cikkében és 22. cikkének (2)–(4) bekezdésében, valamint az 1454/2001/EK rendelet 5. cikkében megállapított feltételek mellett ítélik oda.

A meghatározott felső határok teljes összegét a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban le kell vonni a 41. cikkben említett nemzeti felső határ összegéből.

4. szakasz Szabad választáson alapuló átmenet

71. cikk

Szabad választáson alapuló átmeneti időszak

(1) Amennyiben különös mezőgazdasági feltételek indokolják, az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy az egységes támogatási rendszert egy átmeneti időszakot követően alkalmazzák, amely 2005. december 31-én vagy 2006. december 31-én jár le.

Amennyiben az érintett tagállam úgy dönt, hogy az átmeneti időszak lejárta előtt alkalmazni kívánja az egységes támogatási rendszert, e döntését legkésőbb azon naptári évet megelőző naptári év augusztus 1-jéig kell meghoznia, amely tekintetében az egységes támogatási rendszert alkalmazni fogja.

(2) E rendelet 70. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az átmeneti időszak során az érintett tagállam a VI. mellékletben említett közvetlen kifizetéseket rendre az e rendelet IV. címének 3., 6., illetőleg 7–13. fejezetében, a 2019/93/EGK rendelet 6. cikkében, az 1452/2001/EK rendelet 9. cikkében, az 1453/2001/EK rendelet 13. cikkében és 22. cikkének (2)–(4) bekezdésében, valamint az 1454/2001/EK rendelet 5. cikkében megállapított feltételek mellett alkalmazza, a 41. cikkben említett nemzeti felső határban az e közvetlen kifizetések alkotóelemének megfelelő költségvetési felső határokon belül, amelyeket a Bizottság minden egyes közvetlen kifizetés tekintetében a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határoz meg.

A szárított takarmányra vonatkozó támogatás esetében az egyes tagállamok a fenti költségvetési határokon belül, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett nyújtanak támogatást.

(3) Az egységes támogatási rendszert az átmeneti időszak lejártának naptári évét követő naptári év január 1-jétől kell alkalmazni.

Ebben az esetben az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdése alapján meghatározott határidőtől függően legkésőbb 2005. vagy 2006. augusztus 1-jéig meghozza az 58. cikk (1) bekezdésében, a 63. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (1) bekezdésében és a 70. cikkben említett döntéseket.

(4) A Bizottság a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket, ha ezen átmeneti időszak alkalmazásának eredményeként súlyos torzulás következne be a Közösség piacán fennálló versenyhelyzetben, továbbá ha a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében indokoltnak látja.

IV. CÍM EGYÉB TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

1. FEJEZET KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

72. cikk

Hatály

Az 10011000 KN-kód alá tartozó durumbúzát termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár támogatás.

73. cikk

A támogatás összege és a támogatás iránti jogosultság

(1) A támogatás összege hektáronként 40 EUR.

(2) A támogatás odaítélése olyan fajták minősített vetőmagja meghatározott mennyiségének használatához kötött, amelyeket az érintett termelési övezetben mint a búzadara és tésztafélék gyártására alkalmas, magas minőségű termést eredményező fajtákat elismertek.

74. cikk

Terület

(1) Támogatás a X. mellékletben felsorolt hagyományos termőterületeken, a nemzeti bázisterület erejéig ítélhető oda.

A bázisterületek mértéke a következõ:

Görögország | 617000 ha, |

Spanyolország | 594000 ha, |

Franciaország | 208000 ha, |

Olaszország | 1646000 ha, |

Ausztria | 7000 ha, |

Portugália | 118000 ha. |

(2) Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket.

75. cikk

A területi korlátozás túllépése

(1) Amennyiben az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők támogatást igényelnek, meghaladja a bázisterületet, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

(2) Amennyiben egy tagállam alterületekre osztja bázisterületét, az (1) bekezdésben előírt csökkentést csak a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelőkre kell alkalmazni, ahol túllépték a megfelelő területi korlátozást. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a megfelelő területi korlátozást, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték az említett területi korlátozást.

2. FEJEZET FEHÉRJENÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

76. cikk

Hatály

A fehérjenövényeket termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár támogatás.

A fehérjenövények közé tartoznak a következők:

- a 071310 KN-kód alá tartozó borsó,

- a 071350 KN-kód alá tartozó lóbab,

- az ex12092950 KN-kód alá tartozó édes csillagfürt.

77. cikk

A támogatás összege és a támogatás iránti jogosultság

A támogatás összege a tejes érést követően betakarított fehérjenövények esetén hektáronként 55,57 EUR.

Azonban a teljes egészében bevetett és a helyi előírásokkal összhangban művelt területen termesztett olyan növények, amelyek az érintett tagállam által elismert rendkívüli időjárási viszonyok következtében nem érik el a tejes érés szakaszát, támogatásra jogosultak maradnak azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő nem használja egyéb célra az adott területet az említett növekedési szakasz beálltáig.

78. cikk

Terület

(1) A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 1400000 ha.

(2) Amennyiben az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők támogatást igényelnek, meghaladja a garantált legnagyobb területet, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

3. FEJEZET RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

79. cikk

Hatály

Az 100610 KN-kód alá tartozó rizst termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár támogatás.

80. cikk

A támogatás összege és a támogatás iránti jogosultság

(1) A támogatást a rizzsel bevetett földterület hektárjaira nyújtják, amennyiben rendes növekedési feltételek között a növény legalább a virágzás kezdetéig lábon áll.

Azonban a teljes egészében bevetett és a helyi előírásokkal összhangban művelt területen termesztett olyan növények, amelyek az érintett tagállam által elismert rendkívüli időjárási viszonyok következtében nem érik el a virágzás szakaszát, támogatásra jogosultak maradnak azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő nem használja egyéb célra az adott területet az említett növekedési szakasz beálltáig.

(2) A támogatás mértéke az egyes érintett tagállamok terméshozamai alapján a következő:

| a 2004/2005. gazdasági évben és a 71. cikk alkalmazása esetén (EUR/ha) | a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően (EUR/ha) |

Spanyolország | 1123,95 | 476,25 |

Franciaország:

–az anyaország területe | 971,73 | 411,75 |

–Francia Guyana | 1329,27 | 563,25 |

Görögország | 1323,96 | 561,00 |

Olaszország | 1069,08 | 453,00 |

Portugália | 1070,85 | 453,75 |

81. cikk

Terület

Minden egyes rizstermelő tagállam tekintetében nemzeti bázisterületet állapítanak meg. Franciaország esetében azonban két bázisterület kerül megállapításra. A bázisterületek mértéke a következő:

Spanyolország | 104973 ha, |

Franciaország:

–az anyaország területe | 19050 ha, |

–Francia Guyana | 4190 ha, |

Görögország | 20333 ha, |

Olaszország | 219588 ha, |

Portugália | 24667 ha. |

Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket vagy bázisterületeiket.

82. cikk

A területi korlátozás túllépése

(1) Amennyiben egy tagállamban egy adott évben rizstermelésre használt terület meghaladja a 81. cikkben feltüntetett bázisterületet, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

(2) Amennyiben egy tagállam alterületekre osztja bázisterületét vagy bázisterületeit, az (1) bekezdésben előírt csökkentést csak a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelőkre kell alkalmazni, ahol túllépték a megfelelő területi korlátozást. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a megfelelő területi korlátozást, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték az említett területi korlátozást.

4. FEJEZET HÉJAS GYÜMÖLCSŰEKRE VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

83. cikk

Közösségi támogatás

(1) A héjas gyümölcsűeket termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár közösségi támogatás.

A héjas gyümölcsűek közé tartoznak a következők:

- a 080211 és a 080212 KN-kód alá tartozó mandula,

- a 080221 és a 080222 KN-kód alá tartozó mogyoró,

- a 080231 és a 080232 KN-kód alá tartozó dió,

- a 080250 KN-kód alá tartozó pisztácia,

- az 12121010 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2) Az egyes tagállamok differenciált támogatást nyújthatnak a termékektől függően vagy a 84. cikk (4) bekezdésében megállapított nemzeti garantált terület (a továbbiakban: NGT) növelésével vagy csökkentésével. Az egyes tagállamokban azonban az egy adott évben odaítélt támogatások teljes összege nem haladhatja meg a 84. cikk (1) bekezdésében említett felső határt.

84. cikk

Terület

(1) Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben számukra meghatározott NGT hektárszáma és a 120,75 EUR átlagösszeg szorzataként kiszámított felső határon belül nyújtanak közösségi támogatást.

(2) A garantált legnagyobb terület 800000 ha.

(3) A (2) bekezdésben említett garantált legnagyobb terület a következő nemzeti garantált területekre (NGT) oszlik:

Belgium | 100 ha, |

Németország | 1500 ha, |

Franciaország | 17300 ha, |

Görögország | 41100 ha, |

Olaszország | 130100 ha, |

Luxemburg | 100 ha, |

Hollandia | 100 ha, |

Ausztria | 100 ha, |

Portugália | 41300 ha, |

Spanyolország | 568200 ha, |

Egyesült Királyság | 100 ha. |

(4) Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják NGT-jüket, különösen regionális szinten vagy a termeléstől függően.

85. cikk

A bázisterület alterületeinek túllépése

Amennyiben egy tagállam alterületekre osztja bázisterületnek minősülő NGT-jét, és annak egy vagy több alterületét túllépik, a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelők tekintetében, amelyeken túllépték a területi korlátozást, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre közösségi támogatást igényeltek. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a megfelelő területi korlátozást, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték az említett területi korlátozást.

86. cikk

A támogatási jogosultság feltételei

(1) A közösségi támogatás kifizetése különösen egy minimális parcellamérethez és faállomány-sűrűséghez kötött.

(2) A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1972. május 18-i 1035/72/EGK tanácsi rendelet [30] 14. cikke b) pontjának értelmében fejlesztési program hatálya alatt álló területek az azt az évet követő év január 1-jén válnak támogatásra jogosulttá e rendszer alapján, amelyben a fejlesztési program lejár.

(3) Az egyes tagállamok a mezőgazdasági termelőknek a 2200/96/EK rendelet 11. és 14. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságához köthetik a közösségi támogatás odaítélését.

(4) A (3) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett támogatást a tagjai nevében eljáró termelői szervezet részére fizetik ki. A termelői szervezetnek odaítélt támogatás összegét ki kell fizetni a tagok részére. A tagállamok azonban felhatalmazhatják a termelői szervezetet arra, hogy a tagjainak nyújtott szolgáltatások fejében legfeljebb a közösségi támogatás 2 %-a erejéig levonjanak annak összegéből.

87. cikk

Nemzeti támogatás

(1) A közösségi támogatás kiegészítéseként a tagállamok hektáronként legfeljebb 120,75 EUR összegig terjedő nemzeti támogatást nyújthatnak évente.

(2) Nemzeti támogatás csak közösségi támogatásban részesülő területre fizethető.

(3) Az egyes tagállamok a mezőgazdasági termelőknek a 2200/96/EK rendelet 11. és 14. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságához köthetik a nemzeti támogatás odaítélését.

5. FEJEZET ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

88. cikk

Támogatás

Az energianövényekkel bevetett területekre hektáronként 45 EUR támogatás jár évente az e fejezetben megállapított feltételek mellett.

Az energianövények közé elsősorban az alábbi energiatermékek előállítására szolgáló növények tartoznak:

- a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok vagy az egyéb megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003 május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [31] 2. cikkének 2. pontjában felsorolt, bioüzemanyagnak minősülő termékek,

- biomasszából előállított villamos és hőenergia.

89. cikk

Terület

(1) A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 1500000 ha.

(2) Amennyiben az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők támogatást igényelnek, meghaladja a garantált legnagyobb területet, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

90. cikk

A támogatási jogosultság feltételei

Támogatás csak olyan területre nyújtható, amely a mezőgazdasági termelő és a feldolgozóipar között létrejött szerződés hatálya alá tartozik, kivéve ha a feldolgozást maga a mezőgazdasági termelő végzi a mezőgazdasági üzem területén.

Az a terület, amely tekintetében az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer keretében a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmet nyújtott be, nem számít bele az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében, valamint az e rendelet 54. cikkének (2) bekezdésében, 63. cikkének (2) bekezdésében és 107. cikkének (1) bekezdésében feltüntetett területpihentetési követelmény alapján pihentetett területbe.

91. cikk

Az energianövények jegyzékének felülvizsgálata

A 88. cikkben felsorolt termékek köre a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban bővíthető vagy szűkíthető.

92. cikk

Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálata

A Bizottság 2006. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácshoz a rendszer végrehajtásáról, adott esetben megfelelő javaslatokkal együtt, figyelemmel az EU bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezésének végrehajtására.

6. FEJEZET KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁSRA SZÁNT BURGONYÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

93. cikk

Támogatás

A burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelők részére támogatás jár. A támogatás összege az egy tonna keményítő gyártásához szükséges burgonyamennyiségre vonatkozik. A támogatás összege a következő:

- 110,54 EUR a 2004/2005. gazdasági évben és a 71. cikk alkalmazása esetén,

- 66,32 EUR a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően.

A támogatás összegét a burgonya keményítőtartalmához kell igazítani.

94. cikk

Feltételek

Támogatást csak a burgonyatermelő és a keményítőgyártó közötti termeltetési szerződés hatálya alá tartozó burgonyamennyiségre fizetnek a keményítőgyártó vállalkozás részére odaítélt kvóta keretén belül, az 1868/94/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint.

7. FEJEZET TEJTÁMOGATÁS ÉS KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

95. cikk

Tejtámogatás

(1) 2004 és 2007 között a tejtermelők tejtámogatásra jogosultak. Odaítélésére naptári évenként, mezőgazdasági üzemenként és az adott mezőgazdasági üzem rendelkezésére álló, támogatásra jogosult egyéni referenciamennyiség tonnánkénti mennyisége alapján kerül sor.

(2) A (3) bekezdés, valamint a (4) bekezdés alkalmazásából eredő csökkentések sérelme nélkül, az érintett naptári év március 31-én a mezőgazdasági üzem rendelkezésére álló, tonnában kifejezett egyéni referenciamennyiséget meg kell szorozni a következő összeggel:

- 8,15 EUR/t a 2004. naptári évre,

- 16,31 EUR/t a 2005. naptári évre,

- 24,49 EUR/t a 2006. és a 2007. naptári évre, valamint

a 70. cikk alkalmazása esetén a következő naptári évekre vonatkozóan.

(3) A tej- és tejtermékágazatban kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. december 28-i 3950/92/EGK tanácsi rendelet [32] 6. cikkével és a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendelet [33] 16. cikkével összhangban az érintett naptári év március 31-én ideiglenes átruházás hatálya alatt álló egyéni referenciamennyiségek az említett évben az átruházás kedvezményezettjének mezőgazdasági üzeme számára rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiségnek minősülnek.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában, ha egy adott naptári év március 31-én egy adott tagállamban rendelkezésre álló valamennyi egyéni referenciamennyiség összege meghaladja az említett tagállam tekintetében a 3950/92/EGK rendelet I. mellékletében az 1999/2000. év tizenkét hónapos időtartamára meghatározott megfelelő összmennyiségek összegét, az érintett tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket a területén támogatásra jogosult egyéni referenciamennyiségek teljes összegének – objektív ismérvek alapján végrehajtandó – megfelelő csökkentésére.

96. cikk

Kiegészítő támogatások

(1) 2004 és 2007 között az egyes tagállamok évente kiegészítő támogatásokat nyújtanak a területükön működő termelők részére a (2) bekezdésben meghatározott éves keretösszegek erejéig. E támogatásokra objektív ismérvek alapján és olyan módon kerül sor, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását. Továbbá e támogatások nem köthetők a piaci árak ingadozásához.

Támogatási pótlék csak a 95. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatási összeg kiegészítő összegeként ítélhető oda.

(2) Kiegészítő támogatások: millió EUR-ban kifejezett keretösszeg:

| 2004 | 2005 | 2006 és 2007 |

Belgium | 12,12 | 24,30 | 36,45 |

Dánia | 16,31 | 32,70 | 49,05 |

Németország | 101,99 | 204,53 | 306,79 |

Görögország | 2,31 | 4,63 | 6,94 |

Spanyolország | 20,38 | 40,86 | 61,29 |

Franciaország | 88,70 | 177,89 | 266,84 |

Írország | 19,20 | 38,50 | 57,76 |

Olaszország | 36,34 | 72,89 | 109,33 |

Luxemburg | 0,98 | 1,97 | 2,96 |

Hollandia | 40,53 | 81,29 | 121,93 |

Ausztria | 10,06 | 20,18 | 30,27 |

Portugália | 6,85 | 13,74 | 20,62 |

Finnország | 8,81 | 17,66 | 26,49 |

Svédország | 12,09 | 24,24 | 36,37 |

Egyesült Királyság | 53,40 | 107,09 | 160,64 |

97. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában a "termelő" fogalma az 1788/2003/EK rendelet 5. cikkében megállapított meghatározásnak felel meg.

8. FEJEZET SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ REGIONÁLIS KÜLÖN TÁMOGATÁS

98. cikk

Támogatás

A 70. cikk alkalmazása esetén Finnországnak és Svédországnak a 62. szélességi körtől északra fekvő részén és néhány olyan környező területen, ahol a hasonló éghajlati viszonyok különösen megnehezítik a mezőgazdasági tevékenységet, a gabonaféléket, olajnövényeket, lenmagot, valamint rostlent és rostkendert termesztő mezőgazdasági termelők külön támogatásban részesülnek, amelynek összege 24 EUR/t, szorozva az érintett régióra vonatkozó regionalizációs tervben megállapított terméshozamokkal, a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott azon felső határon belül, amely a 41. cikkben említett felső határban e támogatásra vonatkozó alkotóelemnek felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás teljes összege meghaladja a meghatározott felső határt, az említett évben a mezőgazdasági termelőnkénti támogatás összegét arányosan csökkenteni kell.

9. FEJEZET VETŐMAGRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

99. cikk

Támogatás

(1) A 70. cikk alkalmazása esetén az egyes tagállamok a XI. mellékletben meghatározott éves támogatást nyújtják a XI. mellékletben felsorolt egy vagy több növényfaj elit vetőmagjának, illetve minősített vetőmagjának termelésére.

(2) Amennyiben a vetőmag-minősítés céljából elfogadott azon területet, amelynek tekintetében a mezőgazdasági termelő vetőmagra vonatkozó támogatást igényelt, az egységes támogatási rendszer alapján igényelt támogatás céljára is használják, a vetőmagra vonatkozó támogatás összegét – a XI. melléklet 1. és 2. pontjában említett növényfajok kivételével – csökkenteni kell az adott évben az érintett területre az egységes támogatási rendszer keretében odaítélendő támogatás összegével, de legfeljebb nullára.

(3) Az igényelt támogatás összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt, amely a 41. cikkben említett nemzeti felső határban az érintett növényfaj vetőmagjára vonatkozó támogatás alkotóelemének felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás teljes összege meghaladja a meghatározott felső határt, az említett évben a mezőgazdasági termelőnkénti támogatás összegét arányosan csökkenteni kell.

(4) A Cannabis sativa L. azon fajtáit, amelyek az e cikkben előírt támogatásra jogosultak, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

10. FEJEZET SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

100. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1) A 66. cikk alkalmazása esetén az egyes tagállamok – eltérő rendelkezés hiányában – az e fejezetben meghatározott feltételek mellett nyújtják az általuk, az említett cikknek megfelelően választott támogatást a szántóföldi növények termelésével foglalkozó mezőgazdasági termelők részére.

(2) E fejezet alkalmazásában:

- a gazdasági év július 1-jétől június 30-ig tart,

- "szántóföldi növények": a IX. mellékletben felsorolt növények.

(3) Azok a tagállamok, ahol a kukorica nem tartozik a hagyományos kultúrák közé, a szántóföldi növényekre vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett járó támogatásra jogosultnak minősíthetik a fűszilázst a szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás céljából.

101. cikk

Bázisterület

A területalapú támogatás meghatározására régiók szerint differenciált mértékben, hektáronként kerül sor.

Területalapú támogatás olyan terület után jár, amelyet szántóföldi növények termelésére használnak vagy e rendelet 107. cikkével összhangban területpihentetés alatt áll, és amely – figyelemmel az 1017/94/EK rendelet alkalmazására – nem haladja meg a 2316/1999/EK bizottsági rendelet [35] VI. mellékletében meghatározott regionális bázisterület(ek) összes hektárszámát.

Ebben az értelemben a régió egy tagállamot vagy annak egy régióját jelenti, az érintett tagállam választása szerint. E rendelet 66. cikkének alkalmazása esetén a 2316/1999/EK rendelet VI. mellékletében meghatározott területet vagy területeket csökkenteni kell az érintett régióban az e rendelet 53. cikkével és 63. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott területpihentetési jogosultságoknak megfelelő hektárszámmal.

102. cikk

A bázisterület és a felső határ túllépése

(1) Amennyiben azon területek összege, amelyekre a mezőgazdasági termelők a szántóföldi növényekre vonatkozó támogatási rendszer alapján támogatást igényeltek – ideértve a 71. cikk alkalmazása esetén az említett rendszer alapján előírt területpihentetésre vonatkozó támogatást –, meghaladja a bázisterületet, arányosan csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőnként támogatásra jogosult területet az érintett régióban az e rendelet alapján ugyanabban a gazdasági évben odaítélt valamennyi támogatás tekintetében.

(2) Az igényelt támogatások összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt. Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás teljes összege meghaladja a rögzített felső határt, az említett évben a mezőgazdasági termelőnkénti támogatás összegét arányosan csökkenteni kell.

(3) A 71. cikk alkalmazása esetén azok a területek, amelyekre nem nyújtottak be támogatási kérelmet e fejezet alapján, de amelyek a 12. fejezet alapján benyújtott támogatási kérelem alátámasztására szolgálnak, úgyszintén figyelembe kell venni azon területek kiszámítása során, amelyekre támogatást igényeltek.

(4) Amennyiben egy adott tagállam a szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásra jogosultnak minősíti a fűszilázst, e célból külön bázisterületet kell meghatározni. Amennyiben egy adott gazdasági évben nem érik el a szántóföldi növényekre, illetve a fűszilázsra vonatkozó bázisterületet, a fennmaradó hektárszámot ugyanarra a gazdasági évre vonatkozóan a megfelelő bázisterülethez kell rendelni.

(5) Amennyiben egy adott tagállam egy vagy több nemzeti bázisterület létrehozása mellett dönt, minden egyes nemzeti bázisterületét alterületekre oszthatja az általa meghatározott objektív ismérvek alapján.

E bekezdés alkalmazásában a "Secano" és a "Regadío" elnevezésű bázisterület nemzeti bázisterületnek minősül.

A nemzeti bázisterület túllépése esetén, az érintett tagállam – objektív ismérvek alapján – részben vagy egészben a bázisterület azon területeire összpontosíthatja az (1) bekezdés szerint alkalmazandó intézkedést, ahol túllépték a területi korlátozást.

Azok a tagállamok, amelyek az e bekezdésben előírt lehetőségek alkalmazása mellett döntenek, szeptember 15-ig értesítik a mezőgazdasági termelőket és a Bizottságot döntésükről, valamint annak részletes végrehajtási szabályairól.

103. cikk

Regionalizálási terv

A tagállamok által az 1251/1999/EK rendelet 3. cikkének megfelelően létrehozott regionalizálási tervet alkalmazni kell.

Az érintett tagállam a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére objektív ismérvek alapján felülvizsgálhatja a regionalizálási tervet.

104. cikk

Alapösszeg

(1) A területalapú támogatás kiszámítása úgy történik, hogy a tonnánkénti alapösszeget megszorozzuk az érintett régióra vonatkozó regionalizálási tervben meghatározott átlagos gabonahozammal.

(2) Az (1) bekezdésben említett számítást az átlagos gabonahozam alkalmazásával kell elvégezni. Azonban ha a kukorica külön kezelendő, kukorica esetében a "kukoricahozam", gabonafélék, olajnövények, lenmag, valamint rostlen és rostkender esetében pedig a "kukoricán kívüli gabonafélék hozama" alkalmazandó.

(3) A szántóföldi növényekre és a 71. cikk alkalmazása esetén a területpihentetésre vonatkozó alapösszeg a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően 63,00 EUR/t.

105. cikk

Durumbúzára vonatkozó pótlék

(1) A területalapú támogatásokra pótlékot fizetnek, amelynek összege:

- 291 EUR/ha a 2005/2006. gazdasági évben,

- 285 EUR/ha a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően,

a X. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termesztő területeken a durumbúzával bevetett területekre, a következő felső határok betartása esetén:

Görögország | 617000 ha, |

Spanyolország | 594000 ha, |

Franciaország | 208000 ha, |

Olaszország | 1646000 ha, |

Ausztria | 7000 ha, |

Portugália | 118000 ha. |

(2) Amennyiben azon területek összege, amelyekre a mezőgazdasági termelők területalapú támogatás után járó pótlékot igényelnek, egy adott gazdasági év során meghaladja a fent említett határt, arányosan csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőnként pótlékra jogosult területet.

Azonban az (1) bekezdésben tagállamonként megállapított határon belül az egyes tagállamok a durumbúza-termelés 1993 és 1997 közötti mértékének alapján feloszthatják az említett bekezdésben feltüntetett területet a X. mellékletben meghatározott termesztési területek vagy – szükség esetén – a regionalizálási tervben foglalt termelési régiók között. E megoldás alkalmazása esetén, amennyiben az egy adott régión belüli olyan területek összege, amelyekre területalapú támogatás után járó pótlékot igényelnek, egy adott gazdasági év során meghaladja a megfelelő regionális határt, arányosan csökkenteni kell az adott termelési régióban mezőgazdasági termelőnként támogatási pótlékra jogosult területet. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban az olyan régiók fennmaradó területei, ahol nem érték el a regionális határt, újraelosztásra kerültek olyan régiók között, ahol túllépték az említett határt.

(3) A X. mellékletben említetteken kívüli olyan régiókban, ahol a durumbúza-termelés gazdaságilag kellően megalapozott, a 2005/2006. gazdasági évre 46 EUR/ha összegű különleges támogatást fizetnek, a következő hektárszámok keretein belül:

Németország | 10000 ha, |

Spanyolország | 4000 ha, |

Franciaország | 50000 ha, |

Olaszország | 4000 ha, |

Egyesült Királyság | 5000 ha. |

106. cikk

Len és kender

Rostlenre és rostkenderre vonatkozó területalapú támogatást csak abban az esetben kell fizetni, ha – a körülményektől függően – a termelés szerződésen vagy kötelezettségvállaláson alapul az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

Rostkender esetében területalapú támogatás az 52. cikkben előírt feltételek mellett is nyújtható.

107. cikk

Területpihentetés

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a területalapú támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők kötelesek mezőgazdasági üzemük földterületének egy részét kivonni a termelésből, és pihentetni, amely kötelezettség teljesítése ellenében kompenzációban részesülnek.

(2) A területalapú támogatás iránti kérelmet benyújtó egyes mezőgazdasági termelők területpihentetési kötelezettségének meghatározására a szántóföldi növények termelésére használt olyan területének arányában kerül sor, amelyre ilyen kérelmet nyújtottak be, és amelyet e fejezetnek megfelelően pihentetnek.

A kötelező területpihentetés százalékos alapmértéke a 2005/2006. és a 2006/2007. gazdasági évre vonatkozóan 10 %.

(3) Pihentetett földterület a következő célokra használható:

- nem közvetlenül emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek Közösségen belül történő előállítására szolgáló anyagok termelése, feltéve hogy ezt hatékony ellenőrző rendszerrel ellenőrzik,

- hüvelyes növények termelése olyan mezőgazdasági üzem esetén, amelyet a mezőgazdasági termelő a teljes termelés tekintetében a 2092/91/EGK rendeletben megállapított kötelezettségekkel összhangban vezet.

A tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti támogatást fizessenek a biomassza pihentetett földterületen való termelésére szánt évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50 %-a erejéig.

(4) A (3) bekezdés első francia bekezdésének alapján pihentetett földterületen termesztett olajnövények feldolgozásának eredményeként valószínűsíthetően keletkező, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékekhez felhasználható melléktermékek mennyiségét figyelembe kell venni az 56. cikk (3) bekezdésében említett 1 millió tonnának megfelelő korlátozás betartása céljából.

(5) Amennyiben az öntözött és a nem öntözött földterületekre különböző terméshozamokat állapítanak meg, a nem öntözött területre vonatkozó területpihentetési támogatást kell alkalmazni.

(6) A mezőgazdasági termelők területpihentetési támogatásban részesülnek a kötelező területpihentetés mértékén túl önkéntesen pihentetett terület után. A tagállamok engedélyezik a mezőgazdasági termelők részére, hogy területpihentetés alá vonják a szántóföldi növények termelésére használt olyan földterületük legalább 10 %-át, amelyre támogatási kérelmet nyújtottak be, és amelyet e cikk alapján pihentetnek. A tagállamok magasabb százalékos mértéket is meghatározhatnak a különös körülmények figyelembevétele és a mezőgazdasági földterületek megfelelő kihasználtságának biztosítása érdekében.

A 66. cikk alkalmazásának esetén e bekezdést a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.

(7) Azok a mezőgazdasági termelők, akik az adott régióra meghatározott terméshozam alapján 92 tonna gabona termeléséhez szükséges területnél nem nagyobb területre nyújtanak be támogatási kérelmet, nem tartoznak a területpihentetési kötelezettség hatálya alá. E mezőgazdasági termelőkre a (6) bekezdést kell alkalmazni.

(8) A 108. cikk sérelme nélkül az alábbi területek:

- agrár-környezetvédelmi rendelkezések (az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 22–24. cikke) alapján pihentetett olyan területek, amelyeket a mezőgazdasági termelő nem használ sem mezőgazdasági, sem más jövedelmező célra, az e rendelet alapján pihentetett egyéb földterületek esetében elfogadottakon kívül, vagy

- erdősített területek (az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke szerint),

1995. június 28. után benyújtott kérelem alapján, az érintett tagállam által gazdaságonként megállapítandó határon belül beszámíthatók az (1) bekezdésben foglalt területpihentetési követelmény alkalmazásának megfelelően pihentetett területbe. Ilyen határ csak az ahhoz szükséges mértékben állapítható meg, hogy elkerülhető legyen az adott rendszer keretében rendelkezésre álló költségvetési pénzeszközök aránytalanul nagy összegének kevés számú mezőgazdasági üzemre való koncentrációja.

Azonban e területekre nem nyújtható az e rendelet 104. cikkében meghatározott területalapú támogatás, továbbá az 1257/1999/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése és 31. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése alapján odaítélt támogatást legfeljebb az e rendelet 104. cikkében meghatározott, területpihentetésre vonatkozó területalapú támogatással egyenlő összegre kell korlátozni.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az e bekezdésben előírt rendszert az olyan régióban belépő új kérelmezőkre, ahol fennáll a regionális bázisterület jelentős mértékű túllépésének állandó veszélye.

(9) A területpihentetés alá vont földterületnek legalább 0,1 ha nagyságú és 10 méter szelességű összefüggő területnek kell lennie. Környezeti szempontból kellően megalapozott esetben a tagállamok legalább 5 méter széles és 0,05 ha nagyságú földterületet is elfogadhatnak területpihentetési támogatás céljából.

108. cikk

Támogatható földterület

Nem nyújtható be támogatási kérelem olyan földterületre, amelyet a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelő, állandó kultúrák, erdők vagy nem mezőgazdasági tevékenység céljára használtak.

A tagállamok – a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett – eltérhetnek e cikk első albekezdésétől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben növekedjék a támogatható mezőgazdasági összterület.

109. cikk

Vetés és a támogatási kérelem határideje

A területalapú támogatás iránti jogosultság megszerzéséhez a mezőgazdasági termelőnek legkésőbb a vonatkozó betakarítást megelőző március 31-ig be kell vetnie az adott földterületet, és legkésőbb május 15-ig be kell nyújtania támogatási kérelmét.

110. cikk

Végrehajtási szabályok

E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, különös tekintettel a következőkkel kapcsolatos szabályokra:

- a bázisterületek létrehozása és kezelése,

- a mezőgazdasági termelésregionalizálási tervek kidolgozása,

- fűszilázs,

- a területalapú támogatás odaítélése,

- a támogatható legkisebb terület; az ezzel kapcsolatos szabályoknak figyelembe kell venniük különösen az ellenőrzési követelményeket és az adott rendszer hatékonyságával kapcsolatos elvárásokat,

- a durumbúzára vonatkozó területalapú támogatás után járó pótlék és a durumbúzára vonatkozó különleges támogatás iránti jogosultság követelményeinek és különösen a figyelembe veendő régiók meghatározása,

- a területpihentetés és különösen a 107. cikk (3) bekezdésére vonatkozó szabályok; e feltételek meghatározzák a pihentetett földterületen termeszthető hüvelyes takarmánynövényeket, és – az említett bekezdés első albekezdése első francia bekezdésének tekintetében – kiterjedhetnek kompenzáció fizetése nélkül termeszthető növényekre is.

A Bizottság, ugyanezen eljárásnak megfelelően:

- a következők használatához kötheti a támogatás odaítélését:

i. meghatározott vetőmag;

ii. minősített vetőmag a durumbúza, valamint a rostlen és a rostkender esetében;

iii. meghatározott fajták az olajnövények, a durumbúza, a lenmag, valamint a rostlen és a rostkender esetében,

- vagy lehetőséget biztosíthat a tagállamoknak arra, hogy ilyen feltételekhez kössék a támogatás odaítélését,

- megengedheti a 109. cikkben foglalt határidők módosítását egyes olyan övezetek tekintetében, ahol a rendkívüli éghajlati viszonyok következtében nem alkalmazhatók a rendes határidők.

11. FEJEZET JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

111. cikk

Hatály

A 67. cikk alkalmazása esetén a tagállamok – egyéb rendelkezés hiányában – az e fejezetben előírt feltételek mellett nyújtanak éves jövedelemtámogatást vagy kiegészítő kifizetéseket a juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelők részére.

112. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "anyajuh": minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egyéves;

b) "anyakecske" minden olyan, a kecske fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egyéves.

113. cikk

Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás

(1) A gazdaságában anyajuhokat tartó mezőgazdasági termelő – kérelemre – anyajuhtartási jövedelemtámogatásban (anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatás) részesülhet.

(2) A gazdaságában anyakecskéket tartó mezőgazdasági termelő – kérelemre – anyakecske-tartási jövedelemtámogatásban (anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás) részesülhet. Ezt a jövedelemtámogatást az olyan meghatározott területeken tevékenykedő termelőknek nyújtják, ahol a termelés megfelel a következő két feltételnek:

a) a kecsketenyésztés főleg kecskehústermelésre irányul;

b) a kecske- és juhtenyésztési technikák jellegüket tekintve hasonlóak.

Ezen területek jegyzékét a 144. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően állítják össze.

(3) Az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatást és az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást jogosult állatonként, naptári évenként és termelőnként éves kifizetés formájában nyújtják, az egyéni határérték határain belül. Azt a legalacsonyabb állatlétszámot, amelyre támogatás kérelmezhető, a tagállam szabja meg. Ez a legalacsonyabb szám nem lehet 10-nél kevesebb vagy 50-nél több.

(4) A jövedelemtámogatás összege anyajuhonként 21 EUR. Azon mezőgazdasági termelők esetében azonban, akik juhtejet vagy juhtejből készült termékeket értékesítenek, az anyajuhonkénti jövedelemtámogatás 16,8 EUR.

(5) A jövedelemtámogatás összege anyakecskénként 16,8 EUR.

114. cikk

Kiegészítő jövedelemtámogatás

(1) Kiegészítő jövedelemtámogatást kell fizetni a mezőgazdasági termelőknek azokon a területeken, ahol a juh- és kecsketenyésztés hagyományos tevékenység, vagy jelentős mértékben járul hozzá a vidék gazdaságához. Ezeket a területeket a tagállamok határozzák meg. Mindenesetre, kiegészítő jövedelemtámogatás csak annak a mezőgazdasági termelőnek nyújtható, akinek gazdasága területének legalább 50 % az 1257/1999/EK tanácsi rendelet meghatározása szerint hátrányos helyzetű területen fekvő mezőgazdasági haszonterület.

(2) Kiegészítő jövedelemtámogatást kell nyújtani annak a mezőgazdasági termelőnek is, aki vándorlegeltetést folytat, feltéve hogy:

a) a támogatási kérelemben szereplő állatok legalább 90 %-a legalább 90 egymást követő napon át az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott támogatásra jogosult területen legel; és

b) a gazdaság telephelye olyan pontosan meghatározott földrajzi területen található, amelyre nézve a tagállam megállapította, hogy ott a vándorlegeltetés hagyományos juhnevelési és/vagy kecskenevelési gyakorlat, és hogy az állatok vándoroltatása amiatt szükséges, mert a vándorlegeltetési időszakban nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű takarmány.

(3) A kiegészítő jövedelemtámogatás összege anyajuhonként és anyakecskénként 7 EUR. A kiegészítő jövedelemtámogatást ugyanazokkal a feltételekkel nyújtják, mint az anyajuhra és az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást.

115. cikk

Közös rendelkezések

(1) A jövedelemtámogatást az azt megkapó mezőgazdasági termelőnek azon anyajuhok és/vagy anyakecskék száma alapján fizetik ki, amelyeket a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó legrövidebb ideig tartott a gazdaságában.

(2) Amint a juhok és kecskék új azonosítási és nyilvántartási szabályait előíró rendelet alkalmazhatóvá válik, jövedelemtámogatás akkor nyújtható, ha az állatok e szabályoknak megfelelően vannak azonosítva és nyilvántartva.

116. cikk

Egyéni határértékek

(1) 2005. január 1-jén a 113. cikk (3) bekezdésében említett, mezőgazdasági termelőnkénti egyéni határértéknek azoknak a jövedelemtámogatási jogoknak a számával kell megegyeznie, amelyeket a termelő a vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően 2004. december 31-én birtokolt.

(2) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy területükön a jövedelemtámogatási jogok összege ne haladja meg a (4) bekezdésben megállapított nemzeti határértékeket, és hogy fenntartsák a 118. cikkben említett nemzeti tartalékokat.

(3) A (2) bekezdés értelmében hozott intézkedések alapján megvont jövedelemtámogatási jogokat törlik.

(4) A következő felső határokat kell alkalmazni:

Tagállam | Támogatási jogok (× 1000) |

Belgium | 70 |

Dánia | 104 |

Németország | 2432 |

Görögország | 11023 |

Spanyolország | 19580 |

Franciaország | 7842 |

Írország | 4956 |

Olaszország | 9575 |

Luxemburg | 4 |

Hollandia | 930 |

Ausztria | 206 |

Portugália | 2690 |

Finnország | 80 |

Svédország | 180 |

Egyesült Királyság | 19492 |

Összesen | 79164 |

117. cikk

Támogatási jog átruházása

(1) Ha a mezőgazdasági termelő gazdaságát eladja, vagy egyéb módon átruházza, minden jövedelemtámogatási jogát átruházhatja arra a személyre, aki gazdaságát átveszi.

(2) A mezőgazdasági termelő gazdaságának átruházása nélkül is átruházhatja jogait – részben vagy egészben – más termelőkre.

A jogoknak a gazdaság átruházása nélküli átruházása esetén az átruházott támogatási jogok 15 %-ot meg nem haladó részéről szabad felosztás céljából ellenszolgáltatás nélkül le kell mondani azon tagállam nemzeti tartalékának javára, ahol a termelő gazdasága található.

A tagállamok jövedelemtámogatási jogokat szerezhetnek meg azoktól a mezőgazdasági termelőktől, akik önként beleegyeznek abba, hogy jogaikat részben vagy egészben átengedjék. Ebben az esetben e jogok megszerzésért ezeket a termelőket vagy a nemzeti költségvetésből, vagy pedig a 119. cikk (2) bekezdésének ötödik francia bekezdésében előírt módon kifizetésben részesíthetik.

Az (1) bekezdéstől eltérve – és kellően indokolt körülmények esetén – a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a gazdaság eladása vagy egyéb módon való átruházása esetén a jogok átruházása a nemzeti tartalék közvetítésével történjen.

(3) A tagállamok meghozhatják azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy elkerüljék a jövedelemtámogatási jogok kivitelét az érzékeny övezetekből vagy azokból a régiókból, amelyekben a juhtartás különösen fontos a helyi gazdaság szempontjából.

(4) A tagállamok – az általuk meghatározandó időpontig – engedélyezhetik a jövedelemtámogatási jogok azon részének ideiglenes átruházását, amelyeket az azok birtokában lévő termelő nem szándékozik felhasználni.

118. cikk

Nemzeti tartalék

(1) A jövedelemtámogatási jogok tekintetében mindegyik tagállam egy nemzeti tartalékot tart fenn.

(2) A 117. cikk (2) bekezdése vagy egyéb közösségi rendelkezés alapján visszavont minden jövedelemtámogatási jogot hozzá kell adni a nemzeti tartalékhoz.

(3) A tagállamok jövedelemtámogatási jogokat a nemzeti tartalékuk keretein belül juttathatnak a mezőgazdasági termelőknek. E juttatás során előnyben részesítik különösen az új termelőket, a fiatal gazdálkodókat vagy az egyéb kiemelt termelőket.

119. cikk

Kiegészítő kifizetések

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a tagállamok évente kiegészítő kifizetéseket nyújtanak, összesen az e cikk (3) bekezdésében megállapított keretösszeg erejéig.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (3) bekezdésében megállapított keretösszeget a 113. cikkben említett kifizetések összegeinek csökkentése útján kiegészítik. Az összegek csökkentése, ami regionális alapon alkalmazható, nem haladhatja meg az egy eurót.

A kifizetések – objektív feltételek alapján, amelyek közé különösen a termelési szerkezetek és feltételek tartoznak – évente történnek, mégpedig oly módon, hogy biztosítsák a termelőkkel való egyenlő elbánást, és elkerüljék a piac és a verseny torzulásait. Ezen túl, ezek a kifizetések nem kapcsolódhatnak a piaci árak ingadozásaihoz. A kifizetések történhetnek regionális alapon.

(2) A kifizetések különösen a következőket tartalmazhatják:

- olyan mezőgazdasági termelőknek történő kifizetések, akik olyan – különösen minőségi tekintetben – egyedi termékeket állítanak elő, amelyek fontosak a helyi gazdaság vagy a környezetvédelem szempontjából,

- a 4. cikkben megállapított jövedelemtámogatás növelése. A kiegészítő összegek függhetnek az állománysűrűségi követelménytől, amelyet a tagállam a helyi körülményeknek megfelelően határoz meg,

- a mezőgazdasági termelők gazdaságai szerkezetváltásának vagy a termelői szervezetek fejlesztésének támogatása,

- területalapú támogatások a mezőgazdasági termelőknek takarmánytermőterület-hektáronként, amelyek a naptári tárgyév folyamán állnak a mezőgazdasági termelő rendelkezésére, és amelyek tekintetében a mezőgazdasági termelő nem kérelmezett kifizetést ugyanarra az évre az egyes szántóföldi növények termelői támogatási rendszerének, a szárított takarmány támogatási rendszerének, illetve egyéb állandó kultúrák vagy kerti növények közösségi támogatási programjának keretén belül,

- kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 117. cikk (2) bekezdésének megfelelően jogaikról önkéntesen lemondanak,

- a juh- és kecskehús feldolgozásának és értékesítésének javítására és ésszerűsítésére szolgáló támogatás.

(3) A következő keretösszegeket kell alkalmazni:

(ezer euróban) |

Belgium | 64 |

Dánia | 79 |

Németország | 1793 |

Görögország | 8767 |

Spanyolország | 18827 |

Franciaország | 7083 |

Írország | 4875 |

Olaszország | 6920 |

Luxemburg | 4 |

Hollandia | 743 |

Ausztria | 185 |

Portugália | 2275 |

Finnország | 61 |

Svédország | 162 |

Egyesült Királyság | 20162 |

120. cikk

Felső határ

A mezőgazdasági termelők által igényelt egyes jövedelemtámogatások vagy kiegészítő kifizetések összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás összege meghaladja a rögzített felső határt, az említett évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a támogatás összegét.

12. FEJEZET MARHA- ÉS BORJÚHÚSRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

121. cikk

Hatály

A 68. cikk alkalmazása esetén az egyes tagállamok eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben meghatározott feltételek mellett nyújtják az általuk az említett cikknek megfelelően választott támogatást vagy támogatásokat.

122. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) "régió": egy tagállam vagy egy tagállamon belüli régió, az érintett tagállam döntése szerint;

b) "bika": nem kasztrált hímivarú szarvasmarha;

c) "tinó": kasztrált hímivarú szarvasmarha;

d) "anyatehén": húshasznú fajta marha vagy húsmarhával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik;

e) "üsző": nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett nőivarú szarvasmarha.

123. cikk

Különleges támogatás

(1) Az a mezőgazdasági termelő, aki gazdaságában hímivarú szarvasmarhákat tart, és ilyen igényt nyújt be, különleges támogatásra lehet jogosult. Ez éves támogatás formájában jár naptári évenként és gazdaságonként, a regionális felső határ által megszabott határok közt a (2) bekezdésben megadott korcsoportok mindegyikében legfeljebb 90 állatra.

(2) A különleges támogatás legfeljebb:

a) egyszer jár minden kilenc hónapos kort meghaladott bika élettartama alatt; vagy

b) kétszer jár minden tinó élettartama alatt:

- először kilenc hónapos korban,

- másodszor azt követően, hogy a 21 hónapos kort elérte.

(3) A különleges támogatásra való alkalmasság feltétele, hogy:

a) minden állatot, amelyre a kérelem vonatkozik, egy később meghatározandó határidőig a mezőgazdasági termelőnél kell tartani és ott hizlalni;

b) minden egyes állatnak a vágásig vagy exportálásig rendelkeznie kell a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [37] 6. cikke szerinti, a támogatás fizetése szempontjából minden fontos adatot tartalmazó marhalevéllel vagy ezzel egyenértékű más adminisztrációs okmánnyal.

(4) Ha egy régióban az olyan kilenc hónapnál idősebb bikák és kilenc hónapostól 20 hónapos korú tinók száma, amelyekre igénylést nyújtottak be, és amelyek kielégítik a különleges támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja a (8) bekezdés szerinti regionális felső határt, akkor az összes olyan állat számát, amelyre a (2) bekezdés a) és b) albekezdése szerint különleges támogatás adható, az adott évre termelőnként arányosan csökkenteni kell.

E cikk értelmezésében a "regionális felső határ" azt az állatszámot jelenti, amely egy adott régióban egy adott naptári évben jogosult a különleges támogatás elnyerésére.

(5) Az (1) és (4) bekezdéstől eltérően a tagállamok jogosultak:

- vidékfejlesztési politikájuk részét képező objektív ismérvek alapján és azzal a feltétellel, hogy figyelembe veszik a környezetvédelmi és a foglalkoztatási szempontokat, megváltoztatni vagy megszüntetni a gazdaságonkénti és korosztályonkénti 90 állatban megszabott határt, és

- ha ezzel a jogukkal élnek, akkor a (4) bekezdés alkalmazásáról úgy határozni, hogy az alkalmazandó regionális felső határ betartásához szükséges csökkentési szintet anélkül érik el, hogy ezt a csökkentést alkalmaznák olyan kistermelőkre, akik az adott évre vonatkozóan nem adtak be több állatra különleges támogatási igényt, mint az érintett tagállam által meghatározott minimális állatszám.

(6) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a különleges támogatást vágáskor fizetik ki. Ilyen esetben a bikáknál a (2) bekezdés a) albekezdése szerinti korkritériumot a hasított test minimális tömegének 185 kg-ban történő meghatározása helyettesíti.

A támogatást kifizetik vagy visszautalják a termelőknek.

Az Egyesült Királyság felhatalmazást kap, hogy Észak-Írországban a különleges támogatás kifizetését olyan rendszerben alkalmazza, amely eltér a területének többi részén alkalmazott rendszertől.

(7) A támogatás összegét a következőképpen állapítják meg:

a) támogatásra jogosult bikánként 210 EUR;

b) támogatásra jogosult tinónként és korcsoportonként 150 EUR.

(8) A következő regionális felső határokat kell alkalmazni:

Belgium | 235149 |

Dánia | 277110 |

Németország | 1782700 |

Görögország | 143134 |

Spanyolország | 713999 |

Franciaország | 1754732 |

Írország | 1077458 |

Olaszország | 598746 |

Luxemburg | 18962 |

Hollandia | 157932 |

Ausztria | 373400 |

Portugália | 175075 |

Finnország | 250000 |

Svédország | 250000 |

Egyesült Királyság | 1419811 |

124. cikk

Szezonalitást csökkentő támogatás

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén, ha egy tagállamban a levágott tinók száma:

a) egy adott évben meghaladja az évente levágott összes hímivarú szarvasmarhafélék 60 %-át; és

b) egy adott év szeptember 1. és november 30. közötti időszakában meghaladja az évente levágott összes tinó 35 %-át,

a mezőgazdasági termelők, ha arra igényt nyújtanak be, a különleges támogatás mellett további támogatásra (szezonalitást csökkentő támogatás) válhatnak jogosulttá. Azonban ha Írországban vagy Észak-Írországban mindkét fent említett intervenciós arányt elérték, a támogatást Írországban és Észak-Írországban alkalmazni kell.

E cikk alkalmazásában az Egyesült Királyságot és Észak-Írországot külön entitásnak kell tekinteni.

(2) E támogatás összegét a következőképpen állapítják meg:

- egy adott év első 15 hetében levágott állatok után 72,45 EUR állatonként,

- egy adott év 16. és 17. hetében levágott állatok után 54,34 EUR állatonként,

- egy adott év 18–21. hetében levágott állatok után 36,23 EUR állatonként,

- egy adott év 22. és 23. hetében levágott állatok után 18,11 EUR állatonként.

(3) Ha az (1) bekezdés b) albekezdésében szereplő arányt nem érik el, figyelembe véve az (1) bekezdés utolsó előtti mondatát, azok a tagállamok, amelyeknek mezőgazdasági termelői korábban kaptak szezonalitást csökkentő támogatást, úgy dönthetnek, hogy ezt a támogatást a (2) bekezdésben megállapított összegek 60 %-áig kifizetik.

Ebben az esetben az érintett tagállam:

a) dönthet úgy, hogy ezt a támogatást a kérdéses időszakok közül csak az első kettőre vagy háromra fizeti ki;

b) az intézkedést pénzügyileg azáltal semlegesíti, hogy ugyanabban a költségvetési évben megfelelően csökkenti:

- az abban a tagállamban a tinókra járó különleges támogatás második korosztályra megállapított összegét, és/vagy

- a 2. szakasz szerint fizetendő kiegészítő kifizetéseket,

és tájékoztatja a Bizottságot az alkalmazott csökkentő intézkedésről.

Ezen intézkedés alkalmazásában Írország és Észak-Írország egy entitásnak tekintendő az (1) bekezdés a) albekezdésében szereplő arány kiszámításakor, és ebből következően a támogatásra való jogosultság megítélésekor.

(4) Annak megállapítására, hogy az e cikkben szereplő százalékos arányokat meghaladták-e, a támogatásra jogosultnak minősülő állat levágásának évét megelőző második évben történt vágásokat kell figyelembe venni.

125. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatás

(1) A gazdaságában anyateheneket tartó mezőgazdasági termelő, ha ilyen igényt nyújt be, jogosultnak minősülhet anyatehén tartásáért járó támogatásra (anyatehénre vonatkozó támogatás). A támogatás éves támogatás formájában, naptári évenként és termelőnként az egyéni felső határon belül jár.

(2) Az anyatehénre vonatkozó támogatás minden olyan mezőgazdasági termelőnek jár, aki

a) az igény beadásának napjától számított 12 hónapig nem szállít ki tejet vagy tejterméket a gazdaságából.

A gazdaságból közvetlenül a fogyasztónak kiszállított tej vagy tejtermék azonban nem akadálya a támogatás kifizetésének;

b) annyi tejet vagy tejterméket szállít ki, amennyinek a 3950/92/EGK rendelet 4. cikke szerint a gazdaságra számított referenciamennyisége a 120000 kg-ot nem haladja meg. Azonban a tagállamok általuk meghatározott objektív kritériumok alapján dönthetnek úgy, hogy ezt a mennyiségi korlátot megváltoztatják vagy megszüntetik,

feltéve, hogy az igény benyújtásának napjától számított hat egymást követő hónapban a fenti termelő által tartott anyatehenek száma legalább 60 %-a, az üszők száma legalább 40 %-a annak az anyatehén-, illetve üszőszámnak, amelyre a termelő a támogatást igényelte.

Az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazásában az állatok számának meghatározásához azt, hogy egy tehén anyatehén-állományhoz vagy tejelőállományhoz tartozik-e, a kedvezményezettnek a 95. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott egyéni referenciamennyisége alapján, valamint az átlagos tejhozam alapján állapítják meg.

(3) A termelő támogatásra való jogosultságát a 126. cikk fogalommeghatározása szerinti egyéni felső határ alkalmazása korlátozza.

(4) A támogatás összege támogatható állatonként 200 EUR.

(5) A 68. cikk a) pontja i. alpontjának alkalmazása esetén a tagállamok állatonként maximum 50 EUR kiegészítő nemzeti anyatehénre vonatkozó támogatást fizethetnek, feltéve hogy ez nem vezet hátrányos megkülönböztetéshez az érintett ország állattenyésztői között.

Azoknál a gazdaságoknál, amelyek a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet [43] 3. és 6. cikkének fogalommeghatározása szerinti régióban helyezkednek el, állatonként a kiegészítő támogatás első 24,15 euróját az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege fedezi.

Olyan tagállamok esetében, ahol a szarvasmarha-populáción belül az anyatehenek aránya olyan magas, hogy legalább a tehenek teljes számának 30 %-át eléri, és legalább a levágott hímivarú szarvasmarhák 30 %-a az S és E profilú osztályhoz tartozik, az EMOGA Garanciarészlege a kiegészítő támogatást teljes egészében fedezi. A fenti százalékos arányok meghaladását a támogatás fizetésének évét megelőző két év átlagának alapján állapítják meg.

(6) E cikk alkalmazásában csak húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született, és hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozó üszőket lehet számításba venni.

126. cikk

Anyatehénre vonatkozó egyéni felső határ

(1) Az anyatehenet tartó valamennyi mezőgazdasági termelőnek támogatás jár az 1254/1999/EK rendelet 7. cikkének alkalmazásával megállapított egyéni felső határon belül.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a támogatási jogok összessége területükön ne haladja meg az e cikk (5) bekezdésében meghatározott nemzeti felső határokat és hogy a 128. cikkben említett nemzeti tartalékok fenntarthatók legyenek.

(3) Ha a (2) bekezdésben szereplő módosítás a mezőgazdasági termelők egyéni felső határainak csökkentését kívánja, azt ellentételezés fizetése nélkül teszik meg, és a döntést olyan objektív kritériumok alapján hozzák meg, amelyek különösen a következőkre terjednek ki:

- az az arány, amelynél a termelők egyéni felső határaikat használták a 2000-es évet megelőző három referenciaévben,

- beruházás vagy külterjes tartási program végrehajtása a marha- és borjúhúságazatban,

- különleges természeti körülmények vagy a támogatás megvonását vagy csökkentett mértékű kifizetését eredményező szankciók legalább egy referenciaévben,

- további kivételes körülmények, amelyeknek hatására a támogatások legalább egy referenciaévben nem feleltek meg a megelőző évek során megállapított aktuális helyzetnek.

(4) A (2) bekezdésben foglalt intézkedés alapján visszavont támogatási jogokat törlik.

(5) A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:

Belgium | 394253 |

Dánia | 112932 |

Németország | 639535 |

Görögország | 138005 |

Spanyolország | 1441539 |

Franciaország | 3779866 |

Írország | 1102620 |

Olaszország | 621611 |

Luxemburg | 18537 |

Hollandia | 63236 |

Ausztria | 375000 |

Portugália | 416539 |

Finnország | 55000 |

Svédország | 155000 |

Egyesült Királyság | 1699511 |

127. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatási jog átruházása

(1) Ha egy mezőgazdasági termelő gazdaságát eladja vagy egyéb módon másnak átadja, valamennyi anyatehénre vonatkozó támogatási jogát is átadhatja annak a személynek, aki a gazdaságot átveszi. Jogait részben vagy egészben más mezőgazdasági termelőknek a gazdaság átadása nélkül is átadhatja.

Ha a támogatási jogokat a gazdaság átadása nélkül adja át, akkor az átadott jogok egy része, amely a 15 %-ot nem haladhatja meg, ellentételezés fizetése nélkül annak a tagállamnak a nemzeti tartalékára száll vissza ingyenes újraelosztás céljára, amely tagállamban a gazdaság elhelyezkedik.

(2) A tagállamok:

a) megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a támogatási jogokat ne adják ki az olyan érzékeny területekről vagy régiókból, ahol a marhahús- és borjúhústermelés a helyi gazdasági élet számára különösen fontos;

b) rendelkezhetnek arról, hogy a jogok átadása a gazdaság átadása nélkül közvetlenül a mezőgazdasági termelők közt történjék, vagy a nemzeti tartalék közbeiktatásával történjék.

(3) A tagállamok egy később meghatározandó időpontig engedélyezhetik a támogatási jogok olyan részeinek ideiglenes átruházását, amelyeket az érintett jogok birtokosai nem szándékoznak felhasználni.

128. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatási jogok nemzeti tartaléka

(1) Az egyes tagállamok fenntartják az anyatehénre vonatkozó támogatási jogok nemzeti tartalékát.

(2) Minden olyan támogatási jog, amelyet a 127. cikk (1) bekezdése vagy más közösségi rendelkezés alapján vontak vissza, a nemzeti tartalékba kerül, a 126. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül.

(3) A tagállamok nemzeti tartalékaikat arra használják fel, hogy a tartalék határain belül támogatási jogokat juttassanak új betelepülőknek, fiatal farmereknek vagy más elsőbbséget élvező mezőgazdasági termelőknek.

129. cikk

Üszőre vonatkozó támogatás

(1) A 125. cikk (3) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, ahol az anyatehenek több mint 60 %-át az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 18. cikke értelmében vett hegyvidéki területeken tartják, dönthetnek úgy, hogy az érintett tagállam által felállítandó nemzeti felső határokon belül külön kezelik az üszők után járó anyatehénre vonatkozó támogatást az anyatehénre vonatkozó támogatástól.

Ez a külön nemzeti felső határ nem haladhatja meg az érintett tagállamnak az e rendelet 126. cikkének (5) bekezdésében megállapított nemzeti felső határ 40 %-át. Az ott megadott nemzeti felső határ a külön nemzeti felső határral azonos összeggel csökken. Ha egy tagállamban, amely él az e bekezdésben előírt felhatalmazással, az olyan üszők száma, amelyekre igénylést nyújtottak be, és amelyek kielégítik az anyatehénre vonatkozó támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja a külön nemzeti felső határt, akkor a támogatható állatok számát az adott évre termelőnként arányosan kell csökkenteni.

(2) E cikk alkalmazásában csak a húshasznú fajta marha vagy húsmarhával való keresztezésből született üszők vehetők figyelembe.

130. cikk

Vágási támogatás

(1) A gazdaságában szarvasmarhákat tartó mezőgazdasági termelő, ha ilyen igényt nyújt be, vágási támogatásra jogosultnak minősülhet. A támogatás az arra alkalmas állatok levágásakor vagy Közösségen kívüli országba való exportálásakor, később meghatározandó nemzeti felső határokon belül jár.

A vágási támogatásra a következők alkalmasak:

a) bikák, tinók, tehenek és üszők nyolc hónapos kor felett;

b) egy hónaposnál idősebb, de nyolc hónaposnál fiatalabb borjak, ha a hasított test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg,

feltéve, hogy azokat egy később meghatározandó időtartamig a mezőgazdasági termelő tartotta.

(2) A támogatás összegét a következőképpen állapítják meg:

a) 80 EUR állatonként az (1) bekezdés a) albekezdésében meghatározott támogatható állatokra;

b) 50 EUR állatonként az (1) bekezdés b) albekezdésében meghatározott támogatható állatokra.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő nemzeti felső határokat tagállamonként, az (1) bekezdés a) és b) albekezdésében meghatározott mindkét állatcsoportra külön-külön állapítják meg. Az egyes felső határok megegyeznek az e két csoporthoz tartozó olyan állatok számával, amelyeket 1995-ben az adott tagállamban levágtak, ha a levágott állatok számához hozzáadják a Közösségen kívüli országokba exportált állatok számát, az arra az évre vonatkozó Eurostat-adatok vagy a Bizottság által elfogadott egyéb közzétett hivatalos statisztikai adatok szerint.

(4) Ha egy adott tagállamban az összes olyan állat száma, amelyre igénylést nyújtottak be az (1) bekezdés a) vagy b) albekezdésében meghatározott két állatcsoport tekintetében, és amely kielégíti a vágási támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja az arra a csoportra megállapított nemzeti felső határt, akkor az ahhoz a csoporthoz tartozó összes támogatható állat számát az adott évre mezőgazdasági termelőnként arányosan kell csökkenteni.

131. cikk

Állománysűrűség

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a különleges támogatásra és anyatehénre vonatkozó támogatásra jogosultnak minősülő állatok összes számát behatárolja a gazdaságban naptári évenként és hektáronként két számosállat-egységben (SZÁE) megszabott állománysűrűség kritériumként való alkalmazása. 2003. január 1-jétől az állománysűrűség 1,8 SZÁE. Ezt az állománysűrűséget SZÁE-ben a gazdasági állatok számára fenntartott szálastakarmányt termő területére vetítve kell kifejezni, ahol szálastakarmányt termelnek a gazdaságban tartott állatok számára. Azonban az állománysűrűségi kritérium alkalmazása alól mentesülnek a mezőgazdasági termelők, ha a birtokukon tartott, és az állománysűrűség meghatározásánál figyelembe veendő állatok száma nem több, mint 15 SZÁE.

(2) A gazdaságban az állománysűrűség meghatározásánál figyelembe kell venni:

a) azokat a hímivarú szarvasmarhákat, anyateheneket és üszőket, juhokat és/vagy kecskéket, amelyekre támogatási igényt nyújtottak be, valamint azokat a tejelő teheneket, amelyek a mezőgazdasági termelőre kiosztott összes referenciamennyiségű tej előállításához szükségesek. Az állatok számát a következő átváltási táblázat segítségével számítják át SZÁE-re:

Hímivarú szarvasmarhafélék és üszők 24 hónapos kor felett; anyatehenek; tejelő tehenek | 1,0 SZÁE |

Hímivarú szarvasmarhafélék és üszők 6 hónapos kortól 24 hónapos korig | 0,6 SZÁE |

Juh | 0,15 SZÁE |

Kecske | 0,15 SZÁE |

b) a takarmánytermő területet, amely a gazdaságnak azt a területét jelenti, amely az egész naptári év folyamán rendelkezésre áll a szarvasmarhák, juhok és kecskék tartásához. A takarmánytermő területbe nem számítandók bele:

- épületek, erdők, tavak és utak,

- olyan területek, amelyeket más közösségi támogatás elnyerésére alkalmas növényi kultúrák vagy állandó kultúrák vagy kerti növények céljára használnak, kivéve az állandó legelőt, amelyre területalapú támogatás jár a 136. cikk vagy adott esetben a 96. cikk alapján,

- olyan területek, amelyek egyes szántóföldi növények termelői számára létrehozott támogatási rendszerben támogatásra jogosultnak minősülnek, amelyeket szárított-takarmány-támogatási rendszerben használnak, és amelyek nemzeti vagy közösségi területpihentetési rendszerbe tartoznak.

A takarmánytermő területbe beszámítandók a megosztott hasznosítású területek és azok a területek, amelyeken vegyes kultúrákat termesztenek.

132. cikk

Extenzifikációs kifizetés

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén különleges támogatásban és/vagy anyatehénre vonatkozó támogatásban részesülő termelők jogosultak lehetnek extenzifikációs kifizetésre.

(2) Az extenzifikációs kifizetés összege 100 euró, elnyert különleges támogatásonként és anyatehénre vonatkozó támogatásonként, feltéve hogy az érintett naptári évre vonatkozóan az érintett gazdaságban az állattartási sűrűség hektáronként 1,4 SZÁE vagy annál kevesebb.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy hektáronként legalább 1,4 SZÁE és legfeljebb 1,8 SZÁE állománysűrűség esetén 40 EUR, míg hektáronként 1,4 SZÁE-nél kisebb állománysűrűség esetén 80 EUR extenzifikációs támogatásban részesítik a mezőgazdasági termelőket.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:

a) a 131. cikk (2) bekezdésének a) albekezdésétől eltérően, a gazdaságok állománysűrűségét az érintett naptári évben ott jelen lévő olyan hímivarú szarvasmarhák, tehenek és üszők, valamint juhok és/vagy kecskék figyelembevételével állapítják meg, amelyekre ugyanarra a naptári évre vonatkozóan támogatási igényt nyújtottak be. Az állatok számát a 131. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett átváltási táblázat segítségével számítják át SZÁE-re;

b) a 131. cikk (2) bekezdése b) albekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül a IX. melléklet fogalommeghatározása szerinti szántóföldi növények termesztésére használt terület nem tekinthető "takarmánytermő terület"-nek;

c) az állománysűrűség számításánál figyelembe veendő takarmánytermő területnek legalább 50 %-ban legelőnek kell lennie.

A "legelő" fogalmát a tagállamok határozzák meg. A fogalommeghatározásnak legalább azt a kritériumot tartalmaznia kell, hogy a legelő gyepterület, amelyet a helyi gazdálkodási gyakorlat szerint rendeltetésszerűen szarvasmarhák és/vagy juhok legeltetésére használnak. Ez azonban nem zárja ki a legelő azonos éven belüli vegyes hasznosítását (legeltetés, széna, fűszilázs).

(4) Az állománysűrűségre az e cikk (2) bekezdésében leírt követelmények sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők, ha olyan tagállamokban működnek, ahol a tejtermelés több mint 50 %-a az 1251/1999/EK rendelet 18. cikkének értelmében vett hegyvidéki területen folyik, és gazdaságuk ilyen területen helyezkedik el, ott tartott tejelő teheneik után megkaphatják az extenzifikációs kifizetést az említett bekezdésben leírtak szerint.

(5) A Bizottság a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint szükség esetén módosítja a (2) bekezdésben leírt összegeket, figyelembe véve elsősorban az előző naptári évben a kifizetésre alkalmasnak minősült állatok számát.

133. cikk

Kiegészítő kifizetések

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a tagállamok éves alapon kiegészítő kifizetést adnak területükön a mezőgazdasági termelőknek, az e cikk (3) bekezdésében feltüntetett teljes körű összegek erejéig. E támogatásokat objektív kritériumok, elsősorban az idevonatkozó termelési struktúrák és feltételek szerint adják, oly módon, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő elbánást és elkerüljék a piac és a verseny torzulásait. Továbbá ezek a támogatások nem kötődnek a piaci árak ingadozásaihoz.

(2) A kiegészítő kifizetések állatlétszám-alapú fizetés és/vagy területi kifizetés formájában nyújthatók.

(3) A következő keretösszegeket kell alkalmazni:

Belgium | 39,4 |

Dánia | 11,8 |

Németország | 88,4 |

Görögország | 3,8 |

Spanyolország | 33,1 |

Franciaország | 93,4 |

Írország | 31,4 |

Olaszország | 65,6 |

Luxemburg | 3,4 |

Hollandia | 25,3 |

Ausztria | 12,0 |

Portugália | 6,2 |

Finnország | 6,2 |

Svédország | 9,2 |

Egyesült Királyság | 63,8 |

134. cikk

Állatlétszám-alapú fizetés

(1) Állatlétszám-alapú fizetést lehet nyújtani

a) hímivarú szarvasmarhákra;

b) anyatehenekre;

c) tejelő tehenekre;

d) üszőkre.

(2) Az állatlétszám-alapú fizetés nyújtható a 130. cikkben foglaltak szerint járulékos összegként minden kapott vágásitámogatás-egységre, kivéve a borjúkat. Egyéb esetekben az állatlétszám-alapú fizetés nyújtása függ:

a) a 135. cikkben leírt különleges állománysűrűségi követelményektől;

b) a tagállamok által megállapított egyedi állománysűrűségi követelményektől.

(3) Az egyedi állománysűrűségi követelményeket a következőképpen állapítják meg:

- a 131. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő takarmánytermő terület alapján, kivéve azokat a területeket, amelyekre területi kifizetés jár a 136. cikknek megfelelően,

- különösen figyelembe véve az érintett termelési típus környezeti hatását, a szarvasmarha-nevelésre használt terület környezeti érzékenységét és azokat az intézkedéseket, amelyeket e terület környezetvédelmi helyzetének fenntartása vagy javítása érdekében foganatosítottak.

135. cikk

Az állatlétszám-alapú fizetés feltételei

(1) Hímivarú szarvasmarhákra állatlétszám-alapú fizetést naptári évenként az egyes tagállamokban legfeljebb olyan állatszámra lehet adni, amely:

- megegyezik az érintett tagállamnak a 123. cikk (8) bekezdése szerinti regionális felső határával, vagy

- megegyezik azoknak a hímivarú szarvasmarháknak a számával, amelyekre 1997-ben támogatást fizettek, vagy

- megegyezik az 1997., 1998. és 1999. évben átlagosan levágott hímivarú szarvasmarháknak az Eurostat ezen évekre vonatkozó statisztikáiból vagy a Bizottság által elfogadott egyéb, ezen évekre vonatkozóan közzétett statisztikai információból származó számával.

A tagállamok is rendelkezhetnek a hímivarú szarvasmarhák gazdaságonkénti számának az állatlétszám-alapú fizetés szempontjából történő behatárolásáról, mely létszámhatárt a tagállamok határozzák meg országos vagy regionális alapon.

Csak a nyolc hónapnál idősebb hímivarú szarvasmarhák támogathatók. Ha az állatlétszám-alapú fizetést vágáskor teljesítik, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy ezt a feltételt azzal helyettesítik, hogy a hasított test minimális súlya legalább 180 kg legyen.

(2) A 125. cikk (4) bekezdése és a 129. cikk szerint anyatehénre vonatkozó támogatásra jogosultnak minősülő tejelő tehenekre és üszőkre állatlétszám-alapú fizetést csak a 125. cikk (4) bekezdése szerinti anyatehénre vonatkozó támogatásegységenként, mint kiegészítő összeget lehet nyújtani.

(3) Tejelő tehenekre állatlétszám-alapú fizetést csak mint a gazdaságban hozzáférhető, támogatásra alkalmas referenciamennyiség egy tonnájára számított, a 95. cikk (2) bekezdése szerint megállapított összeget lehet nyújtani.

A 134. cikk (2) bekezdésének b) pontját nem kell alkalmazni.

(4) Üszőkre vonatkozó állatlétszám-alapú fizetést a (2) bekezdésben szereplők kivételével naptári évenként egy tagállamban legfeljebb olyan üszőszámra lehet adni, amely megegyezik az 1997., 1998. és 1999. években átlagosan levágott üszőknek az Eurostat ezekre az évekre vonatkozó statisztikáiból vagy a Bizottság által elfogadott egyéb, ezekre az évekre vonatkozóan közzétett statisztikai információból származó számával.

136. cikk

Területalapú támogatások

(1) Területalapú, hektáronkénti támogatás jár az olyan állandó legelőre,

a) amely az érintett naptári év folyamán a termelő rendelkezésére áll;

b) amelyet nem használnak a 134. cikk (3) bekezdése szerinti sajátos állománysűrűségi követelmények teljesítésére; és

c) amelyre vonatkozóan ugyanabban az évben nem igényeltek támogatást az egyes szántóföldi növények termelői számára létrehozott támogatási rendszerben, a takarmánytámogatási rendszerben és más állandó kultúrák vagy kerti növények közösségi támogatási rendszerében.

(2) Olyan régióban, amelyre területalapú támogatás nyújtható, az állandó legelő területe nem haladhatja meg az érintett regionális bázisterületet.

A regionális bázisterületeket a tagállamok állapítják meg, mint az 1995., 1996. és 1997. években szarvasmarhák nevelésére rendelkezésre álló állandó legelő hektárjainak átlagos számát.

(3) A hektáronként maximálisan adható területalapú támogatás, beleértve adott esetben a 96. cikk szerinti területalapú támogatást, nem haladhatja meg a 350 EUR-t.

137. cikk

Tájékoztatás

A kiegészítő kifizetésekre vonatkozó nemzeti szabályozás valamennyi változásáról a tagállamok azok elfogadását követően egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot.

138. cikk

Közös rendelkezések

E fejezet szerinti közvetlen kifizetésre az 1760/2000/EK rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok minősülhetnek jogosultnak.

139. cikk

Felső határ

Az e fejezet alapján igényelt egyes közvetlen kifizetések összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott azon felső határt, amely az egyes – a 41. cikkben említett felső határ alkotóelemét képező – közvetlen kifizetéseknek felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás összege meghaladja a rögzített felső határt, az említett évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a támogatás összegét.

140. cikk

A 96/22/EK irányelv alapján tiltott anyagok

(1) Ha egy mezőgazdasági termelő szarvasmarha-állományához tartozó egyedben a 96/22/EK tanácsi irányelv [48] alapján tiltott maradékanyagot, vagy a fenti jogszabály alapján engedélyezett, de jogellenesen használt maradékanyagot mutatnak ki a 96/23/EK irányelvnek [49] megfelelően, vagy pedig ha nem engedélyezett anyagot vagy terméket, vagy a 96/22/EK tanácsi irányelv szerint engedélyezett, de jogellenesen tartott anyagot vagy terméket találnak a mezőgazdasági termelő gazdaságában bármely formában, a termelőt a fenti esetek feltárásának naptári évére kizárják az e fejezetben előírt összegekhez való hozzájutásból.

Ismételt jogsértés esetén a kizárási időszakot az elkövetett cselekmény súlyosságától függően attól az évtől számított öt évre ki lehet terjeszteni, amikor az ismételt jogsértést felfedték.

(2) Az állatok tulajdonosa vagy gondozója részéről az ellenőrzés elvégzése vagy a maradványmegfigyelési tervek végrehajtásához szükséges mintavétel, vagy a 96/23/EK irányelv szerinti vizsgálatok és ellenőrzések során tapasztalható akadályozás esetén az e cikk (1) bekezdése szerinti szankciókat kell alkalmazni.

13. FEJEZET NAGY MAGVÚ HÜVELYESEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

141. cikk

Hatály

A 71. cikk alkalmazása esetén az érintett tagállamok támogatást nyújtanak a következő nagy magvú hüvelyesek termelésére:

a) az ex07134000 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt lencse;

b) az ex07132000 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt csicseriborsó;

c) az ex07139090 (egyéb) KN-kódú bükköny a Vicia sativa L. és Vicia ervilla Willd. fajokból.

142. cikk

Támogatás

(1) A támogatást gazdasági évenként ítélik meg az 141. cikkben említett nagy magvú hüvelyesek termelésére. A gazdasági év július 1-jétől június 30-ig tart.

Az 1258/1999/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti finanszírozási rendszer keretében történő hektáronkénti támogatás iránti kérelem tárgyát képező szántóterületek nem részesülhetnek az e rendszerben előírt támogatásban.

(2) A 143. cikk sérelme nélkül a bevetett és betakarított terület egy hektárjára eső támogatás 181 ECU.

143. cikk

Felső határ

Az igényelt támogatások teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott azon felső határt, amely a nagy magvú hüvelyesekre vonatkozó és a 41. cikkben említett nemzeti felső határ alkotóelemét képező területalapú támogatásnak felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatások összege meghaladja a rögzített felső határt, az említett évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a támogatás összegét.

V. CÍM ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

144. cikk

Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottsága

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottsága segíti, amelynek elnöke a Bizottság egyik képviselője.

(2) E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időtartam egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

145. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtására részletes szabályokat kell elfogadni a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ezeknek különösen a következőket kell tartalmazniuk:

a) mezőgazdasági tanácsadó rendszer létrehozására vonatkozó részletes szabályok;

b) a moduláció alkalmazásából eredően felszabaduló összegek felosztását illető követelmények meghatározására vonatkozó részletes szabályok;

c) az e rendeletben előírt támogatások odaítélésére vonatkozó részletes szabályok, ideértve a támogatás iránti jogosultság feltételeit, továbbá a támogatási kérelem benyújtásának és a támogatás kifizetésének határidejét, az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a támogatási jogosultságok ellenőrzését és megállapítását, ideértve a tagállamokkal folytatandó adatcserét, továbbá a bázisterület, illetve a garantált legnagyobb terület túllépésének megállapítását, és végül a 11. és a 12. fejezet alapján megállapított, fel nem használt támogatási jogok visszavonásának és újraelosztásának részletes szabályait;

d) az egységes támogatási rendszer tekintetében különösen a nemzeti tartalékra, a támogatási jogosultságok átruházására, továbbá az állandó növényi kultúrák, az állandó legelő, a mezőgazdasági földterület és a gyepterület fogalmának meghatározására, a III. cím 5. fejezetében előírt választási lehetőségekre, a területpihentetés alá vont mezőgazdasági földterületen termeszthető növények jegyzékére, valamint a 93/355/EGK határozattal [50] jóváhagyott, az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében egyes olajnövényekre vonatkozóan létrejött egyetértési megállapodás betartására vonatkozó részletes szabályok;

e) a durumbúza tekintetében a minősített vetőmagok mennyiségére és az elismert fajtákra vonatkozó részletes szabályok;

f) az energianövények tekintetében a rendszer hatálya alá tartozó növények meghatározására, a szerződésekkel kapcsolatos minimális követelményekre, valamint a feldolgozott mennyiséggel és a mezőgazdasági üzemben végzett feldolgozással kapcsolatos ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó részletes szabályok;

g) a rostlen és a rostkender tekintetében a különös ellenőrzési intézkedésekre és a tetrahidrokannabinol-tartalom meghatározásának módszereire vonatkozó részletes szabályok, ideértve a szerződésekre, illetve az 52. cikkben említett kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályokat;

h) az I. melléklet olyan módosításai, amelyek az 1. cikkben meghatározott ismérvek figyelembevétele céljából válnak szükségessé;

i) a II., a VI., a VII., a IX., a X., és a XI. melléklet szükségessé váló módosításai, különösen az új közösségi jogszabályok figyelembevétele céljából és – amennyiben érinti a VIII. mellékletet – a 62. cikk alkalmazása esetén, valamint adott esetben a tagállamok által a referenciaösszegek szántóföldi növényekre vonatkozó támogatásnak megfelelő részére vonatkozóan közölt adatoknak és magának a felső határnak a függvényében, amelyet növelni kell a ténylegesen meghatározott terület és azon terület közötti különbséggel, amelyre 2000-ben és 2001-ben szántóföldi növényekre vonatkozó támogatást nyújtottak, a 3887/92/EGK bizottsági rendelet [51] 9. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazásában, a megfelelő bázisterület (illetve a durumbúza tekintetében a garantált legnagyobb terület) határán belül, figyelembe véve a VIII. mellékletben foglalt számításhoz használt nemzeti terméshozamátlagot;

j) a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer alapvető jellemzői és azok meghatározása;

k) a támogatási kérelemben végrehajtható módosítások és a támogatási kérelem benyújtásának követelménye alóli felmentés;

l) a támogatási kérelemben feltüntetendő minimális adatmennyiségre vonatkozó szabályok;

m) az adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre, valamint a távérzékeléssel történő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

n) a 3. és a 24. cikkben említett kötelezettségek be nem tartása esetén a támogatások csökkentésére, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó szabályok, ideértve azokat az eseteket, amikor nem alkalmazandó csökkentés, illetve kizárás;

o) az V. melléklet olyan módosításai, amelyek a 26. cikkben meghatározott ismérvek figyelembevétele céljából válnak szükségessé;

p) a tagállamok és a Bizottság közötti kommunikáció;

q) azon intézkedések, amelyek egyrészt szükségesek, másrészt kellően indokoltak gyakorlati és egyedi problémák szükséghelyzetben történő megoldásához, különösen azokénak, amelyek a II. cím 4. fejezetének és a III. cím 5. fejezetének végrehajtásával kapcsolatosak. Ezen intézkedések eltérhetnek e rendelet egyes részeitől, de csak olyan mértékben és csak addig az ideig, ameddig elengedhetetlenül szükséges.

146. cikk

A Bizottság tájékoztatása

A tagállamok részletesen tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet végrehajtása érdekében, és különösen az 5., a 13., a 42. és az 58. cikkel kapcsolatosan hozott intézkedésekről.

147. cikk

A 2019/93/EGK, az 1452/2001/EK, az 1453/2001/EK és az 1454/2001/EK rendelet módosítása

(1) A 2019/93/EGK rendelet 6. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"6. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet [*] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Görög Köztársaság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységeknek a kisebb égei-tengeri szigetek fogyasztási igényeinek határán belül történő támogatásáról.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a kisebb égei-tengeri szigeteken letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet [**] HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet., e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet [***] HL L 341., 2001.12.22., 3. o. alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programot.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az e rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő kifizetés és támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a kisebb égei-tengeri szigeten letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeznek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó kifizetések és támogatások szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programot, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A görög hatóságok minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról."

(2) Az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"9. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelet [*] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén Franciaország programokat terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására, Franciaország tengerentúli megyéi fogyasztási igényeinek keretein belül.

A programokat a tagállam által kijelölt hatáskörrel hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a Franciaország tengerentúli megyéiben letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet [**] HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet., e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet [***] HL L 341., 2001.12.22., 3. o. alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programokat.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az 1452/2001/EK rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a Franciaország tengerentúli megyéiben letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programokat, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A francia hatóságok minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a programok végrehajtásáról."

(3) Az 1453/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

a) A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"13. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelet [*] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Portugál Köztársaság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására, Madeira fogyasztási igényeinek keretein belül.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a Madeirán letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet [**] HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet., e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet [***] HL L 341., 2001.12.22., 3. o. alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programokat.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az 1453/2001/EK rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a Madeirán letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programokat, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A portugál hatóságok minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról."

b) A 22. cikk (2)–(5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Portugál Köztársaság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(3) A Közösség az Azori-szigeteken letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet, e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programot.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az e rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás és kifizetés szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amellyekkel az Azori-szigeteken letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet és az 1254/1999/EK rendelet anyatehénre vonatkozó támogatásokkal kapcsolatos rendelkezései alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikke a) pontja i. alpontjának alkalmazása esetén a Portugál Köztársaság hatóságai növelhetik az Azori-szigetek tekintetében az anyatehénre vonatkozó támogatások felső határát az anyatehénre vonatkozó támogatási jogok nemzeti felső határból való áthelyezése révén. Ebben az esetben a megfelelő összeget az 1782/2003/EK rendelet 68. cikke a) pontja i. alpontjának alkalmazásában meghatározott felső határból az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felső határba kell áthelyezni.

(4) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programot, valamint meghatározza és növeli az e cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(5) A Portugál Köztársaság hatóságai minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról.";

c) A 22. cikk (6) bekezdése hatályát veszti.

d) A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"23. cikk

Az 1999/2000 és 2004/2005 közötti gazdasági éveket magában foglaló átmeneti időszak tekintetében a kiegészítő illetéknek a 3950/92/EGK rendelet [61] 2. cikke (1) bekezdésének második mondatában említett termelők közötti megosztása céljából csak az említett rendeletben meghatározott, az Azori-szigeteken letelepedett és termelési tevékenységüket ott folytató olyan termelők tekintendők a túllépéshez hozzájáruló termelőnek, akik a harmadik albekezdésben említett százalékkulccsal növelt referenciamennyiségüket meghaladó mennyiségű terméket hoznak forgalomba.

A kiegészítő illetéket a megfelelő százalékkulccsal növelt referenciamennyiséget meghaladó mennyiség után az e növekményből eredő sávon belül fel nem használt mennyiségeknek az első bekezdésben említett termelők közötti felosztását követően, az egyes termelők rendelkezésére álló referenciamennyiségek arányában kell fizetni.

Az első bekezdésben említett százalékkulcs annak az aránynak felel meg, amely az 1999/2000 és 2003/2004 közötti gazdasági éveket magában foglaló időszakra vonatkozó 73000 tonnás mennyiség, illetve a 2004/2005. gazdasági évre vonatkozó 61500 tonnás mennyiség és a 2000. március 31-én az egyes mezőgazdasági üzemek rendelkezésére álló referenciamennyiségek összege között fennáll. Ezt az egyes termelők esetében csak a 2000. március 31-én az adott termelő rendelkezésére álló referenciamennyiségekre kell alkalmazni."

(4) Az 1454/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

a) Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelet [*] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Spanyol Királyság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására, a Kanári-szigetek fogyasztási igényeinek keretein belül.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a Kanári-szigeteken letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet [**] HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet., e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet [***] HL L 341., 2001.12.22., 3. o. alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programokat.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az 1454/2001/EK rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a Kanári-szigeteken letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programokat, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A Spanyol Királyság hatóságai minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról."

b) A 6. cikk hatályát veszti.

148. cikk

Az 1868/94/EK rendelet módosítása

Az 1868/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A rendelet a következő 4a. cikkel egészül ki:

"4a. cikk

A 2004/2005. gazdasági évtől kezdődően a burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya minimálára tonnánként 178,31 EUR.

Ezt az árat az egy tonna keményítő gyártásához szükséges, gyárba szállított burgonyamennyiségre kell alkalmazni.

A minimálárat a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani."

2. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a burgonyakeményítőt termelő vállalkozások részére a 2. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a vállalkozások a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a burgonyatermelőknek a 4a. cikkben említett minimálárat."

3. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"7. cikk

E rendelet rendelkezései nem vonatkoznak az azon vállalkozások által gyártott burgonyakeményítőre, amelyek nem tartoznak az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá, és olyan burgonyát vásárolnak, amelynek tekintetében a termelők nem részesülnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet [65] 93. cikkében előírt támogatásban."

149. cikk

Az 1251/1999/EK rendelet módosítása

Az 1251/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"fehérjetartalmú terményekre:

- 63,00 euró/tonna a 2004/2005-ös gazdasági évtől kezdve".

2. A 4. cikk (4) bekezdésében a "19 euró/tonnával" szövegrész helyébe "24 euró/tonnával" lép.

3. Az 5. cikkben:

a) az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A területalapú támogatáson felül a durumbúzával bevetett területért 313 euró/hektár kiegészítést kapnak a 2004/2005-ös gazdasági évre a II. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termelő vidékek, a III. mellékletben meghatározott felső határok betartása esetén.";

b) a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A II. mellékletben fel nem sorolt olyan régiók, ahol a durumbúza-termelésnek hagyományai vannak, a IV. mellékletben megállapított maximális területnagyságig 93 euró/hektár különleges támogatást kapnak a 2004/2005-ös gazdasági évre."

150. cikk

Az 1254/1999/EK rendelet módosítása

Az 1254/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a "20 %" helyébe "40 %" lép.

2. Az I. melléklet "Különleges támogatás" című táblázatában az Ausztriára vonatkozó számadat helyébe "373400" lép.

3. A II. melléklet "Anyatehénre vonatkozó támogatás" című táblázatában az Ausztriára és a Portugáliára vonatkozó számadat helyébe rendre "375000", illetőleg "416539" lép.

151. cikk

Az 1673/2000/EK rendelet módosítása

Az 1673/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) "mezőgazdasági termelő": a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők számára létrehozott támogatási rendszerek meghatározásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet [66] 2. cikkének a) pontjában meghatározott mezőgazdasági termelő."

b) A (3) bekezdésben az "1251/1999/EK rendeletben" szöveg helyébe az "1782/2003/EK rendelet 52. cikkében" szöveg lép.

2. Az 5. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdésében az "1251/1999/EK rendelet 5a. cikke" szöveg helyébe az "1782/2003/EK rendelet 52. cikke" szöveg lép.

152. cikk

Egyéb rendeletek módosítása

A következő rendelkezéseket el kell hagyni:

a) a 2358/71/EGK rendelet 3. cikke;

b) az 1254/1999/EK rendelet 3–25. cikke;

c) a 2529/2001/EK rendelet 3–11. cikke.

153. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 3508/92/EGK rendelet hatályát veszti. Azonban a 2005. naptári évet megelőző naptári évekre vonatkozó közvetlen kifizetések tekintetében továbbra is alkalmazandó.

(2) Az 1017/94/EK rendelet 2005. január 1-jével hatályát veszti.

(3) Az 1577/96/EK rendelet és az 1251/1999/EK rendelet hatályát veszti. Azonban a 2004/2005-ös gazdasági év tekintetében továbbra is alkalmazandók.

(4) Az 1259/1999/EK rendelet 2004. május 1-jével hatályát veszti. Azonban az 1259/1999/EK rendelet 2a. és 11. cikke, valamint e cikkek alkalmazásának céljából az említett rendelet melléklete 2005. december 31-ig továbbra is alkalmazandó. Továbbá az 1259/1999/EK rendelet 3., 4., 5. cikke, valamint e cikkek alkalmazása céljából az említett rendelet melléklete 2004. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

(5) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

154. cikk

Az egyszerűsített rendszerre vonatkozó átmeneti szabályok

Amennyiben valamely tagállam az 1259/1999/EK rendelet 2a. cikkében említett egyszerűsített rendszert alkalmazza, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 2003 az utolsó olyan év, amikor a résztvevők új kérelmet nyújthatnak be;

b) 2005-ig a résztvevők továbbra is megkapják az egyszerűsített rendszer alapján megállapított összeget;

c) az egyszerűsített rendszerben való részvétel ideje alatt nem kell alkalmazni e rendelet II. címének 1. és 2. fejezetét az említett rendszerben odaítélt összegekre;

d) az egyszerűsített rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők nem jogosultak támogatási kérelmet benyújtani az egységes támogatási rendszer keretében mindaddig, amíg az egyszerűsített rendszer részesei. Az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelem esetén az egyszerűsített rendszer alapján odaítélt összeg beszámít az e rendelet 37. cikkében említett és III. címe 2. fejezetének megfelelően kiszámított és kiigazított referenciaösszegbe.

155. cikk

Egyéb átmeneti szabályok

A 152. és a 153. cikkben említett rendeletekben előírt szabályozás alkalmazásáról az e rendeletben kialakított szabályozás alkalmazására való átállás megkönnyítéséhez szükséges további intézkedéseket, nevezetesen az 1259/1999/EK rendelet 4. és 5. cikkének és mellékletének, az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének alkalmazásával, továbbá az e rendelet 86. cikkében említett fejlesztési tervekkel kapcsolatos intézkedéseket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. A 152. és a 153. cikkben említett rendeletek és cikkek a VII. mellékletben említett referenciaösszegek megállapítása céljából továbbra is alkalmazandók.

156. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó, az alábbiak kivételével:

a) A II. cím 4. és 5. fejezetét a 2005. naptári év és az azt követő évek tekintetében benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni. Azonban a IV. cím 1–7. fejezete alapján benyújtott támogatási kérelmekre a 28. cikk (2) bekezdését 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

b) A IV. cím 1., 2., 3. és 6. fejezetét, valamint a 149. cikket a 2004/2005. gazdasági évtől kezdődően kell alkalmazni.

c) A IV. cím 4., 5. és 7. fejezetét, valamint a 150. cikket 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

d) A II. cím 1. fejezetét, a 20. cikket, a III. címet, a IV. cím 8., 10., 11., 12. és 13. fejezetét, valamint a 147. cikket 2005. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 147. cikk (3) bekezdésének d) pontját, amelyet 2003. április 1-jétől kell alkalmazni.

e) A IV. cím 9. fejezetét a 2005/2006. gazdasági évtől kell alkalmazni.

f) A 151. és a 152. cikket 2005. január 1-jétől kell alkalmazni, a 152. cikk a) pontjának kivételével, amelyet a 2005/2006. gazdasági évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. szeptember 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. Alemanno

[1] 2003. június 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[2] HL L 208., 2003.9.3., 64. o.

[3] 2003. július 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL L 160., 1999.6.26., 113. o. Az 1244/2001/EK rendelettel (HL L 173., 2001.6.27., 1. o.) módosított rendelet.

[5] HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

[6] HL L 355., 1992.12.5., 1. o. A legutóbb a 495/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 72., 2001.3.14., 6. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[8] HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A 651/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 101., 2002.4.17., 3. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 197., 1994.7.30., 4. o. A legutóbb a 962/2002/EK rendelettel (HL L 149., 2002.6.7., 1. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 198., 2001.7.21., 26. o.

[11] HL L 112., 1994.5.3., 2. o. A legutóbb a 2582/2001/EK rendelettel (HL L 345., 2001.12.29., 5. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 206., 1996.8.16., 4. o. A legutóbb a 811/2000/EK rendelettel (HL L 100., 2000.4.20., 1. o.) módosított rendelet.

[13] HL L 160., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb az 1038/2001/EK rendelettel (HL L 145., 2001.5.31., 16. o.) módosított rendelet.

[14] HL L 246., 1971.11.5., 1. o. A legutóbb a 154/2002/EK rendelettel (HL L 25., 2002.1.29., 18. o.) módosított rendelet.

[15] HL L 184., 1993.7.27., 1. o. A legutóbb a 442/2002/EK rendelettel (HL L 68., 2002.3.12., 4. o.) módosított rendelet.

[16] HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

[17] HL L 198., 2001.7.21., 11. o.

[18] HL L 198., 2001.7.21., 45. o. A legutóbb az 1922/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 293., 2002.10.29., 11. o.) módosított rendelet.

[19] HL L 341., 2001.12.22., 3. o.

[20] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[21] HL L 355., 1992.12.15., 32. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[22] HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

[23] HL 172., 1966.9.30., 3025/66. o. A legutóbb az 1513/2001/EK rendelettel (HL L 201., 2001.7.26., 4. o.) módosított rendelet.

[24] HL L 215., 1992.7.30., 85. o. Az 1257/1999/EK rendelettel (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

[25] A Bizottság 2001. december 11-i 2419/2001/EK rendelete a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel az egyes közösségi támogatási intézkedésekre vonatkozóan létrehozott egységes igazgatási és ellenőrzési rendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 327., 2001.12.12., 11. o.). A 2550/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 341., 2001.12.22., 105. o.) módosított rendelet.

[26] HL L 132., 1990.5.23., 17. o. A 2529/2001/EK rendelettel (HL 341., 2001.12.22., 3. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

[27] HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

[28] HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 453/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 72., 2002.3.14., 9. o.) módosított rendelet.

[29] HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

[30] HL L 118., 1972.5.20., 1. o. A legutóbb az 1363/95/EK bizottsági rendelettel (HL L 132., 1995.6.16., 8. o.) módosított rendelet.

[31] HL L 123., 2003.5.17., 42. o.

[32] HL L 405., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 572/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 82., 2003.3.29., 20. o.) módosított rendelet.

[33] HL L 270., 2003.10.21., 123. o.

[35] A Bizottság 1999. október 22-i 2316/1999/EK rendelete az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1251/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 280., 1999.10.30., 43. o.). A legutóbb az 1035/2003/EK rendelettel (HL L 150., 2003.6.18., 24. o.) módosított rendelet.

[37] HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

[43] HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb az 1105/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 3. o.) módosított rendelet.

[48] Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról és a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

[49] Az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.). A 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

[50] HL L 147., 1993.6.18., 25. o.

[51] A Bizottság 1992. december 23-i 3887/92/EGK rendelete az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 391., 1992.12.31., 36. o.). A 2419/2001/EK rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 11. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

[61] HL L 405., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 572/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 82., 2003.3.29., 20. o.) módosított rendelet.

[65] HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

[66] HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Az 1. cikkben meghatározott ismérveknek megfelelő támogatási rendszerek jegyzéke

Ágazat | Jogalap | Megjegyzés |

Egységes támogatás | E rendelet III. címe | Termeléstől független támogatás (lásd VI. melléklet) |

Durumbúza | E rendelet IV. címének 1. fejezete | Területalapú támogatás (különleges minőségre vonatkozó támogatás) |

Fehérjenövények | E rendelet IV. címének 2. fejezete | Területalapú támogatás |

Rizs | E rendelet IV. címének 3. fejezete | Területalapú támogatás |

Héjas gyümölcsűek | E rendelet IV. címének 4. fejezete | Területalapú támogatás |

Energianövények | E rendelet IV. címének 5. fejezete | Területalapú támogatás |

Keményítőgyártásra szánt burgonya | E rendelet IV. címének 6. fejezete | Termelési támogatás |

Tej és tejtermékek | E rendelet IV. címének 7. fejezete | Tejtámogatás és kiegészítő támogatás |

Finnországban és Svédország egyes régióiban termesztett szántóföldi növények | E rendelet IV. címének 8. fejezete | Szántóföldi növényekre vonatkozó regionális külön támogatás |

Vetőmag | E rendelet IV. címének 9. fejezete | Termelési támogatás |

Szántóföldi növények | E rendelet IV. címének 10. fejezete | Területalapú támogatás, ideértve a területpihentetési támogatást, a fűszilázsra vonatkozó támogatást, a kiegészítő összegeket, valamint a durumbúzára vonatkozó pótlékot és a különleges támogatást |

Juh- és kecskefélék | E rendelet IV. címének 11. fejezete | Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás, kiegészítő jövedelemtámogatás és egyes kiegészítő támogatások |

Marha- és borjúhús | E rendelet IV. címének 12. fejezete | Különleges támogatás, szezonalitást csökkentő támogatás, anyatehénre vonatkozó támogatás (ideértve megfelelő esetben az üsző után járó anyatehénre vonatkozó támogatást és – társfinanszírozása esetén – az anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatást), vágási támogatás, extenzifikációs kifizetés, kiegészítő kifizetések |

Nagy magvú hüvelyesek | E rendelet IV. címének 13. fejezete | Területalapú támogatás |

Különleges gazdálkodási típusok és különleges minőség előállítása | E rendelet 69. cikke | |

Szárított takarmány | E rendelet 71. cikke (2) bekezdésének második albekezdése | |

Kistermelők támogatási rendszere | Az 1259/1999/EK rendelet 2a. cikke | Ideiglenes hatályú területalapú támogatás az 1250 EUR-nál kisebb összegű támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők részére |

Olívaolaj | A 135/66/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése | Termelési támogatás |

Selyemhernyó | A 845/72/EGK rendelet 1. cikke | Tenyésztést ösztönző támogatás |

Banán | A 404/93/EGK rendelet 12. cikke | Termelési támogatás |

Szárított szőlő | A 2201/96/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése | Területalapú támogatás |

Dohány | A 2075/92/EGK rendelet 3. cikke | Termelési támogatás |

Komló | Az 1696/71/EGK rendelet 12. cikke és az 1098/98/EGK rendelet | Területalapú támogatás, kizárólag átmeneti területpihentetésre |

Poseidom | Az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke, 12. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke | Ágazat: marha- és borjúhús; cukor; zöld vanília |

Poseima | Az 1453/2001/EK rendelet 13., 16. és 17. cikke, 28. cikkének (1) bekezdése, 21. cikke, 22. cikkének (2)–(4) és (7) bekezdése, 27. és 29. cikke, valamint 30. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése | Ágazat: marha- és borjúhús, tej; burgonya; cukor; kosárkötő fűz; ananász; dohány; vetőburgonya; cikória és tea |

Poseican | Az 1454/2001/EK rendelet 5., 9. és 14. cikke | Ágazat: marha- és borjúhús, juh- és kecskefélék; burgonya |

Égei-tengeri szigetek | A 2019/93/EK rendelet 6., 8., 11. és 12. cikke | Ágazat: marha- és borjúhús; burgonya; olajbogyó; méz |

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 12. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felső határok

(millió euró) |

Tagállam | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Belgium | 4,7 | 6,2 | 7,7 | 7,7 | 7,7 | 7,7 | 7,7 | 7,7 |

Dánia | 7,7 | 10,3 | 12,9 | 12,9 | 12,9 | 12,9 | 12,9 | 12,9 |

Németország | 40,4 | 54,6 | 68,3 | 68,3 | 68,3 | 68,3 | 68,3 | 68,3 |

Görögország | 40,4 | 53,9 | 67,4 | 67,4 | 67,4 | 67,4 | 67,4 | 67,4 |

Spanyolország | 55,1 | 74,3 | 92,9 | 92,9 | 92,9 | 92,9 | 92,9 | 92,9 |

Franciaország | 51,4 | 68,7 | 85,9 | 85,9 | 85,9 | 85,9 | 85,9 | 85,9 |

Írország | 15,3 | 20,4 | 25,5 | 25,5 | 25,5 | 25,5 | 25,5 | 25,5 |

Olaszország | 62,3 | 83,7 | 104,6 | 104,6 | 104,6 | 104,6 | 104,6 | 104,6 |

Luxemburg | 0,2 | 0,3 | 0,4 | 0,4 | 0,4 | 0,4 | 0,4 | 0,4 |

Hollandia | 6,8 | 9,2 | 11,5 | 11,5 | 11,5 | 11,5 | 11,5 | 11,5 |

Ausztria | 12,4 | 17,1 | 21,3 | 21,3 | 21,3 | 21,3 | 21,3 | 21,3 |

Portugália | 11,3 | 15,4 | 19,2 | 19,2 | 19,2 | 19,2 | 19,2 | 19,2 |

Finnország | 8,0 | 10,8 | 13,6 | 13,6 | 13,6 | 13,6 | 13,6 | 13,6 |

Svédország | 6,6 | 8,8 | 11,0 | 11,0 | 11,0 | 11,0 | 11,0 | 11,0 |

Egyesült Királyság | 17,7 | 23,6 | 29,5 | 29,5 | 29,5 | 29,5 | 29,5 | 29,5 |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A 3. és a 4. cikkben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

A. 2005. január 1-jétől alkalmazandó

Környezetvédelem

1. | A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.) | 3. cikk, a 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése, 5., 7. és 8. cikk |

2. | A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről (HL L 20., 1980.1.26., 43. o.) | 4. és 5. cikk |

3. | A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.) | 3. cikk |

4. | A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.) | 4. és 5. cikk |

5. | A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.) | 6., 13., 15. cikk és a 22. cikk b) pontja |

Köz- és állategészségügyÁllatok azonosítása és nyilvántartása

6. | A Tanács 1992. november 27-i 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 355., 1992.12.5., 32. o.) | 3., 4. és 5. cikk |

7. | A Bizottság 1997. december 29-i 2629/97/EK rendelete a 820/97/EK tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében létrehozott füljelzők, állomány-nyilvántartások és marhalevelek tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 354., 1997.12.30., 19. o.) | 6. és 8. cikk |

8. | Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.) | 4. és 7. cikk |

B. 2006. január 1-jétől alkalmazandó

Köz-, állat- és növényegészségügy

9. | A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.) | 3. cikk |

10. | A Tanács 1996. április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, a 88/146/EGK és a 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.) | 3., 4., 5. és 7. cikk |

11. | Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.) | 14. és 15. cikk, a 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikk |

12. | Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.) | 7., 11., 12., 13. és 15. cikk |

Megbetegedések bejelentése

13. | A Tanács 1985. november 18-i 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 315., 1985.11.26., 11. o.) | 3. cikk |

14. | A Tanács 1992. december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről (HL L 62., 1993.3.15., 69. o.) | 3. cikk |

15. | A Tanács 2000. november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 327., 2000.12.22., 74. o.) | 3. cikk |

C. 2007. január 1-jétől alkalmazandó

Állatok kímélete

16. | A Tanács 1991. november 19-i 91/629/EGK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 340., 1991.12.11., 28. o.) | 3. és 4. cikk |

17. | A Tanács 1991. november 19-i 91/630/EGK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 340., 1991.12.11., 33. o.) | 3. cikk és a 4. cikk (1) bekezdése |

18. | A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EGK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.) | 4. cikk |

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartása

Tárgy | Előírások |

Talajerózió: A talaj megóvása megfelelő intézkedések révén | minimális talajborítástermőhely-specifikus minimális földgazdálkodástalajmegtartó teraszos művelés |

A talaj szervesanyag-tartalma: A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása megfelelő gyakorlat révén | adott esetben a vetésforgóra vonatkozó előírásoktarlóművelés |

Talajszerkezet: A talajszerkezet fenntartása megfelelő intézkedések révén | –megfelelő gépek használata |

A környezet megőrzésének minimális szintje: A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése | minimális állománysűrűség és/vagy a megfelelő állattartási rendszeraz állandó legelők védelmea tájkép jellegzetességeinek megóvásaa nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása a mezőgazdasági földterületen |

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

A 26. cikkben említett kompatibilis támogatási rendszerek

Ágazat | Jogalap | Megjegyzés |

Szárított szőlő | A 2201/96/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése | Területhez kapcsolódó támogatás |

Dohány | A 2075/92/EGK rendelet 3. cikke | Termelési támogatás |

Komló | Az 1696/71/EGK rendelet 12. cikke és az 1098/98/EK rendelet | Területhez kapcsolódó támogatás Átmeneti területpihentetésre és kivágásra vonatkozó támogatás |

Agrár-környezetvédelem | Az 1257/1999/EK rendelet II. címének VI. fejezete (22–24. cikk) és 55. cikkének (3) bekezdése | Területhez kapcsolódó támogatás |

Erdészet | Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke és 55. cikkének (3) bekezdése | Területhez kapcsolódó támogatás |

Kedvezőtlen helyzetű és környezetvédelmi korlátozások hatálya alá tartozó térségek | Az 1257/1999/EK rendelet II. címének V. fejezete (13–21. cikk) és 55. cikkének (3) bekezdése | Területhez kapcsolódó támogatás |

Olívaolaj | A 136/66/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése | Termelési támogatás |

Gyapot | Az 1554/95/EK rendelet 8. cikke | Termelési támogatás |

Szárított takarmány | A 603/95/EK rendelet 10. és 11. cikke | Termelési támogatás |

Feldolgozásra szánt citrusfélék | A 2202/96/EK rendelet 1. cikke | Termelési támogatás |

Feldolgozásra szánt paradicsom | A 2201/96/EK rendelet 2. cikke | Termelési támogatás |

Bor | Az 1493/1999/EK rendelet 11–15. cikke | Szerkezetátalakítási támogatás |

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

A 33. cikkben említett, az egységes támogatással kapcsolatban álló közvetlen kifizetések jegyzéke

Ágazat | Jogi alap | Megjegyzés |

Szántóföldi növények | Az 1251/1999/EK rendelet 2., 4. és 5. cikke | Terület alapú támogatás, ideértve a területpihentetési támogatást, a fűszilázsra vonatkozó támogatást, a kiegészítő összegeket, valamint a durumbúzára vonatkozó pótlékot és a különleges támogatást |

Burgonyakeményítő | Az 1766/92/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése | Burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás |

Nagy magvú hüvelyesek | Az 1577/96/EK rendelet 1. cikke | Területalapú támogatás |

Rizs | A 3072/95/EK rendelet 6. cikke | Területalapú támogatás |

Vetőmag | A 2358/71/EGK rendelet 3. cikke | Termelési támogatás |

Marha- és borjúhús | Az 1254/1999/EK rendelet 4., 5., 6., 10., 11., 13. és 14. cikke | Különleges támogatás, szezonalitást csökkentő támogatás, anyatehénre vonatkozó támogatás (ideértve megfelelő esetben az üsző után járó anyatehénre vonatkozó támogatást és – társfinanszírozása esetén – az anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatást), vágási támogatás, extenzifikációs kifizetés, kiegészítő kifizetések |

Tej és tejtermékek | E rendelet IV. címének 7. fejezete | Tejtámogatás és kiegészítő támogatások |

Juh- és kecskefélék | A 2467/98/EK rendelet 5. cikke, az 1323/90/EGK rendelet 1. cikke, a 2529/2001/EK rendelet 4. és 5. cikke, 11. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének első, második és negyedik francia bekezdése | Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás, kiegészítő jövedelemtámogatás és egyes kiegészítő támogatások |

Poseidom | Az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja | Ágazat: marha- és borjúhús |

Poseima | Az 1453/2001/EK rendelet 13. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 22. cikkének (2) és (3) bekezdése | Ágazat: marha- és borjúhús |

Poseican | Az 1454/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 6. cikkének (1) és (2) bekezdése | Ágazat: marha- és borjúhús; juh- és kecskefélék |

Égei-tengeri szigetek | A 2019/93/EGK rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdése | Ágazat: marha- és borjúhús |

Szárított takarmány | A 603/95/EGK rendelet 3. cikke | Feldolgozott termékekre vonatkozó támogatás (az e rendelet VII. melléklete D. pontjának megfelelően alkalmazva) |

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

A 37. cikkben említett referenciaösszeg kiszámítása

A. Területalapú támogatások

1. Amennyiben a mezőgazdasági termelő területalapú támogatásban részesült, azt a két tizedes pontosságig megadott hektárszámot, amelyre a támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben, meg kell szorozni a következő összegekkel:

1.1. Gabonafélék esetében, ideértve a durumbúzát, olajnövényeket, fehérjenövényeket, lenmagot, rostlent és rostkendert, fűszilázst és a területpihentetést:

- 63 EUR/t, szorozva – az 1251/1999/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint – az adott régióra a megfelelő regionalizálási tervben meghatározott, 2002. évre alkalmazandó átlagos terméshozammal.

Ezt a pontot a tagállamok által az 1251/1999/EK rendelet 6. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

A 38. cikktől eltérve az átlagot a len és a kender esetében azon hektárszám alapján kell kiszámítani, amelyre a 2001. és a 2002. naptári évben támogatást nyújtottak.

1.2. Rizs esetében:

- 102 EUR/t, szorozva a következő átlagos terméshozamokkal:

Tagállam | Terméshozam (t/ha) |

Spanyolország | 6,35 |

Franciaország

–az anyaország területe | 5,49 |

–Francia Guyana | 7,51 |

Görögország | 7,48 |

Olaszország | 6,04 |

Portugália | 6,05 |

1.3. Nagy magvú hüvelyesek esetében:

- lencse és csicseriborsó esetében 181 EUR/ha,

- bükköny esetében 2000-ben 175,02 EUR/ha, 2001-ben 176,60 EUR/ha és 2002-ben 150,52 EUR/ha.

2. Amennyiben a mezőgazdasági termelő durumbúzára vonatkozó pótlékban vagy különleges támogatásban részesült, azt a két tizedes pontosságig megadott hektárszámot, amelyre a támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben, meg kell szorozni a következő összegekkel:

Az 1251/1999/EK rendelet II. mellékletében és a 2316/1999/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt övezetekben:

- 291 EUR/ha a 2005. naptári évre nyújtandó egységes támogatás esetén,

- 285 EUR/ha a 2006. naptári évre és az azt követő naptári évekre nyújtandó egységes támogatás esetén.

A 2316/1999/EK rendelet V. mellékletében felsorolt övezetekben:

- 46 EUR/ha a 2005. naptári évre nyújtandó egységes támogatás esetén.

3. Az előző pontok alkalmazásában a "hektárszám" az e rendelet VI. mellékletében felsorolt területalapú támogatások különböző típusainak megfelelő azon meghatározott hektárszám, amely tekintetében – figyelemmel az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének és 5. cikkének alkalmazására – a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított minden feltétel teljesül. A rizs esetében a 3072/95/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (5) bekezdésétől eltérve, ha egy adott tagállamban a bázisidőszakban rizstermelésre használt területek összessége meghaladja az adott tagállamra az említett időszakra vonatkozóan megállapított garantált legnagyobb területet, a hektáronkénti összeget arányosan csökkenteni kell.

B. Burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás

Amennyiben a mezőgazdasági termelő burgonyakeményítőre vonatkozó támogatásban részesült, az összeget úgy kell kiszámítani, hogy azt a tonnaszámot, amelyre ilyen támogatást nyújtottak a bázisidőszak egyes éveiben, megszorozzák a burgonyakeményítő tonnájánként 44,22 EUR összeggel. Az egységes támogatásba beszámítandó hektárszámot a tagállamok – a Bizottság által a tagállamok által közölt azon hektárszám alapján meghatározandó bázisterület határán belül, amely a bázisidőszakban termeltetési szerződés hatálya alatt állt – az előállított burgonyakeményítő azon tonnaszámával arányosan számítják ki, amelyre az 1766/92/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben.

C. Állatállományra vonatkozó támogatások és támogatási pótlékok

Amennyiben a mezőgazdasági termelő állatállományra vonatkozó támogatásban és/vagy támogatási pótlékban részesült, az összeget úgy kell kiszámítani, hogy a meghatározott állatok azon számát, amelyre ilyen támogatást nyújtottak a bázisidőszak egyes éveiben, megszorozzák a VI. mellékletben említett megfelelő cikkekben a 2002. naptári évre megállapított állatonkénti összegekkel, figyelemmel az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének, 7. cikke (2) bekezdésének és 10. cikke (1) bekezdésének, illetve a 2529/2001/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének alkalmazására.

A 38. cikktől eltérve a 2529/2001/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésének első, második és negyedik francia bekezdése alapján odaítélt, juh- és kecskefélékre vonatkozó kiegészítő támogatások tekintetében az átlagot azon állatszám alapján kell kiszámítani, amelyre a 2002. naptári évben támogatást nyújtottak.

Azonban az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján nyújtott támogatások nem vehetők figyelembe.

Továbbá, a 38. cikktől eltérve, a 2342/1999/EK bizottsági rendelet 32. cikke (11) és (12) bekezdésének, valamint az 1458/2001/EK bizottsági rendelet 4. cikkének alkalmazása esetén a referenciaösszeg kiszámításához figyelembe veendő azon állatszám, amelyre az ilyen intézkedések alkalmazásának évében támogatást nyújtottak, nem haladhatja meg azon állatok számának átlagát, amelyekre abban az évben, illetve azokban az években nyújtottak támogatást, amikor nem alkalmaztak ilyen intézkedéseket.

D. Szárított takarmány

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a 603/95/EK rendelet 9. cikkének c) pontjában előírt szerződés alapján takarmányt szállított vagy ugyanazon rendelet 10. cikke szerint nyilatkozatot tett a területekre vonatkozóan, a referenciaösszegbe beszámítandó összeget a tagállamok – az alább megadott, millió euróban kifejezett felső határokon belül – az előállított szárított takarmány azon tonnaszámával arányosan számítják ki, amelyre az említett rendelet 3. cikkében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben:

Tagállam | A 603/95/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett termékké feldolgozott takarmányra vonatkozó felső határ (dehidratált takarmány) | A 603/95/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett termékké feldolgozott takarmányra vonatkozó felső határ (napon szárított takarmány) | Felső határ összesen |

Belga–luxemburgi Gazdasági Unió | 0,049 | | 0,049 |

Dánia | 5,424 | | 5,424 |

Németország | 11,888 | | 11,888 |

Görögország | 1,101 | | 1,101 |

Spanyolország | 42,124 | 1,951 | 44,075 |

Franciaország | 41,155 | 0,069 | 41,224 |

Írország | 0,166 | | 0,166 |

Olaszország | 17,999 | 1,586 | 19,585 |

Hollandia | 6,804 | | 6,804 |

Ausztria | 0,070 | | 0,070 |

Portugália | 0,102 | 0,020 | 0,122 |

Finnország | 0,019 | | 0,019 |

Svédország | 0,232 | | 0,232 |

Egyesült Királyság | 1,950 | | 1,950 |

A referenciaösszegbe beszámítandó hektárszámot a tagállamok – a Bizottság által a tagállamok által közölt azon hektárszám alapján meghatározandó bázisterület határán belül, amely a bázisidőszakban termeltetési szerződés vagy területnyilatkozat hatálya alatt állt – a szárított takarmány azon tonnaszámával arányosan számítják ki, amelyre a 603/95/EK rendelet 3. cikkében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben.

E. Regionális támogatás

Az érintett régiókban a következő összegek számítandók be a referenciaösszegbe:

- 24 EUR/t, szorozva a gabonafélékre, olajnövényekre, lenmagra, valamint rostlenre és rostkenderre vonatkozó területalapú támogatás esetében figyelembe vett terméshozamokkal az 1251/1999/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében szereplő régiókban,

- az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, az 1453/2001/EK rendelet 13. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) és (3) bekezdésében, illetve az 1454/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt állatonkénti összeg, szorozva azon állatok számával, amelyekre 2002-ben ilyen támogatást nyújtottak,

- a 2019/93/EGK rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt állatonkénti összeg, szorozva azon állatok számával, amelyekre 2002-ben ilyen támogatást nyújtottak.

F. Vetőmagra vonatkozó támogatások

Amennyiben a mezőgazdasági termelő vetőmag-termelési támogatásban részesült, az összeget úgy kell kiszámítani, hogy azt a tonnaszámot, amelyre ilyen támogatást nyújtottak a bázisidőszak egyes éveiben, megszorozzák a 2358/71/EGK rendelet 3. cikkének alkalmazásában megállapított tonnánkénti összeggel. Az egységes támogatásba beszámítandó hektárszámot a tagállamok – az általuk a 3038/73/EGK rendeletnek megfelelően közölt, minősítésre elfogadott összterület alapján a Bizottság által meghatározandó bázisterület határán belül – a minősítésre elfogadott azon területtel arányosan számítják ki, amelyre a 2358/71/EGK rendelet 3. cikkében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben. Ezen összterületbe nem számítható be a rizs (Oryza sativa L.), a tönkölybúza (Triticum spelta L.), a rostlen és az olajlen (Linum usitatissimum L.), valamint a kender (Cannabis sativa L.) tekintetében minősítésre elfogadott azon terület, amely már bevallásra került a szántóföldi növényekre vonatkozó támogatás céljából.

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A 41. cikkben említett nemzeti felső határok

(millió euró) |

Tagállam | 2005 | 2006 | 2007 és az azt követő évek |

Belgium | 411 | 411 | 528 |

Dánia | 838 | 838 | 996 |

Németország | 4479 | 4479 | 5468 |

Görögország | 837 | 834 | 856 |

Spanyolország | 3244 | 3240 | 3438 |

Franciaország | 7199 | 7195 | 8055 |

Írország | 1136 | 1136 | 1322 |

Olaszország | 2539 | 2530 | 2882 |

Luxemburg | 27 | 27 | 37 |

Hollandia | 386 | 386 | 779 |

Ausztria | 613 | 613 | 711 |

Portugália | 452 | 452 | 518 |

Finnország | 467 | 467 | 552 |

Svédország | 612 | 612 | 729 |

Egyesült Királyság | 3350 | 3350 | 3868 |

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

A 66. cikkben említett szántóföldi növények jegyzéke

KN-kód | Megnevezés |

I.GABONAFÉLÉK

10011000 | Kemény búza |

100190 | Kemény búzán kívüli búza és kétszeres |

10020000 | Rozs |

100300 | Árpa |

10040000 | Zab |

1005 | Kukorica |

100700 | Cirokmag |

1008 | Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle |

07099060 | Csemegekukorica |

II.OLAJNÖVÉNYEK

120100 | Szójabab |

ex120500 | Repcemag |

ex12060010 | Napraforgómag |

III.FEHÉRJENÖVÉNYEK

071310 | Borsó |

071350 | Lóbab |

ex12092950 | Édes csillagfürt |

IV.LEN

ex120400 | Lenmag (Linum usitatissimum L.) |

ex53011000 | Rostlen, nyersen vagy áztatva (Linum usitatissimum L.) |

V.KENDER

ex53021000 | Rostkender, nyersen vagy áztatva (Cannabis sativa L.) |

--------------------------------------------------

X. MELLÉKLET

A 74. cikkben említett hagyományos durumbúzatermő területek

GÖRÖGORSZÁG

A következő régiók nomoszai (közigazgatási körzetei)

Közép-Görögország

Peloponnészosz

Ión-tengeri szigetek

Thesszália

Macedónia

Égei-tengeri szigetek

Thrákia

SPANYOLORSZÁG

Tartományok

Almería

Badajoz

Burgos

Cádiz

Córdoba

Granada

Huelva

Jaén

Málaga

Navarra

Salamanca

Sevilla

Toledo

Zamora

Zaragoza

AUSZTRIA

Pannónia:

1. Gebiete der Bezirksbauernkammern (a körzeti gazdatanácsok alá tartozó területek)

2046 Tullnerfeld-Klosterneuburg

2054 Baden

2062 Bruck/Leitha-Schwechat

2089 Baden

2101 Gänserndorf

2241 Hollabrunn

2275 Tullnerfeld-Klosterneuburg

2305 Korneuburg

2321 Mistelbach

2330 Krems/Donau

2364 Gänserndorf

2399 Mistelbach

2402 Mödling

2470 Mistelbach

2500 Hollabrunn

2518 Hollabrunn

2551 Bruck/Leitha-Schwechat

2577 Korneuburg

2585 Tullnersfeld-Klosterneuburg

2623 Wr. Neustadt

2631 Mistelbach

2658 Gänserndorf

2. Gebiete der Bezirksreferate (a körzeti szakcsoportok alá tartozó területek)

3018 Neusiedl/See

3026 Eisenstadt

3034 Mattersburg

3042 Oberpullendorf

3. Gebiete der Landwirtschaftskammer (a mezőgazdasági kamara alá tartozó területek)

1007 Bécs

FRANCIAORSZÁG

Régiók

Midi-Pyrénées

Provence-Alpes-Côte d'Azur

Languedoc-Roussillon

Megyék [1]

Ardèche

Drôme

OLASZORSZÁG

Régiók

Abruzzi

Basilicata

Calabria

Campania

Lazio

Marche

Molise

Umbria

Apulia

Szardínia

Szicília

Toscana

PORTUGÁLIA

Kerületek

Santarém

Lisszabon

Setúbal

Portalegre

Évora

Beja

Faro

[1] Ezek a megyék valamelyik fenti régióhoz is kapcsolódhatnak.

--------------------------------------------------

XI. MELLÉKLET

A 99. cikkben említett vetőmagfajták jegyzéke

(EUR/100 kg) |

KN-kód | Megnevezés | A támogatás összege |

1.Ceres

10019010 | Triticum spelta L. | 14,37 |

10061010 | Oryza sativa L. | |

–olyan hosszú szemű fajták, amelyek szemhossza meghaladja a 6,0 millimétert, hosszúság-szélesség aránya pedig legalább 3 | 17,27 |

–egyéb olyan fajták, amelyek szemhossza meghaladja vagy nem haladja meg a 6,0 millimétert, illetve egyenlő azzal, hosszúság-szélesség aránya pedig kisebb, mint 3 | 14,85 |

2.Oleagineae

ex12040010 | Linum usitatissimum L. (rostlen) | 28,38 |

ex12040010 | Linum usitatissimum L. (lenmag) | 22,46 |

ex12079910 | Cannabis sativa L. (olyan fajták, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot) | 20,53 |

3.Gramineae

ex12092910 | Agrostis canina L. | 75,95 |

ex12092910 | Agrostis giganteaRoth. | 75,95 |

ex12092910 | Agrostis stolonifera L. | 75,95 |

ex12092910 | Agrostis capillaris L. | 75,95 |

ex12092980 | Arrhenatherum elatius (L.) P. Beauv. ex J.S. et K.B. Prest. | 67,14 |

ex12092910 | Dactylis glomerata L. | 52,77 |

ex12092380 | Festuca arundinaceaSchreb. | 58,93 |

ex12092380 | Festuca ovina L. | 43,59 |

12092311 | Festuca pratensisHuds. | 43,59 |

12092315 | Festuca rubra L. | 36,83 |

ex12092980 | Festulolium | 32,36 |

12092510 | Lolium multiflorumLam. | 21,13 |

12092590 | Lolium perenne L. | 30,99 |

ex12092980 | Lolium x boucheanumKunth | 21,13 |

ex12092980 | Phleum Bertolinii(DC) | 50,96 |

12092600 | Phleum pratense L. | 83,56 |

ex12092980 | Poa nemoralis L. | 38,88 |

12092400 | Poa pratensis L. | 38,52 |

ex12092910 | Poa palustrisésPoa trivialis L. | 38,88 |

4.Leguminosae

ex12092980 | Hedysarum coronarium L. | 36,47 |

ex12092980 | Medicago lupulina L. | 31,88 |

ex12092100 | Medicago sativa L. (ökotípusok) | 22,10 |

ex12092100 | Medicago sativa L. (fajták) | 36,59 |

ex12092980 | Onobrichis viciifoliaScop. | 20,04 |

ex07131010 | Pisum sativum L. (partim) (takarmányborsó) | 0 |

ex12092280 | Trifolium alexandrinum L. | 45,76 |

ex12092280 | Trifolium hybridum L. | 45,89 |

ex12092280 | Trifolium incarnatum L. | 45,76 |

12092210 | Trifolium pratense L. | 53,49 |

ex12092280 | Trifolium repens L. | 75,11 |

ex12092280 | Trifolium repens L. var. giganteum | 70,76 |

ex12092280 | Trifolium resupinatum L. | 45,76 |

ex07135010 | Vicia faba L. (partim) (lóbab) | 0 |

ex12092910 | Vicia sativa L. | 30,67 |

ex12092910 | Vicia villosaRoth. | 24,03 |

--------------------------------------------------