31993R0302

A Tanács 302/93/EGK rendelete

(1993. február 8.)

a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 235. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel az Európai Tanács 1990. június 25–26-i dublini ülésén:

- jóváhagyta a kábítószerek elleni küzdelemmel foglalkozó európai bizottság (CELAD) által hozzá benyújtott "A kábítószerek elleni küzdelem európai tervére vonatkozó iránymutatásokat" és különösen azt az ajánlást, amely kimondja, hogy "végezzenek szakértői vizsgálatot a meglévő információs forrásokról, azok megbízhatóságáról és használhatóságáról, valamint egy kábítószer-megfigyelőközpont (Drugs Monitoring Centre) szükségességéről és lehetséges tevékenységi területéről, továbbá a megfigyelőközpont felállításának pénzügyi vonatkozásairól abból kiindulva, hogy a megfigyelőközpont feladatai közé tartoznak a szociális és az egészségügyi szempontokon kívül egyéb kábítószerekkel kapcsolatos szempontok, többek között a kábítószer-kereskedelem és a bűnüldözés is",

- hangsúlyozta, hogy az egyes tagállamok felelőssége a megfelelő kábítószerkereslet-csökkentő programok kidolgozása, és úgy ítélte meg, hogy az elkövetkező évek során prioritást kell élvezniük az egyes tagállamok által végrehajtott és a Tizenkettek és a Közösség együttes fellépésével támogatott eredményes akcióknak;

mivel szem előtt kell tartani az Európai Tanács 1990. december 13–14-i római üléséhez benyújtott, a megfigyelőközpontról szóló megvalósíthatósági tanulmány megállapításait és a kábítószerek elleni küzdelem európai tervét;

mivel az Európai Tanács 1991. június 28–29-i luxembourgi ülése "jóváhagyta a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja létrehozását azzal a feltétellel, hogy a végrehajtásra irányuló gyakorlati intézkedéseket, például a megfigyelőközpont méretét, intézményi felépítését és számítógépes rendszereit a továbbiakban még meg kell vitatni, és megbízta a CELAD-ot, hogy folytassa, illetve rövid időn belül sikeresen fejezze be az ennek érdekében végzett munkát, kapcsolatot tartva a Bizottsággal és a többi érintett politikai szervvel";

mivel az Európai Tanács 1991. december 9–10-i maastrichti ülésén "felkérte a Közösség intézményeit, hogy minden eszközzel biztosítsák, hogy az európai kábítószer-megfigyelőközpont felállításáról szóló jogi aktust 1992. június 30-áig el lehessen fogadni";

mivel a Közösség a 90/611/EGK határozattal [4] megkötötte az Egyesült Nemzetek kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni egyezményét (a továbbiakban: "Bécsi Egyezmény") és hatásköri nyilatkozatot [5] helyezett letétbe annak 27. cikke tekintetében;

mivel a Tanács elfogadta az egyes anyagok kereskedelmének ellenőrzését szolgáló, az említett Bécsi Egyezmény 12. cikkében előírt rendszernek a Közösség általi végrehajtásáról szóló 3677/90/EGK rendeletet [6];

mivel a Tanács elfogadta a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK irányelvet [7], amelynek egyik fő célja a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem;

mivel közösségi szinten a kábítószerekre, a kábítószer-függőségre és ezek következményeire vonatkozó tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információkra van szükség annak érdekében, hogy a Közösség és a tagállamok számára átfogó képet nyújtsanak, s ily módon hozzáadott értéket biztosítsanak, amikor saját illetékességi területükön intézkedéseket hoznak, illetve a kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépésről határoznak;

mivel a kábítószer problémájának számos összetett, egymással szorosan összefüggő és nehezen különválasztható vonatkozása van; mivel ennek megfelelően a megfigyelőközpontot olyan átfogó információk szolgáltatásával kapcsolatos feladattal kell megbízni, amelyek a Közösség és tagállamai számára átfogó képet nyújtanak a kábítószer és a kábítószer-függőség problémájáról; mivel ez a feladat nem sértheti a hatásköröknek a Közösség és tagállamai közötti megosztását a kábítószerek keresletére és kínálatára vonatkozó jogszabályok rendelkezései tekintetében;

mivel a megfigyelőközpont szervezetének és munkamódszereinek összhangban kell állniuk a kutatott eredmények tárgyilagos jellegével, nevezetesen biztosítaniuk kell a kábítószerekről szóló információkkal kapcsolatos források és módszerek összehasonlíthatóságát és összeegyeztethetőségét;

mivel a megfigyelőközpont által összeállított információk olyan prioritást élvező területeket érintenek, amelyek tartalmát, hatókörét és végrehajtási rendelkezéseit még meg kell határozni;

mivel az első hároméves időszak során különös figyelmet fognak fordítani a keresletre, illetve a kereslet csökkentésére;

mivel a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségügyi adatok európai hálózatáról szóló 1989. május 16-i állásfoglalásukban [8] a Tanács és a tagországoknak a Tanács keretében ülésező egészségügyi miniszterei felkérték a Bizottságot, hogy tegye meg a lehetséges kezdeményezéseket ezen a területen;

mivel létre kell hozni a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos, közösségi szinten az Európai Kábítószer-megfigyelőközpont által koordinált és irányított európai információs hálózatot;

mivel figyelembe kell venni az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló 108. Európa tanácsi egyezményt (1981);

mivel jelenleg is léteznek ilyen jellegű információkat szolgáltató nemzeti, európai és nemzetközi szervezetek és szervek, s mivel a megfigyelőközpontnak képesnek kell lennie arra, hogy feladatait ezekkel szoros együttműködésben végezze;

mivel a megfigyelőközpontnak jogi személyiséggel kell rendelkeznie;

mivel biztosítani kell, hogy a megfigyelőközpont eleget tegyen tájékoztató feladatának, és ennek érdekében megfelelő hatáskörrel kell felruházni a Bíróságot;

mivel kívánatos elismerni annak lehetőségét, hogy a megfigyelőközpontot megnyissák olyan, a Közösségen kívüli országok számára is, amelyeknek e célok elérésével kapcsolatban a Közösséggel és a tagállamokkal közösek az érdekeik, az ezen országok és a Közösség között megkötendő megállapodások alapján;

mivel ezt a rendeletet egy hároméves időszakot követően adott esetben ki lehet igazítani annak érdekében, hogy a Közösség hatásköreinek változásától függően határozhassanak a megfigyelőközpont feladatainak esetleges kibővítéséről;

mivel e rendelet elfogadására a Szerződés csak a 235. cikkben megállapított hatásköröket tartalmazza,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

(1) Ez a rendelet létrehozza a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (KKEM) (a továbbiakban: megfigyelőközpont).

(2) A megfigyelőközpont célja, hogy a 4. cikkben említett területeken a Közösség és tagállamai számára tárgyilagos, megbízható és európai szinten összehasonlítható információkat szolgáltasson a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel, valamint ezek következményeivel kapcsolatban.

(3) A feldolgozott, illetve elkészített statisztikai, dokumentumokon alapuló és technikai információknak átfogó képet kell nyújtaniuk a Közösség és a tagállamok számára a kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos helyzetről, amikor saját hatáskörükben intézkedéseket hoznak, illetve fellépésről határoznak.

(4) A megfigyelőközpont nem hozhat semmiféle olyan intézkedést, amely az információk, illetve azok feldolgozásának körét bármilyen módon túllépi.

(5) A megfigyelőközpont nem gyűjthet olyan adatokat, amely lehetővé teszi egyéneknek, illetve egyének kis csoportjainak az azonosítását. Nem közölhet konkrét, megnevezett esetekre vonatkozó információt.

2. cikk

Feladatok

Az 1. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében a megfigyelőközpont tevékenységi területén belül a következő feladatokat látja el:

A) A meglévő adatok összegyűjtése és elemzése

A megfigyelőközpont:

1. gyűjti, tárolja és elemzi a tagállamok által közölt, valamint a közösségi és nem kormányzati nemzeti forrásokból és az illetékes nemzetközi szervezetektől származó információkat, beleértve a kutatásokból származó adatokat is;

2. felméréseket, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít a feladatai ellátásához szükséges kísérleti projektekkel együtt; szakértői értekezleteket szervez, és adott esetben a cél érdekében ad hoc munkacsoportokat állít fel; nyílt, tudományos dokumentációs forrásokat hoz létre és tesz hozzáférhetővé, továbbá részt vesz az információs tevékenységek támogatásában;

3. a tagállamok által végzett hasonló, illetve kiegészítő jellegű programokkal vagy tevékenységekkel kapcsolatos tájékoztatást nyújtó szervezeti és technikai rendszert kínál;

4. a tagállamok illetékes hatóságaival és szervezeteivel egyeztetve és azokkal együttműködésben létrehozza és koordinálja az 5. cikkben említett hálózatot;

5. elősegíti az információcserét a döntéshozók, a kutatók, a szakemberek, illetve a kormányzati és nem kormányzati szervezeteknél a kábítószerek elleni küzdelemben részt vevő személyek között;

B) Az adat-összehasonlítás módszereinek fejlesztése

6. nem kötelező, közös mutatók és kritériumok megállapítása révén biztosítja az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, tárgyilagosságának és megbízhatóságának javítását, amely mutatók és kritériumok betartását a megfigyelőközpont a tagállamok és a Közösség által alkalmazott mérési módszerek egységesebbé tétele érdekében javasolhatja;

7. megkönnyíti és strukturálja az információcserét minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt (adatbázisok);

C) Az adatok terjesztése

8. az általa készített információkat a Közösség, a tagállamok és az illetékes szervezetek rendelkezésére bocsátja;

9. biztosítja az egyes tagállamokban végzett vagy a Közösség, illetve adott esetben a Közösségen kívüli országok vagy a nemzetközi szervezetek által folytatott munka eredményeinek széles körű terjesztését;

10. biztosítja a megbízható, nem bizalmas információk széles körű terjesztését, és az általa összegyűjtött adatok alapján éves jelentést tesz közzé a kábítószer-probléma helyzetéről;

D) Az európai és nemzetközi szervekkel és szervezetekkel, valamint a Közösségen kívüli országokkal való együttműködés

11. tevékenységi területén hozzájárul a nemzeti és a közösségi fellépés összehangolásának javításához;

12. a tagállamoknak a kábítószerekről szóló ENSZ-egyezmények rendelkezései alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségeinek sérelme nélkül elősegíti a tagállamokban összegyűjtött, illetve a Közösségtől származó, a kábítószerekre és a kábítószer-függőségre vonatkozó adatoknak a nemzetközi megfigyelő és kábítószer-ellenőrző programokba, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak szakosított intézményei által létrehozott programokba való beillesztését;

13. aktívan együttműködik a 12. cikkben említett szervekkel.

3. cikk

Munkamódszer

(1) A megfigyelőközpont fokozatosan hajtja végre feladatait, a hároméves és az éves munkaprogramokban elfogadott célokkal összhangban és a rendelkezésre álló források figyelembevételével.

(2) A megfigyelőközpont tevékenysége során a párhuzamos munkavégzés kiküszöbölése érdekében figyelembe veszi a többi meglévő, illetve a későbbiekben létrejövő intézmény és szerv, különösen az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) által már elvégzett munkát, és továbbfejleszti annak eredményeit.

4. cikk

Kiemelt tevékenységi területek

A megfigyelőközpont az 1. és a 2. cikkekben meghatározott céljait és feladatait a mellékletben feltüntetett fontossági sorrendnek megfelelően hajtja végre.

5. cikk

A Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata (REITOX)

(1) A megfigyelőközpont rendelkezésére áll a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Információs Hálózata (Retoix), egy számítógépes hálózat, amely az információk és a dokumentáció összegyűjtéséhez és cseréjéhez szükséges infrastruktúrát képezi; a hálózat többek között olyan saját számítógépes rendszert használ, amely összeköti a nemzeti kábítószer-információs hálózatokat, a tagállamokban található szakosított központokat és a megfigyelőközponttal együttműködő nemzetközi, illetve európai szervezetek vagy szervek információs rendszereit.

(2) Annak érdekében, hogy a hálózatot a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legeredményesebben lehessen létrehozni, a tagállamok – ennek a rendeletnek a hatálybalépésétől számított hat hónapon belül – tájékoztatják a megfigyelőközpontot saját nemzeti információs hálózataik fő elemeiről, beleértve adott esetben a nemzeti megfigyelőközpontokat is, a 4. cikkben felsorolt tevékenységi területeken, és megnevezik azokat a szakosított központokat, amelyek megítélésük szerint hasznosan járulhatnak hozzá a megfigyelőközpont munkájához.

(3) A szakosított központokat a 8. cikk (2) bekezdése második albekezdésében említetteknek megfelelően az igazgatóság tagjainak egyhangú határozatával nevezik ki, annak a tagállamnak az egyetértésével, amelynek területén azok találhatók, a 8. cikk (3) bekezdésében említett többéves munkaprogramok időtartamát meg nem haladó időszakra. A szakosított központok kinevezése megújítható.

(4) A megfigyelőközpont a szakosított központok helye szerinti tagállam hozzájárulásával szerződéses kapcsolatot létesíthet, elsősorban alvállalkozói megállapodásokat köthet a (3) bekezdésben említett kormányzati vagy nem kormányzati szakosított központokkal annak érdekében, hogy azok ellássák a megfigyelőközpont által rájuk bízott feladatokat. A megfigyelőközpont az érintett tagállamok hozzájárulásával eseti alapon és meghatározott feladatokat illetően szerződést köthet a Reitoxhoz nem tartozó szervekkel is.

(5) A meghatározott feladatoknak a szakosított központokhoz történő kiosztását szerepeltetni kell a megfigyelőközpont a 8. cikk (3) bekezdésében említett többéves programjában.

6. cikk

Adatvédelem és az adatok titkossága

(1) Abban az esetben, ha e rendelet alapján a nemzeti jognak megfelelően természetes személyek azonosítását lehetővé nem tevő személyes adatokat is továbbítanak a megfigyelőközponthoz, ezek az adatok kizárólag a megjelölt célra és az adatokat továbbító hatóság által előírt feltételek szerint használhatók fel. Ezt kell alkalmazni értelemszerűen arra az esetre is, ha a megfigyelőközpont továbbít személyes adatokat a tagállamok illetékes hatóságai, illetve nemzetközi szervezetek és más európai intézmények részére.

(2) A megfigyelőközponthoz, illetve a megfigyelőközpont által továbbított, kábítószerekre és kábítószer-függőségre vonatkozó adatokat az információk terjesztésére és titkosságára vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelően lehet közzétenni. Személyes adatok nem tehetők közzé, sem a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(3) A tagállamok és a szakosított központok nem kötelesek a nemzeti jogszabályok alapján bizalmasnak minősített információk átadására.

7. cikk

Jogképesség

A megfigyelőközpont jogi személyiséggel rendelkezik. Valamennyi tagállamban az adott tagállam jogszabályai alapján a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik; különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

8. cikk

Igazgatóság

(1) A megfigyelőközpont igazgatósággal rendelkezik, amely az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből és a kábítószerek területén különlegesen képzett, az Európai Parlament által az e területen való különleges szakértelmük alapján kijelölt két tudósból áll.

Az igazgatóság minden tagját póttag segítheti vagy képviselheti. A teljes jogú tag távollétében szavazati jogát a póttag gyakorolhatja. Az igazgatóság szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként meghívhatja azon nemzetközi szervezetek képviselőit, amelyekkel a megfigyelőközpont a 12. cikknek megfelelően együttműködik.

(2) Az igazgatóság elnökét a tagok választják meg hároméves időtartamra, megbízatása egy alkalommal megújítható. Az elnök részt vesz a szavazásban. Az igazgatóság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

Az igazgatóság határozatait tagjainak kétharmados többségével hozza meg, kivéve az 5. cikk (3) bekezdésében említett eseteket, amelyeknél a tagok egyhangú határozata szükséges, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett esetet kivéve.

Az igazgatóság dolgozza ki saját eljárási szabályzatát.

Az igazgatóság évente legalább egy alkalommal összeül.

(3) Az igazgatóság hároméves munkaprogramot fogad el a megfigyelőközpont igazgatója által benyújtott tervezet alapján azt követően, hogy konzultáltak a Tudományos Bizottsággal és kikérték a Bizottság és a Tanács véleményét. Az első hároméves programot az e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül egyhangúlag fogadják el. Az igazgatóság a tagok háromnegyedes többségével hoz határozatot arról, hogy az ezt követő hároméves programok elfogadásához az e cikk (2) bekezdése második albekezdésében megállapított többség, illetve egyhangú határozat legyen-e szükséges.

(4) A hároméves munkaprogram keretén belül az igazgatóság évente fogadja el a megfigyelőközpont éves munkaprogramját az igazgató által benyújtott tervezet alapján azt követően, hogy konzultáltak a Tudományos Bizottsággal és kikérték a Bizottság véleményét. A program év közben ugyanennek az eljárásnak megfelelően módosítható.

(5) Az igazgatóság évente legkésőbb január 31-ig általános éves jelentést fogad el a megfigyelőközpont tevékenységéről. Az igazgató ezt a jelentést továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok számára.

9. cikk

Az igazgató

(1) A megfigyelőközpontot a Bizottság javaslata alapján az igazgatóság által ötéves időtartamra kinevezett igazgató vezeti, akinek a kinevezése megújítható. Az igazgató felelős a következőkért:

- a megfigyelőközpont igazgatósága által elfogadott határozatok és programok előkészítése és végrehajtása,

- a napi igazgatási tevékenység,

- a megfigyelőközpont munkaprogramjainak kidolgozása,

- a bevételi és kiadási terv elkészítése, valamint a költségvetés végrehajtása,

- az e rendeletben előírt jelentések elkészítése és közzététele,

- valamennyi személyzeti ügy,

- az 1. és a 2. cikkben említett feladatok ellátása.

(2) Az igazgató az igazgatóságnak számol be tevékenységeiről, és részt vesz annak ülésein.

(3) Az igazgató a megfigyelőközpont törvényes képviselője.

10. cikk

A Tudományos Bizottság

(1) Az igazgatóságot és az igazgatót feladataik ellátásában Tudományos Bizottság segíti, amely az ebben a rendeletben meghatározott esetekben véleményezi a hozzá az igazgatóság vagy az igazgató által a megfigyelőközpont tevékenységeivel kapcsolatban beterjesztett tudományos kérdéseket.

A Tudományos Bizottság véleményét közzéteszik.

(2) A Tudományos Bizottság a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. Az igazgatóság még legfeljebb hat tagot jelölhet ki különleges szakértelmük alapján.

(3) A Tudományos Bizottság tagjainak kinevezése három évre szól, s ez a kinevezés megújítható.

(4) A Tudományos Bizottság választja meg saját elnökét hároméves időtartamra.

(5) A Tudományos Bizottságot az elnök évente legalább egyszer összehívja.

11. cikk

Költségvetés

(1) A megfigyelőközpont megtervezi valamennyi bevételét és kiadását a naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre, és ezt bevezetik a megfigyelőközpont költségvetésébe.

(2) Évente legkésőbb február 15-ig az igazgató előzetes költségvetés-tervezetet készít, amely kiterjed a következő pénzügyi évre tervezett működési kiadásokra és munkaprogramra, és ezt az előzetes tervezetet a létszámtervvel együtt az igazgatóság elé terjeszti.

(3) A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(4) A megfigyelőközpont bevételei az egyéb pénzügyi források sérelme nélkül az Európai Közösségek általános költségvetésének meghatározott rovatában ("Bizottság" szakasz) szereplő közösségi támogatásból, az általa nyújtott szolgáltatások díjából, valamint a 12. és a 13. cikkben említett szervezetek és szervek és a Közösségen kívüli országok esetleges pénzügyi hozzájárulásaiból áll.

(5) A megfigyelőközpont kiadásai többek között az alábbiakból állnak:

- a személyzet illetménye, igazgatási és infrastrukturális kiadások, valamint a működési költségek,

- a Reitox hálózat részét képező nemzeti információs hálózatok támogatására fordított, valamint a szakosított központokkal kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadások.

(6) Az igazgatóság elfogadja a költségvetés-tervezetet és továbbítja azt a Bizottsághoz, amely ennek alapján meghatározza az ezzel kapcsolatos előirányzatokat az Európai Közösségek előzetes általános költségvetés-tervezetében, s ezt a Szerződés 203. cikkének megfelelően a Tanács elé terjeszti.

(7) Az igazgatóság a pénzügyi év kezdetét megelőzően elfogadja a megfigyelőközpont végleges költségvetését, adott esetben a közösségi támogatáshoz és a megfigyelőközpont egyéb pénzügyi forrásaihoz igazítva azt.

(8) A költségvetést az igazgató hajtja végre.

(9) A megfigyelőközpont összes pénzügyi kötelezettségvállalásának és kifizetései teljesítésének, valamint bevételei megállapításának és behajtásának ellenőrzését a Bizottság pénzügyi ellenőre végzi.

(10) Az igazgató évente legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottság, az igazgatóság és a Számvevőszék felé a megfigyelőközpont bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos, az előző évre vonatkozó elszámolásokat.

A Számvevőszék ezeket az elszámolásokat a Szerződés 206a. cikkének megfelelően megvizsgálja.

(11) Az igazgatóság mentesíti az igazgatót a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól.

(12) A megfigyelőközpontra is az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletet kell alkalmazni. A Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel és az igazgatósággal folytatott konzultációt követően a minősített többséggel eljáró Tanács eltéréseket engedélyezhet a költségvetési rendelettől abban az esetben, ha a megfigyelőközpont működésével kapcsolatos sajátos követelmények ezt megkívánják.

12. cikk

Együttműködés más szervezetekkel és szervekkel

A megfigyelőközpont a Szerződés 229. cikke alapján a Bizottság által fenntartott kapcsolatok sérelme nélkül aktívan törekszik a nemzetközi szervezetekkel és más, különösen európai, kormányzati és nem kormányzati, a kábítószerek terén hatáskörrel rendelkező szervekkel történő együttműködésre.

13. cikk

Nyitottság a Közösségen kívüli országok felé

(1) A megfigyelőközpont nyitott arra, hogy a Közösségen kívüli mindazon országok, amelyeknek a Közösséggel és a tagállamokkal közös érdekeik fűződnek a megfigyelőközpont céljaihoz és munkájához, a közöttük és a Közösség között a Szerződés 235. cikkének megfelelően megkötött megállapodások alapján részt vegyenek tevékenységében.

(2) Az igazgatóság hozhat határozatot arról, hogy a Közösségen kívüli országok által javasolt szakértőket a 2. cikk (2) bekezdésében előírt ad hoc munkacsoportokba bevonják, amennyiben az érdekelt felek vállalják, hogy betartják a 6. cikkben említett szabályokat.

14. cikk

Kiváltságok és mentességek

A megfigyelőközpontra az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet alkalmazni kell.

15. cikk

Személyzeti szabályzat

A megfigyelőközpont alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó rendeletek és szabályok vonatkoznak.

Az alkalmazottak tekintetében a kinevezéssel megbízott hatóságra ruházott hatáskört a megfigyelőközpont gyakorolja.

Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat.

16. cikk

Felelősség

(1) A megfigyelőközpont szerződéses felelősségére a szóban forgó szerződésre alkalmazandó jog az irányadó. A megfigyelőközpont által kötött szerződésben foglalt választott bírósági kikötés alapján a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetében a megfigyelőközpont a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a megfigyelőközpont vagy alkalmazottai által feladatuk teljesítése során okozott kárt. A Bíróság rendelkezik hatáskörrel az ilyen jellegű kártérítési viták esetében.

(3) Az alkalmazottaknak a megfigyelőközpont irányában fennálló személyes felelősségére a megfigyelőközpont személyzetére alkalmazandó rendelkezések az irányadóak.

17. cikk

A Bíróság hatásköre

A Szerződés 173. cikkében meghatározott feltételek szerint a Bíróság rendelkezik hatáskörrel a megfigyelőközpont ellen indított perekben.

18. cikk

Jelentés

Az e rendelet hatálybalépését követő harmadik évben a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Közösség számára a megfigyelőközpont teljesítményéről, adott esetben a feladatainak módosítására vagy kibővítésére irányuló javaslatokkal együtt, figyelembe véve különösen a közösségi hatáskörök alakulását.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az illetékes hatóságoknak a megfigyelőközpont székhelyéről szóló határozatát követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1993. február 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. Trøjborg

[1] HL C 43., 1992.2.18., 2. o.

[2] HL C 150., 1992.6.15., 54. o.

[3] HL C 223., 1992.8.31., 26. o.

[4] HL L 326., 1990.11.24., 56. o.

[5] HL L 326., 1990.11.24., 57. o.

[6] HL L 357., 1990.12.20., 1. o. A legutóbb a 900/92/EGK rendelettel (HL L 96., 1992.4.10., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 166., 1991.6.28., 77. o.

[8] HL C 185., 1989.7.22., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A. A megfigyelőközpont munkáját a Közösségnek és a tagállamoknak a kábítószerek területén meglévő hatáskörére figyelemmel végzi, a Szerződésben meghatározott hatásköröknek megfelelően.

A megfigyelőközpont az alábbi kiemelt területeken gyűjt információkat:

1. a kábítószerek iránti kereslet és annak csökkentése;

2. nemzeti és közösségi stratégiák és politikák (különösen politikák, cselekvési tervek, jogszabályok, tevékenységek, valamint nemzetközi, kétoldalú és közösségi megállapodások);

3. nemzetközi együttműködés és a kínálat geopolitikája (különösen együttműködési programok és az előállító és tranzitországokra vonatkozó információk);

a kábítószerek, pszichotróp anyagok és prekurzorok kereskedelmének ellenőrzése, a vonatkozó jelenlegi vagy jövőbeni nemzetközi egyezményekben és közösségi jogi aktusokban előírtaknak megfelelően [1];

a kábítószer-probléma következményei az előállító, a fogyasztó- és a tranzitországok szempontjából a Szerződés hatálya alá tartozó területeken, beleértve a pénzmosást is, a vonatkozó jelenlegi vagy jövőbeni közösségi jogi aktusokban megállapítottaknak megfelelően [2].

B. A Bizottság terjesztési célra a megfigyelőközpont rendelkezésére bocsátja a hatásköre alapján a birtokában lévő információkat és statisztikai adatokat.

C. Az első hároméves időszak alatt különös figyelmet fordítanak a keresletre és a kereslet csökkentésére.

[1] A jelenleg hatályos vonatkozó egyezmények közé tartoznak különösen az Egyesült Nemzetek egyezményei, amennyiben a Közösség azoknak részes fele vagy azzá válhat.A jelenleg hatályos vonatkozó közösségi jogi aktusok közé tartozik különösen az egyes anyagok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására való felhasználásának megakadályozására irányuló intézkedések megállapításáról szóló, 1990. december 13-i 3677/90/EGK tanácsi rendelet.Ebbe kizárólag azok az információk tartoznak, amelyeket a tagállamok a meglévő és a jövőbeni közösségi jogszabályok alapján kötelesek szolgáltatni a Bizottságnak.

[2] A jelenleg hatályos közösségi jogi aktusok közül a pénzmosással a pénzügyi rendszer pénzmosási célú felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i tanácsi irányelv foglalkozik.Ebbe kizárólag azok az információk tartoznak, amelyeket a tagállamok a meglévő és a jövőbeni közösségi jogszabályok alapján kötelesek szolgáltatni a Bizottságnak.

--------------------------------------------------