1)

Úgy kell-e értelmezni a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet – GDPR) (1) 57. cikkének (4) bekezdésében szereplő „kérelmek” vagy „kérelem” fogalmát, hogy azon a GDPR 77. cikkének (1) bekezdésében szereplő „panasz” is értendő?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

2)

Úgy kell-e értelmezni a GDPR 57. cikkének (4) bekezdését, hogy a „túlzó kérelmek” fennállásához elegendő, ha az érintett egy bizonyos időn belül bizonyos számú kérelmet (a GDPR 77. cikkének (1) bekezdése szerinti panaszt) intézett a felügyeleti hatósághoz, függetlenül attól, hogy különböző tényállásokról van-e szó és/vagy a kérelmek (panaszok) különböző adatkezelőkre vonatkoznak, vagy a kérelmek (panaszok) ismétlődő jellege mellett az érintett részéről fenn kell-e állnia a visszaélés szándékának is?

3)

Úgy kell-e értelmezni a GDPR 57. cikkének (4) bekezdését, hogy az „egyértelműen megalapozatlan” vagy „túlzó” kérelem (panasz) esetén a felügyeleti hatóság szabadon dönthet arról, hogy az intézkedésért észszerű, az adminisztratív költségeken alapuló díjat számít fel, vagy eleve megtagadja, hogy eljárjon a kérelemmel (panasszal) kapcsolatban; nemleges válasz esetén milyen körülményeket és milyen szempontokat kell figyelembe vennie a felügyeleti hatóságnak, és különösen, köteles-e a felügyeleti hatóság elsődlegesen, enyhébb eszközként észszerű díjat felszámítani, és csak az egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó kérelmek (panaszok) megakadályozása érdekében felszámított díj beszedésének eredménytelensége esetén jogosult megtagadni az azokkal kapcsolatos intézkedést?