Acces la dreptul Uniunii Europene
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">Aflați mai multe despre funcționalitățile experimentale</a>
Alegeți funcționalitățile experimentale pe care doriți să le testați
EUR-Lex
Acces la dreptul Uniunii Europene

Acest document este un extras de pe site-ul EUR-Lex

Sunteți aici
Folosiți ghilimele pentru a căuta o „expresie exactă”. Adăugați un asterisc (*) la un termen pentru a găsi variante (transport*, 32019R*). Puteți folosi semnul întrebării (?) în locul unui caracter din termenul căutat pentru a găsi variante (dacă scrieți ca?, rezultatele căutării vor include caz, cap, cal).
Recomandări pentru căutare
Aveți nevoie de mai multe opțiuni de căutare? Utilizați Căutare avansată

Document 52019AE5743

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2020. évi munkaprogramja (COM(2019) 486 final)

    EESC 2019/05743

    HL C 311., 2020.9.18, p. 45-51 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    18.9.2020   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 311/45

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2020. évi munkaprogramja

    (COM(2019) 486 final)

    (2020/C 311/05)

    Előadó:

    Gerardo LARGHI

    Társelőadó:

    Elżbieta SZADZIŃSKA

    Felkérés:

    Európai Bizottság, 2019.12.19.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

    Illetékes szekció:

    „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2020.3.2.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2020.6.10.

    Plenáris ülés száma:

    552.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    206/0/7

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    		 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a szabványosítás alapvető fontosságú az egységes piaci stratégia szempontjából, és hogy folyamatosan aktualizálni kell.

    1.2.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy sürgősen korszerűsíteni kell az európai szabványosítási rendszert ahhoz, hogy a globális kihívásokra válasz szülessen egy olyan innovatív együttműködési folyamat keretében, amely a gyorsan változó technológiai környezetben a szabványok időben történő kidolgozásával kapcsolatos konszenzuson alapul.

    1.3.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy a horizontális követelményeken – többek között a környezet tiszteletben tartásán, a zöld megállapodáson és a körforgásos gazdaságon – alapuló új, moduláris megközelítés több ágazatot felölelő megközelítést igényel.

    1.4.

    		 Az EGSZB megjegyzi, hogy a 2020. évi munkaprogram a korábban meghatározott prioritások fejlesztésén és beépítésén túl új célokat tűz ki.

    1.5.

    		 Az EGSZB szerint a szabványosítási folyamatnak már a kutatás és fejlesztés szakaszában el kell kezdődnie, és ehhez szükség van az ipar, a kkv-k és a szociális gazdaság képviselői, a fogyasztók, a szociális partnerek, a környezetvédők és a civil társadalom érdekelt feleinek támogatására.

    1.6.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy a meghatározott intézkedések megvalósítása érdekében létre kell hozni egy többéves pénzügyi keretet, amelyen keresztül pénzügyi és szervezeti támogatás nyújtható a gyengébb és kevesebb eszközzel rendelkező szervezetek és képviselők inkluzív részvételéhez.

    1.7.

    		 Az EGSZB egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia fontos szerepet tölt be az egységes piac működésében, és úgy véli, hogy aktualizálni kell a jelenlegi biztonsági szabványokat. Ezen belül a technológiai biztonsági szabványok kidolgozása során figyelembe kell venni a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó, 2019-ben kidolgozott etikai iránymutatást az emberközpontú mesterséges intelligencia érdekében.

    1.8.

    		 Az EGSZB kéri, hogy a közbeszerzések során tegyék kötelezővé a környezetvédelmi minimumkövetelmények teljesítését, és a másodlagos nyersanyagok használatát vegyék be a kiemelt követelmények közé.

    1.9.

    		 AZ EGSZB üdvözli a dolgok internetére és a kiberbiztonságra vonatkozó új szabványosítási kérelem lehetőségét, amely a biztonság, az adatvédelem és a hálózati összekapcsoltság védelmét szolgálná.

    1.10.

    		 Az EGSZB reméli, hogy az „elektronikus egészségügyi nyilvántartások cseréjét szolgáló európai formátum” korszerű szabványok kialakítása révén garantálja majd a hálózatok és az információs rendszerek biztonságát.

    1.11.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy az önvezető járművek rendszereinek potenciális meghibásodása, az adatbiztonság, az informatikai támadások, a kommunikáció és az etikai kérdések egyedi szabványok kidolgozását teszik szükségessé.

    1.12.

    		 Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság harmonizált szabványok kidolgozását, illetve felülvizsgálatát kéri olyan kiemelt fontosságú területeken, mint a környezetvédelem, a társadalmi befogadás és az egységes piac. Támogatja azt a javaslatot, amely a műanyag halászeszközök újrahasznosítására és újrahasználatára, a pirotechnikai termékek biztonságára, a fogyasztói termékekben használt, korlátozás alá eső vegyi anyagok kioldódási határértékére, az elektromos motorok és elektromos háztartási készülékek energiateljesítményére, a termésnövelő anyagokra és az építőiparra vonatkozó szabványok kidolgozását szorgalmazza. Ezenkívül úgy véli, hogy kiemelt jelentőséggel bír az arról született döntés, hogy beruházásokkal járulnak hozzá az acélipari termelésben alkalmazott termelési technológiák harmonizálásához.

    1.13.

    		 Az EGSZB támogatja a szabványosítás befogadó megközelítését, amely magában foglalja a foglalkoztathatósággal, a szociális jogokkal, valamint a biodiverzitás és a környezet tiszteletben tartásával kapcsolatos célokat. Az EGSZB úgy véli, hogy ez megkönnyíti az átállást a megfelelésről a kompatibilitásra, és pozitívan járul hozzá az európai rendszer versenyképességéhez.

    1.14.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy a termékek tervezett elavulásának egykori gyakorlatát jogszabályokkal és szabványosítással kell megszüntetni.

    1.15.

    		 Az EGSZB támogatja olyan szabványok kidolgozását, amelyek a fogyatékossággal élő személyek és a digitális analfabéták számára jobb hozzáférést biztosítanának az egységes piac termékeihez és szolgáltatásaihoz.

    1.16.

    		 Az EGSZB támogatja a nemzetközi szabványügyi szervekkel zajló politikai párbeszédet, valamint az Európán kívül országokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokat.

    1.17.

    		 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által annak érdekében tett intézkedéseket, hogy támogassa az érdekelt felek részvételét a szabványosítási tevékenységekben.

    1.18.

    		 Az EGSZB arra kér minden érdekelt felet, hogy hozzanak létre egy az európai szabványosítási rendszer inkluzivitásával foglalkozó ad hoc fórumot, amelynek feladata lenne, hogy minden évben nyilvános meghallgatást szervezzen az ezen a területen elért haladás felmérése céljából.

    1.19.

    		 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy cselekvési tervet kell kidolgozni a védelem és az űripar területén megvalósítandó szabványosításra, továbbá támogatja, hogy a körforgásos gazdaság és a szociális gazdaság terén is sor kerüljön a megfelelő szabványok kialakítására.

    1.20.

    		 Az EGSZB azt kéri, hogy az európai szabványok kidolgozása során a végfelhasználók, például a kkv-k és a fogyasztók számára könnyen érthető nyelvezetet használjanak.

    2.   Az Európai Bizottság javaslatai

    2.1.

    		 Az Európai Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben bemutatta az Európai Unió európai szabványosításra vonatkozó 2020. évi munkaprogramját. A program felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság 2020 során tervez megkezdeni az európai szabványosítási rendszer irányító, integratív és nemzetközi hatásának erősítése érdekében.

    2.2.

    		 A program szerint az európai szabványosítás stratégiai prioritásai az uniós jogszabályok és szakpolitikák támogatása érdekében a következő intézkedéseket foglalják magukban:

    —

    a műanyag halászeszközök újrahasznosítására és újrahasználatára vonatkozó fellépések (1),

    —

    a környezettudatos tervezés követelményeire vonatkozó és az adott termékkategóriákkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusokat (2) támogató fellépések,

    —

    a pirotechnikai termékekre és az ágazat legújabb technológiai fejleményeire vonatkozó fellépések (3),

    —

    a radionuklid kalibrálók tervezésére, gyártására, telepítésére, felhasználására és teljesítőképességének ellenőrzésére vonatkozó fellépések (4),

    —

    a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó fellépések a technológiai újítások figyelembevétele érdekében (5),

    —

    a termésnövelő anyagokra vonatkozó fellépések (6),

    —

    a fogyasztói termékekben használt gumiban és műanyagban a korlátozás alá eső vegyi anyagok (policiklusos aromás szénhidrogének) kioldódási határértékének kidolgozására vonatkozó fellépések (7),

    —

    az építési termékekkel kapcsolatos műszaki nyelvre vonatkozó fellépések (8),

    —

    az akkreditációra és a megfelelőségértékelésre vonatkozó fellépések (9),

    —

    a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeinek való megfelelésre vonatkozó fellépések (10),

    —

    a mesterséges intelligenciára (11), a dolgok internetére és a kiberbiztonságra (12) vonatkozó fellépések,

    —

    az elektronikus egészségügyi nyilvántartások Európán belüli cseréjére vonatkozó fellépések,

    —

    a valamennyi járműosztályra kiterjedő, együttműködő rendszerek interoperabilitására vonatkozó fellépések,

    —

    a vasúti ágazat számára kulcsfontosságú digitalizálásra, automatizálásra és kiberbiztonságra vonatkozó fellépések (13),

    —

    az európai védelmi ipari fejlesztési programra vonatkozó fellépések (14).

    2.2.1.

    		 Ezenkívül az Európai Bizottság:

    —

    folytatni kívánja a nemzetközi szabványügyi szervezetekkel együtt végzett munkát,

    —

    a kereskedelmi forgalom növelése, valamint az európai versenyképesség erősítése, munkahelyek teremtése és növekedés előmozdítása érdekében együttműködésre törekszik a szabványosítás terén, amelyet a – Kínával, Szingapúrral, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Indonéziával, a Mercosurral stb. kötött – kereskedelmi megállapodásokban kiemelt témaként kell kezelni,

    —

    a rendelkezésére álló valamennyi megfelelő eszköz segítségével, nevezetesen a szabványokkal foglalkozó bizottság, az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform és az európai szabványügyi szervezetekkel folytatott strukturált párbeszédek révén továbbra is támogatni fogja az irányítási folyamatot,

    —

    továbbra is támogatni fogja a kkv-kat, a fogyasztókat, a környezetvédelmi érdekeket és a szakszervezeteket képviselő érdekeltek részvételét a szabványosítási folyamatban (a továbbiakban: a III. melléklet (15) szerinti szervezetek (16)),

    —

    értékeli az „egységes piaci program” (17) hatását középtávú és végleges értékelésekkel, valamint egy magas szintű kulcsfontosságú teljesítménymutató-rendszer folyamatos nyomon követésével,

    —

    2019-ben tanulmányt készít a szabványosítás és az európai szabványok funkcióiról és hatásairól. A tanulmány eredményei 2021-ben lesznek elérhetők.

    3.   Általános megjegyzések

    3.1.

    		 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a szabványosítás alapvető fontosságú az egységes piaci stratégia szempontjából.

    3.2.

    		 AZ EGSZB úgy véli, hogy a műszaki biztonsági szabványokat és a vonatkozó jogszabályokat folyamatosan aktualizálni kell, különösen a csúcstechnológiákban rejlő kockázatok fényében.

    3.3.

    		 Az EGSZB véleménye szerint a szabványok és a teljesítmény (hatékonyság, időtartam stb.) tiszteletben tartását is magában foglaló megfelelőség elvárása mellett szükség van egy horizontális követelményeken – többek között a környezet tiszteletben tartásán, a zöld megállapodáson és a körforgásos gazdaságon – alapuló moduláris megközelítésre. Az Európai Bizottság ezért helyesen frissítette megközelítését, amint az a zöld megállapodásban és a 2020-ra szóló általános munkaprogramjában is látható.

    3.4.

    		 Az EGSZB ismételten (18) egyetértését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy sürgető szükség van az európai szabványosítási rendszer eredményes és hatékony korszerűsítésére, és elengedhetetlennek tartja egy új közös jövőkép és konkrét intézkedések kidolgozását ahhoz, hogy a szabványosítás terén jelentkező globális kihívásokra önkéntes alapon válasz szülessen egy olyan innovatív együttműködési folyamat keretében, amely a gyorsan változó technológiai környezetben a szabványok időben történő kidolgozásával kapcsolatos konszenzuson alapul.

    3.5.

    		 Az EGSZB megállapítja, hogy a 2020. évi éves munkaprogram a korábban meghatározott prioritások fejlesztésén és beépítésén túl új célokat tűz ki annak érdekében, hogy az európai szabványosítási rendszer lépést tudjon tartani a folyamatosan változó nemzetközi környezettel és a globális piacon megjelenő kihívásokkal.

    3.6.

    		 Az EGSZB szerint a szabványosítási folyamatnak már a kutatás és fejlesztés szakaszában el kell kezdődnie társszabványosítási és előszabványosítási intézkedések, valamint az európai szabványok nemzetközi szintre emelését célzó mechanizmusok megerősítése révén, ehhez azonban mindenképpen szükség van az ipar, a kkv-k és a szociális gazdaság képviselői, a fogyasztók, a szociális partnerek, a környezetvédők és a civil társadalom érdekelt feleinek támogatására.

    3.7.

    		 Az EGSZB szorgalmazza, hogy minden partner törekedjen a különböző európai referenciakeretek tervezésére, kidolgozására és nyomon követésére szolgáló rendszerek gyors és hatékony összehangolására.

    3.8.

    		 A meghatározott intézkedések megvalósítása érdekében létre kell hozni egy megfelelő többéves pénzügyi keretet (19), amelyen keresztül pénzügyi és szervezeti támogatás nyújtható a gyengébb és kevesebb eszközzel rendelkező szervezetek és képviselők inkluzív részvételéhez olyan területekre vonatkozó intézkedések révén, mint a műszaki-szabályozási szabványok kidolgozása, a „figyelemfelkeltés, oktatás és a rendszer megértése”, az európai inkluzivitás és a „nemzetközi dimenzió”.

    3.9.

    		 Az EGSZB támogatja a körforgásos gazdaságra vonatkozó szabványok kidolgozását abból a célból, hogy azok jelentős mértékben elősegítsék a fenntartható termelést, ezáltal pedig a természeti erőforrások megőrzését (20) és a biológiai sokféleség fenntartását.

    3.10.

    		 Az EGSZB ezenkívül a szociális gazdaság területén is szabványok kidolgozását sürgeti a legjobb gyakorlatok terjesztése, valamint e gazdasági szempontból igen fontos ágazat társadalmi és gazdasági potenciáljának megerősítése érdekében.

    3.11.

    		 Az EGSZB kéri, hogy a közbeszerzések során tegyék kötelezővé a környezetvédelmi minimumkövetelmények teljesítését, és a másodlagos nyersanyagok használatát vegyék be a kiemelt követelmények közé.

    3.12.

    		 Az EGSZB egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia fontos szerepet tölt be az egységes piac működésében, és úgy véli, hogy aktualizálni kell a jelenlegi biztonsági szabványokat és szabályozásokat annak érdekében, hogy megfelelő választ tudjanak adni a mesterséges intelligenciából fakadó új veszélyekre, és ebbe a folyamatba be kell építeni a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó, 2019-ben kidolgozott etikai iránymutatást az emberközpontú mesterséges intelligencia érdekében.

    3.13.

    		 AZ EGSZB üdvözli a dolgok internetére és a kiberbiztonságra vonatkozó új szabványosítási kérelem lehetőségét, amely a biztonság, az adatvédelem és a hálózati összekapcsoltság védelmét szolgálná.

    3.14.

    		 Az EGSZB reméli, hogy az „elektronikus egészségügyi nyilvántartások cseréjét szolgáló európai formátum” korszerű szabványok kialakítása révén garantálja majd a hálózatok és az információs rendszerek biztonságát.

    3.15.

    		 Az önvezető gépjárművek ugyancsak a magas kockázatú termékek közé tartoznak, és egyedi szabványok kidolgozását teszik szükségessé.

    3.16.

    		 Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság – egy új zöld megállapodás melletti döntésével összhangban – harmonizált szabványok kidolgozását vagy felülvizsgálatát kéri olyan kiemelt fontosságú területeken, mint az egységes piac, az acélipar termelési technológiái, a védelmi ágazat és az űrtechnológia, a környezetvédelem és a társadalmi befogadás. Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, amely a műanyag halászeszközök újrahasznosítására és újrahasználatára, a pirotechnikai termékek biztonságára, a fogyasztói termékekben használt, korlátozás alá eső vegyi anyagok kioldódási határértékére, az elektromos motorok és elektromos háztartási készülékek energiateljesítményére, a termésnövelő anyagokra és az építőiparra vonatkozó szabványok kidolgozását szorgalmazza.

    3.17.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy a termékek tervezett elavulása évente hozzávetőleg 100 milliárd eurós terhet jelent a fogyasztóknak, ezért ezt a gyakorlatot jogszabályok segítségével meg kell tiltani, és mindenesetre szabványosítással el kell kerülni.

    3.18.

    		 Az EGSZB támogatja olyan szabványok kidolgozását, amelyek a fogyatékossággal élő személyek számára jobb hozzáférést biztosítanának az egységes piac termékeihez és szolgáltatásaihoz. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a fogyatékosság területét érintő szabványosításnak figyelmet kell fordítania a foglalkoztatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozó szabványokra is.

    3.19.

    		 Az EGSZB támogatja a nemzetközi szabványügyi szervekkel zajló politikai párbeszédet, valamint az Európán kívül országokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokat.

    3.20.

    		 Az EGSZB ismételten szorgalmazza, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a szabványosítási folyamat legfontosabb szereplőinek arra irányuló kezdeményezéseit, hogy az érdekelt felek minél szélesebb köre részt vehessen az európai szabványosítási rendszerben. Az EGSZB azt javasolja, hogy ösztönözzék a szabványok terjesztésére, összehangolására és az azokkal kapcsolatos kérdések megismertetésére irányuló intézkedéseket, többek között egy európai szabványosítási rendszer inkluzivitásával foglalkozó ad hoc fórum létrehozása révén, hogy évente értékelni lehessen az e téren elért eredményeket.

    3.21.

    		 Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a szabványosítás témájában hozott döntések milyen hatással lehetnek a társadalmi életre, például a mobilitásra, amint az kiderült az Európai Bizottság és az érdekelt felek közötti párbeszédből. Ezért azt kéri, hogy ebben az érzékeny kérdésben ne maradjon el a párbeszéd, hanem folytatódjon az együttműködés az összes európai szerv és az érdekelt felek között.

    3.22.

    		 Az EGSZB kéri, hogy vegyék figyelembe, milyen hatással lehet a szabványok elérhetősége a lakosság azon tagjaira, akiknek az újdonságok nagyobb kihívást jelentenek – például az idősek egy részére és a digitális analfabétákra –, továbbá tartsák szem előtt a jelenség által a kkv-kra gyakorolt gazdasági hatásokat.

    4.   Részletes megjegyzések

    4.1.

    		 A „környezettudatos tervezés” tekintetében (21) olyan megfelelő referenciagyakorlatokat kell kidolgozni, amelyek műszaki előírásokat fogalmaznak meg és rövid időn belül megteremtenek egy első, önkéntes alapon alkalmazandó referenciát az új, műszaki szabványokban még nem rögzített témákban.

    4.2.

    		 A környezettudatos tervezésre és az energiahatékonysági címkézésre (22) vonatkozó 2016–2019. évi munkaterv (23) keretében az Európai Bizottság számos rendeletet bocsátott ki (24). Mindezen termékek vonatkozásában további 40, a szabványosítási megbízásokhoz kapcsolódó folyamat zajlik jelenleg is.

    4.3.

    		 Az Európai Bizottság kiadott egy ajánlást (25), amely iránymutatásokat tartalmaz az ipar számára ahhoz, hogy a szabályozás alternatívájaként vagy azt támogatva önkéntes megállapodásokat alakítsanak ki. Az ajánlás ezenkívül felülvizsgálati záradékokat is tartalmaz. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a körforgásos gazdaság, az erőforrás-hatékonyság, a javíthatóság, az újrahasznosíthatóság és a tartósság szempontjaira.

    4.4.

    		 Inkluzivitás. Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy „fontosnak tartja a szabványosítási folyamathoz való hozzáférés megkönnyítését a kkv-k és a társadalmi csoportok (…) számára”, valamint hogy „alaposan kísérjék figyelemmel a szabványosítás legfontosabb szereplőinek erőfeszítéseit, mégpedig az ESS inkluzív jellegének megerősítése érdekében” (26). Az EGSZB úgy véli, hogy az európai szabványosítási rendszer inkluzivitásáról szóló 2019. november 5-i rendezvénye jó példája lehet az intézmények és az érdekelt felek közötti együttműködésnek és konstruktív párbeszédnek.

    4.5.

    		 Az európai szabványok globális szintű támogatása. Nagyobb hatékonyságra, képviseleti kapacitásra, több kompetenciára és koherenciára van szükség, különösen az ISO/IEC/ITU keretein belül, és főként a kisvállalkozások, a fogyasztók és a környezetvédelem, valamint a multilaterális és szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében.

    4.5.1.

    		 Az EGSZB a körforgásos gazdaságra vonatkozó iránymutatásának megfelelően úgy véli, hogy a mobilitással kapcsolatos szakpolitikák összehangolását előmozdító döntés is fontos lépés a fenntartható európai mobilitás felé (27).

    4.6.

    		 Az EGSZB döntő jelentőségűnek tartja azt, hogy a szabványosítás terén milyen gyorsan reagálunk az európai termelési rendszer igényeire. Ennek megfelelően folytatni kell az új munkamódszerek terén tapasztalható strukturális lemaradás felszámolását célzó erőfeszítéseket.

    4.7.

    		 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által meghatározott stratégiai területekkel, amelyek az alábbiak: mesterséges intelligencia, a dolgok internete, blokkláncok, kiberbiztonság – különös tekintettel a kritikus infrastruktúrákra, például a kommunikációs és közlekedési hálózatokra –, hozzáférhetőség és segítségnyújtás az egészségügyi ágazat biztonságos, európai szintű adatcsererendszereinek kiépítéséhez (e-egészségügy).

    4.8.

    		 Az EGSZB megismétli véleményét arról, hogy sürgősen tárgyalásokat kell folytatni más nemzetközi versenytársakkal. Az EU és Japán közötti kereskedelmi megállapodás megkötésének, az Egyesült Államokkal és Kínával való párbeszéd tervezett folytatásának, valamint az Ausztráliával, Új-Zélanddal, Indonéziával és a Mercosur országaival kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak kiemelt helyet kell kapnia az Európai Bizottság 2020-ra és az azt követő évekre tervezett tevékenységei között.

    Kelt Brüsszelben, 2020. június 10-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Luca JAHIER

    (1)  Lásd a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiában foglalt, a halászeszközökkel kapcsolatos fellépéseket és intézkedéseket (COM(2018) 28 final) és a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 13. fellépést.

    (2)  Lásd részletesebben a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 1–3. fellépésnél.

    (3)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 7. fellépést.

    (4)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 8. fellépést.

    (5)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 6. fellépést.

    (6)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 5. fellépést.

    (7)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 4. fellépést.

    (8)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 9. fellépést.

    (9)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 11. fellépést.

    (10)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 12. fellépést.

    (11)  COM(2018) 237 final.

    (12)  COM(2017) 477 final.

    (13)  Lásd a vizsgált közlemény mellékletében szereplő 10. fellépést.

    (14)  (EU) 2018/1092 rendelet.

    (15)  Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet III. melléklete.

    (16)  Small Business Standards (kisvállalkozások szabványügyi szervezete) (SBS), Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban (ANEC), Európai Szakszervezetek Szövetsége és European Environmental Citizens’ Organisation for Standardisation (Európai Környezetvédő Civil Szervezet a Szabványosításért) (ECOS).

    (17)  COM(2018) 441 final.

    (18)  HL C 376., 2011.12.22., 69. o.

    (19)  Lásd az egységes piaci stratégia szerinti közös szabványosítási kezdeményezés mellékletét, amely az alábbi internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/3/2016/HU/3-2016-3211-HU-F1-1-ANNEX-1.PDF.

    (20)  HL C 264., 2016.7.20., 98. o.; HL C 367., 2018.10.10., 97. o.; HL C 283., 2018.8.10., 61. o. és HL C 62., 2019.2.15., 207. o.

    (21)  COM 486 melléklet 1., 2. és 3. pontja, a 2005/32/EK irányelvben előírva, a 2009/125/EK irányelvben átdolgozva.

    (22)  COM(2016) 773 final.

    (23)  A 2009/125/EK irányelv alkalmazásában.

    (24)  (EU) 2019/2013, (EU) 2019/2014, (EU) 2019/2015, (EU) 2019/2016, (EU) 2019/2017, (EU) 2019/2018, (EU) 2019/2019, (EU) 2019/2020, (EU) 2019/2021, (EU) 2019/2022, (EU) 2019/2023, (EU) 2019/2024 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 315., 2019.12.5.).

    (25)  C(2016) 7770.

    (26)  HL C 303., 2016.8.19., 81. o.

    (27)  HL C 62., 2019.2.15., 254. o.

    Sus