—

A támogatást a végrehajtást támogató egység nyújtja majd a legfeljebb öt részes félnek az egyes országok érdekelt felei közötti párbeszéd elősegítésével. A részes államok közül azok jogosultak e támogatásra, amelyeknek 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és azt követően az aknamentesítésre vonatkozó határidőket kell betartaniuk. A kedvezményezett részes felek kiválasztásában szerepet vállal majd az egyezmény 5. cikkének végrehajtásával foglalkozó bizottság is.

—

Az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszédet az ISU fogja előmozdítani olyan érdekelt felekkel együttműködve, mint az illetékes kormánytisztviselők, az aknák által érintett lakosság képviselői, az aknamentesítés donorjai, köztük az Unió szervezetei, az aknamentesítéssel foglalkozó szervezetek, a taposóaknák betiltása érdekében munkálkodó nemzetközi kampány (ICBL), az ENSZ ügynökség, valamint a Humanitárius Aknamentesítéssel Foglalkozó Genfi Nemzetközi Központ. Ezek a kulcsszereplők adott esetben közvetlenül is részt vesznek a projekt végrehajtásában a költségvetési vonzatokról szóló kimutatásban kidolgozott feltételek mellett. A párbeszédek során részletes záródokumentum fog készülni, amely földrajzilag pontos információkat fog tartalmazni a felmérést és mentesítést igényelő fennmaradó területekről, a fennmaradó területeken alkalmazandó módszerekről, illetve az aknamentesítési kötelezettségek teljesítése terén tapasztalt nehézségek kezelésének módjáról, valamint az e nehézségek leküzdésére irányuló ajánlásokról csakúgy, mint a nehézségek megszüntetésére irányuló tevékenységek mérföldköveiről. Az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszédek részévé fognak válni tervezési, vezetési, valamint végrehajtási szinten az aknamentesítésnek a sokféleséggel kapcsolatos aspektusok.

—

Követő intézkedésekre legfeljebb öt alkalommal kerül sor, a záródokumentumokban foglalt ajánlások figyelembevételével. A követő intézkedések révén az ISU további technikai segítséget fog nyújtani (pl. a nemzeti aknamentesítési cselekvési tervek kidolgozásához/frissítéséhez, projektjavaslat(ok) kidolgozásához stb.)

—

az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszéd során részletes záródokumentum készül, amelyben szerepelni fognak a fennmaradó kihívások, az azokra vonatkozó célkitűzések és menetrendek, valamint a további intézkedésekre vonatkozó ajánlások,

—

azon részes államok, amelyek kiválasztásra kerültek az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszéd folytatására, meg tudják határozni az egyezmény és a maputói cselekvési terv végrehajtásának helyzetét az adott időben, valamint javítani tudják a kötelezettségeik határidőre történő végrehajtásáról a részes feleknek tett éves jelentéseket,

—

a kiválasztott államok olyan gyakorlatokat fognak kialakítani, amelyek segítik a partnerségek létrehozását és erősítését többek között a donorokkal és az aknamentesítéssel foglalkozó szervezetekkel, így támogatva a kötelezettségeik minél előbbi teljesítésére irányuló erőfeszítéseket,

—

a kiválasztott államok jobban formába tudják majd önteni a maputói cselekvési tervvel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtására irányuló szándékukat és támogatási igényeiket, például nemzeti aknamentesítési cselekvési tervek kidolgozása és frissítése, projektjavaslat(ok) kidolgozása.

—

az egyezményben részes államok, amelyekben folyamatban van az egyezményben foglalt aknamentesítési kötelezettség végrehajtása,

—

azok a felnőttek és gyermekek, akiknek az életére hatással van a gyalogsági aknák jelenléte vagy feltételezett jelenléte, valamint családjuk és közösségeik,

—

az aknamentesítés tekintetében releváns kérdésekkel foglalkozó nemzeti szakértők,

—

az aknamentesítésre irányuló erőfeszítéseket támogató államok és szervezetek.

—

Az ISU fog támogatást nyújtani az érdekelt felekkel folytatandó nemzeti párbeszéd összehívásában legfeljebb öt, olyan részes államnak, amelyek

A kedvezményezett részes felek kiválasztásában szerepet vállal majd az áldozatok számára biztosított segítségnyújtás kérdésével foglalkozó bizottság is.

—

Az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszédet az ISU fogja előmozdítani olyan érdekelt felekkel együttműködve, mint illetékes kormánytisztviselők, donorok, köztük az e téren aktív uniós szervezetek, az ENSZ ügynökségek, az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (UNOHCHR), a taposóaknák betiltása érdekében munkálkodó nemzetközi kampány kazettás lőszerek elleni koalíciója (ICBL-CMC), valamint a fogyatékossággal élők szervezetei. Az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszéd során az érdekelt felek bevonásával részletes záródokumentumot fognak megszövegezni, amelyben azonosítják a maputói cselekvési terv keretében az áldozatok számára biztosított segítségnyújtás terén tett kötelezettségvállalásaik végrehajtása során észlelt hiányosságokat és nehézségeket, ajánlásokat fogalmaznak meg azok kezelésére és célkitűzéseket határoznak meg.

—

Követő intézkedésekre legfeljebb öt alkalommal kerül sor, a záródokumentumokban foglalt ajánlások figyelembevételével. Ezen követő intézkedések keretében az ISU további technikai segítséget nyújthat, például a nemzeti tervek felülvizsgálata, a projektjavaslat(ok) kidolgozása stb. tekintetében.

—

A 2012/700/KKBP határozat támogatta a 2014 áprilisában Medellinben (Kolumbia) „Hidak világok között” (Bridges between Worlds) címmel megrendezett konferenciát, amelynek célja az volt, hogy a nemzetközi közösség jobban megértse, hogy milyen helyet foglal el az áldozatok számára biztosított segítségnyújtás a szakpolitikák tágabb keretei között. Ennek folytatásaként ez a határozat lehetővé teszi, hogy az ISU – együttműködve olyan kulcsszereplőkkel, mint az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (UNOHCHR), az e téren aktív uniós szervezetek, a taposóaknák betiltása érdekében munkálkodó nemzetközi kampány kazettás lőszerek elleni koalíciója (ICBL-CMC), valamint a fogyatékossággal élők szervezetei – nemzetközi konferenciát szervezzen a nemzeti szakértők számára, amelyen a résztvevők feltérképezhetik az áldozatok számára biztosított segítségnyújtásnak a fogyatékosság és a fejlesztés tágabb összefüggésébe történő nemzeti szintű integrációja során tapasztalt kihívásokat és a bevált gyakorlatokat. E nemzetközi konferencia célja az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése érdekében különösen az lesz, hogy megerősítse a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtására irányuló erőfeszítésekkel, valamint a tervezési folyamatokkal való kapcsolatokat. A nemzetközi konferencia a következők munkájára fog építeni: a gyalogsági aknák betiltásáról szóló egyezménynek az áldozatok számára biztosított segítségnyújtással foglalkozó bizottsága, valamint más releváns szervek és szervezetek, a kazettás lőszerekről szóló egyezménynek (CCM) az áldozatok számára biztosított segítségnyújtással foglalkozó koordinátorai, a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt, a háborúból visszamaradt robbanószerkezetekről szóló V. jegyzőkönyv (CCW).

—

az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszédek során részletes záródokumentum fog készülni, amelyben azonosítják a hiányosságokat és nehézségeket, és amely nyomán a kiválasztott államok ajánlásokat és konkrét lépésekre vonatkozó javaslatokat kapnak, melyek segítségével leküzdhetik a maputói cselekvési terv keretében az áldozatok számára biztosított segítségnyújtás terén tett kötelezettségvállalásaik végrehajtása során azonosított nehézségeket,

—

a záródokumentum támogatja majd a nemzeti szakpolitikák fejlesztését, valamint megkönnyíti a donorokkal és a végrehajtó szervekkel folytatott párbeszédet és együttműködést,

—

az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszédek során azonosított nehézségek leküzdése érdekében tett erőfeszítések támogatására legfeljebb öt részes államban követő intézkedésekre kerül sor, amelyek nyomán meg fog nőni a maputói cselekvési tervvel kapcsolatos kötelezettségvállalásokra fordítható kapacitás, például a nemzeti tervek felülvizsgálata, a projektjavaslatok vagy a javaslatok kidolgozása stb. tekintetében),

—

az érdekelt felek közötti nemzeti párbeszédek felhívják a figyelmet azokra a globális erőfeszítésekre és bevált gyakorlatokra, amelyek célja a túlélők igényeinek tágabb keretek közötti kielégítése és jogaik érvényesítése,

—

a kiválasztott államok jobban meg tudják határozni a maputói cselekvési terv végrehajtásának helyzetét az adott időben, és hatékonyabban tudnak jelentést tenni a végrehajtásra vonatkozó tervekről,

—

a nemzetközi konferencián résztvevő nemzeti szakértők jobban megértik majd az áldozatok számára biztosított segítségnyújtás helyét a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtására irányuló erőfeszítések, valamint az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében végzett tervezési folyamat keretében.

—

az egyezményben részes államok, amelyek jelezték, hogy az aknabalesetek jelentős számú túlélőjéért vállalják a felelősséget,

—

azok a felnőttek és gyermekek, akik a taposóaknák és más háborús robbanóanyag-maradványok áldozataivá váltak, valamint családjuk és közösségeik,

—

az aknamentesítés tekintetében releváns kérdésekkel foglalkozó nemzeti szakértők;

—

Az ISU támogatja az egyezmény általánossá tételével foglalkozó magas szintű munkacsoportot. Ezen belül többek között magas rangú személyiségek támogatást nyújtanak abban, hogy kapcsolatba lépjenek legfeljebb öt olyan állam vezetőivel miniszteri vagy magasabb szinten, amelyek nem részes felei az egyezménynek, és az egyezményhez való csatlakozásról és/vagy az egyezménynek, illetve az egyezmény normáinak a betartásáról folytatnak velük megbeszéléseket.

—

Az egyezményben nem részes államokat felkérik, hogy első kézből származó friss információval szolgáljanak a csatlakozás előtt álló akadályokat illetően; ezeket az információkat a 2019-ben esedékes negyedik felülvizsgálati konferenciára készítendő alapdokumentumok elkészítéséhez használják majd fel, többek között egy olyan átfogó jelentés segítségével, amelynek témája az egyezmény és a benne foglalt normák egyetemessé tétele terén elért haladás, valamint a további előrelépések kilátásai lesznek.

—

A 2012/700/KKBP határozat által elindított határbiztonsági tanulmányt egyes partnerekkel – például a Genfi Biztonságpolitikai Központtal (Geneva Centre for Security Policy; GCSP), vagy a Fegyveres Erők Demokratikus Ellenőrzésének Genfi Központjával (Geneva Centre for the Democratic Control of Armed Forces; DCAF) együttműködésben olyan, az egyezmény egyetemessé tételét szolgáló eszközzé fogják fejleszteni, amelyet a gyalogsági aknákat továbbra is a határvédelem elengedhetetlen eszközének tekintő államokkal fenntartott kapcsolatok során fognak használni.

—

legfeljebb öt, nem részes állam részt vesz miniszteri vagy annál magasabb szinten az egyezmény betartásáról folyó párbeszédben,

—

naprakész ismereteket gyűjtenek a nem részes államok gyalogsági aknákra vonatkozó politikája tekintetében. Ezeket az információkat felhasználják majd a negyedik felülvizsgálati konferenciára készítendő alapdokumentumban, többek között egy olyan átfogó jelentés segítségével, amely az egyezmény egyetemessé tételének célkitűzése terén elért eredményekkel és a jövőbeli előrelépések kilátásaival foglalkozik,

—

az egyezmény részes felei és a nem kormányzati szervezetek részvétele megélénkül a magas szintű munkacsoport látogatásainak eredményeként hozott követő intézkedések alapján,

—

egy olyan kiadványban összegyűjtött és egyberendezett ismeretanyag, amely az egyezményhez történő csatlakozás leggyakrabban észlelt akadályaival foglalkozik, és amely felhasználható az egyetemessé tételi erőfeszítések támogatására,

—

az ezen programban részt vevő nem részes államok az egyezményhez való csatlakozás és/vagy az egyezményben foglalt normák elfogadása irányában előrelépést tesznek.

—

olyan nem részes államok, amelyek még nem erősítették meg, nem hagyták jóvá, nem fogadták el az egyezményt és nem csatlakoztak ahhoz,

—

az egyezményben részes államok, valamint nem kormányzati és nemzetközi szervezetek, amelyek részt vesznek az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítására irányuló erőfeszítésekben.

—

Nyitóesemény kerül megrendezésre e határozat és általában véve az aknamentesítéshez nyújtott uniós támogatás megismertetése céljából, egy zárórendezvény során pedig a határozat keretében folytatott tevékenységekről és azok eredményeiről kap tájékoztatást a nyilvánosság, ezáltal kiemelve az uniós hozzájárulást.

—

A határozat végrehajtása során végig tájékoztatási tevékenység fog folyni a határozattal kapcsolatos tevékenységről és az Uniónak az egyezmény végrehajtása melletti elkötelezettségéről az egyezmény honlapján, a közösségi médiában, valamint a nemzeti és nemzetközi sajtóban.

—

Tájékoztató anyagok, például plakátok, hirdetések, videofelvételek, reklámanyagok stb.) beszerzésére kerül sor, amelyeket a részt vevő érdekelt felek és partnerek rendelkezésére fognak bocsátani.

—

az Unió és a tagállamok tisztviselői megismerik a határozatot, és tudják, hogy az miként kapcsolódik a munkájukhoz,

—

reflektorfénybe kerül az Uniónak a határozat – és általánosságban az aknamegsemmisítés – melletti elkötelezettsége, és az információ eljut mind az egyezmény részes államaihoz és a humánbiztonság iránt érdeklődő globális közönséghez is,

—

nő az egyezmény és a maputói cselekvési terv céljainak ismerete.