7.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/27

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 136. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása érdekében intézkedések fogadhatók el azon tagállamokra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euro.

(2)

Görögország 2010 óta részesül a tagállamok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott pénzügyi támogatásban. Görögország első gazdasági kiigazgatási programjáról 2010. május 2-án egyeztek meg: az euroövezet tagállamai megállapodtak abban, hogy az Európai Bizottság által központilag összevont, összesen 80 000 millió EUR összegű, a 2010 májusától 2013 júniusáig tartó időszak alatt folyósítandó kétoldalú hiteleket nyújtanak, az IMF pedig készenléti hitelmegállapodás keretében további 30 000 millió EUR összeg folyósítására vállalt kötelezettséget. Görögország második gazdasági kiigazgatási programját 2012. március 14-én hagyták jóvá. Az euroövezeti tagállamok és az IMF az első program még nem folyósított összegein kívül további 130 000 millió EUR összeg folyósítására vállaltak kötelezettséget a 2012–2014-es időszakra. Míg az első program finanszírozása kétoldalú hiteleken alapult, a második program esetében az euroövezetbe tartozó tagállamok oldaláról megállapodás született arról, hogy a finanszírozás a 2010 augusztusa óta teljes mértékben működőképes Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (a továbbiakban: EFSF) révén történik. A második program 2014 végéig összesen 164 500 millió EUR pénzügyi támogatást irányozott elő (később ezt az időszakot 2015 június végéig meghosszabbították). Ezen összegen belül az euroövezet (EFSF-en keresztül nyújtott) kötelezettségvállalása 144 700 millió EUR-t tesz ki, míg az IMF hozzájárulása 19 800 millió EUR, amely része annak a négyéves, 28 000 millió EUR összegre vonatkozó kibővített megállapodásnak, amelyet az IMF 2012 márciusában fogadott el Görögország javára.

(3)

2015. július 8-án a folytatódó súlyos gazdasági és pénzügyi zavarokra tekintettel a görög hatóságok pénzügyi támogatást kértek az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM), hogy biztosítsák a görög bankrendszer megfelelő működését, eleget tehessenek Görögország adósság-visszafizetési kötelezettségeinek, támogassák a görög gazdaság fenntartható növekedésének visszaállítását és megőrizzék az euroövezetnek és tagállamainak pénzügyi stabilitását.

(4)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés 13. cikkének (1) bekezdése szerint és annak érdekében, hogy az ESM kormányzótanácsa az említett szerződés 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban az arra vonatkozó határozatát megalapozza, hogy Görögország számára nyújtson-e – elvben – hitel formájában stabilitási támogatást, az ESM kormányzótanácsának elnöke 2015. július 8-án megbízta az Európai Bizottságot, hogy az az Európai Központi Bankkal együttműködve vizsgálja meg, vajon az euroövezet egészének vagy az euroövezet tagállamainak pénzügyi stabilitását fenyegeti-e veszély, hogy az IMF-fel közösen vizsgálja meg az államadósság fenntarthatóságát; és becsülje meg Görögország tényleges és lehetséges finanszírozási szükségleteit.

(5)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés 13. cikkének megfelelően az Európai Bizottság az EKB-val együttműködve és az IMF szakértőinek részvételével 2015. július 10-én befejezte az említett vizsgálatokat és megállapította, hogy megvannak a Görögország számára ESM-hitel formájában nyújtandó pénzügyi támogatás feltételei. A finanszírozási szükségleteket 86 000 millió EUR-ra becsülték.

(6)

2015. július 17-én Görögország – az (EU) 2016/542 tanácsi végrehajtási határozat (3) révén – az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) keretében 7 160 millió EUR rövid távú uniós pénzügyi támogatásban részesült a 2015. júliusi visszafizetési kötelezettségek teljesítése és az IMF felé fennálló hátralékának rendezése érdekében. A gazdaságpolitikai feltételekhez kötött támogatás folyósítására 2015. július 20-án egy részletben került sor. Az ESM keretében nyújtott támogatást többek között e rövid távú EFSM áthidaló hitel visszafizetésére használják fel.

(7)

2015. július 16-án az ESM kormányzótanácsa felkérte a Bizottságot és a vele együttműködő Európai Központi Bankot, az ESM-et, a görög hatóságokat és adott esetben az IMF-et, hogy kössenek megállapodást Görögország makrogazdasági kiigazítási programjáról. A programot a 472/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás szerint készítették el. 2015. augusztus 11-én az említett intézmények és a görög kormány között technikai szintű megállapodás jött létre a makrogazdasági kiigazítási programról (a továbbiakban: a program). A Görögország által a Bizottsághoz és a Tanácshoz benyújtott program célja biztosítani az államháztartás fenntarthatóbbá tétele érdekében szükséges reformok elfogadását és a pénzügyi stabilitást, valamint támogatni a növekedést, a foglalkoztatást és a társadalmi igazságosságot.

(8)

Az említett megállapodást követően Görögországnak átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagot kell elfogadnia, amelyet hároméves makrogazdasági kiigazítási program keretében kell végrehajtani 2015 harmadik negyedéve és 2018 harmadik negyedéve között.

(9)

Az ESM keretében konkrét gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodásba (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) foglalandó átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagnak a pénzügyi piacok bizalmának helyreállítására, a stabil makrogazdasági egyensúly visszaállítására, valamint a gazdaság fenntartható növekedési pályára való visszaállítására kell irányulnia. Az intézkedéscsomagnak a következő négy pillér köré kell szerveződnie: az államháztartás fenntarthatóságának helyreállítása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, a versenyképesség és a növekedés fokozása, valamint az állam és a közigazgatás modernizációja.

(10)

A Bizottság szolgálatai 2015 augusztusában a kellő mértékben aktualizálták a nominális GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket, hogy az ESM programmal kapcsolatos tárgyalásokat már ez alapján folytassák. A nominális GDP-növekedésre vonatkozó aktualizált bizottsági előrejelzések alapján (2015-ben – 3,2 %, 2016-ban – 0,7 %, 2017-ben 3,4 %, 2018-ban 4,1 %, 2019-ben pedig 4,2 %) a GDP-arányos államadósság 2015-ben 196,3 %, 2016-ban 200,9 %, 2017-ben 198,6 %, 2018-ban 190,7 % és 2019-ben 182,3 % lesz. Tehát a GDP-arányos államadósság 2016-ig növekszik, majd csökkenő pályára kerül és 2020-ra valószínűleg eléri a 174,5 %-ot, és az adósság dinamikáját számos vonal alatti művelet befolyásolja. A nominális GDP-növekedésre vonatkozó aktualizált, bizottsági szolgálatok által kiadott előrejelzések szerint az elsődleges államháztartási hiány 2015-ben 7 631 millió EUR (a GDP 4,4 %-a), 2016-ben 6 166 millió EUR (a GDP 3,6 %-a), 2017-ben 4 089 millió EUR (a GDP 2,3 %-a) lesz, majd 2018-ban 753 millió EUR-s többletbe (a GDP 0,4 %-a) fordul át.

(11)

A hatóságok új költségvetési pályát fognak követni, amely a 2015-ös év GDP-je – 0,25 %-ának, a 2016-os év GDP-je 0,5 %-ának, a 2017-es év GDP-je 1,75 %-ának, valamint a 2018-as év és az azt követő időszak GDP-je 3,5 %-ának megfelelő elsődleges többletcélokon alapul. A költségvetési célok kitűzött pályája összhangban van az eddigi legmélyebb recesszióból kilábaló görög gazdaság várható növekedési ütemével.

(12)

A görög bankszektor hosszú távú ellenálló képességének erősítése alapvető fontosságú az ország pénzügyi stabilitásának helyreállítása szempontjából és az egész euroövezet pénzügyi stabilitásának fenntartása céljából. A görög bankszektor likviditásának megőrzése céljából korábban átmeneti adminisztratív, többek között tőkekorlátozási intézkedések bevezetésére került sor.

(13)

A pénzügyi, fiskális és strukturális területek átfogó és ambiciózus reformjának végrehajtása révén meg kell őrizni a görög államadósság középtávú fenntarthatóságát.

(14)

A Bizottságnak az EKB-val és adott esetben az IMF-fel együttműködve ellenőrző látogatások és a görög hatóságoktól kért rendszeres – negyedévente benyújtandó – jelentések útján, rendszeres időközönként meg kell vizsgálnia Görögország programjának következetes végrehajtását.

(15)

Görögország átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagjának végrehajtása során a Bizottságnak további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítségnyújtást kell biztosítania.

(16)

A görög hatóságoknak a hatályos nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően be kell vonniuk a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket a program előkészítésébe, végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe.

(17)

A program keretében végrehajtott intézkedésekhez Görögországnak nyújtott bármely pénzügyi támogatásnak összhangban kell állnia az Unió jogi követelményeivel és szakpolitikáival, különösen az uniós gazdasági kormányzási kerettel. A pénzügyi intézmények támogatására irányuló bármely intervenciót az uniós versenyjogi szabályokkal összhangban kell végrehajtani. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az európai stabilitási mechanizmus keretében kért pénzügyi támogatással összefüggésben létrejött egyetértési megállapodásban megállapított intézkedések teljes mértékben összhangban álljanak ezzel a határozattal,

i.

A bevételek növelése, valamint a kiadások célhoz kötése, illetve visszafogása érdekében teendő rövidtávú intézkedések. E bevételnövelő intézkedések keretében Görögország fokozatosan megszünteti a dízelolaj jövedéki adójának visszatérítését a mezőgazdasági termelők részére, és növeli a hajóűrtartalom-adót. A hatóságok olyan intézkedéseket fogadnak el a 2015. évi vagyonadó (ENFIA) behajtása céljából, amelyek alapján 2015 októberében sor kerülhet a számlák kibocsátására, és a befizetendő összegek utolsó részlete 2016 februárjában lesz esedékes. Ezen túlmenően orvosolják a közelmúltban alkalmazott bevételi intézkedésekkel kapcsolatban megállapított problémákat. Ezenkívül a hatóságok vállalták a kiadások célhoz kötését, illetve csökkentését, az egészségügyi kiadások csökkentése, valamint a szociális jóléti ellátórendszer teljes körű felülvizsgálata révén. A csomag további költségvetési hatással rendelkező intézkedéseket tartalmaz, például közigazgatási reformokat, az adóbehajtás hiányosságainak kiküszöbölését célzó reformokat és egyéb parametrikus intézkedéseket.

ii.

A hiteles költségvetési politika iránti elkötelezettségének tanúsításaként 2015 októberében a szükséges 2015. évi kiegészítő költségvetésnek, a 2016. évi költségvetés tervezetének és a 2016–2019-es időszakra szóló középtávú költségvetési stratégiának az elfogadása, amely stratégiát parametrikus intézkedéseket és strukturális költségvetési reformintézkedéseket tartalmazó jelentős és hiteles intézkedéscsomag alapoz meg.

iii.

A hatékonyság és a behajthatóság javítása, valamint a munkaerő-kínálat növelése érdekében reformok végrehajtása mind a közvetett, mind a közvetlen adózás tekintetében. A múltbéli gyakorlattal történő szakítás, valamint az adózás és a társadalombiztosítási járulékok terén a fizetési kultúra javítása érdekében a kormány szigorúan fellép a behajtás javítása érdekében, és új részletfizetési, adómentességi vagy egyezségkötési módozatokat nem vezet be, a meglévőket pedig nem terjeszti ki.

iv.

A reformok folytatása a költségvetési folyamatok és a kiadások ellenőrzésének javítása, a hátralékok felszámolása, valamint a költségvetési jelentéstétel és a készpénzgazdálkodás erősítése terén. A kormány kötelezettséget vállal a költségvetési tanács működőképessé tételére.

v.

A közbeszerzések terén további intézkedések meghozatala a görög közbeszerzési rendszer hatékonyságának és átláthatóságának fokozására, a visszaélések megelőzésére, valamint a nagyobb mértékű elszámoltathatóság és fokozott ellenőrzés biztosítására. A szakpolitikák egyeztetésére kerül sor az Európai Bizottsággal, amely segítséget nyújt az akcióterv végrehajtásához.

vi.

A meglévő reformok maradéktalan végrehajtása, és további reformok bevezetése a hosszú távú fenntarthatóság javítása, valamint 2015-re a GDP mintegy 0,25 %-át, 2016-ra pedig annak mintegy 1 %-át kitevő megtakarítások előirányozása céljából. A csomag célja többek között, hogy erőteljesen a korai nyugdíjba vonulás ellen ösztönözzön azáltal, hogy növeli a korai nyugdíjba vonulással járó hátrányokat, valamint fokozatosan megszünteti a kötelező nyugdíjkorhatár elérése előtti nyugdíjba vonulás korábbi szabályozás által biztosított jogát.

vii.

A reformok folytatása az egészségügyi ágazatban: a közkiadások ellenőrzése vonatkozásában, a gyógyszerár-szabályozás, a kórházak igazgatásának javítása, a kórházi beszerzések fokozott centralizálása terén, a gyógyszerekre és egészségügyi ellátásokra vonatkozó keresletgazdálkodás terén a bizonyítékokon alapuló elektronikus receptfelírás szabályozásával, valamint a magánszektorban működő egészségügyi szolgáltatók költséghatékony bevonásával, az informatikai rendszer korszerűsítése terén az alapellátásban és a másodlagos ellátásban a betegek által igénybe vehető ellátási pályákat kialakító elektronikus beutalási rendszer létrehozásával.

viii.

2016 márciusáig a garantált foglalkoztatástámogató programok újabb sorozatának elfogadása, amely a résztvevői körnek megfelelő, specifikus aktív munkaerő-piaci intézkedéseket tartalmaz, helyi partnerségekre támaszkodik, bevonja a magánszférát valamint a szociális gazdasági ágazatot, és biztosítja a rendelkezésre álló források hatékony és eredményes felhasználását.

Egy igazságosabb társadalom megvalósítása érdekében Görögországnak javítania kell jóléti rendszerének kialakítását oly módon, hogy ténylegesen létezzen egy olyan szociális háló, amely biztosítja, hogy a szűkös forrásokból a legrászorultabbak részesüljenek. A szociális ellátórendszer felülvizsgálatához és a garantált minimálbér bevezetéséhez a tervek szerint nemzetközi szervezetek fognak technikai segítséget nyújtani a hatóságok részére.