25.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/55

(1)

A Bizottsághoz 2010. november 22-én e-mail útján kérelem érkezett, amelyet a Cseh Köztársaság a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (4) bekezdésének megfelelően nyújtott be, és amelyben kéri a cseh köztársaságbeli bitumeneskőszén-bányászat mentesítését a 2004/17/EK irányelv rendelkezéseinek alkalmazása alól. A Bizottság 2011. január 21-én e-mailben további tájékoztatást kért. A cseh hatóságok 2011. február 9-én, ugyancsak e-mailben, elküldték az információkérésre adott válaszukat.

(2)

A kérelmet egy független nemzeti hatóság (Úřad pro ochranu hospodářské soutěže, a cseh versenyvédelmi hivatal) 2008. november 7-én kelt levele kísérte előzetes vélemény formájában. A cseh versenyvédelmi hivatal elemezte az adott piacra való belépés feltételeit, és megállapította, hogy az korlátlan. Ugyanakkor a vélemény nem állítja, hogy a versenynek való közvetlen kitettséghez kapcsolódó egyéb feltételek teljesültek a Cseh Köztársaságban a bitumenes kőszén bányászatát illetően.

(3)

A Cseh Köztársaságban bitumeneskőszén-bányászattal foglalkozó egyetlen vállalat az OKD a.s., amely 100 %-ban egy holland magán-holdingtársaság, a New World Resources (NWR) tulajdonában lévő magántársaság.

(4)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Azt, hogy a tevékenység közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, objektív szempontok alapján, a kérdéses ágazat egyedi jellemzőinek figyelembevételével kell megállapítani. A piaci belépés akkor minősül korlátozottnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazat vagy annak egy része megnyitásáról rendelkező irányadó uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete tartalmazza. A szén és más szilárd tüzelőanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatban azonban a XI. melléklet nem tartalmaz semmilyen, ezt az ágazatot liberalizáló jogszabályt. Következésképpen a piacra való szabad belépést nem lehet feltételezni, azt de facto és de iure bizonyítani kell.

(5)

A bányászati engedélyek kiadására alkalmazandó cseh köztársaságbeli jogi rendelkezések vizsgálata azt mutatja, hogy az engedélyeket jelenleg megkülönböztetéstől mentes módon ítélik oda, a kérelmező szakmai képesítésének, illetve a munkálatok elvégzéséhez szükséges technikai és pénzügyi kapacitás értékelése alapján. E határozat alkalmazásában a bányászati engedély megszerzésének lehetőségét de iure szabadnak lehet tekinteni.

(6)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem feltétlenül döntő jellegű. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik mérlegelendő paraméter az adott piac három meghatározó szereplőjének összesített piaci részesedése (2). A másik kritérium az említett piacok koncentrációjának mértéke. Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni, úgymint a fogyasztók szolgáltatóváltásának arányát.

(7)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását.

(8)

A Cseh Köztársaság által benyújtott kérelem a cseh köztársaságbeli bitumeneskőszén-bányászatra vonatkozik.

(9)

A cseh kérelem „a bitumenes kőszén elsődleges piacának” nevezett területre terjed ki, amely magában foglalja a bitumenes kőszén termelését és a szén nagykereskedelmi forgalmazását (3). A bitumeneskőszén-termelés piacán meglévő verseny vizsgálatakor figyelmet kell fordítani a kitermelt bitumenes kőszén termelése és első eladása/nagykereskedelmi forgalmazása közötti összefüggésekre. E meghatározás összhangban van más tüzelőanyag-típusok kitermelésére vonatkozó korábbi bizottsági határozatokkal (4) is.

(10)

A kitermelt bitumenes kőszén kémiai összetétele és minősége attól függően változik, hogy milyenek az egyes kitermelt telérek földtani feltételei. A bitumenes kőszén lehet kokszolásra alkalmas szén, illetve összesülő kazánszén. Bár a bitumenes kőszén két típusának bányászata ugyanúgy, azonos technológiák alkalmazásával történik, végfelhasználásuk és fogyasztói körük teljesen különböző. Az árak különbözőek, a termékek pedig egymással nem felcserélhetők.

(11)

A kokszolásra alkalmas kőszén meghatározása szerint olyan bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi a koksz kohóban történő előállítását, azt közvetlen fűtésre vagy energiatermelésre nem használják. Ezt a fajta kőszenet kizárólag a kokszgyártással foglalkozó társaságok vásárolják. A kokszolásra alkalmas kőszén a kokszgyártás egyedüli nyersanyaga, más felhasználási területe nincs. A kokszolásra alkalmas kőszén összesülő kazánszénnel nem helyettesíthető.

(12)

Az összesülő kazánszén nem minősül kokszszénnek. Felhasználása erőművekben tüzelőanyagként villamos energia, hő és technológiai gőz termelésére, ipari üzemek (pl. cukorfinomítók, téglagyárak, cementgyárak és mészégető kemencék, papírgyárak stb.) termelési folyamatainak részeként jellemző. Kokszolásra alkalmas kőszénnel helyettesíthető ugyan, de ez gazdaságilag nem volna életképes megoldás.

(13)

A kokszolásra alkalmas kőszenet minőségétől függően néhány további kategóriára lehet osztani. A legjobb minőségű, kokszolásra alkalmas kőszén a kemény kokszszén, ezt követi a félkemény és a félpuha kokszszén. A kokszolásra alkalmas kőszén egyes típusainak piaca ugyanakkor nem különül el, és e határozat értékelésének alkalmazásában ilyen megkülönböztetés nem történik.

(14)

A fentiekre tekintettel és a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek alkalmazásával összhangban és értékelése céljából a kokszolásra alkalmas kőszenet és az összesülő kazánszenet különálló termékpiacoknak tekintik, ennek megfelelően külön-külön kell őket megvizsgálni.

(15)

A cseh kérelem szerint az érintett földrajzi piac nagyobb lenne a nemzeti területnél, a kokszolásra alkalmas kőszén esetében magában foglalná a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország és Magyarország területét. Az összesülő kazánszén esetében pedig a kérelmező úgy véli, hogy a földrajzi piac, meghatározása szerint a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, Magyarországot és Németországot foglalja magában. Érvelése szerint a piac ilyen meghatározásának legfőbb oka a határokon átnyúló kölcsönös ellátás fontossága, a fogyasztói szolgáltatóváltás és az adminisztratív akadályok (vámakadályok, kvóták stb.) hiánya.

(16)

A kérelem (5) szerint a Cseh Köztársaság mind a kokszolásra alkalmas kőszén, mind az összesülő kazánszén esetében nettó exportőr. 2009-ben a Cseh Köztársaság 3 millió 581 ezer tonna kokszolásra alkalmas kőszenet és 2 millió 389 ezer tonna összesülő kazánszenet exportált (6), ami a hazai termelésnek sorrendben mintegy 61, illetve 47 %-át teszi ki. Azonos évben a Cseh Köztársaságba 771 ezer tonna kokszolásra alkalmas kőszenet és 954 ezer tonna összesülő kazánszenet importáltak, ami a hazai termelésnek sorrendben mintegy 13, illetve 19 %-át teszi ki (7); a behozatal fő forrása elsősorban Lengyelország volt. A Lengyelországból érkező behozatal pontosabban a kokszolásra alkalmas kőszén teljes importjának közel 90 %-át, az összesülő kazánszén teljes importjának pedig 80 %-át tette ki.

(17)

Bár a kérelmező azt állítja, hogy az OKD által a Cseh Köztársaságban termelt kőszén – akár kokszolásra alkalmas kőszén, akár összesülő kazánszén – 500 km-es körzetben versenyképes, megállapították, hogy az OKD vevői a széntermelés helyétől, Ostravától kb. 350 km-es körzetben találhatók.

(18)

A kokszolásra alkalmas kőszén eladása tekintetében az OKD egyik jelentős vevője, amely az OKD termelésének 2007-ben 26 %-át, 2009-ben pedig 30 %-át vásárolta meg, a Szlovák Köztársaságban található, a másik fontos vevő, amely 2007-ben az OKD termelésének 13 %-át, míg 2009-ben 19 %-át vásárolta meg, Ausztriában található. A kérelmező Cseh Köztársaságon kívüli fő vevői között egy lengyelországi társaságot is felsorol, melynek beszerzései azonban az OKD termelésének mindössze mintegy 8 %-át jelentik.

(19)

Az összesülő kazánszén tekintetében a cseh vevőkön kívül az OKD-nak egy fontos vásárlója van Ausztriában, amely 2007-ben az OKD termelésének 12 %-át, 2009-ben pedig 21 %-át vásárolta meg, egy pedig Németországban, amely 2007-ben az összesülő kazánszén értékesítésének körülbelül 5 %-át, míg 2009-ben 3 %-át vásárolta meg.

(20)

A kérelem szerint „a három legnagyobb versenytárs erősen koncentrált” (8), és ez a kokszolásra alkalmas kőszén és az összesülő kazánszén nemzeti piacain külön-külön valóban megfigyelhető. A kérelmező azt is elismeri, hogy a „kitermelt kőszén túlnyomó többségét a helyi piac veszi fel” (9), és ez a kérelemben említett földrajzi terület valamennyi bitumeneskőszén-termelő országában (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Németország) bizonyítható.

(21)

Az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (10) szerint az érintett földrajzi piac azt a területet foglalja magában, ahol a versenyfeltételek elég homogének, és amely a szomszédos területektől megkülönböztethető, mert azokon a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek. Ezért érdemes megjegyezni, hogy Közép-Európa part menti régiói (különösen Észak-Németország és Észak-Lengyelország) ki vannak téve a tengeren szállított kőszén importjának, és többek között amiatt, hogy a tengeri szállítási díjak a szárazföldi szállítási költségeknél jelentősen alacsonyabbak, a versenyfeltételek ezeken a területeken különbözőek lehetnek (11).

(22)

A kérelem megemlíti, hogy a kőszén árának meghatározásakor fontos tényező az ellátás stabilitása és biztonsága, illetve a szerződés időtartama (12), valamint hogy a szénellátásról szóló szerződések (akár kokszolásra alkalmas kőszénről, akár összesülő kazánszénről van szó) általában hosszú távra szólnak.

(23)

A bitumenes kőszén cseh köztársaságbeli vevői az OKD-től, vagy korlátozott mennyiségben lengyel társaságoktól vásárolnak. A más országokból származó behozatal, bár emelkedik, jelenleg nem túl jelentős (13).

(24)

A fenti tényezőkre tekintettel a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek értékelése céljából úgy tekintik, hogy a földrajzi piac a kokszolásra alkalmas kőszén és az összesülő kazánszén esetében egyaránt a Cseh Köztársaságra és Lengyelországra korlátozódik. A tengeren szállított szénnel könnyen ellátható, illetve a parttól ehhez túlságosan messze fekvő régiók közötti fent említett különbségek miatt a piac még ennél is kisebb lehet, kizárólag a Cseh Köztársaságot és Dél-Lengyelországot foglalva magában. A kérdés azonban nyitva hagyható, hiszen a kérelmező számára a nagyobb piac meghatározása a kedvezőbb. Az elemzés a piac e két meghatározásának esetében nem vezet más eredményre.

(25)

Úgy tekintik, hogy a bitumenes kőszén bányászata tekintetében a nemzeti piacokon fennálló verseny szintjének egyik fokmérője a három legnagyobb termelő teljes piaci részesedése.

(26)

Az OKD és a kokszolásra alkalmas kőszenet szolgáltató két lengyel társaság messze az érintett földrajzi piac két legjelentősebb szolgáltatója. Az OKD a kokszolásra alkalmas kőszén legnagyobb termelője a Cseh Köztársaságban (2008-as piaci részesedése 75,5 % volt ugyanitt). A kokszolásra alkalmas kőszén két lengyel termelője a két legnagyobbnak számít Lengyelországban (2008-ban piaci részesedésük 60,2 %, illetve 19,3 % volt az országban). A Cseh Köztársaságot és Lengyelországot magában foglaló földrajzi piacon a három legnagyobb termelő összesített piaci részesedése 2008-ban 93 % körül volt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az OKD legnagyobb versenytársának egyedüli piaci részesedése mintegy 49 % volt.

(27)

Ha a kérelmező állításának megfelelően a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot és Magyarországot magában foglaló nagyobb piacot veszik figyelembe, akkor is megállapítható, hogy a három legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése igen magas (91,3 % 2005-ben, 87,7 % 2006-ban, 85 % 2007-ben és 86,6 % 2008-ban (14)), és nem lehet a kokszolásra alkalmas kőszén piacán zajló versenynek való elegendő kitettség fokmérője.

(28)

A (22) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az ellátás biztonsága és stabilitása fontos szerepet játszhat a szerződéses viszonyokban. A kérelmező által a kokszolásra alkalmas kőszén tekintetében a fogyasztók szolgáltatóváltásáról rendelkezésre bocsátott információk azt mutatják, hogy az e termék esetében gyakorlatilag nem létezik. A kokszolásra alkalmas kőszén szolgáltatására vonatkozó szerződések hosszú távú szerződések, és nem bocsátottak rendelkezésre olyan bizonyítékot, amely azt mutatná, hogy az OKD vevői az OKD-től más szolgáltatókra váltottak volna. Következésképpen nem feltételezhető, hogy a kokszolásra alkalmas kőszén bármely vevője hajlandó, sőt képes lenne könnyen váltani akkor, ha az OKD csekély, de jelentős mértékben emelné az árat.

(29)

Az OKD és két, összesülő kazánszenet forgalmazó lengyel társaság messze az érintett földrajzi piac három legjelentősebb termelője. Az OKD az összesülő kazánszén legnagyobb szolgáltatója a Cseh Köztársaságban (2008-as piaci részesedése 61,6 % volt ugyanitt). Az összesülő kazánszén két lengyel termelője a két legnagyobbnak számít Lengyelországban (2008-ban a piaci részesedésük 52,5 % és 17,7 % volt az országban). A Cseh Köztársaságot és Lengyelországot magában foglaló földrajzi piacon a három legnagyobb termelő összesített piaci részesedése 2008-ban 72 % körül volt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az OKD legnagyobb versenytársának egyedüli részesedése a Cseh Köztársaságot és Lengyelországot magában foglaló földrajzi piacon mintegy 50 % volt.

(30)

Ezenfelül az összesülő kazánszénnek a (29) preambulumbekezdésben említett mindhárom földrajzi piacán (csak a Cseh Köztársaság, csak Lengyelország, illetve az e két piacot magában foglaló földrajzi piac) ismert egy olyan gazdasági szereplő, amelynek piaci részesedése önmagában eléri, vagy meghaladja az 50 %-ot. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell az állandó ítélkezési gyakorlatra (15), amely szerint a „jelentős piaci részesedés önmagában – kivételes körülményektől eltekintve – a domináns pozíció létezésének bizonyítéka. Ez a helyzet áll fenn 50 %-os piaci részesedés esetében”.

(31)

Ha a kérelmező kérésének megfelelően a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, Magyarországot és Németországot magában foglaló nagyobb piacot veszik figyelembe, akkor is megállapítható, hogy a három legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése igen magas (62,7 % 2005-ben, 60,2 % 2006-ban, 56,9 % 2007-ben és 57,3 % 2008-ban (16)).

(32)

Az összesülő kazánszén-ellátás biztonsága és stabilitása – akárcsak a kokszolásra alkalmas kőszén esetében –, fontos szerepet játszhat a szerződéses viszonyokban. A kérelmező által a fogyasztói szolgáltatóváltásról rendelkezésre bocsátott információkból kiderül: voltak olyan évek, amikor az OKD-tól összesülő kazánszenet vásárló több ügyfél is megszakította az OKD-től való beszerzést, illetve voltak olyan egyéves vagy helyszíni szerződések, amelyeket sosem újítottak meg. Azonban tekintve, hogy a kérelmező nem bocsátotta rendelkezésre a kért információt az érintett termelés mennyiségéről, vagy azoknak az OKD termeléséhez viszonyított arányáról, nehéz lenne arra a következtetésre jutni, hogy az OKD bármely vevője könnyen válthatna szolgáltatót akkor, ha az OKD csekély, de jelentős mértékben emelné az árat.

(33)

A Cseh Köztársaságban megvalósuló bitumeneskőszén-bányászatra vonatkozóan a helyzet a következőképpen összegezhető: a kokszolásra alkalmas kőszén és az összesülő kazánszén tekintetében az e határozat alkalmazásában meghatározott földrajzi piacon jelen levő három legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése magas, és ami még lényegesebb, a legnagyobb termelő egyedül közel 50 %-os piaci részesedéssel rendelkezik, ennélfogva a piacok erősen koncentráltnak tekintendők, és – amint azt a (20) preambulumbekezdés említi – a kitermelt kőszén túlnyomó többségét a helyi piac veszi fel. A szolgáltatóváltás mértékére vonatkozó információ nem támasztja alá azt a következtetést, amely szerint csekély, de jelentős áremelés esetén a bitumenes kőszén bármely vevője könnyen tudott volna, vagy tudna szolgáltatót váltani.

(34)

A kérelmező azt is elismerte, hogy mivel a bitumenes kőszén bányászata csak a kitermelés (nevezetesen az OKD által végzett kitermelés) helyén nyereséges, „egy másik szereplőnek a cseh piacra való belépése nem valószerű, és az elmúlt öt évben nem is került rá sor” (17). Ugyanez mondható el a kőszénellátással kapcsolatban, ahol a kérelmező azt állítja, hogy nincs tudomása a cseh piacra belépő jelentős szereplőről, és a jelentős nagykereskedelmi vevők többsége hosszú távú szerződéseket kötött (18).

(35)

A (8)–(34) preambulumbekezdésben ismertetett megállapítások alapján kijelenthető, hogy a Cseh Köztársaságban a bitumenes kőszén (kokszolásra alkalmas kőszén és összesülő kazánszén) bányászata terén jelenleg nem érvényesül közvetlen piaci verseny. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenységek cseh köztársaságbeli folytatását lehetővé tevő szerződésekre. Következésképpen a 2004/17/EK irányelv továbbra is alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a bitumenes kőszén cseh köztársaságbeli termelése céljából kötnek szerződést, illetve ha e tevékenységek cseh köztársaságbeli folytatásához hirdetnek tervpályázatot.

(36)

E határozat alapja a 2010. november és 2011. március között fennálló jogi és ténybeli helyzet, amely a Cseh Köztársaság által benyújtott információk alapján nyert megállapítást. Rendelkezései felülvizsgálhatók, amenynyiben a jogi vagy a ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek teljesülnek.

(37)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,