Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az ifjúsági cselekvési terv az EU külső tevékenységeiben (2022–2027)

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2023/C 184/02)

Előadó:	Michael MCLOUGHLIN
Társelőadó:	Tatjana BABRAUSKIENĖ

Közgyűlési határozat:	2022.9.22.
Jogalap:	eljárási szabályzat 52. cikk (2) bekezdés
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.3.6.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.3.22.
Plenáris ülésszak száma:	577.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	157/0/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az EU külső tevékenységeire vonatkozó ifjúsági cselekvési tervet, ugyanakkor rámutat arra, hogy a bevezetés és a megvalósítás terén kihívások merülhetnek fel, amelyek nyomon követést és felügyeletet igényelnek. Az EGSZB szívesen látná, ha aktívan bevonnák az ifjúsági cselekvési terv végrehajtásába.

1.2.

Úgy véli, hogy az EU-ban és világszerte működő ifjúsági szervezetek szakértelme és tapasztalata jelentős erőforrást jelent a terv megvalósításához, mind az Európai Bizottság, mind az uniós küldöttségek számára. Úgy véli továbbá, hogy a fiatalokkal foglalkozó valamennyi uniós alkalmazott számára alapvető kompetenciákat kell biztosítani olyan kérdésekben, mint az ifjúságbarát terek, a konzultációs készségek és az ifjúsági munka módszerei.

1.3.

Az EGSZB szeretné, ha a végrehajtás során folyamatos figyelmet fordítanának a leginkább marginalizálódott fiatalokra, köztük a fogyatékossággal élő fiatalokra, és minden irányítási munka kiegészülne azzal, hogy egyenlő mértékben összpontosítanak a helyi közösségekben élő fiatalok alulról szerveződő támogatására. Az irányítási és a részvételi folyamatokat úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák az önszerveződő szerepvállalást és az alulról felfelé építkező folyamatokat, hogy ezáltal a mindennapi életben gyökerező vezetők termelődjenek ki.

1.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az adatgyűjtés és a nyomon követés kulcsfontosságú kihívást jelent az ifjúsági cselekvési terv végrehajtása szempontjából, és hogy az Európai Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ), az érintett finanszírozott ügynökségeknek és civil társadalmi szervezeteknek rendszeres jelentéseket kell készíteniük, összhangban az Európai Bizottság által a közelmúltban végzett, a fiatalokra vonatkozó nemzetközi adatok feltérképezésével és hiányelemzésével (1).

1.5.

Az EGSZB üdvözli és ösztönzi az ENSZ és ügynökségei által ezen a területen végzett munkához való kapcsolódást – különös tekintettel az ifjúsággal, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendre –, valamint az ENSZ Gyermekjogi Bizottságával való szinergiákat.

1.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az olyan kiemelt uniós ifjúságpolitikai intézkedések, mint az Erasmus+ és az ifjúsági garancia hasznosak lehetnek az ifjúsági szerepvállalás és az ifjúságpolitikák terén végzett munkában. Az ilyen struktúrák alkalmazása során figyelmet kell fordítani a jelentkezési eljárások függetlenségére, valamint például a vízumok és a nyelvek kérdésére.

1.7.

Az EGSZB ajánlja az Európai Unió Tanácsának, hogy ösztönözze az uniós tagállamokat az ifjúsági cselekvési tervhez hasonló kérdésekre összpontosító saját tervek kidolgozására, valamint arra, hogy partnerségben működjenek együtt a civil társadalommal, különösen az ifjúsági szervezetekkel. Emellett építeni kell az uniós tagállamok és a célországok közötti meglévő kapcsolatokra és civil társadalmi partnerségekre, és erősíteni kell azokat, különösen az ifjúsági szervezetek között.

1.8.

Az EGSZB ajánlja továbbá, hogy – megfelelő eszközök biztosítása mellett – ösztönözzék a célországokat arra, hogy saját, kézzelfogható, célzott ifjúságpolitikákkal, valamint országos ifjúsági tanácsokkal vagy hasonló szervekkel rendelkezzenek. Ugyanakkor a célországok támogatása során az Európai Bizottságot az emberi jogi elvek kell hogy vezéreljék.

1.9.

Az EGSZB szerint kapcsolatokat kell teremteni az ifjúsági cselekvési terv és a készségek európai éve között annak érdekében, hogy ez a munka prioritás legyen a partnerországokban.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatásra összpontosító tevékenységek középpontjában az egyenlőségnek kell állnia, védve különösen a fiatal lányokat, és hogy a stratégiáknak biztosítaniuk kell a legnehezebben elérhetők bevonását. Minden ösztöndíj-lehetőségnek nyitottnak és átláthatónak kell lennie, és rendelkeznie kell kifejezetten a legnehezebben elérhetők ösztönzésére irányuló módszerekkel.

1.11.

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az összes civil társadalmi szervezet, köztük az ifjúsági csoportok, a szakszervezetek és a fiatal vállalkozók csoportjai körében elő kell mozdítani a polgári szerepvállalást.

1.12.

Az EGSZB szerint meg kell vizsgálni, hogy az uniós kereskedelempolitika – különösen a kereskedelemről és fenntarthatóságról szóló fejezetek és a gazdasági partnerségi megállapodások (GPM-ek) keretében – milyen hatással van a fiatalokra és hogyan kapcsolódik hozzájuk.

1.13.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság tanulmányával összhangban dolgozzanak ki közösségi alapú mentális egészségügyi szolgáltatásokat külön a fiatalok számára, és határozzanak meg mind mennyiségi, mind minőségi célokat a mentális egészség javítása tekintetében a külső tevékenységek során a fiatalokkal végzett munkával kapcsolatban.

1.14.

Az EGSZB úgy véli, hogy a gyermekmunka elleni küzdelemnek az ifjúsági cselekvési terv fontos részét kell képeznie, hogy a gyermekmunka a 21. században végre történelemmé váljon.

2.   Háttér-információk: kapcsolódó EGSZB-tevékenységek

2.1.

2018 októberében az EGSZB elfogadta az EU új ifjúsági stratégiájáról szóló véleményét (2), amelyben kiemelte, hogy az ifjúsággal kapcsolatban ágazatközi megközelítésre van szükség, és nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkoztatásra, a mentális egészségre, az egyenlőségre és az oktatásra. Kiemelte továbbá e tekintetben az EU külső tevékenységével kapcsolatos politikáinak fontosságát.

2.2.

2020 szeptemberében az EGSZB elfogadta „A fiatalok strukturált részvétele az éghajlattal és a fenntarthatósággal kapcsolatban az uniós döntéshozatali folyamatban” című véleményét (3). Ebben egyebek mellett azt kérte, hogy hozzanak létre ifjúsági éghajlati és fenntarthatósági kerekasztalokat, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (UNFCCC COP) részt vevő hivatalos uniós delegációnak legyen tagja egy ifjúsági küldött is, továbbá vegyék tekintetbe a fiatalok véleményét az éghajlatváltozásról és a fenntarthatóságról szóló EGSZB-véleményekben.

2.3.

A 2022 júliusában elfogadott, „Ifjúságpolitika a Nyugat-Balkánon a nyugat-balkáni innovációs program részeként” című véleményében (4) az EGSZB arra kérte a nyugat-balkáni kormányokat, hogy kövessék az EU legfontosabb ifjúságpolitikai dokumentumait, és továbbra is fektessenek be a fiatalok fejlődésével kapcsolatos kihívásokat kezelő, tényeken alapuló ifjúságpolitikai intézkedésekbe, elegendő és átlátható költségvetési előirányzatokat biztosítva ehhez.

2.4.

Az EGSZB egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy megkönnyítse az ifjúsági hálózatokkal való együttműködést. Létrehozott egy, az ifjúság európai évével foglalkozó koordinációs csoportot, amely megbízást kapott arra, hogy erősítse az együttműködést az ifjúsági szervezetekkel és a fiatalokkal, az ifjúság európai éve alatt és azon túl, valamint hogy működjön együtt a többi uniós intézménnyel és a civil társadalmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a fiatalok jobban integrálódjanak horizontálisan azok mindennapi tevékenységeibe. 2022 szeptemberében az EGSZB elfogadta „Az uniós ifjúsági teszt” című véleményét (5), és strukturáltabb, érdemibb és célzottabb ifjúsági részvételi mechanizmusokat szorgalmazott.

3.   Általános megjegyzések az ifjúsági cselekvési tervvel kapcsolatban

3.1.

Az EGSZB határozottan üdvözli az „Ifjúsági cselekvési terv az EU külső tevékenységeiben (2022–2027)” című közös közleményt, amely fontos lépést jelent a külső tevékenységek és az ifjúságpolitika terén, mivel felismeri a kettő közötti lehetséges – és régóta esedékes – szinergiákat. Ezen túlmenően az ifjúság európai évében ez a fejlemény annak elismerését is jelzi, hogy az ifjúság és a fiatalok élete minden szakpolitikai területet érint, és e csoport szempontjainak nemcsak a fiatalokhoz kapcsolódó „hagyományos” területeken, hanem minden szakpolitikai munkában meg kell jelenniük.

3.2.

Az ukrajnai háború továbbra is súlyos hatást gyakorol a polgári lakosságra, különösen a gyermekekre, a serdülőkre és a fiatalokra. Fontos, hogy az ifjúsági cselekvési terv Ukrajnában, valamint a világ más, konfliktusok által érintett területein a fiatalok rezilienciájának növelésére, a fiatalok polgári szerepvállalásának támogatására, valamint arra összpontosítson, hogy a fiatalok olyan készségeket szerezzenek, amelyekkel változást idézhetnek elő közösségeikben, különös tekintettel a konfliktus utáni helyreállításra.

3.3.

A közlemény megfelelően illeszkedik a Covid19 utáni világba is, és elismeri, hogy ezt a válságot a leginkább a fiatalok, oktatásuk és mozgásszabadságuk szenvedte meg. Míg Európában felismerték a Covid19 fiatalokra gyakorolt hatását, ez a kérdés világszerte kevesebb figyelmet kapott, különösen a fejlődő világban és az instabil államokban.

3.4.

Lényegében támogatjuk azt az elképzelést, hogy az ifjúsággal kapcsolatos valamennyi belső politikát át kell tudni ültetni a külkapcsolatainkba, figyelembe véve azokat a sajátos helyi/regionális körülményeket, amelyek között a külső fellépések zajlanak. Ennek fényében támogatjuk, hogy az uniós szakpolitikák ifjúsági tesztjét azoknak is ajánlják, akik az ifjúsági cselekvési programot hajtják végre.

3.5.

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az ifjúsági cselekvési terv támaszkodik a szociális jogok európai pillérére, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervre, amelyek hangsúlyozzák a fiatalok közéletben és politikai életben való egyenlő, teljeskörű és érdemi részvételének szükségességét. A fiatalok – bár élen járnak, ha változásról van szó – még mindig túl gyakran alulreprezentáltak, ami ellentétes az alapvető jogaikkal. Az EGSZB nagyra értékeli az ifjúsági cselekvési tervet, mivel az ambiciózus célokat tűzött ki, és egyértelműen a cselekvésre összpontosít. Azt is értékeli, hogy a cselekvési terv elismeri napjaink globális kihívásainak generációkon átívelő dimenzióit.

3.6.

A közlemény egybefogja a különböző területeken belüli, ifjúságot érintő valamennyi jelentős szakpolitikai munkát. A végrehajtás során esetenként átfogó felügyeletre lesz szükség, különösen a végrehajtó ügynökségek és az érintett szakpolitikák sokfélesége miatt. Ebbe be kell vonni az ifjúságért és az oktatásért felelős személyeket, az ifjúsági szervezeteket és magukat a fiatalokat, csakúgy mint az uniós tagállamok segítségnyújtó szervezeteit és más nemzeti szerveit, az államilag finanszírozott és a civil társadalmi szervezeteket is. Hasonlóképpen a végrehajtás során figyelembe kell venni a különböző pénzforrásokat, érintett szereplőket és mutatókat. Összességében ez kihívást jelent majd, de egy hatékony felügyeleti rendszer meghozza gyümölcsét, és modellként szolgálhat a szakpolitikák együttes megvalósításához.

3.7.

A külső tevékenység szinte valamennyi területén javítani kell a fiatalokra vonatkozó adatgyűjtést. Az ifjúsági cselekvési terv megvalósításakor összpontosítani kell erre a kihívásokkal teli területre, amint azt az ifjúságra vonatkozó nemzetközi adatoknak az Európai Bizottság által a közelmúltban végzett feltérképezése és hiányelemzése is elismerte. Előfordulhat, hogy nehéz lesz elemekre bontani a megvalósítást és az eredményeket, valamint meghatározni, hogy egy adott program vagy kezdeményezés pontosan hogyan járul hozzá valamely eredményhez. Ezért a fiatalokat érintő valamennyi beavatkozást longitudinális elemzésnek kell alávetni.

3.8.

Az EU-nak és összes intézményének együtt kell működnie az Egyesült Királysággal annak biztosítása érdekében, hogy az együttműködés és az interkulturális tanulás szelleme, valamint az Erasmus+ programból és minden más együttműködési formából származó rengeteg tapasztalat ne vesszen el az országban élő fiatalok és ifjúsági szervezetek számára. Minden lehetőséget fel kell tárni az egyesült királyságbeli civil társadalmi szervezetekkel való kapcsolatok újjáépítésében rejlő potenciál optimális kiaknázására, valamint új kapcsolatok kialakítására és előmozdítására (6).

Vezetés és részvétel

3.9.

Az ifjúsági cselekvési terv jelentős mértékben összpontosít a vezető szerepre és a részvételre. Ez üdvözlendő, és messzemenően összhangban áll a fiatalokkal való együttműködés bevált gyakorlataival. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy egy ilyen megközelítésnek az EU külső tevékenységeiben való további bevezetéséhez nagyon alapos és deliberatív jellegű megközelítésre lesz szükség. Az erőteljes erőfeszítések ellenére még az EU-n és tagállamain belül is hosszú út áll előttünk a részvételi gyakorlat tekintetében. A fiatalok vezetői képessége általában a támogató környezetben végzett jó, alulról szerveződő munkából ered. Ezáltal kiemelkednek olyan fiatalok, akik fel tudnak szólalni, de úgy, hogy annak alapját a kortársaikkal való kapcsolatok és a helyi problémák – például a környezetvédelem, a közlekedés, az oktatás, a mentális egészség, a szociális segítségnyújtás stb. – terén szerzett tapasztalatok képezik. Ezt a munkát gyakran civil társadalmi szervezetek segítik. Reméljük, hogy a civil társadalomra, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó tematikus programok összpontosítani tudnak ezekre az igényekre.

3.10.

Ahhoz tehát, hogy ezen a területen megfelelő gyakorlat alakuljon ki, több kapcsolódó tényező együttes fennállására van szükség. Az Erasmus+ program továbbra is arra törekszik, hogy előnyben részesítse a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat, ténylegesen elismerve, hogy egy vezető programnak még sok a tennivalója ezen a területen. Az emberek közötti kapcsolatok és a mobilitás területén az adminisztratív szempontok – pl. a vízumok – döntő szerepet játszanak abban, hogy a résztvevők zökkenőmentesen szerezhessenek tapasztalatot, és e téren közös megközelítésre van szükség. Ezek a kihívások nyilvánvalóan még nagyobbak, ha fejlődő országok, instabil államok vagy akár totalitárius országok vonatkozásában szembesülünk velük. Végeredményben az összes előirányzott vezetői és részvételi munkának alulról szerveződő és közösségi alapú tapasztalatokra kell épülnie.

3.11.

Ügyelnünk kell arra, hogy ne fordítsuk meg a folyamatot úgy, hogy valódi alulról szerveződő húzóerő megléte nélkül először a „vezetőkkel” dolgozunk. A finanszírozók és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek nem tudnak ilyen vezető szerepet kreálni, ráadásul biztosítani kell minőségi helyi kapcsolatokat is. Ezért átlátható kiválasztásra, nyílt és inkluzív módszerekre és biztosítékokra van szükség, hogy se valamely állam, se mások ne ejthessék foglyul a programot, különösen az instabil államokban. A szerepvállalás, a részvétel és a vezetői készségek létfontosságúak, és megközelítésünkkel olyan infrastruktúrát kell kiépítenünk, amelynek segítségével ez valósággá válik. Az ifjúsági szervezetek és a civil társadalom hosszú távú támogatását előnyben kell részesíteni a rövid távú projektalapú megközelítésekkel szemben. A fiatal vezetőkkel való együttműködés során stratégiákra is szükség van egy olyan folyamatosan változó csoport kezeléséhez, amely átmeneti jellegű, amely növekszik és fejlődik, és amelynek egy adott ponton – külső vagy belső indíttatásból – tovább kell lépnie.

3.12.

Érdemi támogatást kell nyújtani a helyben működő, alulról szerveződő szervezeteknek, hogy belülről fejlődhessenek, és helyi közösségeikben releváns szereplőkké válhassanak. Reméljük, hogy a nemzetközi partnerséggel kapcsolatos ifjúsági véleményező testület (YSB) e tekintetben folytatott munkája, valamint a fejlesztéspolitikai fórum (PFD) keretében ifjúsági szervezetekkel folytatott párbeszéd platformja foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. Emellett a szakszervezeteknek és azok ifjúsági szervezeteinek nyújtott támogatás segíthet a fiatalok támogatásában és a demokratikus részvételre való ösztönzésében munkahelyükön. Az országos ifjúsági tanácsok – feltéve, hogy függetlenek – jó szervezeti hátteret biztosíthatnak annak eldöntéséhez, hogy kivel érdemes együttműködni a partnerországokban, csakúgy mint az olyan kezdeményezések, mint a 6 legnagyobb ifjúsági szervezet globális ifjúsági mobilizációs kezdeményezése (7).

Végrehajtási módszerek

3.13.

Az ifjúsági cselekvési tervben jelentős és üdvözlendő hivatkozások találhatók az Erasmus+ programra. E tekintetben a közlemény mellőzi azt, hogy „feltalálja a spanyolviaszt”. A program struktúráit és folyamatait adott esetben külkapcsolatainkban is fel lehet és kell használni. A végrehajtás során hasznos lehet lebontva kezelni a program olyan alrészeit, mint az ifjúság, az iskolák, a szakképzés és a felsőfokú oktatás. Fel kell számolni az olyan akadályokat, mint a vízumok, a finanszírozás hiánya és a nyelvi akadályok, és az eredményeket illetően az egymástól való tanulásra, a készségfejlesztésre és a tapasztalatszerzésre kell összpontosítani. Ha nemzeti ügynökségeket veszünk igénybe, azokat körültekintően ellenőrizni kell, biztosítandó a megfelelő civil társadalmi szereplők és függetlenségük tiszteletben tartását.

3.14.

A szakmai alapképzés megkönnyíti a fiatalok jövőbeli foglalkoztathatóságát és az egész életen át tartó tanulásban való részvételüket. A szakképzési politikák és bevált gyakorlatok támogatják a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) társadalmi befogadását és munkaerőpiaci integrációját.

3.15.

A közlemény hasznos kapcsolatokat teremt az EU külső tevékenységei és a gyermekjogok között, amely területen az EU nemrégiben stratégiát dolgozott ki. Hasznos lenne a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezménnyel (UNCRC) való szorosabb kapcsolat is az ifjúsági cselekvési terv végrehajtása során, például a genfi bizottság országjelentéseinek felhasználásával. Sok fiatal még nem töltötte be a 18 évet, ezért a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt elvek iránymutatásként szolgálhatnak, de az uniós ifjúsági munka túlnyúlik ezen az életkoron. Nem kellene a 18. életévet mindig automatikusan választóvonalnak tekintenünk.

3.16.

„Európa együtt” megközelítést kell alkalmazni az ifjúsági cselekvési terv nemzeti, regionális és multilaterális szintű végrehajtásához. Az EU-nak ezért alkalmazkodnia kell a különböző régiók sajátos szükségleteihez és körülményeihez. Az EGSZB szerint hasznos lenne, ha a partnerségek hozzájárulnának a fiatalokkal kapcsolatos, még hiányzó ismeretek és adatok pótlásához, különös tekintettel a digitális készségek fejlesztése, az éghajlatváltozás és a zöld megállapodás kiemelt területeivel összefüggő ismeretekre és adatokra. Az EGSZB érdeklődéssel fogja figyelni a következő hónapokban, hogy miként hajtják végre a sokrétű intézkedéseket, és készen áll a közreműködésre.

3.17.

Üdvözöltük volna, ha az ifjúsági cselekvési tervvel kapcsolatos konzultációs folyamat során többen adnak választ, és a válaszok esetében nagyobb a reprezentativitás. Ez rávilágít arra, hogy a fiataloknak mindenképpen meg kell kapniuk minden releváns információt a fontos témákkal kapcsolatban, mert csak így tudnak megalapozott döntéseket hozni, és körültekintően, érdemben hozzájárulni a politikai döntéshozatali folyamathoz. Az olyan eszközök, mint az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség (ERYICA) minőségi védjegye itt informatívak lehetnek.

4.   Az ifjúsági cselekvési terv egyes részeire vonatkozó részletes megjegyzések

4.1.

Az ifjúsági cselekvési terv rendelkezései számos folyamatban lévő tevékenység egybegyűjtését jelentik, és a végrehajtással kapcsolatos kihívások óriásiak lesznek, különösen a Covid19-világjárvány után. Az oktatáshoz való hozzáférés és a nemek közötti egyenlőség kritikus fontosságú, és ezen a területen előrelépés történt.

Oktatás

4.2.

Az ifjúsági cselekvési terv megvalósítása során szoros kapcsolatokra van szükség a készségek európai évével. Az EGSZB rámutat, hogy a fiatalok átképzése és továbbképzése során is figyelembe kell venni, hogy a készségfejlesztés fontos szerepet játszik, különösen az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén, a körforgásos gazdaságban, valamint a mentális és fizikai egészség, továbbá a szexuális és reproduktív egészség és jogok területén (8). A szociális és civil párbeszéd alapvető szerepet játszik, és azt meg kell erősíteni.

4.3.

Itt is számos, az oktatásban érintett érdekelt fél lesz, ezért egyértelmű célokra és mérésekre van szükség. Elengedhetetlenek a folyamatos erőfeszítések a legnehezebben elérhető személyekkel kapcsolatban, különösen a legszegényebb és a leginkább instabil államokban. Üdvözlendő az Európai Bizottságnak a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközből (NDICI) történő és a humanitárius költségvetésen belüli 10 %-os kiadási kötelezettségvállalása, és szeretnénk látni más ügynökségek és államok kötelezettségvállalásait. Az oktatás területén a hosszú távú megoldásoknak a célországok kormányaitól kell eredniük, a helyi civil társadalmi szervezeteknek pedig fontos szerepet kell játszaniuk. A nemzetközi közösség hosszú távon nem lehet a legfontosabb szereplő. Reméljük, hogy az oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozó előre tud lépni ezen a téren.

4.4.

Az ösztöndíjakra és alapokra vonatkozó rendelkezések üdvözlendők, de figyelmet kell fordítani a kiválasztással kapcsolatos kérdésekre, és gondoskodni kell a civil társadalmi szervezetek bevonásáról. Fontos, hogy e lehetőségek meghatározásakor átlátható, tisztességes és inkluzív eljárásokat állapítsanak meg a felsőoktatási programok résztvevőinek kiválasztására, kiemelten kezelve a kevesebb lehetőséggel rendelkezők hozzáférését.

4.5.

A humán tőke értékének maximalizálása döntő fontosságú ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés tiszteletben tartása mellett lehessen növelni a versenyképességet és leküzdeni a munkanélküliséget. Ehhez olyan munkaerőre van szükség, amely sokféle transzverzális készséggel bír és képes alkalmazkodni. Az oktatási és képzési politikát a szociális partnerekkel szoros együttműködésben kell fejleszteni és megvalósítani, és a képesítések helyett inkább a kompetenciákra kell összpontosítani. Ez hozzá fog járulni a strukturális munkaerőhiány csökkentéséhez.

Ifjúsági szervezetek

4.6.

A közlemény számos fórumot és szervet említ a fiatalok bevonására. A fejlesztéspolitikai fórum keretében létrejövő platform üdvözlendő, amennyiben biztosítja a független, önszerveződő és ideális esetben a fiatalok irányítása alatt álló ifjúsági szervezetekkel való, alulról építkező kapcsolatokat.

4.7.

Üdvözlendő, hogy a közlemény megemlíti az ifjúsági szervezetek bevonását és hivatkozik arra. Az ifjúsági cselekvési terv megvalósításához előnyös lenne a részvétel az EU-ban alkalmazott, ifjúsági munkával kapcsolatos gyakorlatok különböző modelljeiben. Ez a gyakorlat ugyanolyan fontos lehet, mint a fiatalok véleménye, mivel helyi szinten épít ki kapacitásokat az összes fiatal körében, és helyi tapasztalatokra támaszkodó ifjúsági vezetőket indít el útjukon. Az EU és az Európa Tanács partnerségén és az önkéntes ifjúsági ágazaton keresztül jelentős tényanyag és modellek állnak rendelkezésre.

4.8.

Az ifjúsági szervezetek hatalmas erőforrást jelenthetnek a terv megvalósítása során. Az uniós tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy nemzeti cselekvési terveikbe vonják be az ifjúsági ágazatukat. Előnyben kell részesítenünk az uniós ifjúsági szervezetek bevált modelljeit és a fejlesztés, a konfliktusok és az emberi jogok terén végzett munkájukat, például az Egyesült Államok „ifjúságfejlesztési” modelljeivel szemben, amelyeket a fejlődő országokban és más régiókban gyakran „készen kapva” alkalmaznak, és amelyek gyakran nem ugyanazokban az értékekben gyökereznek. Ez jól illeszkedne ahhoz a kötelezettségvállaláshoz, hogy az egyes régiók számára testre szabott megoldásokat kell találni.

4.9.

Az oktatással kapcsolatos kötelezettségvállalások megvalósítása során informális és nem formális rendszereket is alkalmazni kell a közösségekben, a civil társadalmi szervezetekben és az ifjúsági munkával foglalkozó szervezetekben. Ehhez jó iránymutatást nyújtanak az UNESCO és az Európa Tanács fogalommeghatározásai, valamint az Erasmus+ ifjúsági fejezete. El kell ismernünk, hogy az iskolán kívüli tanulásnak, amely egész életen át tart és az élet minden területére kiterjed, mindenki számára hatalmas előnyei vannak.

4.10.

A politikai párbeszéd fontos, az ifjúsági cselekvési terv célkitűzései pedig ambiciózusak, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk az egyes országok ifjúságpolitikáját és a kormányok felelősségét, ahogy azt sem, hogy valódi önkéntes szektorra és civil társadalomra van szükség. Az ifjúsági cselekvési terv megvalósításának támogatnia kell az ifjúsági munkával kapcsolatos szakpolitikák kidolgozását, az országos ifjúsági tanácsok vagy hasonló testületek létrehozását és az olyan megközelítéseket is, mint az uniós ifjúsági teszt és egyéb módszerek.

4.11.

Amint azt a világ hat nagy ifjúsági szervezetének munkája is illusztrálja, az ifjúsági szervezeteknek már világszerte megvannak a kapcsolataik, és a terv megvalósításába be kell vonni őket, építeni kell az eddigi munkára, és a tervnek modellként kell szolgálnia további kezdeményezésekhez. Ügyelnünk kell arra is, nehogy túlságosan korlátozóak legyünk a részvétel kérdéseivel kapcsolatban. Nem világos, hogy az ifjúsági szerepvállalást támogató alap kérdésköreinek kiválasztásakor alkalmaztak-e részvételi folyamatokat. Előfordulhat, hogy a fiatalok nem mindig azokat a kérdéseket választják ki, amelyeket mások fontosnak tartanak, különösen a fejlődő világban vagy az instabil államokban, ahol fontosabbak lehetnek a gyakorlati megfontolások.

4.12.

Az ifjúsági szervezetek kapacitásépítését szolgáló rendelkezések nagyon is üdvözlendők, és azokat hatékony támogatásnak kell kísérnie ahhoz, hogy alulról szerveződő mozgalmak indulhassanak a partnerországokban. Ebben az uniós küldöttségek világszerte kulcsszerepet játszhatnak. Adott esetben partnerségeket kell felkínálni uniós szervezetekkel, és a munkát nyomon kell követni. Fontos megkönnyíteni az uniós és nem uniós szervezetekkel közös hálózatok létrehozását és megerősítését.

Hatékony végrehajtás

4.13.

Ebben a munkában számos szereplő, szakpolitika és finanszírozási keret érintett, például az uniós küldöttségek, az Európai Bizottság különböző főigazgatóságai, az EKSZ, az EU Tanácsa és a tagállamok, valamint különféle segélyezési költségvetések. Az ifjúsági cselekvési terv átültetése során biztosítani kell az egyértelműséget és a megfelelő ágazatközi együttműködést annak érdekében, hogy végül határozottan a célcsoport álljon a középpontban, és elegendő költségvetést kell rendelkezésre bocsátani.

4.14.

A kapcsolatteremtési koncepciók építhetnek az eddigi munkára, és megvizsgálhatják az ikerintézményi együttműködést és más Erasmus+ (ifjúsági) kezdeményezéseket. Emellett az Erasmus+ (transznacionális dimenzió nélküli) ifjúsági részvételi projektjei jó modellekként szolgálhatnak a célországokban megvalósuló ifjúsági projektek számára.

4.15.

A fiatalok a jövő vezetői és a változások elhozói, és alapvető partnerek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás és a digitális átállás sikerének elősegítésében. Az ifjúsági cselekvési tervnek biztosítania kell, hogy az EU külső tevékenysége politikai, társadalmi és gazdasági szinten elősegítse a fiatalok szerepvállalását. Az EGSZB kész kivenni ebből a maga részét, elköteleződve az Európa jövőjéről szóló konferencia azon ajánlásának végrehajtása iránt, amely szerint meg kell erősíteni az EGSZB intézményi szerepét és lehetővé kell tenni, hogy a részvételi demokráciával kapcsolatos tevékenységek – például a civil társadalmi szervezetekkel és a polgári vitacsoportokkal folytatott strukturált párbeszéd – előmozdítójává és biztosítékává váljon.

4.16.

Az ifjúsági cselekvési tervben a felnőttkorba való átmenetre való hivatkozások erőteljesek, nagyon örvendetesek, és összhangban állnak az uniós ifjúsági munka értékeivel. Fontos kérdéskör lenne ezzel kapcsolatban a fiatalok számára állampolgári jogaik és kötelezettségeik megismerése, a pénzügyi műveltség, az idegennyelv-tudás, illetve a bolygónk fenntarthatóságára és a vállalkozói készségekre vonatkozó ismeretek megszerzése. Az EGSZB hasonlóképpen üdvözli az ENSZ ifjúsággal, békével és biztonsággal kapcsolatos menetrendjével való kapcsolatot, valamint az ENSZ-szel való szélesebb körű együttműködésre irányuló felhívást. Az ifjúsági cselekvési terv megvalósítása során tisztában kell lennünk azzal, hogy a fiatalok általában számos területen távol vannak a döntéshozataltól.

4.17.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ifjúságról, a békéről és a biztonságról szóló 2250 (2015) sz. határozata kulcsfontosságú eszköz a fiatalokkal való globális együttműködéshez. A határozat öt fő cselekvési pillért határoz meg: részvétel, védelem, megelőzés, partnerségek, valamint a társadalomtól való elfordulás és a reintegráció. Ez a mérföldkőnek számító határozat sürgeti az aláíró feleket, hogy biztosítsanak nagyobb beleszólást a fiataloknak a helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szintű döntéshozatalba, és fontolják meg olyan mechanizmusok létrehozását, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy érdemben részt vegyenek a békefolyamatokban. Támogatást kell biztosítani azoknak, akik helyi és nemzeti szinten végre kívánják hajtani ezt a menetrendet. Az ifjúsági szerepvállalást támogató alappal való kapcsolat és koordináció számos szinergiát teremtene ezen a területen.

Nemek

4.18.

Az EGSZB véleménye szerint a fiatalokban rejlő lehetőségek kiaknázása és a nemek közötti egyenlőség támogatása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából. Az EU külső tevékenységének törekvése, hogy politikai, társadalmi és gazdasági szinten elősegítse a fiatalok szerepvállalását, és segítse őket abban, hogy érdemi és inkluzív módon részt vegyenek a döntéshozatalban és a politikaalkotásban. Az EGSZB úgy véli, hogy a lányok és a fiatal nők társadalmi szerepvállalásának növelése elengedhetetlen a fenntartható fejlődés biztosításához, és nagyra értékeli a nemek közötti egyenlőség biztosítására és a megkülönböztetés felszámolására tett hivatkozásokat az ifjúsági cselekvési tervben. Az EGSZB rámutat arra, hogy az ifjúsági cselekvési tervet olyan érdemi, stratégiai és hosszú távú intézkedésekbe kell átültetni, amelyek a fiatal férfiak és nők javát egyaránt szolgálják. Ez magában foglalja olyan stratégiák kidolgozását, amelyek a külső tevékenységek valamennyi területén előmozdítják a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését.

4.19.

Fontos növelni a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) területén képességekkel és digitális készségekkel rendelkező fiatalok, különösen fiatal nők számát és már korai szakaszban felkelteni a lányok érdeklődését a TTMM-területek iránt. Emellett támogatni kell a női vállalkozókat és a női példaképeket ezekben az ágazatokban, és be kell ruházni olyan programokba, amelyek nyomán a középiskolás lányok érdeklődni kezdenek a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika iránt.

Mentális egészség

4.20.

Üdvözöljük, hogy a közlemény hivatkozik a mentális egészségre, és reméljük, hogy az kiemelt helyet kap az ifjúsági cselekvési terv megvalósításában. Mivel az egészségügyi rendszerek világszerte gyengék, az e területen végzett fejlesztések még inkább „ifjúságbarát” módon történő végrehajtását részletesebben ki kell bontani.

Fogyatékossággal élő személyek

4.21.

Az EGSZB azt is fontosnak tartja, hogy a közlemény hivatkozzon a fogyatékossággal élő fiatalokra, akiknek az ifjúsági cselekvési terv megvalósításában is kiemelt helyet kell kapniuk. A fogyatékossággal élő fiatalokról gyakran megfeledkeznek a fiatalok társadalmi szerepvállalásának és demokratikus részvételének előmozdítása során, és szerepelniük kell az ifjúsági cselekvési program végrehajtásában.

Gazdasági lehetőségek

4.22.

A megfelelő készségek kulcsfontosságúak lesznek a fiatalok jövőbeli gazdasági lehetőségei szempontjából. Támogatásra – egyebek mellett finanszírozásra és a hitelekre – lesz szükség a vállalkozók és az induló innovatív vállalkozások számára, mivel különösen a fejlődő világban számos lehetőség fog adódni, nem utolsósorban a digitális területen.

4.23.

A gazdasági lehetőségek terén jó példaként szolgál az uniós ifjúsági garancia modellje, amelynek alapján megfelelő kiigazításokkal lehetőségek biztosíthatók a NEET-fiatalok számára. A tisztes munka programjának megvalósítása érdekében szükség lesz a munkavállalói és szociális jogokkal kapcsolatos oktatásra.

4.24.

Az ifjúsági cselekvési terv részeként meg kell vizsgálni olyan kérdéseket, mint a kereskedelem, például a szabadkereskedelmi megállapodások fenntarthatósági fejezeteiben, és támogatni kell a civil társadalom, például az ifjúsági szervezetek bevonását. Továbbra is a fiatalok vannak leginkább kitéve a gyermekmunkának és a rossz bánásmód egyéb formáinak. Ennek leküzdése érdekében a gyermekmunka elleni küzdelmet az ifjúsági cselekvési terv fontos részévé kell tenni, hogy a gyermekmunka a 21. században végre történelemmé váljon. E célból pénzügyi forrásokat kell létrehozni annak érdekében, hogy a gyermekmunkások többé ne függjenek jövedelmüktől. Másrészt korlátozni kell a globális termelési láncukban gyermekmunkát alkalmazó vállalatok működését.

4.25.

Gyakran a fiatalok az elsők, akik veszélyes utazásra vállalkoznak, hogy eljussanak Európába vagy máshová. Annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok ne kényszerüljenek arra, hogy a nemzetközi határokon át veszélyes, gyakran illegális utakat válasszanak, az ifjúsági cselekvési tervnek magában kell foglalnia a harmadik országokkal való aktív együttműködést arra irányulóan, hogy humanitárius folyosókat és áttelepítési programokat hozzanak létre a fiatalok biztonságos és legális Európába jutása érdekében.

---

(1)  Kalantaryan, S., McMahon, S. és Ueffing, P., Youth in external action, JRC130554, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022.

(2)  HL C 62., 2019.2.15., 142. o.

(3)  HL C 429., 2020.12.11., 44. o.

(4)  HL C 443., 2022.11.22., 44. o.

(5)  HL C 486., 2022.12.21., 46. o.

(6)  Az EGSZB tájékoztató jelentése: Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló megállapodás és ezen belül az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtása.

(7)  https://globalyouthmobilization.org/

(8)  HL C 100., 2023.3.16., 38. o.