Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018CA0682

    C-682/18. és C-683/18. sz. egyesített ügyek: A Bíróság (nagytanács) 2021. június 22-i ítélete (a Bundesgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Frank Peterson kontra Google LLC, YouTube LLC, YouTube Inc., Google Germany GmbH (C-682/18) és Elsevier Inc. kontra Cyando AG (C-683/18) (Előzetes döntéshozatal – Szellemi tulajdon – Szerzői jog és szomszédos jogok – Videómegosztó platform vagy tárhely és fájlmegosztó platform hozzáférhetővé tétele és üzemeltetése – Az üzemeltető felelőssége a platformja felhasználói által elkövetett szellemi tulajdonjogi jogsértésekért – 2001/29/EK irányelv – 3. cikk és a 8. cikk (3) bekezdése – „Nyilvánossághoz közvetítés” fogalma – 2000/31/EK irányelv – 14. és 15. cikk – A felelősség alóli mentesülés feltételei – Konkrét jogsértésekről való tudomás hiánya – Ilyen jogsértésekről való értesítés ideiglenes intézkedés kieszközlése feltételeként)

    HL C 320., 2021.8.9, p. 2–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2021.8.9.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 320/2


    A Bíróság (nagytanács) 2021. június 22-i ítélete (a Bundesgerichtshof [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelmei) – Frank Peterson kontra Google LLC, YouTube LLC, YouTube Inc., Google Germany GmbH (C-682/18) és Elsevier Inc. kontra Cyando AG (C-683/18)

    (C-682/18. és C-683/18. sz. egyesített ügyek) (1)

    (Előzetes döntéshozatal - Szellemi tulajdon - Szerzői jog és szomszédos jogok - Videómegosztó platform vagy tárhely és fájlmegosztó platform hozzáférhetővé tétele és üzemeltetése - Az üzemeltető felelőssége a platformja felhasználói által elkövetett szellemi tulajdonjogi jogsértésekért - 2001/29/EK irányelv - 3. cikk és a 8. cikk (3) bekezdése - „Nyilvánossághoz közvetítés” fogalma - 2000/31/EK irányelv - 14. és 15. cikk - A felelősség alóli mentesülés feltételei - Konkrét jogsértésekről való tudomás hiánya - Ilyen jogsértésekről való értesítés ideiglenes intézkedés kieszközlése feltételeként)

    (2021/C 320/02)

    Az eljárás nyelve: német

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Bundesgerichtshof

    Az alapeljárás felei

    Felperesek: Frank Peterson (C-682/18), Elsevier Inc. (C-683/18)

    Alperesek: Google LLC, YouTube LLC, YouTube Inc., Google Germany GmbH (C-682/18), Cyando AG (C-683/18)

    Rendelkező rész

    1)

    Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan videómegosztó platform vagy tárhely- és fájlmegosztó platform üzemeltetője, amelyen felhasználók védelem alatt álló tartalmakat jogellenesen hozzáférhetővé tehetnek a nyilvánosság számára, nem végzi e tartalmaknak az e rendelkezés értelmében vett „nyilvánossághoz közvetítését”, kivéve ha a platform puszta rendelkezésre bocsátásán túl közreműködik abban, hogy ilyen tartalmakat a szerzői jog megsértésével a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyenek. Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha ezen üzemeltető konkrétan tudomással bír a védelem alatt álló tartalom platformján való jogellenes hozzáférhetővé tételéről, és azt haladéktalanul nem törli vagy az ahhoz való hozzáférést haladéktalanul nem szünteti meg, vagy ha az említett üzemeltető – noha tudja vagy tudnia kellene, hogy általában véve a platformján keresztül annak felhasználói védelem alatt álló tartalmakat tesznek jogellenesen hozzáférhetővé a nyilvánosság számára – nem hajtja végre azon megfelelő műszaki intézkedéseket, amelyek egy szokásos gondossággal eljáró gazdasági szereplőtől ebben a helyzetben elvárhatók annak érdekében, hogy hitelesen és hatékonyan lépjen fel a szerzői jogok e platformon való megsértése ellen, vagy ha részt vesz a jogellenesen nyilvánossághoz közvetített védelem alatt álló tartalmak kiválasztásában, a platformján kifejezetten ilyen tartalmak jogellenes megosztására szolgáló eszközöket biztosít, vagy tudatosan elősegíti az ilyen megosztásokat, amit bizonyíthat az a körülmény, hogy az említett üzemeltető olyan üzleti modellt fogadott el, amely arra ösztönzi a platformja felhasználóit, hogy azon jogellenesen védelem alatt álló tartalmakat közvetítsenek a nyilvánossághoz.

    2)

    A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) 14. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik valamely videómegosztó platform vagy tárhely- és fájlmegosztó platform üzemeltetőjének tevékenysége, feltéve hogy ezen üzemeltető nem játszik olyan tevőleges szerepet, amely révén tudomással bír a platformjára feltöltött tartalmakról, vagy azokat ellenőrzi.

    A 2000/31 irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy e rendelkezés alapján kizárható legyen az e 14. cikk (1) bekezdésében előírt felelősség alóli mentesülés, az ilyen üzemeltetőnek tudomással kell bírnia felhasználóinak a platformjára feltöltött védelem alatt álló tartalmakra vonatkozó konkrét jogellenes cselekményeiről.

    3)

    A 2001/29 irányelv 8. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha a nemzeti jog értelmében valamely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja csak akkor eszközölhet ki ideiglenes intézkedést az olyan közvetítővel szemben, amelynek a szolgáltatását harmadik személy a jogosult jogának megsértése céljából anélkül vette igénybe, hogy ezen közvetítő a 2000/31 irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében tudomással bírt volna e jogsértésről, ha a bírósági eljárás megindítása előtt az említett közvetítőt e jogsértésről előzetesen értesítették, és e közvetítő haladéktalanul nem távolította el a szóban forgó tartalmat vagy nem szüntette meg az ahhoz való hozzáférést, és nem gondoskodott arról, hogy ilyen jogsértésekre újból ne kerüljön sor. Mindazonáltal a nemzeti bíróságok feladata, hogy az ilyen feltétel alkalmazása során meggyőződjenek arról, hogy az nem késlelteti a jogsértés tényleges megszüntetését, aránytalan kárt okozva ezzel a jogosultnak.


    (1)  HL C 82., 2019.3.4.


    Top