Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019IR4647

    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Demográfiai változások: javaslatok az uniós régiókra gyakorolt kedvezőtlen hatások mérésére és kezelésére

    COR 2019/04647

    HL C 440., 2020.12.18, p. 33–41 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2020.12.18.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 440/33


    A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Demográfiai változások: javaslatok az uniós régiókra gyakorolt kedvezőtlen hatások mérésére és kezelésére

    (2020/C 440/07)

    Előadó:

    KARÁCSONY János Ádám (HU/EPP), Tahitótfalu önkormányzati képviselője

    POLITIKAI AJÁNLÁSOK

    A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

    Általános megjegyzések

    1.

    úgy véli, hogy a demográfiai változások az európai régiók, városok és vidéki kistelepülések előtt álló egyik legfontosabb kihívást jelentik, és rámutat, hogy azok mögött különböző okok húzódnak meg: ilyen a népesség öregedése, az alacsony termékenységi és születési ráta és az egyre egyenlőtlenebb népességeloszlás;

    2.

    emlékeztet arra a jövőre vonatkozó európai modellel kapcsolatos iránymutatásra, amely a 2019–2024-es időszakra szóló és az Európai Tanács által is jóváhagyott stratégiai menetrendben szerepel – ennek értelmében is kezelni kell a demográfiai kihívásokat;

    3.

    üdvözli azt az európai bizottsági kezdeményezést, hogy kérjék fel Dubravka Šuicát, az Európai Bizottság alelnökét arra, hogy elemezze, hogy a demográfiai változások milyen hatást gyakorolnak különböző társadalmi csoportokra, valamint az aránytalanul sújtott területekre és régiókra, és terjesszen elő intézkedéseket a szóban forgó kihívások kezeléséhez, gondolva itt többek között a képzett munkaerő elvándorlására, a munka és a családi élet jobb összeegyeztetésére, a jövőbeli gyermekgaranciára, az idősödésről szóló zöld könyvre és a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképre, emlékeztetve arra, hogy mindezen intézkedésekben érvényesíteni kell a nemek közötti egyenlőség szempontját;

    4.

    szándékában áll a felnőtt vagy idős emberek szerepének növelése nemcsak úgy mint gondozásra szorulók, hanem úgy is mint közösségi erőforrások azáltal, hogy előmozdítja a társadalmi, polgári, gazdasági és kulturális életben való részvételüket és azt, hogy megszokott környezetükben önállóan és jóllétben élhessenek;

    5.

    nagyon pozitívan fogadja az Európai Bizottságnak a demográfiai változások hatásairól szóló jelentését, amely a digitális átállás, a zöld gazdaság és a demográfiai kihívás közös megközelítésén alapul, és olyan globális jövőképet kínál, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a 2030-as fenntartható fejlődési célok követelményeinek megfelelően minden generáció számára méltányos és fenntartható megoldásokat nyújthassunk anélkül, hogy bárki figyelmen kívül hagynánk;

    6.

    üdvözli a Tanács horvát elnökségének arra irányuló kezdeményezését, hogy kezeljék kiemelt prioritásként a demográfiai változást, és üdvözli, hogy az RB felkérést kapott véleményalkotásra ebben a témában;

    7.

    üdvözli, hogy az európai bizottsági közleményre válaszul az Európai Parlament kezdeményezi egy jelentés kidolgozását a demográfiai kihívásokról;

    8.

    emlékeztet arra, hogy az idősbarát környezetért létrehozott innovációs tematikus hálózat eredményeit felhasználva a Régiók Bizottsága együttműködik a Demográfiai Változásokkal Foglalkozó Szövetséggel. A hálózat összefogja azokat a helyi, regionális és nemzeti hatóságokat, amelyek a demográfiai kihívásra adott válaszként – a WHO támogatásával – a tevékeny és egészséges időskor előmozdításán dolgoznak;

    9.

    emlékeztet arra, hogy nemzetközi szinten szinergiára kell törekedni az ENSZ-szel a 2002-es madridi nemzetközi idősügyi cselekvési terv felülvizsgálata érdekében, illetve az idősödéssel foglalkozó munkacsoporttal is az idős emberek emberi jogainak hatékonyabb védelme érdekében. Globális szinten hasznos együttműködni az Egészségügyi Világszervezettel az egészséges időskor évtizede kapcsán;

    Fő demográfiai tendenciák és kihívások

    10.

    felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamokban és régiókban jelentősen eltérő irányba mutatnak a népesség növekedésével kapcsolatos tendenciák, és ezt minden tagállamban különböző intézkedésekkel mielőbb kezelni kell;

    11.

    hangsúlyozza, hogy az elmúlt években regionális szinten Európa nagy részén igen kedvezőtlen demográfiai tendenciákat figyeltek meg. Ezen térségek többségében az figyelhető meg, hogy a főváros és a nagyvárosok körül, egyfajta szigeteket létrehozva, gyarapszik a népesség (1);

    12.

    utal arra a megfigyelésre, hogy a csökkenő népességű régiók általában vidéki, már most is ritkán lakott, távoli térségek. Az elnéptelenedés a hanyatló ipari területekre és különböző periférikus fekvésű városokra is jellemző (2);

    13.

    kiemeli, hogy a munkaképes korúak csökkenő száma és az idősek növekvő száma súlyosbítja az időskorú eltartottak arányára gyakorolt hatást. Ez az arány az előrejelzések szerint a 2016. évi 29,3 %-ról 2080-ra 52,3 %-ra emelkedik az EU-ban (23,0 százalékpontos növekedés) (3);

    14.

    rámutat, hogy a világ népességének növekedésével ellentétben az EU-n belüli népességnövekedés üteme jelentősen lelassult. 2015 volt az első olyan év, amikor az EU28-ban természetes népességcsökkenés volt tapasztalható, azaz többen haltak meg, mint ahányan születtek;

    15.

    hangsúlyozza, hogy folyamatosan nő az eltartottak aránya: az Eurostat népességi adatai szerint ugyanis míg 1960-ban átlagosan három fiatal (0-14 éves) jutott minden idős (65 éves vagy annál idősebb) személyre, 100 évvel később, 2060-ban az előrejelzések szerint minden fiatalra két idős jut;

    16.

    hangsúlyozza, hogy mivel a nők később szülnek, azaz a kívánt gyermekvállalást későbbre halasztják, a tervezett (4) gyermekszám – jellemzően 2-3 gyermek (5) – nem teljesül, ami a kívánt és a tényleges gyermekszám közötti különbséghez vezet (termékenységi szakadék). Amíg az uniós tagállamokban termékenységi szakadék áll fenn, az elsődleges feladat ennek csökkentése, a migrációra csak ezt követően kerülhet sor. Minden erőfeszítést meg kell tenni a gyermekvállalás ösztönzésére;

    17.

    hangsúlyozza, hogy az elvándorlás jellemezte régiókban, illetve a csökkenő születésszám miatt a fiatalok elvesztése rendkívüli hátrányt jelent a kisebb települések számára az alapvető közszolgáltatások fenntartása és a gazdasági és termelő tevékenység fellendítése tekintetében, melyek alapvető tényezők a lakosság megtartásában és odavonzásában, valamint az uniós tagállamokat érintő vidéki elnéptelenedés megfékezésében;

    18.

    utal nemrég készült RB-s tanulmányokra (6), amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a demográfiai kihívásoknak területi vetületük van;

    19.

    a képzett munkaerő elvándorlásáról szóló véleményét felidézve hangsúlyozza, hogy a személyek és a munkavállalók szabad mozgása – melyet az Európai Unió szerződései az alapvető szabadságok között ismernek el – a belső piac alapját jelenti;

    Minden kormányzati szinten koherens szakpolitikai válaszokra van szükség

    20.

    felhívja a figyelmet „Az EU válasza a demográfiai kihívásra” című 2016-os saját kezdeményezésű véleményére, amely kimondja, hogy számos európai politika anélkül is hozzájárulhat a demográfiai kihívás kezeléséhez, hogy konkrét intézkedésekkel támogatná az e kihívások által érintett területeket. Ennek kapcsán az alábbiakról van szó: közlekedés, információs társadalom, foglalkoztatás- és szociálpolitika, kultúra, környezet és éghajlat, valamint a vállalkozások. Megismétli, hogy a demográfiai változásokkal foglalkozó átfogó európai stratégiára van szükség, és hangsúlyozza, hogy ezeknek a kihívásoknak a kezeléséhez számos politikaterületre kiterjedő, széles körű megközelítésmódot kell alkalmazni. Így lehet (proaktívan) visszafordítani vagy (reaktív módon) enyhíteni a demográfiai változás hatásait. Az intézkedések köre az alábbi lehet:

    Proaktív szakpolitikai lehetőségek:

    mivel a születési ráta a népesség méretének egyik meghatározója, meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy azok, akik gyermeket szeretnének, könnyebben és hamarabb vállalhassanak akár több gyermeket is. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a „Demográfiai kilátások az Európai Unió számára” című 2017-es dokumentum (7) szerint a jövőbeli demográfiai változásokra irányuló politikák korlátozottak, és időbe telik, hogy hatást gyakoroljanak. A hangsúlyt ezért az idősebb népességű EU-hoz való alkalmazkodásra és az átállás gördülékenyebbé tételére kell helyezni, eközben pedig támogatást kell nyújtani a fiataloknak a felnőttkorba való átmenet során és a családoknak, hogy növekedjen a termékenységi ráta az érintett régiókban,

    célzott, többek között infrastrukturális, kulturális és hálózatfejlesztési beruházásokkal vonzóbbá kell tenni a régiókat, hogy azok tanulási, innovációs és stabil, minőségi foglalkoztatási lehetőségeket nyújthassanak a fiatalok számára,

    célzott ösztönzőrendszereket kell kidolgozni, arra csábítva a fiatalokat, hogy letelepedjenek ezekben a régiókban,

    gazdaságilag lehetővé kell tenni a fiatalok számára, hogy nagy családot alapítsanak,

    ki kell dolgozni az EU-ban a „jólléti gazdaság” koncepcióját, és ennek keretében (az oktatást, az egészséget, a gyermekgondozást, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a lakhatást, a közlekedés mobilitását, a hálózati összekapcsoltságot és a kultúrát illetően) növelni kell az emberek jóllétét. Ez hozzájárul egy kedvező gazdasági ciklushoz, így segít a jóllét megteremtésére irányuló hosszú távú beruházások véghezvitelében. Ez növelheti a jó életminőséget nyújtó és családbarát városok és régiók vonzerejét, méghozzá nemcsak a gazdasági növekedésre, hanem a fent említett tényezőkre építve,

    olyan átfogó és integrált politikát kell előmozdítani és folytatni, amelynek célja a családok tanulmányozása és támogatása társadalmi funkcióik szabad gyakorlása közben,

    nem szabad megfeledkezni arról a sajátos igényről, hogy egy befogadó társadalomban minőségi válaszokat dolgozzanak ki a fogyatékossággal élő személyek életkoruk előrehaladtával változó szükségleteire,

    Reaktív jellegű szakpolitikai lehetőségek:

    több beruházásra lenne szükség a munka és a magánélet jobb egyensúlyba hozására, szociális és családbarát infrastruktúra kialakítására, illetve a nemek közötti egyenlőség eléréséhez, hogy ezzel is javítani lehessen a munkaerőpiaci részvételt, különösen a nőket illetően,

    csökkenteni lehetne az öregedő társadalom egészségügyi és gondozási költségeit, amennyiben támogatnánk az aktív és egészséges időskort, többet áldoznánk az önálló életvitel új formáinak kialakítására (új lakhatási koncepciók), illetve támogatnánk a szociális gazdaságot,

    körültekintőbben kellene megtervezni a közberuházásokat, még pedig úgy, hogy azokat demográfiai szempontból is megvizsgálják, olyan módszerek és technikai eszközök kidolgozásával, amelyek megkönnyítik a különböző politikák demográfiai hatásainak elemzését,

    több beruházásra lenne szükség az oktatás, az egyes területek igényeihez és lehetőségeihez igazodó képzés, az átképzés és a munkaerő rugalmasságának fokozása terén, hogy csökkenjen a fiatal iskolaelhagyók száma és növekedjen készségszintjük,

    kiemelt figyelmet kellene szentelni az érintett régiók kis és közepes méretű városaiban nyújtott közszolgáltatásoknak például az egészségügy, az oktatás és a kultúra terén, valamint digitális megoldásokat kell igénybe venni, hogy mindenkit meg lehessen szólítani,

    a demográfiai változások kezelésére irányuló átfogó stratégia részeként jól működő és konszenzusra épülő jogi keretet kell kialakítani európai szinten, ezzel is megkönnyítve a nem uniós polgárok európai munkaerőpiaci és társadalmi integrációját,

    olyan szociális lakhatási formákat kell kialakítani, ahol a generációk együttélése, a köztük lévő szinergia és viszonosság az inkluzív kölcsönös segítségnyújtás formáiban teret nyerhet,

    az idősek életminőségének javítását, valamint a magányosságuk és elszigetelődésük elleni küzdelmet célzó fellépéseket elő kell mozdítani, különösen, de nem kizárólag pandémiás helyzetben,

    ösztönözni kell a generációk közötti társadalmi kapcsolatok fejlődését lehetővé tevő környezet kialakítását, ami a társadalom egészének jóllétét szolgálja;

    Demográfia és a többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó vita

    21.

    a jövőben több uniós forrást kell elkülöníteni az agyelszívás jelensége elleni küzdelemre;

    22.

    a strukturális alapokról szóló rendeletekről folyó jelenlegi tárgyalások kapcsán külön kiemeli, hogy az Európai Parlament javaslatának megfelelően hangsúlyosabban utalni kellene a demográfiai változásokra, a pénzeszközök felhasználását pedig rugalmasabbá kell tenni az e jelenség által aránytalanul érintett területeken és régiókban annak érdekében, hogy azokat együtt lehessen felhasználni ugyanarra a projektre, lehetőség legyen előlegek kifizetésére, és kiegészíthessék a pénzügyi eszközöket;

    23.

    emlékeztet arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) és a Kohéziós Alapról szóló 2018-as véleménye megállapítja, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap egyik célja a földrajzi vagy demográfiai hátrányokkal küzdő városi és vidéki területek támogatása. Ez magában foglalja az olyan projektekhez nyújtott kiegészítő uniós pénzügyi támogatást is, amelyek előmozdítják az érintett régiók környezetileg fenntartható és társadalmilag befogadó gazdasági fejlődését;

    24.

    e tekintetben emlékeztet a Régiók Bizottsága és az Európai Parlament javaslatára, amely szerint kiemelten támogatni kell azokat a NUTS 3. szintű területeket vagy helyi közigazgatási egységek klasztereit, amelyek népsűrűsége gyéren lakott területek esetében 12,5 fő/km2 alatti vagy nagyon ritkán lakott területek esetében 8 fő/km2 alatti, vagy ahol az átlagos népességcsökkenés 2007 és 2017 között meghaladta az 1 %-ot; ezeknek olyan egyedi regionális és nemzeti tervek hatálya alá kell tartozniuk, amelyek célja a vonzerő növelése, az üzleti beruházások növelése és a digitális és közszolgáltatások elérhetőségének erősítése, beleértve az együttműködési megállapodás keretében létrehozott alapot is;

    25.

    megismétli az RB és az EP álláspontját az olyan nemzeti tervek támogatásáról, melyek célja a folyamatos demográfiai hanyatlással szembesülő és támogatásra – többek között az európai strukturális és beruházási alapokból származó pénzügyi támogatásra – szoruló regionális és helyi területek támogatása, a vonzerő növelése, az üzleti beruházások bővítése, valamint a digitális és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Ezeknek a nemzeti és regionális terveknek tükröződniük kell a demográfiai változásokra vonatkozó új uniós stratégiában;

    Demográfiai szempontok a legfontosabb uniós szakpolitikákban

    26.

    hangsúlyozza az urbanizáció demográfiai dimenzióját, mivel az Európai Unióban egyre erősebb az urbanizáció is, és hangsúlyozza, hogy az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtása során és a Lipcsei Charta megújításával összefüggésben fontos a demográfiai kihívások határozott kezelése;

    27.

    támogatja az Európai Parlament álláspontját, amely figyelembe vette a Régiók Bizottságának a gyéren lakott régiók és az ott élő közösségek megsegítésére irányuló javaslatait, azt javasolva, hogy „a »Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe« célkitűzés keretében nemzeti szinten rendelkezésre álló ERFA-források legalább 5 %-át integrált területi fejlesztésre kell fordítani a természeti, földrajzi vagy demográfiai hátránnyal küzdő, vagy az alapvető szolgáltatásokhoz nehezen hozzáférő nem városi területeken. Ebből az összegből legalább 17,5 %-ot vidéki területekre és közösségekre kell fordítani, figyelembe véve az intelligens falvakról szóló megállapodás olyan projektek kidolgozására vonatkozó rendelkezéseit, mint az intelligens falvak” (8). Ezzel kapcsolatban az a cél, hogy javítsunk ezeknek a térségeknek a vonzerején és segítsük újbóli benépesedésüket;

    28.

    hangsúlyozza az ifjúsági garancia és „Az első EURES-állásod” szerepét, melyek segítik a fiatalokat abban, hogy munkát találjanak. 2014–2020-as időszak eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az ifjúsági garanciának a demokrácia szempontjából közvetlen, a demográfia szempontjából pedig közvetett jelentősége van: segített javítani több millió európai fiatal életét;

    29.

    várakozással tekint a jövőbeli gyermekgaranciára vonatkozó európai bizottsági javaslatok elé, amelyek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek megsegítése olyan beruházások előmozdítása révén, amelyek biztosítják egyrészt, hogy a gyermekek élhessenek azzal az alapvető jogukkal, hogy gyermek- és családbarát környezetben nőjenek fel és fejlődjenek, prioritásként kezelve a családi összjövedelem növelését és a szülők támogatását célzó intézkedéseket, valamint hogy hozzájussanak ingyenes és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz. Úgy véli, hogy a családpolitikákat nem állami költségvetési kiadásnak, hanem inkább a társadalmat szolgáló stratégiai eszközbe való beruházásnak kell tekinteni;

    30.

    úgy véli, hogy a vidékfejlesztéssel is foglalkozó közös agrárpolitika (KAP 2014–2020) segíti a demográfiai kihívások kezelését. Ezért fontos, hogy a KAP a 2021–2027-es időszakban is erős uniós szakpolitika maradjon. A virágzó vidéki területeknek, a fiatal mezőgazdasági termelőknek és a bevált gyakorlatokat felmutató családi gazdaságoknak kulcsszerepet kell játszaniuk az éghajlatváltozás kezelésében, a környezetvédelemben, a táj és a biológiai sokféleség megőrzésében, valamint a vidéki területek elnéptelenedésének megelőzésében;

    31.

    bár az Európai Bizottság intézkedési köre igen korlátozott, be kell avatkoznia a földpiaci jogszabályokba azzal a céllal, hogy: ösztönözze a vidékfejlesztés keretében rendelkezésre álló lehetőségek kiaknázását a földhasználati mobilitás előmozdítására szolgáló új intézkedések támogatására (földbankok, termőföld-közvetítési kezdeményezések és egyéb, helyi szinten támogatott kezdeményezések az új belépők földhöz jutásának támogatására); kiterjessze a támogatási intézkedések körét az új mezőgazdasági vállalkozási modellekre (különösen a gazdák közötti partnerségek innovatív típusaira) és a helyi szervezetekre, amelyek támogatni tudják a fiatal mezőgazdasági termelőket és az új belépőket a földszerzésben; aktívabb nemzeti politikákat ösztönözzön a földhöz jutásról szóló uniós ajánlásokkal, bevált gyakorlatokat felsorolva (a bevált gyakorlatok figyelembevételével);

    32.

    úgy véli, hogy a tagállamoknak határozottan támogatniuk kell a nők szerepvállalását előmozdító politikákat, és ösztönözniük kell az információs és kommunikációs technológiákban (ikt), a természettudományokban, a technológiában, a műszaki tudományokban, a művészetekben és a matematikában (TTMMM), valamint a vidéki gazdaságban való részvételt, mivel ez nélkülözhetetlen az elnéptelenedés sújtotta vagy fenyegette területek korfájának kiegyensúlyozásához;

    33.

    kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika közötti szükséges koordinációt annak biztosítása érdekében, hogy integrált megközelítéssel (integrált területi beruházások, közösségvezérelt helyi fejlesztések vagy LEADER) a vidéki területek is végre tudjanak hajtani az „intelligens falvak” keretébe tartozó projekteket;

    34.

    megismétli a „Tevékeny és egészséges időskor” című 2019-es véleményében foglaltakat, melyek szerint „a demográfiai változásokkal kapcsolatos kihívások kutatási tevékenységeket és aktív európai ipart tesznek szükségessé ahhoz, hogy új innovatív megoldásokat tudjunk kitalálni, kifejleszteni és előállítani pl. az idősödő népesség számára készült mindennapi termékekre, infrastruktúrára, technikára és szoftverekre”, ezen belül megemlítendő a telemedicina fejlesztése, amely minőségi szakellátást biztosít a vidéki és ritkán lakott területeken is; „mindebben esélyt lát az EU számára arra, hogy piacvezetővé váljon az ezüstgazdaságban, helyi munkahelyeket hozzon létre, jólétet teremtsen és kreatív innovációkat exportáljon külföldre”. Ebben a családbarát környezet és a generációk közötti szolidaritás is sokat segíthet, a helyi és regionális önkormányzatok pedig kulcsfontosságú szerepet játszanak az egészséges időskor előmozdításához és biztosításához szükséges feltételek megteremtésében. Ennek érdekében egyrészt konkrétabb felhívásokat kell kidolgozni ebben a témában, másrészt javítani kell a rendelkezésre álló különböző pénzügyi források koordinációját;

    35.

    hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológiák (ikt), valamint az intelligens környezet kulcsszerepet tölthetnek be a demográfiai kihívások által leginkább érintett térségekben az életkörülmények javításában. Ezért arra kéri az EU-t, hogy intelligens megoldások és európai eszközök és programok – például a strukturális és beruházási alapok és a Next Generation EU – alkalmazásával kezelje a számos területet érintő digitális szakadékot, azzal a céllal, hogy a teljes lakosság számára biztosítsa a minőségi digitális összeköttetést;

    36.

    a digitális szakadékot illetően felhívja a figyelmet az idősgondozás és az igényvezérelt közlekedés (DRT) területén elérhető intelligens megoldásokra és arra, hogy tervbe kell venni a mobiltelefon-hálózat lefedettségének biztosítását a helyi kis utakon. Hasonlóképpen elengedhetetlennek tartja, hogy a mobiltelefon-szolgáltatásokat bevonják az egyetemes távközlési szolgáltatás körébe, különösen a gyéren lakott vidéki területeken, valamint az azokhoz tartozó utakon. Mindez megkönnyíti ugyanis főként az idősek és a kisgyermekes szülők életét. Mindezek komoly hatással vannak a népesség helyben maradására;

    37.

    nyújtson képzést és támogatást a digitális technológiák használatához, amelyek célja az időseket érintő digitális szakadék csökkentése, valamint biztosítson változásmenedzsment képzést a települési szociális szolgáltatások vezetőinek annak érdekében, hogy azok segíteni tudják a gondozási szolgáltatások digitális átalakítását;

    38.

    egyetért azzal, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, 2017 szeptemberében elfogadott európai bizottsági közleményben („A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban”) javasolt különböző intézkedések segíthetnek csökkenteni a határokon átnyúló együttműködés összetettségét, hosszadalmasságát és költségeit, és előmozdítják a szolgáltatások összevonását a belső határok mentén. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: „Jelentős szerepet kapnak az életkörülmények javítását célzó befektetések: az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére szolgáló közös környezetvédelmi fellépések és intézkedések hozzájárulnak a határrégiókban élők fokozott védelméhez” (9);

    39.

    megerősíti „A munka és a magánélet közötti egyensúly a szülők és gondozók esetében” című 2017-es véleményében tett megállapítását, mely szerint „a jelenlegi demográfiai tendenciák szükségessé teszik a nemi szerepek átgondolását, valamint a rugalmasabb és egyenlőbb munkaszerződések előmozdítását”. Ezt szem előtt tartva a munka és a családi élet összeegyeztetését és a nemek közötti egyenlőséget támogató politikákra vonatkozó uniós jogi keret elválaszthatatlanul összekapcsolódik a gazdasággal, a demográfiával, a foglalkoztatással és a regionális szempontokkal. Ennek fényében az RB üdvözli az Európai Bizottság nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáját;

    40.

    felhívja a figyelmet a „Mobilitás a földrajzi és demográfiai nehézségekkel küzdő régiókban” című 2014-es és „Az EU válasza a demográfiai kihívásra” című 2016-os véleményére. Ezek olyan kérdésekkel is foglalkoznak, mint a mobilitás szempontjának érvényre juttatása a közlekedési politikákban, és további konkrét intézkedéseket neveznek meg, egyebek mellett olyan innovatív megoldásokat, mint az igényvezérelt közlekedés a régiókon belüli és azok közötti összeköttetések javítása érdekében. Az RB hangsúlyozza továbbá, hogy új megközelítésmódokat kell kialakítani a hátrányos helyzetű régiók közlekedésfinanszírozásában;

    41.

    rámutat, hogy a magas munkanélküliségi ráta nincs összhangban a munkaerőpiaci igényekkel. Ezért szakképzéseket vagy továbbképzéseket kell szervezni azon munkanélküliek számára, akik nem tudnak belépni vagy visszailleszkedni a munkaerőpiacra. A közös együttműködésbe be kell vonni a hatóságokat, a regionális és helyi intézményeket, valamint a foglalkoztatási szolgálatokat;

    42.

    úgy véli, hogy a vidéki területek elnéptelenedésének kezelése érdekében a különböző politikákba pozitív kommunikációt kell bevezetni a vidéki környezetről, kedvező képet festve róla és rávilágítva pozitív szempontjaira és értékeire;

    43.

    fontos kiemelni, hogy ha az apák nagyobb mértékben részt vesznek a gyermekgondozásban és a családi életben, a gyermekek jobb kognitív és érzelmi fejlődést érnek el, és fizikai egészségük is jobb. Azok, akik többet foglalkoznak gyermekeikkel, általában elégedettebbek az életükkel, valamint jobb fizikai és mentális egészségről számolnak be. 2015-ben az OECD-országok háromnegyede legalább néhány napnyi, csak az apa által igénybe vehető fizetett szabadságot biztosított, akár az apákra szabott, fizetett szülői szabadság keretében. Az apáknak szóló szülői szabadság a nőkkel szembeni munkahelyi megkülönböztetés csökkentését is elősegítheti;

    44.

    emlékeztet a fenntartható fejlődési célokra és különösen a városfejlesztésre vonatkozó 11. fenntartható fejlődési célra, amely „a városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tételét” szorgalmazza. Támogatja azokat a helyi önkormányzatokra, városokra és régiókra irányuló projekteket, amelyek aktívan hozzájárulnak a 11. fenntartható fejlődési cél eléréséhez;

    45.

    figyelembe veszi az európai zöld megállapodást, amely fontos választ jelent a környezeti, demográfiai, gazdasági és társadalmi kihívásokra. Egy fenntartható növekedési stratégia elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU igazságos, virágzó és inkluzív társadalommá váljon, és át kell gondolni a gazdaságban, az iparban, a fogyasztásban, a közlekedésben, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban a tiszta energiára, valamint az adózásra, illetve a szociális és általában a családtámogatási kérdések bizonyos szempontjaira vonatkozó politikákat;

    46.

    hangsúlyozza, hogy a gyermekvállalás nem akadályozhatja a szakmai ambíciót, és nem vezethet elszegényedéshez vagy a vásárlóerő csökkenéséhez, különösen a nagycsaládok és az egyszülős családok esetében. A családtervezés hosszú távra szól, ezért olyan stabil és proaktív politikára van szükség, amely magában foglalja a munka és a magánélet összeegyeztetését és az apák családi életben való részvételét. Meg kell könnyíteni, hogy az anyák a szülési szabadság után gyorsan és rugalmas feltételek mellett visszatérhessenek a munkaerőpiacra;

    47.

    úgy véli, hogy szem előtt kell tartani, hogy a jövőben szükségessé váló munkahelyek egy része még nem létezik, ezért hozzá kell segíteni az embereket (minden korosztályt és réteget) olyan készségek elsajátításához, amelyek birtokában könnyebben el tudnak helyezkedni, a képzési politikák tervezése során pedig kiemelt figyelmet kell fordítani az alacsonyabb népsűrűségű vagy szétszórtan lakott területeken élőkre, hogy megkönnyítsük számukra a képzésekhez való hozzáférést;

    48.

    rámutat, hogy a főként a nők által végzett fizetetlen munka milyen fontos szerepet játszik a családok támogatása és az állami szociális infrastruktúra hiányának kompenzálása szempontjából. Ez a fizetetlen munka többnyire nem fizetett gondozást és háztartási munkát jelent, amelyek a becslések szerint a világ bruttó hazai termékének (GDP) 10, illetve 39 %-át teszik ki;

    Demográfia és demokrácia

    49.

    úgy véli, hogy az olyan újonnan felmerülő kérdésekre, mint a társadalom átalakulása és a népességeloszlás, olyan politikai válaszok fognak születni, amelyek a demokratikus rendszer polarizálódásához vezethetnek;

    50.

    különös figyelmet kell fordítani azokra a fiatalokra, akiknek vannak vagy lehetnek gyermekei. Az uniós tagállamokban a fiatalok körében az átlagos munkanélküliségi ráta továbbra is magasabb, mint az egész dolgozó népesség körében. A fiatalokat nagy mértékben sújtják a bizonytalan munkafeltételek. A kutatások alapján előtérbe kell helyezni a fiatalok kiszámítható jövedelemhez és lakhatáshoz való hozzáférését, biztosítva számukra a családalapításhoz szükséges biztonságot;

    51.

    úgy véli, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatoknak, amelyeket az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) értelmében a 2021–2027-es programozási időszakban is a Kohéziós Alapból finanszíroznak, a hálózat szűk keresztmetszeteinek feloldása mellett prioritásként kell kezelniük a fenntartható közlekedési hálózatokba való beruházásokat, és bővíteniük kell a közszolgáltatások körét a vidéki területeken, különösen a gyéren vagy szétszórtan lakott és az öregedő népességű területeken, támogatva a vidék és a városok közötti összeköttetéseket, előmozdítva a vidék fejlődését és csökkentve a digitális szakadékot;

    52.

    ezért figyelmeztet arra, hogy számos uniós régióban és országban, ahol az emberek úgy érzik, az út szélén hagyták őket, egyre nő az elégedetlenség („az elégedetlenség földrajza”), ami gyakran szorosan összefügg a demográfiai hanyatlással. Következésképpen a vidéki és a ritkán lakott területeken biztosítani kell az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést;

    53.

    úgy véli, hogy demokratikus rendszerünk megerősítése érdekében foglalkozni kell ezzel a jelenséggel, méghozzá a nemzedékek közötti párbeszéd elősegítése, valamint a polgárokhoz legközelebb álló, helyi és regionális szinten megválasztott politikusok aktív bevonása révén;

    54.

    ezért szükségesnek tartja, hogy az Európa jövőjéről szóló jövőbeli konferencián megvitassák a demokrácia és a demográfia közötti kapcsolatot, és felajánlja, hogy a konferencián világosan előterjeszti a témával kapcsolatos álláspontját, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalok képviseletére. A konferenciának foglalkoznia kell az ún. „elégedetlenség földrajza” jelenséggel, amely azzal kapcsolatos, hogy mennyire sikeresek és milyen közvetett és közvetlen hatást gyakorolnak az uniós politikák a különböző uniós régiókra és azok demográfiai helyzetére; felveti továbbá, hogy ennek kapcsán a konferencián megvitathatnák azt is, hogy hogyan definiálható az EUMSZ 174. cikkében szereplő „súlyos és állandó demográfiai hátrányban lévő régiók” fogalma. Ez a tágabb megközelítés a fenntartható fejlődési célok elérésének összefüggésében is releváns;

    Érvek az aktív szubszidiaritás és a jobb szabályozás mellett

    55.

    hangsúlyozza, hogy a szükséges szakpolitikai válaszok többsége az Unióban a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe tartozik, ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a megfelelő megoldások keresése során nagy hangsúlyt kell fektetni a partnerségre és a többszintű kormányzásra;

    56.

    egyszersmind hangsúlyozza, hogy az RB-nek érdemben részt kell vennie az Európa jövőjéről szóló konferencián, tükrözve azt a tényt, hogy az EU-ban több mint egymillió választott helyi és regionális képviselő tevékenykedik;

    57.

    kéri, hogy a demográfiai változások kezelését célzó működőképes megoldások keresésekor a szubszidiaritással foglalkozó munkacsoport által kidolgozott „aktív szubszidiaritás” koncepcióját alkalmazzák azzal, hogy a hatáskörök megosztását figyelembe véve közvetlen párbeszédet folytatnak a városokkal és régiókkal;

    58.

    megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy támogassa ezt a folyamatot azzal, hogy platformot biztosít az Európai Bizottsággal folytatott, a megfelelő megoldások megtalálására irányuló konzultációhoz és párbeszédhez;

    59.

    hangsúlyozza, hogy a területi hatásvizsgálat eszközét kell használni a demográfiai változást befolyásoló uniós politikák további kidolgozására, és utal arra a területi hatásvizsgálatra (11), amelyet nemrégiben végzett az ESPON programmal együttműködésben;

    60.

    szoros együttműködést szorgalmaz az Európai Bizottsággal egy közös konzultáció lefolytatása érdekében, melynek eredményeit fel lehetne használni olyan jövőbeli szakpolitikai dokumentumok kidolgozásához, mint az idősödésről szóló zöld könyv vagy a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú stratégia;

    A demográfiai kihívás kezelése terén elért eredmények nyomon követése

    61.

    szükségesnek tartja a demográfiai kihívás alakulásának folyamatos nyomon követését. Ehhez az európai szemeszterbe be kell építeni a demográfiai változást, és ezt a kérdést szorosan össze kell kapcsolni a fenntartható fejlődési célok végrehajtásával;

    62.

    hangsúlyozza, hogy rendszeres uniós statisztikákra van szükség, amelyek nemcsak a nemzeti, hanem a regionális helyzet alakulását is tükrözik, hogy a politikai döntéshozók világos képet kaphassanak a regionális különbségekről. Emellett javasolja, hogy készüljön éves jelentés az uniós városok és régiók előtt álló demográfiai kihívásokkal kapcsolatos aktuális helyzetről, amelynek kidolgozásában az RB is részt vehetne;

    63.

    javasolja, hogy az éves fenntartható növekedési stratégia elkészítése előtt az Európai Bizottság folytasson rendszeres politikai párbeszédet az uniós városokkal és régiókkal a demográfiai kihívások aktuális helyzetéről; ennek megszervezésében szoros együttműködést javasol az Európai Bizottság és az RB között;

    A következő lépések

    64.

    javasolja a Tanács horvát elnökségének, hogy terjesszen elő tanácsi következtetéseket az Európai Bizottság helyzetfelmérésének megállapításairól, és javasolja, hogy a különböző tanácsi formációkban folytassanak széles körű vitát a demográfiai kihívásokról;

    65.

    arra kéri a soron következő német, portugál és szlovén elnökséget, hogy folytassák ezeket az erőfeszítéseket, kiemelt figyelmet szentelve a demográfiai változás és az életkörülmények minden térségre kiterjedő javítása közötti kapcsolatnak;

    66.

    hangsúlyozza a polgárok részvételének fontosságát, és arra ösztönzi a főbb helyi érdekelt feleket, hogy erősítsék meg a regionális horizontális politikákat, növelve ezáltal a helyi közösségen belül a demográfiai változásokkal kapcsolatos tudatosságot annak érdekében, hogy az emberek jobban elfogadják, hogy több családközpontú intézkedésre van szükség; javasolja továbbá, hogy a polgárokkal folytatott párbeszédek során is részletesen vitassák meg a demográfiai kihívásokat;

    67.

    úgy véli, hogy a köz- és a magánszféra közötti együttműködést olyan struktúrában kell előmozdítani az elnéptelenedett vagy az elnéptelenedés kockázatának kitett területeken, amelyben valamennyi szereplő összehangoltan együtt tud dolgozni, összefogva és erősítve a tapasztalataikra támaszkodó projekteket, innovációt teremtve és előmozdítva a gazdasági növekedést;

    68.

    úgy véli, hogy régióink gazdag természeti, történelmi, művészeti és kulturális örökségének kiaknázása elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek érzelmileg erősebben kötődjenek falvaikhoz, illetve városaikhoz, ezért a helyi, őshonos és kis közösségek, valamint a nyelvi-kulturális alrégiók támogatása, megőrzése, fenntartása és védelme fontos annak érdekében, hogy a vidéki területek meg tudják tartani a helyi lakosságot és újjá tudjanak születni;

    69.

    szoros együttműködést ajánl az Európai Bizottságnak, a többi uniós intézménynek és más regionális vagy globális intézményeknek – mint amilyen például az Unió a Mediterrán Térségért vagy az ENSZ – a demográfiai kihívás kezelésére irányuló átfogó stratégia kidolgozásában;

    70.

    emlékeztet arra, hogy 1994 óta az ENSZ-ben minden év május 15-én megtartják a családok nemzetközi napját. Ezért felveti, hogy május második vasárnapja a Családok Európai Napja lehetne.

    Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

    a Régiók Európai Bizottsága elnöke

    Apostolos TZITZIKOSTAS


    (1)  „A demográfiai változás hatása az európai régiókra”, RB-s tanulmány, Brüsszel, 2016.

    (2)  https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2019/637955/EPRS_IDA(2019)637955_EN.pdf.

    (3)  Forrás: People in the EU – population projections (Eurostat, 2017)

    https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_projections_in_the_EU#Age_dependency_ratios.

    (4)  OECD, Family Database, Fertility Indicators: SF2.2 Ideal and actual number of children. http://www.oecd.org/els/family/SF_2_2-Ideal-actual-number-children.pdf.

    (5)  A fejlett országokban a körülbelül 2,1-es teljes termékenységi arányszámot tekintik reprodukciós szintnek: ez azt jelenti, hogy egy nőnek átlagosan 2,1 élveszületett gyermeket kell világra hoznia ahhoz, hogy a népesség ne csökkenjen. (Forrás: Eurostat, Statistics Explained https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Fertility_statistics#Total_fertility_rate_and_age_of_women_at_birth_of_first_child).

    (6)  „A demográfiai változás hatása az európai régiókra”, RB-s tanulmány és az európai regionális szociális eredménytábla.

    (7)  Demographic outlook for the European Union (2017) (EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata & EUI | Európai Doktori Intézet) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2017/614646/EPRS_IDA(2017)614646_EN.pdf.

    (8)  A8-0094/2019, Cozzolino.

    (9)  https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/information/publications/communications/2017/boosting-growth-and-cohesion-in-eu-border-regions.

    (10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

    (11)  https://cor.europa.eu/hu/our-work/Pages/Territorial-Impact-Assessment.aspx.


    Top