(1)

A Szerződés 121. cikke szerint a tagállamoknak a túlzott költségvetési hiány elkerülése érdekében a gazdaságpolitikák összehangolása és a többoldalú felügyelet révén középtávon rendezett államháztartásra kell törekedniük.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Tanács 2018. június 22-én a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Magyarországon 2017-ben a középtávú költségvetési céltól való jelentős, megfigyelhető eltérés állt fenn. A megállapított jelentős eltérésre tekintettel 2018. június 22-én a Tanács ajánlást (2) adott ki, amelyben felkérte Magyarországot, hogy hozza meg az eltérés kezeléséhez szükséges intézkedéseket. A Tanács ezt követően megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket az említett ajánlásra válaszul, és 2018. december 4-én módosított ajánlást (3) adott ki. A Tanács később megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket a módosított ajánlásra válaszul.

(4)

A Tanács 2019. június 14-én megállapította, hogy Magyarországon 2018-ban ismét a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés következett be. Ennek alapján a Tanács ajánlást (4) adott ki Magyarország számára arról, hogy hajtsa végre az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások (5) nominális növekedési rátája 2019-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, 2020-ban pedig a 4,7 %-ot, ami 2019-ben a bruttó hazai termék (GDP) 1 %-át, 2020-ban pedig a GDP 0,75 %-át kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács emellett azt is ajánlotta, hogy Magyarország az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és hogy a költségvetési konszolidációs intézkedések révén növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. A Tanács 2019. október 15-i határidőt tűzött ki Magyarország számára, hogy jelentést tegyen a 2019. június 14-i ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

(5)

2019. július 9-én a Tanács ajánlást (6) adott ki, amelyben azt ajánlotta Magyarországnak, hogy 2019-ben és 2020-ban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében biztosítsa a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásnak való megfelelést.

(6)

A Bizottság 2019. szeptember 26-án az 1466/97/EK rendelet –11. cikkének (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzés céljából fokozott felügyeleti látogatást tett Magyarországon. A Bizottság, miután előzetes megállapításait megküldte a magyar hatóságoknak észrevételezésre, megállapításairól 2019. november 20-án jelentésben számolt be a Tanácsnak. E megállapításokat nyilvánosságra hozták.

(7)

A magyar hatóságok 2019. október 15-én benyújtották a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul hozott eredményes intézkedésekről szóló jelentést. A magyar hatóságok által benyújtott jelentésben szereplő információkra és a Bizottság 2019. őszi előrejelzésén alapuló átfogó értékelésre tekintettel 2019. december 5-én a Tanács megállapította, hogy Magyarország nem tett eredményes intézkedéseket a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásra válaszul.

(8)

Az eredményes magyar intézkedések hiányát és a középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pályától való kumulatív eltérést figyelembe véve a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése alapján célszerű módosított ajánlást tenni Magyarországnak a meghozandó megfelelő intézkedésekről.

(9)

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján Magyarország strukturális egyenlege 2019-ben várhatóan a GDP 0,5 %-ának, majd 2020-ban a GDP 1,2 %-ának megfelelő mértékben javul. Következésképpen a strukturális hiány a becslések szerint 2019-ben, illetve 2020-ban a GDP 1,8 %-ának és a GDP 1,1 %-ának megfelelő mértékben eltér a GDP 1,5 %-ában, illetőleg 1,0 %-ában meghatározott középtávú költségvetési céltól.

(10)

A Tanács által 2019. június 14-én Magyarországnak 2020-ra ajánlott, a GDP 0,75 %-át kitevő éves strukturális kiigazítás megfelelőnek tűnik ahhoz, hogy Magyarország a korábbi ingadozások után visszatérjen a megfelelő kiigazítási pályára, tekintettel azokra az általános makroszintű költségvetési fejleményekre, amelyek hátterében a gazdaság következő években várható lassulása áll, miután a növekedést az elmúlt években előmozdító ciklikus tényezők fokozatosan megszűnnek.

(11)

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján a 2020. évi strukturális egyenleg 0,75 %-os GDP-arányos javulására vonatkozó elvárás összhangban áll a nettó elsődleges államháztartási kiadások legfeljebb 4,7 %-os nominális növekedésével.

(12)

A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint Magyarország strukturális hiánya 2020-ban a GDP 1,2 %-ának megfelelő mértékben javul, míg a kiadási referenciaérték a követelménytől való eltérésre utal. A jelenlegi előrejelzések alapján és a strukturális egyenleget és a kiadási referenciaértéket befolyásoló tényezők figyelembevételével a magyar kormány által elfogadott 2020. évi költségvetés várhatóan biztosítja az előírt kiigazítás megvalósítását.

(13)

A jelentős, megfigyelhető eltérés korrekciójára vonatkozó korábbi ajánlások teljesítésének elmulasztása miatt intézkedésekre van szükség a magyar költségvetési politika prudens pályára állítása érdekében.

(14)

Az ajánlott költségvetési célok elérése érdekében elengedhetetlen, hogy Magyarország elfogadja és szigorúan végrehajtsa a szükséges intézkedéseket, valamint szorosan nyomon kövesse a folyó kiadások alakulását, továbbá visszafogja az év végi túlzott kiadásokat.

(15)

Az ezen ajánlásban megfogalmazott követelmények a 2019. június 14-i tanácsi ajánlásban szereplő megfelelő elemek helyébe lépnek.

(16)

Magyarországnak 2020. április 15-ig – lehetőleg az 1466/97/EK rendelet 7. cikke szerint benyújtott konvergenciaprogramja részeként – jelentést kell tennie a Tanácsnak az ezen ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről.

(17)

Helyénvaló, hogy ezt az ajánlást nyilvánosan közzétegyék,

(1)

(2)

(3)