31.1.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 35/71

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. és 175. cikkére,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

—

tekintettel a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentésre (COM(2014)0473),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A szigeteket sújtó egyedi problémák” c. dokumentumról szóló véleményére (1229/2011),

—

tekintettel a szigeti fekvés sajátos feltételei kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000013/2016 – B8-0106/2016),

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a NUTS II és NUTS III besorolású szigetek olyan közös jellemzőkkel és sajátosságokkal bírnak, amelyek egyértelműen megkülönböztetik őket a kontinensen fekvő területektől;

B.

mivel az EUMSZ 174. cikke elismeri a szigetek helyzetére jellemző állandó természeti és földrajzi hátrányokat;

C.

mivel régiók közötti gazdasági, társadalmi és környezeti különbségek csökkentése és a többközpontú, harmonikus fejlesztés a kohézióz politika fő célkitűzései közé tartoznak, szoros összefüggésben az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításával;

D.

mivel a gazdasági válság drámai hatást gyakorolt számos tagállam nemzeti és regionális költségvetésére azáltal, hogy számos ágazatban korlátozta a rendelkezésre álló finanszírozást, illetve az állami beruházások 20 %-os csökkenéséhez vezetett; mivel, amint arra a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hatodik jelentés is rámutat, a válság hatása súlyosan érintette számos hátrányos helyzetű régió – többek között a szigetek – potenciális fejlődését; mivel a gazdasági válság visszafordította a GDP és a munkanélküliségi ráta konvergenciájának hosszú távú tendenciáját az EU-ban, ami fokozódó szegénységhez és társadalmi kirekesztéshez vezetett, továbbá akadályozza a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósítására irányuló hosszú távú uniós célkitűzés elérését;

E.

mivel az uniós szigetek egy része egyúttal az EU külső határainál elhelyezkedő peremrégió is, és különösen ki vannak téve az Európa előtt álló olyan jelenlegi kihívásoknak, mint a globalizáció, a demográfiai tendenciák, az éghajlatváltozás, az energiaellátás, továbbá – különösen a déli államok tekintetében – a migrációs hullámok;

F.

mivel az európai szigetek hozzájárulnak az Unió sokszínűségéhez, mind környezeti (sajátos élőhelyek és őshonos fajok), mind kulturális értelemben (építészeti örökség, régészeti helyszínek, tájak, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági jellemzők és földrajzi identitások);

G.

mivel az európai szigetek hozzájárulhatnak az Unió fenntartható fejlődésének erősítéséhez, mivel jelentős potenciállal rendelkeznek a megújuló energiaforrásokból származó energia előállítása terén a széláramlatoknak, az óceáni hullámverésnek és a napsütésnek való sajátos kitettségük miatt;

H.

mivel a szigetek régióihoz és összeköttetéseihez való hozzáférés kulcsfontosságú tényező a szigeti területek vonzóbbá tétele szempontjából a képzett munkavállalók és a vállalkozások számára; mivel beruházásokat kell vonzani, új munkahelyeket kell teremteni, és a területi folytonosság elvével összhangban csökkenteni kell a tengeri és légi úton történő személy- és áruszállítás költségeit, ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy csökkentsék a tengeri és légi közlekedésből eredő kibocsátásokat és szennyezést;

I.

mivel a mezőgazdaság, állattenyésztés és halászat fontos részét képezik a helyi szigeti gazdaságoknak, amelyek az ellátás forrásait jelentik a mezőgazdasági és ipari ágazat jelentős része számára, és mivel ezen ágazatok hátrányos helyzetben vannak a hozzáférés – különösen a kkv-k esetében – hiánya, az alacsony fokú termékdifferenciálás és az éghajlati feltételek miatt;

J.

mivel az intenzív turizmus a legtöbb sziget számára a helyi gazdaság fontos eleme, de általában csak az év meghatározott időszakaira korlátozódik és a turizmus a szezonon kívül nem megfelelően megtervezett, és ez kockázatokat jelenthet a szigeti régiók környezeti szempontból fenntartható fejlesztésére nézve;

1.

ösztönzi a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke tekintetében pontosan határozza meg, hogy milyen típusúak azok az állandó földrajzi, természeti és demográfiai hátrányok, amelyekkel a szigeti régióknak adott esetben szembe kell nézniük;

2.

kérdezi a Bizottságot, hogy hogyan kívánja végrehajtani az EUMSZ 174. cikkét a szigeti régiók természetes fejlődését, illetve gazdasági, társadalmi és területi kohéziójuk megvalósítását akadályozó állandó hátrányok tekintetében;

3.

elismeri annak fontosságát, hogy támogatást nyújtsanak a szigeti régiókban tapasztalható jelentős elnéptelenedési tendencia elleni küzdelemhez; emlékeztet arra, hogy a szigeteknek bizonyos hátrányokkal sokkal nehezebb megküzdeniük, kis méretükre és az európai kontinentális partoktól való távolságukra tekintettel;

4.

felkéri a Bizottságot, hogy indítson mélyreható tanulmányt/elemzést a szigetjelleggel járó többletköltségekről a személyek és áruk közlekedési rendszere, az energiaellátás és a piaci hozzáférés tekintetében, különösen a kkv-k vonatkozásában;

5.

úgy véli, hogy szükséges a szigetek olyan fogalommeghatározása/kategorizálása, amely különbségeiken és sajátosságaikon kívül figyelembe veszi sajátos helyzetüket is; felkéri a Bizottságot az EUMSZ 174. cikke alapján, amely elismeri a szigetek sajátos helyzetét, hogy hozzon létre egy olyan homogén csoportot, amely valamennyi szigeti területet tömöríti; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a GDP mellett vegye figyelembe a többi olyan statisztikai mutatót is, amely képes tükrözni a gazdasági és társadalmi kitettséget, amely az állandó természeti hátrányokból ered;

6.

emlékeztet arra, hogy a 2006/112/EK tanácsi irányelvvel összhangban bizonyos európai szigetekre egyedi adózási szabályok vonatkoznak, állandó természeti és demográfiai hátrányaik ellensúlyozása érdekében; hangsúlyozza ezen egyedi adózási szabályok fontosságát a helyi közösségek és gazdaságok szempontjából, és kéri fenntartásukat, különösen azokban a tagállamokban, amelyek gazdasági kiigazító programokat hajtanak végre;

7.

emlékeztet különösen arra, hogy a tengeri útvonalakon keresztül jobb összeköttetésekre, a kikötőkhöz való jobb hozzáférésre és jobb légi szállítási szolgáltatásra van szükség; úgy véli, hogy különös hangsúlyt kell helyezni a közlekedési csomópontokra, az intermodális szállításra és a fenntartható mobilitásra; hangsúlyozza továbbá, hogy támogatni kell a szigeti régiók kiegyensúlyozott területi fejlődését azáltal, hogy ezekben a régiókban – amelyek távol esnek a nagyobb közigazgatási és gazdasági központoktól és nincs megfelelő hozzáférésük a közlekedéshez – előmozdítják az innovációt és a versenyképességet, illetve erősítik a helyi piacok számára való helyi termelést;

8.

hangsúlyozza, hogy a digitális képesség elengedhetetlenül fontos a szigeti régiók összeköttetésbeli hátrányainak ellensúlyozása szempontjából; hangsúlyozza, hogy infrastrukturális beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy szélessávú hozzáférést biztosítsanak a szigeteken és biztosítsák, hogy a szigetek teljes mértékben részt vegyenek az egységes digitális piacon;

9.

emlékeztet arra, hogy a Földközi-tenger szigetei közül többre is nagy számban érkezőnek a migránsok, és ezt a helyzetet a szigeteknek kezelniük kell; hangsúlyozza, hogy egy olyan átfogó uniós megközelítésre van szükség, amely uniós támogatást nyújt és összevonja valamennyi tagállam közös erőfeszítését;

10.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden szinten biztosítsanak oktatást, többek között a távoktatási rendszerek gyakoribb használata révén; emlékeztet arra, hogy a szigeteknek az éghajlatváltozás súlyos hatásaival is szembe kell nézniük, amelyek különösen jelentős következményekkel járnak, többek között nő a természeti katasztrófák száma;

11.

hangsúlyozza, hogy amellett, hogy megszorításokkal kell szembenézniük, a szigetek területi potenciállal is rendelkeznek, amelyet lehetőségként kell felhasználni a fejlesztés, a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából; hangsúlyozza az alacsony adókat és a bürokrácia csökkentését szolgáló szakpolitikák fontosságát, amelyek a beruházások vonzásának kulcsfontosságú ösztönzői; megemlíti ezzel összefüggésben a fenntartható turizmus szezonális turizmus melletti fejlesztését, amely során a kulturális örökség és a sajátos kézműves gazdasági tevékenységek előmozdítására kell összpontosítani; hangsúlyozza továbbá, hogy hatalmas lehetőség rejlik az óceán-, a szél- és napenergiában, illetve hogy a szigetek fontos alternatív energiaforrásokká válhatnak, az energia szempontjából a lehető legnagyobb mértékben önellátók lehetnek, és különösen olcsóbb energiaellátást biztosíthatnak az ott élők számára;

12.

ezzel összefüggésben hangsúlyozza az európai strukturális és beruházási alapok, valamint más uniós eszközök közötti minden lehetséges szinergia felhasználásának fontosságát azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák a szigetek hátrányait, és javítsák helyzetüket a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés szempontjából;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy szigetekre vonatkozó uniós stratégiai keretet az adott esetben jelentős területi hatással rendelkező eszközök összekapcsolása céljából;

14.

felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy játsszanak jelentős szerepet a szigetekre vonatkozó fejlesztési stratégiákban egy olyan vertikális megközelítés segítségével, amely a szubszidiaritás elvével összhangban magában foglal valamennyi kormányzati szintet, annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós szigetek fenntartható fejlődését;

15.

javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre egy, a Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG REGIO) alá tartozó, tisztviselők kisebb csoportjából álló „szigetirodát” a szigeti régiókkal kapcsolatos kérdések összehangolása és elemzése céljából;

16.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be egy közleményt, amely tartalmaz egy az uniós szigeti régiókra vonatkozó menetrendet, ezt követően pedig a bevált gyakorlatra alapozva és a helyi, regionális és nemzeti hatóságokat, valamint más érdekelt szereplőket, köztük a gazdasági és szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit bevonva készítsen fehér könyvet a szigeti régiók fejlesztésének nyomon követéséről;

17.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő egy a szigetek és hegységek európai évére vonatkozó javaslatot;

18.

felkéri a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat kidolgozása során vegye figyelembe a szigetek sajátos helyzetét;

19.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a tagállamoknak.