Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013IP0186

    Az Európai Parlament 2013. április 18-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2012. évi eredményjelentésről (2012/2868(RSP))

    HL C 45., 2016.2.5, p. 62–73 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    5.2.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 45/62


    P7_TA(2013)0186

    A Szerbiáról szóló 2012. évi eredményjelentés

    Az Európai Parlament 2013. április 18-i állásfoglalása a Szerbiáról szóló 2012. évi eredményjelentésről (2012/2868(RSP))

    (2016/C 045/10)

    Az Európai Parlament,

    tekintettel az Európai Tanács 2012. március 2-i következtetéseire,

    tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodásra, amelyhez az Európai Parlament 2011. január 19-én egyetértését adta, és amelynek a tagállamok általi ratifikációja utolsó fázisában tart, valamint az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság között létrejött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, 2010. február 1-jén hatályba lépett ideiglenes megállapodásra, továbbá az EK és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az EK és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

    tekintettel a Szerbiával létrejött Európai Partnerségben szereplő elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint a 2006/56/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 18-i 2008/213/EK tanácsi határozatra (1),

    tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának 2012. február 28-i következtetéseire, és az Európai Tanács 2012. március 1-i következtetéseire,

    tekintettel a Tanács 2010. október 25-i következtetéseire, melyben felkéri a Bizottságot, hogy készítse el véleményét Szerbia európai uniós tagság iránti kérelméről, valamint tekintettel a Tanács 2011. december 5-i következtetéseire és az Európai Tanács 2011. december 9-i következtetéseire, melyek rögzítik a Szerbiával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeit, tekintettel továbbá a Tanács 2012. december 11-i következtetéseire, melyeket az Európai Tanács 2012. december 13–14-i ülésén jóváhagyott,

    tekintettel a Bizottság 2011. október 12-i véleményére Szerbia európai uniós tagság iránti kérelméről (SEC(2011)1208) és a Bizottság „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2011–2012” című, 2011. október 12-i közleményére (COM(2011)0666),

    tekintettel a Bizottságnak a Szerbia által elért eredményekről szóló 2012. október 10-i 2012. évi jelentésére (SWD(2012)0333),

    tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2012–2013” című, 2012. október 10-i közleményére (COM(2012)0600),

    tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244(1999). számú határozatára, a Nemzetközi Bíróság 2010. július 22-i tanácsadó véleményére Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról, és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i határozatára, amely elismerését fejezte ki a vélemény tartalmára vonatkozóan, és üdvözölte, hogy az Unió kész elősegíteni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet (2),

    tekintettel a 2012. szeptember 27–28-i, hatodik EU–Szerbia parlamentközi ülésen kiadott közös nyilatkozatra,

    tekintettel az EU és Szerbia között létrejött, 2007. november 8-i visszafogadási megállapodásra (3) és a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. november 30-i 1244/2009/EK tanácsi rendeletre (4),

    tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készült, a 2010. november 8-i bizottsági nyilatkozattal összhangban a nyugat-balkáni országok tekintetében bevezetett vízumliberalizációt követő ellenőrzésről szóló, 2012. augusztus 28-án közzétett harmadik jelentésére (COM(2012)0472),

    tekintettel az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek létrehozásáról szóló megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló, 2010. december 20-i 2011/361/KKBP tanácsi határozatra (5),

    tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a 2012. május 6-i és 20-i szerb parlamenti és elnökválasztásokon jelen lévő részleges választási megfigyelő missziója által 2012. szeptember 19-én közzétett végleges jelentésre,

    tekintettel a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) elnökének 2012. augusztus 1-jei éves jelentésére, melyet 2012. október 15-én terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé,

    tekintettel korábbi állásfoglalásaira,

    tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

    A.

    mivel az Európai Tanács 2012. március 1-jei ülésén megadta Szerbiának az uniós tagjelölt ország státuszát, ezáltal újból megerősítve az ország számára az egyértelmű európai távlatokat, összhangban az Unió teljes nyugat-balkáni régió iránti elkötelezettségével;

    B.

    mivel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i szaloniki ülése után kiadott elnökségi következtetésekben egyértelmű kötelezettséget vállaltak arra, hogy az összes nyugat-balkáni ország csatlakozhat az Európai Unióhoz, miután teljesíti a meghatározott feltételeket; mivel ezt a kötelezettségvállalást az Európai Tanács által 2006. december 14–15-én jóváhagyott, megújított bővítési konszenzusban és a Tanács 2010. október 25-i következtetéseiben, valamint a 2010. június 2-án megrendezett EU–Nyugat-Balkán miniszteri találkozón is megismételték;

    C.

    mivel Szerbia számos lépést tett Koszovóval való kapcsolatainak rendezésére, és erőfeszítéseket tett a stabilizációs és társulási folyamat politikai kritériumainak és feltételeinek kielégítő teljesítésére;

    D.

    mivel csupán egyetlen uniós tagállamnak kell ratifikálnia az Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodást;

    E.

    mivel Szerbiát, mint minden uniós tagságra törekvő országot, aszerint kell megítélni, hogy saját maga miként teljesíti, hajtja végre és tartja be ugyanazokat a kritériumokat;

    F.

    mivel Szerbia képes arra, hogy fontos szerepet játsszon a régió biztonságának és stabilitásának biztosításában, és meg kell tartania, sőt fokoznia kell a regionális együttműködéshez és a jószomszédi kapcsolatokhoz való konstruktív hozzáállását, mivel ez nélkülözhetetlen az európai integrációs folyamat szempontjából;

    G.

    mivel a bilaterális kérdéseket a csatlakozási folyamat lehető legkorábbi szakaszában, konstruktív módon és a jó szomszédság szellemében, még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt rendezni kell, figyelembe véve az általános uniós érdekeket és értékeket; mivel ezek a kérdések nem jelenthetnek akadályt a csatlakozási folyamatban, illetve nem használhatók fel e folyamat akadályozására;

    H.

    mivel az új szerb kormány megerősítette, hogy elkötelezett az európai integráció folytatása mellett; mivel az ezzel összefüggő reformok elfogadása és végrehajtása terén komoly eredményekre van szükség;

    I.

    mivel az EU a jogállamiságot a bővítési politikájának központi elemévé tette;

    1.

    örömmel veszi tudomásul, hogy a Tanács – annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások további késedelem nélkül megkezdődhessenek – arra kérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő jelentést, amint meggyőződött róla, hogy Szerbia megfelelő mértékben teljesíti a tagsági kritériumokat és a kiemelt prioritásokat; szilárd meggyőződése, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások 2013 júniusára kitűzött kezdete teljesíthető cél; arra ösztönzi Szerbiát, hogy folytassa a demokratikus, rendszerszintű és társadalmi-gazdasági reformokat, melyek lehetővé teszik a tagsággal járó kötelezettségek vállalását és tényleges végrehajtását;

    2.

    örömmel veszi tudomásul, hogy a 2012 májusában tartott parlamenti, helyi önkormányzati és korai elnökválasztások során az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala szerint tiszteletben tartották az alapvető jogokat és szabadságjogokat; kéri a kormányt, hogy a választási eljárás átláthatóságának növelése érdekében kövesse az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának végleges jelentésében megfogalmazott ajánlásokat;

    3.

    örömmel veszi tudomásul, hogy az új kormány elkötelezett az uniós integráció folytatása mellett, és hangsúlyozza, hogy reformok végrehajtására van szükség; arra ösztönzi a kormányt, hogy teljes meggyőződéssel folytassa a reformok elfogadását, különösen a kiemelten fontos területeken, amilyen az igazságügy, a korrupció elleni küzdelem, a médiaszabadság, a kisebbségek védelme, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a strukturális gazdasági reform és az üzleti környezet fejlesztése;

    4.

    hangsúlyozza, hogy a Szerbiával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdése akkor válik lehetségessé, amikor a kiemelt prioritások megfelelően teljesülnek, és amennyiben a reformfolyamatok folytatódnak, különösen a jogállamiság tekintetében; hangsúlyozza, hogy ez tanúsítja majd mind az Európai Unió bővítési folyamat melletti elkötelezettségét, mind a nyugat-balkáni országok uniós perspektíváját; üdvözli a Szerbia által a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése terén elért – a 2012. évi eredményjelentésben a Bizottság által is elismert – haladást, és emlékeztet arra, hogy Szerbia európai integrációs folyamatban történő további előrelépése a reformfolyamat folytatásától, és különösen a demokrácia és a demokratikus intézmények működésének biztosításától, a jogállamiság fenntartásától, az emberi jogok tiszteletben tartásától, a Szerbiában élő valamennyi kisebbség európai előírásoknak megfelelő, egyenlő és elkötelezett védelmétől, a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés fenntartásától – ideértve a bilaterális kérdések békés rendezését is –, valamint a piacgazdaság működésének javításától függ;

    5.

    hangsúlyozza, hogy Szerbia uniós csatlakozása alapvető fontossággal bír az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének minősége szempontjából;

    6.

    hangsúlyozza az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás (STM) fontosságát, amely megállapodás kölcsönösen meghatározza mindkét fél jogait és kötelezettségeit Szerbia Unióhoz való csatlakozásáig; megállapítja, hogy Szerbia jó eredményeket ért el a stabilizációs és társulási megállapodás és az ideiglenes megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinek teljesítése terén; felhívja azt az egy tagállamot, amely ezt még nem tette meg, hogy gyorsan zárja le a stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációs folyamatát, hogy az a lehető legrövidebb időn belül hatályba léphessen, hogy elmélyítse az Unió és Szerbia közötti kapcsolatokat, illetve azoknak új lendületet adjon;

    7.

    örömmel veszi tudomásul a Szerbia által a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése terén elért – a Bizottság 2012. évi eredményjelentésében is elismert – eredményeket; emlékeztet arra, hogy Szerbia európai integrációs folyamatban való további előrelépése közvetlenül függ a visszafordíthatatlan reformok folytatásától és a Tanács által kitűzött feltételek teljesítésétől; hangsúlyozza a végrehajtás kiemelt fontosságát;

    8.

    sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Belgrád és Pristina között magas szinten folytatott párbeszéd 9. fordulója a szerb önkormányzatok közösségének hatásköre tekintetében átfogó megállapodás nélkül zárult; a lezáratlan kérdések kölcsönösen elfogadható és fenntartható, mielőbbi megoldása érdekében mindkét felet a tárgyalások folytatására és intenzitásuk fokozására hívja fel; hangsúlyozza, hogy a viszonyok rendezése Szerbia és Koszovó érdeke is, és az európai integrációs folyamat akadályozásának megszüntetése szempontjából létfontosságú; felhívja mindkét felet az eddig elért megállapodások maradéktalan végrehajtására; örömmel veszi tudomásul a szerb és koszovói miniszterelnök, Ivica Dačić és Hashim Thaçi közötti találkozókat, mivel ezek alapvetően fontos lépések szerbek és koszovóiak közötti megbékélés és a Szerbia és Koszovó közötti viszonyok rendezése érdekében; elismeri az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton kezdeményező és vezetői szerepét a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd elősegítésében; bízik benne, hogy további területeken, például a telekommunikáció és az energiaügy területén is előrelépések történnek, és arra ösztönzi mindkét felet, hogy aktívan vegyék ki részüket az eltűnt személyek ügyének megoldására tett erőfeszítésekből; üdvözli a szerb kormánynak az inkluzív regionális együttműködésről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó utasítását, az egy-egy összekötő tisztviselőnek a belgrádi és a pristinai EU-irodákhoz való kinevezéséről szóló határozatot és az integrált határigazgatási megállapodás aláírását, illetve az annak végrehajtására irányuló első lépéseket; felhívja Belgrádot, hogy folytassa a szoros együttműködést a EULEX-szel a jogállamiság témájában, és fokozza a közös erőfeszítéseket a szervezett bűnözés elleni küzdelemben; arra ösztönzi Szerbiát, hogy maradéktalanul működjön együtt az EULEX különleges vizsgálótestületével (SITF), és segítse annak munkáját;

    9.

    hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szerb és koszovói parlament és civil társadalom bevonását a párbeszéd folyamatába; hangsúlyozza, hogy a párbeszéd eredményeit átlátható és következetes módon kell kommunikálni mind a szerb, mind a koszovói közvélemény felé a folyamat hitelességének és közvélemény általi támogatásának erősítése érdekében; kéri, hogy adott esetben adjanak ki közös közleményeket és tartsanak nyilvános konzultációt a párbeszéd keretében megvitatandó kérdésekről, és hogy az elért megállapodásokat ne csupán angol, hanem szerb és albán nyelven is tegyék közzé;

    10.

    ismét hangsúlyozza, hogy Koszovó vagy a Nyugat-Balkán bármely más országának felosztása ellentétes az európai integráció szellemével; kéri a szerb állam által Észak-Koszovóban fenntartott párhuzamos intézmények megszüntetését, különösen a biztonsági szolgálatok és az igazságügyi szervek kivonását; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani a régió társadalmi-gazdasági fejlődését; ismételten hangsúlyozza, hogy a gazdasági támogatásnak teljes mértékben átláthatóknak kell lennie, különösen az észak-koszovói iskolák és kórházak finanszírozása tekintetében; hangsúlyozza, hogy mind a szerb, mind a koszovói hatóságoknak továbbra is tenniük kell valamennyi kisebbség védelmének biztosítása és a szélesebb társadalmi integrációja érdekében;

    11.

    örömmel veszi tudomásul, hogy Szerbia együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel, és ennek eredményeképpen valamennyi, háborús bűnökkel gyanúsított személyt átadják a hágai törvényszéknek, hogy perüket ott folytassák le; ösztönzi a törvényszékkel való további együttműködést; egyetért a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék főügyészének többszöri felhívásával arra vonatkozóan, hogy alapos vizsgálatot kell folytatni azon személyek ellen, akik tagjai voltak a szökevények hosszan tartó szabadlábon maradását elősegítő hálózatnak, különösen a katonai és polgári biztonsági szolgálatokon belül, és őket bíróság elé kell állítani; megállapítja, hogy folyamatosan haladnak az országban elkövetett háborús bűncselekmények bírósági eljárásai, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy határozottabb fellépésre van szükség az eltűnt személyek ügyében; továbbá felszólítja a hatóságokat, hogy gondoskodjanak a tanúvédelmi program hitelességéről és szakmaiságáról, valamint biztosítsanak megfelelő forrásokat annak érdekében, hogy a bírói testület eredményesen folytathassa a háborús bűntettek ügyében indított eljárásokat; felhívja a figyelmet arra, hogy a volt rendőrtisztek közül sokan nem választották a tanúvédelmi programot, annak jelentős hiányosságai miatt;

    12.

    felhívja a szerb hatóságokat és politikai vezetőket, hogy tartózkodjanak az olyan kijelentésektől és tettektől, amelyek megkérdőjelezik a törvényszék tekintélyét és feddhetetlenségét, és kéri Szerbiát, hogy ígéretéhez híven maradjon következetesen elkötelezett a nyugat-balkáni regionális együttműködés és megbékélés ügye mellett, annak ellenére, hogy a szerb közvélemény a Gotovina, Markač és Haradinaj elleni perekben született felmentő ítéleteket követően kifejezésre juttatta csalódottságát; örömmel veszi tudomásul, hogy Szerbia és Bosznia–Hercegovina aláírta a háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás elkövetőinek bíróság elé állításában való együttműködésről szóló jegyzőkönyvet;

    13.

    hangsúlyozza, hogy a hatóságok részéről további erőfeszítésekre van szükség a konfliktusokkal összefüggésben Szerbiában és a Nyugat-Balkánon másutt is elkövetett szexuális erőszak túlélőinek való igazságszolgáltatás érdekében;

    14.

    üdvözli a kormány korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránti kötelezettségvállalását, mivel ez alapvetően fontos Szerbia uniós integrációja szempontjából; fontosnak tartja a független intézmények – különösen a korrupció elleni ügynökség és a korrupció elleni ügyészi hivatal – megerősítését a korrupció elleni küzdelemben, valamint az ügynökségek közti koordináció javítását; felhívja a hatóságokat, hogy véglegesítsék a 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó, korrupció elleni nemzeti stratégiát és a hozzá tartozó cselekvési tervet, és biztosítsák, hogy a korrupció elleni ügynökség független szervként fontos szerepet játsszon végrehajtásukban; hangsúlyozza, hogy a politikai szándék alapvetően fontos a magas szintű korrupciós ügyekben – köztük a 24 vitatott privatizációs ügyben – folytatott vizsgálatok és a hozott ítéletek sikere szempontjából, és reményét fejezi ki, hogy az első miniszterelnök-helyettes különleges és kezdeményező szerepe meghozza a várt eredményeket;

    15.

    tudomásul veszi, hogy Szerbia új stratégiát dolgoz ki az igazságügyi reformra vonatkozóan, és támogatja a teljes igazságügyi rendszer hatékonyságának és függetlenségének javítását célzó, új bírósági rendszer megalkotására irányuló erőfeszítéseket; örömmel veszi tudomásul, hogy a kormány elkötelezett az igazságszolgáltatás reformjában tapasztalható hiányosságok kiküszöbölése mellett, és különösen annak biztosítása révén, hogy a jogi keret ne adjon lehetőséget nem helyénvaló politikai befolyásolásra, valamint fellépve a parlament bírák és ügyészek kinevezésére vonatkozó hatáskörével kapcsolatos ügyekben, valamint az ellen, hogy politikai tisztviselők közvetlenül részt vegyenek a Bírói Főtanács és az Állami Ügyészi Tanács munkájában; hangsúlyozza, hogy egyértelmű és átlátható értékelési kritériumokat kell elfogadni a bírák és ügyészek kinevezésére vonatkozóan, melyek biztosítani fogják a kinevezettek függetlenségét és szakmaiságát; hangsúlyozza továbbá, hogy szükség van a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban lévő intézkedések végrehajtására az egyre növekvő ügyhátralék csökkentése érdekében; megjegyzi, hogy továbbra is az igazságügyi minisztérium felelős a tőkekiadásokért, és hogy ez tovább korlátozhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét; felhívja a kormányt, hogy a reform gyorsasága helyett inkább annak minőségére összpontosítson, és hasznosítsa a külföldről rendelkezésre álló technikai szakértelmet; hangsúlyozza továbbá, hogy a jogszabályok jelentős változásai miatt a bíráknak és ügyészeknek bevezető és folyamatos szakmai képzést kell nyújtani;

    16.

    ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van az ügyészek és a rendőrség folyamatos és átfogó képzésére az összetett, és különösen a pénzügyi vizsgálatok terén, rámutat, hogy a rendszerszintű korrupció elleni küzdelem kulcsa a politikai pártok, a magánérdekek és az állami vállalatok közötti kapcsolatok megszüntetésében rejlik; különösen felhívja a figyelmet arra, hogy a politikai pártok finanszírozását átláthatóvá kell tenni, és hozzá kell igazítani az uniós normákhoz; felhívja a hatóságokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a politikai pártok támogatásáról szóló törvényt; fenntartja, hogy az ártatlanság vélelmének elvét nem veszélyeztetheti a korrupció elleni küzdelem; hangsúlyozza, hogy az informátorokra alapvető szükség van a korrupció megállítása érdekében; ezért felhívja a kormányt, hogy fogadjon el és alkalmazzon szabályokat az informátorok védelmére, és aktívan ösztönözze az embereket a korrupció bejelentésére minden szinten; felhívja a figyelmet arra, hogy a hatóságoknak és a médiának egyaránt feladata a közvélemény hiteles tájékoztatása a folyamatban lévő korrupciós vizsgálatokról, ami az igazságszolgáltatás és a rendőrség szakszerű munkájának szükséges feltétele;

    17.

    erősebb politikai elköteleződést kér a közigazgatás reformja iránt, különösen a jogszabályi keret megalkotása és nemzetközi normákhoz való teljes hozzáigazítása terén;

    18.

    tudomásul veszi az új kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy foglalkozzon az Európai Parlamentnek a büntető törvénykönyv 359. cikke azonnali felülvizsgálatára való felszólítással kapcsolatos aggályaival, azonban aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ugyanezt a rendelkezést belefoglalták a büntető törvénykönyv 234. cikkébe; hangsúlyozza, hogy a büntető törvénykönyv új, 234. cikkének új rendelkezései nem alkalmazhatók sem a magántulajdonban lévő bel- vagy külföldi cégek tulajdonosaira, sem a Szerbián kívüli külföldi vállalatok felelős személyeire, és felhívja a hatóságokat, hogy szüntessék meg az e személyek ellen folyó büntetőeljárásokat; hangsúlyozza, hogy ezt a megközelítést kell alkalmazni a meglévő esetek egyedi átsorolására is, valamint hogy minél hamarabb meg kell oldani azon eseteket is, amelyek vonatkozásában az eszközöket méltánytalanul befagyasztották, mivel azok tovább súlyosbítják Szerbia gazdasági helyzetét;

    19.

    aggodalommal tölti el a Vajdaság autonómiájával kapcsolatos jogi és politikai bizonytalanság, valamint a központi és a tartományi hatóságok közötti egyre növekvő politikai feszültség, amely azt követően alakult ki, hogy a vajdasági parlament szavazni kívánt a tartomány autonómiájáról szóló nyilatkozatról; bizonytalanság, felhívja a szerb kormányt, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot, és mondjon le a központosító intézkedésekről, valamint hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az autonóm tartomány kormányával olyan megoldások érdekében, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiság és a szubszidiaritás elveit; emlékezteti a feleket, hogy az alkotmány értelmében az autonóm tartomány finanszírozásáról szóló törvényt 2008 végéig el kellett volna fogadni; ezért ösztönzi a kormányt, hogy ezt a törvényt minden további késlekedés nélkül dolgozza ki és nyújtsa be a parlamentnek, mivel arra Szerbiában a demokrácia és a jogállamiság működése érdekében szükség van;

    20.

    ismételten felhív a vagyoni eszközök indokolatlan befagyasztásával, a személyeket és magánvállalataikat terhelő adók helytelen megemelésével és visszamenőleges alkalmazásával kapcsolatos ügyek felülvizsgálatára; felhívja az igazságügyi minisztériumot és az alkotmánybíróságot, hogy azonnal törölje el „a különleges előnyök kihasználásával szerzett többletnyereséget és tulajdont terhelő egyszeri adó megállapításáról szóló törvény” szelektív alkalmazását, valamint más adótörvények rendelkezéseit, melyek lehetővé teszik aránytalanul magas összegű bírságok kiszabását, ami csődhöz vezet az adóügyi eljárásban hozott jogerős bírósági határozathozatal előtt; felhívja a szerb hatóságokat, hogy nyújtsanak méltányos jóvátételt az érintett magánszemélyeknek és magánvállalatoknak;

    21.

    aggályainak ad hangot az ellentmondásos jogalkotási kezdeményezések, például a nemzeti bankról szóló törvény 2012. augusztusi módosítása miatt, amely megszünteti a banknak a kormány illetéktelen befolyásától való függetlenségét és autonómiáját; hangsúlyozza, hogy a koppenhágai politikai kritériumok között szerepel az állami intézmények függetlensége; örömmel veszi tudomásul a nemzeti bankról szóló törvény ezt követő, 2012 novemberében elfogadott módosításait, melyek összhangban állnak az Európai Bizottság ajánlásaival, és céljuk biztosítani a nemzeti bank munkájának jobb folytonosságát, valamint csökkenteni a kormányváltások hatását a bank elnökének kinevezésére;

    22.

    ismételten felszólítja a hatóságokat, hogy folytassák az egykori kommunista titkosszolgálatok hagyatékának felszámolására irányuló erőfeszítéseiket Szerbia demokratizálásának egyik elemeként; emlékeztet annak fontosságára, hogy folytassák a nemzetbiztonsági ágazat reformját, növelve a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti parlamenti felügyelet és ellenőrzést, illetve megnyitva a nemzeti levéltárat, különösen az egykori hírszerző ügynökség, az UDBA dokumentumait a nyilvánosság előtt; arra ösztönzi a hatóságokat, hogy segítsék elő az azon archívumokhoz való hozzáférést, amelyek a volt jugoszláv tagköztársaságokat érintik, és kérésre juttassák vissza azokat az adott kormányokhoz;

    23.

    örömmel állapítja meg, hogy növekszik a biztonsági szolgálatok polgári ellenőrzése; megállapítja azonban, hogy az általános jogi keret nem következetes, és jobban hozzá kellene igazítani az európai normákhoz; aggodalmának ad hangot a nem engedélyezett felügyeletek számának emelkedése miatt; felhívja a hatóságokat, hogy fogadjanak el átfogó és korszerű jogszabályokat a polgári és katonai biztonsági szolgálatok polgári ellenőrzésének egyértelmű meghatározása céljából; megállapítja, hogy a biztonsági szolgálatok hatáskörét meghatározó jelenlegi jogi keret félreérthetősége lehetőséget ad a nem helyénvaló politikai befolyásra, és aláássa az ország valódi jogállamiságának megteremtésére irányuló erőfeszítéseket;

    24.

    aggodalmának ad hangot a különösen Kragujevac, Vranje and Leskovac városokban előforduló rendőri brutalitásra és hivatali visszaélésre vonatkozó ismételt állítások miatt; emlékeztet arra, hogy az állami intézmények függetlensége és szakmaisága szerepel a koppenhágai kritériumok között; felhívja a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a rendőrségi iránti közbizalom helyreállítása érdekében, és az állítólagos incidensek elkövetői ellen emeljenek vádat;

    25.

    hangsúlyozza, hogy független felügyelet létrehozására van szükség és kapacitásfejlesztésre a közbeszerzések, az állami vállalatok irányítása, a privatizációs eljárások és közkiadások terén jelentkező törvénysértések és összeférhetetlenségek korai felismerésére, mivel jelenleg leginkább e területeket veszélyezteti a korrupció; aggodalmának ad hangot az ajánlattevők jogainak védelméért felelős bizottság megalakulásában tapasztalható eljárásbeli hiányosságok miatt; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzésekkel foglalkozó független szabályozók esetében a legmagasabb szintű feddhetetlenségi követelményeknek kell eleget tenni, mivel e terület bizonyul a korrupció fő forrásának az országban;

    26.

    örömmel veszi tudomásul, hogy Szerbia erőfeszítéseket tesz a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemben, és azt, hogy e tevékenységet bűncselekménnyé nyilvánították a büntető törvénykönyv módosításával;

    27.

    megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) jól működik Szerbiában; hangsúlyozza az Európai Bizottság által 2012. decemberében Szerbia számára az európai reformokat tartalmazó ütemterv végrehajtására tett erőfeszítések támogatása céljából elkülönített pénzeszközök fontosságát; hangsúlyozza, hogy a támogatást az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának növelésére, a menekültügyi kapacitások fejlesztésére, valamint a szervezett bűnözés, többek között az emberkereskedelem és a korrupció elleni küzdelemre kell fordítani; arra ösztönzi mind a kormányt, mind az Európai Uniót, hogy tegyék egyszerűbbé az IPA-finanszírozáshoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokat azzal a céllal, hogy a támogatáshoz kisebb és nem központosított kedvezményezettek is könnyebben hozzáférhessenek; hangsúlyozza, hogy az EU többéves pénzügyi keretének közelgő felülvizsgálatakor fenn kell tartani az előcsatlakozási támogatások megfelelő szintjét;

    28.

    azt ajánlja, hogy a kárpótlási törvény módosításával szüntessék meg a természetbeni kárpótlás előtt álló eljárási és jogi akadályokat;

    29.

    megjegyzi, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés széles körben elterjedt a régióban, és felszólít regionális stratégia kialakítására, valamint valamennyi ország fokozott együttműködésére e súlyos problémák elleni hatékony fellépés céljából;

    30.

    úgy véli, hogy a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetről szóló részének korai megkezdése jó hatással lenne a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre és a jogállamiság megszilárdítására; e tekintetben arra ösztönzi a hatóságokat, hogy mutassanak fel kézzelfogható eredményeket az igazságszolgáltatás, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, és hiteles eredményeket a magas szintű korrupciós ügyekben;

    31.

    emlékeztet arra, hogy az erős, professzionális és független média a demokratikus rendszer alapvetően fontos eleme; felhívja a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a 2011 októberében elfogadott médiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtását; mélységes aggodalom tölti el a – különösen a korrupciós és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben vizsgálódó – újságírók elleni folyamatos erőszak és fenyegetések miatt; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos az 1990-es és 2000-es években meggyilkolt újságírókkal kapcsolatos ügyek felderítése, ami tanúbizonyságul szolgálhat arról, hogy az új kormány elkötelezett a jogállamiság és a médiaszabadság biztosítása mellett; aggodalmát fejezi ki a médiaszektor ellenőrzésére és befolyásolására tett kísérletek miatt, és felszólítja a hatóságokat, hogy biztosítsák a média politikai nyomástól való függetlenségét annak érdekében, hogy az újságírók biztonságos környezetben, hatékonyan és az öncenzúra kényszere nélkül végezhessék munkájukat; hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni a médiatulajdon koncentrációja és a média terén az átláthatóság hiánya ellen, valamint biztosítani kell a – korábban néhány gazdasági és politikai szereplő által uralt – reklámpiachoz, illetve a hirdetésekre és promócióra költött közpénzek folyósításához való egyenlő hozzáférést; felkéri az újságírókat az etikai kódex tiszteletben tartására; megállapítja, hogy továbbra is kevesen rendelkeznek internet-hozzáféréssel, elismeri az internet médiaszabadság szempontjából fennálló jelentőségét, valamint arra ösztönzi a hatóságokat, hogy növeljék maximálisra az e téren tett erőfeszítéseiket; megállapítja, hogy a választási kampány idején sugárzott médiatudósításokból hiányzott az analitikus szempont, ami rávilágít a médiatulajdonnal kapcsolatos kérdések tisztázásának szükségességére; üdvözli, hogy a stratégia tiszteletben tartja a kisebbségek nyelvén megszólaló médiával kapcsolatos alkotmányos jogokat, és hangsúlyozza, hogy a regionális közrádió és -televízió üzemeltetéséhez való jognak a Vajdaságban is érvényesülnie kell;

    32.

    üdvözli a független szabályozó szervek szerepét az országban működő intézmények hatékonyságának és átláthatóságának növelésében; sürgeti a hatóságokat, hogy a jogrendszer koherenciájának és a jogi előírások kiegyensúlyozott alkalmazásának biztosítása terén tegyenek lépéseket a lehető legmagasabb normák elérése érdekében; különös elismeréssel nyugtázza az ombudsman, valamint a lakosság szempontjából fontos információkért és a személyes adatok védelméért felelős biztos által végzett munkát; arra sürgeti a hatóságokat, hogy az Állami Számvevőszék, a Versenyvédelmi Bizottság, a Közbeszerzési Hivatal és az ajánlattevők jogainak védelméért felelős bizottság számára biztosítson megfelelő pénzügyi, adminisztratív és hivatali kapacitásokat feladataik ellátásához; felhívja a hatóságokat, hogy járjanak el a Korrupcióellenes Tanács következtetéseinek szellemében, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nyilvánosság tudatára ébredjen a magasabb szinten folyó korrupciós tevékenységnek; sürgeti a hatóságokat, hogy fokozzák a független szabályozó testületek ajánlásainak a betartását, és biztosítsák a Köztársasági Rádió- és Televízió-ügynökség függetlenségét és világi jellegét; megismétli, hogy a független szabályozó testületek léte alapvetően fontos a rendszerszintű korrupció elleni küzdelem sikerre viteléhez, és ezek központi elemét alkotják a fékek és ellensúlyok rendszerének, melyre a kormányzat hatékony ellenőrzése érdekében van szükség;

    33.

    hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a diszkrimináció összes, bármelyik kiszolgáltatott csoportra – különösen a kisebbségekre, a romákra, a nőkre, az LMBT-személyekre és a fogyatékossággal élőkre irányuló formája ellen; felhívja a hatóságokat, hogy a diszkrimináció elleni jogszabályokat minél hamarabb igazítsák az uniós vívmányokhoz, különös tekintettel a vallási intézmények számára biztosított kivételekre, a fogyatékossággal élő munkavállalók számára megfelelő körülmények biztosítására irányuló kötelezettségre, a közvetett diszkrimináció meghatározásaira, és a nem kormányzati szervezetek által a bírósági eljárásokban betöltött szerepre; sajnálattal állapítja meg, hogy nem jött létre a diszkriminációval kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó bűnvádi eljárások és jogerős ítéletek kimutatása; felhívja a politikai vezetőket, hogy tevékenyen vegyenek részt a – különösen a romákkal, a nőkkel, a fogyatékossággal élőkkel és az LMBT-személyekkel szembeni – toleranciát népszerűsítő kampányokban; üdvözli az ombudsman és az esélyegyenlőségi biztos által ezen értékeknek a szerb társadalomban történő támogatása céljából végrehajtott pozitív lépéseket;

    34.

    megállapítja, hogy a nők fontos szerepet játszanak a szerb társadalom változására irányuló törekvésekben; elismeri, hogy a 2012. évi választások után javult a nők képviselete a parlamentben; üdvözli, hogy a 250 képviselői helyből 84-et nők töltenek be; ugyanakkor ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a nők egyenlő képviseletének biztosítása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy a nők továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a munkaerőpiacon és a társadalom egyéb területein, és még nincsenek teljes mértékben jelen az ország politikai életében, beleértve a kormányzati pozíciókat; aggasztja, hogy bár a diszkrimináció elleni küzdelmet és a nemek közötti egyenlőséget tekintve mind a jogalkotó, mind a végrehajtó szervek működőképesek, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség kérdésében nem történt előrelépés; megállapítja, hogy a legfőbb kihívást továbbra is a meglevő jogszabályok tényleges végrehajtása és az igazgatási képességek folyamatos erősítése jelenti, és sürgeti a szerb hatóságokat, hogy e téren fokozzák erőfeszítéseiket;

    35.

    üdvözli, hogy Szerbia aláírta az Európa Tanács nőkkel szembeni, illetve a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló egyezményét; rávilágít az egyezmény gyors végrehajtásának és megfelelő érvényesítésének fontosságára, mivel a nők elleni erőszak továbbra is aggodalomra okot adó terület;

    36.

    felhívja a hatóságokat, hogy összpontosítsanak azokra a politikákra, amelyek révén csökkenthető a munkanélküliség és a szegénység, valamint a diszkrimináció a fogyatékossággal élők körében;

    37.

    aggasztja az erőszakos garázda bandák által a szerbiai jogállamiságra és közbiztonságra jelentett veszély, különösen azután, hogy a kormány a 2012. októberi belgrádi méltóság menete betiltása kapcsán kijelentette: nem képes az említett csoportokat ellenőrzése alatt tartani; felhívja Szerbia kormányát, hogy valamennyi érintett kormányzati és biztonsági szerv bevonásával haladéktalanul indítson egyeztetett fellépést annak érdekében, hogy az említett csoportok a jövőben ne jelentsenek veszélyt, és hogy az e csoportok tagjai által elkövetett bármiféle erőszakos vagy bűnös cselekmény esetében bűnügyi vizsgálat induljon ellenük;

    38.

    ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy garantálják a nők emberi jogaiért küzdők (WHRD) biztonságát, aggódva amiatt, hogy 2012-ben még mindig napirenden van nem utolsósorban az LMBT-személyek jogaiért küzdő, illetve a múlttal való szembenézést hirdető aktivisták elleni gyűlöletbeszéd, fenyegetés és fizikai agresszió;

    39.

    hangsúlyozza, hogy szükség van a gyűlöletbeszéd szisztematikus büntetésére, továbbá az is fontos, hogy a kormány elítélje a hivatalnokok szájából elhangzó gyűlöletbeszédet;

    40.

    elítéli a kormány azon döntését, amellyel betiltotta a 2012. október 6-ra tervezett belgrádi méltóság menetét, és felhívja a szerb hatóságokat, hogy dolgozzák ki és hajtsák végre az LMBT-jogokra vonatkozó ismeretek és felfogás szélesítését, a homofóbia elleni küzdelemre vonatkozó és a biztonság javítását célzó cselekvési tervet annak érdekében, hogy 2013-ban és a rá következő esztendőkben a méltóság menetére vagy más hasonló kezdeményezésre szabadon, eredményesen és biztonságos körülmények között sor kerülhessen; felhívja a hatóságokat, hogy tanúsítsanak nagyobb elkötelezettséget a gyülekezési szabadság iránt, különösen a szélsőjobboldali szervezetek, valamint a szervezett bűnözéshez szorosan kötődő informális sportrajongói szervezetek tényleges betiltása révén; üdvözli e tekintetben, hogy az Alkotmánybíróság ítéleteivel két ilyen szervezetet betiltott;

    41.

    örömmel veszi tudomásul a nemzeti, etnikai és kulturális kisebbségekre vonatkozó jogi keret hatálybalépését; hangsúlyozza azonban, hogy egész Szerbiában további erőfeszítések szükségesek a jogszabályok tényleges végrehajtásához; felhívja a hatóságokat, hogy kezeljék az ismert hiányosságokat, különös tekintettel a kisebbségek közigazgatáson, igazságszolgáltatáson és rendőrségen belüli méltányos képviseletével kapcsolatosakat; hangsúlyozza, hogy következetes és gyors intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy állami és tartományi szinten is biztosítható legyen a minőségi oktatáshoz való hozzáférés a kisebbségek nyelvein, ami elengedhetetlen az etnikai és kulturális azonosság megőrzéséhez, továbbá biztosítani kell minden szükséges tankönyvet és egyéb oktatási anyagot; felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a kisebbségi tanácsok megkapják a szükséges költségvetési támogatásokat; felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse szoros figyelemmel Szerbia e téren kifejtett erőfeszítéseit;

    42.

    sajnálattal állapítja meg, hogy a Nemzeti Kisebbségek Köztársasági Tanácsa 2009 óta szünetelteti tevékenységét; felhívja a hatóságokat, hogy jóindulatúan könnyítsék meg a Bosnyák Nemzeti Tanács létrejöttét és az ország két iszlám közösségének integrációját; felhívja a figyelmet arra, hogy a Szandzsák, valamint Dél- és Kelet-Szerbia – ahol jelentős számú a kisebbségi lakosság – gazdaságilag fejletlen régiók, ami a hatóságok részéről további erőfeszítéseket tesz szükségessé a nagyarányú munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében; újólag felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekről szóló, Románia és Szerbia kormánya által 2012. március 1-jén Brüsszelben aláírt jegyzőkönyv végrehajtásának fontosságára; felhívja a szerbiai hatóságokat valamennyi, így a roma, bosnyák, albán és bolgár – a gazdaság lelassulásától aránytalanul sújtott – kisebbség helyzetének javítására; valamint arra, hogy biztosítsák a kisebbségek védelméről szóló jogi keret következetes alkalmazását Szerbiában, különösen az oktatás, a nyelv és a kulturális jogok területén; sajnálatát fejezi ki a közelmúltban történt vajdasági incidensek miatt, amelyek során etnikai kisebbségek elleni támadásokra került sor; ezért kéri a hatóságokat, különös tekintettel a rendfenntartó erőkre, hogy vizsgálják meg az ehhez kapcsolódó esetek valamennyi részletét;

    43.

    megállapítja, hogy a 2011. évi népszámlálás eredményeit jelentős késedelemmel tették közzé, és megállapítja azt is, hogy a népszámlálást széles körben bojkottálta a dél-szerbiai albán nyelvű lakosság, és felhívja a – elsősorban helyi szintű – szerb hatóságokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy az említett bojkottra való hivatkozással hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak az albán anyanyelvű személyekkel szemben;

    44.

    hangsúlyozza, hogy javítani szükséges a roma népesség helyzetét; elismeri, hogy bizonyos előrelépés tapasztalható, így növekedett a roma gyermekek beiskolázási aránya, és intézkedések történtek társadalmi integrációjuk javítására, például a jogi szempontból láthatatlan személyek nyilvántartásba vételének támogatásával; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a romák társadalmi-gazdasági helyzetének javítása érdekében összefogottabb és célzottabb erőfeszítésekre van szükség, többek között a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere révén; aggodalmának ad hangot a folytatódó, különösen a roma nőket sújtó súlyos diszkrimináció, társadalmi kirekesztés, kényszerű kirekesztődés és magas munkanélküliségi arány miatt; továbbá megjegyzi, hogy az uniós jogrenddel teljes mértékben harmonizált antidiszkriminációs törvényre van szükség;

    45.

    üdvözli, hogy fontos intézkedésekre került sor az inkluzív oktatás megvalósítása érdekében, melynek eredményeképpen jelentősen növekedett az alapfokú oktatásban részesülő roma gyermekek aránya, és ma már három roma gyermekből kettő – a négy évvel ezelőttihez képest majd kétszer annyi – el is végzi az alapfokú iskolát; továbbra is aggasztja a roma gyermekek tartósan alacsony arányú részvétele a középfokú oktatásban, és hogy a roma gyerekek 70 %-a egyáltalán nem jár iskolába; felhívja Szerbia kormányát annak biztosítására, hogy valamennyi roma gyermek és fiatal számára egyenlő, illetve második esély is kínálkozzék az oktatásban való részvételre; hangsúlyozza, hogy a kisgyermekek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférése különösen fontos a hátrányos helyzetű gyermekek esetében, és hozzájárul a szegénység és a társadalmi kirekesztődés nemzedékeken átívelő folyamatának megtöréséhez; aggodalommal állapítja meg, hogy a kisgyermekeket aránytalanul érintik a gazdasági válság hatásai, ami abban is megnyilvánul, hogy 2008 és 2010 között tragikus mértékben megnőtt az abszolút szegénységben élő gyermekek száma; emlékeztet rá, hogy a gyermekkori szegénység szorosan és egyértelműen együtt jár a gyengébb testi erőnléttel, a kognitív fejlődésben való elmaradással, a rosszabb iskolai teljesítménnyel és a szociális kockázatokkal, ami az igazságügyi rendszer és a szociális védőháló számára magasabb költségekkel jár; felhívja Szerbia kormányát a gyermekkori szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni fellépésre, illetve cselekvésre;

    46.

    ismételten felhívja a szerbiai hatóságokat, hogy a határokon átnyúló együttműködés terén kezdeményezzenek további intézkedéseket a szomszédos uniós tagállamokkal – Bulgáriával, Magyarországgal, Romániával –, így az uniós Duna-stratégia keretében is, többek között a kisebbségek lakta határ menti régiók és területek gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Ribarci–Oltomanci határátkelőnél terminál nyíljon az áruszállító kamionok, illetve az áruk számára;

    47.

    örömmel veszi tudomásul a gyermekgondozási rendszer reformja terén tett előrelépéseket és a 2011. évi szociális jogszabályok végrehajtásának folytatását; aggodalmának ad hangot a gondozásban lévő gyermekek számának növekedése miatt, és különösen amiatt, hogy lassan csökken a fogyatékossággal élő gyerekek száma az intézetekben, valamint a roma gyermekek száma a különleges iskolákban; ezenkívül aggodalmát fejezi ki a fiatalkori bűnözés és a gyermekek elleni erőszak növekedése miatt, és felhívja a hatóságokat, hogy egyenlően védelmezzék a kiszolgáltatott helyzetű – így a roma, az utcán élő és a szegénységtől sújtott – gyermekek jogait;

    48.

    megismétli, hogy a regionális együttműködés központi jelentőségű a nyugat-balkáni országok európai integrációja sikerének szempontjából, mivel eddig arról tanúskodik, hogy a csatlakozni kívánó országok hajlandók és képesek az uniós tagállami kötelezettségek teljesítésére, és az európai integráció továbbvitelében való konstruktív részvételre az uniós intézmények szintjén; örömmel veszi tudomásul a megbékélés érdekében tett erőfeszítéseket, és meggyőződése, hogy Szerbiának továbbra is tevékeny és konstruktív szerepet kell vállalnia a régióban, és tovább kell keresnie annak módját, hogy miképpen ismerheti el a háborús bűntettek valamennyi áldozatának szenvedését, illetve miképpen tarthatja tiszteletben az igazsághoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, beleértve a RECOM létrehozását is; emlékeztet rá, hogy a nemzetek és népek közötti valódi megbékélés, a konfliktusok békés rendezése és az európai országok közötti jószomszédi viszony kialakítása elengedhetetlen a fenntartható békéhez és stabilitáshoz, és jelentős mértékben hozzájárul az igazi európai integrációs folyamathoz; ösztönzi a szerbiai hatóságokat, hogy szorosan működjenek együtt a volt Jugoszlávia országaival a jogi utódlás rendezetlen problémáinak megoldása érdekében;

    49.

    mély sajnálatát fejezi ki Nikolić elnök 2012. júliusi nyilatkozata miatt, amelyben tagadta a srebrenicai népirtást, és sürgeti, hogy a valódi és tartós megbékélés lehetővé tétele érdekében vegye ismét fontolóra kijelentését és szóhasználatát; megismétli, hogy az 1990-es évek konfliktusai során elkövetett háborús bűntettek és emberi jogi sérelmek egyikét sem szabad tagadni, ideértve a srebrenicai népirtást is, amelyet megállapításaiban és ítéleteiben ilyenként ismert el a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék és a Nemzetközi Bíróság;

    50.

    ismételten hangsúlyozza, hogy szilárdan támogatja vízumliberalizációt a nyugat-balkáni országok tekintetében; felhívja Szerbiát és a leginkább érintett uniós tagállamokat, hogy közösen lépjenek fel a csaló menedékkérők ellen; emlékeztet arra, hogy e vízumliberalizáció a legláthatóbb és legkonkrétabb megnyilvánulása az európai integrációs folyamatnak a régióban, és felhívja az említett államokat, hogy tegyenek meg mindent a schengeni országokba való vízummentes utazásokhoz szükséges kritériumok és intézkedések szigorú alkalmazása érdekében; hangsúlyozza, hogy a vízummentesség mellőzése jelentősen visszavetné az annak előnyeit élvező nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát; megállapítja, hogy Szerbiának jobban együtt kell működnie az uniós tagállamok hatóságaival a csaló menedékkérők kérdésében, többek között reformokat kell elfogadnia és végrehajtania a kisebbségek helyzetének javítása végett, amelyeknek tagjai sokszor visszaéltek a vízummentesség és egyes tagállamok menedékjogi politikája nyújtotta előnyökkel; felhívja a csaló menedékkérők beáramlása által leginkább érintett tagállamokat, hogy fogadjanak el megfelelő mechanizmusokat e kérdés kezelésére, mindenekelőtt azzal, hogy „biztonságos származási országoknak” minősítik a nyugat-balkáni országokat; felszólítja ezenkívül az uniós tagállamokat, hogy támogassák Szerbiának a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseit a csaló menedékkérőkkel kapcsolatos emberkereskedelem tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy Szerbia egyre inkább a menedékkérők befogadó országává válik, ezért pedig a menedékjogi kérelmek hatékonyabb kezelésére van szükség az országban; hangsúlyozza, hogy szükségesnek tartja, hogy megfelelően tájékoztassák a polgárokat a vízummentes rendszer korlátairól, hogy megakadályozzanak mindenfajta visszaélést a szabad utazással és a vízumliberalizációs politikával kapcsolatban; megállapítja, hogy ez a liberalizáció egyike az ország Unióhoz való közeledése terén a legutóbbi időben tapasztalt legfontosabb előrelépéseknek, és bármiféle felfüggesztés bizonyosan negatív társadalmi, gazdasági és politikai következményekkel járna;

    51.

    hangsúlyozza az aktív és független civilszervezetek központi szerepét az országban zajló demokratikus folyamatok megszilárdítása és megerősítése terén; nyomatékosítja a civilszervezetekkel való párbeszéd jelentőségét és a civil társadalom szereplőinek alapvető szerepét a párbeszéd és a regionális együttműködés fokozásában;

    52.

    üdvözli a kormány szorosabb együttműködését a nem kormányzati szervezetekkel, ugyanakkor felszólít e szervezetek szélesebb körű bevonására a döntéshozatal – többek között a politikák és jogszabályok megalkotása és a hatóságok tevékenységeinek ellenőrzése – terén; felhívja Szerbia kormányát, hogy a csatlakozási folyamat valamennyi szakaszában működjön együtt a civilszervezetekkel, a nem állami szereplőkkel és a szociális partnerekkel, bizonyítva, hogy elkötelezte magát amellett az elv mellett, miszerint a civil társadalomnak szerepet kell juttatni a politika formálásában, mivel ez alapvető fontosságú a folyamat elszámoltathatóságának és nyitottságának szavatolásához;

    53.

    elsimerését fejezi ki Szerbia kormányának a fegyverek megsemmisítését célzó program folytatásáért; megállapítja, hogy a program sikere fontos tényező az erőszak – még az 1990-es évek háborúskodásaiból örökölt – hagyományának megtörése szempontjából a szerb társadalomban;

    54.

    örömmel veszi tudomásul Ivica Dačić miniszterelnök hivatalos látogatását Bosznia–Hercegovinába és az ország területi integritásának és szuverenitásának hivatalos támogatását; véleménye szerint a Szerbia által a Republika Srpska hatóságaival fenntartott közvetlen kapcsolatoknak összhangban kell állniuk e kinyilvánított támogatással, és nem –áshatják alá Bosznia–Hercegovina területi integritását, szuverenitását, hatásköreit, valamint az állam intézményeinek hatékony működését; ezzel összefüggésben felszólítja a szerb hatóságokat, hogy tevékenyen támogassanak minden olyan szükséges alkotmányos változtatást, amely elősegítené, hogy a boszniai állami intézmények nagyszabású reformokat hajthassanak végre az európai integrációs folyamat során;

    55.

    üdvözli a Bulgáriával fenntartott jószomszédi kapcsolatokról szóló szerződés megkötésére irányuló tárgyalások megindításának gondolatát, és reméli, hogy ennek eredményeképpen az eddigieknél pozitívabb fejleményekre kerül majd sor a régióban;

    56.

    ösztönzi a horvátországi és szerbiai politikai vezetőket, hogy tegyenek erőfeszítéseket egymással fenntartott kapcsolataik javítása érdekében; e tekintetben támogat minden olyan kezdeményezést, amelynek eredménye az együttműködés bővítése és a megbékélés lehet a két ország között; hangsúlyozza a jószomszédi kapcsolatok fontosságát az európai integrációt tekintve, és arra ösztönzi mindkét ország hatóságait, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az eltűnt személyek ügyének megoldása érdekében; felhívja mindkét kormányt a határokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések megoldására és a menekültek hazatérésének aktív támogatására;

    57.

    örömmel veszi tudomásul, hogy javult Montenegró és Szerbia kapcsolata; szorosabb együttműködésre szólít fel kormányaik között az Unióval kapcsolatos reformok tekintetében, különösen a jogállamiság terén fennálló problémák közös megoldására tett erőfeszítések tekintetében; mindkét kormányt arra ösztönzi, hogy fokozzák a fennmaradó határkérdések rendezésére irányuló erőfeszítéseiket;

    58.

    örömmel veszi tudomásul a Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött, az állampolgárok szabad mozgásáról szóló megállapodást, azon megállapodásokon túlmenően, amelyeket Szerbia a korábbiakban már aláírt; tudomásul veszi és üdvözli Nikolić elnök ajánlatát, hogy a megoldás érdekében közvetítést vállalna a két ország ortodox egyházai között régóta fennálló vitában, az egyház és az állam különállása elvének teljes körű tiszteletben tartásával; felkéri mindkét kormányt, hogy nyissanak meg több ellenőrzőpontot a gyors határátkelés lehetővé tétele érdekében a határ menti területek helyi lakossága számára;

    59.

    örömmel veszi tudomásul a szarajevói folyamatban tett előrelépést és benne Szerbia aktív részvételét; üdvözli a 2012 áprilisában Szarajevóban megrendezett nemzetközi adományozói konferencia eredményét, amelyen Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró és Szerbia megállapodtak a közös regionális lakásprogramról; erőteljesen támogatja a programot és ösztönzi az országok közötti, arra irányuló együttműködést, hogy megoldásokat találjanak a menekültek és a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek problémájára a régióban; valamennyi felet felhívja, hogy a programot indokolatlan késedelem nélkül hajtsák végre;

    60.

    sürgeti Szerbiát, hogy tartsa tiszteletben Koszovó területi integritását, és találjon megoldást valamennyi kétoldalú vitás kérdésre, párbeszédet folytatva Pristinával a jószomszédi viszony és a kölcsönös megértés európai szellemében;

    61.

    megállapítja, hogy súlyos gazdaságpolitikai kihívásokkal kell szembenézni; hangsúlyozza, hogy a magas munkanélküliség és az infláció nekilódulása miatt szükség van a vállalkozási környezet javítására; megállapítja, hogy az újabb megszorító intézkedések önmagukban nem, csak növekedést ösztönző politikával együtt lehetnek hatékonyak;

    62.

    ösztönzi Szerbiát, hogy fordítson nagyobb figyelmet a vállalkozási környezet további javítására, különösen a magánosításhoz kapcsolódó eljárások és a közbeszerzések terén;

    63.

    üdvözli a megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési terv ismertetését, amelynek célja olyan konkrét intézkedések meghozatala, amelyek révén Szerbia reményei szerint megvalósítható az ország által az Energiaközösségről szóló szerződés keretében tett kötelezettségvállalás, miszerint 2020-ra megújuló energiaforrásokból fogja fedezni teljes energiafogyasztása 27 %-át;

    64.

    újfent felhívja a figyelmet a történelmi megbékélés fontosságára az 1941–1948-as rémtettekkel kapcsolatban, továbbá hangsúlyozza mind a magyar, mind a szerb elnök eziránti elkötelezettségének fontosságát;

    65.

    a Magyar-Szerb Történész Vegyes Bizottság működésének kétéves történetét előremutató lépésnek tartja a történelem során megélt traumákra vonatkozó kölcsönös megértés és megbékélés folyamatában, és sürgeti a hatóságokat, hogy Szerbia valamennyi szomszédjával kapcsolatban fontolják meg a modell bevezetését;

    66.

    üdvözli a Szerbia és Horvátország külügyminiszterei között létrejött azon megállapodást, hogy közös vegyes bizottságot hoznak létre a két ország közötti lezáratlan kérdések megoldására, ideértve a népirtásra vonatkozóan a két ország által egymás ellen felhozott vádakat is; úgy véli, hogy ez jelentős előrelépést jelent az egész régió számára az európai uniós integráció felé vezető úton; ezzel kapcsolatban arra kéri a Tanácsot, hogy tegyen lépéseket, és erősítse meg az EU által finanszírozott, határokon átnyúló közös projekteket annak érdekében, hogy továbbfejlessze a jószomszédi viszonyt és javítsa a regionális együttműködést;

    67.

    felhívja Szerbia kormányát – amely 2013 januárjában átveszi az Energiaközösség elnökségét –, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa által 2012. október 18-án Budvában elfogadott energiastratégia összhangba kerüljön az uniós környezetvédelmi normákkal és éghajlat-politikai célkitűzésekkel, egyidejűleg biztosítva valamennyi érdekelt fél – beleértve a civil társadalom szervezeteit is – számára a részvétel lehetőségét a konzultációs folyamatban;

    68.

    kéri a Bizottságot, hogy terjessze ki a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervet, hogy az magában foglalja az Energiaközösség országait, mivel ezek az országok, akárcsak az EU a villamos energia és a gáz teljesen integrált belső piacának megvalósítására törekednek, és az EU energiaügyi vívmányait alkalmazzák;

    69.

    felhív a fenntartható gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a munkahelyteremtés biztosítását célzó gazdaságpolitikák előmozdítására; további erőfeszítésekre hív fel a kkv-k működésének megkönnyítése érdekében, melyeknek köszönhetően növekedhetnek a jövedelmek és – különösen a fiatalok körében – csökkenhet a munkanélküliség magas szintje, valamint bővülhetnek a finanszírozáshoz való hozzáférési lehetőségek; emlékeztet arra, hogy az állami és magánmonopóliumok megléte súlyosan hátráltatja a nyitott piacgazdaságra való áttérést, és felkéri a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket felszámolásuk céljából;

    70.

    felhívja a figyelmet az államadósság szintjének jelentős emelkedésére, valamint a munkanélküliek magas arányára; ösztönzi a kormányt, hogy vezessen be a költségvetési hiány csökkentésére alkalmas intézkedéseket, és dolgozzon ki a leginkább érintett társadalmi csoportokra és a fiatalokra összpontosító foglalkoztatási stratégiát;

    71.

    hangsúlyozza, hogy a globális pénzügyi válság negatív hatással van a társadalomra, különösen a kiszolgáltatott csoportokra; ezért felkéri a hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a negatív hatások – a szegénység, munkanélküliség, társadalmi kirekesztés – minimalizálására, egyúttal pedig kezeljék és számolják fel azok kiváltó okait;

    72.

    hangsúlyozza, hogy Szerbia ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfontosabb munkajogi egyezményeit, valamint az átdolgozott Európai Szociális Chartát; felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaügyi és szakszervezeti jogok az alkotmányos garanciák ellenére továbbra is korlátozottak, ezért felszólítja Szerbiát e jogok megszilárdítására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szociális párbeszéd továbbra is gyenge, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció pedig nem rendszeres; további lépésekre szólít fel a Szociális és Gazdasági Tanács megerősítése érdekében, hogy az aktív szerepet vállalhasson a társadalmi párbeszéd megerősítésében, és aktív konzultációs szerepet tölthessen be a jogalkotás során;

    73.

    sajnálattal állapítja meg az előrelépés hiányát a munka- és szakszervezeti jogok terén; felszólítja a hatóságokat, hogy késlekedés nélkül teremtsék meg a valódi társadalmi párbeszéd feltételeit – ami eddig nem történt meg –; továbbá egyszerűsítsék a szakszervezetek bejegyzéséhez szükséges eljárásokat, és segítsék elő a már bejegyzett szakszervezetek elismerését; felhívja a figyelmet a munka törvénykönyvének hiányosságaira, amelyet nem igazítottak hozzá az uniós vívmányokhoz; felhívja továbbá a figyelmet a munkabeszüntetésekről szóló törvényre, amely nem felel meg az EU és az ILO normáinak; ezenfelül rámutat, hogy Szerbiában továbbra is élő probléma a kliensrendszer és a nepotizmus; hangsúlyozza – különösen a közszféra tekintetében – az érdemeken alapuló munkaerő-felvétel és előremenetel fontosságát, valamint azt, hogy elfogadhatatlan a munkavállalók politikai véleményük vagy politikai szervezethez való tartozásuk alapján történő elbocsátása;

    74.

    üdvözli a Visszaszolgáltatási Ügynökség eddig elvégzett munkáját; felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy az ügynökségnek rendelkezésre álljon minden szükséges pénzügyi és adminisztratív erőforrás ahhoz, hogy munkáját függetlenül tudja végezni; ösztönzi a természetben történő visszaszolgáltatást minden olyan esetben, amikor ez lehetséges; hangsúlyozza, hogy szükség van a köztulajdon magánérdekű felek általi szisztematikus megszerzésének szabályozására oly módon, hogy összeállítják a köz- és állami vagyonrészek teljes listáját, a föld- és építési törvényt pedig összhangba hozzák az európai normákkal; felhívja a figyelmet rá, hogy a városi földterületek kiemelt célpontját képezik a nem megfelelő jogi eljárások révén történő tulajdonszerzésnek, a szervezett bűnözés résztvevői és magánérdekű felek pedig pénzmosásra veszik igénybe;

    75.

    üdvözli „A kultúra európai fővárosa” projekt új szabályozásának elfogadását, mely a 2020–2030 közötti időszakban lehetővé teszi az uniós tagjelölt országok részvételét; üdvözli Belgrád városi hatóságainak kezdeményezését, mellyel elindították a „Belgrád – Európa kulturális fővárosa 2020” kampányt, és ösztönzi az ehhez kapcsolódó projekteket, amelyek kulturálisan közelebb hozzák Belgrádot és Szerbiát az EU-hoz, különös tekintettel a nemzetiségek egymás mellett élésére, a multikulturális megértésre és a vallások közötti párbeszédre;

    76.

    hangsúlyozza a tömegközlekedés fejlesztésének fontosságát különös tekintettel új vasúti összeköttetések korszerűsítésére vagy létrehozására a fenntartható közlekedési rendszer keretében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e tekintetben és a kombinált szállítás terén is kevés előrehaladás történt;

    77.

    különösen sürgeti, hogy a szerbiai hatóságok egyszerűsítsék és gyorsítsák fel a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó projektek építési engedélyeinek kiadásához, az engedélyezésekhez és a hálózati kapcsolódásokhoz szükséges adminisztratív eljárásokat;

    78.

    rámutat, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a környezetvédelem, különösen a vízgazdálkodás, a természetvédelem és a levegőminőség területén; hangsúlyozza, hogy nem képzelhető el lényeges előrehaladás az adminisztratív képességek megerősítése nélkül, és felhívja Szerbia kormányát, hogy hozza meg az e tekintetben szükséges intézkedéseket;

    79.

    sajnálatát fejezi ki a szerb kormány azon döntése miatt, hogy a jelenlegi tejválság leküzdése érdekében a tejben az aflatoxin kilogrammonkénti megengedett szintjét 0,05-ről 0,5 mikrogrammra növeli; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy sürgősen kezeljék a tejben lévő aflatoxin-szint emelkedésének eredeti okát, és ennek eredményeként az európai uniós normákkal összhangban csökkentsék annak maximális megengedett szintjét;

    80.

    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Szerbia kormányának és parlamentjének.


    (1)  HL L 80., 2008.3.19., 46. o.

    (2)  A/RES/64/298.

    (3)  HL L 334., 2007.12.19., 46. o.

    (4)  HL L 336., 2009.12.18., 1. o.

    (5)  HL L 163., 2011.6.23., 1. o.


    Top