22.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 51/130

—

tekintettel az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére irányuló átfogó stratégiára vonatkozó 2008–2013-as cselekvési tervére (1),

—

tekintettel a WHO 2006. szeptember 11-i állásfoglalására a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről a WHO európai régiójában (2)

—

tekintettel a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló, 2010. októberi 64/265 sz. ENSZ-határozatra (3),

—

tekintettel az egészséges életmódról és a nem fertőző betegségek ellenőrzéséről szóló 2011. áprilisi moszkvai nyilatkozatra (4),

—

tekintettel az Egészségügyi Világközgyűlés 2011. májusi állásfoglalására a nem fertőző betegségekről (5),

—

tekintettel az ENSZ Főtitkárának a nem fertőző betegségek megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló jelentésére (6)

—

tekintettel a WHO a krónikus légzőszervi megbetegedések világméretű felügyeletéről, megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló 2008-as jelentésére (7)

—

tekintettel a WHO európai régiójának tagállamai által 2011 márciusában elfogadott pármai nyilatkozatra és a cselekvés iránti kötelezettségvállalásra (8),

—

tekintettel a WHO 2011-es asztúriai nyilatkozatára (9),

—

tekintettel a 2006 novemberében elfogadott, Elhízás Elleni Európai Chartára (10),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. és 179. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére,

—

tekintettel „Az egészséges táplálkozás és testmozgás előmozdítása: a túlsúlyosság, az elhízás és a krónikus betegségek megelőzésének európai dimenziója” című, 2007. február 1-jei, (11) valamint a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvről szóló, 2008. szeptember 25-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel a szív- és érrendszeri betegségek leküzdésére irányuló intézkedésekről szóló, 2007. július 12-i állásfoglalására (13), valamint a 2008. április 10-i állásfoglalására a rák elleni küzdelemről a kibővített Európai Unióban (14), és tekintettel a diabéteszről szóló 2006. április 27-i nyilatkozatára (15),

—

tekintettel a 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról szóló 2008. szeptember 4-i állásfoglalására (16),

—

tekintettel a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (17),

—

tekintettel a generációk közötti demográfiai kihívásokról és szolidaritásról szóló 2010. november 11-i, (18) valamint az egészség terén az Európai Unióban mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentéséről szóló 2011. március 8-i állásfoglalására (19),

—

tekintettel a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című bizottsági közleményről szóló, 2010. május 6-i állásfoglalására, (20) valamint az „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című bizottsági fehér könyvről szóló 2010. május 6-i állásfoglalására (21)

—

tekintettel a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének elfogadásáról szóló, 2004. június 2-i 2004/513/EK tanácsi határozatra (22),

—

tekintettel a Tanácsnak a szív egészségével kapcsolatos, 2004-es következtetéseire (23),

—

tekintettel az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008-2013) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (24),

—

tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló 2006. december 18-i, 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (25),

—

tekintettel a Tanács „A krónikus betegségek innovatív megközelítései a közegészségügyben és az egészségügyi ellátási rendszerekben” című, 2010. december 7-i következtetéseire (26),

—

tekintettel a Tanács „A közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben” című 2006. június 22-i, valamint „A modern, alkalmazkodásra képes és fenntartható egészségügyi rendszerek felé” című 2011. június 6-i következtetéseire (27),

—

tekintettel a Tanácsnak „az Európai Unió globális egészségügy terén betöltött szerepe”című 2010. május 10-i következtetéseire (28),

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel a WHO szerint az Európában bekövetkező halálesetek 86 %-át nem fertőző betegségek okozzák;

B.

mivel a négy, leggyakoribb nem fertőző betegség a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, a rák és a diabétesz; mivel nem szabad elfelejtkezni az egyéb fontos, nem fertőző betegségekről;

C.

mivel a halálozások legnagyobb részéért szív- és érrendszeri betegségek felelősek, évente több mint kétmillió ember halálát okozva; a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek a szívkoszorúér-betegség és a stroke, melyek a szív- és érrendszeri betegségek következtében bekövetkezett összes haláleset több mint harmadáért (azaz 741 000 halálesetért), illetve több mint negyedéért (azaz 508 000 halálesetért) felelősek;

D.

mivel a rák a második leggyakoribb halálok, és a lakosság 3-4 %-át érinti, ami az idősek között 10-15 %-ra nő; és mivel az EU-ban évente mintegy 2,45 millió személynél állapítanak meg rákos megbetegedést és 1,23 millió, rákkal összefüggő halálesetet jegyeznek fel; mivel a gyermekkori rákos megbetegedések prevalenciája évente több mint 1 %-kal nő Európában;

E.

mivel a megelőzhető krónikus légzőszervi megbetegedések, így az asztma és a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) milliókat érint Európában;

F.

mivel nincsen a diabéteszre átfogó módon irányuló (az 1-es és 2-es típusúra egyaránt vonatkozó), európai uniós szintű stratégia vagy kezdeményezés, holott ez a betegség a becslések szerint több mint 32 millió uniós polgárt érint, és ugyanennyien szenvednek csökkent glükóz-toleranciában, ami nagy valószínűséggel klinikailag kimutatható diabétesszé alakul majd; mivel ezek a számok az elhízás járványszerű elterjedésének, az európai népesség elöregedésének és egyéb, még meghatározásra váró, további kutatást igénylő tényezőknek köszönhetően 2030-ra várhatóan 16 %-kal megnövekednek;

G.

mivel a krónikus, nem fertőző betegségek többségéért összesen négy kockázati tényező okolható: a dohányzás, a kiegyensúlyozatlan étrend, az alkoholfogyasztás és a mozgáshiány; mivel a környezeti szennyezőanyagoknak való kitettség az ötödik fontos tényezőt képezi;

H.

mivel a dohányzás a megelőzhető halálesetek legfőbb oka, és a hosszú távú dohányosoknál akár minden második esetben halált okoz;

I.

mivel az alkoholfogyasztás, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a környezetszennyezés és a mozgáshiány jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz bizonyos fajtái kialakulásának kockázatát;

J.

mivel a testmozgásnak a nem fertőző betegségek megelőzésében játszott szerepét egyre szélesebb körben elismerik;

K.

mivel az idő előtti elhalálozást hét kockázati tényező segíti elő (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, magas testtömegindex, nem elegendő mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a fizikai tevékenység hiánya, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás), amelyek az étkezési és a fizikai tevékenységgel kapcsolatos szokásokkal vannak összefüggésben;

L.

mivel a krónikus nem fertőző betegségek többsége megelőzhető, konkrétan a legfontosabb kockázati tényezők – dohányzás, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, mozgáshiány, alkoholfogyasztás és bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség – csökkentésével vagy elkerülésével; mivel a hatékony környezeti politika, beleértve a meglévő jogszabályok és szabványok érvényre juttatását, számos lehetőséget kínál a megelőzésre;

M.

mivel a megelőzést és a korai azonosítást szolgáló stratégiák kidolgozásakor egyéb tényezőket, például az életkort, a nemet, a genetikai hátteret, az élettani állapotot, és ezen belül az elhízottságot is figyelembe kell venni;

N.

mivel a nem fertőző betegségek többsége közös tünetekkel, így krónikus fájdalommal és mentális egészségi problémákkal jár, melyek közvetlenül érintik a betegeket és a betegek életminőségét, és e tünetek vonatkozásában egységes, horizontális megközelítést kellene alkalmazni, hogy az egészségügyi rendszerek költséghatékonyabb módon kezelhessék az említett betegségeket;

O.

mivel a betegségek megelőzésére adódó lehetőségek továbbra is kiaknázatlanok, holott bizonyított tény, hogy a nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló, a lakosság egészére kiterjedő stratégiák következetesen a költségek csökkentését eredményezik;

P.

mivel jelenleg az egészségügyi kiadások 97 %-át kezelésre költik, és csupán 3 %-át fordítják megelőzésre, és mivel a nem fertőző betegségek kezelésének költségei a diagnosztika és a kezelések szélesebb körű rendelkezésre állásának következtében drámai növekedésnek indultak;

Q.

mivel a WHO a nem fertőző betegségek számának növekedését járványnak tekinti, és úgy véli, hogy 2030-ra már 52 millió lesz e betegségek áldozatainak száma;

R.

mivel a Világgazdasági Fórum és a Harvard School of Public Health által közzétett becslések szerint 2005 és 2030 között a nem fertőző betegségek 25 trillió eurós veszteséget okoznak majd a globális gazdaságnak;

S.

mivel a nem fertőző betegségek gátolhatják az Európa 2020 stratégia megvalósulását és megfoszthatják az embereket az egészséges és produktív élethez való joguktól;

T.

mivel az EU-nak központi szerepet kell játszania a globális egészségügyi kihívások megválaszolása terén tett előrelépés felgyorsításában, így az egészségügyre vonatkozó Millenniumi Fejlesztési Célok és a nem fertőző betegségek tekintetében is, ahogyan az az EU globális egészségügy terén betöltött szerepéről szóló tanácsi következtetésekben is szerepel;

U.

mivel a nem fertőző betegségek egyes tényezői vitathatatlanul globális problémákkal, pl. a környezetszennyezéssel függenek össze, és ezért globális szinten kezelendők; míg más tényezők a szubszidiaritás elvével összhangban nemzeti vagy regionális szinten kezelhetők;

V.

mivel a születést megelőző körülmények, beleértve a környezetszennyezésnek való kitettséget is, az egészség és jólét számos aspektusa tekintetében az egész életen át kihatnak, különös tekintettel a légzőszervi megbetegedések kialakulásának valószínűségére, és növelhetik a rák és a diabétesz kialakulásának kockázatát;

W.

mivel, bár az emberek a korábbi generációkhoz képest átlagosan hosszabb és egészségesebb életet élnek, az EU-nak a lakosság elöregedése és a „legidősebb idősek” jelenségének megjelenése miatt a krónikus betegségek és a multi-morbiditás járványszerű előfordulásával kell számolnia, valamint azzal, hogy ennek következtében veszélybe kerül, illetve nagyobb nyomásnak lesz kitéve a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatósága;

X.

mivel a társadalmi-gazdasági tényezők szintén jelentős mértékű befolyást gyakorolnak az egészségre, és mind a tagállamok közt, mind az egyes tagállamokon belül egészségügyi egyenlőtlenségek állnak fent;

Y.

mivel becslések szerint az európai egészségügyben a munkaerő – így az orvosok, ápolók, fogorvosok, gyógyszerészek és gyógytornászok – hiánya 2020-ra eléri az 1 millió főt;

Z.

mivel társadalmi és környezeti tényezőket egyértelműen az egészséget meghatározó tényezőkként kell azonosítani, tekintettel arra, hogy például a beltéri légszennyezés évente 1,6 millió ember halálát okozza, s így súlyos környezeti közegészségügyi veszélyt jelent Európában, és jelentősen csökkenti a várható élettartamot és a termelékenységet;

AA.

mivel az európai polgárokat aggasztja a környezet egészségükre gyakorolt lehetséges hatása, különösen a veszélyes vegyi anyagok potenciális hatása; mivel például a finom részecskék által okozott szennyezést a 27 uniós tagállamban évente összesen bekövetkező több mint 455 000, a szív és a légzőszervek megbetegedése miatti halálesettel hozzák összefüggésbe;

1.

olyan szilárd politikai elkötelezettséget kér az Európai Bizottságtól és az uniós tagállamoktól, amely tükrözi a nem fertőző betegségek világméretű terjedése által okozott helyzet súlyosságát és jelentőségét;

2.

sürgeti az EU-t, hogy támogassa a nem fertőző betegségek által okozott megelőzhető mortalitás csökkentésének ambiciózus célkitűzését, így azt a WHO által meghatározott célt is, amely 2025-re nemzeti halálozási aránynak a 2010-es arányhoz mért 25 %-os csökkentését irányozza elő;

3.

kéri az EU-t és az uniós tagállamokat, hogy támogassák az alábbi öt, kulcsfontosságú kötelezettségvállalást és illesszék be azokat a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos, 2011 szeptemberében sorra kerülő, magas szintű ENSZ-találkozó résztvevői által kiadandó politikai nyilatkozatba:

4.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan hajtsák végre a magas szintű csúcstalálkozót követően kiadandó politikai nyilatkozatot, és a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos kihívások megoldása érdekében vonják be a munkába az összes érintett uniós ügynökséget és intézményt;

5.

felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a négy leggyakoribb nem fertőző betegség – a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, a rák és a diabétesz – elsődleges megelőzésére, kutatására, korai diagnosztizálására és kezelésére irányuló erőfeszítéseiket, nem elfeledkezve az egyéb, fontos nem fertőző betegségekről, így a mentális és idegrendszeri betegségekről, köztük az Alzheimer kórról sem; hangsúlyozza az olyan személyek korai azonosításának fontosságát, akik fokozottan ki vannak téve e betegségek kockázatának, illetve az e betegségek által okozott elhalálozás veszélyének, vagy a nem fertőző betegségeket súlyosbító, előzőleg is meglévő hajlammal, krónikus vagy súlyos betegséggel és kockázati tényezőkkel rendelkeznek;

6.

hangsúlyozza, hogy a hosszú távú betegségek esetében olyan, integrált és holisztikus, betegközpontú megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a megelőzést és az egészség elősegítését, a korai diagnózist, a nyomon követést és az oktatást, valamint a kockázati tényezőkre, már kialakult betegségekre és egészségtelen életmódra (dohányzás, helytelen táplálkozás, mozgáshiány és alkoholfogyasztás) való figyelem felkeltését szolgáló kampányokat, továbbá a kórházi és közösségi ápolás összehangolását;

7.

kéri a nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló stratégiák fiatal kortól kezdődő alkalmazását; hangsúlyozza, hogy szükség van az egészséges táplálkozással és a fizikai tevékenységgel kapcsolatos szokásokról szóló oktatásra az iskolákban; megállapítja, hogy az ilyen oktatási munkára megfelelő forrásokat kell rendelkezésre bocsátani;

8.

megjegyzi, hogy a nem fertőző betegségekkel összefüggésbe hozott viselkedési, társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők kezelésére irányuló szakpolitikákat gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani e betegségek leghatékonyabb módon történő leküzdése, illetve az életminőség javítása és az egyenlőség egészségügy terén való érvényesítése érdekében;

9.

elismeri, hogy az előrehaladott krónikus betegségek ellátását célzó ápolási modellek helyett a nem fertőző betegségek korai stádiumában lévő betegek kezelését kell középpontba állítani, melynek végső célja nem csupán a betegségek kezelése, hanem a krónikus betegségekben szenvedők prognózisának javítása is; ugyanakkor hangsúlyozza a palliatív ellátás fontosságát;

10.

üdvözli, hogy az előző uniós elnökségek hangsúlyt helyeztek a krónikus, nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére, így például a spanyol elnökség kiemelten foglalkozott a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a lengyel elnökség pedig konferenciákat rendezett „Gyermekkori krónikus légzőszervi megbetegedések” illetve „Szolidaritás az egészségügyben – az uniós tagállamok közti különbségek felszámolása” címmel;

11.

kéri a leggyakoribb nem fertőző betegségekre vonatkozó egyértelmű protokollok és kutatási eredményeken alapuló iránymutatások kialakítását annak biztosítása érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók – köztük a szakorvosok, az alapellátást biztosító orvosok és szakápolók – megfelelően kezeljék és lássák el a betegeket;

12.

hangsúlyozza, hogy valamennyi szinten szükség van a krónikus betegségekkel kapcsolatos kutatásra és oktatásra, különösen a négy leggyakoribb nem fertőző betegség tekintetében, nem elhanyagolva ugyanakkor az egyéb fontos nem fertőző betegségeket sem, továbbá a kockázati tényezők csökkentése, általában a közegészségügyi beavatkozások, valamint a szennyezés forrásai és az egészségre gyakorolt hatások közti kölcsönhatások vonatkozásában, s ennek során a megfelelő forrásokkal rendelkező régiók és országok között multidiszciplináris együttműködést kell kialakítani a nem fertőző betegségek kiemelt kutatásában;

13.

határozottan felhívja a tagállamokat, hogy tartsák be az EU levegőminőségi előírásait, és hajtsák végre a WHO beltéri és kültéri levegőre vonatkozó levegőminőségi iránymutatásait és a 2010-es pármai nyilatkozatot és a cselekvés iránti kötelezettségvállalást, amely szükségesnek tartja az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelését;

14.

hangsúlyozza a dohánytermékekre vonatkozó irányelv azonnali és hatékony felülvizsgálatát;

15.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU és az uniós tagállamok a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos célkitűzések végrehajtása és a közegészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívások megoldása érdekében még inkább beépítsék a megelőzést és a kockázati tényezők csökkentését az érintett jogalkotási és politikai területekbe és különösen környezeti, fogyasztóvédelmi és élelmiszerpolitikáikba;

16.

elismeri, hogy az EUMSZ 168. cikke értelmében az egészségüggyel kapcsolatos intézkedések elsősorban tagállami hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor hangsúlyozza egy a krónikus, nem fertőző betegségekkel kapcsolatos, az Európai Unió Tanácsának ajánlásai által követett uniós stratégia létrehozásának fontosságát, mely ajánlások külön szakaszokban foglalkoznak a négy, leggyakrabban előforduló, nem fertőző betegséggel, figyelembe véve a nemek sajátosságait is, együttműködve az érdekelt felekkel, köztük a betegekkel és az egészségügyi szakemberekkel;

17.

kéri, hogy a tagállamok legkésőbb 2013-ig hozzanak létre a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos nemzeti terveket, különösen a négy legfőbb nem fertőző betegség tekintetében, és ehhez rendeljenek a nem fertőző betegségek által jelentett tehertétellel arányos forrásokat, továbbá hozzanak létre globális, magas szintű kordinációs mechanizmust az ilyen betegségekkel kapcsolatos intézkedések kivitelezésére;

18.

megjegyzi, hogy a fent említett nemzeti tervek végrehajtása a hatékonyabb megelőzéssel, diagnózissal és a nem fertőző betegségek és a kockázati tényezők (pl. a már kialakult vagy krónikus és súlyos betegségek) kezelésével együtt jelentősen csökkenthetné az e betegségek képezte terheket, és így pozitívan hozzájárulhatna a nemzeti egészségügyi rendszerek fenntarthatóságának megőrzéséhez;

19.

felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a nem fertőző betegségekre vonatkozó nemzeti tervek tagállami végrehajtása terén elért előrelépéseket az Unió egészében, és jelentésben számoljon be ennek eredményeiről, különösen a négy leggyakrabban előforduló nem fertőző betegség esetében, kihangsúlyozva a megelőzés, a korai észlelés, a betegségek kezelése és a kutatás terén elért eredményeket;

20.

felhívja a tagállamokat, hogy a nem fertőző betegségek által jelentett terhek hatékonyabb csökkentése érdekében intézkedjenek az egészségügyi rendszerekben képzett és ténylegesen alkalmazott egészségügyi személyzet számának növelése érdekében;

21.

hangsúlyozza, hogy következetességre és olyan, közös megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az ENSZ politikai nyilatkozatát és az Európai Tanács és az Európai Bizottság folyamatban lévő intézkedéseit, azaz a krónikus betegségekkel kapcsolatban igényelt gondolkodási folyamatot is;

22.

kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg és értékelje az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hatásköre kiterjesztésének lehetőségét, hogy az a nem fertőző betegségeket is magában foglalja, valamint fontolja meg a Központ a nem fertőző betegségekre irányuló adatok gyűjtésére, illetve az ilyen betegségekre vonatkozó ajánlások kidolgozására szolgáló központként való használatát, ezáltal a politikaformálók, kutatók és orvosok rendelkezésére bocsátva a nem fertőző betegségekkel kapcsolatos legjobb, részletes gyakorlatokat, illetve bővebb ismereteket;

23.

hangsúlyozza, hogy prioritásokat kell megállapítani a központi adatgyűjtés tekintetében, olyan, összehasonlítható adatok kinyerése céljából, amelyek az EU egészében lehetővé teszik a hatékonyabb tervezést, valamint jobb ajánlások megfogalmazását;

24.

kéri, hogy 2014-ig kerüljön sor az ENSZ politikai nyilatkozata végrehajtásának átfogó felülvizsgálatára;

25.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2011. szeptember 19-én és 20-án megrendezendő ENSZ-találkozón magas szintű küldöttség ismertesse az EU ambiciózus és összehangolt álláspontját;

26.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unió ENSZ-hez delegált nagykövetének, az ENSZ főtitkárának és a WHO főigazgatójának.