15.2.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/59

1.1

Az Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek minősége és változatossága egyedülálló. A nyitott globális piacon azonban a jó piaci pozíció eléréséhez a kiváló élelmiszerek és italok előállítása önmagában nem elegendő. Azzal, hogy tájékoztatják a fogyasztókat az uniós mezőgazdasági termékek magas minőségi normáiról, és ösztönzik az exportot, a tájékoztatási és promóciós kampányok elősegíthetik, hogy az európai termelők képesek legyenek szembenézni a világszerte egyre élesedő verseny kihívásaival.

1.2

A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos jelenlegi tájékoztatási és promóciós politika jó eredményekkel büszkélkedhet, ám az EGSZB meg van győződve arról, hogy e politika további egyszerűsítésre és tökéletesítésre szorul, hogy jobban ki tudja elégíteni az európai és a világpiacon jelentkező keresletet, és megfeleljen az európai termelők igényeinek.

1.3

Az EGSZB üdvözli a Zöld könyv a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promócióról és tájékoztatásról: nagy hozzáadott értékű európai stratégia Európa ízeinek támogatására című dokumentumot, és azt javasolja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek promóciós politikáját az Európai Bizottság a belső és a külső piacokon egyaránt egyik politikai prioritásának tekintse az elkövetkező években.

1.4

Az EGSZB támogatja az új promóciós politika két alapvető, a célpiachoz igazított célkitűzését: egyrészt az uniós piacon a fogyasztók tájékoztatását és felvilágosítását, igen magas szintű normákat biztosítva a címkézés, a nyomonkövethetőség és az élelmiszerbiztonság területén, továbbá szigorú követelményeket előírva a környezetvédelemmel, az állatok jólétével és a munkavállalók jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban, másrészt, a külső piacon pedig az exportpromóciót.

1.5

Az EGSZB tisztában van a jelenlegi pénzügyi válság által támasztott korlátokkal, ám mégis feltétlenül szükségesnek tartja, hogy növeljék a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos, a belső piacra és harmadik országokra irányuló tájékoztatást és promóciót célzó intézkedések költségvetését. Például az USA a 2012-es pénzügyi év végéig évi 200 millió dollárral támogatja a piacra jutási programot.

1.6

Az EGSZB azt javasolja, hogy egyszerűsítsék a promóciós programok lebonyolítására és nyomon követésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat, mindenekelőtt úgy, hogy az Európai Bizottság kevesebb jelentés kidolgozását írja elő. Különösen az adminisztratív terheket kell csökkenteni.

1.7

Az EGSZB megítélése szerint a programok kiválasztását nemzeti szinten átláthatóbbá kell tenni, és az Európai Bizottságnak világos iránymutatásokat kellene megfogalmaznia a tagállamok számára. A programok értékelését konkrét, például a piaci részesedés emelkedésére vonatkozó mutatószámokat alkalmazó szigorú értékelési rendszer révén javítani kellene. A kiválasztási folyamat időtartamát célszerű lenne csökkenteni. Az is rendkívül fontos, hogy a programok európai szemlélettel rendelkezzenek, a hozzáadott értéket tartsák szem előtt, beleértve ebbe a munkahelyteremtést is, és hogy egy előnyösebb finanszírozási rendszer (50 % helyett akár 60 %) révén elsőbbséget kapjanak a számos terméket lefedő, több országra kiterjedő programok.

1.8

Fokozni kellene a rugalmasságot annak érdekében, hogy a programokat a megvalósítási szakaszban hozzá lehessen igazítani a változó piaci feltételekhez. Ennek érdekében csökkenteni kellene a programok benyújtásakor megkívánt részletességet.

1.9

Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy vegye tekintetbe a régi és az új tagállamokban működő szakmai szervezetek kapacitásaiban mutatkozó különbségeket. A tapasztalatok hiánya és a kapacitások alacsony szintje miatt az új tagállamok szakmai szervezetei csak korlátozott mértékben tudnak részt venni a promóciós rendszerben. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság fontolja meg, hogy nem növelhetné-e az ezen szervezetek részére folyósított előlegek összegét (például az éves költségek 30 %-áról lehetne szó).

1.10

Az EGSZB úgy véli, hogy a promóciós jogalkotásnak egyértelműsítenie kellene a márkák szerepét, továbbá a generikus promóció és egy konkrét márka promóciója közötti egyensúlyt, különösen az EU-n kívüli országokban. Az információk teljességének és átláthatóságának érdekében a termékek eredetének megemlítését akkor is engedélyezni kellene, ha a termékek nincsenek eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátva.

1.11

A tagállamok és az Európai Bizottság, illetve maguk a tagállamok között javítani kell a kommunikációt és a koordinációt. Konferenciákon és szemináriumokon ki kellene cserélni a bevált gyakorlatokat és szakismereteket.

1.12

Az EGSZB üdvözli azt az ötletet, hogy hozzanak létre európai platformot a bevált gyakorlatok szakemberek közötti cseréjére, mert ez értékes eszköz lehet a promóciós kampányok támogatásához. Egy olyan uniós szintű csereszolgálat (workshopok, weblapok stb.), amelyhez az agrár-élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó tájékoztatással és promócióval foglalkozó valamennyi fél hozzáférne, különösen elősegítené megfelelően strukturált és összehangolt több országra kiterjedő programok tervezését.

1.13

A folyamatban levő különféle promóciós programok között szinergiákra van szükség. A programok tervezett hatásának eléréséhez igen lényeges a folyamatosság. Biztosítani kellene, hogy egy sikeres promóciós programot könnyen újra lehessen indítani. Létre kell hozni egy valódi, aktív promóciós hálózatot.

1.14

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság állítson össze egy teljes és egyszerű „kézikönyvet”, amely a kedvezményezettek számára megkönnyíthetné a rendszer szabályainak és előírásainak betartását.

1.15

A promóciós politikának támogatnia kell az európai uniós vállalkozások, különösen a kkv-k exporttevékenységeit, hogy hasznát lássák a feltörekvő piacokon tapasztalt fogyasztásélénkülésnek. Az exporttevékenység nemcsak új piacokat jelent, hanem a vállalkozások teljesítményének javításához is lényeges hajtóerő. Az EGSZB ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság támogasson olyan exportstratégiák kidolgozását célzó kísérleti projekteket, amelyek a vállalkozások egyedi exportstratégiáihoz és szükségleteihez igazított keretet vagy hálózatot kínálhatnak, megkönnyítve így az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeknek e piacokra történő bejutását.

1.16

A jogszabályok hatálya alá tartozó termékek listáját ki kellene bővíteni, hogy valamennyi olyan termék promóciója lehetővé váljék, amely megfelel az európai minőségi termék koncepciójának, vagy népszerűsítheti ezt. További termékekre, például a starterkultúrákra, szintén megoldást kellene találni.

1.17

Az EGSZB sürgeti, hogy az európai uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket táplálkozási és egészségügyi perspektívában vizsgálják, és így emeljék ki a termékek kedvező táplálkozási tulajdonságait és az egészséges étkezés fontosságát. Kiegyensúlyozottabb étrendeket népszerűsítő kezdeményezésekre lenne szükség. Ezzel kapcsolatban a termékek minőségének hangsúlyozása mellett a legfontosabb egészségügyi üzenetek hangsúlyozására van szükség.

1.18

Az EGSZB úgy véli, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok elfogadására vonatkozó hatáskör, amint ez a „Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról” című európai bizottsági dokumentumban szerepel, javítani fogja a mezőgazdasági termékek tájékoztatási és promóciós intézkedéseinek következetességét, és elősegíti egységes alkalmazásukat. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság rendszeres kapcsolatot tartson fenn az érintett felekkel és a javaslattevő szervezetekkel, és megfelelően reagáljon a javaslatokra.

2.1

Az EU mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó promóciós rendszere horizontális politika, amely valamennyi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szektorra kiterjed, és hangsúlyozza a KAP általános jellemzőit és hozzáadott értékét. Kiegészíti a tagállami szintű, magán- és közszereplők által tett promóciós erőfeszítéseket.

2.2

Az Európai Bizottság évente körülbelül 50 millió eurót utal ki uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek és termelési módszerek promóciós kampányainak támogatására. Ebben a támogatásban rendszerint szakmai termelői szervezetek és kiváló minőségű európai agrár-élelmiszer-ipari megközelítéseket népszerűsítő egyesületek részesülnek.

2.3

A promóciós kampányok kiemelik az uniós mezőgazdasági termékek minőségét, tápértékét és biztonságosságát, valamint felhívják a figyelmet a többek között a termelési módszerek, a címkézés, az állatok jóléte és a környezet kímélése által jelentett magas hozzáadott értékre.

2.4

A kampányok az EU-n belül vagy – új piacok megnyitásának a céljával – az EU-n kívül bonyolíthatók le. 2000 és 2010 között 458 promóciós program részesült uniós társfinanszírozásban, és az intézkedésből az összes tagállam profitált. A promóciós tevékenységek közé tartozhatnak a sajtóban folytatott reklámkampányok, az értékesítési pontokon végzett promóció, kiállításokon és vásárokon való részvétel, továbbá sok más tevékenység.

2.5

Az európai uniós finanszírozás az összes kampányköltség legfeljebb felét fedezi. A javaslattevő szervezetnek legalább 20 %-kal kellene hozzájárulnia, a fennmaradó részt pedig nemzeti hatóságok és egyéb források biztosíthatják.

2.6

Célszerű, hogy a programok lehetőleg több évre szóljanak, és hogy elég nagyszabásúak legyenek ahhoz, hogy jelentős hatást fejtsenek ki a célpiacokon. Elsőbbséget élveznek azok a programok, amelyeket egynél több tagállam nyújt be, vagy amelyek egynél több tagállamban vagy harmadik országban irányoznak elő tevékenységeket.

2.7

Az elmúlt öt évben jóváhagyott összes agrár-élelmiszer-ipari tájékoztatási és promóciós kampány több mint kétharmada a belső piacot célozta meg. A jóváhagyott programoknak mindössze 8 %-a terjed ki több országra, és a 2006–2010-es időszakban az összes kérelem több mint felét elutasították.

2.8

A promóciós rendszert létrejötte óta rendszeresen nyomon követik a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek készített európai bizottsági jelentések. 2009. évi különjelentésében az Európai Számvevőszék szintén ajánlásokat fogalmazott meg a rendszer tökéletesítésére vonatkozóan.

3.1

Jelentős sikerei ellenére az európai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szektor számottevő kihívásokkal néz szembe. Az uniós termelőknek az egészségügy, a környezetvédelem és az állatjólét területén tett erőfeszítései nem mindig kapják meg a kellő elismerést. Mind a hagyományos piacokon, mind a feltörekvő uniós piacokon új versenytársak jelentek meg. Végezetül pedig az EU sokrétű kulináris örökséggel rendelkezik, amelynek jelentőségét a lehető legnagyobb mértékben ki kell hangsúlyozni.

3.2

A 2013 utáni időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi reformfolyamata annak biztosítására törekszik, hogy a KAP közvetlenül hozzájáruljon az Európa 2020 stratégiához azáltal, hogy egy élelmezésbiztonságot, a természeti erőforrások fenntartható használatát és a vidéki térségek dinamikusabbá tételét garantáló mezőgazdasági ágazatot támogat. A KAP reformjával párhuzamosan az Európai Bizottság széles körű konzultációt kezdett az érintettekkel, hogy meghatározza az európai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat célzottabb és ambiciózusabb promóciós stratégiájának körvonalait.

3.3

A helyi, európai és világpiacokra vonatkozóan egy későbbi szakaszban kerül majd sor a konkrét célok meghatározására, lehetővé téve az egyes meghozandó intézkedések célirányosabb megvalósítását. A megreformált tájékoztatási és promóciós politika átfogó célkitűzései a következőket foglalják magukban:

3.4

A zöld könyv a következő négy részből áll: az információs és promóciós politika különféle aspektusaival kapcsolatos vita és kérdésfelvetés, a politika által teremtett európai hozzáadott érték; célok és intézkedések a belső piac (ideértve a helyi és regionális piacot), valamint a külső piac tekintetében; illetve a tartalmi és irányítási megközelítések általánosabb szempontjai.

3.5

A zöld könyv felhívja a figyelmet a regionális és helyi piacok kiaknázatlan potenciáljára. Szükség van olyan intézkedésekre, amelyek alapszolgáltatások finanszírozására irányulnak, mint például bevásárlóközpontok, boltok vagy piacok létesítésére. Egy jobban integrált 2013 utáni LEADER program meghatározó szerepet játszhatna a rövid értékesítési láncok ösztönzésében.

3.6

Hasznos lehetne a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása abból a célból, hogy összhang alakulhasson ki a tagállamok és/vagy a magánszféra tájékoztatási és promóciós kampányai között és növekedjenek a szinergiák.

3.7

Jelenleg az érintett ágazatok egy vagy több tagállamban, illetve európai szinten reprezentatív szakmai és szakmaközi szervezetei dolgozhatnak ki javaslatokat. A zöld könyv javasolja annak lehetővé tételét, hogy ezen intézkedéseknek a szakmai szervezeteken kívül más szerveződések, így például vállalkozások vagy kereskedelmi kamarák is lehessenek kedvezményezettjei, bevonva ezáltal olyan ágazatokat is, amelyeket nem feltétlenül jellemez minden egyes tagállam esetében a szakmai szervezetek révén megvalósuló szervezettség.

3.8

A jelenlegi programok egyes termékekre vagy minőségbiztosítási rendszerekre (például a tejjel kapcsolatos információkra, valamint a tej tápértékére) vonatkoznak. A zöld könyv egy rugalmasabb és talán erőteljesebb új megközelítésmódot javasol, mely eredetileg az európai szintű központi üzenetekre helyezi a súlypontot, majd ezeket az üzeneteket lebontja, és olyan termékekkel illusztrálja, amelyek hangsúlyozzák az uniós kínálat sokszínűségét, gazdagságát és komplementaritását.

3.9

A zöld könyv hangsúlyozza, hogy az intézkedések megvalósításának egyszerű eljárásokkal kell történnie. A kiválasztási eljárás kétlépcsős (tagállamok és Európai Bizottság) és időigényes (hét hónap telik el a benyújtásra vonatkozó határidő és az európai bizottsági határozat időpontja között), ami megnehezíti a pragmatikus és reakcióképes kampányok megvalósításának a lehetőségét.

3.10

Az Európai Bizottság közzétett egy a 3/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot is, hogy összhangba hozza azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. A javaslat felvázolja az Európai Bizottságra a 3/2008/EK tanácsi rendelettel ruházott, felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási hatásköröket, továbbá megállapítja a szóban forgó jogi aktusok elfogadására alkalmazandó eljárást. Emellett belefoglal néhány, eddig az Európai Bizottság által gyakorolt hatáskört a 3/2008/EK rendeletbe.

4.1

Az európai agrárpolitika előtt álló főbb kihívások az éghajlatváltozással, a pénzügyi és gazdasági válsággal, a régi és az új tagállamok közötti egyenlőtlenségekkel, valamint a köztük lévő tisztességtelen versenyből fakadó feszültségekkel; azzal a feltétellel, hogy a KAP alkalmazása dömpingárakat generál; illetve a munkahelyek bizonytalanságával és a jelentős ingadozásokkal működő instabil piacokkal kapcsolatosak. Ezekre a kihívásokra való tekintettel egyre fontosabb az EU mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek promóciója annak érdekében, hogy azok magas hozzáadott értéket képviselő termékekként jelenjenek meg, illetve megőrizhető legyen az EU vezető pozíciója az élelmiszerellátás terén.

4.2

Az EU promóciós politikája az európai termelés előnyeire helyezi a hangsúlyt, főként a minőség, a higiénia és az élelmiszerbiztonság területén – egy fejlett címkézési és nyomonkövetési eljárás segítségével –, valamint a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása, az állatjólét és a környezetvédelem tekintetében. Ez jelentős pénzügyi támogatást igényel.

4.3

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari lánc megfelel a nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági, növény- és állategészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak. A kommunikációs és promóciós kampányok hatékony és eredményes eszközei a mezőgazdasági termelők, gyártók és kereskedők által tett erőfeszítések elismerésének. A promóciós politikának e tekintetben két alapvető célt kell követnie:

4.4

Célszerű lenne, hogy a promóciós politikák új kommunikációs eszközök (például internetes oldalak) felhasználásával is tájékoztassák a fogyasztókat a helyi termelők kezdeményezéseiről és arról, hogy miként lehet a termékekhez közvetlen értékesítés útján is hozzájutni. A „rövid láncok” kialakítása válasz egy új társadalmi igényre.

4.5

A Számvevőszék célirányosabb technikai segítségnyújtást javasol a termelők számára a következők révén:

4.6

A promóciós programok kedvezményezetti körének kibővítésére vonatkozó európai bizottsági javaslattal kapcsolatban az EGSZB úgy ítéli meg, hogy kiemelten kell kezelni a szakmai szervezeteket, mivel ők azok, akik összefogják a vállalkozásokat és társfinanszírozzák a műveleteket.

4.7

Az EGSZB úgy véli, hogy egyes hagyományos termékek, márkák vagy származásra utaló megjelölések további európai termékek számára is megkönnyíthetik a piacra jutást, főként a külső piacokon. A szakmai és/vagy szakmaközi szervezetek által benyújtott promóciós programok keretében ki lehetne emelni a termékek európai jellegét anélkül, hogy az érintett szervezetnek le kellene mondania egy származásra utaló megjelölés vagy márkanév használatáról, miközben biztosítani kell, hogy az európai üzenet egyértelműen elsőrangú helyet kapjon a termék márkanevéhez képest. Az információk teljességének és átláthatóságának érdekében a termékek eredetének megemlítését akkor is engedélyezni kellene, ha nincsenek eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátva.

4.8

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikke értelmében az Európai Bizottság nagyobb felelősségi körökkel fog rendelkezni. Az EGSZB úgy véli, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok elfogadására vonatkozó hatáskör, amint ez a „Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról” című európai bizottsági dokumentumban szerepel, javítani fogja a mezőgazdasági termékek tájékoztatási és promóciós intézkedéseinek következetességét, és elősegíti egységes alkalmazásukat. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság rendszeres kapcsolatot tartson fenn az érintett felekkel és a javaslattevő szervezetekkel, és megfelelően reagáljon a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésének és promóciójának egyszerűsített és zökkenőmentes folyamatára vonatkozó javaslataikra.

5.1

Az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a szektor európai szervezeteit ismerje el javaslattevő szervezeteknek.

5.2

Az EU agrártermékeinek harmadik országokbeli promóciója segítené az európai uniós termelőket és feldolgozókat abban, hogy eljuthassanak olyan nagy piacokra, mint például Brazília, Oroszország, Kína, India, Észak-Amerika, Ausztrália és a Közel-Kelet. Az EU célirányosabb promóciós politikája a harmadik országokban látványosan növelhetné az európai mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek eladását az EU-n kívül.

5.3

A külföldi piacok prosperitása 2010-ben kulcsfontosságú tényező az európai uniós vállalkozások lehetőségeinek meghatározásában.

5.4

Versenyképességük megerősítése érdekében az EGSZB a következőket javasolja az Európai Bizottságnak:

5.5

Az Európai Unió külső piaccal kapcsolatos fellépésének optimalizálása érdekében az EGSZB javasolja, hogy:

5.6

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy nyújtson támogatást az egészségügyi válságok során vagy azt követően nehézségben lévő ágazatoknak a bizalom helyreállítása és a fogyasztás fellendítése érdekében. A dinamikus és azonnali tájékoztatás és az ad hoc kommunikációs kampányok nagyon sokat segíthetnek a fogyasztói bizalom helyreállításában.

5.7

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy azoknak az ágazati szervezeteknek, amelyek sikeresen valósítottak meg promóciós programokat, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy könnyített eljárás szerint, kedvezményezett szervezetekként és végrehajtó testületekként adják be jelentkezésüket.

5.8

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson ösztönző rendezvényeket/kampányokat annak érdekében, hogy az európai uniós tagállamok ágazati szervezetei aktívabban pályázzanak promóciós programokra az EU-n kívül, az európai uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek ízvilágának, hagyományainak és minőségének a legjavát ismertetve meg ezáltal. E tekintetben egy előnyösebb finanszírozási rendszer (50 % helyett 60 %) révén kiemelten kell kezelni a számos terméket lefedő, és több országra kiterjedő programokat, mert ezek a termékek adnak valódi európai dimenziót a programnak, és ezeknek van szükségük az Unió támogatására. Emellett kereskedelmi potenciáljuk függvényében kiemelten kell kezelni egyes országokat. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság növelje hozzájárulását abban az esetben, ha feltörekvő gazdaságokkal kapcsolatos programokról van szó.

5.9

Az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy játsszon központi szerepet annak megkönnyítésében és támogatásában, hogy az európai kistermelők és feldolgozók hozzáférjenek a harmadik országok piacaihoz.

5.10

Fontos, hogy a belső piaci programok a pusztán nemzeti szempontokon túlmenően európai szemlélettel rendelkezzenek, és a hozzáadott értéket tartsák szem előtt: annál jobb a program, minél nagyobb a termékekkel és a piacokkal kapcsolatos alkalmazási köre. Ezen túlmenően az átfedések és az ellentmondó üzenetek elkerülése érdekében a programoknak ki kell egészíteniük egymást a többi nemzeti vagy regionális programmal. Az oktatási és egészségügyi területben rejlő potenciált ki lehet és ki is kell aknázni a tájékoztatási tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében. Végezetül a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos jövőbeli tájékoztatási és promóciós politika kialakításakor és megvalósításakor figyelembe kell venni a foglalkoztatottság mértékére gyakorolt hatást.