2009. május 7., csütörtök
P6_TC1-COD(2008)0242

Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2009. május 7-én került elfogadásra az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló […/…/]EK rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló …/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke első bekezdésének 1. pont a) alpontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára ║,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendeletet (2) és a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 28-i 407/2002/EK tanácsi rendeletet (3) jelentősen módosítani kell. Az egyértelműség érdekében az említett rendeleteket át kell dolgozni.

(2)

A közös menekültpolitika – ideértve a Közös Európai Menekültügyi Rendszert is – lényeges alkotóelemét képezi az Európai Unió azon célkitűzésének, hogy fokozatosan létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségét, amely nyitva áll azok előtt, akik ▐ jogosan keresnek nemzetközi védelmet a Közösségen belül.

(3)

Mostanra lezárult a közös európai menekültügyi rendszer bevezetésének első szakasza, amely hosszú távon várhatóan közös eljárást és egységes jogállást biztosít szerte az Unióban a menedékjogban részesítettek számára. Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a hágai programot, amely kitűzte a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területén a 2005–2010-es időszakban megvalósítandó célokat. E tekintetben a hágai program arra szólította fel a Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszának eszközeit és intézkedéseit azzal a céllal, hogy azokat 2010 vége előtt elfogadják.

(4)

Az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló […/…/]EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazása érdekében meg kell állapítani a nemzetközi védelmet kérelmező személyek és a Közösség külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott személyek azonosságát. A [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló], […/…/EK] tanácsi rendelet és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésének b) és d) pontjának hatékony alkalmazása érdekében kívánatos továbbá, hogy az egyes tagállamok számára lehetővé tegyük annak ellenőrzését, hogy az illegálisan az adott tagállam területén tartózkodó külföldiek kértek-e nemzetközi védelmet valamely másik tagállamban.

(5)	Az ujjlenyomat e személyek pontos személyazonossága megállapításának lényeges eleme. Létre kell hozni a felvett ujjlenyomatadatokat összehasonlító rendszert.

(6)	Ennek érdekében létre kell hozni a központi rendszerből álló Eurodac rendszert, amely az ujjlenyomatadatok számítógépes központi adatbázisaként működik, továbbá a tagállamok és a központi rendszer közötti elektronikus adatátvitelt szolgálja.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelmet élvező személy azonos bánásmódban részesüljön, valamint az EU menekültügyi vívmányaival – különösen a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelvvel (5) –, valamint [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló], […/…]/EK tanácsi rendelettel való összhang megteremtése érdekében helyénvaló e rendelet hatályát kiterjeszteni a kiegészítő védelmet kérelmező vagy élvező személyekre is.

(8)

A tagállamok számára elő kell írni továbbá, hogy késedelem nélkül vegyenek és továbbítsanak ujjlenyomatadatokat valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező személytől, valamint az egyes tagállamok külső határának illegális átlépése miatt letartóztatott, 14. életévét betöltött valamennyi harmadik országbeli állampolgártól, illetve hontalan személytől.

(9)

Pontos szabályokat kell megállapítani ezeknek az ujjlenyomatadatoknak a központi rendszerhez való továbbítására, ezen ujjlenyomatadatoknak és más lényeges adatoknak a központi rendszerben való nyilvántartására, tárolására, összehasonlítására más ujjlenyomatadatokkal, az összehasonlítások eredményeinek továbbítására, valamint a nyilvántartott adatok jelölésére és törlésére. Ezek a szabályok a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek különböző csoportjaira nézve eltérőek lehetnek, illetve az adott csoportok jellegéhez kell igazodniuk.

(10)

Valamely tagállamban menedékjogot kérelmező harmadik országbeli állampolgároknak, illetve hontalan személynek még hosszú évekig lehetőségük lehet arra, hogy más tagállamban is nemzetközi védelmet kérjenek. Ennek megfelelően elegendően hosszú maximális időtartamot kell meghatározni az ujjlenyomatadatok központi rendszerben történő tárolására. Mivel a már több éve a Közösségben tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, illetve hontalan személyek többsége ez idő alatt letelepedett jogállást, sőt akár állampolgárságot is szerez az egyes tagállamokban, a tízéves időtartamot megfelelő időtartamnak lehet tekinteni az ujjlenyomatadatok tárolására.

(11)

Egyes különleges esetekben, amikor nincs szükség az ujjlenyomatadatok ilyen hosszú ideig történő tárolására, a megőrzési időtartam ennél rövidebb lehet. Az ujjlenyomatadatokat azonnal törölni kell, amint a harmadik országok állampolgárai vagy a hontalan személyek állampolgárságot vagy huzamos tartózkodási engedélyt kapnak valamely tagállamban a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvnek megfelelően  (6).

(12)

Helyénvaló annak érdekében tárolni minden olyan személy adatait, akik ujjlenyomatát az Eurodac-ban rögzítették azt követően, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, és akik kérelmét aztán egy tagállamban el is fogadták, hogy ezen adatok összehasoníthatók legyenek a nemzetközi védelem iránti kérelmek keretében felvett adatokkal.

(13)

Átmenetileg továbbra is a Bizottság felel a központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra irányításáért. Hosszú távon, és a Bizottság alternatív pénzügyi, üzemeltetési és szervezeti lehetőségek alapos elemzését tartalmazó hatásvizsgálatát követően igazgató hatóságot kell létrehozni, amely az említett feladatok ellátásáért felel.

(14)

Egyértelműen meg kell állapítani a Bizottság és az igazgató hatóság feladatkörét a központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra tekintetében, valamint a tagállamok feladatkörét az adatfelhasználást, az adatbiztonságot és a nyilvántartott adatokhoz való hozzáférést és azok helyesbítését illetően.

(15)	Az Eurodac-rendszer működésével kapcsolatban a Közösség szerződésen kívüli felelősségére a Szerződés vonatkozó rendelkezései az irányadóak, egyedi szabályokat kell azonban megállapítani a tagállamoknak a rendszer működésével kapcsolatos szerződésen kívüli felelősségére.

(16)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen ║ a Közösség menedékjogi politikája végrehajtásának elősegítését szolgáló rendszer létrehozása az ujjlenyomatadatok összehasonlítása érdekében, ║ a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért az terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl a célja eléréséhez szükséges mértéket.

(17)	A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7) kell alkalmazni a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására.

(18)	A személyes adatok kezelése tekintetében ki kell egészíteni, illetve tisztázni kell, különösen bizonyos szektorokat illetően, a 95/46/EK irányelvben megállapított, az egyének jogainak és szabadságainak, nevezetesen a magántitokhoz való jog védelmére vonatkozó elveket.

(19)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-án 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alkalmazandó a személyes adatoknak a közösségi intézmények és szervek által, e rendelet szerint történő feldolgozására . Ugyanakkor egyes pontokat az adatfeldolgozással kapcsolatos felelősség és az adatvédelem ellenőrzése tekintetében egyértelművé kell tenni.

(20)

Helyénvaló, hogy nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrizzék a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, a ║ 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) értelmében kinevezett európai adatvédelmi biztosnak pedig a közösségi intézmények és szervek személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit kell felügyelnie, figyelembe véve, hogy a közösségi intézmények és szervek feladatai magukkal az adatokkal kapcsolatban korlátozott mértékűek.

(21)	Rendszeresen figyelni és értékelni kell az Eurodac eredményeit.

(22)	A tagállamoknak ki kell alakítaniuk a központi rendszerbe bevitt adatok olyan felhasználásának büntetésére szolgáló szankciók hatékony, arányos és visszatartó erejű rendszerét, amely az Eurodac céljával ellentétes.

(23)

A tagállamokat tájékoztatni kell egyes menedékjogi eljárások helyzetéről a [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló] […/…/]EK rendelet hatékony alkalmazásának elősegítése érdekében.

(24)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, amelyeknek megfelelően alkalmazni kell, valamint szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. E rendelet biztosítani kívánja a személyes adatok védelme, valamint a menedékjog teljes fokú tiszteletben tartását, valamint elő kívánja mozdítani a Charta 8. és 18. cikkének alkalmazását.

(25)

Indokolt e rendelet területi hatályát oly módon korlátozni, hogy az összhangba kerüljön a [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló], […/…/EK] rendelet területi hatályával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Az Eurodaccélja

(1)   Létrejön az Eurodac néven ismert rendszer, amelynek célja segítséget nyújtani annak megállapításában, hogy a [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló], […/…/]EK rendelet értelmében melyik tagállam illetékes a tagállamok egyikében harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy által benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására, továbbá egyéb módon elősegíteni a fenti rendelet alkalmazását az e rendeletben meghatározott feltételek alapján.

(2)   Függetlenül attól, hogy a származási hely szerinti tagállam az e tagállam nemzeti jogának megfelelően létesített adatbázisokban milyen célra használja az Eurodac-nak szánt adatokat, az Eurodac ujjlenyomatadatokat és más személyi adatokat kizárólag a [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló], […/…]/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében rögzített célokra lehet feldolgozni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E rendelet alkalmazásában:

a)	a „dublini rendelet” [az egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló], […/…/]EK rendelet;

b)	a „nemzetközi védelmet kérelmező személy” az a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy, aki nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, amelynek tárgyában még nem hoztak végleges határozatot;

c)

a „származási hely szerinti tagállam” a következő: i. a 6. cikk hatálya alá tartozó személy tekintetében az a tagállam, amely a személyes adatokat a központi rendszerhez továbbítja, és az összehasonlítás eredményeit megkapja; ii. a 10. cikk hatálya alá tartozó személy tekintetében az a tagállam, amely a személyes adatokat a központi rendszerhez továbbítja; iii. a 13. cikk hatálya alá tartozó személy tekintetében az a tagállam, amely ezeket az adatokat a központi rendszerhez továbbítja, és az összehasonlítás eredményeit megkapja;

d)	a „nemzetközi védelemben részesített személy” az a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy, akit a 2004/83/EK ║ irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározottak szerinti nemzetközi védelemre szorulóként ismertek el;

e)

a „találat” az adatbázisban nyilvántartott ujjlenyomatadatok és a tagállam által valamely személy tekintetében továbbított ujjlenyomatadatok közötti összehasonlítás útján a központi rendszer által megállapított megfelelést vagy megfeleléseket jelenti, nem érintve azt a követelményt, hogy a tagállamoknak a 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően haladéktalanul ellenőrizniük kell az összehasonlítás eredményeit.

2.   A 95/46/EK irányelv 2. cikkében meghatározott kifejezések e rendeletben is az azzal megegyező értelemben szerepelnek.

3.   Eltérő rendelkezés hiányában a dublini rendelet 1. cikkében meghatározott kifejezések ebben a rendeletben is az azzal megegyező értelemben szerepelnek.

3. cikk

A rendszer felépítése és alapelvek

(1)   Az Eurodac a következőket foglalja magában:

a)	számítógépes központi ujjlenyomat-adatbázis (központi rendszer), amely az alábbi részekből áll: — központi egység, — a rendszerműködés folyamatosságát biztosító rendszer;

b)	a központi rendszer és a tagállamok közötti kommunikációs infrastruktúra, amely az Eurodac-adatok számára kifejlesztett kódolt virtuális hálózatot képez (kommunikációs infrastruktúra).

(2)   Minden egyes tagállam egyetlen nemzeti adatrendszert (nemzeti hozzáférési pontot) jelöl ki a központi rendszerrel történő kommunikáció céljából.

(3)   A 6., 10. és 13. cikk hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó, a központi rendszerben feldolgozásra kerülő adatokat a származási hely szerinti tagállam nevében dolgozzák fel az e rendeletben rögzített feltételek alapján, és megfelelő technikai eszközökkel különítik el.

(4)   Az Eurodac-ra vonatkozó szabályokat tagállamok által végrehajtott műveletekre is alkalmazni kell, az adatoknak a központi rendszerhez történő továbbításától kezdve az összehasonlítás eredményeinek felhasználásáig.

(5)   Az ujjlenyomatvételi eljárást az érintett tagállam nemzeti gyakorlatának megfelelően és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékoknak megfelelően határozzák meg és alkalmazzák.

4. cikk

Az igazgató hatóság működési irányítása

(1)   Az átmeneti időszakot követően az Eurodac üzemeltetésének irányításáért az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott igazgató hatóság felel. Az igazgató hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a központi rendszer tekintetében – a költség–haszon elemzésre is figyelemmel – a rendelkezésre álló mindenkori legjobb technikákat alkalmazzák.

(2)   Az igazgató hatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó alábbi feladatokért is:

a)	felügyelet;

b)	biztonság;

c)	a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinálása.

(3)   A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen az alábbiakért:

a)	a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b)	beszerzés és felújítás;

c)	szerződéses ügyek.

(4)   Mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel az Eurodac üzemeltetésének irányításáért.

(5)   Az Eurodac üzemeltetésének irányítása magában foglalja az összes ahhoz szükséges feladatot, hogy az Eurodac e rendelettel összhangban a hét minden napján, napi 24 órán keresztül működhessen, és elvégezhesse különösen a rendszer megfelelő szintű működési minőségének – főképp a központi rendszer lekérdezéséhez szükséges idő tekintetében történő – biztosításához szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket.

(6)   Az Európai Közösségek tisztviselőire alkalmazandó személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az igazgató hatóság megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, akinek munkája Eurodac -adatokat érint. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali alkalmazásának, illetve munkaviszonyának megszűnését vagy tevékenységük befejeződését követően is fennáll.

(7)   Az e rendeletben említett igazgató hatóság az Eurodac, a SIS II és a VIS rendszerek tekintetében illetékes igazgató hatóság.

(8)     Az igazgató hatóság létrehozása és a számos, hatáskörébe tartozó adatbázis interoperabilitása nem sérti ezen adatbázisok egymástól különálló és független működését.

5 cikk

Statisztika

Az igazgató hatóság havonta statisztikát készít a központi rendszer munkájáról, különösen az alábbiak feltüntetésével:

a)	a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel, valamint a 10. és 13. cikkben említett személyekkel kapcsolatosan továbbított adatkészletek száma;

b)	a találatok száma azon nemzetközi védelmet kérelmező személyek esetében, akik valamely más tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be;

c)	a találatok száma a 10. cikk ║ említett személyek esetében, akik a későbbiekben nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be;

d)	a találatok száma a 13. cikk ║ említett olyan személyek esetében, akik korábban valamely más tagállamban nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be;

e)	azoknak az ujjlenyomatadatoknak a száma, amelyeket a központi rendszernek ismételten meg kellett kérnie a származási hely szerinti tagállamtól, mivel az eredetileg továbbított ujjlenyomatadatok összehasonlítását nem tudták elvégezni az ujjlenyomat-felismerő rendszer alkalmazásával;

f)	a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban megjelölt adatkészletek száma;

g)	a találatok száma a 14. cikk (1) bekezdésben említett személyek esetében.

Minden év végén havi statisztikából készített gyűjtemény formájában statisztikai adatokat állapítanak meg az adott évre vonatkozóan többek között annak megjelölésével, hogy hány személyre vonatkoznak a b), c), d) és g) pont alapján nyilvántartott találatok.

A statisztika az adatokat tagállamok szerinti bontásban tartalmazza.

II.   FEJEZET

NEMZETKÖZI VÉDELMET KÉRELMEZŐ SZEMÉLYEK

6 cikk

Az ujjlenyomatadatok összegyűjtése, továbbítása és összehasonlítása

(1)   Az egyes tagállamok a dublini rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően legkésőbb 48 órán belül ujjlenyomatot vesznek minden 14. életévét betöltött nemzetközi védelmet kérelmező személy valamennyi ujjáról, és az ujjlenyomatadatokat az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b)–g) pontjában említett adatokkal együtt az ujjlenyomatvételtől számított legkésőbb 24 órán belül továbbítják a központi rendszerhez.

Kivételes esetben, amennyiben az ujjlenyomatok súlyosan, ám csak átmenetileg sérültek és nem nyújtanak megfelelő ujjlenyomatadatot, vagy amennyiben súlyos járványos betegség miatt elkülönítési időszakra van szükség, az e bekezdés szerinti nemzetközi védelmet kérelmező személytől való ujjlenyomatvételre rendelkezésre álló 48 órát legfeljebb három hétre meg lehet hosszabbítani. A tagállamok a vis maior jól megalapozott és igazolt eseteiben is meghosszabbíthatják a 48 órás határidőt a vis maior-t kiváltó körülmények fennállásáig. A szükséges adatok továbbítására vonatkozó 24 órás időszak ennek megfelelően alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amikor a dublini rendelet 23. cikke alapján történő átadást követően a nemzetközi védelmet kérelmező személy megérkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamba, az illetékes tagállam – az e rendelet 7. cikke alapján a központi rendszerben nyilvántartásba vett vonatkozó adatok tekintetében, az igazgató hatóság által a központi rendszerrel történő elektronikus kommunikációra vonatkozóan megállapított követelményekkel összhangban – csak azt jelzi , hogy az átadás sikeresen megtörtént. Ezen információkat a 8. cikkel összhangban tárolják az e cikk (6) bekezdésében említett továbbítás céljából.

(3)     A dublini rendelet 17. cikkével összhangban felelősséget vállaló tagállam ezt jelzi az e rendelet 7. cikke alapján a központi rendszerben nyilvántartásba vett vonatkozó adatokkal kapcsolatban, az igazgató hatóság által a központi rendszerrel történő elektronikus kommunikációra vonatkozóan megállapított követelményekkel összhangban. Ezen információkat a 8. cikkel összhangban tárolják az e cikk (6) bekezdésében említett továbbítás céljából.

(4)   A tagállam által továbbított, a 7. cikk ║ a) pontjában foglaltaknak megfelelő ujjlenyomatadatokat a központi egység automatikusan összehasonlítja a más tagállamok által továbbított és a központi rendszerben tárolt ujjlenyomatadatokkal.

(5)   A központi rendszer a tagállamok kérelmére biztosítja, hogy a (4) bekezdésben említett összehasonlítás a más tagállamoktól származó adatok mellett kiterjedjen a szóban forgó tagállam által korábban továbbított ujjlenyomatadatokra is.

(6)   A központi rendszer a találatot, illetve az összehasonlítás negatív eredményét automatikusan továbbítja a származási hely szerinti tagállam felé. Találat esetén továbbítja a találatnak megfelelő összes adatkészletet, a 7. cikk ║ a)–g) pontjában említett adatokat, valamint adott esetben a 14. cikk (1) bekezdésében említett jelölést.

7. cikk

Az adatok nyilvántartásba vétele

A központi rendszer nyilvántartásába kizárólag a következő adatokat veszik fel:

a)	az ujjlenyomatadatok;

b)	a származási hely szerinti tagállam, a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának helye és időpontja;

c)	az érintett személy neme;

d)	a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;

e)	az ujjlenyomatvétel dátuma;

f)	az adatok központi rendszerhez történő továbbításának dátuma;

g)	az operátor felhasználói azonosítója.

8. cikk

Adattárolás

A 7. cikkben foglaltaknak megfelelően az egyes adatkészleteket az ujjlenyomatvétel időpontjától számított tíz évig tárolják a központi rendszerben.

Ennek az időtartamnak a lejártakor a központi rendszer automatikusan törli az adatokat a központi rendszerből

9. cikk

Adatok törlése a határidő lejártát megelőzően

(1)   Az azokra a személyekre vonatkozó adatokat, akik az e rendelet 8. cikkében megjelölt időtartam lejártát megelőzően állampolgárságot vagy huzamos tartózkodási engedélyt kapnak valamely tagállamban a 2003/109/EK irányelvvel összhangban , a 20. cikk (3) bekezdésének megfelelően haladéktalanul törlik a központi rendszerből azt követően, hogy a származási hely szerinti tagállamot értesítették arról, hogy az érintett személy az állampolgárságot vagy a tartózkodási engedélyt megkapta.

(2)   A központi rendszer az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha a 6. vagy 10. cikkben említett személyekkel kapcsolatban általuk továbbított adatokkal azonos találatot regisztráló másik, származási hely szerinti tagállam az (1) bekezdésben meghatározott okból törli az adatokat .

III.   FEJEZET

A KÜLSŐ HATÁROK JOGELLENES ÁTLÉPÉSE MIATT ELFOGOTT HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK, ILLETVE HONTALAN SZEMÉLYEK

10. cikk

Az ujjlenyomatadatok összegyűjtése és továbbítása

(1)   Az egyes tagállamok az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékoknak megfelelően az elfogás időpontjától számított legkésőbb 48 órán belül ujjlenyomatot vesznek a 14. életévét betöltött valamennyi olyan harmadik országból érkező harmadik országbeli állampolgártól vagy hontalan személytől, akit az illetékes ellenőrző hatóságok az illető tagállam szárazföldi, légi vagy tengeri határainak jogellenes átlépése miatt elfogtak, és nem toloncoltak vissza.

(2)   Az érintett tagállamok , az (1) bekezdésben említett valamely harmadik országbeli állampolgártól, illetve hontalan személytől való ujjlenyomatvételtől számított legkésőbb 24 órán belül továbbítják a központi rendszer számára az e személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a)	az ujjlenyomatadatok;

b)	a származási hely szerinti tagállam, az elfogás helye és időpontja;

c)	az érintett személy neme;

d)	a származási hely szerinti tagállam által használt referenciaszám;

e)	az ujjlenyomatvétel dátuma;

f)	az adatok központi rendszerhez történő továbbításának dátuma;

g)	az operátor felhasználói azonosítója.

Kivételes esetben, amennyiben az ujjlenyomatok súlyosan, ám csak átmenetileg sérültek és nem nyújtanak megfelelő ujjlenyomatadatot, vagy amennyiben súlyos járványos betegség miatt elkülönítési időszakra van szükség, az (1) bekezdésben említett valamely harmadik országbeli állampolgártól, illetve hontalan személytől való ujjlenyomatvételre rendelkezésre álló 48 órát legfeljebb három hétre meg lehet hosszabbítani. A tagállamok a 48 órás határidőt a vis maior jól megalapozott és igazolt eseteiben is meghosszabbíthatják a vis maior-t kiváltó körülmények fennállásáig. A szükséges adatok továbbítására vonatkozó 24 órás időszak ennek megfelelően alkalmazandó

11. cikk

Az adatok nyilvántartásba vétele

(1)   A 10. cikk (2) bekezdésében említett adatokat nyilvántartásba veszik a központi rendszerben.

Az 5. cikk sérelme nélkül, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően a központi rendszerhez továbbított adatokat kizárólag arra a célra veszik nyilvántartásba, hogy összehasonlítsák a nemzetközi védelmet kérelmező személyekre vonatkozó, a központi rendszerhez azt követően megküldött adatokkal.

A központi rendszer nem hasonlítja össze a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbított adatokat ║ a központi rendszerben korábban nyilvántartásba vett adatokkal, vagy a 10. cikk (2) bekezdése alapján a központi rendszerhez a későbbiekben továbbított adatokkal.

(2)   A 6. cikk (4) és (6) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni a nemzetközi védelmet kérelmező személyekre vonatkozó, a központi rendszerhez a későbbiekben továbbított adatoknak az (1) bekezdésben említett adatokkal történő összehasonlítására.

12. cikk

Az adatok tárolása

(1)   A 10. cikk (1) bekezdésében említett harmadik országbeli állampolgárra, illetve hontalan személyre vonatkozó valamennyi adatkészletet az ujjlenyomatvétel időpontjától számított egy évig tárolják a központi rendszerben. Ennek az időtartamnak a lejártakor a központi rendszer automatikusan törli az adatokat a központi rendszerből.

(2)   A 20. cikk (3) bekezdésének megfelelően a központi rendszerből haladéktalanul törlik a 10. cikk (1) bekezdésében említett harmadik országbeli állampolgárra, illetve hontalan személyre vonatkozó adatokat , amint a származási hely szerinti tagállam az (1) bekezdésben említett egyéves időtartam lejártát megelőzően értesül a következő körülmények valamelyikének fennállásáról:

a)	a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy számára tartózkodási engedélyt adtak ki;

b)	a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy elhagyta a tagállamok területét;

c)	a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy állampolgárságot szerzett valamely tagállamban.

(3)   A központi rendszer az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha a 10. cikkben említett személyekkel kapcsolatban általuk továbbított adatokkal azonos találatot regisztráló másik származási hely szerinti tagállam a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból törli az adatokat.

(4)   A központi rendszer az összes származási hely szerinti tagállamot értesíti arról, ha a 6. vagy 10. cikkben említett személyekkel kapcsolatban általuk továbbított adatokkal azonos találatot regisztráló másik származási hely szerinti tagállam a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból törli az adatokat.

IV.   FEJEZET

VALAMELY TAGÁLLAM TERÜLETÉN ILLEGÁLISAN TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK, ILLETVE HONTALAN SZEMÉLYEK

13. cikk

Az ujjlenyomatadatok összehasonlítása

(1)   Az egyes tagállamok annak ellenőrzésére, hogy a területükön illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy valamely másik tagállamban korábban nyújtott-e be nemzetközi védelem iránti kérelmet, a központi rendszer felé továbbíthatják a 14. életévét betöltött harmadik országbeli állampolgártól, illetve hontalan személytől vett ujjlenyomatadatokat a szóban forgó tagállam által használt referenciaszámmal együtt.

Általános szabályként abban az esetben indokolt annak ellenőrzése, hogy a harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy valamely másik tagállamban korábban nyújtott-e be nemzetközi védelem iránti kérelmet, ha:

a)	a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy kijelenti, hogy nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, de nem jelöli meg azt a tagállamot, ahol a kérelmet benyújtotta;

b)	a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy nem kér nemzetközi védelmet, de ellenzi, hogy hazájába visszatoloncolják, arra hivatkozva, hogy ott veszélyben lenne; illetve

c)

a harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy egyéb módon megpróbálja megakadályozni kiutasítását azáltal, hogy megtagadja a személyazonossága megállapítására irányuló együttműködést, különösen ha nem mutatja be személyazonossági okmányait, vagy hamis személyazonossági okmányokat mutat be.

(2)   Abban az esetben, ha a tagállamok részt vesznek az (1) bekezdésben említett eljárásban, továbbítják a központi rendszerhez valamennyi, illetve legalább a mutatóujjakra vonatkozó ujjlenyomatadatokat, vagy ezek hiányában az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgárok, illetve hontalan személyek összes többi ujjáról vett lenyomatot.

(3)   Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli állampolgárok, illetve hontalan személyek ujjlenyomatadatait kizárólag abból a célból továbbíthatják a központi rendszerhez, hogy összehasonlítsák a nemzetközi védelmet kérelmező személyek többi tagállam által továbbított és a központi rendszerben már nyilvántartott ujjlenyomatadataival.

Ezen harmadik országbeli állampolgárok, illetve hontalan személyek ujjlenyomatadatai nem vehetők nyilvántartásba a központi rendszerben és nem hasonlíthatók össze a 10. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a központi rendszerhez továbbított adatokkal.

(4)   A 6. cikk (4) és (6) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni az e cikk alapján továbbított ujjlenyomatadatoknak a nemzetközi védelmet kérelmező személyekre vonatkozó, a többi tagállam által továbbított és a központi rendszerben tárolt ujjlenyomatadatokkal történő összehasonlítására.

V.   FEJEZET

NEMZETKÖZI VÉDELEMBEN RÉSZESÍTETT SZEMÉLYEK

14. cikk

Az adatok jelölése

(1)   Az a származási hely szerinti tagállam, amely nemzetközi védelemben részesítette a nemzetközi védelmet kérelmező azon személyt, akinek adatait a 7. cikk alapján nyilvántartásba vették a központi rendszerben, az igazgató hatóság által a központi rendszerrel történő elektronikus kommunikációra vonatkozóan megállapított követelményekkel összhangban megjelöli a vonatkozó adatokat. E megjelölést a 8. cikkel összhangban tárolják a központi rendszerben, a 6. cikk (6) bekezdésében említett továbbítás céljából.

(2)   A származási hely szerinti tagállam eltávolítja az (1) bekezdéssel összhangban korábban megjelölt, a harmadik ország állampolgárának, illetve hontalan személynek az adataira vonatkozó megjelölést, amennyiben az említett személy jogállását a 2004/83/EK ║ irányelv 14. vagy 19. cikke alapján visszavonták, megszüntették, illetve megújítását megtagadták , vagy amennyiben az említett irányelv 11. cikke szerint már nem minősül menekültnek, illetve 16. cikke szerinti kiegészítő védelemre való jogosultsága megszűnt .

VI.   FEJEZET

ADATFELHASZNÁLÁS, ADATVÉDELEM ÉS FELELŐSSÉG

15. cikk

Felelősség az adatok felhasználásával kapcsolatban

(1)   A származási hely szerinti tagállam felelős a következők biztosításáért:

a)	az ujjlenyomatvétel jogszerűsége;

b)	az ujjlenyomatadatok és a 7. cikkben, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyéb adatok központi rendszerhez történő továbbításának jogszerűsége;

c)	az adatok központi rendszerhez történő továbbításkor pontosak és naprakészek;

d)	hogy az adatokat, a Bizottság feladatkörének sérelme nélkül, központi rendszerben jogszerűen jegyzik fel, tárolják, javítják, illetve törlik;

e)	a központi rendszer által megküldött ujjlenyomatadat-összehasonlítási eredmények felhasználásának jogszerűsége.

(2)   A 19. cikknek megfelelően a származási hely szerinti tagállam biztosítja az (1) bekezdésben említett adatok biztonságát a központi rendszerhez történő továbbításukat megelőzően és továbbításuk közben, valamint biztosítja a központi rendszerből kapott adatok biztonságát.

(3)   A 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően a származási hely szerinti tagállam felelős az adatok végleges azonosításáért.

(4)   A Bizottság biztosítja, hogy a központi rendszer e rendelet rendelkezéseinek megfelelően működik. A Bizottság feladata különösen:

a)	olyan intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják, hogy a központi rendszerrel dolgozó személyek az abban nyilvántartott adatokat kizárólag az Eurodac céljainak megfelelően használhatják fel az 1. cikk (1) bekezdésében megállapítottaknak megfelelően;

b)	meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a központi rendszer biztonságát a 19. cikknek megfelelően biztosítsák;

c)	biztosítja, hogy kizárólag a központi rendszerrel végzendő munkára felhatalmazott személyek rendelkezzenek hozzáféréssel az abban nyilvántartott adatokhoz, az európai adatvédelmi biztos hatásköreinek sérelme nélkül.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az első albekezdés alapján hozott intézkedéseiről.

16. cikk

Az adatok továbbítása

(1)   Az ujjlenyomatokat digitálisan feldolgozzák, és az I. mellékletben említett adatformátumban továbbítják. Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az igazgató hatóság megállapítja az adatformátumoknak a tagállamok által a központi rendszerhez történő továbbítására és visszaküldésére vonatkozó technikai követelményeket. Az igazgató hatóság biztosítja, hogy a tagállamok által továbbított ujjlenyomat adatok a számítógépes ujjlenyomatfelismerő-rendszer által összehasonlíthatók legyenek.

(2)   A 7. cikkben, a 10 cikk (2) bekezdésében és a 13. cikk (2) bekezdésében említett adatokat a tagállamoknak elektronikus úton kell továbbítaniuk. A 7. cikk (1) bekezdésében és a 10. cikk (2) bekezdésében említett adatokat automatikusan nyilvántartásba veszik a központi rendszerben. Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az igazgató hatóság megállapítja a technikai követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az adatok megfelelő módon elektronikusan továbbíthatók legyenek a tagállamokból a központi rendszerbe, valamint a központi rendszerből a tagállamhoz.

(3)   A 7. cikk d) pontjában, a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és a 13. cikk (1) bekezdésében említett referenciaszámnak lehetővé kell tennie, hogy az adatokat egyértelműen egy adott személyre és az adatokat továbbító tagállamra vonatkoztassák. Emellett lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy az ilyen adat a 6., 10. vagy 13. cikkben említett személyre vonatkozik-e.

(4)   A referenciaszámnak azonosító betűvel vagy betűkkel kell kezdődnie, amelyekkel az I. mellékletben meghatározott normákkal összhangban az adatokat továbbító tagállamot jelölik. Az azonosító betűt vagy betűket a személy kategóriájának azonosítása követi. Az „1” a 6. cikkben említett személyekre vonatkozó adatokat, a „2” a 10. cikkben említett személyeket, a „3” pedig a 13. cikkben említett személyeket jelöli.

(5)   Az igazgató hatóság megállapítja a tagállamok számára az egyértelmű adatok központi rendszer általi átvételének biztosításához szükséges technikai eljárásokat.

(6)   A központi rendszer a lehető legrövidebb időn belül visszaigazolja a továbbított adatok átvételét. Ennek érdekében az igazgató hatóság megállapítja a szükséges műszaki követelményeket annak biztosítására, hogy a tagállamok igény esetén megkapják az átvétel visszaigazolását.

17. cikk

Az összehasonlítások elvégzése és az eredmények továbbítása

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az ujjlenyomat adatok továbbítása a számítógépes ujjlenyomatfelismerő-rendszer általi összehasonlítás céljára megfelelő minőségben történik. Amennyiben biztosítani kell, hogy a központi rendszer általi összehasonlítás eredményei rendkívül nagyfokú pontosságot érjenek el, az igazgató hatóság meghatározza a továbbított ujjlenyomat adatok megfelelő minőségét. A központi rendszer a lehető legrövidebb időn belül ellenőrzi a továbbított ujjlenyomat adatok minőségét. Ha az ujjlenyomat adatok nem alkalmasak a számítógépes ujjlenyomatfelismerő-rendszer alkalmazásával történő összehasonlításra, a központi rendszer felkéri a tagállamot megfelelő minőségű ujjlenyomat adatok továbbítására.

(2)   A központi rendszer az összehasonlítást a megkeresések beérkezésének sorrendjében végzi. Minden egyes megkereséssel 24 órán belül foglalkozni kell. A tagállam – a nemzeti joggal összefüggő okokból – kérhet egy órán belül elvégzendő különösen sürgős összehasonlítást. Amennyiben ezeket az időtartamokat az igazgató hatóság felelősségén kívül eső körülmények miatt nem lehet betartani, az akadályozó körülmények megszűntével a központi rendszer az ilyen megkeresésnek elsőbbséget biztosít a feldolgozás során. Ilyen esetekben, amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az igazgató hatóság kritériumokat állapít meg a megkeresések elsőbbségi kezelésének biztosítása érdekében.

(3)   Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az igazgató hatóság megállapítja a kapott adatok feldolgozására és az összehasonlítás eredményének továbbítására vonatkozó műveleti eljárásokat.

(4)   Az összehasonlítás eredményeit a származási hely szerinti tagállamban haladéktalanul ellenőrzik. A végleges azonosítást a dublini rendelet 33. cikkének megfelelően a származási hely szerinti tagállam végzi el az érintett tagállamokkal együttműködésben.

A központi rendszerből kapott egyéb, megbízhatatlannak bizonyuló adatokra vonatkozó információkat az adatok megbízhatatlanságának megállapítását követően haladéktalanul törlik ▐.

(5)   Amennyiben a (4) bekezdéssel összhangban történő végleges azonosítás során megállapítást nyer, hogy a központi rendszerből kapott összehasonlítás eredménye helytelen, a tagállamok értesítik erről a Bizottságot , az igazgató hatóságot és az európai adatvédelmi biztost .

▐

18. cikk

A tagállamok és a központi rendszer közötti kommunikáció

A tagállamokból a központi rendszerbe és ellenkező irányban történő adatátvitel során az igazgató hatóság által biztosított kommunikációs infrastruktúrát kell alkalmazni. Amennyiben az a központi rendszer hatékony működéséhez szükséges, az igazgató hatóság megállapítja a kommunikációs infrastruktúra alkalmazásához szükséges technikai eljárásokat.

19. cikk

Adatbiztonság

(1)   A származási hely szerinti tagállam a központi rendszerbe történő átvitel előtt és alatt biztosítja az adatok biztonságát. Minden tagállam biztosítja a központi rendszertől kapott adatok biztonságát.

(2)   Nemzeti rendszerével összefüggésben minden egyes tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket – egy biztonsági tervet is beleértve – a következők érdekében:

a)	fizikai adatvédelmet valósít meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)	megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek bejussanak azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam az Eurodac céljának megfelelően végez műveleteket (ellenőrzés a létesítménybe való belépéskor);

c)	megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

d)	megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintést, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);

e)	megelőzi az Eurodac-ban az engedély nélküli adatfeldolgozást és az Eurodac -ban feldolgozott adatok engedély nélküli módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);

f)	biztosítja, hogy az Eurodac-hoz való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz juthassanak hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (adathozzáférés ellenőrzése);

g)

biztosítja, hogy az Eurodac-hoz való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére vagy a profilokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul a 24. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja (személyzeti profilok);

h)	biztosítja a lehetőséget annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy személyes adatok adatátviteli berendezésekkel mely szervekhez továbbíthatók;

i)	biztosítja, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat, mikor, ki és milyen célból dolgozott fel az Eurodac-ban (adatrögzítés ellenőrzése);

j)	megakadályozza a személyes adatok Eurodac-ba vagy Eurodac-ból történő továbbítása, illetve adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (átvitel ellenőrzése);

k)	figyelemmel kíséri az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megteszi az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedéseket (önellenőrzés).

(3)     Az Eurodac rendszerben részt vevő valamennyi hatóság megakadályozza, hogy engedéllyel nem rendelkező harmadik államok hatóságai az Eurodac-ban nyilvántartott adatokhoz hozzáférjenek vagy azokat részükre továbbítsák, különös tekintettel az e rendelet hatálya alá eső személyek származási országára.

(4)   Az igazgató hatóság az Eurodac működése tekintetében megteszi a (2) bekezdésben felsorolt célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.

(5)     Az igazgató hatóság közös követelményeket állapít meg, amelyeket mindazon személyeknek teljesíteniük kell, akik engedélyt kapnak az Eurodac-hoz való hozzáférésre

20. cikk

Hozzáférés az Eurodac -ban nyilvántartott adatokhoz, az adatok javítása, illetve törlése

(1)   A származási hely szerinti tagállam az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően férhet hozzá az általa továbbított és a központi rendszerben nyilvántartott adatokhoz.

A tagállamok nem végezhetnek keresést a más tagállamok által továbbított adatokban, és nem kaphatnak ilyen adatokat a 6. cikk (6) bekezdésében említett összehasonlításból származó adatokon kívül.

(2)   Az 1. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában, minden egyes tagállam kijelöli azon hatóságait, amelyek az (1) bekezdés alapján hozzáférhetnek a központi rendszerben nyilvántartott adatokhoz. E kijelölés során pontosan meghatározzák az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős egységet. A tagállamok e hatóságok jegyzékét, valamint annak valamennyi módosítását közlik a Bizottsággal és az igazgató hatósággal , a módosítások esetében legkésőbb a jegyzék módosítását követő 30 napon belül . Az igazgató hatóság közzéteszi az összesített jegyzéket az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben e jegyzék módosulna, az igazgató hatóság minden évben közzéteszi a naprakésszé tett összesített jegyzéket.

(3)   Kizárólag a származási hely szerinti tagállam jogosult módosítani a központi rendszerbe általa továbbított adatokat az adatok kijavítása, kiegészítése, illetve törlése révén, a 8. cikk vagy a 12. cikk (1) bekezdése szerint történő adattörlés sérelme nélkül.

(4)   Ha valamely tagállam vagy az igazgató hatóság bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy a központi rendszerben nyilvántartott adat helytelen, a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a származási hely szerinti tagállamot.

Ha valamely tagállam bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy a központi rendszerben az e rendeletet sértő módon rögzítettek adatokat, a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a származási hely szerinti tagállamot, valamint a Bizottságot. A származási hely szerinti tagállam ellenőrzi a szóban forgó adatokat, és ha szükséges, késedelem nélkül javítja vagy törli őket.

(5)   Az igazgató hatóság harmadik országok hatóságai számára nem továbbítja, és nem bocsátja rendelkezésre a központi rendszerben nyilvántartott adatokat, kivéve ha ennek megtételére kifejezetten felhatalmazzák a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározásával kapcsolatos feltételekről és mechanizmusokról szóló valamely közösségi megállapodás keretében.

21. cikk

Az adatok nyilvántartása

(1)   Az igazgató hatóság nyilvántartást vezet minden, a központi rendszeren belül végzett adatfeldolgozási tevékenységről. Ezekből a nyilvántartásokból kiderül a hozzáférés célja, dátuma és pontos időpontja, a továbbított adatok, a lekérdezéshez felhasznált adatok, valamint az adatokat bevivő vagy visszakereső egység és a felelős személyek neve.

(2)   Ezeket a nyilvántartásokat kizárólag az adatfeldolgozás megfelelőségének adatvédelmi felügyeletére, valamint a 19. cikkben foglaltaknak megfelelően az adatbiztonság biztosítására lehet felhasználni. A nyilvántartásokat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a nem engedélyezett hozzáféréstől, és a 8. cikkben és a 12. cikk (1) bekezdésében említett tárolási időszak lejárta után egy évvel törölni kell, hacsak nem szükségesek már folyamatban lévő ellenőrzési eljárásokhoz.

(3)   Valamennyi tagállam nemzeti rendszerével kapcsolatban meghozza az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezen kívül minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre, illetve adatkeresésre megfelelően felhatalmazott személyi állományról.

22. cikk

Felelősség

(1)   Jogellenes feldolgozás vagy az e rendeletben megállapított rendelkezésekkel össze nem egyeztethető cselekmény következtében kárt szenvedett személy vagy tagállam kártérítésre jogosult az elszenvedett kárért felelős tagállamtól. A szóban forgó tagállam részlegesen vagy teljesen mentesül a felelősség alól abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy nem ő felelős a kár alapjául szolgáló eseményért.

(2)   Ha valamely tagállam a központi rendszerben kárt okoz amiatt, hogy nem tartja be az e rendeletben meghatározott valamely kötelezettségét, az adott tagállam felelősségre vonható ezért a kárért, kivéve, ha és amennyiben az igazgató hatóság vagy másik tagállam nem tette meg az elvárható lépéseket a kár megelőzése vagy hatásának minimálisra csökkentése érdekében.

(3)   A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának rendelkezései az irányadók.

23. cikk

Az érintett jogai

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó személyt a származási hely szerinti tagállam írásban és adott esetben szóban – olyan nyelven, amelyet a személy megért vagy ésszerűen feltételezhetően megért– tájékoztatja a következőkről:

a)	az adatkezelő, illetve adott esetben az adatkezelő képviselőjének személye;

b)	adatai Eurodac-ban történő feldolgozásának célja, ideértve a dublini rendelet céljainak ismertetését is, a rendelet 4. cikkével összhangban;

c)	az adatok címzettjei;

d)	a 6. vagy 10. cikk hatálya alá tartozó személyek esetében az ujjlenyomatvételre irányuló kötelezettség;

e)

a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés joga, a rá vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rá vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárások , beleértve az ellenőr és a 24. cikkben említett, a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért felelős nemzeti adatvédelmi hatóságok elérhetőségét.

A 6. vagy 10. cikk hatálya alá tartozó személyek esetében az első albekezdésben említett tájékoztatásra az ujjlenyomatvételkor kerül sor.

A 13. cikk hatálya alá tartozó személyek esetében az első albekezdésben említett tájékoztatásra legkésőbb akkor kerül sor, amikor az adott személyre vonatkozó adatokat a központi rendszerhez továbbítják. Nem kell alkalmazni ezt a kötelezettséget amennyiben a tájékoztatás lehetetlen, illetve aránytalan erőfeszítéssel járna.

Amennyiben az e rendelet hatálya alá eső személy kiskorú, a tagállamok a korának megfelelő módon tájékoztatják.

(2)   Az egyes tagállamokban az érintett az adott tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően gyakorolhatja a 95/46/EK irányelv 12. cikkében előírt jogokat.

A 95/46/EK irányelv 12. cikke a) pontjának megfelelően, az egyéb tájékoztatás nyújtására irányuló kötelezettség sérelme nélkül, az érintettnek jogában áll megismerni a központi rendszerben nyilvántartott vele kapcsolatos adatokat, valamint hogy azokat mely tagállam továbbította a központi rendszerbe. Az adatokhoz való ilyen hozzáférést csak tagállam engedélyezheti.

(3)   Az egyes tagállamokban bárki kérheti a pontatlan adatok javítását, illetve a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését. A javítást és a törlést indokolatlan késedelem nélkül az adatokat továbbító tagállam végzi el saját törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően.

(4)   Ha a javítás vagy a törlés jogát nem az adatokat továbbító tagállamban gyakorolják, az említett tagállam hatóságai kapcsolatba lépnek a szóban forgó másik tagállam hatóságaival annak érdekében, hogy a továbbító tagállam vagy tagállamok ellenőrizhessék az adatok pontosságát, illetve azoknak a központi rendszerbe történő továbbításának és nyilvántartásba vételének törvényességét.

(5)   Ha kiderül, hogy a központi rendszerben nyilvántartott adatok pontatlanok, illetve azokat jogellenesen vették nyilvántartásba, az adatokat továbbító tagállam a 20. cikk (3) bekezdésének megfelelően javítja vagy törli az adatokat. Az említett tagállam indokolatlan késedelem nélkül írásban erősíti meg az érintett felé, hogy az adott személyre vonatkozó adatok javításáról vagy törléséről intézkedett.

(6)   Ha az adatokat továbbító tagállam nem fogadja el, hogy a központi rendszerben nyilvántartott adatok pontatlanok, illetve hogy azokat jogellenesen vették nyilvántartásba, késedelem nélkül írásban ad magyarázatot az érintett felé arról, hogy miért nem áll készen az adatok javítására vagy törlésére.

Az említett tagállam arról is tájékoztatja az érintettet, hogy milyen lépéseket tehet abban az esetben, ha nem fogadja el az így kapott magyarázatot. A tájékoztatás kiterjed annak ismertetésére, hogy a szóban forgó személy milyen módon nyújthat be keresetet vagy adott esetben panaszt az adott tagállam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz, valamint arra, hogy az adott tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően milyen pénzügyi vagy egyéb segítség áll a rendelkezésére.

(7)   A (2) és a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek tartalmazzák az érintett azonosításához szükséges valamennyi részletet, az ujjlenyomatokat is beleértve. Ezeket az adatokat kizárólag arra használják fel, hogy engedélyezzék a (2) és a (3) bekezdésben említett jogok gyakorlását, s az adatokat ezt követően haladéktalanul megsemmisítik.

(8)   A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek annak érdekében, hogy mielőbb érvényesítsék a (3), (4) és (5) bekezdésben megállapított jogokat.

(9)   Amikor egy személy a (2) bekezdéssel összhangban lekéri a vele kapcsolatos adatokat, az illetékes hatóság írott dokumentum formájában rögzíti a kérelem benyújtásának tényét, és e dokumentumot kérés esetén késedelem nélkül a 24. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja.

(10)   Az egyes tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai a 95/46/EK irányelv 28. cikk (4) bekezdésének megfelelően jogai gyakorlásához segítséget nyújtanak az érintett számára.

(11)   Az adatokat továbbító tagállam nemzeti felügyeleti hatósága és az érintett tartózkodási helye szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatósága az érintett személy kérésére segítséget nyújtanak az adatok javítására vagy törlésére irányuló jogának gyakorlásához. Az ilyen jellegű segítségnyújtásra irányuló kérelmeket az érintett tartózkodási helye szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatóságához lehet benyújtani, amely azt továbbítja az adatokat továbbító tagállam nemzeti felügyeleti hatósága felé.

(12)   Az egyes tagállamokban az illető tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően bárki keresetet vagy adott esetben panaszt nyújthat be a tagállam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz abban az esetben, ha megtagadják számára a (2) bekezdésben előírt hozzáférési jogot.

(13)   Az adatokat továbbító állam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően a (3) bekezdés alapján való jogai gyakorlása érdekében bárki keresetet vagy adott esetben panaszt nyújthat be az említett tagállam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz a központi rendszerben róla nyilvántartott adatokkal kapcsolatosan. Az eljárás egésze alatt fennáll a nemzeti felügyeleti hatóság azon kötelezettsége, hogy az érintett számára a (10) bekezdésnek megfelelően segítséget vagy adott esetben tanácsot nyújtson.

24. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)   Az egyes tagállamok rendelkeznek arról, hogy a 95/46/EK irányelv 28. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság vagy hatóságok a ║ nemzeti joguknak megfelelően függetlenül felügyeljék a személyi adatok a szóban forgó tagállam által végzett feldolgozása e rendeletnek megfelelő törvényességét, az adatoknak a központi rendszerbe történő továbbítását is beleértve.

(2)   Az egyes tagállamok biztosítják, hogy nemzeti felügyeleti hatóságuk vagy hatóságaik számára tanácsadási céllal rendelkezésre álljanak olyan személyek, akik az ujjlenyomatadatokkal kapcsolatban megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

25. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)   Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az igazgató hatóság e rendelettel összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók. Az európai adatvédelmi biztos minden olyan információt lekérhet az igazgató hatóságtól, amelyet az e rendelet értelmében rá bízott feladatok elvégzéséhez szükségesnek vél.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik az igazgató hatóság által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről. Az ilyen ellenőrzésről szóló jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az igazgató hatóságnak, és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az igazgató hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit.

26. cikk

A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)   A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják az Eurodac összehangolt felügyeletét.

(2)   Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást a közös ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában, megvizsgálják az e rendelettel kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintettek jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)   A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és szervezése az európai adatvédelmi biztost terheli. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki. A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az igazgató hatóságnak.

VII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Költségek

(1)   A központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(2)   Az egyes tagállamok viselik a nemzeti egységeknél felmerült költségeket, valamint a központi rendszerhez történő csatlakozásuk költségeit.

28. cikk

Éves jelentés: felügyelet és értékelés

(1)   Az igazgató hatóság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a központi rendszer tevékenységeiről. Az éves jelentés az Eurodac irányításával és teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazza a (2) bekezdésben említett előre meghatározott mennyiségi mutatókkal összefüggésben.

(2)   Az igazgató hatóság gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a központi rendszer működésének a szolgáltatás eredményeivel, költséghatékonyságával és minőségével összefüggő célokkal kapcsolatos felügyeletét szolgáló eljárások.

(3)   A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az irányító hatóság hozzáféréssel rendelkezik a központi rendszerben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(4)   Az irányító hatóság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a központi rendszer technikai működéséről, ideértve annak biztonságosságát is.

(5)   E rendelet alkalmazásának a 33. cikk (2) bekezdésében előírtak szerinti megkezdését követő három év elteltével, valamint azt követően négy évenként a Bizottság átfogó értékelést készít az Eurodac-ról, amelyben megvizsgálja a célokhoz képest elért eredményeket, értékeli az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatosságát, a rendelet központi rendszer tekintetében történő alkalmazását és a központi rendszer biztonságosságát, és levonja a jövőbeni tevékenységekkel kapcsolatos következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)   A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)   Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.

29. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a központi rendszerben nyilvántartásba vett adatoknak az Eurodac 1. cikk (1) bekezdésében megállapított céljaival ellentétes felhasználása szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.

30. cikk

Területi hatály

E rendelet rendelkezései nem vonatkoznak azon földrajzi területekre, amelyek nem tartoznak a dublini rendelet hatálya alá.

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2725/2000/EK ║ rendelet 12. cikkével összhangban a központi rendszerben zárolt adatok feloldására és megjelölésére e rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a 33. cikk (2) bekezdésében előírt időpontban kerül sor.

32. cikk

Hatályon kívül helyezés

A ║ 2725/2000/EK ║ rendelet és a ║ 407/2002/EK ║ rendelet az e rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett időponttól kezdődően hatályát vesztik.

A hatályon kívül helyezett rendeletek cikkeire történő hivatkozásokat a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

33. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett dátumtól kell alkalmazni, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)	minden tagállam értesítette a Bizottságot arról, hogy megtette a szükséges technikai intézkedéseket az adatok a központi rendszerhez történő továbbítása érdekében; továbbá

b)	a Bizottság megtette a szükséges technikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a központi rendszer e rendelettel összhangban megkezdje működését.

(3)   A tagállamok, amint megtették a (2) bekezdés a) pontjában említett intézkedéseket – de legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül – erről értesítik a Bizottságot.

(4)     A 4. cikk (4) bekezdésében említett átmeneti időszak alatt az e rendeletben szereplő igazgató hatóság alatt a Bizottság értendő.

---

(1)  Az Európai Parlament 2009. május 7-i álláspontja.

(2)  HL L 316., 2000.12.15., 1. o.

(3)  HL L 62., 2002.3.5., 1. o.

(4)  HL L …

(5)   HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

(6)   HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

(7)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(9)  HL L 12., 2004.1.17., 47. o.