6.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 117/23

A.

mivel az „egyesülve a sokféleségben” jelmondatának megfelelően szükséges, hogy az Európai Unió megismerje közös történelmét, és ezt az európai művészet által teheti, lényegéből eredő egyetemességének köszönhetően;

B.

mivel az iskoláknak ismét a kultúrához való hozzáférés demokratizálásának fő helyévé kellene válniuk;

C.

mivel a művészeti és a kulturális oktatás és a részüket képező, képeken alapuló oktatás a tagállamok oktatási rendszerének jelentős eleme;

D.

mivel a művészeti és kulturális oktatás a gyermekek és a fiatalok oktatásának lényeges eleme azáltal, hogy hozzájárul a szabad akarat, az érzékenység és a mások iránti nyitottság fejlesztéséhez; mivel ez kulcsfontosságú kérdés az egyenlő esélyeket illetően és a kultúrához való hozzáférés tényleges demokratizálásának előfeltétele;

E.

mivel annak érdekében, hogy megfeleljen a kultúrához való hozzáférés demokratizálását jelentő kihívásnak, szükséges a művészi tudatosság fokozása minden szinten és minden korban, a csoportos és amatőr művészeti tevékenységek jelentőségének felismerése és a művészeti oktatáshoz való hozzáférés támogatása;

F.

mivel sajnálatos módon a tagállamok túl gyakran gazdasági követelmények miatt kényszerítve érzik magukat arra, hogy átfogó oktatási politikájukban csökkentsék a művészeteknek biztosított teret;

G.

mivel a művészetek területén a művészeti oktatás képezi a szakmai képzés alapját, fejleszti a kreativitást és elősegíti e téren a testi és a szellemi fejlődést, hozzájárul az oktatás, a kultúra és a művészetek közötti szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakulásához;

H.

mivel a művészeti és formatervezési iskolák és oktatási központok segítik az Európai Unióról a világban kialakult képet megerősítő filozófiák kialakítását, új művészeti stílusok és mozgalmak létrehozását és különböző kulturális világok feltárulását;

I.

mivel a képzés rendkívül fontos a művészeti és kreatív ágazatok szakembereinek sikeressége szempontjából;

J.

mivel egy pálya befutása vagy egy szakma gyakorlása céljából folytatott művészeti tanulmányokhoz, a tehetségen kívül, elengedhetetlen, hogy a tanulók rendelkezzenek egy, kizárólag a rendszeres, multidiszciplináris képzés útján megszerezhető, szilárd kulturális alappal; mivel ez az általa képviselt általános kultúrának, kutatási módszereknek, a vállalkozói készségeknek és az üzleti ismereteknek, valamint a kortárs művészetek szempontjából jelentős tevékenységekben való jártasságnak megfelelő mértékben megkönnyíti a munkaerő-piaci beilleszkedést;

K.

mivel az Európai Unióban tevékenykedő kreatív, kulturális és művészeti társaságok és iparágak által képviselt gazdasági és munkahelyteremtő potenciál nagymértékben befolyásolja a művészeti ágazat fejlődését;

L.

mivel a technológiai forradalom következtében megnőtt mind az országokon belüli, mind az országok közötti verseny, és mivel ennek következtében a szellemi kapacitás és a kreativitás kimagasló helyet foglalnak el a lisszaboni stratégia keretében;

M.

mivel a társadalmainkban végbemenő gyors és állandó változások nagyobb munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet, rugalmasságot, kreativitást, innovációt és kommunikációt igényelnek az egyének részéről; mivel a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek – a fent említett „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram céljaival is összhangban – elő kell mozdítaniuk az említett képességeket;

N.

mivel figyelembe kell venni, hogy a tagállamokban működő művészetoktatási modellek jelentős eltéréseket mutatnak;

O.

mivel a globalizáció és a polgárok nagyobb mobilitása, valamint az Európai Unió egymást követő bővítései következtében a kultúra és a kulturális sokszínűség oktatása az identitás megőrzésének, valamint a kultúrák és a vallások közötti megértés előmozdításának fontos tényezőjévé vált; mivel a kultúrák közötti párbeszéd évének a kultúra iránti érzékenység felkeltésére és a kultúra előmozdítására irányuló céljait meg kell őrizni 2008 után is,

1.

úgy véli, hogy a művészeti oktatásnak jelen kell lennie az iskolai oktatás valamennyi szintjén, a kultúrához való hozzáférés demokratizálódásának előmozdítása érdekében;

2.

hangsúlyozza a folytatódó képzés fontosságát az iskolai tananyagban és a szakképzésben, illetve az egész életen át tartó tanulási programokban egyaránt, a kreativitás egész életen át tartó tanulás folyamatának részeként minden korban történő elősegítésére és fejlesztésére;

3.

emlékeztet arra, hogy a művészeti és a kulturális oktatás egyik célja a polgári oktatáshoz való hozzájárulás, melynek egyik szerepe a gondolkodásra való képességünk fokozása és a személyes fejlődéshez intellektuális, érzelmi és fizikai értelemben történő hozzájárulás;

4.

a 2009-es kreativitás és innováció európai éve keretében elismeri a művészetek szerepét a társadalmi és gazdasági innovációhoz való jelentős hozzájárulás terén;

5.

felhívja a Tanács és a tagállamok figyelmét az európai kultúra és sokszínűsége által integrációs tényezőként betöltött szerepére és az európai szintű művészeti és kulturális oktatás jelentőségére, a regionális kulturális értékek hagyományőrzését is beleértve;

6.

hangsúlyozza, hogy napról-napra nő azoknak a művészeti tanulmányokat folytató diákoknak a száma, akik a sajátjuktól eltérő tagállamban szeretnének tanulni, és ezért a művészeti oktatásra vonatkozó politikáik európai uniós szintű összehangolására, a legjobb gyakorlatok egymás közötti megosztására, és az ágazaton belül mind a diákok, mind a tanárok mobilitásának fokozására buzdítja a tagállamokat;

7.

javasolja a művészeti szektorban a szakemberek mobilitásának elősegítését a képesítések elismerésére irányított nagyobb figyelem révén; ezt a képző intézményeknek az európai képesítési keretrendszerhez való csatlakozásának ösztönzésével kell elérni, hogy az ágazaton belül a kompetenciák és képesítések európai szinten összehasonlíthatóak legyenek;

8.

sürgeti a Bizottságot ezzel összefüggésben, hogy működjön együtt a tagállamokkal a művészeti és a kreatív tevékenységek iránt elkötelezett európaiak mobilitási keretrendszerének létrehozása érdekében, különös tekintettel a fiatal művészek és a művészeti tanulmányokat folytató diákok mobilitására;

9.

úgy véli – annak egyidejű elismerése mellett, hogy ez a tagállamokra tartozó kérdés –, hogy felmerül a művészeti oktatással kapcsolatos politikáknak az EU szintjén történő összehangolásának szükségessége, különösen az alábbiak tekintetében:

10.

felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy

11.

ragaszkodik ahhoz, hogy a művészettörténeti oktatásnak képezzék részét a művészekkel való találkozások és a kulturális helyek meglátogatásai, a diákokban a kíváncsiság felébresztése és reakció kiváltása céljából;

12.

hangsúlyozza, hogy a művészeti dimenziónak az iskolai tantervekbe történő felvételekor fontos a kommunikációs és az információs technológiák és az internet által biztosított eszközök megfelelő, az oktatás új, a modern időknek megfelelő csatornáiként történő alkalmazása;

13.

hangsúlyozza e tekintetben az ilyen vállalkozások jelentős hozzájárulását, úgy mint az Europeana, az európai digitális könyvtár szerepét;

14.

javasolja egy művészeti és kulturális oktatással foglalkozó európai portál közös kifejlesztését, valamint a művészeti oktatás beillesztését a tagállamok iskolai tanterveibe a nemzetközileg különösen nagyra értékelt európai kulturális modell fejlesztése és támogatása érdekében;

15.

kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a művészeti oktatásnak az iskolai tantervekbe történő beillesztésének eredményeit; javasolja különösen a Bizottságnak, hogy mozdítsa elő a szükséges tanulmányok elvégzését annak érdekében, hogy megbízható információ álljon rendelkezésre az említett oktatásnak az Európai Unióban tanulók képzettségi és készségekkel kapcsolatos szintjére gyakorolt hatásáról;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.