14.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 82/51

—

Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—

másodlagosan, az Elsőfokú Bíróság mondja ki, hogy az EK 241. cikk értelmében jogszerűtlenek és alkalmazhatatlanok a 2002. december 23-i 2342/2002 bizottsági rendelet 133. és 175. cikkei;

—

az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Jelen keresetével az Associazione Movimondo ONLUS – nemzetközi együttműködési és szolidaritási, nem-kormányzati szervezet – az EK 30. cikk (4) bekezdése alapján a 2006. december 1-jei C (2006) 5802 def bizottsági határozat hatályon kívül helyezését kéri, amely közigazgatási szankcióval sújtja a MOVIMONDO nem kormányzati szervezetet a szakmai etika súlyos megsértése, továbbá folyamatos szerződésszegés miatt.

2.

E tekintetben kifejti, hogy a humanitárius segélyekre és a fejlesztési együttműködés terén történő beavatkozásokra vonatkozó szerződéses kapcsolatokat a Bizottsággal, a partnerségi keretegyezmények (Framework Partnership Agreement; a továbbiakban: FPA) keretén belül a Grant Agreements elnevezésű szerződések, továbbá az általános szerződési feltételek szabályozzák. Azon érintett FPA Echók, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a megtámadott szankciót ki szándékozta róni, az alábbiak:

3.

A 2006. december 1-jei határozat megsemmisítése iránti keresete alátámasztásául a Movimondo öt jogalapra hivatkozik.

Első jogalapjával a felperes az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 tanácsi rendelet 93., 96. és 114. cikkeit érintő jogszabálysértésre hivatkozik, és jogszerűtlenségi kifogással él az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 133. és 175. cikkei tekintetében az 1995. december 18-i 2988/1995 tanácsi rendelet 183. cikkének megsértése folytán.

Második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen és hiányosan értékelte a felrótt tényeket, továbbá nincsenek olyan meghatározó adatok, amelyeken a szankciót kiszabó határozat alapulhatott.

Harmadik jogalapjával a felperes a védelemhez való jog általános elvének megsértésére hivatkozik.

Negyedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a bírság alapjául szolgáló tényeket a Bizottság tévesen értékelte, továbbá felrója a nem kielégítő körülményeket. Ugyanakkor kifogásolja az arányosság elvének megsértését, illetve az 1605/2002 rendelet 114. cikkében foglalt „hatékony, arányos és visszatartó jellegre ”vonatkozó indokolás hiányosságát.

Végezetül, ötödik jogalapjával a felperes először is a megtámadott határozat előfeltételeit alkotó projektek meghatározottságának hiányára, valamint az elévülési határidő leteltére hivatkozik. Ugyanakkor felrója, hogy nincs olyan közösségi aktus, amely rendelkezne az 1995. december 18-i 2988/95 tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének és 3. cikke (1) bekezdése megsértésének szankciójáról. Másodsorban a 2342/2002 bizottsági rendelet 175. és 133. cikkének megsértésére hivatkozik.