27.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 319/1

(1)

A Szerződés 33. cikke meghatározza a közös agrárpolitika célkitűzéseit. A közös agrárpolitika, valamint az alkalmazásával kapcsolatos különös módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenység különleges jellegét, amely a mezőgazdaság speciális szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből, a megfelelő kiigazítások fokozatos végrehajtásának szükségességéből, valamint azon tényből ered, hogy a mezőgazdaság egy, a gazdasághoz mint egészhez szorosan kapcsolódó ágazatot alkot. Az állami támogatás igénybevétele csak akkor lehet indokolt, ha az tiszteletben tartja e politika célkitűzéseit.

(2)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (1) alapvető változtatást tartalmaz a közösségi támogatás mezőgazdasági termelők számára történő megadásának módját illetően. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2) („a vidékfejlesztési rendelet”) létrehozza a vidékfejlesztési politika 2007–2013-as évekre vonatkozó keretét, megerősítve a vidékfejlesztésnek – mint a közös agrárpolitika második pillérének – szerepét. Az 1698/2005/EK rendelet 88. és 89. cikke egyedi rendelkezéseket tartalmaz az állami támogatás tekintetében. Az 5. cikk előírja, hogy a vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos támogatásnak összhangban kell lennie a Szerződéssel, valamint az az alapján elfogadott valamennyi jogi aktussal.

(3)

Mivel egy támogatás gazdasági hatásai nem attól függően változnak, hogy azt részben a Közösség vagy kizárólag egy tagállam finanszírozza-e, a Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatások ellenőrzésére irányuló politikája, valamint a Közösség saját közös agrár- és vidékfejlesztési politikája alapján nyújtott támogatás között elvileg összhangnak és koherenciának kell lennie.

(4)

Egy 2005. május 30-án kelt levélben felszólították a tagállamokat, hogy terjesszenek elő az agrárágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítésére irányuló javaslatokat. Ezen iránymutatásokról konzultáltak a mezőgazdasági versenyfeltételekkel foglalkozó munkacsoporttal annak 2006. június 22-i és 23-i és 2006. október 25-i-i ülésén.

(5)

Ezen iránymutatások a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával összefüggő tevékenységekkel kapcsolatban nyújtott valamennyi állami támogatásra vonatkoznak. Valamennyi, a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározásba tartozó, bármely formában nyújtott támogatási intézkedésre vonatkoznak, beleértve az adókkal és járulékokkal finanszírozott támogatási intézkedéseket is. Ezen iránymutatások nem vonatkoznak a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatásokra (3). A VII. fejezet tartalmazza az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályokat, beleértve a mezőgazdasági földterületeken végzett erdőtelepítésre irányuló támogatásokat is.

(6)

Ezen iránymutatások alkalmazásában a „mezőgazdasági termékek” a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a 4502, 4503 és 4504 KN-kódok alá tartozó termékek (parafatermékek), valamint a tej és tejtermékek utánzására vagy pótlására szánt termékek (4), a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozó termékek kivételével.

(7)

Ezen iránymutatások alkalmazásában „mezőgazdasági termék feldolgozásának” minősül a mezőgazdasági terméken végzett minden olyan művelet, amelynél a művelet eredményeként létrejött termék szintén mezőgazdasági termék, kivéve a gazdaságon belüli olyan tevékenységeket, amelyekkel az állati vagy növényi terméket előkészítik az első alkalommal való értékesítésre. Így tehát a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékeknek az I. mellékletben nem szereplő termékekké történő feldolgozása nem tartozik ezen iránymutatások hatálya alá.

(8)

Ezen iránymutatások alkalmazásában „egy mezőgazdasági termék forgalmazása” az értékesítés, értékesítésre való felkínálás, leszállítás vagy bármely más módon történő forgalmazás céljából való birtoklás vagy bemutatás, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak való első értékesítést és bármely olyan tevékenységet, amely a terméket ilyen első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő által a végső fogyasztónak való értékesítés akkor minősül forgalmazásnak, ha ez a tevékenység külön erre a célra fenntartott helyiségben történik. A mezőgazdasági termékek reklámozására irányuló támogatás ezen irányelv hatálya alá tartozik, az I. melléklet hatálya alá nem tartozó termékek reklámozásának támogatására pedig az állami támogatásokra vonatkozó horizontális szabályok (6) alkalmazandók.

(9)

Ezen iránymutatások alkalmazásában „kis- és középvállalkozások (KKV-k)” az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendeletben (7) meghatározott kis- és középvállalkozások.

(10)

Az Európai Közösségket létrehozó Szerződés 36. cikke előírja, hogy a Szerződésnek a versenyre vonatkozó szabályai a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére csak olyan mértékben alkalmazandók, ahogyan azt a Tanács meghatározza. Más ágazatokkal ellentétben ezért a Bizottságnak az agrárágazatban nyújtott állami támogatások ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó hatásköre nem közvetlenül a Szerződésből, hanem a Tanács által a Szerződés 37. cikke alapján elfogadott jogszabályokból származik, és arra a Tanács által esetlegesen megállapított egyéb korlátozások vonatkoznak. A gyakorlatban azonban a közös piacszervezéseket létrehozó valamennyi rendelet az érintett termékekre a Szerződés 87., 88. és 89. cikkében az állami támogatásra vonatkozóan szereplő szabályok alkalmazását írja elő. Ezen túlmenően az 1698/2005/EK rendelet 88. cikke kifejezetten előírja, hogy a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni a tagállamok által a vidékfejlesztés támogatása céljából nyújtott támogatásokra. Következésképpen – az érintett rendeletekben esetlegesen megállapított, különös korlátozásokra vagy eltérésekre is figyelemmel – a Szerződés rendelkezéseit az agrárágazatban nyújtott állami támogatásokra teljes egészében alkalmazni kell, azon támogatások kivételével, amelyek kifejezetten a piac közös szervezésének hatálya alá nem tartozó, korlátozott számú termékre irányulnak (lásd a (21) bekezdést).

(11)

Annak ellenére, hogy a 87., 88. és 89. cikket teljes egészében alkalmazni kell a piac közös szervezésének hatálya alá tartozó ágazatokra, e cikkek alkalmazása továbbra is az érintett rendeletekben megállapított rendelkezéseknek van alárendelve. Más szóval egy tagállamnak a 87., 88. és 89. cikk rendelkezéseihez történő folyamodása nem részesülhet elsőbbségben az adott ágazat piacának közös szervezéséről szóló rendelet rendelkezéseivel szemben (8). Ebből az következik, hogy a Bizottság semmilyen körülmények között nem hagyhat jóvá olyan támogatást, amely összeegyeztethetetlen a piac közös szervezésére irányadó rendelkezésekkel, vagy amely akadályozná a közös szervezés megfelelő működését.

(12)

A Bizottság nem engedélyezi az exporttal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó támogatást, nevezetesen a közvetlenül az exportált mennyiségekhez kapcsolódó támogatást, valamint a hazai áruknak az importált áruk rovására történő felhasználásától függő támogatást, sem pedig a forgalmazási hálózat létrehozására és működtetésére vagy a más tagállamokban végzett exporttevékenységgel kapcsolatos egyéb folyókiadásokra vonatkozó támogatást. A kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeire, vagy egy új vagy már meglévő termék új piacon történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadási szolgáltatások költségeire vonatkozó támogatás rendes esetben nem minősül exporttámogatásnak.

(13)

A harmadik országoknak nyújtott élelmiszersegélyre alkalmazandó különös szabályokat tekintetbe véve a Bizottság rendes esetben nem engedélyezi a harmadik országok számára élelmiszersegélyként nyújtandó mezőgazdasági termékeknek a Közösségen belüli megvásárlására irányuló állami támogatást.

(14)

Ezen iránymutatásokat a Szerződésben vagy a közösségi jogszabályokban esetlegesen megállapított egyedi eltérésekre is figyelemmel kell alkalmazni.

(15)

A támogatásra vonatkozó intézkedésnek – annak érdekében, hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősüljön – tartalmaznia kell valamiféle ösztönző elemet, vagy a kedvezményezett részéről valamilyen mértékű ellentételezést kell megkövetelnie. A közösségi jogszabályokban vagy az ezen iránymutatásokban kifejezetten előírt kivételek hiányában a pusztán a termelők pénzügyi helyzetének javítására irányuló, de az ágazat fejlődéséhez semmilyen mértékben hozzá nem járuló állami támogatásra vonatkozó egyoldalú intézkedések, és különösen a kizárólag az ár, mennyiség, termelési egység vagy a termelési eszköz egysége alapján nyújtott támogatások a közös piaccal összeegyeztethetetlen működési támogatásoknak minősülnek. Ezen túlmenően az ilyen támogatások – természetüknél fogva – nagy valószínűséggel beavatkoznak a piac közös szervezésével kapcsolatos mechanizmusokba.

(16)

Ugyanezen okból kifolyólag a kedvezményezett által már elvégzett tevékenységek tekintetében, visszamenőlegesen nyújtott támogatás nem tekinthető olyan támogatásnak, amely tartalmazza a szükséges ösztönző elemet, és azt ezért egyszerűen a kedvezményezett pénzügyi tehertől való megszabadítására irányuló működési támogatásnak kell minősíteni. A támogatás ösztönző hatásának maximalizálása, valamint – bejelentés esetében – kimutatásának megkönnyítése érdekében a tagállamok által megállapított támogathatósági szabályoknak a támogatás nyújtását megelőző következő lépések megtételét kell előírniuk:

Egy bizonyos támogatási rendszer keretében – folyamatban lévő tevékenységek és kapott szolgáltatások vonatkozásában – támogatás csak a támogatási rendszer létrehozása után és csakis azután nyújtható, hogy a Bizottság a támogatási rendszert a Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánította.

Amennyiben a támogatási rendszer automatikus jogot teremt a támogatásra, nem igényelve további közigazgatási szintű közigazgatási intézkedést, a támogatás maga csak a támogatási rendszer létrehozása és annak a Bizottság által a Szerződéssel összegyeztethetőnek nyilvánítása után folytatott tevékenységekre, illetve kapott szolgáltatásokra folyósítható.

Amennyiben a támogatási rendszer előírásai szerint kérelmet kell benyújtani az érintett illetékes hatósághoz, a folyamatban lévő tevékenységekre és kapott szolgáltatásokra a támogatás maga csak az alábbi feltételek teljesülését követően folyósítható:

Támogatási rendszeren kívüli egyedi támogatás folyamatban lévő tevékenységek vagy kapott szolgáltatás tekintetében csak az fenti b) és c) pontokban foglalt kritériumok teljesülését követően nyújtható.

E követelményeket nem kell alkalmazni olyan támogatási rendszerek esetében, amelyek kompenzációs jellegűek.

(17)

A mezőgazdasági feldolgozó és forgalmazó társaságok és nem mezőgazdasági társaságok – pl. az élelmiszer-feldolgozó ágazatban működő társaságok – közötti hasonlóságok miatt a mezőgazdasági feldolgozó és forgalmazó társaságokra vonatkozó állami támogatási szabályokat harmonizálni kell a nem mezőgazdasági társaságokra vonatkozó szabályokkal. E politikát kell alkalmazni a bármilyen célból nyújtott állami támogatásra, például a beruházási költségekre, környezetvédelmi költségekre vagy technikai segítséggel kapcsolatos költségekre irányuló támogatásra. Ebben az összefüggésben a Bizottság belefoglalta a mezőgazdasági feldolgozást és forgalmazást a következőkbe:

(18)

A nem mezőgazdasági társaságokra vonatkozó szabályokkal történő ilyen harmonizáció következményeként a nagyvállalkozások többé már nem jogosultak bizonyos típusú támogatásokra, különösen ami a technikai támogatást – mint például a tanácsadást – illeti. A nagyvállalkozások számára e tekintetben nyújtott támogatás a jövőben a de minimis támogatásra korlátozódik.

(19)

Amennyiben ezen iránymutatások – az agrárágazatot akár az elsődleges termeléstől (mezőgazdasági termelők), akár a feldolgozástól és forgalmazástól különválasztva – másképpen nem rendelkeznek, a mezőgazdasági feldolgozásra és forgalmazásra nyújtott támogatás csak akkor nyilvánítható a Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésével vagy (3) bekezdésével összeegyeztethetőnek, ha az ilyen támogatást akkor is összeegyeztethetőnek nyilvánítanák, ha azt meghatározott ágazatokon – mint például a közlekedési és halászati ágazatokon – kívül működő, nem mezőgazdasági vállalkozások részére nyújtják.

(20)

Mivel az 1698/2005EK rendelet 36. cikke szerinti hátrányos helyzetű régiók megsegítésére szánt támogatások értékelése során figyelembe kell venni az elsődleges mezőgazdasági termelés nagyon speciális körülményeit, a 2007–2013-as nemzeti regionális támogatásokról szóló bizottsági iránymutatásokat (11) nem kell alkalmazni az elsődleges termelésre. Alkalmazni kell azonban azokat az ezen iránymutatásokban meghatározott mértékben a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására.

(21)

Amint az fentebb megjegyzésre került, a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek bizonyos típusai – különösen a burgonya (a keményítőburgonya kivételével), a lóhús, a kávé és az alkoholból származó ecet, valamint a parafa – még nem tartoznak közös piacszervezés hatálya alá. A piac közös szervezésének hiányában az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (12) 3. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni a kifejezetten e termékekre irányuló állami támogatásokra. A 3. cikk előírja, hogy csak a 88. cikk (1) bekezdésének, valamint a 88. cikk (3) bekezdése első mondatának rendelkezéseit kell e támogatásokra alkalmazni. Ennélfogva a tagállamok kötelesek kellő időben tájékoztatni a Bizottságot, hogy annak lehetősége legyen észrevételeket tenni a támogatások odaítélésére vagy módosítására irányuló minden tervvel kapcsolatosan. A Bizottság a maga részéről végleges elutasító határozattal nem ellenezheti az ilyen támogatások odaítélését. Az ilyen támogatások értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a piac közösségi szinten történő közös szervezésének hiányát, valamint azt a tényt, hogy az 1782/2003/EK tanácsi rendelet megállapította azt az elvet, hogy a közösségi támogatást rendes esetben elkülönült, meghatározott termékekhez vagy a folyamatban lévő termeléshez nem kapcsolódó támogatás formájában nyújtják. Azt is meg kell jegyezni, hogy bizonyos piaci szervezések nem írnak elő semmiféle hazai közösségi támogatást. Feltéve, hogy a nemzeti támogatási rendszerek követik ezt az elvet, a Bizottság nem fog megjegyzéseket megfogalmazni, még akkor sem, ha az érintett intézkedések olyan működési támogatásokból állnak, amelyek rendes esetben tilosak. Megjegyzéseinek megfogalmazásakor a Bizottság figyelembe fogja venni annak veszélyét is, hogy a támogatást egy, nem a közös piac szervezése alá tartozó termékre fogják odaítélni, előnyben részesítve így egy ilyen szervezés alá tartozó termék előállítását. Különösen érvényes ez a burgonyaágazatban. Abban az esetben, ha egy tagállam nem igazodik a Bizottság megjegyzéseihez és ajánlásaihoz, a Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy a Szerződés 226. cikkében foglaltakhoz folyamodjon.

(22)

A Szerződés 6. cikke előírja, hogy „a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a 3. cikkben említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába.” A 3. cikkben említett tevékenységek kiterjednek mind az agrár-, mind pedig a versenypolitikára. Ennélfogva az állami támogatásokra vonatkozó jövőbeni bejelentésekben különös figyelmet kell fordítani a környezeti kérdésekre, még azokban az esetekben is, amikor a támogatási rendszerek nem kifejezetten környezeti kérdésekre vonatkoznak. Egy, a termelésnövelésre irányuló és szűkös erőforrások fokozott felhasználásával vagy a szennyezés növekedésével járó beruházásokra vonatkozó támogatási rendszer esetében például bizonyítani kell majd, hogy a rendszer nem eredményezi a közösségi környezetvédelmi jogszabályok megsértését, vagy nem okoz másként környezeti károkat. A jövőben az állami támogatásra vonatkozó valamennyi bejelentésnek tartalmaznia kell a támogatott tevékenység várható környezeti hatásainak vizsgálatát. Számos esetben ez nem jelent többet, mint annak megerősítését, hogy nincs várt környezeti hatás. A Bizottság fenntartja azt a jogot, hogy a megfelelő környezetvédelem biztosítása érdekében általa szükségesnek tartott további információkat, kötelezettségvállalásokat és feltételeket követeljen meg.

(23)

A Bizottság minden olyan támogatási intézkedést, amely nem tartozik ezen iránymutatások hatálya alá, eseti alapon, valamint a Szerződés 87., 88. és 89. cikkében és a Közösség közös agrár- és vidékfejlesztési politikáiban megállapított elvek figyelembevételével fog értékelni. Az agrárágazat számára odaítélendő, az ezen iránymutatások hatálya alá nem tartozó támogatást javasló tagállamoknak gazdasági értékelést kell nyújtaniuk az agrárágazat fejlesztésére irányuló intézkedés pozitív hatásáról, valamint a verseny torzulásának a kérdéses intézkedés által előidézett kockázatáról. A Bizottság az ilyen intézkedéseket csak akkor hagyja jóvá, ha az ágazat fejlődéséhez történő pozitív hozzájárulás egyértelműen túlsúlyban van a versenytorzulások kockázatával szemben.

(24)

Ellentétes utalás hiányában az ezen iránymutatásokban szereplő valamennyi támogatási mértéket a támogatásnak a támogatható kiadások volumenének százalékaként kifejezett teljes összegében (bruttó támogatási egyenértékek) fejeznek ki.

(25)

Az 1698/2005/EK rendelet egy sor vidékfejlesztési támogatási intézkedést állapít meg. Az iránymutatásoknak ez a fejezete meghatározza az ilyen intézkedésekhez, valamint néhány más, a vidékfejlesztéshez szorosan kapcsolódó intézkedéshez nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályokat.

(26)

Ahhoz, hogy biztosítani lehessen a koherenciát a tagállamok által bevezetett vidékfejlesztési programok keretében társfinanszírozásra javasolt vidékfejlesztési intézkedések és az állami támogatásokkal finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések között, minden bejelentéshez, amely befektetési (IV.A. és B. fejezet), környezet- és állatvédelmi (IV.C. fejezet), egyes területek hátrányosságait ellentételező (IV.D. fejezet), előírások betartását elősegítő (IV.E. fejezet) és a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott (IV.F. fejezet) támogatásról számol be, dokumentációt kell mellékelni, amely bemutatja, miként illeszkedik az állami támogatás a kapcsolódó vidékfejlesztési programokhoz, és igazolja ezek koherenciáját. A kapcsolódó vidékfejlesztési programmal nem koherens állami támogatásokat, és különösen a kapacitásnak a piaci felvevőképességet meghaladó növelését eredményező állami támogatásokat nem hagyják jóvá.

(27)

Ez az alfejezet a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó termékek elsődleges termelésével kapcsolatos beruházásokra vonatkozik. Nem vonatkozik a gazdaságokban az ilyen termékek feldolgozása és forgalmazása érdekében végzett beruházásokra.

(28)

Jövőbeli politikájának meghatározása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

a)

A fizikai potenciál átalakítása és fejlesztése, valamint az innováció előmozdítása érdekében az 1698/2005/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdése előírja a mezőgazdasági üzem általános teljesítményét javító tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások támogatását.

b)

Az 1698/2005/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésével összhangban a közösségi előírásoknak való megfelelés céljából végrehajtott beruházások közül csak azok részesülhetnek támogatásban, amelyeket az újonnan bevezetett közösségi előírásoknak való megfelelés céljából hajtanak végre. Ebben az esetben a előírásnak való megfelelés érdekében türelmi idő adható, amelynek hossza nem haladhatja meg a 36 hónapot attól a naptól számítva, amikor az előírás a mezőgazdasági üzem számára kötelező erejűvé válik. Az indulási támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők esetében támogatások nyújthatók a meglévő közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokra, amennyiben azokat az 1698/2005/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett üzleti tervben.feltüntették. Az előírásnak való megfelelésre rendelkezésre álló türelmi idő nem haladhatja meg az indulás időpontjától számított 36 hónapot.

c)

Az 1698/2005/EK rendelet 88. cikkének (2) bekezdése tiltja a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésének a rendelet mellékletében megállapított százalékos értékeket meghaladó állami támogatását, amely értékek a következők:

d)

Az 1698/2005/EK rendelet 88. cikkének (2) bekezdésében szereplő tilalom nem vonatkozik a főként közérdekből végzett beruházásokhoz, valamint a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységekkel kialakított hagyományos tájkép megőrzéséhez vagy mezőgazdasági épületek áthelyezéséhez; a környezet védelméhez vagy javításához; az állattartó vállalkozások higiéniai körülményeinek javításához, az állatjóléthez, valamint a munkahelyi biztonsághoz kapcsolódó támogatásra.

e)

Amennyiben az áthelyezés szükségessége olyan kisajátításból következik, amely – az érintett tagállam jogszabályaival összhangban – kárpótlásra jogosít fel, az ilyen kárpótlás kifizetése rendes esetben nem minősül a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

f)

Azok a tagállamok, amelyek a közösségi jogszabályokban előírt időponton túlmenően késlekednek a kötelező közösségi előírások végrehajtásával, az ilyen késedelmeken keresztül előnyt nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek azokhoz a mezőgazdasági termelőkhöz képest, akik olyan tagállamokban működnek, amelyek a közösségi jogszabályokban előírt végrehajtási időpontokkal összhangban megfelelnek az ilyen új előírásoknak. A versenytorzulások e kockázata nem növelhető az olyan mezőgazdasági termelőknek nyújtott magas összegű támogatásokkal, akik az új előírások költségeit a közösségi jogszabályokban előírtnál később viselik. Az újonnan bevezetett előírásoknak való megfeleléshez kapcsolódó beruházásokra vonatkozó megfelelő támogatási intenzitás megállapítása során azonban azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy ezen előírások gyakran anélkül jelentenek kiadásokat a mezőgazdasági termelő számára, hogy növelnék a jövedelemszerzési potenciált. Az újonnan bevezetett előírásokhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó legmagasabb támogatási intenzitást ezért a közösségi jogszabályokban előírt menetrendben elvégzett beruházások számára kell fenntartani. A később végzett beruházások csak alacsonyabb támogatási intenzitásból részesülhetnek. Ennek az intenzitásnak tükröznie kell a bekövetkezett késedelmet, és egy adott késedelmi időszakon túl nullára kell csökkennie.

g)

A 91/676/EGK irányelv végrehajtásakor tekintetbe kell venni a Közösséghez 2004. május 1-jén és 2007. január 1-jén csatlakozott tagállamok sajátos problémáit és szükségleteit.

h)

A használt berendezések megvásárlására vonatkozó, a kis- és középvállalkozások javára nyújtott állami támogatást el kell fogadni, amennyiben az ilyen berendezések alacsonyabb költsége a korszerűsítés felé tett első hasznos lépést jelentheti, különösen az igen alacsony technikai színvonalon induló és kevés tőkével rendelkező gazdaságok esetében. A nagyobb társaságok csak új berendezések megvásárlására kaphatnak beruházási támogatást.

(29)

A mezőgazdasági üzemekben végzett beruházással kapcsolatos támogatást akkor nyilvánítják a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel a(z) 1857/2004/EK rendelet 4. cikkében szereplő valamennyi feltételnek. A(z) 1857/2006/EK rendelet 4. cikke (7) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül támogatást lehet nyújtani továbbá bizonyos mezőgazdasági termékekre, valamint lecsapolási munkálatokhoz, öntözőberendezésekhez és olyan öntözési munkálatokhoz, amelyek nem vezetnek a korábbi vízfelhasználás 25 %-os csökkenéséhez, az említett 4. cikkben meghatározott támogatási arány és feltételek szerint. A támogatásnak a(z) 1857/2004/EK rendelet 4. cikkének (9) bekezdésében meghatározott legnagyobb összege nem alkalmazandó.

(30)

A hagyományos tájképek és épületek megőrzésére irányuló támogatást akkor nyilvánítják a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) vagy d) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az [1/2004/EK rendelet helyébe lépő mentesítési rendelet 5. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek. Az [1/2004/EK rendelet helyébe lépő mentesítési rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében] meghatározott 10 000 eurós határértéket ennek ellenére kellően indokolt esetekben túl lehet lépni.

(31)

A gazdasági épületek közérdekből történő áthelyezésére irányuló támogatást akkor nyilvánítják a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az [1/2004/EK rendelet helyébe lépő mentesítési rendelet 6. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(32)

A környezet védelmével és javításával, az állattartó vállalkozások higiéniai körülményeinek javításával vagy a gazdaságban tartott állatok jólétével kapcsolatos többletköltségeket eredményező beruházásokra irányuló támogatást akkor nyilvánítják a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az [1/2004/EK rendelet helyébe lépő mentesítési rendelet 4. cikke (2) bekezdésének e) pontjában] szereplő valamennyi feltételnek. Az [1/2004/EK rendelet helyébe lépő mentesítési rendelet 2. cikkének (10) bekezdésében] megállapított, újonnan bevezetett előírásoknak való megfelelés határideje után felmerült beruházási kiadások tekintetében a maximális támogatási intenzitás:

(33)

A Közösséghez 2004. május 1-jén és 2007. január 1-jén csatlakozott tagállamokban végzett beruházások többletköltségeire a 91/676/EGK tanácsi irányelv végrehajtása tekintetében nyújtott 75 %-os támogatást az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése, valamint 5. cikkének (1) bekezdése alapján 2008. december 31-ig, illetve 2010 december 31-ig nyilvánítják a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek. Ezt a támogatási intenzitást a szükséges támogatható többletköltségekre kell korlátozni, és azt nem lehet alkalmazni a termelési kapacitás növekedését eredményező beruházások esetében. A Bizottság különös gondot fog fordítani a 91/676/EGK irányelvvel összhangban létrehozott cselekvési tervekben javasolt támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének igazolására.

(34)

A 91/676/EGK irányelv végrehajtásával összefüggő támogatható beruházások többletköltségeihez a hátrányos helyzetű területeken vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett területeken nyújtott 50 %-os támogatást és a más területeken nyújtott 40 %-os támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítják, ha az 1698/2005/EK rendelet értelmében nyújtják. Ezt a támogatási intenzitást a szükséges támogatható többletköltségekre kell korlátozni, és azt nem lehet alkalmazni a termelési kapacitás növekedését eredményező beruházások esetében. A Bizottság különös gondot fog fordítani a 91/676/EGK irányelvvel összhangban létrehozott cselekvési tervekben javasolt támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének igazolására. A 91/676/EGK irányelv végrehajtására irányuló, a Bizottság által a Szerződéssel az ezen iránymutatások hatálybalépése előtt összeegyeztethetőnek nyilvánított támogatási intézkedések 2008. december 31-ig maradhatnak hatályban a Bizottság által engedélyezett támogatási ráták mellett.

(35)

Nem engedélyezhető támogatás a meglévő közösségi vagy nemzeti előírásoknak való megfelelésre irányuló beruházásokhoz. A fiatal mezőgazdasági termelőknek a meglévő közösségi vagy nemzeti előírásoknak való megfelelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott beruházási támogatást azonban a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítják, ha a beruházások fel vannak tüntetve az 1698/2005/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett üzleti tervben. Az ilyen támogatást a hátrányos helyzetű területeken vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett területeken működő fiatal mezőgazdasági termelők által végzett támogatható beruházások összegének 60 %-áig, valamint a más területeken működő fiatal mezőgazdasági termelők által végzett támogatható beruházások összegének 50 %-áig engedélyezik. A támogatást az előírás végrehajtásával kapcsolatban az indulást követő legfeljebb 36 hónapon belül felmerült többletköltségekre kell korlátozni.

(36)

A mezőgazdasági üzemeknek szánt beruházási támogatásokra vonatkozó bejelentésekhez dokumentációt kell mellékelni, amely bemutatja, hogy a támogatás egyértelműen meghatározott, szerkezeti és területi szükségleteket és szerkezeti hiányosságokat tükröző célokra irányul.

(37)

Ha a közös piacszervezés, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott közvetlen támogatási rendszereket is beleértve, korlátozza a termelést vagy a közösségi támogást az egyéni mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozó üzemek szintjén, állami támogatással nem támogatható semmilyen olyan beruházás, amely ezen korlátozásokon túllépő termelésnövekedést eredményezne.

(38)

A Bizottság az e szakaszban megállapított szabályokat analógia útján az elsődleges mezőgazdasági termelésben megvalósuló, nem mezőgazdasági termelők által végzett beruházásokra is alkalmazni fogja, például amikor a berendezéseket a termelők egy csoportja közös használatra vásárolja.

(39)

A Bizottság nem fogja a használt berendezések megvásárlására irányuló támogatást az Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az ilyen támogatást a nagyvállalkozások javára nyújtják.

(40)

Ez az alfejezet a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházási támogatásokra vonatkozik.

(41)

Jövőbeli politikájának meghatározása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(42)

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó társaságoknak nyújtott beruházási támogatás akkor nyilvánítható a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha megfelel az alább felsorolt rendelkezések valamelyikében szereplő valamennyi feltételnek:

(43)

Amennyiben ezen iránymutatások másként nem rendelkeznek, mint ahogy teszik a környezetvédelemhez kapcsolódó támogatások esetében, a Bizottság a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vagy értékesítő, 750 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató és 200 millió eurós vagy annál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező társaságok beruházási támogatását csak akkor hagyja jóvá, ha az a 2007–2013-as nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások összes feltételét teljesíti, a regionális támogatásra jogosult régiókban az érintett tagállamok tekintetében a 2007–2013-as időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen meghatározott legnagyobb összegig. Az e feltételeket nem teljesítő beruházási támogatást rendes esetben a Szerződéssel összeegyeztethetetlennek nyilvánítják. Nem nyújtható támogatás a tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek gyártására és forgalmazására.

(44)

A Bizottság a használt berendezések megvásárlására irányuló támogatást csak akkor fogja a Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha a támogatás kedvezményezettjei kis- és középvállalkozások.

(45)

Azon beruházási támogatások esetében, amelyeknél a támogatható kiadások meghaladják a 25 millió eurót vagy a támogatás tényleges összege meghaladja a 12 millió eurót, a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a Bizottságot.

(46)

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével összefüggő beruházási támogatásokra vonatkozó bejelentésekhez dokumentációt kell mellékelni, amely bemutatja, hogy a támogatás egyértelműen meghatározott, szerkezeti és területi szükségleteket és szerkezeti hiányosságokat tükröző célokra irányul.

(47)

Ha a közös piacszervezés, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott közvetlen támogatási rendszereket is beleértve, korlátozza a termelést vagy a közösségi támogást az egyéni mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozó üzemek szintjén, állami támogatással nem támogatható semmilyen olyan beruházás, amely ezen korlátozásokon túllépő termelésnövekedést eredményezne.

(48)

Ezzel ellentétes, kifejezett rendelkezés hiányában ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelők (mezőgazdasági termelők) számára nyújtott támogatásra vonatkozik.

(49)

Jövőbeli politikájának meghatározása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(50)

Jövőbeli politikájának meghatározása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(51)

Az agrár-környezetvédelmi vagy állatjóléti kötelezettségvállalásokra irányuló támogatás akkor nyilvánítható a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha megfelel az 1698/2005/EK rendelet 39. vagy 40. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek és a Bizottság által elfogadott vonatkozó végrehajtási szabályoknak.

(52)

Az agrár-környezetvédelmi vagy állatjóléti kötelezettségvállalásokra nyújtott állami támogatás bejelentésekor a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy az ilyen rendszereket az 1698/2005/EK rendelet tekintetében a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályok bármely vonatkozó módosításához igazítják.

(53)

Az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (4) bekezdésével vagy 40. cikkének (3) bekezdésével összhangban rögzített maximális összegeket meghaladó kiegészítő támogatást nyújtani kívánó tagállam bizonyítékot nyújt annak alátámasztására, hogy az intézkedés megfelel az abban a rendeletben és a vonatkozó végrehajtási szabályokban megállapított valamennyi feltételnek. Indokolja a kiegészítő támogatással kapcsolatos kifizetéseket is, beleértve a megtett kötelezettségvállalásból eredő további költségek és elmaradt jövedelem alapján számított költségösszetevők részletes bontását.

(54)

Az 1698/2005/EK rendelet mellékletében rögzített összegeket meghaladó támogatás elvileg csak akkor nyilvánítható a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha azt igazolt többletköltségekre és/vagy jövedelemkiesésre, kellően megindokolandó sajátos körülményekre tekintettel, kivételes esetekben nyújtják, olyan kötelezettségvállalások javára, amelyek valós változást hoznak a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatban és a környezetre gyakorolt, kimutatható és jelentős pozitív hatáshoz vezetnek. Ilyen magasabb támogatás tehát nem engedélyezhető az olyan mezőgazdasági termelők tekintetében, akik egyszerűen azt ajánlják fel, hogy nem változtatnak az érintett földterületen folytatott jelenlegi mezőgazdasági gyakorlaton (például az extenzív legeltetést nem váltják fel a termelés intenzívebb formáival), kivéve ha bizonyítható, hogy a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat fenntartása környezetvédelmi szempontból rendkívüli előnyökkel jár.

(55)

Ha egy tagállam agrár-környezetvédelmi vagy állatjóléti kötelezettségek vállalása miatt felmerült ügyleti költségeket kíván kompenzálni, az ilyen költségeket meggyőzően kell bizonyítania, például az ilyen kötelezettségvállalásokat nem tevő gazdaságok költségeivel történő összehasonlítás bemutatásával. A Bizottság ennélfogva rendes esetben nem engedélyezi a múltban vállalt agrár-környezetvédelmi vagy állatjóléti kötelezettségvállalások folytatásának ügyleti költségeire irányuló állami támogatást, kivéve, ha a tagállam bizonyítja, hogy ezek a költségek továbbra is fel fognak merülni, vagy hogy új ügyleti költségeket kell viselni.

(56)

Amennyiben az ügyleti költségeket átlagköltségek és/vagy átlaggazdaságok alapján számítják, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy különösen a nagygazdaságokat nem kompenzálják túl. A ellentételezés kiszámítása céljából a tagállamok figyelembe veszik, hogy a kérdéses ügyleti költségek gazdaságonként vagy hektáronként merültek-e fel.

(57)

Agrár-környezetvédelmi kötelezettségek keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó, nem termelő beruházások költségeinek támogatása a támogatható kiadások 100 %-áig engedélyezhető. Az ilyen nem termelő beruházások nem vezethetnek a gazdaság értékének vagy jövedelmezőségének nettó növekedéséhez.

(58)

Amennyiben – kivételesen – egy tagállam az 1698/2005/EK rendelettel összhangban előírtnál rövidebb időtartamra vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében javasolja állami támogatás nyújtását, részletes indokolást kell nyújtania, beleértve annak kimutatását is, hogy az intézkedés összes környezeti hatása a javasolt rövidebb időn belül megvalósítható. A javasolt támogatás összegének tükröznie kell a vállalt kötelezettségek rövidebb időtartamát.

(59)

A jövőbeni politika meghatározásakor különösen a következő megfontolásokat vették figyelembe:

(60)

A Bizottság akkor nyilvánít egy állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkében és a Bizottság által elfogadott vonatkozó végrehajtási szabályokban meghatározott valamennyi feltételnek. A támogatás csak a jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények és az 1782/2003/EK rendelet 5. cikkében megállapított feltételeken túlmutató kötelezettségek vonatkozásában engedélyezhető. A „szennyező fizet”-elv megsértésével nyújtott bármely támogatásnak kivételesnek, ideiglenesnek és degresszívnek kell lennie.

(61)

A mezőgazdasági termelők részére a környezetvédelemmel kapcsolatban nyújtott beruházási támogatással a fenti IV.A. fejezet foglalkozik.

(62)

A Bizottság a környezetvédelem tekintetében nyújtott minden más támogatást a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatások alapján vizsgál meg, amelyeknek az agrárágazat tekintetében való alkalmazandósága ilyenképpen kinyilvánításra kerül. Amennyiben azon iránymutatásokat módosítják vagy felváltják, az új rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az ilyen szabályok másként nem rendelkeznek.

(63)

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó társaságok részére nyújtott környezetvédelmi támogatást akkor nyilvánítják a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásokban szereplő valamennyi feltételnek. A környezetvédelem vonatkozásában nyújtott beruházási támogatás esetében a beruházási támogatásra vonatkozóan a fenti IV.B. fejezetben meghatározott szabályok alkalmazásából származó lehetségesen magasabb maximális támogatási arány is alkalmazható.

(64)

Ez az alfejezet csak az elsődleges termelés (mezőgazdasági termelők) részére nyújtott támogatásra vonatkozik.

(65)

Az 1698/2005/EK rendelet 37. cikke a hegyvidéki területeken a természeti hátrányokkal kapcsolatos kifizetések maximumát az MHT (mezőgazdasági hasznosítású terület) hektárjaként 250 euróban, illetve más hátrányos helyzetű területeken a kifizetések maximumát az MHT hektárjaként 150 euróban írja elő. Kellően indokolt esetekben a maximális összegnél magasabb kifizetések is nyújthatók, feltéve, hogy az érintett tagállami szintjén nyújtott ilyen kifizetések összegének átlaga nem haladja meg ezt a maximális összeget. Az 1698/2005/EK rendelet 88. cikkének (3) bekezdése megtiltja a mezőgazdasági termelők állami támogatásban részesítését a hegyvidéki területek, valamint más, hátrányos helyzetű területek természeti hátránya ellentételezése céljából, amennyiben a támogatás nem felel meg a 37. cikkben megállapított feltételeknek. Kellően indokolt esetekben azonban folyósítható a 37. cikk (3) bekezdése szerint rögzített összegeket meghaladó, kiegészítő támogatás.

(66)

Az 1698/2005/EK rendelet 94. cikkének harmadik albekezdése értelmében a 37. cikket és a 88. cikk (3) bekezdését 2010. január 1-jétől kell alkalmazni, a Tanácsnak a Szerződés 37. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott jogi aktusára is figyelemmel. Addig pedig – az 1698/2005/EK rendelet 93. cikkének (1) bekezdésével összhangban – az 1257/1999/EK rendelet vonatkozó rendelkezései, különösen a rendelet 14. cikkének (2) bekezdése, 15. cikke és 51. cikkének (3) bekezdése továbbra is hatályban marad. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1783/2003/EK tanácsi rendelet (24) az 1257/1999/EK rendelet 15. cikke alapján nyújtható hektáronkénti maximális átlagos összeget 200 euróról 250 euróra emelte az olyan esetekre vonatkozóan, amikor azt objektív körülmények indokolják. Az 1698/2005/EK rendelet 88. cikkének (3) bekezdésével ellentétben az 1257/1999/EK rendelet 51. cikkének (3) bekezdése megtiltja a rendelet mellékletében megállapított maximális összeget meghaladó állami támogatás – azaz az átlagos 250 euró/hektár feletti állami támogatás – nyújtását.

(67)

A Bizottság tapasztalatai alapján meg kell állapítani az elismert hátrányokból származó gazdasági hatások kiszámításának következetes módszerét. Ez a módszer különösen azt biztosítja, hogy nem kompenzálják túl a természeti hátrányok gazdasági hatását.

(68)

Kerülni kell a versenytorzulásokat és a tagállamok között az általános támogatási szintek súlyos egyensúlyhiányát. Ennélfogva meg kell állapítani az ellentételezés felső határát.

(69)

Ezeket a szabályokat az 1698/2005/EK rendelet 37. cikkének és 88. cikke (3) bekezdésének hatálybalépése után felülvizsgálhatják.

(70)

Az 1698/2005/EK rendelet 37. cikkének és 88. cikke (3) bekezdésének hatálybalépéséig a Bizottság akkor fogja az állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel az 1257/1999/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésében, (2) bekezdésének első két franciabekezdésében és 15. cikkében, valamint e rendeletnek a Bizottság által elfogadott bármely végrehajtási szabályában szereplő valamennyi feltételnek, és ha a kedvezményezettek teljesítik az alapvető (kölcsönös megfeleltetési) követelményeket.

(71)

Amennyiben az állami támogatási intézkedéseket az 1257/1999/EK rendelet szerinti támogatással kombinálják, a mezőgazdasági termelő részére nyújtott összes támogatás nem haladhatja meg a rendelet 15. cikkével összhangban meghatározott összegeket.

(72)

Az 1698/2005/EK rendelet 37. cikkének és 88. cikke (3) bekezdésének hatálybalépésétől a Bizottság az állami támogatást akkor nyilvánítja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az e cikkekben és a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott bármely végrehajtási szabályban szereplő valamennyi feltételnek.

(73)

Minden esetben – mind az 1257/1999/EK rendelet, mind pedig az 1698/2005/EK rendelet alapján nyújtott támogatás tekintetében – az állami támogatás csak a következő feltételek mellett nyilvánítható a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek :

(74)

A Bizottság a vidékfejlesztési szabályokkal összhangban fenntartja magának a jogot arra, hogy degresszív kifizetéseket írjon elő bizonyos méretnél nagyobb gazdaságok esetében. A bejelentéseknek e célból tartalmazniuk kell a támogatás várományosaként megjelölt gazdaság méreteit.

(75)

Ez az alfejezet csak az elsődleges termelés (mezőgazdasági termelők) részére nyújtott támogatásra vonatkozik.

(76)

Jövőbeli politikájának meghatározása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(77)

A Bizottság akkor fogja az állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel az 1698/2005/EK rendelet 31. cikkében és 88. cikkének (5) vagy (6) bekezdésében, valamint a Bizottság által elfogadott bármely végrehajtási szabályban szereplő valamennyi feltételnek.

(78)

Az 1698/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott maximális értéket meghaladó támogatás nem fedezheti a mezőgazdasági termelőknél felmerült költségeknek és elmaradt jövedelemnek több mint 80 %-át. Mindent egybevéve és figyelembe véve a nyújtható közösségi támogatásokat, a támogatás gazdaságonként nem haladhatja meg a 12 000 eurót. Ez az összeg nem haladható meg egyetlen ötéves időszak során sem az egynél több előírás teljesítésére nyújtott ellentételezés esetében.

(79)

Támogatás csak olyan előírásokkal kapcsolatban nyújtható, amelyek esetében – az előírás által érintett ágazatban és tagállamban átlagosnak számító gazdasággal számolva – bizonyítható, hogy azok az alábbiak közvetlen kiváltó okai:

(80)

Támogatás csak olyan előírásokkal kapcsolatban nyújtható, amelyek az előírással érintett tagállamban és (al)ágazatban tevékenykedő gazdaságok legalább 25 %-a számára a működési költségek fent említett mértékű növekedéséhez vagy a fent említett mértékű bevételkieséshez vezetnek.

(81)

A nemzeti előírásokkal kapcsolatban a tagállam bizonyítja, hogy a szóban forgó előírás nemzeti szinten történő bevezetése az érintett termelők számára fontos versenyhátrány előidézésének kockázatával járna. Az ilyen hátrány bizonyítása az előírással érintett (al)ágazatban tevékenykedő átlagos gazdaságokra vonatkozó nettó átlagos haszonkulcsok alapján történik.

(82)

Ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelés (mezőgazdasági termelők) részére nyújtott támogatásra vonatkozik.

(83)

A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás hozzájárul az ágazat mint egész fejlesztésének ösztönzéséhez és a vidéki területek elnéptelenedésének megelőzéséhez. Az 1698/2005/EK rendelet 22. cikke ezért előírja a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó közösségi rendszer létrehozását.

(84)

A Bizottság a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott állami támogatást akkor nyilvánítja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az 1698/2005/EK rendelet 22. cikkében és a rendeletnek a Bizottság által elfogadott bármely végrehajtási szabályában szereplő feltételeknek.

(85)

Ez a fejezet kizárólag az elsődleges termelés (mezőgazdasági termelők) részére nyújtott támogatásra vonatkozik.

(86)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(87)

A Bizottság akkor nyilvánítja a korai nyugdíjba vonulásra irányuló állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel az 1698/2005/EK rendelet 23. cikkében szereplő feltételeknek. A Bizottság engedélyezi az említett rendeletben megállapított maximális összegeket meghaladó kifizetéseket, ha a tagállam bizonyítja, hogy az ilyen kifizetéseket nem az aktív mezőgazdasági termelőknek továbbítja.

(88)

Feltéve, hogy az állami támogatásra a kereskedelmi gazdálkodási tevékenységek állandó és végleges megszüntetését megkövetelő feltételek vonatkoznak, a Bizottság engedélyezi a mezőgazdasági termelők bármiféle mezőgazdasági tevékenységgel történő felhagyására irányuló állami támogatást.

(89)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe. A mezőgazdasági termelés egyenetlen jellege miatt a Bizottság hagyományosan kedvezően ítélte meg a termelői csoportok létrehozásának előmozdítására szolgáló „indulási” támogatások nyújtását abból a célból, hogy összefogásra ösztönözzék a mezőgazdasági termelőket kínálatuk egyesítése, valamint termelésüknek a piaci igényekhez való igazítása érdekében. A támogatásnak a kisebb termelői csoportokra történő összpontosítása, valamint a nagy összegű támogatások odaítélésének elkerülése érdekében azonban az ilyen támogatást a kis- és középvállalkozásokra kell korlátozni, és meg kell állapítani annak maximális összegét.

(90)

A Bizottság akkor nyilvánítja a termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel [a mentesítési rendelettervezet 9. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(91)

Nem tartoznak e szakasz hatálya alá az egyéb olyan mezőgazdasági társulásoknak nyújtott támogatások, amelyek a mezőgazdasági termelés szintjén a tagok gazdaságaiban anélkül vállalnak feladatokat – mint például kölcsönös támogatást és a gazdaságok tehermentesítését, valamint üzemvezetési szolgáltatásokat –, hogy részt vennének a kínálat piachoz történő közös hozzáigazításában. A Bizottság azonban az e szakaszban megállapított elveket alkalmazni fogja az eredetmegjelölések vagy minőségjelzők használatának ellenőrzéséért felelős termelői társulások induló költségeinek fedezésére nyújtott támogatásokra.

(92)

A termelői csoportok vagy társulások részére a tevékenységük megkezdésével összefüggő költségekhez nem kapcsolódó kiadások – mint például a beruházási vagy promóciós tevékenységekkel kapcsolatos kiadások – fedezésére nyújtott támogatásokat az ilyen támogatásokra irányadó szabályokkal összhangban fogják értékelni.

(93)

Az e szakasz alapján engedélyezett támogatási rendszerek egy olyan feltétel hatálya alá tartoznak, amely megköveteli, hogy e rendszereket a piac közös szervezésére irányadó rendeletekben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében kiigazítsák.

(94)

A termelői csoportok vagy azok társulásai részére nyújtott támogatás alternatívájaként ugyanilyen összeg erejéig támogatás nyújtható közvetlenül a termelők részére is a csoport működtetési költségeihez a csoport megalakulását követő első öt évben fizetett hozzájárulásaik ellentételezésére. A Bizottság nem engedélyezi az ezen alfejezetbe tartozó költségekre irányuló, nagyvállalkozások javára történő állami támogatást.

(95)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(96)

A Bizottság a birtokrendezési támogatást akkor nyilvánítja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel a [leendő mentesítési rendelet] 13. cikkében szereplő valamennyi feltételnek.

(97)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(98)

A Bizottság akkor fogja a minőségi mezőgazdasági termékek termelésére ösztönző, az elsődleges termelők (mezőgazdasági termelők) részére nyújtott állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel [a leendő mentesítési rendelet 14. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(99)

A Bizottság a minőségi mezőgazdasági termékek termelésére ösztönző, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó társaságok részére nyújtott állami támogatást akkor fogja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel 70/2001/EK rendelet 5. cikkében szereplő valamennyi feltételnek.

(100)

A Bizottság nem engedélyezi az ezen alfejezet hatálya alá tartozó költségekre irányuló, a nagyvállalkozások részére nyújtott állami támogatást.

(101)

A termelési létesítmények korszerűsítéséhez szükséges beruházásokra – beleértve a dokumentációs rendszer irányításához, valamint a feldolgozás- és termékellenőrzés elvégzéséhez szükséges beruházásokra – irányuló támogatás csak a fenti IV.A. illetve IV.B. fejezetben megállapított szabályokkal összhangban nyújtható.

(102)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(103)

A Bizottság akkor fogja a technikai segítségnyújtás céljából az elsődleges termelők (mezőgazdasági termelők) részére nyújtott állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel [a leendő mentesítési rendelet 15. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(104)

Az elsődleges termelőknek (gazdákodóknak) technikai segítséget nyújthatnak termelői csoportok vagy más szervezetek, méretüktől függetlenül.

(105)

A Bizottság a technikai segítségnyújtás céljából a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával foglalkozó társaságok részére nyújtott állami támogatást akkor fogja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel a 70/2001/EK rendelet 5. cikkében szereplő valamennyi feltételnek.

(106)

A Bizottság nem engedélyezi a (104) és (105) bekezdés hatálya alá tartozó költségekre irányuló, nagyvállalkozások részére nyújtott állami támogatást.

(107)

A Bizottság eseti alapon vizsgálja meg az új technikák terjesztésével kapcsolatos egyéb tevékenységekre – mint az ésszerű, kisléptékű kísérleti projektekre vagy demonstrációs projektekre – nyújtott állami támogatást. A tagállamoknak egyértelmű leírást kell benyújtaniuk a projektről, kifejtve a projekt újító jellegének mibenlétét és indokolva a támogatásának közérdekűségét (például azért, mert még eddig nem képezte vizsgálat tárgyát), valamint igazolniuk kell a következő feltételeknek való megfelelést:

(108)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(109)

A Bizottság az állattenyésztési ágazatban nyújtott állami támogatást akkor nyilvánítja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel a [leendő mentesítési rendelet] 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában és 16. cikke (3) bekezdésében szereplő valamennyi feltételnek. A Bizottság nem fogja engedélyezni azokat az állami támogatásokat, amelyek nagyméretű vállalkozások ezen fejezetbe tartozó költségeire irányulnak.

(110)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(111)

A Bizottság az e régiók szükségleteinek kielégítésére irányuló állami támogatás nyújtására vonatkozó javaslatokat eseti alapon, az e régiókra alkalmazandó különös jogszabályi rendelkezések alapján és az érintett intézkedéseknek az érintett régiókra vonatkozó vidékfejlesztési programokkal való összeegyeztethetőségére, valamint az ezen intézkedéseknek az érintett régiókban és a Közösség más részeiben a versenyre gyakorolt hatásaira figyelemmel vizsgálja meg.

(112)

A helyes kockázat- és válságkezelés kulcsfontosságú eszköz a fenntartható és versenyképes közösségi agrárágazat kialakításában. A mezőgazdaságban a kockázat- és válságkezelésről szóló bizottsági közlemény (27) nemrégiben vitát váltott ki. A 2005-ben tanácsi szinten folytatott tárgyalások egyhangúlag jutottak arra a következtetésre (28), hogy a kockázat- és válságkezeléssel kapcsolatos intézkedések állami támogatását a megfelelő közösségi versenyszabályoktól kell függővé tenni. A Tanács egyetértett abban, hogy a támogatható kockázatkezelési eszközöknek ennélfogva meg kell felelniük az agrárágazatban nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokban megállapított rendelkezéseknek. Széles körű egyetértés volt a tagállamok között azt illetően, hogy – noha különösen az új eszközök létrehozása és zökkenőmentes elindítása tekintetében az állami finanszírozás alapvető fontosságú lehet – lényeges a mezőgazdasági termelők közös felelőssége, következésképpen pénzügyi hozzájárulása is.

(113)

Az agrárágazat egyes kockázat- és válságtípusai tekintetében az állami támogatás odaítélése megfelelő támogatási eszköz lehet. Ennek ellenére azonban mindig szem előtt kell tartani, hogy a tagállam nem köteles tényleg állami támogatást nyújtani. Következésképpen hasonló kockázatra vagy válságra az egyik tagállam vagy régió termelői kaphatnak támogatást, más tagállamok vagy régiók termelői pedig nem. Az ilyen támogatásbeli különbségek a verseny torzulásához vezethetnek. Ezért – az állami támogatás más típusaihoz hasonlóan – a kockázat- és válságkezelésre irányuló állami támogatás engedélyezésekor figyelembe kell venni a helytelen versenytorzulások elkerülésének szükségességét. Elő kell írni egy, a termelők által a veszteségekkel vagy az ilyen intézkedések költségével kapcsolatban fizetendő minimális hozzájárulás vagy más hasonló, megfelelő ellentételezés megkövetelését a versenytorzulások kockázatának mérséklése és a kockázat minimálisra való csökkentésére irányuló ösztönzés érdekében.

(114)

Az elsődleges termelés (gazdálkodás) van legjobban kitéve azoknak a különös kockázatoknak és válságoknak, amelyekkel az agrárágazat szembesül. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó társaságoknak általában sokkal jobb lehetőségeik vannak a kockázatok elhárítására. Ennélfogva a kockázat- és válságtámogatások bizonyos típusainak az elsődleges termelésre kell korlátozódniuk.

(115)

Az állami támogatást az olyan mezőgazdasági termelők megsegítésére kell korlátozni, akik annak ellenére szembesülnek különféle nehézségekkel, hogy ésszerű erőfeszítéseket tettek az ilyen kockázatok lehető legkisebbre csökkentése érdekében. Az állami támogatásnak nem lehet az a hatása, hogy a mezőgazdasági termelőket szükségtelen kockázatok vállalására csábítsa. A mezőgazdasági termelőknek maguknak kell viselniük a termelési módszerek vagy termékek meggondolatlan megválasztásának következményeit.

(116)

E megfontolások alapján a Bizottság felülvizsgálta az állami támogatással finanszírozható, meglévő kockázat- és válságkezelési intézkedéscsomagot. E felülvizsgálat következtetése az, hogy az eszközök meglévő kombinációja megfelelő, de azt a tapasztalatok tükrében finomítani kell. Az állatbetegségekkel kapcsolatos közösségi kompenzációs politika széles körű, jelenleg is zajló értékelésének és újbóli vizsgálatának fényében azonban – az értékelés lezárása után azonnal – szükséges lesz az V.B.4. alfejezet felülvizsgálata.

(117)

A de minimis lehetőségnek az elsődleges termelés szintjén 2005-ben történt bevezetése (29) további eszközt jelent a tagállamok számára gyors, minimális támogatás nyújtására anélkül, hogy bizottsági engedély kérésére lenne szükség. A mezőgazdasági feldolgozó és forgalmazó társaságoknak a nem mezőgazdasági társaságokra vonatkozó, társaságonként [200 000 euró] összegig és három pénzügyi évig tartó időszakonként történő támogatási lehetőséget megnyitó de minimis rendeletbe való felvétele további lehetőséget biztosít az ilyen társaságok támogatására. Annak azonban egyértelműnek kell lennie, hogy a de minimis támogatás nem oldhatja meg a válság eredményeként bekövetkező nagyobb gazdasági problémákat. Bármiféle jelentősebb támogatás nyújtására csak olyan állami támogatási kereten belül kerülhet sor, amely biztosítja a bizottsági ellenőrzést és a versenytorzulások elkerülését.

(118)

Egyértelműnek kell lennie annak, hogy a jelenlegi állami támogatási szabályok önmagukban nem biztosíthatják és nem helyettesíthetik az optimális válságkezelést. Azt az állami támogatás bizonyos körülmények esetén csupán megkönnyítheti. A válság egyik pillanatról a másikra is bekövetkezhet, gyors reakciót téve szükségessé. A hatékony válságkezelés megköveteli, hogy a tagállamok már korábban megfontolják azt, hogy mely állami támogatási intézkedések legyenek hozzáférhetők. A tagállamok feladata a különféle állami támogatási lehetőségek vizsgálata és a támogatási rendszerek megfelelő időben történő létrehozása, hogy azok akut problémák esetén azonnal felhasználhatóvá válhassanak. Ellenkező esetben a kompenzációs rendszer létrehozásának, bejelentésének, valamint a bizottsági engedélyezés kérésének szükségessége értékes időt vehet igénybe, mielőtt a segítség felajánlható lenne azoknak, akiknek arra a leginkább szükségük van.

(119)

Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a versenyfeltételek torzulását, a Bizottság fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a mezőgazdasági termelésben okozott károk miatt a vállalkozásoknak nyújtott kártérítési támogatás az érintett káros esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kifizetésre kerüljön. Amennyiben a támogatást csak jó néhány évvel a kérdéses esemény bekövetkezése után fizetik ki, fennáll annak valós veszélye, hogy az ilyen támogatás kifizetése a működési támogatáséval megegyező hatásokat fog előidézni. Különösen ez a helyzet, amikor a támogatást olyan igényekre fizetik ki visszamenőlegesen, amelyeket akkor nem dokumentáltak megfelelően. Ennélfogva – például az esemény jellegéből és terjedelméből, vagy a kár elhúzódó vagy folyamatos természetéből eredő, meghatározott indokoltság hiányában – a Bizottság nem hagyja jóvá az esemény bekövetkezése után több mint három évvel benyújtott, támogatásra irányuló javaslatokat, sem pedig az esemény után több mint négy évvel kifizetendő támogatásra irányuló javaslatokat.

(120)

Ez az alfejezet az egész agrárágazatra vonatkozik.

(121)

Mivel azok kivételt képeznek az állami támogatások közös piaccal való összeegyeztethetetlenségének a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésében megállapított általános elve alól, a Bizottság következetesen fenntartotta, hogy a 87. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő „természeti csapás” és „rendkívüli esemény” fogalmát megszorítóan kell értelmezni. Ezt az Európai Közösségek Bírósága is megerősítette (30). Eleddig a Bizottság elfogadta, hogy a földrengés, a lavina, a földcsuszamlás és az árvíz lehet természeti csapás. A gyors válságkezelés megkönnyítése érdekében a Bizottság a jövőben akkor fogja engedélyezni a földrengés, lavina, földcsuszamlás, illetve árvíz formájában jelentkező természeti csapások és más természeti csapások által okozott károk megtérítésére irányuló támogatási rendszereket, ha ezekhez elegendően pontos fogalommeghatározás állapítható meg.

(122)

A Bizottság által mindezidáig elfogadott rendkívüli események magukban foglalták a háborút, a belső zavarokat vagy a sztrájkot, és – bizonyos fenntartásokkal, valamint méretüktől függően – nagyobb nukleáris baleseteket vagy az óriási mértékű veszteségeket okozó ipari baleseteket és tüzeket. A Bizottság másrészről nem fogadta el, hogy egy egyetlen – rendes kereskedelmi biztosítással fedezett – feldolgozó üzemben bekövetkezett tűz rendkívüli eseménynek volna tekinthető. Általános szabályként a Bizottság nem fogadja el, hogy állat- vagy növénybetegségek kitöréseit természeti csapásoknak vagy rendkívüli eseményeknek lehetne tekinteni. Egyetlen esetben azonban a Bizottság egy teljesen új állatbetegség széles körben történő kitörését rendkívüli eseménynek ismerte el. Az ilyen események előreláthatóságával kapcsolatos nehézségek miatt a Bizottság a Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban nyújtandó támogatásokra irányuló javaslatokat továbbra is az e területen korábban folytatott gyakorlatára is figyelemmel, eseti alapon fogja értékelni.

(123)

Amint bebizonyosodott a természeti csapás vagy a rendkívüli esemény megléte, a Bizottság az anyagi károk kompenzálására 100 %-ig terjedő támogatást tesz lehetővé. A kompenzációt rendes esetben az egyedi kedvezményezett szintjén kell számolni. A túlzott mértékű kompenzáció elkerülése érdekében a például a biztosítási politikák értelmében járó bármely kifizetést le kell vonni a támogatás összegéből. A Bizottság el fogja fogadni a mezőgazdasági termelőeszközök pusztulása miatt bekövetkezett bevételkiesés ellentételezését szolgáló támogatást is, feltéve, hogy nem áll fenn túlzott mértékű kompenzáció. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata minden esetben megköveteli, hogy a tagállam bizonyítsa a rendkívüli esemény által okozott kár és az állami támogatás közötti közvetlen kapcsolatot, valamint hogy végezze el az érintett termelők által elszenvedett károk lehető legpontosabb értékelését.

(124)

Ez az alfejezet csak az elsődleges termelés (mezőgazdasági termelők) részére nyújtott támogatásra vonatkozik.

(125)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(126)

A Bizottság akkor fogja a kedvezőtlen éghajlati eseményeknek betudható veszteségekre irányuló támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel a [leendő mentesítési rendelet 11. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(127)

Az ilyen támogatási rendszerek Bizottság által történő értékelésének lehetővé tétele érdekében a kedvezőtlen időjárási körülmények által okozott károk miatti kompenzációra irányuló támogatási intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseknek megfelelő, alátámasztásul szolgáló meteorológiai információt is tartalmazniuk kell. Ezek az információk a [leendő mentesítési rendelet 19. cikke (3) bekezdésének] utolsó mondatában szereplő követelményekkel összhangban éves jelentések formájában, utólagosan is benyújthatók.

(128)

A Bizottság a rendes termelés kiszámításának alternatív módszereit is elfogadja – beleértve a regionális referenciaértékeket is –, feltéve, hogy biztosítják arról, hogy ezek reprezentatívak és nem rendkívül magas hozamokon alapulnak. Ha a kedvezőtelen időjárás egy kiterjedt területet hasonló módon érintett, a támogatások alapulhatnak átlagos veszteségekre azzal a feltétellel, hogy ezek az átlagadatok reprezentatívak és nem eredményeznek jelentős túlkompenzálást egyetlen kedvezményezett javára sem.

(129)

Az ezen alfejezet szerinti támogatás csak mezőgazdasági termelők vagy – alternatív megoldásként – a termelők olyan szervezete részére fizethető, amelynek a mezőgazdasági termelő a tagja, és a támogatás összege nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelőnél felmerült tényleges veszteséget.

(130)

A 2010. január 1-jétől elszenvedett veszteségek vonatkozásában a Bizottság csak akkor tér el a [leendő mentesítési rendelet 11. cikkének (8) bekezdésében] szereplő feltételtől, ha egy tagállam meggyőzően bizonyítja, hogy a kár felmerülésének időpontjában minden ésszerű erőfeszítés ellenére sem állt rendelkezésre az érintett tagállamban vagy régióban a statisztikailag leggyakrabban előforduló éghajlati kockázatokat fedező, megfizethető díjú biztosítás.

(131)

Ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelők (mezőgazdasági termelők) számára nyújtott támogatásra vonatkozik. Az állatbetegségekkel kapcsolatos közösségi kompenzációs politika széles körű, jelenleg is zajló értékelésének és újbóli vizsgálatának fényében azonban – az értékelés lezárása után azonnal – szükséges lesz a vonatkozó alfejezet felülvizsgálata.

(132)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(133)

A Bizottság az állat- és növénybetegségek elleni küzdelemre irányuló állami támogatást akkor nyilvánítja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel a [leendő mentesítési rendelet 10. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(134)

A Bizottság a TSE-vizsgálatokra és az elhullott állományra irányuló állami támogatást akkor nyilvánítja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel a [leendő mentesítési rendelet 16. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(135)

Az elhullott állománnyal és a vágóhídon keletkezett hulladékkal kapcsolatban a Bizottság nem engedélyezi a következő célokra irányuló állami támogatást:

(136)

Amennyiben a támogatást közösségi és/vagy nemzeti és/vagy regionális támogatási rendszerek alapján nyújtják, a Bizottság bizonyíték benyújtását kívánja meg arra vonatkozóan, hogy a különböző rendszerek halmozódása miatt nem áll fenn a túlkompenzálás lehetősége. Amennyiben a közösségi támogatást jóváhagyták, a vonatkozó bizottsági határozat időpontját és az arra vonatkozó hivatkozásokat be kell nyújtani.

(137)

A Bizottság csak mezőgazdasági termelők javára engedélyezi az ilyen állami támogatást.

(138)

Ez az alfejezet csak az elsődleges termelőkre (mezőgazdasági termelők) vonatkozik.

(139)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(140)

A Bizottság a biztosítási díjak kifizetéséhez nyújtott támogatást akkor nyilvánítja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha az megfelel a [leendő mentesítési rendelet 12. cikkében] szereplő valamennyi feltételnek.

(141)

A Bizottság a természeti csapások és rendkívüli események elleni biztosítással kapcsolatos egyéb támogatási intézkedéseket – különösen a viszontbiztosítási rendszereket és a különösen magas kockázati övezetekben lévő termelők támogatására irányuló egyéb támogatási intézkedéseket – eseti alapon fogja megvizsgálni.

(142)

A Bizottság nem fogja engedélyezni a nagyvállalatok és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó társaságok számára a biztosítási díjak kifizetése tekintetében nyújtott állami támogatást.

(143)

A Bizottság kedvezően ítéli meg az agrárágazatban a kapacitás megszüntetésére irányuló támogatási rendszereket, feltéve, hogy azok összhangban vannak a termelési kapacitás csökkentésére vonatkozó közösségi rendelkezésekkel, és feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek, nevezetesen:

(144)

A Bizottság a kapacitás megszüntetésére irányuló támogatást akkor fogja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel a következő feltételeknek:

(145)

Az agrárágazatban a nehézséggel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására irányuló támogatásokat a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokkal (36) összhangban fogják értékelni.

(146)

2002 óta az agrárágazatban a munkahelyteremtésre nyújtott támogatások az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (37) hatálya alá tartoznak. Az ebben a rendeletben megállapított szabályok az ilyen támogatások tekintetében koherens keretet hoztak létre. Az agrárágazatra korlátozódó, de a rendelet valamennyi feltételének megfelelő, foglalkoztatásra nyújtott támogatás nincs kizárva. Az agrárágazat és különösen az elsődleges termelés sajátosságai miatt a tagállamoknak érdekük fűződhet az agrárágazatban a foglalkoztatásra irányuló egyedi támogatási rendszerek bevezetéséhez. Mindaddig, amíg az ilyen támogatás az agrárágazat egésze számára nyitva áll, és nem korlátozódik bizonyos termékekre, még mindig úgy tűnik, hogy az ilyen támogatásból származó előnyök nagyobbak, mint az ilyen megközelítésből eredő torzulások veszélye.

(147)

A Bizottság az agrárágazatban a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatást akkor fogja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha az megfelel a 2204/2002/EK rendelet 1. és 2., valamint 4–9. cikkében vagy bármely, a szóban forgó rendeletet módosító vagy annak helyébe lépő rendelkezésben szereplő valamennyi feltételnek. Az agrárágazatra korlátozódó támogatás ugyanazon feltételek mellett engedélyezhető.

(148)

Az agrárágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatást – beleértve az agrárágazatra irányuló kutatáshoz nyújtott kiegészítő támogatásra vonatkozó lehetőséget – a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatás közösségi keretrendszerében (38) megállapított kritériumokkal összhangban fogják vizsgálni.

(149)

A teljesség kedvéért hangsúlyozni kell, hogy a fent leírt támogatási eszközökön és szabályokon túlmenően különösen a támogatás fogalommeghatározására és a támogatásnak a Szerződéssel való összeegyeztethetőségére vonatkozó következő szabályokat kell alkalmazni az agrárágazatra:

(150)

Ha e támogatási eszközök bármelyikét felülvizsgálják, a Bizottság fenn kívánja tartani a mezőgazdaság ezekbe való belefoglalásának politikáját, kivéve, ha meggyőző indokok miatt úgy tűnik, hogy az agrárágazat tekintetében különös bánásmódot kell előírni.

(151)

A Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az agrárágazatra történő alkalmazása vonatkozásában hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság fenntartotta, hogy a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó és a közös piac szervezésének hatálya alá tartozó termékeket előállító és forgalmazó társaságok nem tekinthetők a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése értelmében vett általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak (48).

(152)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(153)

A Közösségen belüli reklámozás állami támogatása akkor nyilvánítható a Szerződéssel összeegyeztethetőnek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

(154)

Ha a reklámkampány közösségi elismeréssel rendelkező megjelölésekre irányul, a termék eredetére azzal a feltétellel szabad hivatkozni, hogy az eredetre való hivatkozás pontosan megfelel a Közösség által bejegyzett hivatkozásoknak

(155)

A nemzeti vagy regionális minőségjelző címkék esetében a termék eredetét másodlagos üzenetként szabad megemlíteni. Annak megítélésére, hogy a származási hely valóban másodlagos üzenet-e, a Bizottság figyelembe veszi a származásra utaló szöveg és/vagy jel fontosságát, ideértve a képekét és az általános megjelenését, valamint a reklám értékesítési kulcsüzenetét képező szöveg és/vagy jel fontosságát, azaz a reklámüzenet azon részét, amely nem a származásra összpontosít.

(156)

A közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg az 50 %-ot. Ha az adott ágazat legalább 50 %-ban hozzájárul a költségekhez, a hozzájárulás formájától függetlenül a támogatás aránya 100 %-os is lehet.

(157)

Ezenkívül a Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánítják a reklámozás 100 %-os állami támogatását abban az esetben, ha a reklámozás általános jellegű és a szóban forgó termékfajtát előállító összes termelő hasznára válik. Az ilyen hirdetésben nem szabad megemlíteni a termék származási helyét. A reklámozók lehetnek termelői csoportok vagy más szervezetek, méretüktől függetlenül.

(158)

A több mint 5 millió eurós éves költségvetésű reklámtevékenységeket külön be kell jelenteni.

(159)

A Bizottság a harmadik országokban végzett reklámozásra nyújtott állami támogatást megvizsgálja, és azt akkor fogja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőként engedélyezni, ha az összhangban van a 2702/1999/EK rendelet elveivel. A Bizottság azonban nem fogja a reklámra irányuló állami támogatást összeegyeztethetőnek nyilvánítani a következő esetekben:

(160)

Jövőbeli politikájának megállapítása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(161)

A Bizottság nem fogja a rövid lejáratú hitelekre irányuló állami támogatást a Szerződéssel összeegyeztethetőnek nyilvánítani.

(162)

A csökkentett adó és a mezőgazdaságban alkalmazott adómentesség engedélyezésének lehetősége a közösségi joggyakorlatban 1993 óta létezik. Nincs egyértelmű állásfoglalás megfogalmazva ezen intézkedéseknek az állami támogatásokkal való összeegyeztethetőségéről. Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi rendelet (54) jelenleg megengedi a tagállamoknak, hogy adómentességet, adókedvezményt, eltérő adómértékeket és az adóvisszatérítést alkalmazzanak. 26. cikkének (2) bekezdése kifejezetten rámutat arra, hogy „az olyan intézkedések, mint az adómentesség, adókedvezmények, az eltérő adómértékek és az adó-visszatérítések ezen irányelv értelmezésében állami támogatásnak minősülhetnek, és ez esetekben a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint értesíteni kell erről a Bizottságot”.

(163)

A szóban forgó intézkedések a következők miatt valóban állami támogatásnak minősülhetnek: államilag finanszírozottaknak tekinthetők, mivel alkalmazásukkal a tagállam pénzügyi forrásoktól fosztja meg magát; ha bizonyos gazdasági ágazatban alkalmazzák őket, bizonyos cégeket vagy bizonyos termékeket kedvezményben részesítenek; a versenyt torzítják vagy azzal fenyegetnek, méghozzá egy olyan kényes ágazatban, mint amilyen a mezőgazdaság, ahol a kereskedelmi forgalom igen erőteljes.

(164)

Szabályokat kell megállapítani, amelyek szerint felmérhető, hogy az ilyen intézkedések mennyiben egyeztethetők össze a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával.

(165)

A 2003/96/EK irányelv 8. cikke értelmében a mezőgazdasági és kertészeti célokra és az erdészetben üzemanyagként felhasznált termékekre minimum adómértékeket kell alkalmazni (az I. melléklet B. táblázatában meghatározottak szerint).

(166)

A 2003/96/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállamok mezőgazdasági és kertészeti célokra és az erdőgazdálkodásban felhasznált energiatermékekre és villamos energiára akár nulláig is csökkenthető adómértéket alkalmazhatnak, de azt is, hogy a Bizottság javaslata alapján a Tanács 2008. január 1-jéig megvizsgálja, hogy hatályon kívül kell-e helyezni a nulláig is csökkenthető adómérték alkalmazásának lehetőségét.

(167)

A Bizottság figyelembe veszi ezeket a rendelkezéseket a mezőgazdasági ágazatbeli elsődleges termelésre irányuló állami támogatások kompatibilitási szabályainak kidolgozásakor, biztosítva ugyanakkor, hogy az ágazaton belül ne legyen differenciált adóztatás. Ha egy, a 2003/96/EK irányelv 8. cikkében és 15. cikkének (3) bekezdésében előírt adóügyi intézkedést az egész mezőgazdasági ágazatban egyöntetűen alkalmaznak, a Bizottság úgy tekinti, hogy az intézkedés hozzájárulhat az ágazat fejlődéséhez. A Bizottsághoz eddig csak az elsődleges mezőgazdasági termelésben használt üzemanyagokkal kapcsolatosan érkezett adócsökkentési bejelentés. Tekintettel arra, hogy e csökkentések az elsődleges termelésben ténylegesen felhasznált üzemanyagok mennyiségére alapulnak (amelyeket a mezőgazdasági termelőknek számlákkal kell igazolniuk), és az európai unióbeli gazdaságok kisléptékű szerkezetét figyelembe véve (a gazdaságok több mint 60 %-a 5 hektárnál kisebb területet használ mezőgazdasági célokra) a Bizottság úgy tekinti, hogy ez az intézkedés nem fogja megengedhetetlen mértékben torzítani a versenyt. Hasonlóképpen az elsődleges mezőgazdasági termelésben felhasznált energiára és áramra vonatkozó adómentesség is várhatóan kisléptékű lesz, és így valószínűleg nem fogja oly mértékben kedvezőtlenül befolyásolni a kereskedelmi feltételeket, hogy az a közös érdekkel ellentétes legyen.

(168)

Előfordulhat, hogy a 2003/96/EK irányelv hatálybalépése óta jogellenesen nyújtottak állami támogatásokat elsődleges mezőgazdasági termeléssel összefüggésben adómentesség, adókedvezmény, differenciált adóztatás és adóvisszatérítés formájában. Ha e támogatások megfelelnek az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek, és nem valósítanak meg differenciált adóztatást a mezőgazdasági ágazaton belül, az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítandók.

(169)

A 2003/96/EK irányelv I. mellékletének B. táblázata szerinti minimális adómértékeknek az elsődleges mezőgazdasági termelés céljára üzemanyagként használt termékekre való alkalmazása összeegyeztethetőnek fog minősülni a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, ha a mezőgazdaságon belül megkülönböztetésre nem kerül sor.

(170)

A nulláig csökkenthető adómértéknek az elsődleges mezőgazdasági termeléshez felhasznált energiatermékekre és villamos energiára való alkalmazása összeegyeztethetőnek fog minősülni a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával egészen 2007. december 31-jéig, illetőleg a Tanács által tetszőlegesen kijelölt időpontig, ha a mezőgazdaságon belül megkülönböztetésre nem kerül sor.

(171)

Ha a nulláig csökkenthető adómértéknek a mezőgazdasági munkálatokhoz felhasznált energiatermékekre és villamos energiára való alkalmazásának lehetőségét a tanács hatályon kívül helyezi, a 2003/96/EK irányelvhez kapcsolódó állami támogatás összeegyeztethetőnek fog minősülni a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, ha a szóban forgó adócsökkentés megfelel az összes vonatkozó rendelkezésnek és nincs differenciált adóztatás a mezőgazdaságon belül.

(172)

A 2003/96/EK irányelv hatálybalépése óta jogellenesen nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőnek fog minősülni a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, ha megfelel az irányelv összes vonatkozó rendelkezésének és nem alkalmaztak differenciált adóztatást a mezőgazdaságon belül.

(173)

Nem léteznek az erdészeti ágazatnak (az erdészetnek és az erdőre alapozott iparágaknak) nyújtott állami támogatásra vonatkozó egyedi közösségi szabályok (55). Mindazonáltal a valamennyi ágazatra vonatkozó közösségi szabályok, többek között a kutatási és fejlesztési közösségi keret (56) és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (57) alapján nyújtott állami támogatáson túlmenően a kereskedelemre és az ipari termelésre nyújtott állami támogatásra irányadó közösségi eszközöket, például a 2007–2013-as nemzeti regionális támogatásokról szóló bizottsági iránymutatásokat és a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásokat (58) az erdészeti ágazatra is kell alkalmazni. Az erdészeti ágazat részesülhet az ipari tevékenységekre alkalmazandó de minimis rendelet és a 70/2001/EK rendelet alapján nyújtott támogatásból is, mely rendeletek a mezőgazdasági termelésre nem vonatkoznak. Ezen túlmenően, az említett szabályokon és eszközökön kívül a Bizottság állandó gyakorlata, hogy engedélyezi az erdők megőrzésére, javítására, fejlesztésére és fenntartásására nyújtott állami támogatásokat, az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkcióira tekintettel. E gyakorlat átláthatóvá tétele és az erdészeti ágazatnak nyújtott állami támogatásra vonatkozó egyéb szabályok alkalmazási köréhez való viszonyának meghatározása érdekében célszerű meghatározni azt a politikát, amelyet a Bizottság az erdészeti ágazatnak nyújtott állami támogatásra alkalmazni fog. E politika kialakítása során az állami támogatások és a társfinanszírozás formájában nyújtott támogatások közötti összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni az erdészeti erőforrások fenntartható felhasználására irányuló intézkedésekhez az 1698/2005/EK rendelet alapján nyújtható támogatást is.

(174)

Jövőbeli politikájának meghatározása érdekében a Bizottság különösen a következő megfontolásokat vette figyelembe:

(175)

Az erdőfenntartáshoz és -fejlesztéshez való hozzájárulás céljából, valamint az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának támogatása érdekében a Bizottság akkor fogja a támogatható költségek tekintetében 100 %-ig terjedő állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy ezek az intézkedések közvetlenül hozzájárulnak az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának, a biológiai sokféleségnek és az egészséges erdei ökoszisztémának a fenntartásához vagy helyreállításához; a következő tevékenységek költségei támogathatóak:

(176)

A Bizottság akkor fogja a mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági földterületeken történő erdőtelepítésre, a mezőgazdasági földterületre vonatkozó agrár-erdészeti rendszerek létrehozására, Natura 2000-kifizetésekre, erdő-környezetvédelmi kifizetésekre, az erdészeti potenciál helyreállítására és a megelőző intézkedések bevezetésére irányuló állami támogatást, valamint a termelési célú beruházásokat a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha a támogatás megfelel az 1698/2005/EK rendelet 43–49. cikkében megállapított valamennyi feltételnek, és intenzitása nem nagyobb az e jogszabályban meghatározott maximális intenzitásnál.

(177)

A Bizottság akkor fogja engedélyezni a vonatkozó kötelező előírásokon túlmenő környezetbarát erdészeti technológiák használata miatti többletkiadások és elmaradt bevételek utáni állami támogatást, ha az erdőtulajdonos önkéntes kötelezettségvállalásban vállalja, hogy ilyen technológiát fog használni, és ez a kötelezettségvállalás teljesíti az 1698/2005/rendelet 47. cikkében szereplő feltételeket. Az 1698/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott összegeket túllépő támogatás elvben csak akkor nyilvánítható a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha bizonyítható többletkiadásra és elmaradt bevételre adták rendkívüli esetekben, kellően megindokolandó különleges körülményeket figyelembe véve, olyan kötelezettségvállalások javára, amelyeknek kimutatható és jelentős kedvező hatása van a környezetre.

(178)

A Bizottság akkor fogja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek minősíteni az erdőterület vásárlásához adott állami támogatást, ha a támogatás intenzitása nem haladja meg [a csoportmentesítési rendelet 4. cikkében] a mezőgazadasági termőterület vásárlására meghatározott mértéket.

(179)

A Bizottság akkor fogja az erdőtulajdonosok és erdészek képzésére, valamint harmadik felek által nyújtott konzultációs szolgáltatásokra – beleértve az üzleti tervekre, az erdőgazdálkodási tervekre és a megvalósíthatósági tanulmányokra, valamint a versenyeken, kiállításokon és vásárokon való részvételre – irányuló állami támogatást a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánítani, ha a támogatás megfelel a [leendő mentesítési rendelet 14. cikkében] megállapított feltételeknek.

(180)

A Bizottság akkor engedélyezi az erdészeti társulások létrehozására irányuló támogatást, ha a támogatás megfelel a [leendő mentesítési rendelet 9. cikkében] megállapított feltételeknek.

(181)

A Bizottság akkor fogja engedélyezni az új módszereket népszerűsítő tevékenységekhez – például az ésszerű nagysűgrendú kísérleti és demonstrációs projektekhez – adott állami támogatásokat, ha a támogatások teljesítik az (ezen iránymutatások (107) bekezdésében) rögzített feltételeket.

(182)

E fejezet rendelkezései nem sértik az összes ágazatra, illetőleg a kereskedelemre és az iparra alkalmazandó többi szabálynak az erdészetre való alkalmazásának lehetőségét.

(183)

Az alábbi pontokra is figyelemmel valamennyi új támogatási rendszert és valamennyi új egyedi támogatást azelőtt kell bejelenteni a Bizottságnak, mielőtt azok a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése és a Szerződés 88. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK rendelet (59) rendelkezései alapján hatályba lépnének. Ez nem vonatkozik a Bizottság által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet (60) alapján elfogadott valamely mentesítési rendelet hatálya alá tartozó támogatásra.

(184)

Az 1698/2005/EK rendelet 89. cikkével összhangban a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében nem kell külön bejelenteni az olyan vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó kiegészítő finanszírozás nyújtására szánt állami támogatásokat, amelyek tekintetében a közösségi támogatást jóváhagyták, feltéve, hogy ezt a támogatást bejelentették a Bizottságnak és azt a Bizottság a szóban forgó rendeletben említett programozás részeként a rendelet rendelkezéseivel összhangban jóváhagyta.

(185)

E kivétel előnyeiből való részesülés érdekében maguknak a szóban forgó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az állami támogatás valamennyi lényeges feltételét, és különösen az ezen iránymutatásokban megállapított, a támogatható költségekre és a támogatási intenzitásokra vonatkozó feltételeket. A kiegészítő állami támogatás ezekre egyenként szétosztott összegeit – a vidékfejlesztési végrehajtási rendelet rendelkezéseivel összhangban – a vidékfejlesztési tervben egyértelműen meg kell határozni. A terv bizottsági jóváhagyása csak az ekként meghatározott intézkedésekre fog kiterjedni. A más intézkedésekre – függetlenül attól, hogy a tervben szerepelnek-e vagy sem – vagy az olyan intézkedésekre nyújtott állami támogatásokat, amelyekre a tervben szereplőktől eltérő feltételek vonatkoznak, a 88. cikk (3) bekezdésével összhangban külön kell a Bizottságnak bejelenteni.

(186)

Ezen túlmenően a terv bizottsági jóváhagyása csak a tagállam által meghatározott támogatási összegre fog kiterjedni.

(187)

Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni analógia útján a vidékfejlesztési tervek módosításaira is.

(188)

A mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2000–2006-os közösségi iránymutatások értelmében a Bizottság elfogadta a határozatlan időtartamú támogatási rendszerekre vonatkozó állami támogatási bejelentéseket. Ez az átláthatóság hiányához vezethet, különösen akkor, ha a támogatásra vonatkozó intézkedést jó néhány évig nem használják. Ezen túlmenően pedig megnehezíti a Bizottság valamennyi meglévő rendszerre vonatkozó rendszeres felülvizsgálati kötelezettségének teljesítését.

(189)

A Bizottság ezért a jövőben csak a határozott időtartamra szóló támogatási rendszereket fogja engedélyezni. Az olyan intézkedésekre irányuló állami támogatásra kiterjedő támogatási rendszereknek, amelyek részesülhetnek az 1698/2005/EK rendelet szerinti társfinanszírozás előnyeiből is, a 2007–2013-as programozási időszak időtartamára kell korlátozódniuk. A többi támogatási rendszer nem írhat elő hét évnél hosszabb időtartamot.

(190)

A 659/1999/EK rendelet 21. cikke előírja, hogy a tagállamoknak éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak valamennyi létező támogatási rendszerről, amelyre tekintettel feltételt megállapító határozat alapján nem áll fenn egyedi jelentéstételi kötelezettség. A részleteket az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet állapítja meg (61).

(191)

A Bizottság fenntartja annak jogát, hogy a létező támogatási rendszerekről eseti alapon további információt kérjen, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése szerinti feladatait el tudja végezni.

(192)

Amennyiben nem nyújtanak be éves jelentéseket ezen iránymutatásokkal összhangban, a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 18. cikkével összhangban járhat el.

(193)

A tagállamok által benyújtott éves jelentésekre tekintettel a Bizottság megteszi a megfelelő lépéseket az agrárszektorban az állami támogatásra vonatkozó információk átláthatósága növelésének biztosítására.

(194)

A Bizottság ezen iránymutatásokat 2007. január 1-jei hatállyal az új állami támogatásokra is alkalmazni fogja. A 2006. december 31-én függőben lévő bejelentéseket a támogatás bejelentésekor a mezőgazdasági ágazatban hatályban lévő, állami támogatásról szóló közösségi iránymutatások szerint kell értékelni A (195) bekezdésben említett intézkedéseken kívül a Bizottság 2007. január 1-jétől nem alkalmazza a következő szövegeket:

(195)

A 2003-as csatlakozási okmány (65) IV. melléklete 4. fejezetének 4. pontja szerinti meglévő támogatásnak tekintendő támogatási rendszerek és egyéni támogatások értékelésére a 2006. december 31-én hatályos, a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatások alkalmazandók 2007. december 31-ig a (196) bekezdés sérelme nélkül, azzal a feltétellel, hogy az ilyen támogatások legkésőbb 2007. április 30-tól megfelelnek ezeknek az iránymutatásoknak.

(196)

A Szerződés 88. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy módosítsák meglévő támogatási rendszereiket, hogy e rendszerek legkésőbb 2007 december 31-től megfeleljenek ezen iránymutatásoknak, kivéve a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy értékesítésével kapcsolatos beruházások tekintetében fennálló támogatási rendszereket, amelyeket legkésőbb 2008. december 31-ig kell megszüntetni, és a mezőgazdasági termőterület vásárlására irányuló beruházások meglévő támogatási rendszerekeit, amelyeket módosítnai kell, hogy ezen iránymutatásoknak legkésőbb 2009. december 31-től megfeleljenek.

(197)

A tagállamokat felszólítják, hogy legkésőbb 2007. február 28-ig írásban erősítsék meg azt, hogy elfogadják a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatokat.

(198)

Amennyiben egy tagállam ezen időpont előtt elmulasztja írásban megerősíteni az elfogadást, a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdését fogja alkalmazni és – amennyiben szükséges – megindítja az abban a rendelkezésben említett eljárást.

(199)

Ezen iránymutatásokat 2013. december 31-ig kell alkalmazni. Az iránymutatásokat a Bizottság fontos versenypolitikai megfontolások, vagy mezőgazdasági, illetve az emberi egészséggel és az állategészségüggyel kapcsolatos politikai megfontolások vagy más közösségi politikák vagy nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembevétele érdekében azon időpont előtt módosíthatja.